KATH. EGYHÁZI ES IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCC.
E L S O u J E L E L E V .
^mft}^
KIADÓ-TULAJDONOS É S FELELŐS SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B É L A ,
j S s Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I A L D O Z O P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T I T K O S K A M A R Á S A , K. M. T U D . E G Y E T . N Y . R . T A N Á R , AZ E G Y E T E M Y O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R V O L T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É R S E K I H E L Y N Ö K S É G
SZENT SZÉKÉBEN BIRÓ.
B U D A P E S T ,
N A G Y S Á N D O R K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L .
1900.
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „Religio-Vallás" 1900. I. félévi folyamához.
Vezéreszmék és tanulmányok.
Század utánunk, század előttünk. Szerk. 1.
Nm. és ft. dr B e s s e w f f y Sándor csanádi püspök ur ka- rácsonyi szózata. 1, 2.
Mi lesz az autonómiával? Szerk. 2.
Hódolat az Oltáriszentség előtt. (Költ.) Balassy I.-tól. 2.
Venite adoremus ! X. Y. 3.
Mélt. és ft dr Rimely Károly beszterczebányai püspök ur főpásztori szózata.
Bevezetés a magyar kereszténység 9 százados jubileumá nak irodalmi ünneplésébe. Szerk. 4.
Ének Jézus szent nevéről. (Költ.) Balassy I.-tól. 4.
Jézus szentséges neve, P. 0. G. 4.
Az ős magyar keresztény „Halotti beszéd" theologiája.
Szerk. 5, 6, 7.
Mélt. és ft. Szmrecsányi Pál szepesi püspök ur jubileum- évi szózata. 5, 6.
Autonomiánk és az apostoli szentszék. Szerk. 7.
A legfőbb kegyuraság egyházunk és autonomiánk kereté' ben. Szerk. 8.
A chinai birodalom megnyílása az európai emberiség előtt kedvező-e a keresztény vallás terjedésére? 8.
Elnöki megnyitó beszéd, melyet az Aquinói Sz. Tamás- Társaság közgyűlésén tartott dr Városy Gyula praela- tus elnök. 9.
Az erdélyi és az anyaországbeli katholiczitás az autonó- miában. Szerk. 10.
Venerabili Fratri Georgio Császka Aeppo Coloc. et Bács.
LEO P P . XIII. 11.
Jelek az egyház egén s az autonomia talaján és szemha- tárán. Szerk. 12, 13, 14, 15, 16, 17.
Szózat a szent év elején. Mélt. és fr. gr. Majláth G. K.
erdélyi püspök ur tőp. leveléből. 15.
Főm és ft. Vaszary Kolos bibornok hgprimás és eszter- gomi érsek ur nagyböjti főpásztori körlevele. 16.
A kath. papság és az irodalom. Elnöki beszéd a Szatmár egyházmegyei írod. Kör ben dr Steinberger F.-től. 17.
Kinyilatkoztatás es felvilágosodás. Irta dr Szentimrey Gábor. 18, 19, 20, 21, 22, 25, 28, 31, 32. 33 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42.
Mélt. és ft. Fehér Ipoly főapát ur böjti főp. körlevele.
18, 19.
Mélt. és ft. gr. Majláth G. K. erdélyi püspök ur nagy- böjti íőp. körlevele. 20, 21.
Egyház és haza. Irta és a budapesti Kath. Körben fel- olvasta dr Glattfelder Gy. 23. 24.
Az újra megtalált paradicsom. Weisz után Makra-Rózsa.
24, 25, 28,29.
Korszellem és katholiczizmus. Irta és a budapesti Kath.
Körben felolvasta dr Glattfelder Gy. 25, 27.
A Szent-Istvár;-Társulat kettős ünnepén. 26.
Fő m. és ft. Vaszary Kolos bibornok hgprimás és eszter- gomi érsek ur megnyitó beszéde. 26.
Dr Kisfaludy Á. Béla Sz.-I.-T. alelnök jelentése. 26.
Jézus kereszthalála. 29.
Jézus feltámadása. Szerk. 30.
Magyarország és a kereszténység. Irta és a pécsi Kath.
Körben felolvasta dr Szilvek L. 30, 31.
A 19. század eszméi társadalmi szempontból. Irta és a kalocsai Kath. Körben felolvasta Komárik I. J . t. atya.
32, 33, 34, 35.
Az u j váczi püspök. A legfelsőbb kinevezés. 33.
Valami a Rómába elindult nemzeti zarándoklat alkalmá- ból. Szerk. 33.
A püspöki kar irányelvei az országom katholikus autono- ,-paiai szervezet megalakításához. Szerk. 34.
/ A kereszténység és az emberi lélek. Irta és a pécsi Kath.
Körben felolvasta Kozáry Gy. 38, 39, 40, 41, 42.
X I I I . LEO pápa válasza Császka György kalocsai érsek úrhoz Magyarország jubileumi feliratára. 41.
De la Salle^ sz. János, az iskolatestvérek alapitója. Irta Fischer Ágoston. 43, 44, 45, 50, 51, 52.
Pünkösd. Irta Breth Gy. 44.
Egyházi beszéd, melyet a kereszténység 1900 éves és a ma- gyar katholiczizmus 900 éves jubileumán a római late- ráni bazilikában mondott Fehér Ipoly pannonhalmi főapát ur. 45, 46, 47.
A magyar kereszténység 900-os jubileumán. Beszéd, a szombathelyi növendékpapság ünnepén mondotta dr Stegmüller K. praelatus. 46.
Országos Kath. Nagygyűlés, Felhivás. 47.
Mélt. és ft. Takács Menyhért jászói coadjutor ünnepélyes bevonulása a prépostság székhelyére. 47.
Jézus Szive. (Költ.) Balassy I.-tól. 48.
A katholikos kongrua-bizottság működése. 48.
A kereszt, a kereszt. Szerk. 49.
Sz. Alajos társulata Alapszabályai. Fischer A,-tói. 49.
Vallás-béke Magyarországon. Szerk. 50.
Kir. magyar tudomáuy-egyetemünk a krakói egyetem 500-os jubileumán. 51.
Egy félév napirendje. Szerk. 52.
Egyházi Okmánytár.
Decretum Burdigal. beatificationis et canonisationis v.
servae De Joannae de Lestonac fundatricis Ordinis Filiarum B. Mariae V., 9.
Nekrológok.
Nóvák Antal szatmári nagyprépost. 3.
Szabó György veszprémi kanonok. 4.
Szekeres János rozsnyói nagyprépost. 25.
Szekerák^ Kálmán tomaji cz. apát, sárospataki esp.-pleb. 43.
Winter Ágost pozsonyi kanonok. 52.
Egyházi Tudósítások.
AJ Belföld.
Budapest. A jubiláris főpásztori levél. 1. — A kettős jubileum alkalmából kiadott főpásztori levél. 3. — A kettős jubileumi főpásztori szózat. 5. — Néhány szó az autonomia mozgalmához és a róla szóló vitához. 7. — Imádkozzunk. 9 — A keresztény magyar államiság saecu- laris ünnepe az ország szivében. 15. — Kire hárul most már az autonomia ügyében a felelősség? 17. — A ma- gyar királyság 900-os évfordulóját meg fogja-e ünne-
pelni az ország és a királyság? 19. — Tapogatódzások és guerilla harczok az auronomia körül. 22. — Guerilla portyázások az autonomia körül. 23. — A Szent-István- Társulat ünnepéről. 26. — A kié az ifjúság, azé a jövő.
27. — Katholikus intelligenczia nevelese. 28. — Az ország kegyeletének figyelme Esztergomon. 30. — A protestánsok vesztesége. 32. — Két pillantás a kath.
társadalmi életre. 33, 34, 35 — Az imént tartott ev.
ref. konvent némely aktái. 36 — Valami az autonómiá- ról, egy nyilatkozat és a 27-es bizottság összeülése alkalmából. 37. — XIII. Leo pápa két szállóigéje. 41.
— Három prot. egyházkerületi gyűlés. 43. — Terro- rizmus az Akadémiában. 44. — A városok kongresszusa.
45. — Szabó Jenő indítvanya a kongrua ügyben. 48.
Csanádi egyházmegye. Zarándoklat Rómába. 3. — Csicsáky 1 pápai kamarás telhivása Magyarország katho- likusaihoz nemzeti jubileumi zászló kitűzése iráut a lateráni bazilikában. 37. — A római zarándoklat után főp. szózat. 41.
Ecséd. Az 1900. évi jubileumi búcsúról. 6. — Az itthoni nemzeti jubileumi búcsú ügyében. 34.
Eger. Valami az egyházmegyei könyvtárról. 41.
Eperjes. Májushavi ájtatosság. 46.
Erdélyi egyházmegye. Főpásztori intézkedés a jubileumi évnek mennél g}ümölcsözöbbé tevése iránt. 1. — Spiri- tizmus és kálvinizmus Gyergyóban. 9 — F ő p bérmaut. 44.
Esztergom A kath. kör évi közgyűlése. 6 — Luczen- bacher Pál emlekezete. 23. — A 900-os jubileum elő- készítő bizottsága. 29. — Csáky Károly gróf váczi püspök. 32. — A szent év és a Regnum Marianum.
38. — A magyar kereszténység és királyság 900-os jubileuma ügyében. 39. — A 900-os jubileum meg- ünneplése az iskolákban. 42.
Esztergomi főmegye. Esperes-kerületi nyílt levél. 44.
Győr. A győri egyházmegye száí év előtt és most. 8. — A győri kath iskolai autonómiáról. 35.
