• Nem Talált Eredményt

Évközi nyolcadik vasárnap

In document A LITURGIKUS ÉVBEN (Pldal 66-70)

AZ ÉVKÖZI IDŐ KARÁCSONY UTÁN

II.1.4 Évközi nyolcadik vasárnap

Az ószövetségi idézet Második Izajás próféta írásából való, aki a Kr. e. 6. században, a babiloni száműzetésben élve vigasztalja a Jeruzsálemben maradt izraelitákat. • A gondviselő mennyei Atyát bemutató jézusi tanítást az egyház a Máté-evangéliumból veszi.

Az évközi nyolcadik vasárnap a bibliai szemelvények tükrében a) Isten sosem feledkezik meg teremtményéről (Iz 49,14–15)

49 14 Azt mondta Sion: »Elhagyott engem az Úr, és Uram megfeledkezett rólam.« 15 Megfeledkezhetik-e csecsemőjéről az asszony, nem könyörül-e méhe

mag-zatán? Még ha az meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!

A fontosabb kifejezések magyarázata:

azt mondta Sion: »Elhagyott engem az Úr…«: Második Izajás próféta azokat a panaszkodó sza-vakat idézi fel, amelyekkel azok az izraeliták (Sion) fordultak Istenükhöz, akik Jeruzsálem pusztulása (Kr. e. 587) után a városban maradtak.

megfeledkezhetik-e csecsemőjéről az asszony: az Isten ajkára adott költői kérdés arra emlékezteti a panaszkodókat, hogy miként a jó édesanya sem feledkezik meg csecsemőjéről, úgy Isten sem feledkezik meg népéről.

én akkor sem feledkezem meg rólad: e mondat azt hangsúlyozza, hogy Isten emberszeretete mér-hetetlenül felülmúlja a törékeny emberi kapcsolatokat: ha az emberek világában időnként lanyhul is a szeretet, Isten esetében ez nem fordulhat elő.

b) Az isteni gondviselés (Mt 6,24–34)

6 24 [Abban az időben Jézus így szólt tanítványai-hoz]: Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyű-löli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhat-tok Istennek és a mammonnak. 25 Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egye-tek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? 26 Néz-zétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak, csű-rökbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél? 27 Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával képes az élet-korához egyetlen könyöknyit hozzátenni? 28 És a ruha miatt miért aggódtok? Nézzétek a mezők

lilio-mait, hogyan növekszenek: nem fáradoznak és nem fonnak; 29 mégis, mondom nektek: még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. 30 Ha pedig a mezei füvet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így felöltözteti, nem sokkal inkább titeket, kishitűek? 31 Ne aggódjatok tehát és ne mondogassátok: ‘Mit együnk?’, vagy: ‘Mit igyunk?’, vagy: ‘Mibe öltözködjünk?’ 32 Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyá-tok, hogy mindezekre szükségetek van. 33 Ti keressé-tek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. 34 Ne aggódjatok tehát a holnapért; a holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja.

A fontosabb kifejezések magyarázata:

senki sem szolgálhat két úrnak: Jézus szemléletében a pénz vagy birtoktárgy (arám mammon) olyan úr, amelynek szolgálatában az ember szíve szükségszerűen eltávolodik az igazi Úrtól,

Az évközi idő karácsony után

66

azaz Istentől. A gyűlölni vagy szeretni kifejezések a héber nyelvben általában annyit jelente-nek, mint kevésbé vagy jobban szeretni (vö. Ter 29,30). Ám ebben a mondásban nyilván-való, hogy az egyik kizárja a másikat: ha valaki ez egyik urat szereti, nem fogja szeretni a másikat.

ne aggódjatok az életetekért: az ember Istentől kapott ösztöne alapján óvja, védi életét, termé-szetszerűen aggódik létben maradásáért. Jézus azonban nem erről az Isten által belénk oltott természetes ösztönről beszél, hanem a túlzott aggodalomról, amely azoknak jellemzője, akik a mammon szolgálatában állnak, s pénzük, vagyonuk gyarapításában, illetve megőrzésében látják létük egyetlen értelmét és célját.

