Pragmatikai jelentésfajták, szövegpragmatika

A 9–10. évfolyamon a jelentésfajták megkülönböztetésénél alkalmasint hamarabb lehet eredményt elérni a tanulókkal, ha a humor példatárát is felhasználjuk. Tekint-sük a következő feladatot:

1. Miben tér el az alábbi Jean-viccek nyelvi humora? Használj jelentéstani fogal-makat!

– Képzelje, Jean, a klubban elcserélték a felöltőmet.

– És ennek örül, uram?

– Igen, mert nekem egyáltalán nem volt felöltőm.

– Jean, kérek egy monoklit!

– Igen, uram… A jobb vagy a bal szeme alá parancsolja?

– Jean, ha elalszom, oltsa el a villanyt.

– Igen, uram. Szóljon majd, ha elaludt.

– Mondja, Jean, akkor most ki itt a hülye, maga vagy én?

– Gróf úr… Ön nem olyan ember, aki idiótákat alkalmazna…

Elcserélni csak azt lehet, ami van; ha tagadó formájú lenne a megnyilatkozás („Nem cserélték el a felöltőmet”), akkor is változatlan maradna az az előfeltevés, hogy a grófnak van felöltője, vagyis ellentmond előző megnyilatkozása előfeltevésének.

A monokli szó a második viccben többjelentésű (poliszémia). A harmadik vicc elalszik szava jelentésénél fogva garantálja, hogy aki elalszik, nem tud szólni, hogy elaludt. Ez logikai következmény (entailment). Végül a negyedik viccben Jean vá-lasza azt a sugallt jelentést közvetíti, hogy ő nem idióta, így ha kettejük közül az egyik fél „hülye”, akkor a gróf az. A viccek kiválasztása az általam javasolt jelen-tésosztályozáshoz igazodik (logikai következmény, előfeltevés, sugallt jelentés; l. pl.

Huang 2011).

A sugallt jelentés fogalmának szemléltetésére Örkény „egypercesei” közül a Min-den külön értesítés helyett című rövidsége és szellemessége folytán nagyon alkalmas:

2. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy jóságos életének 89. évében elhunyt özv. Varga Domokosné, szül. Krása Johanna. Gyászolják leányai, vejei, unokája, úgymint Mrs. Jack Kaye, Dorothy, Christopher, Allan és Jack jr., valamint Frau Magda Rüdiger, Horst, Annemarie, Walter, Joana Esculidos Perez és a déduno-ka: Pepe.

Ez a kétmondatos szöveg azt a sugallt jelentést hordozza, hogy özv. Varga Domo-kosné lányai mind kivándoroltak Magyarországról három különböző országba (fel-tehetően az Egyesült Államokba, Németországba és Argentínába), ott mentek férj-hez, és születtek gyermekeik, sőt egyiküknek unokája is van már. A világhálón meg lehet találni egy írógéppel készült szövegváltozatot, amelybe Örkény tollal belejaví-tott. Feladatul adhatjuk az osztálynak, hogy keressék meg ezt, és próbálják megvá-laszolni a kérdést, mi lehetett a célja az utólagos módosításoknak – miért húzhatta át Örkény az „ifj. Varga Domokos”, „ifj. Varga Domokosné” és „Varga Peti” neveket (akik itthon maradt családtagok lettek volna), és hagyta meg kizárólag az idegen hangzásúakat. A kivándorlásról beszélgetve utalhatunk József Attila Hazám című

versére, amelyben a híres „s kitántorgott Amerikába / másfél millió emberünk” so-rok olvashatók.

A sugallt jelentések kapcsán érdemes a ballada műfaji jellemzőire is kitérni. 10. év-folyamon már eljuthatunk Arany János költészetéhez, így megvizsgálható egyes balladáiban (pl. Tengeri-hántás, Vörös Rébék), mi van nyelvileg kimondva, és mi az, amit csak sejteni enged a szöveg, mégis ki tudjuk következtetni. Ha a drámákra gondolunk, Shakespeare Othellójának III. felvonásából felidézhető az a jelenet, amelyben Jago homályos célzásaival táplálni kezdi a mór féltékenységét úgy, hogy nem mondja ki, mivel vádolja Cassiót és Desdemonát, sőt még ő óvja Othellót álsá-gosan a „zöld szemű szörny”-től.

