A karaktererősségek osztályozási rendszerének kialakításakor peterson és seligman a Dsmiiiból (a mentális zavarok Diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének har
madik változata) indult ki. céljuk egy olyan osztályozási rendszer kialakítása volt, amely leírja és rendszerezi azokat az erősségeket és erényeket, amelyek lehetővé teszik az emberi fejlődést, növekedést, és amely rendszer a mentális egészséggel kapcsolatban jelent olyan kiindulási alapot, amilyent a mentális betegségek kapcsán a Dsm képvisel.
A kutatás első lépéseként a résztvevők Dahsgaard vezetésével elolvasták a jelentősebb vallások és fontosabb filozófiai alapművek erényről szóló írásait. közel kétszáz „erény
katalógust” tekintettek át (pl. Arisztotelész, platón munkáit, Aquinói szent tamás, szent ágoston, konfucius, Buddha, laoce, Benjamin franklin írásait, az ótesta mentumot, a talmudot, a Bushidot vagy a koránt). Azt vizsgálták, hogy azono síthatóake olyan általánosan elfogadott erények, amelyek szinte minden kultúrában megtalálhatók.
e munka gyümölcseként hat erényt azonosítottak: (1) bölcsesség és tudás; (2) bátorság;
(3) szeretet és emberiesség; (4) igazságosság; (5) mértékletesség; (6) spiritualitás és transz cendencia. ezeket az erényeket peterson és seligman (2004) a „Nagy hatoknak”
(„high six”) nevezte el. A Nagy hatok elnevezés burkoltan arra utal, hogy ez a sze mé
lyiségtaxonómiai rendszer felfogható a személyiséget leíró Big five hagyomány egy alternatívájaként is. A pozitív pszichológia az öt Big five alapdimenzió (extroverzió, barátságosság, neuroticizmus, lelkiismeretesség, nyitottság) magas értéke helyett az erősségek mértékével jellemzi az optimálisan működő személyiséget, és akkor beszél optimális személyiségműködésről, ha az egyén képes arra, hogy többnyire az erősségeit használva feleljen meg az alkalmazkodási követelményeknek.
Az erények azonosítása után a következő feladat az osztályozási rendszerben szereplő erősségek definiálása volt. mivel számtalan módja lehet annak, ahogy az egyes erények kifejeződhetnek, illetve érvényre juthatnak, szükség volt az erények mellett az erősségek fogalom bevezetésére. erősségnek peterson és munkatársai azokat az utakat nevezték el, amelyeken keresztül az erények kialakíthatók. Az erősségek az erényekhez képest sokkal kevésbé absztrakt fogalmak. ezek már egy olyan absztrakciós szintet képviselnek, amely lehetővé teszi a fogalom mérését, illetve a fejlesztési, befolyásolási útvonalak megnevez
hetőségét. Az erősségek egyben az erények markerei is, vagyis olyan pszichológiai változók, amelyek mérhetők. Az erősségek abban különböznek más pozitív vonásoktól (például az adottságtól), hogy bár többékevésbé állandóak, nem megváltoztathatatlanok, hanem fejleszthetők és formálhatók, valamint az erősségek alkalmazása többnyire tudatosan történik (seligman 2002).
Az erősségek meghatározása során a kutatás résztvevői számos lehetséges erősség
vonást gyűjtöttek össze, különböző eljárásokkal. elsőként a ViA1 (Values in Action, működő értékek) intézet tanácsadó testülete szervezett olyan vitanapokat, ahol a tagok
1 A ViA egy nonprofit szervezet, amely a pozitív pszichológia tudományának fejlődését, valamint a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazási lehetőségeit támogatja.
közösen átgondolták, hogy az egyes erényekhez milyen lehetséges erősségek tartozhat
nak. e tanácskozások eredményeképpen megszületett egy az emberi erősségeket tartalmazó lista. később ezt a listát különböző pozitív pszichológiai konferenciákon véleményeztették a résztvevőkkel és a javaslatok alapján folyamatosan módosították.
