A kommunikációs kompetencia területei és fejlesztési lehetőségei az anyanyelvi nevelésben
KOMMUNIKÁCIÓ SZÓBELI
4.5. A digitális szövegek értése, alkotása
A NAT-ban és a kerettantervben (2012) is kiemelt szerepet kap a magyar nyelv és irodalom keretén belül a digitális szövegek olvasása, értése, illetve több digitális szövegtípus alkotásában való jártasság szerzése. Alapjaiban megállapítható, és ezt kutatások is bizonyítják, hogy a digitális szövegek alkotásához, befogadásához szükség van azokra a kompetenciákra, amelyek hagyományos módon, hagyomá-nyos terekben, felületeken történnek. De ezeket kiegészítik a digitális eszközök mi-att szükségesek új készségek is.
„Megállapítható tehát, hogy a digitális szövegek olvasásakor a hagyomá-nyos értelemben vett olvasási stratégiákat mint kognitív műveleteket az olvasó a szövegen végrehajtott fizikai cselekvésekkel kapcsolja össze.
Ezek a cselekvések vagy más néven navigációs lépések szorosan kapcso-lódnak az egyes stratégiákhoz. Fontos jellemzőjük még, hogy egyáltalán nem valósíthatóak meg a nyomtatott szövegek olvasásakor, vagyis azok az olvasók, akik nincsenek tisztában a különböző navigációs lehetőségekkel, nem képesek végrehajtani szövegértési feladatokat digitális környezet-ben” (Gonda 2015).
A digitális szövegértésről, annak tanulói teljesítményéről, a PISA-felmérés ilyen jel-legű mérési eredményéről többen írtak (Gonda 2015; Bognár 2015), ahogy a digitális szövegalkotással kapcsolatosan is egyre több a kutatás (Vallent 2008; Veszelszki 2008; Tót–Hódi 2011; Simon 2014). E terület kommunikációs kompetenciafejleszté-sének specifikus módszertani kidolgozása azonban még várat magára.
5. Összegzés
A bemutatott gyakorlattípusok, illetve a röviden fölvázolt kommunikációs kompe-tencia összetevői arra kívánják fölhívni a figyelmet, hogy akár az anyanyelvi tanó-rákon, akár más tantárgyi keretben és azon kívül is, ha a kommunikációs kompeten-cia fejlesztése a célunk, akkor azt érdemes átgondoltan, sokféle módon és a kompetenciaterület egészét figyelembe véve megterveznünk, a ma már rendelkezé-sünkre álló gazdag szakirodalmat is fölhasználva. Fontos és szükséges, hogy e terü-let nehezen gyakoroltatható, nehezebben fejleszthető részei is helyet kapjanak a gya-korlatokban, és ezekre is kellő figyelem jusson. Hiszen ha valóban kompetenciát kívánunk fejleszteni, akkor a gyakorlatok megoldása nem csupán a tanulók kifejező-készségét, szókincsét, íráskészségét fejleszthetik, hanem hatással kell, hogy legye-nek a személyiségfejlődésükre is.
Szakirodalom
Adamikné Jászó Anna szerk. (1990): A magyar olvasástanítás története. Budapest:
Tankönyvkiadó.
Adamikné Jászó Anna (2003): Csak az ember olvas. Budapest: Tinta Kiadó.
Adamikné Jászó Anna (2003): Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Budapest: Trezor Kiadó.
Bańczerowski Janusz (1994): A kommunikatív kompetencia és összetevői. Magyar Nyelvőr 118. 277–286.
Bognár Amália (2015): A digitális szövegértés fejlesztés. Taní-tani Online. http://
www.tani-tani.info/a_digitalis_szovegertes_fejlesztese_magyaroran (2015. 05. 14.)
Bolton, Gavin (1993): A tanítási dráma elmélete. Budapest: Marczibányi Téri Művelődési Központ.
Boronkai Dóra (2005): A szövegértő olvasás szintjei és lehetséges feladattípusai.
Magyartanítás 4. 15–25.
Eck Júlia (2015): Drámajáték a középiskolai irodalomórán. Budapest: Prótea Kultu-rális Egyesület.
Fábián Györgyi – Singer Péter (2009): Az anyanyelv és kommunikáció tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Új Pedagógiai Szemle. http://www.ofi.hu/
dr-fabian-gyorgyi-singer-peter-az-anyanyelv-es-kommunikacio-tanitasa-az-is-kolarendszeru (2015. 06.15.)
Gabnai Katalin (2011): Drámajátékok– Bevezetés a drámapedagógiába. Budapest:
Helikon Kiadó.
Gonda Zsuzsa (2015): A digitális szövegek olvasásértésének fejlesztése az olvasási stratégiák segítségével. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv- pedagogia.
hu/cikkek.php?id=555 (2015. 05. 25.)
Gósy Mária (1999): A beszédprodukció és a beszédmegértés a tanulási folyamatban.
In: V. Raisz Rózsa (szerk.): Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII.
Anyanyelv-oktatási Napok. Eger. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 484–492.
Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.