A megnyilatkozások megértésének következtetéses természetét megvilágíthatjuk néhány félreértéses társalgási helyzet bemutatásán keresztül. Vegyük például az alábbi anekdotát:

3. Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, és figyel-mét megragadta egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy otthon felejtette olvasószemüvegét. Udvariasan segítséget kért hát a mellette álló embertől:

– Bocsásson meg, uram, megmondaná, mi áll ezen a hirdetményen?

– Ne haragudjon, kedves uram – sajnálkozott a másik –, de én is analfabéta vagyok.

Az is partikula előfeltevést kódol: az analfabéta megkérdezett nemcsak magyaráza-tot ad arra, miért nem tud Ibsen segítségére lenni, de az is által azt a következtetését is kifejezi, hogy Ibsent hozzá hasonló analfabétának gondolja. Ez az abduktív (vé-lelmezett okra irányuló) következtetés (vö. Balázs–H. Varga 2008) teszi humoros-sá a történetet, hiszen mi, olvasók rendelkezünk azzal a tudással, hogy Ibsen kiváló drámaíró volt, szó sincs tehát arról, hogy analfabéta lett volna.

A szövegpragmatika jelenségeinek tanulmányozásához és a kommunikációelméleti alapozáshoz elengedhetetlen egy árnyalt kontextusfogalom kidolgozása (magyarul l.

pl. Reboul–Moeschler 1998/2000: 85–99; Tátrai 2004, 2011: 51–67), amelyhez fel-adatok kapcsolhatók. Ehhez hasznos forrás lehet Szikszainé Nagy (2001: 147–163) szövegtani gyakorlókönyvének pragmatikai része. Ha a kerettanterv nyomán ra-gaszkodunk a többi között a forgatókönyv terminus tanításához is, a forgatóköny-vek megtörése mutathatja meg a legjobban, mit takar ez a fogalom:

4. A népszerű konferanszié, Kellér Dezső (1905–1986) egyik írásában az alábbi életrajziregény-témát vázolja fel:

Thomas egy kis asztalosműhelyben inaskodik. Furcsa gyerek ez a Thomas!

Amint egy kis szabadideje adódik, a prés alól kihúz egy könyvet, és Napóleon hőstetteit olvassa. Titokban arról ábrándozik, hogy majdan ő is híres hadvezér lesz, és meg fogja hódítani a világot. Persze, a társai folyton

gúnyolják, és a mestertől rengeteg verést kell elszenvednie. Egy szép napon cigányasszony vetődik a műhelybe, aki Thomasnak megjósolja, hogy nagy karriert fog csinálni, az egész világ az ő nevét emlegeti majd. Mindenki mosolyog a jóslaton, és kiderül, hogy tényleg nem lesz belőle semmi…

a) Miért humoros a szöveg?

b) Melyik irodalmi hős történetét idézi fel Thomas életrajza?

Attól függően, olvasták-e már a diákok Stendhal Vörös és fekete című regényét, azonnal megválaszolhatják a b) kérdést, vagy utánanézhetnek a világhálón.

Nézzünk még egy feladatot:

5. Melyik rövid szöveg tűnik koherensnek, melyik nem, és miért?

a) Egy pillanatra kialudtak a fények, elcsöndesedett a nézőtér, majd fölcsendült a nyitány jól ismert kezdő motívuma. A két szurkolótábor kórusa betöltötte a nézőteret.

b) Egy pillanatra kialudtak a fények, elcsöndesedett a nézőtér, majd fölcsendült a nyitány jól ismert kezdő motívuma. A karmester lendületesen vezényelt, a zene betöltötte a nézőteret.

A válasz ezúttal is a forgatókönyv(törés) fogalmára fűzhető fel.