Religio, 1849. 1. félév

314  Download (0)

Full text

(1)

50250 .

REL1GIO.

* KATH. POLITICO-EGYHÁZI ÉS IRODALMI LAP.

H L . /

E I í S Ö E V I F O I I Y A í ? ! .

SZERKESZTI ÉS KIADJA

D A N I E L I K J Á N O S .

PESTEN, 1849.

N Y O M A T I K L U K Á C S - É S T Á R S N Á L .

(2)
(3)

KATH. IGYHAZI FOIYOIRAT.

BUDAPESTEN. | . J A M A K « . t«* 4 U .

Megjelenik e' lap hetenkint háromszor : kedden, c s ü t ö r t ö k - és vasárnapon. Az előfizetési díj értté, postán járatva ti. helyben ."> Irt.

peng. Előfizethetni minden postahivatalnál, Pesten a szerkesztőségnél, (Üllői ut. 822. s z . ) és Hartleben K. A. könyvkereskedést ben, »' v á c z i utsiában.

T A R T A L O M : .In hoc signo vinces'. Pergcr János. — Kérelem a német ajkn kath. községek' lelkipásztorailioz.—

Egyházi tudósítások. — Irodalom. — Kegyes -adományok' jegyzéke.

.In hoc signo vinces.'

(Elmélkedés az ó évnek végén és az njnak kezdetén.)

Minden szabadságok titkos összeköttetésben vannak egymással ; ha megbontjuk a' szövetkezett szálakat, mellvek egymásba fiizik a' különböző s z a - badságokat : bár a' legtágabb alapu alkotmány, a' legnépszerűbb constitutio is összedől. Szabad egyház nélkül nincs maradandósága szabad politicai institu- tionak sem. Ne álmodozzék a' világ, hogy biztos h a - sisra rakta le politicai institutioil, mig az egyház' függetlenségét be nem vallja tettel : mig őszinte akarattal, minden háttéri gondolat nélkül, ki nem bocsátja kezéből mindazon hatalmi szálakat, m e l y -

lyeket az egyház' terén összekapdosott A' melly szabad constitutiot ma alkottatok, holnap már i n - gadozni fog, ha ez egyház nem szabad

Azon naptól kezdve, midőn az európai s t a - tusok leveszik kezeiket a' vallások' oltárairól, l e - gyen az katholicus vagy protestáns templomban f ö l - állítva ; azon pillanat' kezdetétől, midőn a' religio, bármilly hüvelyben fog is az nyilatkozni, a ' m i n i s - terialis cabinetek" tárgya nem lesz : de minden e g y - ház csak benső életerejének, e l v e i - , hite-, 's e r - kölcsi hatalmának erejére fog támaszkodni, igen, a' különböző egyházak a' status' kebelében csak ugy fognak állani, mint szent czéljaikban meg nem szorítható, működő társulatok, megismertetve 's tiszteltetve a' statushatalmak által, bárha anyagi pártfogás, bárha politicai kitüntetés nélkül, m o n - dám: azon perczíől kezdve, a' katholica egyház sebes lépéssel fog neki indulni Europa' átalakításához, melly világrész, ugy látszik, a' socialis és s l a f u s - bajok által tetemes elgyengülésben sinylik.

Fölöttébb fontos korszakban élünk ; a' k a l h o - licismusnak nagy tér nyílt meg, mellyen erejét meg keilend próbálnia: hogy midőn a'társadalmi

bajok' gyógyítását veszi gondjába, egyszersmind általa a' vallási dífferentiák' oszlatására is hasson.

Talán nem kevesebb anyag áll a'katholica egyház előtt, 's várakozik átdolgozásra e' materialismusa állal linómul elpogányosodotl században, mint a' hogy állotta' terjedő ehristianismus,azevangeliuni előtt, a' római világban. E' korról valóban joggal el lehet mondani: ,Rursum indigetis,ut doceamini, (fuae sint elementa exordii verborum Dei.' f Z s i d . 5. 12.)