Gyulafehérvár. A szent év és a 900-os évforduló meg- ünneplése az erdélyi egyházmegyében. 20. — A nemzeti római zarandoklatból hazaérkezett főpásztor fogadta- tása. 40
Kalocsa. P . Votka János emléke (1825 — 1899.). 2. — Szent István ereklyetartójáróJ. 18. — Munkásainkért.
32. — A nemzeti római zarándoklatról főp. szózat. 39.
Kassa. U j katholikus lap. 2 — Jubileumi főpásztori levél. 3, 4 5 6. — Két gyűlés. 15. — A jászóvári prém. r. praelatus coadjutora. 18. — Katii, népegye- sületeket alapítsunk 22.
Nagyvárad. Félszázados szerzetesi jubileum.-3. — Vinkler püspök diszpolgári oklevele. 25. — A kath. legény- egyleti zászló felszentelése. 47. — A káptalan válasza a sz. László templom ügyében. 48. — Dr Schlauch Lőrincz bibornok legújabb alapítványa. 49
Német-Lad. A csökölyi esperesi kerület adomány az O.- P.-E. nek. 42.
Nyitrai egyházmegye. Sz. missio Mocsonokon. 1. — A 1. sz. káptalan uj nagyprépostjának diszpolgársága. 21.
Pannonhalma. A jubileumi év megszentelésének rendjé- ről főpásztori szózat. 4
PéCS. Főpásztori szózat a római útról. 7. — Főp. felhívás a tanítók gyermekei számára létesítendő tápintézet ügyében. 19. — A pécsi egyházmegye mint úttörő. 21.
— Missziók után. 28. — Főp. íelhivás a szeut évnek és a magyar katholiczizmus 900-os fenállásának a kath iskolákban megünneplésére. 31. — Jubiláris ünnep- ségek Pécsett. 39. — A hittanhallgatók sz. Pál-tár- sulata. 50.
Szatmár. Főp. levél dr Steinberger Ferenczhez az egy- házmegyéből távozása alkalmából. 21. — Egyházmegyei tanitó segélyegyleti közgyűlés. 27. — A plebánosi szék betöltése. 50
Székesfejérvár. Főp. szózat az egyházmegye hódolatáról a pápa előtt és a pápa kegyes válasza. 23. — Egy plébános, a ki hiveinek mindene. 39. — A megyés püspök hazaérkezése Rómából. 46.
Szeged. Ünnepély a szeged-alsóvárosi zárdában. 45. — Jézus szivének. 45.
S z e p e s i egyházmegye. Jubiláris ünnep. 33.
Szombathely. Növendékpapok a kath. egyetem érdekében.
1. — Az emberiség felajánlása Jézus szentséges szivé- nek. 42.
Temesvár. Főp. nyilatkozat a római zarándoklatról. 30.
VaCZ. Az egyház jogai mellett. 6 — Az egyházmegye első lépései a püspöki kinevezés hirére. 35. — Főp.
felköszöntők a püspöki felszentelésen. 52.
Veszprém. Szabó György kanonok halála, élete, emlé- kezete. 6. — Rituale Romano-Veszprémiense. 16, 18, 20, 24. — A pápa megyés püspökünkhöz. 28. — Fő- pásztori bérmaút. 45, 46.
B) Külföld.
Annecy. Isoard püspök tiltakozó levele Waldeck-Rousseau ministerelnökhöz. 31.
BéCS. A katholikus jótékonyságügyi kongresszusról. 46.
Cannes. A fizetésétől megfosztott püspök tiltakozása. 31.
Francziaország. A katholiczizmus és a világkiállítás. 33.
Kina. A katholikus missziók szenvedéseiről. 36.
Köln. A papnevelés ügyében. 33.
London. Egyházi Statisztika. 31.
Lourdes. A hetenkint való szent áldozás mint általános szoká«. 14.
Montpellier. A fizetésétől megfosztott püspök tilta- kozása. 31.
München. A tudomány nagy hatalom. 17.
Paderborn. Az u j püspök. 40.
Páris. A kath. körök, egyesületek és ügyek nemzetközi kongresszusáról. 4. — A népdal az apostolkodás szolgá- latában. 9. — Egy pillantás a mai franczia kath. egyház hajszolt és üldözött eletébe. 34. — A nemzetközi kath.
kongresszus ügvében 36 — A világkiállítás szent miséje. 37. — Katholikus tájékoztató a világkiállításon és Párisban. 38. — Kath. érdekek a világkiállításon 40 — De la Salle János szentté avatása. 40. — A kath. missziók a világkiállításon XIII. Leo pápa támo- gatásával. 41. — A világkiállítással kapcsolatosan szer- vezett missziókiállitás megnyitása 42. — A világ meg- lepetése. 43. — Richárd bibornok főp. levele a Szent Lélek tiszteletéről. 46. — Hivatalos merénylet a szent kereszt és feszület ellen Reimsben. 50.
Róma. A kath. egyház izmosodása a XIX. században. 6.
— A világ Mefisztó-állama. 8. — A „Revue des deux Mondes" zarándokuton a Vatikánban. 14. — XIII. Leo pápa brevéje Brunnetièrhez. 15. — A Vatikán hivatalos jelentése a magyarajku gör. kath. zarándoklat fogad- tatásáról. 21. — XIII. Leo pápa allocutiója. 22. — A jubilemi évek lefolyásáról. 24. — XIII. Leo pápa levele a piemonti püspökökhöz. 25. — Üdvözlet Rómából. 35.
Jubileumi hirek. 40. — A szenttéavatás ünnepéről. 42.
— A Vatikánból. 49.
Salzburg. Haller bíboros emléke. 38. — Haller bibornok utódja. 40.
Trier. Egy hitvalló püspök a kulturharcz idejéből. 29.
Viviers. A fizetésétől megfosztott püspök tiltakozása. 31.
A „Religio-Vallás" Tárczája.
Egy pillantás a XIX. század életére. 2.
Diadal-ének. (Költ.) Ketnenes Ferencztől. 4.
A kath. hitterjesztés áldozatai. 4.
Sión szava. (Költ.) Elszavaltatott a bpesti közp növpap- ság m. e. i. i. ünnepélyén. 15.
Akadálya e az egyház a haladásnak? 19.
A szent-kereszt-utja. (Költ.) Balassy I.-tól. 20.
Az Í3teni megtestesülés helye, dr Moravits M. tói 24.
A töviskorona. (Költ.) Balassy I.-tól. 25.
A feltámadás. (Költ.) Balassy I.-tól. 30.
Júdás csókja. Scblőr után Nogáll L. 30.
XIII. Leo pápa 12 éves korában irt költeménye sz. Alajos- ról, ford. Csicsáky I. 34.
Regényeink és katholikus regényíróink. T.-tól. 36.
Katholikus regények é8 kath. regénykritikusok. Válasz.
Mihályfi Á. drtól. 37.
A vértanúság. (Költ.) Balassij I.-tól. 39.
M. kir. honvéd Ludovica Akadémia ismertetése. 43.
Katholikus Autonomia.
Az országos autonomiai kongressîus összehiva. 4.
Zichy Nándor gr. részletes nyilatkozata az autonómiáról. 5.
A kettős autonomiai megbivó. 6.
Kié a jövő az autonomiai mozgalomban ? 7.
Az „Esztergom" nyilatkozata az autonomiai vitáról. 8.
Az autonomiai értekezletek. 9, 10.
Akongresszusülései. Jan. 31-én. Hoványi Gyula dr, Győrffy Gyula előadók ; fehr. 1-én. Lubrich Ágoston, Hortoványi József dr, Zichy Nándor gróf beszédeik. 9. — Febr. 3.
Kiss János dr beszéde, Horánszky Nándor indítványa;
febr. 5. Szabó Jenő, Hrábár Endre dr, Rakovszky István, Vaszary Kolos bibornok bgprimás beszédeik. 11. —- Febr. 6. Szinnyei-Merse József, Mladoniczky Nándor, Rónay Jenő, Pozsgay József kanonok, Apponyi Albert gróf, Pletényi Endre, Ruffy Pál beszédeik ; febr. 7.
Borsodi Géza, Asbótli János, Steécz György dr, Timon Ákos dr, Günther Antal dr beszédeik ; tebr. 8. Schlauch Lőrincz dr bibornok, Sághy Gyula dr beszédeik, 12. — Febr. 9. Pásztély Jenő, Zichy Nándor gróf, Hován József, Kanócz István, Hoványi Gyuía dr, Győrffy Gyula beszédeik. 13.
Ugrón Gábor febr. 5 iki beszéde. 12.
Pozsgay József dr pécsi kanonok beszéde. 13.
Dudek János dr beszéde. 13.
A febr. 10-iki záróülés és szavazás. 13.
A 27-es bizottság első ülése. 14.
Simonyi-Semadam Sándor dr autonomiai beszéde. 14.
Püspöki értekezlet márcz. 3-án. 19.
Ministeri kiküldöttek az autonomia ügyében. 21.
A 27-es bizottság máj. 10-iki ölése. 38.
A kath. autonomia lényeges jogai. Sarmaságh GK-tól. 44, 45, 47, 48, 49, 50, 51.
Kath. Nevelés- és Tanitásügy.
Katholikus tanitóink jubiláris kongresszusa. 42.
Kath. Egyesületi Élet és Köztevékenység.
A „Religio" programmjának országos visszhangja. 4.
Jelentés a zarándokpapoknak honfitársaik javára Róma terütén adott jurisdictióról. 4.
Országos Magyar Czeczilia-Egyesület. 6.
A nemzeti zarándoklat országos bizottsága. 6.
Aquinói Szent-Tamás-Társsság. 7, 9, 19, 38.
Hatalmas lépés előre a kath. egyesületi élet terén. 8.
Szent Antal kenyere. 8.
Katholikus tevékenység Erdélyben. 8.
Szent-István-Társulat. 14, 15, 26, 48.
