AZ ÉVKÖZI IDŐ HÚSVÉT UTÁN
IV.1.5 A szent kereszt felmagasztalása
A Számok, azaz Mózes negyedik könyvéből származó idézet szerzője az epizód irodalmi műfajában állít emléket annak a szájhagyományban fennmaradt történelmi eseménynek, hogy a pusztában vándorló izraeliták, akik a Mózes által készített érckígyóra tekintettek, megmenekültek a kígyómarások végzetes következményeitől. • Az evangéliumi részlet János evangélista alkotása, aki az első század végén a keresztény hagyományra támaszkodva egy költői szabadsággal alkotott párbeszédben párhuzamot von a Mózes által felemelt érckígyó gyógyító hatása és a keresztre emelt Krisztus életadó tevékenysége között.
A szent kereszt felmagasztalásának ünnepe a bibliai szemelvények tükrében a) A rézkígyó felemelése (Szám 21,4–9)
21 4 Aztán [Izrael fiai] elindultak a Hór hegyétől a Vörös-tenger felé vivő úton, hogy megkerüljék Edom földjét. A nép azonban unni kezdte az utat meg a fáradságot, 5 és Isten és Mózes ellen lázadt: »Miért hoztál ki minket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában? Nincsen kenyér, nincsen víz, undorodik már a lelkünk ettől a felette sovány eledeltől.« 6 Rá-bocsátotta ezért az Úr a népre a tüzes kígyókat, s azok sokakat halálra martak közülük. Erre 7
el-mentek Mózeshez, és azt mondták: »Vétkeztünk, mert az Úr ellen és te ellened szóltunk; könyörögj, hogy vegye le rólunk ezeket a kígyókat!« Könyörgött is Mózes a népért, 8 mire az Úr így szólt hozzá: »Ké-szíts egy rézkígyót, és tedd ki jelül: amelyik megmart feltekint rá, az életben marad.« 9 Csinált tehát Mózes egy rézkígyót és kitette jelül: a megmartak, ha fel-tekintettek rá, meggyógyultak.
A fontosabb kifejezések magyarázata:
elindultak a Hór hegyétől a Vörös-tenger felé vivő úton: Hór hegye az Egyiptomból kivonuló zsidóság vándorlási útvonalán, a Holt-tengert az Akabai-öböllel összekötő árok mentén fekvő Edom északi határánál található. A Vörös- (vagy Sás-) tengeren a mai Akabai-öblöt kell értenünk.
a nép azonban unni kezdte az utat meg a fáradságot, és Isten és Mózes ellen lázadt: a pusztai vándorlás próbatétek elé állítja a népet, amelynek ismételten (vö. Szám 11,1) megrendül az Úristenbe és Mózesbe vetett bizalma.
rábocsátotta ezért az Úr a népre a tüzes kígyókat: mivel a zsidók azt vallották, hogy életük minden eseménye Isten tudtával történik, az elbeszélés szerzője a kígyók felbukkanásának természe-tes jelensége mögött is isteni intézkedést lát. A „tüzes kígyók” név valószínűleg olyan pikke-lyes hüllőkre utal, amelyeknek mérgező harapása égető fájdalmat okozott.
készíts egy rézkígyót, és tedd ki jelül: a kivonulás eseményeit leíró bibliai szerzők Mózest a bál-ványimádás esküdt ellenségeként írják le. Megemlékeznek például arról, hogy a zsidó népve-zér összetörte az aranyborjút, amelyet a nép Istennek kijáró tisztelettel imádott (vö. Kiv 32, 1–20). Egészen biztos tehát, hogy a rézkígyó készítésére vonatkozó isteni utasítás nem úgy értendő, hogy Mózesnek bálványt kellett készítenie, hanem inkább egy olyan jelet, amely a népet megmentő Isten titokzatos jelenvalóságára irányítja az izraeliták figyelmét. Kétségte-len azonban, hogy ez a póznára erősített jel a bálványimádás veszélyét is magában hordozta, és a zsidók időnként el is követték a bálványimádás bűnét. Ez a magyarázata annak, hogy a Kr. e. 8-7. században élő és vallási reformot végrehajtó júdai király, Hiszkija (Ezekiás), össze-törette a jeruzsálemi templomban lévő rézkígyó szimbólumát is (vö. 2Kir 18,4).
Az évközi idő húsvét után
160
a megmartak, ha feltekintettek rá, meggyógyultak: mivel Mózes nem bálványként emeltette fel a rézkígyót a nép számára, ez a mondat nem azt jelenti, hogy a tárgyi szimbólum mágikus erő-vel rendelkezett, s meggyógyította szemlélőit. E bibliai kijelentés helyes értelmezését a Kr. e.
1. századi bölcsességi irodalomban találjuk. A Bölcsesség könyvének szerzője a rézkígyó mögött Istent „látja”, amikor így ad hálát neki: „Mert aki odafordult, nem az által gyógyult meg, amit látott, hanem általad, mindenek megmentője által” (Bölcs 16,7).
b) A kereszten felmagasztalt Emberfia (Jn 3,13–17)
3 13 [Jézus ezt mondta Nikodémusnak]: »Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le:
az Emberfia. 14 Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemel-tetnie, 15 hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen
őbenne.« 16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egy-szülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17 Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ.