Hanem a' katholica egyház' hivatása, nem a n y - nyira tudományos bizonylatok, mint inkább a' socia- lis kérdések' megfejtése körül fog forogni; nem a n y - nyira a* theologiai polemia-kritica lesz azon t é r , mellyen halni, előtörni, 's dolgozni keilend, mint inkább az evangélium' szellemi erejével a' t á r s a - dalmi betegségek' gyógyítására, 's vele a' politi- cai forradalmak, revolutiok' megszüntetésére b e - folyni. Itt, e' téren van nagy hivatása, főleg a' jelen korszakban, a' katholicismnsnak ; a' f o r - radalmakat ó fogja az emberiségre megnyugtaló- lag lecsillapítani, a' társadalmi anarchiát, a' c o m - munismus' túlkapásait, és az emberi vágyaknak politicai's társadalmi utópiáit észszerüleg kielégí- teni, elrendezni, eloszlatni's gyógyítani; szóval,a' kath. egyház fogja azon panacaeat nyújtani, melly az anyagi és szellemi embert kielégitendi ; hanem, mint mondottuk,nem a'katholicus és protestáns e g y - háziak közötti viták' tudományos megoldása, mini inkább a' socialis élet' javítása által.

Szükséges l e e n d j i o g y korunk' híveiről is azt mondják, mi a' szent haj dánról mondatott: .Ecce ut Christiani amant'! És ez azon jel. a" mellyben győzni fog a' katholica egyház !

A' kérdések' szerencsés megoldása még e' jövőben van. Azért senki se törje el a' pálczál IX. Pius fölött, mintha reformjai által a' világot, 's vele az egész egyházai conílagratioba fiozla volna*

!

(4)

9,

A v a g y nem l e h e l ő - e , hogy Péter' széke által akart az isteni gondviselés ismét a'társadalmi rend' helyrehozására, és a

1

political elnyomatások' eltör- lésére, 's miként a' múltban, ugy a' jelenben i s , a' mindenféle erkölcsi 's anyagi bajok állal fenékben megingatott political és socialis élet' megjavítására hatni? Ki tudja, ha nem az isteni oeconomiában van-e elhatározva , hogy ismét a' pápai szék legyen a' középpont,hova a'sziv-.hit- és é s z - , ' s b i z o d a l o m - meg reményben eltévelyedett, 's megcsökkent v i - lág' népei emeljék szemeiket, hogy a' habozások' e' kőrútjában, végre egy ir.nyszálacskát nyerjenek?

Még csak most kezdenek az események titkos méhökből kibontakozni; inig a ' t e g n a p ' s ma igen közel vannak egymáshoz; de a ' j e l e k már nem csalhatnak: már látjuk, hogy az európai kérdések' békés és eredménydus megoldása, a'katliolica e g y - ház' föllépésétől fiiggend. Az események egymás- ra közösen hatni látszanak; megfosztja a' status politicai tekintélyétől az egyházat, megfogyasztja jövedelmei- és kincseiben : mige'világi hüvelyek's foszlányok' letépéséhen fáradozik,lankad,'s porlado- zik az erkölcsi erejében elgyengült,társadalmi e r é - nyeiben megmérgezett, 's illyetén collectiv-csalá- dokból álló statustestület, és az omladványok k ö - zül az egyház' függetlensége, szabadsága kel ki, mellyet ezer briareusi karokkal tartott fogva a' mult kor' liberális szelleme 's elvei. A' mostani európai

forradalmaknak ez leend leszámolt nyereségök a' kalholica egyházra ; ' s ez ismét nyereménythozand az ujonan alakitolt constilutiókra : mert szilárdabbá teendi a' népek' szabadságait is a' szabaddá 's f ü g - getlenné lett egyház. Így működteti az eseménye- ket egymásra hatásukban a világot kormányzó k é z ; és midőn gondolnók, hogy egy chaos van előttünk, mellynek semmi hasznát belátni nem tudjuk : lehet,

hogy épen az emberiség' javításának materialéja az, mi a' zavaros eseményekben föltűnik.

Az európai kérdésekbe bele fog tehát szólani a' katholica egyház is; a' dolgok'uj elrendezésében, 's a' mozgalmak 's fölháborodott kedélyek'lecsilla- pitásában neki is leend, 's talán eldöntő szavazata ; de nem fegyverrel kezében, nem anyagi hatalommal karjaiban, nem az ágyuk' embert gyilkoló tüzével, 's nem a'szuronyok'villámával ; hanem titkos,csen- des, szelid és az evangéliumnak a' szeretet' öltö- zetébe burkolt alakjával, egy irgalmas szűznek képében, melly a' szeretetnek türelmével virraszt haldokló betege fölött. A' tudomány, a' mély b u - várlat, a'hideg, megfontolt, az észnek gyöngyeivel megrakott munkák, a' tudományos commentárok, a' ciáfolatok, polémiák, kriticák, mindaz, mit a' toll' hatalma, az ész' ereje kiállíthat, 's adhat, sokat, k i - mérhetlent használt, és vissza is vezérelt az egy-