Szent-Imre Egyesület. 14.
Az országos római zarándoklatról. 17, 21, 22.
Budapesti Kath. Kör. 21, 33.
A kath. nemzetközi tudományos kongresszus magyarországi előkészítő bizottsága. 21.
Kath. irók és hirlapirók országos értekezlete. 22.
Országos-Pázmány-Egyesület. 22, 26.
Budapesti központi Oltár Egyesület. 23.
Főpásztoraink és a kath. sajtó. 27, 29.
Keresztény szövetkezeti központ. 27.
Felhivás ujabb zarándoklatra. 42.
Országos Katholikus Nagygyűlés. Felhivás. 49.
Az eucharistikus római zarándoklat. 49.
Irodalom.
Lengyel J., Giordano Bruno 1.
Őrangyal. 1.
Orczy T. bárónő, Imakönyv. 2.
Mortier 0 . P., Sainte-Pierre à Rome. 6.
Vercruysse Tóth M. s. J., U j és gyakorlati elmélkedések, 2. kiad. 6.
Bányay J., A római katholikus, görög katholikus, és görög keleti vallások közötti viszony. 7.
Giessivein S. dr, Reflexiók a kath. autonomia szervezetére. 8.
Cenner L., Ostorpattogás. 16.
Haiczl K. dr, Páduai szent Antal. 16.
Schultz K , Munkálatok a kath. egyházpolitika, tanügy és közélet köréből. 16.
Cserneki és tarkeői D e s s e w f f y Sándor v. b. t. t. megyés püspök ur ünnepi és alkalmi beszédei. Közrebocsátja Sulyok István. 17.
Családi Regénytár. VI. köt. Eszter. 17.
Récsey V. dr, Seckau, Emaus, Brewnow. 18.
Szemző J., Üdvözítőnk példabeszéde. 18.
Szilvek L. dr, A pécsi egyetem története. 19.
Goyau-Kubinyi, A pápaság egyetemes története. 20.
Dosenbach-Haiczl, Szent József tisztelete, 20.
Officia nova propria Dioec Csanadiensis. 21.
Walter Gy. dr, Gondolatok a háttérben. 21.
Hahnekamp Gy., Jubileumi kalauz. 22.
Lévay M., Jubileumi szent énekek. 23.
A legméltóságosabb Oltáriszentség előtt. 22.
Orömesztendő. 22.
Vetési, Római zaráüdokkönyv. 22.
Noväk L , Mária-Czell rövid története. 22.
Kereskényi .Gy., Az 1900. évi sz. jubileum kézikönyve. 23.
Schmiedt F., Az első szentáldozás napja. 24.
Pályázat. Vörösmarty tanulmáuyra, 24.
Szilvek L. dr, Hol állítsunk kath. egyetemet? 25.
Huber L. dr, Az Ur Jézus szülőföldjén. 25.
Bán Al., Áhítat szárnyain. 25.
Mayer B. v. püspök beszédei. 25.
Örökimádás. A közp. Oltár-Egyesület közlönye. 26.
Nagy A., Kath. hitoktatók kézikönyve. III. k. 26.
Pázmány Kempis Tamásának egyik klassikus kiadásáról. 28.
Nogáll L.. Elmélkedések az evangélium egész tartalma fölött. 29.
Weisz-Mahra-Rózsa, A kereszténység védelme erkölcs és művelődési szempontból, öt kötet, együtt. 30, 31, 32, 34, 36, 38,^39. 40, 41.
Répássy J., Enek a pápáért. Megzenésítve. 33.
Guszvenitz V., Szent beszéd, sz. Adalbert ünnepén, Eszter- gomban. 35.
Szilvek L. dr, Magyarország és a kereszténység. 39.
Hypnotizmus, Szilvek Lajos dr könyve. Dr Y. Z. 42.
Walter Gy. dr, Nagypénteki szent beszéd a budavári Mátyás-templomban. 44.
Petrássevich G., Magyarország és a zsidóság. 2. kiad. 44.
Cathrein Gy. s. J., Erkölcsbölcselet, ford, a csanádi pap- ság m. e. i. i. 1. köt. 45.
Noldin H. s. J . De festő praecepto. 49.
Lessenyey Fer. dr, A jegyesek vizsgálata. 49.
Hivatalosak.
Vegyesek.
Í
Megjelenik e lap heten- . ként kétszer:S czerdán és szombaton.
Előfizetési dij :
félévre helyben s posta- küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása : Budapest,
• i . , Bajza-utcza 14. sz., hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
•ijlMI
Előfizethetni minden kir postahivatalnál : Budapesten a szerkesz- tőnél, es Nagy Sándor
köny vny omdáj ában, IY., Papnövelde-utcza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,
bérmentes nyitott levélben, intézendők.
iiMuiuiumi
S A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , T A R S A
Ô T V E N K I L E N O Z E
Budapesten, január 3.
1.DAL M I ÉS I R O D A L M I FOLYÓIRAT
1 3 1 K E V F O L Y A M .
SZ.
I. Félév. 1900.
nPerge alacriter m coepto tuo : praeliare praelia Domini, caritatem vncende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora... Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et Us, qui open tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionevi peramanter imper-
timusIX. Pius a Religio szerk. 1871. márcz. 27-én.
TARTALOM. Vezereszmék es Tanulmányok. Boldog újévet ! — Század utánunk, század előttünk ! — Nm. és ft. Dr Dessewífy Sándor csanádi püspök úr karácsonyi szózata. — Egyházi Tudósítások. B u d a p e s t : A jubiláris főpásztori körlevél. — E r d é l y i e g y h á z , m e g y e : Főpásztori intézkedés a jubileumi évnek mennél gyümölcsözőbbé tevése iránt. — N y i t r a i e g y h á z m e g y e : Szt. misszió
Mocsonokon. — S z o m b a t h e l y : Növendékpapok a kath. egyetem érdekében. — Irodalom. — Vegyesek.
BOLDOG ÚJÉVET !
Az előfizetés korai, gyors lefolyása nagy segítség.
Ezt kérjük, a hosszú előfizetési felhívások útvesztője nélkül.
A szerlc.
S z á z a d u t á n u n k , század előttünk!
„Regi saeculorum immortali, invi- sibili, soli Deo — honor et gloria in saecula saeculorum. Amen."
I. Tim. 1. 17.
Az időt, h a k i n t ü n k , nappal,
a perczektől és ó r á k t ó l e l t e - h é t t e l , hónappal, é v e k k e l ós századokkal, m e g ezredekkel szoktuk m é r n i .
Min alapszik ez az időszámítás, ós vájjon egyenlő a l a p o n nyngszik-e az i d ő s z á m í t á s n a k v a l a m e n n y i e m ó d j a ?
A nap, a h ó n a p , az év s z e r i n t való számí- t á s — az a n y a g i v i l á g n a k I s t e n által m e g á l l a - p í t o t t rendjón nyugszik. Nap, a. m. az az idő, mely a l a t t a föld s a j á t t e n g e l y e körül e g y e t fordul.
H ó n a p , a. m. az az idő, mely a l a t t a hold p á l y á j á t a föld k ö r ü l b e f u t j a . Év, a. m. az az idő, m e l y a l a t t a föld n a p k ö r ü l i ú t j á t végig j á r j a , visszatérve a k ö r f o r g á s t ö r v é n y e szerint oda, a h o n n a n egy év e l ő t t kiindula. Az i d ő t így, ezekbe a közökbe, ezeken a módokon, m a g a a jóságos I s t e n o s z t o t t a be, midőn ezt a földet, t e s t ü n k n e k születésénél ós h a l á l á n á l fogva édes a n y j á t , a n a p r e n d s z e r b e n elhelyezte.
Az időnek hét szerint való számítása, az is i s t e n i rendelkezésen alapszik, csakhogy e n n e k az i s t e n i r e n d e l k e z é s n e k m á r egészen más, t. i.
lelki, szellemi ós valóságosan szent jellege van.
Mig u g y a n i s a nap, h ó n a p és év az anyagi világ- b a n folyó életnek ós m u n k á n a k az i d ő m é r t é k e : addig a h é t az e m b e r i s é g szellemi é l e t é n e k ve- l e j é t a l k o t ó vallási f o l y a m a t k e r e t é n e k m o n d - h a t ó , és r e n d e l t e t é s e az, hogy az e m b e r e k lelki é l e t é n e k h é t r ő l - h é t r e s z a k a d a t l a n u l m e g a d j a a h a l h a t a t l a n s á g r a és ö r ö k k é v a l ó s á g r a valóság, va- gyis az örök b o l d o g s á g r a i r á n y u l t s á g becsét, é r t é - k é t és m é r t ó k é t .
H o g y a n kell ezt é r t e n i ?
A dolog é r t e l m e egyszerű. A nap, h ó n a p és óv — i d ő m é r t é k , m e l y n e k a n y a g a is, f o r m á j a is a mulandó, t e s t i v i l á g r e n d b e t a r t o z i k . A h é t ellenben i d ő m é r t é k , a m e l y n e k csak anyaga, a h é t nap, van a mulandó, t e s t i v i l á g r e n d b ő l véve, é l t e t ő f o r m á j a t i s z t á n szellemi dolog, t. i. a lelki é l e t n e k I s t e n r e és a vele t ö l t e n d ő boldog örökké- v a l ó s á g r a i r á n y í t á s a , vagyis egyszóval megszen- telése. Az idő h e t e k szerint való beosztásának ezt a szent, vallásos j e l l e g é t világosan k i m o n d j a a Szentírás a t e r e m t é s t ö r t é n e t é v e l kapcsolato- san, midőn Móz. I. K. 2. r. a 2. és 3. v. igy szól :
„És befejezó I s t e n a h e t e d i k n a p o n m u n k á j á t . . .
