A digitális szövegértési teljesítmény és az olvasási stratégiák együttes mérése

A hazai és a nemzetközi szakirodalomban az olvasási stratégiák vizsgálatára alap-vetően kétféle módszert alkalmaznak. Az egyik módszer a kérdőíves kutatás, amely-nek az elvégzésére több standardizált teszt is a rendelkezésére áll a kutatóknak.

2008-ban készítette el Csíkos Csaba az Index of Reading Awareness (az olvasók tudatosságát vizsgáló) tesztjének magyar nyelvű adaptációját, és 3–5. osztályos diá-kok körében vette fel a kérdőívet reprezentatív mintán. Az IRA-kérdőív az olvasási stratégiák négy csoportját vizsgálja 20 kérdés segítségével, amelyeket három-három válaszlehetőség követ. Az olvasási stratégiák négy csoportja a következő: értékelés, tervezés, szabályozás és feltételtudás. A kérdőív értékelése a teszt eredeti szerzői által meghatározott pontszámítás szerint zajlott (Jacobs–Paris 1987). Bár az eredmé-nyek szerint az adaptált kérdőív reliabilitása alacsonynak bizonyult, amelynek egyik oka az életkorilag homogén minta lehet, mégis számos oktatás-módszertani problé-ma merült fel a mérés értékelésekor (Csíkos 2008).

Szintén magyar nyelvre adaptált teszt az olvasási stratégiák vizsgálatára a MARSI-kérdőív, a Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory (az olvasási stratégiák metakognitív tudatosságának feltárása), amely 30 olvasási straté-giára vonatkozó állítást tartalmaz. A kísérleti személyeknek egy ötös skálán kell megállapítaniuk, hogy mennyire jellemző rájuk az adott állítás. Ez a kérdőív az ol-vasási stratégiákat három kategóriába sorolja: átfogó olol-vasási stratégiák, probléma-megoldó stratégiák, olvasást támogató stratégiák. A Kelemen-Monitorisz Anikó ál-tal végzett magyar felmérésben 443 6–12. évfolyamos diák vett részt. A mérőeszköz megfelelő reliabilitásúnak bizonyult, a vizsgálat eredményei szerint a magyar diá-kok, saját bevallásuk szerint, leginkább a problémamegoldó stratégiákat használják az olvasás során, kevésbé alkalmazzák az átfogó olvasási stratégiákat és a legritkáb-ban az olvasást támogatóakat (Kelemen-Molitorisz 2009; Molitorisz 2012).

Mindkét standardizált kérdőív a nyomtatott szövegek olvasási stratégiáinak a vizsgá-latára, a szövegek olvasásakor végbemenő metakognitív folyamatok mérésére irá-nyult. A kérdőívek azonban problematikusak lehetnek az olvasási stratégiák vizsgá-latakor, hiszen nincs mód a teljes olvasási folyamat feltérképezésére, a kísérleti személyek emlékezetből válaszolnak az egyes kérdésekre, állításokra. A kérdőív

al-kalmazása a digitális szövegek olvasási stratégiáinak mérésekor további akadályokba ütközhet, hiszen nehéz elválasztani a nyomtatott és a digitális szövegekre vonatkozó stratégiákat egymástól, ennek következtében egy kérdőív kérdései vagy állításai nem feleltethetők meg teljesen a digitális szövegen alkalmazott olvasási stratégiáknak.

Ezért először olyan mérésekre van szükség, amelyek feltérképezik a digitális szöve-gek olvasási stratégiáit, és így lehetővé teszik olyan állítások vagy kérdések megfo-galmazását, amelyeknek a segítségével a későbbiekben akár egy kérdőíves mérőesz-köz is kidolgozható.

Egy standardizált mérőeszköz a digitális szövegek szövegértési teljesítményének mérésére az ORCA (Online Reading Comprehension Assesment), amelyet az Ame-rikai Egyesült Államok Oktatási Tanácsa fejlesztett ki a digitális szövegek olvasásér-tésének mérésére és fejlesztésére (Coiro–Dobler 2007; Coiro–Kennedy 2011). A mé-résben szereplő tesztek szituációs forgatókönyvei egy szimulált internetes környezetben jelennek meg. A teszt a 12–14 éves diákok számára készült, alapvetően életszerű, problémamegoldó gondolkodást igénylő feladatokat tartalmaz, ezek egy-egy meghatározott tantárgyhoz, illetve tudományterülethez kapcsolhatók. A tanulók feladata a témával kapcsolatos információ megtalálása, értékelése, összefoglalása és kommunikálása. A tesztet több mint 1000 hetedikes tanuló töltötte ki nyelvek, mű-vészetek és tudomány témakörben, ez alapján bizonyították a teszt megbízhatóságát.

Az ORCA-projekt nyolc különböző forgatókönyvet, vagyis feladatsort dolgozott ki különböző tananyagtartalmaknak megfelelően. A forgatókönyv egy problémát meg-fogalmazó, olyan komplex kérdéssel indul, amely a Facebookhoz hasonló webolda-lon jelenik meg a tanulók számára (1. ábra). Ezt követően a szimulált weboldawebolda-lon további szövegekhez, kommentekhez, oldalakhoz, e-mailekhez férnek hozzá, ezek elolvasása után dönteniük kell, hogy melyek tartalmazzák a leghasznosabb informá-ciót számukra. Az értékelést követően a teszt forgatókönyve az információ kommu-nikálásával zárul, amelynek során a diákoknak össze kell foglalniuk a kapott infor-mációt, és különböző alkalmazások, programok segítéségével mások számára is hozzáférhetővé kell tenniük.