ház' kebelébe : de a' socialis bajok , a' megrendült társadalmi állapotnak gyógyítására legtöbbet fog a' szeretetben nyilatkozó katliolicismus tenni A' melly erőnek meghódolt a' pogány római társada- lom : annak tneghódoland a' mostani, a' humanis- mus' bal 's kificzamodotl elveire fektetett civilisa- lio is. Vigyük oda egyházunk' híveit, hogy mond- hassák róluk : „Ecce ut catholici amant !" E' k e - vés szavakban mondta ki Jeromos, a' mit mondani akarunk: ,Non saltern sancta dicere, sed et sancta facere.'

Az emberi tudomány az események' ö s s z e - függő szálaira azt jegyezi meg : hogy azok t e r m é - szetes eredményei a' társadalomban létező okok- nak. Lehet, mi nem tagadjuk ; de ezen események' irányoztatására mi azt mondjuk : itt Isten' ujja is működik. És midőn a'cliolera pusztító setét nyomá- val Ázsiát és Európát bevándorolja, mint a' bolygó zsidó ; midőn az éhség sápadt 's halavány képével oda ül a' házak' küszöbeire, mellyekböl a' lakók

kihaltak, avagy azt elhagyták ; midőn egy emésztő háborúnak lángja csap össze fejünk fölött , a' nélkül, hogy okai volnánk, fejtse meg nekem bárki ezen lettdolgokat, természetes okokból, ha tudja;

vagy pedig vallja b e : ,hic digitus Dei est.' Ez

czél, ez ok nélkül nem történik. Midőn Moyses

Izrael' népét az igéret' földére bevezetni akarta,

előbb a

1

bűnös nemzedéknek ki kelleti veszni, meg-

halni, melly a' vétkes bálványozásnak hódolt, és

csak az ártatlan nép lépett Kánaánba. A ' népve-

zérnek, a' látnoknak csontjai is idegen földön ma-

radtak. Hogy újjászülessék, 's erkölcs- és hitben

inegelevenüljön a' mostani socialis állapot, talán

ismét el kell tűnni és veszni azon emberlömegnek,

mellyet semmi kegyelem megindítani, semmi bün-

tetés megfékezni nem tudott. — Ki tudja minde-

zeket? Az isteni h a r a g ' v i l l á m a i t látjuk k ü -

lönböző módon csattogni fejünk fölölt; 's kinek

még élete van, boruljon le reszketve a' föld' porá-

ba, és imádkozzék az emberi-nemért. Osszelátszott

pillanatnyira a' tekintély omlani; de az omladvá-

nyok közölt kell, hogy a' hit, a' szeretet 's remény

örök zöld színében ismét fölhajtson, 's összeszedje

a' romokból a' használható tárgyakat. Krisztus'

egyházának pásztorai habár sebekkel megterhelve

és foszlányokba takarva, kell, hogy ismét megje-

lenjenek a' lerombolt szent épületek' halmain, sze-

lid, békitő és szenvedő arczczal, feledve földi veszte-

s é g - és szenvedéseiket, feledve a'fájdalmat,mellyet

a' mindent összezúzó zivatar nekik is okozott; és

napkelettől nyugotig, déltől éjszakig, megint b e -

járják a' kétségbeesésben nyögő társadalmakat,

hogy h i t e t , hogy bátorságot, hogy szeretetet önt-

senek beléjek, 's hogy hirdessék újra az Istent,

(5)

3 kiről megfeledkeztek, és összegyűjtsék őket azon ol-

tár és egyház' körében, mellyet elhagytak, megvetet- tek. És bizonyára ennyi veszélyek között, egy f elvi—

lág' szerencsétlenségénél, a' lesiilyedt földi hatal- mak, az eltűnt emberi tekintélyek között, meg fog jelenni a' katholica e g y h á z , mint e' bajok

1

elren- dezésének szellemi örököse; és annyi elesett em- beri nagyságnak sirhalmán egybegyűjti az emberi- nemet a' keresztnek t ö v é h e z , mellyet a' világtró- nokat fölforgató zivatar kidönteni nem vala ké- pes. És a

