Hallott szöveg értése

A sikeres és hatékony kommunikáció elengedhetetlen alapfeltétele a pontos szöveg-értés. Az anyanyelvi nevelés sajnos, a hallás utáni szövegértést adottnak vette, tudatos fejlesztése nem jelent meg a tantervekben, a tankönyvekben, a módszertani útmutatókban. Üdvözlendő, hogy a 2012-es kerettantervben már a fejlesztendő terü-letek között szerepel a magyar nyelv és irodalom követelményei között. A témában megjelent szakirodalmak is bizonyítják, hogy szükséges e terület tudatos képzése, fejlesztése is (Gósy 1999; Simon 2001; Vančoné 2002; Raátz 2006; Szántó 2013),

hiszen csak az fogja az írott szöveget jól megérteni, akinek a hallott szövegértése életkorának megfelelő. Ahogy ezt egy kísérlet is bizonyítja:

„Az olvasott szöveg megértése és a hallás utáni szövegértés elemzése szignifikáns összefüggést igazolt; azok az évfolyamok és tanulók, akik sikeresebbek voltak a hallott szöveg megértésében, sikeresebbek az olva-sott szöveg feldolgozásában is. A kísérleti eredmények alapján több követ-keztetés is megfogalmazható az olvasástanítás módszertanára vonatkozó-an. Fokozott figyelmet kell szentelni annak, hogy a hallás alapú beszédfeldolgozás megfeleljen az életkori szintnek és a gyermekek straté-giáinak” (Gósy 2008).

5. ábra

A beszédmegértés modelljének és a gyakorlattípusoknak az összefüggése 4.1.1. A hallásértés fejlesztésének gyakorlattípusai

Az anyanyelvi hallásértés fejlesztésére talán a leginkább alkalmazható módszert a német Solmecke (1991) által meghatározott felosztás adja. Az ő metodológiai kate-góriái jól összeegyeztethetők a beszédmegértés-modell szintjeivel (Gósy 2005: 148).

Solmecke szerint a megértésnek négy különböző szintje van, és ennek megfelelően oszthatjuk a hallás utáni szövegértési gyakorlatokat csoportokba:

– Felismerés – Megértés

Beszédmegértés szemantikai elemzések szintaktikai elemzések

Asszociációk (értelmezés)

Beszédészlelés Fonológiai szint Fonetikai szint Akusztikai szint

Hallás

Megértés

Felismerés Evaluáció

Analitikus megértés A beszédmegértés

modellje Solmecke-féle

gyakorlattípusok

– Analitikus megértés

– Evaluáció (felmérés, értékelés) Az 5. ábra jól szemlélteti ezt a megfelelést.

Vizsgáljuk meg az 5. ábra alapján bemutatott beszédmegértés szakaszaihoz csatolt hallásértést fejlesztő gyakorlattípusok jellemzőit és feladatait.

A felismerés gyakorlatai

Az első csoportba tartozó felismeréses gyakorlatoknak a célja, hogy a figyelmet a nyelv formális tulajdonságaira irányítsa. Képesek legyenek a tanulók hasonló hang-zású fonémákat, morfémákat, szavakat egymástól megkülönböztetni. Solmecke (1991) szerint a felismerés a hallás utáni értés alapja. Ilyen típusú gyakorlatok még szép számban előfordulnak a magyar nyelvtankönyvekben, alsó tagozatos olvasó-könyvekben (pl. tipikusan idesorolható gyakorlatok a különféle hangok felismerése, jelölése a szavakban: Jelöld körrel, hogy hányadik hang a szóban a b!; Húzd alá azt a szót, amelyikben d hang van!). Idetartozó feladatok lehetnek például mondókák, kiejtési gyakorlatok. De ilyen típusú gyakorlatok a szójátékok többsége is: Folytasd a szóláncot, a kimondott szó utolsó hangjával/szótagjával!

A megértés gyakorlatai

Ide a szakirodalom az olyan típusú gyakorlatokat sorolja, amelyek elsődleges célja, hogy a tanulók az elhangzott utasításokat megértsék, ezeket megfelelően tudják követni, illetve végrehajtani. A mindennapi életben igen fontos ez a szövegértési fok. Hiszen a hallott utasításokat számtalan esetben kell tudnunk követni, például a tanórán, a mindennapi életben az útbaigazításkor, utasítások követése vagy éppen vezetés közben a navigációs eszköz használatakor. Számos gyakorlat segítheti a hal-lás utáni megértés fejlesztését. Például az elhangzott utasítás követése térképen, raj-zon. Idesorolhatjuk a kiegészítendő szövegeket, a hallott szöveg tartalmának, egyes adatoknak a felidézését (hely, idő, személyek stb.), információk megjegyzését, meg-nevezését. A megértés gyakorlataihoz szorosan hozzátartozik a különféle utasítások követése például testnevelés-, technika-, rajz- stb. órákon. Az anyanyelvi órákon utasítás alapján készíttethetünk rajzokat, térképeken útvonalakat követhetünk. Hi-bás rajzokat, ábrákat, térképen jelölt útvonalakat javíttathatunk hallott szöveg alap-ján. Hasznos feladatok lehetnek, ha híreket, reklámokat, rövidebb rádiós, televíziós jegyzetet, szövegrészletet hallgatnak meg a tanulók, és ehhez kapcsolódóan kapnak feladatokat (pl. igaz/hamis állításokat, multiple-choice gyakorlatokat). Készíthetnek a tanulók leírást, elbeszélést úgy, hogy a hozzákapcsolódó adatokat hallás után gyűj-tik össze, vagy egy történet elejét meghallgatva folytatják ezt.

