Újraolvasva – a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tanulságai
4. Az eredményesség mutatóiból
4.4. A szóbeli vizsga
Az Oktatási Hivatali standard ábráin feltűnő az írásbeli és a szóbeli teljesítmények (1) teljesen eltérő, sőt az eltérések évről évre állandónak mondható mintázata, ami egyrészt utal az összteljesítmény kétharmadát kitevő írásbeli vizsga magasabb megbízhatóságára, másrészt láthatóvá teszi a szóbeli vizsga egyik meghatározó szerepét, azaz az írásbeli teljesítményeket más típusú teljesítménnyel kompenzáló működését. Megjegyzendő, hogy a hasonló működésmód hasonló mintázatot ered-ményez a többi vizsgatárgyban is. Míg a központi írásbelit igen kevesen oldják meg 90%-nál jobban, a szóbelire a vizsgázók közel harmada kap 90 és 100% közötti értékelést (4. ábra).
Forrás: www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/prezentaciok_tanulmanyok. Gyors adatok, 2015.
4. ábra
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek összehasonlítása
13. táblázat
Szóbeli vizsgateljesítmények a vizsgált négy évben (2009–2012) (%) – középszint Értékelési kritérium Gimnázium Szakközépiskola
Előadásmód 72,6 59,2
Tartalom 69,6 57,6
Forrás: Schiller 2014. I. m.
14. táblázat
Szóbeli vizsgateljesítmények a vizsgált négy évben (2009–2012) (%) – emelt szint Értékelési kritérium Gimnázium Szakközépiskola
Előadásmód 75,1 59,5
Tartalom 70,5 64,5
Forrás: Schiller 2014. I. m.
5. Összegzés
A felkészítés, az értékelés, a vizsga eredményessége újra és újra diskurzstémává válik, ha az érintett szakmai, vizsgáztatói, vizsgázói csoportok szélesebb körben megismerik a 2017. tavaszi vizsgaidőszakban bevezetni tervezett változásokat a vizsgakövetelményekben, a középszint és az emelt szint közötti eltérések újradefini-álásban, a középszint írásbeli feladatainak jellegében, az értékelési eljárásokban és az egyes feladatokkal elérhető pontszámokban (Lásd a 3. sz. internetes forrást.). Az új kerettantervek érvénybe lépésével indokolt, az összehangolás mértékét meghala-dó változás tartalmainak a részletes bemutatása, várható hatásának becslése azon-ban már nem ennek a tanulmánynak a feladata.
Melléklet
Az érettségi vizsga általános funkciói Didaktikai közvetítés
Garanciája a jól felépített, tematizált, strukturált, a teljesítményszinteket leíró, pél-dákkal is szemléltető követelményrendszer és vizsgaleírás. Ezt a funkciót akkor töl-tik be eredményesen a jelzett dokumentumok, ha nem korlátozó jellegűek, azaz nem erősítik fel a csak a vizsgára tanítás gyakorlatát, hanem fejlesztő hatást gyakorolnak a tanítási-tanulási folyamatra, annak infrastruktúrája is.
Tartalmi érvényesség (validitás)
Voltaképpen a tartalmi érvényesség nem jelent mást, mint azt, hogy a vizsgateljesít-ménnyel olyan írásbeli és szóbeli tevékenységeket minősítünk, amelyek elfogadott, szélesebb körű társadalmi és szakmai konszenzusra számítva értéknek minősülnek.
A hangsúly itt a középiskolánál is szélesebb elfogadottságon van: annál nagyobb a vizsga tartalmi érvényessége, minél inkább képviseli a felsőoktatásban is igényelt, valamint a munkaerőpiacon is elvárt teljesítményeket (is). Az érvényesség jelentésé-be a társadalmi és az egyéni szükséglet is jelentésé-beleértődik, mindaz a tudás és képesség, amit az egyén a civil életben, a boldogulásában, a tanulásában és a munkában alkal-mazni tud.
