Bemosakodás, kimosakodás, pszichohigiénia

A lelki egészség szempontjából az egyik legfontosabb társulati kritérium a megfelelő be- és kimosakodás, amelyek eredetileg sebészeti műfogalmak.⁵⁵ GYÖKÖSSY Endre volt az, aki ezt a lelkigondozásban is meghonosította (GYÖKÖSSY, 10.ed, pp. 315-327). Mivel a láthatatlan színházban fizikálisan és lelkileg is történnek érintések, megérintődések, ezért mindkét értelmű használatára szüksége van a társulatnak, egyfajta szomato- és pszichohigiénia megőrzése végett. Ilyen értelemben fizikális, külső tettekhez kötött és

55 Módszereit több szakirodalom ismerteti, hivatkozásunk alapja: EPINFO, 15. évf., 4. Különszám, 2008. dec.

4. A műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) módszeréről, Az Országos Epideliológiai Központ Epidemiológiai Információs Hetilapja, Budapest, 2008.

lelki, belső viszonyokhoz kapcsolódó fajtáit különböztetjük meg.⁵⁶ A láthatatlan színház előadásokhoz vezető folyamatának legfontosabb részeiben van szerepük, ezek:

• Felkészülés: az előadás napját megelőző próbák, gyakorlások tartoznak ide, amelyeken már elkezdődik a lelki értelemben vett bemosakodás és ennek technikáit is elsajátítjuk.

• Elő-események az előadás napján: helyszínre utazás, kellékek berendezése, beállás, lelki bemosakodás rítusa. Az előadás napján a társulat tagjai fokozott várakozással és készülődéssel vannak elfoglalva, ezek mind részei a bemosakodásnak, mintegy lépcsőzetesen segítik az előadásra való hangolódást.

• Jelenlét az előadás alatt: a vándorok testi mozgatása, lelki értelmű elhordozása valamint a révészek egymásra és vándorokra hangolódásának elemei alkotják az ide vonatkozó részeket. Az utolsó vándor kivezetésével az előadás lelki lezárására kerül sor.

• Az előadást követő utóesemények: vándorokkal való élménymegosztás, majd a révészek egymás közötti tapasztalatmegosztása, fizikális és lelki kimosakodás, a javítandók és változtatandók következő próbákon való beépítése és rögzítése.

Pszichohigiéniára azért van szükség, hogy a révész megmaradjon annak, aki:

révésznek, s ne vigye tovább a vándort annál, amennyire szükséges. Az orvos-sebésznek azért kell a be- és kimosakodásra figyelnie, mert ezek nélkül fertőzhet és fertőződhet. Lelki értelemben a társulat tagjainak megfelelő önismereten és szakmai felkészültségen túl a következő hármasságra kell figyelnie (GYÖKÖSSY, 10.ed, p. 316):⁵⁷ Az első, hogy ő maga rendben van-e? Pontosabban benne van-e a Rendben? Ezalatt egyszerre értjük a kozmosz, a föld, a természet és az ember belső világának rendjét, amelynek sajátos ritmusa van. A második, hogy ezzel a ritmussal testileg-lelkileg együtt éljen, mert a ritmustalan ember aritmiát és rendetlenséget okozhat maga körül. A harmadik pedig, hogy újra és újra felülvizsgálja kapcsolatait önmagával, szűkebb és tágabb ismeretségi körével, környezetével és a transzcendenssel. Ez segíthet a ritmus és a rend megújulásához, hozzájuk való visszatéréshez.

MORENO óta a pszichológiában megjelent a tele fogalma (ZEINTLINGER, 2005), amely minden egészséges emberi kapcsolatnak az alapja, és a másik személy valóságos helyzetének átérzésén és felismerésén alapul. Reláció két vagy több ember között, mely

56 Ez a fizikalitás nem azonos az előbbi alfejezetben kifejtett higiénikus alapelvekkel, amelyek testünk tisztántartására vonatkoznak. Itt fizikálisan tapasztalható cselekményekre gondolunk elsősorban.

57 GYÖKÖSSY lelkigondozók lelki egészségére vonatkozó szükségletei fordítjuk át saját viszonylatainkra.

aktív, kölcsönös érzelmi cseréjüket spontán kétirányú folyamattá rendezi. A tele mellett az ún. mező – más elnevezésekkel: morfogenetikus mező, energiamező, vagy szellemi mező – fogalmát érdemes megemlítenünk, amely a szisztemikus-fenomenologikus rendszerterápia⁵⁸ alapja. Ennek lényege, hogy az egyes személyek fölé rendelt rendszerként működik, és tartalmaz minden életfontosságú információt, függetlenül attól, hogy a találkozás résztvevői tudnak-e egymásról és ezekről, vagy sem. A tele és a mező egymáshoz kapcsolódó fogalmai azért fontosak a láthatatlan színház műfajában, mert csakúgy mint az önismereti vagy terápiás jellegű dramatikus folyamatok során, itt is kapcsolódások és találkozások történnek, amelyek érzések átvételével járnak, többnyire tudattalanul. A bemosakodás és kimosakodás formái mesterséges határvonalat húznak egyrészt a fent említett folyamatok szakaszai között, összekötik, de el is választják egymástól őket, másrészt pedig e határhúzással a révészek lelki integritásának megőrzését segítik. E tudattalan áttétek és viszont-áttétek színtere a tele és a mező. Olyan révész-vándor kapcsolódások történnek egyes előadások alatt, amelyek pszichohigiénés gondoskodást igényelnek. Ha erre nem kerül sor, lelki jellegű terhek háramolhatnak a vándorok felől a révészekre, vagy révészek felől a vándorokra. Megjegyezzük itt, hogy ez a fajta vizsgálódás és kutatás csak az utóbbi másfél, két évben került figyelmünk előterébe, viszont jelentősége annál nagyobb, mivel e telét és mezőt alkalmazó módszerek hatékonyságuk miatt egyre elterjedtebbek. Továbbá egy gondolat erejéig itt kell megemlítenünk a flow, vagy áramlat fogalmát, amely „egy spontán, erőfeszítés nélküli mozgás” (CSÍKSZENTMIHÁLYI, 2010, p. 14), amely sok vonatkozásban közösséget képez a fentiekkel, és egy láthatatlan színház előadáson tapasztalható atmoszférával.

A konkrét lelki értelemben vett be- és kimosakodás technikái nagyon különböző formákat ölthetnek, kezdve a legegyszerűbbtől – például a társulat az első vándor bevezetése előtt körben áll, megfogják egymás kezét és néhány pillanatra lecsendesednek, ez ismételhető az utolsó vándor kivezetését követően – egészen a hosszabb, és több ritualitást tartalmazó formákig: imádság különböző fajtái e két időpontban. Az előadás levezetésével foglalkozó fejezetünkben röviden kitérünk még erre.

58 Ez a Bert HELLINGER nevéhez fűződő családfelállítás, vagy családállítás diagnosztikai módszere. A mezőelmélet alapjait az 1920-as és 30-as években rakta le többek között JORDAN, WIGNER, DIRAC, BORN, PAULI, FERMI és HEISENBERG. Később SHELDRAKE a biológiában is meghonosította (SHELDRAKE, 1988), (ZSENI, 2017).