E l b e s z é l ő : És mikor Akháb fia, Akházia kibukott az ő felházának korlátján és megbetegedett, követeket küldött, akiknek azt parancsolta, „Men-jetek el, kér„Men-jetek tanácsot a Baálzebubtól, Ekron istenétől…” Az Úrnak angya-la pedig szólt Tesbites Illésnek, hogy „Kérdezd meg őket: nincs-é Isten Izrael-ben, hogy Baálzebubhoz mentek tanácsot kérni? Azért az ágyból, amelyben fekszel, föl nem kelsz, hanem kétség nélkül meghalsz.” És Akháb fia, Akházia Illéshez küldött egy ötven ember előtt járó főembert, és mondta neki: Isten
embere, a király parancsolja, jöjj le. Felelvén Illés mondta: Ha én Isten embere vagyok, szálljon tűz alá az égből, és emésszen meg téged, és az alattad való ötven embert. És tűz szállott alá az égből, és megemésztette őt, és ötven embe-rét. És Akháb fia Akházia Illéshez küldött más főembert, és Istennek tüze megemésztette azokat is. És egy harmadik főembert küldött. Ekkor szólt az Úr angyala Illéshez, „Menj alá vele, ne félj semmit tőle.” És ő felkelvén aláment vele a királyhoz, és szólt neki: Ezt mondja az Úr: „Amiért követeket küldöttél tanácsot kérdezni Baálzebubhoz, ezért kétség nélkül meghalsz!” És meghalt az Úrnak beszéde szerint, amelyet szólott Illés. És történt, mikor az Úr Illést fel akarta vinni szélvész által a mennyekbe, elment Illés és Elizeus Gilgálból. Mi-kor ők ketten a Jordán mellett megállottak, íme egy tüzes szekér elválasztotta őket, és felment Illés szélvészben az égbe.
Szín: Jordán partja.
E l i z e u s : (Belép, meghajlik.) Uram Illés, megérkeztünk Gilgálból.
P r ó f é t a I. (belép, meghajol).
I l l é s : (Magának, közönségnek vagy Elizeushoz beszél.) Ellobbant életem lángja, elsuhantak az évek. Utoljára mosolyog rám Isten napja. Utoljára szólok Isten gyermekeihez, akiket megváltott az Úr. Isten küldött Izraelhez. Azt üzen-te, térjetek meg őhozzá! Szíveteket szaggassátok a ruhátok, a külsőségek he-lyett. Rontsatok le minden bálványt. Teljes szívből és lélekből az Urat szeres-sétek. Isten figyelmeztetett titeket. Nyisd meg füledet hallásra, szívedet a meg-térésre. Ma még lehet, ma még szabad, borulj le bűneidnek súlya alatt az Úr előtt, Ki megbocsát. Irgalmas és kegyelmet ád. Ha pedig meg nem térsz, el-kárhozol. Nehéz, de szép volt az életem. Viaskodtam önmagammal, boldogta-lan és becsapott emberekkel, az ördög prófétáival, és Istennel. Kételkedtem, elcsüggedtem, de az Úr véghezvitte általam a szentséges akaratát. Vele éltem, és most hozzá távozom. Magasztaltassék az Örökkévaló!
P r ó f é t a : (Elizeushoz.) Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr elragadja a te uradat tőled?
E l i z e u s : Én is tudom, hallgassatok.
I l l é s : (Elizeushoz.) Maradj itt, kérlek, mert nem jöhetsz oda, ahová én megyek,… mert az Úr engem Jerikóba küldött.
H a n g (halk zene).
E l i z e u s : (Könyörög.) Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged.
P r ó f é t a : (Elizeushoz.) Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr elragadja a te uradat tőled? (El.)
E l i z e u s : Én is tudom, hallgassatok!
I l l é s : (Elizeushoz.) Maradj itt, kérlek, mert nem jöhetsz oda, ahová én megyek… Mert az Úr engem a Jordán mellé küldött.
E l i z e u s : Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. (Illés felé húzódik.)