és m e g á l d á a h e t e d i k napot, ós m e g s z e n t e l é
azt," t. i. hogy az emberiség a h a t m u n k a n a p
u t á n a h e t e d i k e t kiválóan egyedül az I s t e n dicsőitésére és a h a l h a t a t l a n emberi lelkek örök üdvösségének előkészítésére szentelje.
Az időnek perczek, órák, századok és ezre- dek szerint való beosztása, vagyis az idő szaka- d a t l a n folyásában percznyi, órányi, százados, ez- redévi kiemelkedő p o n t o k n a k megjelölése t i s z t á n e m b e r i intézkedés, és pedig a perez és óra szerint való időszámitásnak az a l a p s z á m a tudvalevőleg a 6, a századok ós ezredek szerint való időjelö- lésnek az alapszáma pedig a 10, illetve az 5 vagyis a régi róm iak l u s t r u m a , a mely t u l a j - d o n k é p p e n eredetileg a m i n d e n n e g y e d i k évben közbeszúrandó i n t e r c a l a r i s n a p á l t a l h a t á r o l t a t o t t . A n é g y első szám összeadva ad 10-et, vagyis 1 —f-2—f-3—4= 10. A p y t h a g o r a s i i s k o l á n a k h á r o m - szögalakba e l h e l y e z e t t / \ tiz p o n t j a és azoknak jelentősége a szakemberek e l ő t t ismeretes. A polgári életben a r ó m a i a k n á l l u s t r u m 5 évet j e l e n t e t t s minden ötödik év összeesett az ö t - ö t évre v á l a s z t o t t censorok h i v a t a l b a n való válta- kozásával j á r ó ö t - ö t évi n a g y engesztelő ós t i s z t í t ó áldozatok idejével. A r ó m a i a k i s m e r t é k és g y a k o r o l t á k a századok ü n n e p l é s é t is, mi az u. n. ludi saecularesek á l t a l t ö r t é n t .
Az ó-szövetségben I s t e n n é p e a szent hetes, számot v e t t e az é v k ö r s z á m i t á s o k n a k is a l a p j á u l ós m i n d e n h e t e d i k évet, m i n t szabbat-évet, k ü l ö n szokásokkal s z e n t e l t e meg, v a l a m i n t a 7 X 7 = 4 9 év H t á n is egy évet, vagyis az 5 0 - i k e t m i n t jobel-esztendőt m é g különösebb, gazdasági, sociál-
politikai és vallási szokásokkal és s z e r t a r t á - sokkal ünnepelte.*) A zsidó n é p n é l t e h á t a 100-ik év szintén ü n n e p e l t év volt m i n t jobel-esztendő.
Isten a n y a s z e n t e g y h á z á n a k elj a r a s a a j u b i - láris évek s z á m i t á s á b a n ismeretes. A n n y i tény, hogy a n y a s z e n t e g y h á z u n k az ó-szövetségi t y p i k u s n y o m o k o n haladt, midőn a k á r a 100-ik, a k á r az 50-ik évet jelölte ki jubileumi évnek, hisz az 50-ik ev a 7 X 7 = 4 9 - e n alapszik, a 100-ik óv pedig ismétlése a kétszer 7 X 7 = 4 9 - r e következő 50-ik szent évnek. Midőn II. P á l p á p a 1470-ben jubileumi évnek a 25-iket t e t t e , t u l a j d o n k é p p e n
n e m t é r t le a h a g y o m á n y o s szent hetes szám alapjáról, h a n e m a szent hetes számitás a l a p j á n álló 50-ik és 100-ik évi jubileumok áldásait ki- t e r j e s z t e t t e a 25-ik és 75-ik évekre is, t e k i n t e t -
*) Schegg, Biblische Archaeologie. Freiburg, 1887.
573 s köv. 11.
t e l az e m b e r i élet egyre növekvő rövidülésére, hogy m e n n é l t ö b b e m b e r résztvehessen a jubi- l e u m i évek tisztulásaiban és lelki emelkedéseiben.
Összegezzük az egészet!
Az időnek nap, hónap, év szerint való szá- m i t á s a Isten t e r m é s z e t i t ö r v é n y é n alapszik, lex n a t u r a l i s divina.
I
Az időnek a hetes szent szám szerint való számitása, a m i a ^éí-nek nevezett időközt m a - g á t illeti, I s t e n n e k állandó positiv, t e r m é s z e t f ö - l ö t t i t ö r v é n y e , lex Dei s u p e r n a t u r a l i s .
Az időnek az 5-ös, vagy 10-es, 100-as szám s z e r i n t való mérése, e m b e r i szokás és t ö r v é n y , lex positiva h u m a n a .
A k a t h . anyaszentegyház, m i d ő n az ő jubi- l e u m i éveinek s z á m i t á s á b a n (25, 50, 75, 100) az 5-ös, illetve 10-es p r o f á n s z á m i t á s t látszik a kül- szín szerint követni, t u l a j d o n k é p p e n az I s t e n paradicsombeli ős positiv intézkedésének szent
hetes a l a p j á n áll ós él. S ez a k e r e s z t é n y czivi-lizáczió élete és időszámitása. *) Akár 5-ös, a k á r 10-es, a k á r az i s m e r t e t e t t szent 7-es számitás alap- j á n m é r j ü k pedig az időt, egy bizonyos : az, hogy az
i d ő n e k nem m i v a g y u n k az urai, h a n e m az egy I igaz Isten, a k i n e m időben él, m i n t a t e r e m t m é -
nyek, h a n e m az idő f e l e t t uralkodik, m i n t a n n a k a m i n d e n s é g g e l e g y ü t t T e r e m t ő j e . Ha t e h á t t ö r t é n i k v a l a m i az időben, egy évben, évtizedek, századok és ezredévek a l a t t , h a t ö r t é n i k v a l a m i a halandó és t e s t s z e r i n t m ú l h a t a t l a n u l r o m l a n d ó emberi- ség részéről, a mi t i s z t e l e t r e és dicsőségre méltó, m i n d az, ugy m i n t a tisztelet és dicsőség U r á t ,
— egyedül az I s t e n t illeti meg. „Soli Deo honor et gloria!"
Evvel az i m a s z e r ű szózattal álljunk meg m a a k é t század mesgyéjén.
*) A nagy franczia forradalom, mely Isten helyett az emberi „észu-t akarta oltárra állítani, belekapott az időnek az isteni hetes alapszámról az emberi tizes számi- tás alapjára való átvitelébe is. Tudjuk micsoda eredmény- nyel . . . Még a „Budapesti Hirlap" is kénytelén volt újévi számában elismerni és hirdetni, miszerint : Böntudatosan vagy öntudatlanul ebben a czivilizáczióban (a keresztény vallás czivilizácziójában) élünk ; s ez árjában viszi azokat is, kik ellene törnek." Igaz, igaz! De hát hol volt akkor a „B. H.", mikor Magyarországban a keresztény vallás czivilizácziója ellen törők a ker. vallástól való elrugasz- kodás szabadságát dicsőitették és proklamálták? „Ontu*
d a t o s a n ' - e vagy „öntudatlanul" élt csupán laptársunk akkor a keresztény czivilizáczió felmagasztalt keblében ? A választ adja meg saját lelkiismeretének.
7 RELIGIO.
Az e l m ú l t századba azt k i á l t s u k vissza:
„Soli Deo h o n o r e t g l o r i a ! "
Az e l ő t t ü n k álló századba u g y a n e z t k i á l t s u k e l ő r e : T é r d r e r o m l á s és m u l a n d ó s á g ; a t i s z t e l e t és dicsőség m i n d e n e k f e l e t t csak I s t e n t illeti m e g !
Boldog ú j é v e t !
* *Nagyméltóságú és főtisztelendő
Dr Dessewfí'y Sándor csanádipüspök úr karácsonyi szózata.
„Ezer esztendő a te szemeid előtt, mint a tegnapi nap, mely elmúlt."
(Zsolt. 89, 4.) Krisztusban liedves Híveim !
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet, igy szól az írás. (Gen. 1, 1.)
Mi az a kezdet? Azt nem t u d j u k . Az a mi néze- tünk, hogy az idő csak az ég és a föld teremtése óta számitható, és az ég és a föld teremtése előtt nem volt semmi, sem idő, sem szátnitás, csak Isten. Eszünk korlá- toltságát magas röpte daczára a többi közt az is tanú- sítja, hogy nemcsak az Istent, de még csak az időt sem vagyunk képesek egészében felfogni.
Istenről csak egyes tulajdonságait megnevezve beszél- hetünk : hogy legjobb legbölcsebb, legszentebb, leghatal- masabb, legirgalmasabb, legigazságosabb, megmérhetlen, stb. de ezen tulajdonságokat sem egyenként, sem összes- ségükben teljesen fel nem f o g h a t j u k . Eszünk gyarlóságá- nál fogva az időt sem vagyunk képesek teljesen felfogni:
reánk nézve csak az ég és a föld teremtése óta létezik és hogy azt megérthessük, fel kell azt osztanunk per- czekre, órákra, napokra, hetekre, hónapokra, esztendőkre, évszázadokra és évezredekre. A perczektől az esztendőkre a számitás az ember életére esik, a nemzetek és a föld évszázadokra és ezredekre terjed, és az időnek ezen fel- osztása nélkül az emberi életet nem szabályozhatjuk és az egész történelem megsemmisülne és csupa mesévé válnék.
A közeledő 1900. esztendő is egy ilyen az emberiség életéuek lefolyását jelző megálló pont : a XIX. századnak utolsó éve.