nézzétek az ég madarait… a mezők liliomait: az isteni gondviselésbe vetett bizalomra buzdító példákat nem szabad a tétlenség mintaképeinek tekintenünk, hiszen az ég madarai is tevé-kenykednek élelmük megszerzése érdekében, s a mezők virágai is megküzdenek a kedvezőt-len időjárási és talajviszonyokkal. Jézus arra figyelmeztet, hogy ezek az élőlények „gondtala-nul” élhetnek, mert Isten biztosítja számukra az alapvető létfeltételeket.

ezeket a pogányok keresik: az étel, az ital és a ruházkodás miatti túlzott aggodalom a pogányok jellemzője, akik nem tudnak semmit arról a szeretetről és gondviselésről, amellyel Izrael Istene fordul népe felé.

hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van: az embernek Isten kezéből kell várnia az élethez szükséges javakat.

keressétek először az Isten országát: a tanítvány életében a hangsúly nem a földi lét biztosításán van, hanem annak az országnak keresésén és elnyerésén, amelyben Isten ereje által igazodni tud Isten akaratához, bűnbánatot tartva elnyeri a bocsánatot, s az örök élet távlataiban él-heti földi létét. Elsősorban az ország elnyerésén kell fáradoznia, vagy arra figyelnie, hogy az ország polgára tudjon maradni, és Istenre bíznia, hogy megadja neki a földi lét legszüksége-sebb feltételeit.

ne aggódjatok tehát a holnapért; a holnap majd aggódik önmagáért: nem bölcs dolog a holnapi nap súlyát előre magunkra venni: a holnap természeténél fogva bizonytalan, kiszámíthatatlan.

A szentírási szemelvények mondanivalója

A bűnös cselekedetek egyik következménye az elhagyottság, a támasznélküliség és a kilátás-talanság érzése. A Jeruzsálemben élő izraeliták, akiket a Kr. e. 6. században nem hurcoltak el Babilonba, megpróbáltatásaikat és kilátástalan sorsukat azzal „magyarázzák”, hogy Isten magukra hagyta őket. A babiloni száműzetésben élő Második Izajás azzal bátorítja kesergő honfitársait, hogy ez lehetetlenség, mert a hűséges Isten sosem hagyja el szeretteit. Lehetet-len, hogy Isten elfelejtse a Sion-hegyről elnevezett saját városát, Jeruzsálemet. Az Ő szere-tete ugyanis nagyobb az anyai szeretetnél, és ezért megszűnését aligha lehet elképzelni. • Az egyház ezzel az ószövetségi részlettel arra hívja fel a figyelmet, hogy az Isten iránt nyitott szívű zsidó próféták már sok száz évvel a Messiás Jézus fellépését megelőzően megsejtették, hogy Isten minden mértéket túlszárnyaló módon szereti teremtményeit.

Az evangéliumi részletben Jézus mintegy folytatva és megerősítve Második Izajás gondolatát, a gondviselésről szóló tanításával teszi érzékletessé, hogy az embert szerető mennyei Atya miként szabadítja meg a túlzott és görcsös aggodalmaskodás lelki terhétől a rá hagyatkozók életét. • Hangsúlyozza azonban, hogy a gondviselés által biztosított „gondtalan” élet örömét csak azok tapasztalhatják meg, akik nem a véges és mulandó értékeket istenítik, hanem a mennyek országát keresik, illetve az ország keresése és terjesztése közben teljes bizalommal Istenre hagyatkoznak.

Évközi nyolcadik vasárnap

67

Bizakodj abban, hogy a mennyei Atya mérhetetlenül szeret téged!

A Jeruzsálemben maradt izraeliták panaszát és a próféta vigasztalását hallgatva gondolj arra, hogy ha Isten által elhagyottnak érzed magad, ez azért van így, mert te távolodtál el tőle!

Ő ugyanis nem szűnik meg szeretni téged. Sajnos néha előfordul, hogy egy édesanya magára hagyja csecsemőjét, az azonban nem fordulhat elő, hogy a mennyei Atya megszűnjön szeret-ni téged.

A gondviselésről szóló jézusi tanítást hallgatva tudatosítsd magadban, hogy ha Isten akaratá-hoz igyekszel igazodni, s ellenállsz annak a kísértésnek, hogy istenítsd a világ értékeit, nincs helye életedben a túlzott aggodalomnak. Bízz abban, hogy Ő mindenkor szeret, támogat, s megadja mindazt, ami földi életedhez szükséges.

III.

In document A LITURGIKUS ÉVBEN (Pldal 66-70)