I l l é s : (Igen lassan bal felé mozdul.) Ha majd a Jordán partjához érke-zünk, palástommal megérintem a folyó vizét. Száraz lábbal átkelünk. (Várat-lanul Elizeushoz fordul.) Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt elragadta-tom? Nincsen házam, se családom, se vagyonom. Egyetlen kincsem az Úr, Aki engem a jövevény Tesbites Illést karjaival átölelt. Így határozott rólam. Szent-lelkével betöltött. Isten az életem titka. Dicsőség legyen Neki érte! Mit csele-kedjem veled, mielőtt elragadtatom?
E l i z e u s : Nem csábít az arany fénye, vagy hivalkodó palota. Nem szé-dít az emberi tudomány. Mit ér az elismerés, ha megünnepelnek? Ma dicsér-nek az egekig, holnap az életemre tördicsér-nek. Az én legfőbb kincsem az Úr. Egyet kérek, legyen a te benned való Léleknek kettős mértéke rajtam.
I l l é s : Nehéz dolgot kértél tőlem… Ha majd meglátsz engemet, mikor el-ragadtatom, teljesül a kívánságod, reád száll a Szentlélek. (Kezét felemeli.) Megáldalak Elizeus. Isten veled!
E l i z e u s : (Földre borulva sír, karját nyújtja Illés felé.) Édes Atyám!...
Édes Atyám!...
H a n g (szélzúgás, kürtszó folyamatosan erősödik).
F é n y e k (villognak. Két arany kerék tűnik föl egymás után, majd arany-ló szekér vonalai).
E l i z e u s : (Az égre mered, sír.) Édesatyám! Édesatyám! Izrael lovagjai és szekerei! Isten veled!... A mennyországban találkozunk!
I l l é s t (égi erő lassan vonja előre fölfelé, arcán mennyei fény, fölfelé néz. Karját lassan az ég felé nyújtja, és amint előre, fölfelé halad a tüzes sze-kér mögött, palástja lehull róla. Alakja ködben, csillámokban elmosódik. El.)
K ó r u s : Gyertek én atyámnak áldottai, örököljétek meg az országot, amely számotokra készíttetett a világ alapítása óta! Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruhájukat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyi széke előtt, és szolgálnak neki éjjel és nappal az Ő templomában… Hallelujah, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenha-tó. (Jelenések 7: 14., 19: 6.)
(Függöny lassan összehúzódik.)
E l b e sz é l ő : (Áldásra emeli kezét.) Annak pedig, aki titeket a bűntől megőrizhet és az Ő dicsősége elé állíthat fedhetetlenségben, nagy örömmel, az egyedül bölcs Istennek, a mi Megtartónknak dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké. Boldog, aki az Úrba vetette bizodalmát. (Zsoltárok 40:
Illés Kormány Zsolt orvostanhallgató Akháb Takács Tamás teológus Jézabel Bianki Izabella gyógyszerész Főember Bianki István mérnök
Suhanc Mészáros Gyula tanuló Két gyermek Galyas Ibolya,
Mészáros Erika Özvegyasszony Peres Eszter műtős Gyermeke Mészáros Pali
Soványasszony Mészáros Sára gimnazista Angyal Kiss Katalin teológus Elizeus Horváth Pál mérnökhallgató Súgó Pataky Erzsébet egyetemista
Hónapok óta és az óév éjszakáján a rendőrség állandó megfigyelés alatt tartott bennünket.
Nagyon elhagyottnak éreztem magam. Egyházhatósági kihallgatások folytak, valamint egyházi és rendőrségi büntetések a Göncruszkán tartott ifjúsági összejövetelek miatt.
A S Z O B O R
Dániel könyve 3. része alapján.
Előhang
H í r n ö k : Meghagyatik néktek, ó népek, nemzetek és nyelvek! Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak, dudának és mindenfé-le hangszernek szavát, boruljatok mindenfé-le, és imádjátok az arany állóképet, amelyet Nabukodonozor király állíttatott néktek. Akárki pedig, aki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő tüzes kemencébe!
(Függöny szétnyílik.)