A katholikus Anyaszentegyháznak látható feje, dicsőségesen uralkodó Szent-Atyánk XIII. Leo P á p a ezen közeledő esztendőt az egész keresztény világon különösen megünnepelni rendelte, hogy az emberiség mindazon jó- kért, melyeket a lefolyt század különféle fordulataiban, naponként és évenként Istentől vett, ünnepélyesebben hálát adjon és hogy az ő kegyelmét és áldását a követ- kező évszázadra különös buzgósággal kiesdekeljük.
E végett a szent Atya f. é. m á j u s 10-én kelt és Krisztus összes hívőihez intézett köriratában az egész világnak az úgynevezett nagy jubileumot hirdette és fel- hívja az emberiséget, hogy nagyobb vezeklés és ima által a keresztény igazság útjára, Jézus Krisztushoz viszatérjen és mindazokat az eszközöket, a melyeket Jézus Krisztus az emberiség üdvére rendelt, bővebben igénybe vegye és használja.
Ezen jubileumi évről, és Szentséges Atyánknak hozzátok is intézett szózatáról akarok Krisztusban Kedves Híveimhez szólani, hogy megértessem veletek azt a nagy szeretetet, melylyel Szentséges Atyánk az egész emberiség lelki üdvösségéről gondoskodik. Nagyok és áldásosak a jubileumi év kegyelmei és hogy Szentséges Atyánk min- ket e kegyelmek befogadására fogékonyabbakká tegyen, a jelen év folyamán Jézus Legszentebb Szivének ajánlotta fel az egész emberiséget, a mivel egyúttal megmutatta azt, hogy a jövő századnak mibe kell helyeznie remény- ségét és kitől kell kérnie és várnia üdvösségét.
A jubileumi esztendő szent esztendőnek is neveztetik nemcsak azért, mivel szent szertartásokban gazdagabb, hanem kivált azért, mert a lelkek megszentelésére és az erkölcsök megjavítására a segédeszközöket nagyobb mér- tékben n y ú j t j a . Történelmi eredetében visszavezethető az ó-szövetségi zsidók törvényére, a Mózes II. könyvének 25. fejezetében foglalt rendelkezésére „és szenteld m e g : az ötvenedik esztendőt, mert örvendetes az ; ekkor minden ember jusson birtokához." Ezen ötvenedik év hajnala
kürtszóval hirdettetett és mivel a kürt zsidó nyelven
„ j o b e l ' - n e k neveztetik, innen van a „jubileum" elnevezés.
E b b e n az esztendőben a zsidók tartoztak rabszolgáikat elbocsátani, az adósoknak tartozásaikat elengedni és a rálogban fekvő javakat tulajdonosaiknak visszaadni, és ezen általános közbocsánati év méltán örvendetes évnek nevezteték.
Mivel pedig mi bűnös emberek szintén sokkal adósai vagyunk Istennek, rabszolgái szenvedélyeinknek és sokak lelke talán el van zálogolva a gonosz léleknek, a gyer- mekei lelki üdvét szintén szivén hordó gondos anya, az Egyház, kincseinek tárházát megnyitva, szintén megállapí- tott egy ilyen közbocsánatot hirdető esztendőt, a melyben a hivek Jézus Krisztus véghetetlen érdemeiből teljes búcsút nyerve, a bűn rabszolgasága alól felmentetnek és újból Isten fiaivá fogadtatnak. Jelenleg minden huszon- ötödik év ilyen jubileumi vagy szent év, de a római pápának joga van azt egyéb rendkívüli alkalmakkor is engedélyezni. A jubileumi vagy szent év kegyelmeiben azok részesülnek, a kik bűnbánó lélekkel elzarándokolnak Rómába az örök városba, és ott az Apostolok sírjainak látogatását és az előirt imákat elvégzik. Minthogy azon- ban az Anyaszentegyház nem a k a r j a kegyelmeitől elzárni azokat, a kik akadályozva vannak Rómába elzarándokol- hatni, azért a jubileumi búcsút, a jubileumi évet követő év egy bizonyos meghatározott idejében az egész föld kerekségén szokta engedélyezni. E r r e nézve Szentséges Atyánknak legbölcsebb rendelkezése várható jövő év folyamán, és ennek alapján fogom annak idején Krisztus- ban Kedves Híveimet tájékoztatni.
A ki a következő, 1900. év búcsúiban akar része- sülni, ann^k hivő és bűnbánó lélekkel el kell zarándo- kolnia az Apostolok sírjához az örök városba. E r r e nézve is a jövő év folyamán Isten kegyelmével fogjátok venni főpásztori felhívásomat.
A jelen alkalommal a szent Atyának az egész föld minden részében lakó összes gyermekei iránti szeretettől áthatott szózatát akarom Hozzátok, Krisztusban Kedves Híveim, eljuttatni, hogy Ti ezen szeretetet viszonozva és
1*
imáitokat a szent Atya imáival egyesítve mindnyájan Jézus Krisztusnak hálákat rebegve fejezzük be a XIX.
századot és Benne bizva s remélve lépjük át majdan a X X . század küszöbét.
Mikor a szent Atya a szent év kürtjével az egész földkerekségen lakó híveihez és gyermekeihez szól, teszi azt, mint földi helytartója Annak, a ki egy hitetlen nép között állva magáról mondotta: ,Az Ur lelke énrajtam, azért kent fel engem, és elküldött engem örömhirt vinni a szegényeknek, meggyógyítani a töredelmes szívűeket, szabadulást hirdetni a foglyoknak, . . . hirdetni az Ur kedves esztendejét," (Luk. 4, 18.) Es felhívja gyermekeit a világ egyik végétől a másikig a hit harczára, mellben imáinkkal Jézus Legszentebb Szivét kitartással ostromolva, kiküzdjük magunknak lelkünk békéjét és üdvösségét. Ha Szentséges Atyánk e hivó szózatát követjük, akkor a jubileumi év a valóságban szent év leszen, az élő hit és a buzgó imádság szent ideje.
Mert mi a czélja Szentséges Atyánknak ? „Csak az az egy, — mondja 5 — hogy tehetségéhez képest az összes embereket az örök üdvösségre juttassa és éppen ezért a lelki károk elhárítására mindazokat az eszközöket alkalmazza, a melyeket Jézus Krisztus neki rendelkezé- sére adott." Ezt kötelességévé teszi nemcsak apostoli leg- magasabb hivatása, hanem kivált a jelenkori viszonyok.
„Nem mintha a lefolyt század jó tettekben és dicséretre méltó művekben szegény lett volna : mert Isten kegyel- méből bőven vannak a legjobb példák, és alig van az erényeknek oly magas és dicső neme, a melyben a lefolyt század ki nem tünt volna, meglévén minden idők- ben az az isteni hatalma a hitnek, mely kimerithetlenül és örökké szüli s táplálja az erényeket." „De ha körül- tekintünk és tovább nézünk, mennyi sötétséget és tévedést látunk, és az örök kárhozatba rohanóknak mily nagy sokaságát." „Összeszorul szivünk, valahányszor elgondol- juk, hogy oly sok keresztény a gondolatok és érzések
féktelen szabadsága által tévútra vezettetve, hamis tanok mérgét szivja magába, lerontva ezáltal magában az isteni hitnek gazdag ajándékait. Innen származik a valódi keresz- tény élettől való elfordulás, innen az erkölcsök elterjedt romlása, innen a kiolthatlan pénzszomj és kielégítetlen kapzsiság, a mely a földiekbe eltemetkezik."
Ezen a családi, társadalmi és állami életet veszedel- mesen fenyegető iránynyal szemben a szent Atyának czélja : a viharosan felizgatott XIX. század nyugtalan és békét- len rohanást nyugodtabb és békésebb irányba terelni és a családi, társadalmi és állami életbe a keresztény elveket visszahozni és állandósítani. Ezért felfelé mutat, az égiekre és a fölidekben keresett rövid boldogság he- lyett az örök boldogságra akarja vezetni az emberiséget, megmentve ezt a földi rögtől, melybe eltemetkezik, és az élvezetek utáni vágytól, a mely a megmérhetlen emberi szivet kielégiteni képtelen. Hogy az ember magába száll- jon és a teremtménytől eltérve Istenhez visszatérjen, ezért van szüksége a keresztény világnak a szent év meg- ünneplésére. (Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, jan. 3. A jubiláris főpásztori körlevél. — E fölött a körlevél felett nem szabad, nem lehet napirendre térni.
Némelyek a gyümölcs héjánál maradnak ; pedig a magja mélyen bent rejlik az ihlettségtől áthatott szózat szellemében.
Merem állítani, hogy főpásztori szózat ebben a szá- zadban, vagy legalább is ennek a századnak a végén, oly mélyen bele nem markolt Magyarország vallásos hitéle- tébe, mint ez a kettős jubileumot hirdető és fejtegető főpásztori tanitás.
A szabadelvű táborban „nagy reformok"-nak neve- zett átalakítások idején kiadott főp. szózat hatalmas szó- zat volt szintén ; de ennyit nem ölelt fel ; főleg a családi élet szent jellegének összeroskadása ellen állított fel óvó és gyógyitószereket.
Ez a mostani főp. levél az emberi élet egész köré- nek rechristianisatióját, visszatérítését tűzte ki feladatul a kereszt és az evangelium forrásához.
Két részből áll, a mint mindenki tudja, ez a fő- jíásztori százados tájékoztatás és iránvitás. Az első rész a nagy római jubileum által nyújtott keresztény katholikus újjászületéssel foglalkozik. A második a magyar keresz- ténység SOO-os évfordulójával kapcsolatos eszméket és kötelességeket fejtegeti.
Minthogy Krisztus Urunk Isten országát, az anya- szentegyházat úgy szervezte, hogy a hívekhez minden áldás és a hitéletnek minden pezsgése a püspöki sziveken á t j u t a Szentlélektől: mi a kétszeresen jubiláris főpásztori szózat tanításának minden ágazatával tüzetesen fogunk fog- lalkozni : hogy az apostoli igehirdetés által széthintett mennyei mag sokszoros gyümölcsöt teremjen. ? ?