1

népek' e' csoportjának körében fölemeli hangját az egyház, és vigasztalni fogja őket, a' k e - rerzlre mutatván , hogy a' társadalom újra csak e' jelben fog győzni. És elosztja újra, az újjáalakí- tandó társadalomban a' szerepeket; figyelteti a' ha- talom-birókat, hogy vigyázva éljenek erejekkel a' népek' kormányzásában. És a' népek' szemeit oda fordítja a'lehamvadl városokra 's letarolt mezőkre, a' temetetlen embercsontokra, az anyátlan tébólygó gyermekre, a' csonka tagu koldusra : hogy okul- janak, 's tanulják m e g , bittel engedelmeskedni a'

felsőbbségnek. És ez egy nagyszerű tanítás lesz, az emberiség' j a v á r a , 's az Isten és egyháza' di- csőítésére; mert meg van írva: ,Peste et sangvi- ne, et imbre et lapidibus magnificabor el sanclili- cabor.' (Ezechiel. 38. 2 3 . )

Mi nem mondjuk, hogy ezen világkiisisből, a'katholica egyház érintetlen, avagy szenvedés nélkül fogna kilépni ; neki meglesz a' maga f á j - dalom- és veszteségosztálya; talán mindenét v e - szíti el, a'mivel földileg bir: csak hitét, szeretetét 's reménységét nem! Fontanellát vág rajta az idő' vihara, a' stalusconfusiók' bárdja; és e' csator- nán lefolyik és kimegy belőle a' heterogen elem.

mellyel most vagy nem lát, vagy mivel elég b á - torsága 's erélye nincs kebléből kilökni, tehát tűr.

Mi őszintén valljuk be, hogy a' katholica egyház' kebelében sok rothadt elem van egyéneiben ; e g y - kedvűség, hitetlenség, guny, álarcz. istenkárom- lás, és egy chaosa a' pharisaeismusnak veti föl magát itt a' szintérre, de mellyet az események'hatalma, az idő, az egyház el fog egészséges testétől v á - lasztani . . . Illyen Ronge, illyen a' d e u t s c h - k a - tholische egyház-töredék, 's illyenné fejlend ki minden reformi mozgalom, melly a' dogma' k ü - szöbéig, a' hit' határaig betörni kíván . . . Vagy semmi religiojok nincs, vagy gyomorháborodásig pharisaeus szineskedök ezek, és szívok alatt a ' h i - tetlenség- és bűnnek egy örvénye tátong, melly csak materialis érdekekkel táplálkozik. I)e e z e k - től ne féljünk; ezek symptomái a' bekövetkezendő szebb korszaknak, előjele a' hajnalodásnak, melly ügyünkre fölvirrad. . . . Ok csak őszi levelek ; jő egy szél, 's lehull az anyaföldre, vissza a' fáról,

kövérítvén azt. . . Ok hasznot fognak hozni, 's ta- nulságot a'világnakr hogy mivé lesz a' zöld ág, ha törzséről leszakad. És ha elszakadtak: beteljesedik rajtok, mint minden korszakban be is teljesedett,

hogy uj hitet alkotnak maguknak, a' nélkül, hogy hinnék azt, hogy egyházat szerkesztenek egybe;

a' nélkül, h o g y é l n é n e k b e n n e ; és m i n - d i g f o g n a k f o n t o l g a t n i , reménysége nélkül a' nyereségnek, 's kutatni fognak, megnyugtatása nélkül a' sziv- és léleknek . . . Meg ne ütközzünk rajta, 's hagyjuk őket menni ; a' sziv' romlottságát tudomány nem képes gyógyítani, sőt talán inkább finomítja azt; a' hit pedig, melly elveszelt k e b l ö k - b ő l , isteni kegyelem 's ajándék. E' helyeit o l - vassák az egyház' főpásztorai szorgalommal sz.

Cyprián' leveleit „ c o n t r a l a p s o s , " 's g y ű l j e - nek egybe a' hitben hiven maradt részszel, a' most már Isten előtti felelősség' terhe nélkül el nem halasztható, el nem maradható zsinatokba. Csak az egyház'tekintélyes és tanító szavának kell áthang- zani, a' katholicismus' boltozatai alatl; és h a n g j á - nak parancsoló,, meggyőző, isteni alapon nyugvó dörgése elölt, elnémul, porba borul azon rész, mellynek szive fogékony a' malaszt' befogadására;