A minőség képviselete
A társadalmi és pedagógiai érvényességgel bíró követelmény-rendszer és a vizsgale-írás egyfajta teljesítményetalon, az elsajátítandó és távlatosan fontosnak tartott/tart-ható kultúrjavak modellje (például a felhasználtartott/tart-ható tudás előnyben részesítése, a problémamegoldó feladatok térnyerése.) A mindenkori konkrét vizsgatematika pri-oritásokat, értékeket, kritériumokat jelöl meg, ezáltal rövid és hosszú távon egyaránt hatással van az iskola és a társadalom műveltségképére. Ez a vizsgafunkció legalábbis két jelentéssel bír: egyrészt jelenti egy minőségi teljesítmény-standard megfogalmazását, másrészt – ezáltal is – egy tartós, évről évre hasonló teljesítmény-szint kijelölését.
Előrejelző érvényesség (prediktív validitás)
A vizsgakövetelmények és a teljesítmények az oktatásirányítás, a képző intézmé-nyek, a diákok, az érettségizetteket fogadók számára egyaránt prognosztikus ér-tékűek, amennyiben valószínűsítik az érettségivel rendelkező, majd továbbtanuló vagy munkát vállaló népesség tudását, képességeit.
Minősítés
E funkció a vizsgateljesítmények értékelésének egyik kulcskérdése. Az egységes és a nyilvánosság számára dokumentált, átlátható értékelési-minősítési rendszer előse-gíti az értékelés konzisztenciáját, összehangolja a tanárok értékelési gyakorlatát.
Visszacsatolás
Az eredmények elemzése, értelmezése megerősítő vagy korrekciós hatású mind a vizsgakövetelményekre, mind a vizsgafeladatokra, mind az értékelési eljárásokra nézve.
Megbízhatóság
A vizsgaanyagra (írásbeli feladatlapok), illetve az azokkal mért vizsgateljesítmé-nyek értékelésének objektivitására, a vizsgafeladatok működésének minőségére uta-ló sajátosság. A megbízhatóságba értődnek általában az értékelés célzott területei-nek célnak megfelelő feladatok, továbbá az értékelési elvek és eljárások. A megbízhatóság növelése az értékelők képzése mellett az időről-időre történő kvanti-tatív és kvalikvanti-tatív elemzésekkel növelhető, garantálható. A megbízhatóságot növelő tényező a világos és szakmai egyetértésen alapuló értékelési kritériumrendszer, a teljesítmények viszonyítási lehetősége az értékelési útmutatóban közölt normához, az értékelő képezettsége és tapasztaltsága. Fontos feltétel magának a feladatnak a kijelölése. Ennek tartalmi validitása biztosítja, hogy a feladat valóban azt a teljesít-ményt tegye lehetővé, amelyet értékelni szándékozunk (például a téma és a műfaj összhangban van, elegendő háttérismerettel rendelkeznek a diákok, azaz sem a téma tartalmi, sem műfaji kívánalmai nem haladják meg feltételezett kompetenciájukat).
Szelekció
A vizsga, szelekciós szerepét érintő funkció, összefügg a vizsga céljával, az eredmé-nyek tétjével, az eredméeredmé-nyeknek a továbbtanulásban vagy más területen történő fel-használásának súlyával és általában erősen kötődik a középfokú, sőt a felsőfokú képzés oktatásirányítási stratégiájával.
Elfogadottság
A vizsga társadalmi, szakmai elfogadottsága nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felké-szítésben és a vizsgáztatásban érintett valamennyi szereplő lényegében hitelesnek és jogszerűnek tartva elfogadja az őt minősítő helyzetet, annak tétjét.
Költségesség
A vizsga, a vizsgáztatás költségeit érintő szempont lényeges például abból a szem-pontból is, hogy melyik vizsgafunkció szerepének növelése növeli egyúttal a
költségességet is. (A nemzetközi szakirodalom szerint például a szóbeli vizsgázta-tás növeli az elfogadottságot, egyúttal a költségességet is vagy például a minőség képviselete a fejlesztés költségeire hat, egy működő vizsgáztatásban már kevéssé jelenik meg költségként.)