A fontosabb kifejezések magyarázata:
[Jézus ezt mondta Nikodémusnak]: az evangélista által alkotott párbeszédben Nikodémus (vö.
Jn 7,50–51; 19,38–42), aki farizeus és a főtanács tagja volt, azokat a jóindulatú zsidókat kép-viseli, akik az 1. század végén őszinte érdeklődést mutatnak a keresztény tanítás iránt. A pár-beszéd Jézusa pedig azt az egyházi közösséget testesíti meg, amely a keresztény hagyomány alapján válaszol az őszinte érdeklődésre.
senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia: a Jézus ajkára adott sza-vakkal az egyházi közösség arra a keresztény meggyőződésre utal, amelyet a 60-as évek elején Pál apostol úgy fogalmazott meg, hogy csak az a Jézus emelkedhetett fel a mennybe (vagyis támadhatott fel a halálból), aki ezt megelőzően Isten mennyei világából szállt alá a földre (vö. Ef 4,7–9).
ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie: a kígyót a keresztények a megmenekülés (megváltás) jelképének tekintették (vö. Bölcs 16,6), s párhuza-mot vontak a Mózes által felemelt kígyó, valamint a kereszten felmagasztalt Jézus gyógyító tevékenysége között: mint ahogyan a kígyó felemelése gyógyulást hozott a kígyók által meg-martak életében, úgy Krisztus felemeltetése a kereszten megváltotta az emberek lelkét a bűnök halálos marása okozta sérüléstől.
hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen: a Mózes által felemelt rézkígyóra, illetve az általa szimbolizált Istenre való tekintés a vándorlás pusztájában e világi életet, gyógyulást eredmé-nyezett. Az egyház hite szerint azonban az, aki hittel tekint a kereszten felemelt Krisztusra, nem csupán e világi gyógyulást, hanem örök életet nyer.
úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta: ez a mondat a keresztény hit egyik legmeg-döbbentőbb és legcsodálatosabb titkára utal: a világmindenséget felülmúló Isten oly módon szerette az Ő mérhetetlenségéhez viszonyítva jelentéktelen és megváltásra szoruló emberi világot, hogy Fiát és Fiában önmagát adta a világ lakóinak üdvösségéért.
nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot: Jézus eljövetelének elsődleges célja nem az emberek elítélése, hanem üdvözítése. Az elmarasztaló ítélet legfeljebb velejárója az üdvözítés isteni művének: aki elutasítja az örök boldogságot ajándékozó Jézusba vetett hitet, önmagát ítéli el, amennyiben – legalábbis időlegesen – megfosztja magát az üdvösség lehe-tőségétől. Az egyház azonban éppen azért hangsúlyozza az isteni üdvözítő szándék elsődle-gességét, hogy mindazok, akik egyelőre elutasítják Jézust, a végérvényes ítéletet megelőzően eljuthassanak a hitre (vö. Jn 12,48).
A szent kereszt felmagasztalása
161
A szentírási szemelvények mondanivalója
Az ószövetségi olvasmány a zsidók pusztai vándorlásának egy különleges eseményét mutatja be: Mózes Isten parancsára rézkígyót állít jelül az Isten ellen lázadó nép elé, hogy mindazok, akik bizalommal tekintenek a jelkép mögött rejtőző megmentő Istenre, megmenekülhesse-nek a kígyómarások végzetes következményétől. Az epizód szerzője Isten megbocsátó irgal-mát és az Istenbe vetett hit fontosságát hangsúlyozza.
Az evangéliumi részlet írója a görög hüpszoó (felemel, felmagasztal) ige kettős jelentésére építve párhuzamot von a kígyószimbólum felemelése és Jézusnak a kereszten történő fel-magasztalása között. A párhuzam mellett a különbséget is kiemelve állítja: míg a zsidók pusztai vándorlása folyamán a rézkígyóra tekintés, azaz a kígyó által szimbolizált isteni segít-ség kérése e világi gyógyulást hozott, a kereszten felmagasztalt Jézusba vetett hit a bűnös állapot kígyómarásától szabadítja meg az embert, és örök életet eredményez.
Tekints hittel a kereszt szimbólumára!
Az ószövetségi olvasmány hallgatása közben ne csak azt tudatosítsd, hogy a Mózes által jelül állított rézkígyó Jézus keresztjének előképe, hanem azt is, hogy ez a szimbólum csak azok-nak hozott gyógyulást, akik bizalommal fordultak Istenhez.
Az evangélium tanításán elgondolkodva figyelj fel arra, hogy a kereszten felmagasztalt Krisz-tus csak azoknak tud örök életet ajándékozni, akik hittel fogadják az ő keresztáldozatát.
Az évközi idő húsvét után
162