A beszélgetések mellett a ViAprojekt kutatói áttekintettek számos a jó karakterrel foglalkozó művet, ideértve filozófiai, pszichiátriai, pszichológiai írásokat, de népszerű dalok szövegeit, graffitiket, tarokkártyát vagy a Pokémon szereplőinek jellemzőit is.
A munka legfon to sabb állomása az osztályozási rendszerben szereplő erősségek krité
riumainak meghatá ro zása volt. összesen hat kritériumot határoztak meg, és ezek figye
lembevételével döntöttek úgy, hogy egy előzetesen kiválasztott vonás erősségnek nevez
hető és helyt kaphat az osztályozási rendszerben.
Az erősségek kritériumai a következők: (1) az erősség vonás jellegű pszichológiai jellemző, amely sokfajta helyzetben jelenik meg és időbeli stabilitást mutat; (2) az erős
séget önmagáért értékeljük, a cselekvés, amelyre késztet, önmagában jutalmazó jellegű;
(3) az erősség az a jellemző, amelyet a szülők univerzálisan kívánnak az újszülötteiknek;
(4) az erősségek gyakorlása emelkedettséget, pozitív élményállapotot eredményez és másokat is követésre sarkall; (5) a kultúrák szerepmodelleken, rituálékon, példabeszé de
ken és gyermekmeséken keresztül fejlesztik az erősségeket; (6) a különböző kultúrák szerep modelljei és ideáljai igen meggyőző képviselői az egyes erősségeknek (pl. Deák ferenc a bölcsesség magyar reprezentánsa, mátyás az igazságosságé); (7) az erősségek legfon tosabb kritériuma az univerzalitás (seligman 2002).
seligman, steen, park és peterson 2005ben az erősségek további kritériumait fogal
mazták meg: (1) az erősség hozzájárul az egyén és mások boldogságához; (2) az erős
ségnek van egyértelmű negatív ellentéte; (3) az erősség sikeresen mérhető mint egyéni különbség; (4) az erősség megkülönböztethető, vagyis sem fogalmilag, sem tapasztalatilag nem redundáns a többi karaktererősséggel; (5) az erősségnek vannak konszenzuson alapuló, egységesen elismert mintaképei; (6) az erősségeket csodagyerekek testesítik meg: az erősség néhány gyereknél vagy fiatalnál már korán megjelenik; (7) az erősség szelektív hiánya is megfigyelhető: néhány embernél egy adott erősség teljes mértékben hiányzik.
A bölcsesség és tudás erénye különböző formákban nyilvánulhat meg. legalapvetőbb formája a kíváncsiság, legérettebb pedig a szemlélet. Az a személy, aki a kíváncsiság erősségével jellemezhető, az igyekszik új ismereteket szerezni és kedveli azokat a hely
zeteket, ahol a tanulás lehetséges (pl. múzeum, iskola, olvasás). idetartozik még az ítélőképesség, a leleményesség és a szemlélet erőssége is. A fejlett ítélőképességgel jelle
mezhető személy hajlamos a dolgok alapos átgondolására, minél több oldalról való meg
vizsgálására. A kritikus gondolkodás az információ mások és saját jólétünk szem pont
jából való objektív és racionális elemzését jelenti; aki ezzel az erősséggel jellemez hető, az nem hoz elhamarkodott ítéleteket, döntéseit alaposan megfontolja. A lele mé nyesség rendhagyó, de eredményes eszközök alkalmazását jelenti akkor, ha el szeretnénk érni valamit; aki ezzel az erősséggel jellemezhető, azt a hagyományos megoldási módok
ritkán elégítik ki. fontos, hogy a leleményesség erőssége nem korlátozódik a képző
művészet körére. Végül, a kategória legérettebb erőssége a szemlélet; aki ezzel az erős
séggel jellemezhető, annak a világról alkotott felfogása mind önmaga, mind mások számára különleges értéket jelent. ezekhez a személyekhez mások tanácsért és látókörük szélesítése érdekében fordulnak; „a bölcs emberek ahhoz értenek leginkább, ami a leg-fontosabb és legnehezebb: az élethez” (seligman 2002, 679).