Erdélyi egyházmegye. Főpásztori intézkedés a jubileumi évnek, mennél gyümölcsözőbbé tevése iránt. —
A XII. sz. főp. körlevélben, az 5200. sz. végén, következő utasítás és buzdítás foglaltatik :
Vobis fratres dilectissimi, enixe commendo, ut pro vestro fervore, fideles vestros exhortemini ad annum sacrum salubriter transigeadum, et ut novis artibus cone- mini eos praeparare ad testa Ventura sollemnius celeb- randa.
In hoc iubilari anno, ad 1 Januarii 1901 duraturo ubique commendantur, desiderantur, urgentur sacrae missiones asservandae fidelibus. At, proh dolor! quo ma- jor est necessitas, eo minor apparet possibilitas satisfaci- endi votis. Pauci sunt enim viri religiosi, qui missionibus vacant, et illos paucos iam aliis in regionibus detentos comperi.
Nil restât, nisi ut etiam apud nos fiat, quod in dioecesi Quinqueecclesiensi constitutum, ubi ipso Episcopo urgente coetus ex saeculari clero dioecesano coaluit, cuius negotium erit perambulare parochias et asservare mis- siones.
Ad hunc finem prodiit ibidem liber egregius : „A nép- missziók kézikönyve, a világi papság által vezetett missziók
9 RELIGIO.
számára.11 Összeállította Romaisz Ferencz baranya-nádasdi plébános. Liber hic plenissimmam dat instructionem hau- stam ez occasione missionum, quibus auctor saepissime interfuit, sitnulque 48 conciones in diversis missiouibus haberi solitas continet, nec non regulás adprobatas pro coetu illo sacerdotum.
Summopere gauderem, si etiam in nostra dioecesi invenirentur viri docti et sancti, ad conciones tales popu- läres habendas idonei. Illos ego ex toto corde salutarem, velut a divina providentia missos ad hoc magnum nego- tium tractandum.
Scribite mihi, quot-quot apti et parati ad hoc, et librum supra memoratum libenti animo comparabo et transmittam.
Nolite permittere, ut annus hic iubilaris, quo di- vini Cordis innumeros thesauros pro nostra et fidelium nostrorum salute sperare licet, in vanum abeat.
Spiritus Sancti gratia illuminet sensus et corda nostra. Amen.
Datum Albae-Carolinae, festo Expectations Partus B. M. V. 1899.
Gustavus Carolus, m. p.
Episcopus Transsylvaniensis.
Nyitrai egyházmegye. Szt. misszió Mocsonokon. — 1899. Deczember 7-én délután érkezett meg N.- Szombatból Jézus társaságának 4 tagja, hogy a hivei lelkiüdvét szivén hordó szeretett plébánosunk meghívására e hó 17-ig szt. misszió lelkigyakorlatot tartson.
Megérkeztük napján a szt. kereszt elővitele mellett vonultak be ünnepélyes harangozás mellett a templomba, legott megkezdték működésüket.
A szt. misszió főnöke, Daubner atya lépett a szó- székre és vázolta a szt. misszió czélját és előadta a 10 napos lelkigyakorlat rendjét. E szerint a magyar nyelven Istenünket imádó hivek a kápolnában, a tót nyelvűek pe- dig a nagytemplomban részesültek a szt. misszió kegyelmé- ben. Ezután megtartotta első beszédét tót nyelven.
Másnap decz. 8-án kezdődött meg a szt. misszió mindkét helyen. A templomban Daubner és Sylveszter atyák, a kápolnában Midlinszky és Fauszt atyák végezték a szt. misziót, fáradhatatlanul, naponta 2, a gyónás meg- kezdéseig sokszor 4 szt. beszéddel; mert az úgynevezett
konferencziális tanítások mindegyike méltán felért, sőt egy némelyik vetekedett is a szónoklatokkal, melyekkel a jó atyák sziveinket, — mikép az általánosan megszere- tett magyar misszió vezetője : Midlinszky atya magát ki- fejezte, — valóságos ostromzár alá vették.
Mily beszédek? megdöbbentően hatottak általán!
Ez a hang, ez az eszmemenet, mely borotva-éllel hatol a sziv legtitkosabb redőibe. A meggyőződés szent ihletével átérzett e szavak előadva a hallgatók gondol- kozás módjához alkalmazottan ; — magukkal ragadják a hallgatót, s az életismeret bölcs felhasználásával lekötik a figyelmet. Es a mi a legfőbb, a hirdetett igazságok bűv- erejével felköltik ellentállhatatlanul a sivár lélek szomját azok után, az első pillanattól végig.
A századvég hitközönye, mely már a nép alsó rétegeiben is nyilvánul, nem látszott kedvező t a l a j n a k ; a
lelkek zordsága, benső parlagja, dudvás gyomrengetegével nem Ígérkezett azon talajnak, mely a buzgó magvetők munkáját, áldásos természet jutalmazná ; s ime a 10 napos ostromzár, a 10 napos emberfölötti erőfeszítéssel véghez vitt munka, Isten különös kegyelméből sikerült.
Sikerült pedig várakozáson felül. Az értelmiségtől kezdve, egyes szeczessziós kivétellel, — le a nép legalsóbb rétégéig; a törődött aggtól az eszmélő gyermekig, meg- ujult, megkönnyebbült, megvigasztalódott mindenki.
Fölengedett a fagyos kéreg az isteni igazságok tüzé- ben, megindultak a zárkózott mogorva lelkek, s midőn 17-én a lelkigyakorlat befejezéseül a szt. misszió-keresz- tek felállítása után feloszlott a hivők serege, csak egy gondolat, csak egy sóhaj, csak egy bánat vett erőt min- denkin, be kár, hogy már elmennek ! be kár, hogy vége van !
De nincs vége! Nem l e h e t ! Az elhintett mag gyö- keret vert; hitünk — n e m ! — meggyőződésünk! szilárd gyökeret vert és ha jő is zord idő, kedvezőtlen időjárás, itt vagytok Ti lelkiatyáink, kiknek gondjaira vagyunk bizva, Ti is merítettetek erőt és kegyelmet, induljatok a példán, és ha nem is vagytok képesek az ostromzárat folytatni, mert hiszen erőtök száz felé van igénybe véve, ne csüggedjetek ! Előre tervszerűen, czéltudatosan, rend- szeres hadjárattal, követői fogunk, s az elért sikert nem engedjük koczkáztatni.
Elkalandoztam tárgyamtól. Nem lehet máskép ! Ha a szt. misszió mást nem is eredményezett volna, csak azt, hogy gondolkozni megtanított önmagunk felett, már is óriási a sikere. Ezt pedig elérte.
Láttam megnyugodni olyanokat, kiknek tépelődő lelke nem ismert eddig megelégedést; könnyezni, sirni kemény sziveket, melyek kérgét meg nem olvasztotta semmi e nap a l a t t ; leborulni az oltár előtt, a templom lucskos padmalyára, kik eddig fejet sem tudtak hajtani?
s térdök imára meg nem hajolt soha. Csudákat mivelt az Isten !
A nép, a szegény földhöz ragadt nép, az egész idő alatt kitartott. Üresek voltak a korcsmák ! és üresek máig is. Soha oly keserves két vasárnapja nem volt a korcsmárosoknak mint deczember 10. és 17-ike, még ka- rácsonyra is maradt készletük. Az előtt a hét minden szerdáján volt pálinkanap, jó időben — már szerintük — hetenkint kétszer is nyílt meg a raktár, és merült ki a mellette lévő kut vize.
Megalakult a mértékletességi társulat. Ennek 3 osz- tályú tagjai vannak. Az I-ső osztályba azok lépnek be, kik egész életükre lemondanak a korcsmáról, részegeske- désről, és kivált a pálinka és ehhez hasonló készített szeszes italról. Bort, sört mértékletesen inni szabad.
Á I l i k osztályba azok lépnek, kik ugyanazt 3 évre fogadják meg.
A I l l ik osztály azokat foglalja magában, kik meg- fogadják, hogy a szeszes és más italokat csak bizonyos megbatározott mértékben fogják élvezni.
Mocsonok-Királyiban, a hol a korcsmázás és része- geskedés már ragályként pusztított, a három osztályba ezernél többen léptek be, férfiak, nők, legények és leá- nyok vegyesen.
Ez a mi«8zió érdeme; a mivel nem birt kormány, hatóság, megtette egy pár szt. beszéd.
Az aggok hálatelt szivvel emelik ég felé kezeiket Simeonként felsóhajtva: Uram bocsásd el szolgáidat, mert megérték, hogy egy jobb jövő reményével hagyhatják el a siralom e völgyét.
Az atyák és anyák csak azt mondogatják, bárcsak 20 év előtt jöttek volna a jó atyák !
Es az értelmiség ?
Örvendetes kivételképpen egyetértett majdnem teljes számmal, abban, hogy részt vett a misszióban, kitartóan és buzgón.
Meg-e bocsátottunk egymásnak? Meg e békültünk egymással, de kivált önmagunkkal? Megismertük-e fel- adatunkat, mi több, helyzetünkből kifolyó katholikus, téveszthetlen kötelességeinket? Tudatára ébredtünk-e azon hatásnak, melyet viselkedésünk, tetteink, példánk a népre eszközölnek ? s ebből következőleg felfogjuk-e a reánk Isten és emberek előtt háramló felelősségünk súlyát? —
Azt a jövő fogja megmutatni.
Adja Isten, hogy a szt. misszió hatása ez irányban is hozza meg a kedvező gyümölcsét.