Gósy Mária (2008): A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.
anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 (2015. 05. 25.)
Horváth Zsuzsanna (1994): Olvasás, szövegértés. Új Pedagógiai Szemle 44/7–8.
97–109.
Józsa Krisztián – Steklács János (2012): Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 137–188.
Józsa Krisztián szerk. (2006): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése.
Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. 131–153.
Kerettanterv (2012):
https://docs.google.com/viewer?url=http%3A%2F%2Fkerettanterv.ofi.
hu%2F02_melleklet_5-8%2F2.1_bevezetes_5-8.doc (2015. 05. 14.)
Koltay Tibor (2011): Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. Anyanyelv-pe-dagógia 3 http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=329. (2015. 05. 14.) Kovácsné Varga Éva (2002): A hallás utáni értés fejlesztésének gyakorlati kérdései.
In: Karacsné et al. szerk.: Nyelvpedagógia az ezredfordulón. Veszprém. 239–253.
Medgyes Péter (1995): A kommunikatív nyelvoktatás. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Molnár Edit Katalin (1996): A kognitív pszichológia három fogalmazás-modellje.
Magyar Pedagógia 2. 139–156.
Molnár Edit Katalin (2002): Az írásbeli szövegalkotás. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Budapest: Osiris Kiadó. 193–217.
Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Budapest: Osiris Kiadó.
Péter Orsolya Adél (2002): Az olvasási készség fejlesztése. NyelvészNet. http://
www.nytud.hu/pp/oap.html (2015. 04.23.)
PISA 2006 Reading Literacy Framework. http://pisa.nutn.edu.tw/download/sample_
papers/Reading_Framework-en.pdf (2015. 05. 25.)
Raátz Judit (2006): A hallás utáni szövegértés fejlesztése. Magyartanítás 3. 22–27.
Raátz Judit (2008): A kreatív írás gyakorlatai. Anyanyelv-pedagógia 3–4. http://
www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=128 (2015. 05. 25.)
Raátz Judit alkotószerk. (2011): Szövegértés lépésről lépésre. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.
Samu Ágnes (2004): Kreatív írás. Budapest: Holnap Kiadó.
Scrivener, Jim (2005): Learning Teaching. Oxford: Macmillan Elt.
Simon Orsolya (2001): Ötödik és hatodik osztályosok anyanyelvi szövegértési mutatói. Iskolakultúra. 92–99.
Simon Viktória (2014): Modern kódkeveredés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok írásbeli fogalmazásaiban. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/index.php?issue=25 (2015. 05. 14.)
Solmecke, Von Gert (1993): Texte hören, lesen und verstehen. Berlin–München–
Wien–Zürich–New York: Langenscheidt.
Spencer, L. M. – D. C. McClelland – S. M. Spencer (1994): Competency Assessment Methods: History and State of Art. London: Hay/McBer Research Press. 3–44.
Steklács János (2013): Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. 5–71.
Szabó G. Ferenc (2010): A kommunikatív kompetencia. Anyanyelv-pedagógia 2.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=257 (2015. 04. 03.)
Szántó Anna (2013): A hallás utáni szövegértés kisiskolásoknál, néhány szocio-lingvisztikai tényező tükrében. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv- pedagogia.hu/cikkek.php?id=482 (2015. 05. 25.)
Szilassy Eszter (2012): Az írás és a fogalmazásjavítás stratégiái. Anyanyelv-peda-gógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/index.php?issue=17 (2015. 05. 14.) Szőke-Milinte Enikő (2012): A kommunikációs kompetencia a 2012-es NAT
vita-anyagában. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.
php?id=380 (2015. 03. 02.)
Tóth Beatrix (2006): A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Magyar Nyelvőr. 130/4. 457–469. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1304/ (2015. 05. 25.) Tóth Beatrix (2008): Fogalmazástanítás – miért és hogyan másképpen?
Anya-nyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/index.php?issue=1 (2015.
05. 14.)
Tóth Krisztina – Hódi Ágnes (2011): Számítógépes és papír-ceruza teszteredmények összehasonlító vizsgálata az olvasás – szövegértés területén. Magyar Pedagógia 111/4. 313–33.
Vallent Brigitta (2008): Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban.
Magyar Nyelvőr 132: 189–205. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1322/132205.
pdf (2015. 06. 01.)
Vančoné Kremmer Ildikó (2002): A beszédészlelés és a beszédmegértés vizsgálata magyar-szlovák kétnyelvű gyermekeknél. In: Lanstyák István – Simon Szabolcs (szerk.): Tanulmányok a kétnyelvűségről. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 73–96.
Vass Vilmos (2006): A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Kerber Zoltán (szerk.): Hidak a tantárgyak között. Kereszttantervi kompetenciák és tantárgyközi kapcsolatok. Budapest: OKI. 139–61.
Veszelszki Ágnes (2008): Vizuális megoldások a kreatív szövegalkotási gyakor-latokban. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.
php?id=33 (2015. 05. 14.)
Vígh Tibor (2005): A kommunikatív tesztelés elméleti alapjai. Magyar Pedagógia 105/4. 381–407.