Az analitikus megértés gyakorlatai

A szövegértés magasabb fokát képviselik az idetartozó gyakorlatok. Itt már nem csupán az adatok, tények megjegyzésén van a hangsúly, hanem a cél a hallott szöveg/

szövegek fő mondanivalójának a megértése, összehasonlítása más, hasonló szöve-gekkel, illetve a beszédfunkció, a beszédszándék felismerése, értelmezése. A hallá-sértésnek ezt a fokát jól fejleszthetjük, ha például több, azonos témájú szöveget ha-sonlítanak össze a diákok. De fejlesztő lehet, akár a vita tanításakor is, amikor több nézőpontot kell értelmezni, megérteni és azokra reagálni. Hasonló készségfejlesztés történik a különféle szóbeli kommunikációs interakciós gyakorlatokban is, legyen az szituatív, szimulációs vagy rögtönzött szerepjáték (lásd. 4.2.2. fejezet).

Az evaluáció (értékelés) gyakorlatai

Az elhangzott szöveget a tanulónak már olyan absztrakt módon kell megértenie, hogy azt kritikusan tudja értékelni, ha szükséges, megvitatni, illetve a saját vélemé-nyét is megfogalmazni róla. Hogy aztán ebből kiindulva egy új, reflektáló szöveget legyen képes megalkotni. A hallás utáni szövegértésnek ez a szintje a legmagasabb.

Itt a szövegbefogadást az egyéni vélemény megalkotása követi. Ennek a szintnek a készségfejlesztése az anyanyelvi órák mellett az irodalom-, a médiaismereti órákon egy-egy mű befogadásakor is történik, de minden egyéb órán, ahol a diáknak a hal-lott ismereteket kell továbbgondolnia, alkalmaznia, ezekre valamilyen módon re-flektálnia kell.

4.1.2. A hallott szöveg feldolgozásának menete

Igen fontos, hogy az analitikus és az evaluációs gyakorlattípusok esetében minden-képpen figyelembe vegyük a Dalhaus-féle fázistipológiát (Kovácsné 2002), amely a szövegfeldolgozás lépéseit adja meg. Ezek a következők:

A szöveg hallgatása előtti gyakorlatok

A hallásértést elő kell készíteni a szöveg bemutatása előtt. Ez állhat az érdeklődés felkeltéséből, a szöveg megértéséhez szükséges háttérismeretek bemutatásából, elő-hívásából, az ismeretlen szavak magyarázatából, a szöveg szerkezetének felvázolá-sából, motiválásból (kép, fotó, rajz, zene), vizuális, akusztikus impulzusok, kulcs-szavak megadásából.

A szöveg hallgatása közbeni gyakorlatok

A hallgatás közben, a szövegbefogadásakor intenzív és extenzív hallásértési techni-kákat (adatok megjegyzése, feljegyzése; kérdésekre adható válasz, táblázat, szöveg kiegészítése stb.) alkalmazhatunk.

A szöveg hallgatása utáni gyakorlatok

Ekkor következhet a hallott szöveggel kapcsolatos kérdésekre történő válasz, a tör-ténet, a vázlat helyes sorrendjének a megállapítása, a szöveg üzenetének, illetve a saját vélemény megfogalmazása stb.

Amikor egy hallásértést gyakoroltató feladatsort állítunk össze, akkor mindenkép-pen érdemes az alábbi módszertani szempontokat figyelembe vennünk. Fontos a szövegválasztás. Először rövid, közérthető szöveget válasszunk. A szöveget legalább kétszer hallgattassuk meg. A második szöveghallgatáskor már a tanulók hozzákezd-hetnek a feladatok megoldásához. A szöveghez ne tartozzon túl sok feladat, és a feladatok feleljenek meg az életkori sajátosságoknak, a tanult, gyakorolt módszerek-nek. A feladatokban ne az elhangzó adatokat kérjük számon, hanem sokkal inkább a megértés álljon a középpontban. A feladatoknak segíteniük kell a megértést, és nem tesztelni kell.