Ti pedig főtisztelendő atyák ! fogadjátok szivünk legigazabb háláját, melyet elöljáróink szóval is kifejeztek.
Isten fizesse meg, áldásával és kegyelmével buzgóságto- kat, jutalmazza a fáradságtokkal elhintett vetést bő, áldá- sos terméssel és koronázza meg munkátokat az örök el- ismerés koszorújával, mely felé egyedül törekesztek.
S végül hozzád szólok jó lelkipásztorunk, nem támaszkodva téged szerető hiveid mandátumára, de ismerve lelküket, ismerve gondolkozásukat. Áldjon meg az Isten ! hogy lelkedben a szt. misszió gondolata meg- fogamzott! Áldjon meg benneteket segédeddel együtt a Mindenható igazságos biró, hogy lankadatlan buzgalom- mal, odaadással közreműködtetek a jó atyákkal és engedje megérnetek még e földön, hogy fáradtságtok, buzgóság-
tok nem volt hasztalan. Laikus.
Szombathely. Növendékpapok a kath. egyetem érde- kében. —
A helybeli papnöveldében működő Szent Ágoston- Egylet decz. 17-én tartotta meg 3-ik rendes gyűlését, melyről a fenti czimen a következőkben számolunk be olvasóinknak.
Kiss Jenő elnök rövid beszéd kíséretében jelenti, hogy a gyűlésre 12 munka érkezett be, melyekből 7 a karácsonyi ünnepélyre kitűzött pályázatra esik. — A fő- jegyző, pénztáros es könyvtáros jelentései után dr. Tótli József praefectus űr bírálata következett a pályamunkák-
ról. A kitűzött 3 f r t pályadijat Klekl József II. é. hh
„Nagy Károly Romban" cz. elbeszélésével nyerte meg.
A 3 következőt dicsérettel és 1—1 jutalomkönyvvel tün- tette ki. Es pedig: 1. „Irgalom, Kegyelem." (Elbeszélés.) Szerzője: Kiss Jenő IV. é. hh. 2. „Két Karácsony."
(Elbeszélés.) Szerzője: Könczöl Antal II. é. hh. 3. „Kará- csony előestéje Vadnaiéknál". Szerzője: Bauzek Kálmán II. é. hh. A gyűlésre beérkezett és elfogadott egyéb mun- kák ily czimeket viselnek : „Non omnis moriar" (Értekezés a lélek halhatatlanságáról.) Birálta : Bauzek K. II. é. hh.
Szerzője: Horváth János IV. é. hh. „A hiu nyúl." (Mese.) Birálta : Fábián Gábor III. é. hh. „A humanizmus és vallásosság hősnője." (Rajz.) Birálta: Tálos Gyula IV. é.
hh. E két mű szerzője : Fandl Ferencz I. é. hh. A gyű- lésen jelenlevő Honti Béla spirituális úr 1 db. arany jutalmat tűzött ki Ádvent 3-ik vasárnapjának evangéli-
umából készítendő prédikáczió-vázlatok legjobb elkészí- tőjének.
A gyűlés kiemelkedő részét képezte az a szép lelke- sedés, melylyel a Szt. Ágoston-egylet összes tagjai tehetsé- gükhöz képest áldozatot hoztak a szent vallás és szere- tett haza oltárára. A katholikus egyetemről van szó, a melynek felépítése már a közel jövőben várható volna, ha a szombathelyi növ. papság példájára minden, vallását és hazáját igazán szerető katholikus meghozná áldozatát.
Fábián Gábor III. é. hh. e tárgyban a gyűlés elé ter- jesztett indítványából a következőket közöljük :
A keresztény Magyarországnak nincsen egyeteme!
Ezért nincsen kath. intelligentia. Szomorú jelenség az, mint idegenedik el az egyetemre került ifjú Krisztustól és egyházától s mint lesz annak ellensége. Itt egy ország, egy hajdan erős, mert keresztény, egy hajdan boldog, mert keresztény ország egész ifjúságának, hazánk erejé- nek, reménységének megrontásáról, elkereszténytelenitésé- ről van szó! Nem az ország fokozatos tönkretétele-e ez?
Ki nézhetné ezt tétlenül, ha számot akar tartani a jó hazafi névre? Nézheti-e ezt tétlenül, a ki becsüli vala- mire az ember lelkét és ennek örök üdvét? Nézheti-e ezt tétlenül, a ki becsüli vallását és ennek ügyeit szivén viseli?
Tisztelendő testvéreim ! Mikor hazánk és vallásunk sorsát ily közelről érintő veszedelemről és ezen ve- szedelem elhárítására irányult mozgalomról van szó, e mozgalomból mi sem hiányozhatuck ! Hazánk tör- ténelme a bizonyság arra, hogy ifjúsága mindannyi- szor előljárt jó példával, lelkesedéssel, valahányszor vészfellegek borongtak hazánk és egyházunk egén. A jelen pillanatban, a keresztény Magyarország újjászületé-
sének hajnalán is feltűnik ez az ifjúság és kimondja, hogy nem az ő lelkesedésének és áldozatkészségének eredménye e az a nagyszabású mozgalom, mely a kath.
egyetem ügyét napról-napra előbbre viszi? Ki tudja, hogy nagyjaink alapítványai nem a kicsinyek lelkesedésé- nek tüzében születtek-e ? Annyi bizonyos, hogy a kispa- pok mozgalma iránt már a józan gondolkozású kath.
közönség is érdeklődéssel viseltetik."
Egy erre vonatkozó czikk felolvasása után szóló bővebben vázolja a theologusok mozgalmának állapotát s indítványát ezzel fejezi be :
„Tiszt, testvéreim ! Elfogadjátok és aláirjátok-e a következő nyilatkozatot?
Alulírottak szivünk egész lelkesedésével magunkévá teszszük az u j katholikus egyetem létesítésének eszméjét és annak előmozdítására tőlünk telhetőleg minden eszközt meg fogunk ragadni. Egyelőre kötelezzük magunkat arra, hogy mig ezen papnevelő-intézet kötelékébe tartozunk, éven- kint egy frtot fogunk a létesítendő kath. egyetem alapjá- nak javára, a közülünk külön e czélra választott pénztáros kezelése alá, lefizetni.'1
7 RELIGIO.
Dörgő éljenzéssel fogadta el a gyűlés az indítványt és mind a 29-en irták a fentebbi Nyilatkozatot.
Ezután Vass Jenő IV. é. hh. indítványa következett ugyancsak a katb. egyetem ügyében.
„Örülök — úgymond — hogy az előttem szóló urnák indítványát a t. gyűlés elfogadta, mert ez által egy nemes, sőt nemcsak nemes, hanem katholikus, hazánkra nézve szükséges eszmének megtestesitéséhez járult hozzá.
Ezzel kapcsolatban elég helyén valónak vélem, hogy egy ujabb indítványnyal járuljak a gyűlés elé, mely igaz, hogy a tisztelt a gyűlés minden tagját directe ugyan nem érdekli, hanem csak egyeseket, de indirecte mindenesetre érdekelni fogja az egylet minden tagját.
A katholikus egyetem megvalósításáról van szó ismét. Tudjuk, hogy ez az eszme mily életbe vágó, ha édes hazánk katholikus jellegét meg akarjuk őrizni, vé- delmezni, sőt többet mondok, ez által annak az elemnek nyujtunk táperőt, mely a mi magyar hazánkat 900 éven át fentartotta és bizonyos, ha győzünk, az Ur Isten ke- gyelméből mindenkor fenn fogja tartani. Ez a fenntartó elem megingott, mert a felső, sőt mondhatjuk, részben az alsó nevelés ferdesége intelligentiánkat a hitetlenségbe terelte; a mely hitetlenség egyre hódít s a tiszta erköl- csök fogalmát az elméből, gyökerét ped'g a honfiak szi- véből már-már kitépte. Ha pedig a tiszta erkölcs romba dül, mely „minden állam támasza és talpköve" Róma már rabigába görnyedt, de aggódó félelemmel mondhatjuk, hogy szegény hazánk is, amitől Isten oltalmazzon, annak sorsára jut, pedig: „a nagy világon e kivül, mint a leg- zengzetesebb nyelvű lantosunk énekli, nincsen számunkra hely, itt élnünk, halnunk kell." Vallásos, erkölcsös intel- ligentia, erre van szüksége hazánknak ; ennek a nevelését pedig Cbak egy tisztán, minden jellegében katholikus egyetem eszközölheti ; láthatjuk tehát, hogy a katholikus egyetem kérdése égető kérdés hazánkra nézve. S hála Istennek, ez a kérdés most már sok áldozatkész szívben visszhangra talált; az igazi lelkesedés már gyümölcsöt hozott, tehát reményünk mind erősebb l e h e t : hogy ez eszme végre testet fog ölteni.
Indítványozom tehát, hogy :
1. Azok a negyedéves urak, kik az intézet kötelékei- ből az Dr szőlőjébe távoznak munkálkodni, munkásságuk anyagi gyümölcséből a kérdéses test fölépítéséhez tehet- ségeik szerint bizonyos áldozattal, például évenkint 3 írt- tal járuljanak hozzá.
2. A meghatározott összeg évenkinti lefizetésére magukat hiteles okiraton sajátkezű aláírásukkal kötelez- zék és pedig 10 évre, vagy aki ezt el nem fogadná, most a gyűlés előtt ünnepélyesen igérje meg, hogy ha tehet- sége engedi, évenkint áldozni fog bizonyos összeget.
3. A kötelezettség, illetőleg igéret 1901. január elsejétől váljék hatályossá, mivel addig, mint az az intézet kebelébe tartozik, a gyűlés általános inditványához illető- leg határozatához tartjuk magunkat.