Forrás: Horváth Zsuzsanna (2006)
Szakirodalom
Bánkuti Zsuzsa – Lukács Judit (szerk.) (2008): Tanulmányok az érettségiről.
Hatásvizsgálat, tantárgyi vizsgák értékelése, feladatfejlesztés. Budapest: OFI.
7–147. http://www.ofi.hu/kiadvany/tanulmanyok-az-erettsegirol (2015. 06. 20.) Boross Ottilia-Pléh Csaba (2004): Bevezetés a pszichológiába. Budapest, Osiris
Kiadó, 257.
Bredács Alice – Kárpáti Andrea (2012): A 14–16 éves művészeti képzésben részesülő tanulók pszichológiai immunkompetenciája és ennek integrációja a művészeti neveléssel. Magyar Pedagógia 112/4: 197–219. http://www.magyarpedagogia.hu/
document/1_Bedacs_MP1124.pdf (2015. 06. 20.)
Gintli Tibor (2012): A magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli eredményeinek statisztikai és kvalitatív elemzése. Budapest: Oktatási Hivatal. Kézirat.
Hajas Zsuzsa (2015): A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tíz éve (2005–
2015). Konferencia az ELTE-n. www.Irodalom21.hu_2015_majus.pdf (2015. 06.
20.)
Horváth Zsuzsanna (2005) A 2005. évi érettségi vizsga eredményeinek elemzése:
Magyar nyelv és irodalom. http://www.ofi.hu/tudastar/erettsegi/2005-os-erettsegi/2005-evi-erettsegi. (2015. 06. 20.)
Horváth Zsuzsanna (2006) A 2006. évi érettségi vizsga eredményeinek elemzése.
http://www.ofi.hu/tudastar/erettsegi/2006-os-erettsegi/horvath-zsuzsanna-2006 (2015. 06. 20.)
Horváth Zsuzsanna (2006): A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga kultúra-felfogása. In: Horváth Zsuzsanna – Lukács Judit (szerk.): Új érettségi Magyar-országon. Honnan, hová, hogyan? Egy folyamat állomásai. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. 39–73. http://www.ofi.hu/tudastar/erettsegi/uj-erettsegi/
magyar-nyelv-irodalom (2015. 06. 20.)
Horváth Zsuzsanna (2010): Érettségi kérdőjelekkel. Mérleg 2006–2010. Educatio 2010/1: 54–64.
Horváth Zsuzsanna (2012): A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli eredményeinek statisztikai és kvalitatív elemzése. Budapest: Oktatási Hivatal.
Kézirat.
Molnár Edit Katalin – Nagy Zsuzsanna (2012): Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok. In: Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola.
Budapest: Tankönyvkiadó. 191–240.
Nagy Péter Tibor (1999): Minőségek versengése. Minőség 1999. Educatio 3: 429–
460.
Oláh Attila (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás. In: Pléh Csaba – Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Osiris Kiadó. http://
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_
pszichologiaba/ch07.html#id617180 (2015. június 20.)
Péntek János (2002): Nem őrizni, használni kell a nyelvet! In: A. Jászó Anna – Bódi Zoltán (szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 267–274.
Schiller Mariann (2013): Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009–2012. tava-szi vizsgaidőszakok. A magyar nyelv és irodalom érettségi http://www.okta-tas.hu/ kozneveles/projektek/tamop318_minosegfejl/projekthirek/erettsegi_
vizsgatargyak_elemzese (2015. 06. 20.) Jogszabályok:
1. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelme-nyek2012/magyar_nyelv_es_irodalom_vk.pdf Letöltés: 2015. július 30
2. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelme-nyek2012/magyar_nyelv_es_irodalom_vl.pdf Letöltés: 2015. július 30
3. Az érettségi vizsga 2017. január 1-től hatályos részletes követelményei: http://
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200040.OM&celpara=&-timeshift=1#xcelparam Letöltés: 2015. július 30