A bátorság olyan cselekvések formájában nyilvánulhat meg, amelyeket nagy nehézség árán kell véghezvinni. ez az erény az akaraterő széles körű gyakorlását jelenti kívánatos, ám bizonytalan kimenetelű célokkal kapcsolatban. Az idesorolt erősségek a hősiesség, a kitartás, a hitelesség, valamint a lelkesedés. A hősiesség mint erősség többet jelent annál, mintsem hogy valaki egyszerűen merész életveszélyes helyzetben, vagy hogy nem riad vissza a fájdalomtól, fenyegetésektől, nehézségektől, azt is jelenti, hogy a személy felvállal népszerűtlen, bonyolult és veszélyes intellektuális, illetve érzelmi álláspontokat. A kitar
tó személy többnyire befejezi azt, amibe belekezdett, és még a nehéz feladatokhoz is jókedvűen, zúgolódás nélkül áll hozzá. A kitartás erőssége ugyanakkor nem jelenti az elérhetetlen célokhoz való kényszeres ragaszkodást. A hitelesség önmagunk, szándéka
ink és elköteleződéseink nyílt felvállalását jelenti önmagunk és mások előtt, szavakban és tettekben egyaránt, aki ezzel az erősséggel jellemezhető, az nem akar másnak látszani, mint ami valójában. A lelkesedés magas szintjével jellemezhető személy tele van ener
giával, amivel törődik, abba „testestőllelkestől” beleveti magát.
Az emberiesség és szeretet erényéhez tartozó erősségek a más személyekkel való pozitív interakciókban mutatkoznak meg és a mások iránti gondoskodást és védelmezést fog lalják magukba. A kedvesség lényege a másik ember értékességének elismerése. ez az erős ség gyakran olyan viselkedésben nyilvánul meg, amelyben mások érdekei átmene
tileg háttérbe szoríthatják saját kívánságainkat és szükségleteinket. Aki a szeretet erős
ségével jellemezhető, az sokra értékeli a közeli és mély kapcsolatokat, ezekre a szemé
lyekre jellemző, hogy akiket igazán és őszintén szeretnek, azok viszontszeretik őket, köl csönös, mély kapcsolataik vannak. A szociális intelligencia önmagunk és mások ismere tét jelenti. Az a személy, aki ezzel az erősséggel jellemezhető, az képes a másik személy hangulatában, temperamentumában, motivációiban és szándékaiban meg
nyilvánuló egyéni különb ségeket felismerni, valamint ezeket figyelembe véve viselkedni.
Az igazságosság erénye elsősorban a társadalmi tevékenységek során nyilvánul meg, és túlmutat a kétszemélyes helyzeteken, inkább a nagyobb csoportokkal (család, közös ség, nemzet vagy az egész világ) való kapcsolatainkat befolyásolja. három erősség tarto zik ide: a társadalmi elkötelezettség, a méltányosság és a vezetői képesség.
A társadalmi elkötelezettség magas szintjével jellemezhető személy jó csapattag, lojális és elkötelezett közösségi ember. ez a személy nem pusztán teljesíti a rá osztott feladatokat, hanem keményen dolgozik a csoport sikeréért. A méltányosság erősségével jellemezhető személy nem engedi, hogy személyes érzései eltorzítsák a másokkal kapcsolatos döntéseit. ő mindenki számára biztosít lehetőséget és mások jóllétét ugyanolyan fontosnak tartja, mint a sajátját, még akkor is ha idegenekről van szó. A jó
vezetői képességgel jellemezhető személynek nemcsak a különböző tevékenységek megszervezéséhez és le bonyolításához van jó érzéke, hanem úgy képes gondoskodni a feladatok elvégzéséről, hogy közben a csoporttagok között is megfelelő kapcsola tot biztosít. A vezetői képesség erősségével jellemezhető személy akkor is emberséges marad, ha csoportok közötti kapcsolatról van szó.