4. A beküldött összeget a gyűlés által külön e czélra választott pénztáros fogja felvenni s alkalmas módon ka- matoztatni.
5. Az esetben, ha valamely évben a IV. éve9 növen- dékek ez indítványt el nem fogadnák, a meglevő összeg
tovább kamatoztassák, azok pedig, kik kötelezték magu- kat a meghatározott összeg fizetésére, ezután nem ide az alap kezelőjének, hanem valamely más kath. egyetem- alap kezelő bíróságához, talán Budapestre küldik.
6. A jelen indítványt a ft. lelkészkedő papság közül bárki magáévá teheti s áldozatát e nemes czélra szivesen fogadjuk.
Ezzel indítványomat az érdekelt urnák szives figyel- mébe ajánlom, azzal a megoldással, hogy habár áldoza- tunk csekély is, de sok kicsiből végre nagy lesz s nyu- godtak lehetünk, mert romlásnak indult szegény hazánk újjáépítésében nemcsak a lelkipásztorkodás terén, hanem anyagilag is közreműködhetünk.
Erre Deutschbauer Ignácz, Kiss Jenő és Vass Jenő IV. é. h. hallgatók az indítványnak megfelelően 10 évre kötelezték magukat arra, hogy az u j kath. egyetem-alap javára évenkint 3 frtot fognak lefizetni.
Végül még Kiss Jenő elnök a lelkesedés hevében üdvözölte a gyűlés tagjait, hogy a fentebbi két indítványt áldozatra készen magukévá tették ; mire a gyűlés vé- get ért.
IRODALOM.
— Érdekes könyv jelent meg a „Pázmány-sajtóu
kiadásában Szatmáron Giordano Bruno czimen Lengyel József képezdei tanár, az Aquinól szent Tamá9 társaság tagjának tollából. A bölcselet mélységes eszméi azzal a gyönyörű nyelvezettel, melyben a szerző azokat feltárja, élvezhetővé vannak téve a nagyközönség számára, — nemcsak az értelmet foglalkoztatják, de megragadják a kedélyt és a szivet is, mely e műnek valójában rabja lesz, nem tud megválni az érdekes epizódokkal átszőtt cselek- ménytől, mig a megnyugtató katasztrófa el nem simítja a fölkorbácsolt érzelmeket. Kellemes olvasmányul szolgál férfiaknak és nőknek egyaránt életkorunk bármely szaká- ban. Katholikus szempontból igen nagybecsű, mert az egyház diadalát hirdeti a féktelen szenvedélyektől elragadt, az igazâàg kutatásában megtévedt, de azért önmagával eltelt emberi elme felett. Ara fűzve egy korona és 40 fillér (70 kr.) Megrendelhető a szerzőnél, vagy a Páz- mány-sajtóban Szatmáron.
— Az Őrangyal, képes gyermekújság, hónaponkint kétszer jelenik meg Győrben. A lap igen élénk t a r t a l m ú : elbeszélések, vig és komoly történetek és versek, továbbá ismeretterjesztő czikkek vannak benne 7 —14 éves gyer- mekek számára. Szebbnél-szebb vallásos és mulattató tárgyú képek tarkítják lapjait. A rejtvények megfejtőinek szép ajándékot is küld a szerkesztő. Mindezt évi egy forint előfizetési dijért. Az előfizetési összeget „Az Őran- gyal szerkesztőségének, Győr" — czim alatt kell bekül- deni. Kívánatra mutatványt küld a szerkesztőség.
V E G Y E S E K .
— N e v e z e t e s e s e m é n y e a századvégnek, hogy XIII.
Leo pápa istenitiszteletet rendelt el a két századot el- határló ó- illetve újesztendei éjfélre, és a ki a világi fejedelmek közöl a pápa czélját legjobban megértette, az a protestáns Vilmos császár volt, míg a katholikus fejedel- mek szép csendesen szenderegtek. Csakhogy a protestáns császár éjféli istenitisztelete egy pogány császár isteni- tiszteletéhez vált hasonlová a gyilkoló fegyverek meg- koszorúzása által. Vilmos császár értette meg a fejedel- mek közül a pápát, de ő is félreértette a szent szán- dékot.
— Császka György kalocsai érsek úr csak a nyil vánosság elé jutott adományok összegében 2000 koronát meghaladó összeget osztott ki karácsonyi ajándékul, ebből az összegből 500 frt jutott a kalocsai munkásegyletnek, 200 f r t az ottani jótékony nőegyletnek, 100 frt az árva- ház karácsonyfájára, 100 a Jézus-társaságiaknál felruhá z&tt gyermekek karácsonyfájára stb.
— A jótékonyság igazán jótékony hatású módját gyakorolta a karácsony szent ideje alatt dr báró Hornig Károly veszprémi püspök ur, amennyiben a szegények közt a dermesztő hideg hatásainak enyhítésére tömérdek tűzifát osztatott ki. Csak Veszprémben 380 méter került kiosz- tásra. Ezenfelül a vidék is bőven részesült mclegitc anyagban.
— D e s s e w í í y Sándor csanádi püspök ur Rómából sietve utazott vissza, hogy újév napján székesegyházában kioszthassa a pápai áldást, melyet Rómából magával hozott. Ünnepi szentbeszédében kifejtette, mily szeretettel viseltetik XIII. Leo pápa Magyarország iránt s mennyire örvend Magyarország kulturális haladásának. Kötelessé- günk az isteniekben el nem maradni.
— Pápai kitüntetés, ö szentsége dr Igaz Béla pécsi püspöki titkárt tiszteletbeli pápai kamarássá ne-
vezte ki.
— Hálás köszönettel vettük a jubiláris főp. kör- leveleket. Hogy mennél gyorsabban mennél többet közöl- hessünk, a lap különféle rovataiba tebb felé fogjuk elhe- lyezni.
— Lelki gyakorlatok. A budapesti katholikus népkör tagjai számára Tomcsányi Lajos Jézus-társasági atya lelki ! gyakorlatokat fog tartani. J a n u á r 7-én este fél 8 órakor kezdi és folytatja hét estéjén át egész 13-ikáig, 14-én — Jézus nevenapján — reggel lesz a szentségek kiosztása és 10 órakor a „Te Deum" Jézus szent Szive templomá- ban. Férfiakat vendégül szívesen látnak.
— Az erdélyi egyházmegyében gr. Majláth Gusz- táv Károly püspök 1899. decz. 19 én kelt rendeletével
megengedte, hogy az ő püspöki szent székének valóságos és tiszteletbeli ülnökei violaszinü cingulust hordhassanak.
— A p é c s i egyházmegye XXI. sz. m. é. főpásztorí levelében Hetyey Sámuel püspök úr kihirdeti papságának, hogy e napokban Rómában szándékozik menni a jubi- leumra és ad visitanda limina Apostolorum. Imát igér és kér.
— A katholiczizmus Oroszországban. Nemrég Tarnassi pápai diplomata küldetésben járt Szent-péter- várott, akkor azt rebesgették, hogy ezentúl az orosz fő- városban rendes pápai nunciatura lesz. Az orosz lapok erre azt irták, hogy ez lehetetlen mert az orosz biroda- lom katholikusain való legfőbb felügyeletet a cár nem engedheti át másnak. Mindamellett a Vatikán most jegy- zéket kapott az orosz kormánytól, hogy a Tarnassi kül- detésének czélját akadályozó nehézségek el vannak háritva és két három hónap múlva Tarnassi visszatérhet Szent- pétervárra, hol mint a római kúria meghatalmazott diplo- mácziai ügyvivője fog működni. Oroszországban sok katholikus lakik, csak a régi Lengyelországban hét millió van, kik hét püspökségre vannak fölosztva. Minden püs- pökségben szeminárium van, melyben a theologián kivül az orosz nyelvet is tanítják. A nép nagyon vallásos, csak Varsóban harmincz templom van, azonkívül számtalan házikápolna. Nagy pompának tartják mindenütt az évi templomi bucsut. Az oroszországi katholikus egyház metropolitája a mohilevi érsek, ki 1865 óta Szent-péter- várott székel. Ez érsekség kiterjed Mohilevtől egész Kam- e.satkáig,* tehát legkiterjedtebb egyházmegyéje a katholi- kus világnak. A mult, valamint a jelen évben sok katho- likus templomot építettek Kievben, Moszkvában, Szent- pétervárott, Kharkovban, Tambovban, a szükséges pénzt adakozásból szerezték be, melyben az oroszok, különösen az orosz nők vettek részt, Lengyelországban többször, utoljára 1870-ben történt meg, hogy vagy harmincz len- gyel katholikus pap azzal a kéréssel fordult Berg varsói kormányzóhoz, hogy segítse elő a lengyel nemzeti egy- ház megalkotását. De a kísérlet mindig dugába dőlt. A cár hatalmát katholikus alattvalóin a Rómával 1803-ban kötött konkordátum irja körül.
— Misszió. A szegzárd-ujvárosi plébánia-templom- ban decz. 9-től decz. 17 ig bezárólag tartott népmisszió igen szép eredménynyel járt. Sokan, kik már 5, 10, 20, 30 év óta nem járultak a penitenczietartás szentségéhez, most meggyóntak s megáldoztak. Galambos, Bátora és Csukovics lazarists atyák üdvös és bámulatra méltó mun- kát végeztek. Szívhez szóló szt. beszédeikkel s megnyerő modorukkal teljesen meghódították a híveket, kik szere- tetüknek s ragaszkodásuknak részint kedveskedő ajándé- kok (gyümölcs), részint az által adtak kifejezést, hogy búcsúzásra nagy tömegben vergődtek össze a plebánia-ház előtt s elhalmozták őket jó kivánataikkal. Remélhető, hogy a misszió üdvös hatása tartós lesz.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1900. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