a' többi rothadt részt pedig el kell metszeni, h a - bár olly fájdalmas kínos legyen is a' műtétei . . . És ez tisztítani fogja az egyházat, mint a' földren- gés a' légkört; itt-ott rombol, de azért mindenütt elevenít, itt-ott sebet fakaszt, de csak azért, hogy az egész testei meggyógyítsa. Ne tartsunk tehát a' veszélytől, ha az egyházi téren föl-fölbugygyan, föl-fölgyürüdzik is egy heterogen buborék, m e l l y - nek prizmája össze nem vág a' katholicismus' s z i - vével. ,Necesse est, ut veniant scandala, verum (amen vae homini illi, per quem scandalum venit.' Romábani tartózkodása alatt sz. Polykarp, egy nton Marcionnal találkozott, kit k i k e r ü l n i akarván, ez e r e i n e k igy k i á l t o t t reá : „Nem ismersz többé Polykarp?" — „Oh igen is, felele ez; te a' sátán' legidősebb fia vagy." A ' k i tehát az egységet bontja, a'ki Krisztusnak testét föloldozza, és s z e r t e - tépi, mint e' gnosticus eretnek, megérdemli, hogy kikerüllessék.

Nyilatkozzék hát a' katholica egyház mielőbb a' zsinatokban; gyűljön egybe,'s emelje föl szavát, ha kell, tanitó, avagy intő, feddő, vagy ha szükség, büntető módon is; a'késedelem a'bajt nagyobbítja, a' sebet ingerli, a' szakadást mélyebbre ássa. Az idő 's az események rohannak, nem kérdezve bennün- k e t , h o v a , és meddig; 's a' mit ma meglehetne

menteni, mit e' perczekben föl lehetne tartani, 's megnyerni: holnap, lehet, örökre el lesz v e s z í t - ve. . . . Az isteni gondviselés el szokta venni k e - gyelmét egyik néptől, melly nem érdemes reá, ós

1*

(6)

4

másnak adja. Political forrongása a

1

népeknek sok alkalmat nyújt, az egyház

1

r é g i óhajtásainak telje- sítésére ; opportunus korszak ez a

1

függetlenség és szabadság

1

kivivására; és hogy próbáját adja az egyház isteni származásának, nem kell elsza- lasztani a' pillanatot: hogy e g y békítő 's rendező

angyal gyanánt tiiujék f ö l , az összetartó izekben szerteszakadozott társadalom' romjai között.

De a' clerusnak meg kell változtatni politi- c á j á t , azaz: nem avatkozni többé a ' s t a t u s k é r d é - sekbe ; hanoin inkább e' helyett tanítása- 's fölvi- lágositásáva! odavezérelni a' nép* értelmét, hogy az e g y e n l ő s é g , a' s z a b a d s á g , 's minden socialis áldások, a' családi jó nevelés és erkölcsi javítás által, a' political nehéz kérdések' eldönté- sét nagyban elősegítsük. Neveljük ugy ki értel- mét népünknek, hogy az a' szabadságot a' religio- v a l , az erkölcsös életet az egyenlőséggel tiszte- letben tartsa; e'téren, ha tudnillik a'socialis bajok' gyógyításához nyul a' katholicismus, vissza fog- ja ismét nyerni lankadó befolyását az emberi- nem' ügyeire, melly a' politicában már kisiklott ujjaink közül. Itt mindig jókor fogunk megjelenni, 's csak itt győzzünk, 's visszanyeri az egyház megérdemlett tekintélyét. In hoc signo vinces.

Constituálja magát a'magyar katholica egyház mi- előbb, 's pedig azon szabadelvű 's tág körben, mellyel a' katholicismus' szelleme megenged:

vonuljunk vissza a' fényes political légkörből, a' zajos külső életből: s' mint a' c s i g a , melly drága gyöngyét a' tenger' fenekén készíti, te- messük be magunkat templomainkba, segélyt 's tanácsot k é r ő k ö z s é g e i n k , ' s h í v e i n k ' la- kásaikba : és jöjjön több érintkezésbe a" főpász- tor nyájával, mellyet nem i s m e r , 's hívekkel, kik nevét sem tudják . . . Lépjen újra életbe az anya- szentegyház'hajdani szokása, hogy a'főpásztor' szavát 's tanítását mindenki ismerje. . . . line meg van irva János apostolról, hogy midőn elöre- gednék , 's már járni 's prédikálni képes nem vala, karos széken vitette magát az ephesusi templomba, és e

1

szavakat intézte híveihez: „Fiatskáim ! sze- ressétek egymást." Igen, igen, nekünk el kell hagyni némelly helyeket, a ' h o l gyakran megje- lentünk, és e l j á r n i ' s menni oda, a ' h o l gyakran hiányoztunk, 's hallgattunk, így soha sem késik el semmi kérésünk ; igy azután ismét a' r e n d - és b é - kének nyerendjük meg a' földúlt polgári társa- s á g o t ; 's meg nyerünk temérdek, most sem hideg sem meleg sziveket, kik nem buzgók a z é r t , mert nincs, a' kinek példájánál gyújtanák meg egyház- szeretetök' tüzét. Perger János.