1. ábra

Az ORCA-projekt szimulált internetes környezete (Forrás: http://www.orca.uconn.edu/)

Az ORCA háromféle módszerrel méri a digitális szövegek olvasásértési teljesítmé-nyét. Az első az ORCA-open, vagyis az ORCA-nyitott mérési feladatsor. Az ORCA-open valósidejű olvasási és szövegalkotási folyamatot mér dinamikus és nyi-tott internetes környezetben. Az ORCA-open 32 itemet tartalmaz, amely két 16 ite-mes forgatókönyvre bontható, és mindkét 16 iteite-mes forgatókönyvben a feladatok egyenlően oszlanak meg az információ keresése, értékelése, összefoglalása és kom-munikálása stratégiák között. Az információ keresése stratégiát négy item méri, a teszt ezen része a diákok következő képességeit vizsgálja: keresőmotorok használa-ta, találati eredmények értékelése és azon weboldalak azonosítása, amelyek segít-hetnek az indító kérdésben megfogalmazott probléma megoldásában. Az információ étékelése stratégia négy itemében a biztonságos internethasználat játssza a fő szere-pet. A diákoknak értékelniük kell a weboldal szerzőjének szakértelmét, nézőpontját, és értékelniük kell, hogy az adott weboldalon található információ kapcsolódik-e a keresési feladathoz. Szintén négy itemből áll az információ összefoglalása stratégia, amelynek alkalmazásakor a tanulók összegzik a különböző weboldalakról származó információkat, és megfogalmazzák saját véleményüket a témával kapcsolatban a szövegekből származó tények és bizonyítékok segítségével. Az információ kommu-nikálására vonatkozó négy item a tanulók írástudására összpontosít. A diákoknak az információfeldolgozási folyamatban megszerzett tudásukat kell összefoglalniuk és rendezniük egy átlátható üzenet formájában, amelyet azután e-mailben továbbíta-nak, vagy wiki létrehozásának a segítségével osztanak meg (Coiro–Dobler 2007;

Coiro–Kennedy 2011).

A második mérési forma az ORCA-closed, vagyis az ORCA-zárt teszt. A diákoknak az előző mérési formához hasonlóan szintén egy információfeldolgozási forgató-könyvet kell követniük, és a meghatározott stratégiákat kell végrehajtaniuk. A két teszt között az a különbség, hogy az ORCA-closed egy zárt, szimulált internetes környezetben zajlik. Ebben a szimulált internetes környezetben a szövegek szintén linkek segítségével kapcsolódnak egymáshoz, és saját keresőmotor is található ben-ne, amelyet a kutatók Gloogle-nek neveztek el. Az ORCA-closed szintén két 16 ite-mes forgatókönyvből épül fel (Coiro–Dobler 2007; Coiro–Kennedy 2011).

A harmadik mérési forma az ORCA-Multiple Choice, vagyis az ORCA-többszörös választás mérőeszköz. Ez a mérőeszköz is alkalmas a digitális szövegértési teljesít-mény mérésére, és hasonlóan az előző kettőhöz, az információfeldolgozási folya-matnak megfelelően bontható nagyobb egységekre. A tesztelés ebben az esetben egy zárt és szimulált internetes környezetben zajlik, amelyben a linkekkel kapcsoló-dó szövegekhez való eljutást egy többszörös választást tartalmazó tesztfeladat előz meg. Ez azt jelenti, hogy mielőtt a tanuló továbbkattintana az általa választott szö-vegre, a képernyőn egy kérdés jelenik meg, amelynek megválaszolása segít eldönte-ni a diáknak, hogy valóban érdemes-e azt az oldalt megnyiteldönte-ni, amelyet kiválasztott.

Vagyis a teszt minden kattintást döntési helyzetként értelmez, a képernyőn megjele-nő tesztfeladat pedig azokat a szempontokat összegzi, amelyek alapján a tanulónak a döntést meg kell hoznia (Coiro–Dobler 2007; Coiro–Kennedy 2011).

A digitális szövegértési teljesítményt az ORCA kétféleképpen rögzíti. Először is vi-deofelvétel készül a forgatókönyvről, vagyis rögzítik a számítógép képernyőjén megjelenő cselekvéseket egészen a kurzor mozgatásától a különböző navigációs lé-pések alkalmazásáig. Másodszor pedig egy számítógépes program összegyűjti azo-kat az elemeket, amelyeket a diákok begépeltek a feladatmegoldás során. Ezek kö-zött az adatok kökö-zött szerepelnek az olvasási folyamatra vonatkozók (például hány percet töltött az adott weboldalon), a képernyőn megjelenő kérdésekre adott rövid válaszok és a forgatókönyvet lezáró összegző szöveg.

A teszt pontozása is kétféleképpen zajlik. Van egy elektronikus pontozási rendszer, amely a kapott adatokat bináris alapon kódolja, vagyis minden válasz 0 vagy 1 pon-tot ér. Ha például egy egész osztály vesz részt a mérésben, akkor ezt a pontozási módszert alkalmazzák a diákok egyharmadánál. A másik pontozási módszer alapel-ve azonos, viszont ezt nem számítógéppel, hanem manuálisan végzik, ilyen módon pontozzák egy adott osztály kétharmadát. Az eredményeket az ORCA egy jelentés-ben foglalja össze, amely a négy információfeldolgozási stratégiára lebontva mutatja be az adott osztály gyengeségeit és erősségeit. A jelentést az adott osztályban tanító tanár a továbbiakban fejlesztő gyakorlatok kidolgozására használja, ebben az ORCA által összeállított videokönyvtár is segítséget nyújt számos feladattal és gyakorlattal (Coiro–Kennedy 2011).