A mértékletesség lényege vágyaink és kívánságaink megfelelő, visszafogott érvé
nyesítése. ez az erény nem a vágyak elfojtását jelenti, hanem arra utal, hogy meg kell várnunk azt a pillanatot, amikor vágyaink kielégítése sem magunknak, sem másoknak nem okoz kárt. idetartozik a megbocsátás, az önkontroll, az óvatosság és az alázatosság erőssége. A megbocsátó személyt nem a bosszúállás, hanem a könyörületesség vezéreli azokkal a személyekkel szemben, akik ártottak neki. Az önkontroll erősségével jellemez
hető személy szükség esetén képes visszafogni vágyait, szükségleteit, indulatait. ez a sze mély képes uralkodni az érzésein, ha valami rossz történik vele, képes megőrizni jókedvét még nehéz helyzetekben is. Az óvatos személy általában hosszú távra tervez és távlati sikerei érdekében képes rövid távú céljait háttérbe szorítani. Az a személy pedig, aki az alázatosság erősségével jellemezhető, nem keresi a feltűnést, hajlandó átengedni az elismerést másoknak.
Végül, a spiritualitás és transzcendencia erénye a szépre és kiválóságra való fogékony-ságban, a hála gyakorlására való képességben, a remény, a játékosság vagy humor és a spiritualitás formájában mutatkozhat meg. A szépség és kiválóság nagyra értékelése arra vonatkozó készség, hogy észrevegyük, megtaláljuk és örömünket leljük a bennünket körülvevő dolgokban. Az a személy, akire jellemző a szépre és kiválóságra való fogé
kony ság erőssége, az képes a természetben, a művészetben, a tudományban vagy a min
den napi életben nagyra becsülni a szépséget, kiválóságot és hozzáértést. peterson és seligman (2004) a jóságra való válaszkészség számos előnyét hangsúlyozza. mind a fizi
kai szépség, mind a tehetség, mind a morális értelemben vett jóság képes pozitív érzelmeket előhívni a megfigyelőben. tipikusan a szépség áhítatot, a tehetség csodálatot, az erény pedig magasztosságérzést generál. e három érzelem az úgynevezett szelf-transzcendens emóciók kategóriájába tartozik. ezeknek az emócióknak az a közös jegye, hogy átélésük egovesztéssel és mások felé nyitással kapcsolódik össze, valamint hogy olyan körülmények között váltódnak ki, amelyek mindenfajta célirányultságot vagy érdeket nélkülöznek. A pozitív pszichológia értelmezésében a hála egy humán erősség, amely fokozza a személy és a közösségek jóllétét. A hála abból a percepcióból adódik, hogy a személy előnyt észlel, és ezt az előnyt egy másik személy vagy erő viselkedésének tulajdonítja. A hála erősségével jellemezhető személy tudatában van a vele történő pozitív dolgoknak, nem tekinti azokat magától értetődőknek, és figyelmet fordít arra, hogy kifejezze háláját. Az a személy, aki a remény erősségével jellemezhető, bízik abban, hogy jó dolgok fognak történni vele és ennek megfelelően tervez és cselekszik. A spiritu
alitás erőssége pedig azt jelenti, hogy a személy rendelkezik olyan vallásos vagy világi meggyőződésen alapuló filozófiával, amely segít meghatározni a világban betöltött helyét, és mélyen meg van győződve arról, hogy a világegyetemnek van magasabb rendű
célja és jelentése. Végül a játékosság és humor erőssége az élet napos oldalára szentelt figyelemben, a nevetésben és mások megnevettetésében nyilvánul meg. A humor jelen
tőségét pedig a saját és mások érzelmeinek szabályozásában betöltött szerepe és a jobb fizikai egészséghez való hozzájárulása teremti meg (peterson–seligman 2004).