Kérelem a' német ajkú kath. községek' lelkipásztoraihoz.

Ezelőtt nyolcz hónappal: „Der katholische Christ" czim alatt, a' német ajkú kath. hivek' s z á - mára kath. néplapot indítottam meg. Illy lapnak szükséges vagy hasznos voltát, kivált jelen idők- b e n , midőn a' hit' vigasztalására és kalauzolására ollyannyira szükségünk van mindnyájunknak, e' lapok' hasábjain sok szóval mutogatni fölösleges, sőt buzgó lelkipásztorok' szine előtt nagyban v i - tatni, bántalom is lenne. Hozzákezdtem kevés r e - ménynyel, mert a' korkörülmények nem igen k e - csegtettek különös részvéttel e g y lapot, melly a' harczok' mennydörgései' közepette, távol a'politicai tusák' riadalmaitól, családi köröket k e r e s , és s z i - v e k e t , hol éghez emelt szemekkel és a' hitbe v e - tett horgonyára támaszkodva, a' religio' igéjét hangoztassa, majd íigyelmeztetöleg, majd vigasz- talólag, liasonlólag az esti szellőhez, melly egy őszi nap' leáldoztával Balatonunk' partján nyögve t o v a , a' fölforrott hab-ár' hullámzatának zugá- sában közbe-közbe hallatja sohajit; r e m é n y e m -

mel leginkább csak azon buzgó paptársaim felé tekintve szét, hogy engem, tiszteletes soraikban a' leggyengébbiket, az ügy' tekintetéből kegyeljenek, kik e'

h a z á b a n a '

barátság' emlényeivel tisztelte- nek m e g , vagy kikkel egy e l v , egy érzelem, egy vágy és remény' sympathiáival van szerencsém találkozni; — tülök várva, hogy a' mondott népla- pot, a" kath. hit és egyház' egyik szerény szolgá- j á t , a' kath. népnek ismeretére juttassák és ajánl- ják. Hozzákezdtem, szegény létemre, még keve- sebb móddal, hozzá sem kezdhetendő, hacsak az esztergomfőmegyei káptalan , és jelesül is Durguth J ó z s e f , meg Lipthay András kanonokok kezdemé- nyül nyújtott segélvökkel azt lehetségessé nem teszik. Talán az Ur a'sziv'szeplőtelen szent szán- dokát akarta megáldani, talán ismét egy csekély mustármagból akart idővel terebélyes fát növesz- teni : első reményemnél nagyobb foganatát láttam a'szerény lapnak, melly nyolcz száznál több család- ban szives fogadtatásra talált eddigelé. Ezen szám- nak jóformán fele Budapesten, a'többi négy-öt vidéki városban, 's csak kevés van messzebbre és faluhelyeken. Isten látja lelkemet, nem pénzbeli nyerészkedésért kívánnám, hogy a' „Katholische Christ'

1,

minél több kath. családhoz bejárós legyen;

hanem hogy legyen híradója az egyház'örömeinekés

szenvedéseinek, vigasztalója az élet' keserveiben

's csalódásaiban megtörődött szívnek, legyen dajká-

lója a' hitéletnek, egyházszeretetnek, kalauza a'

családi élet' christianisatiójának. — A' nm. püs-

(7)

5 pöki kar kéttanácskozinányban elhatározta, misze-

rint a' „Kath. Néplap"-hoz hasonlag, a' „Kath.

Christ

11

minden n é m e t a j k u k a t h . közönségek- nek , akár, ha ez máskép nem volna eszközölhető, a' templom' pénztárából is, megrendeltessék. Ezen határozat tudtomra három egyházmegyében a' lel- kipásztorokkal közöltetett is. De hogy miért nem köröztetett a' többi megyékben is, és hogy annak miért nincs igen látszatja ott is, hol köröztetett:

— nem tudom. A ' „Kath. Néplap" egy hazaszerte ismeretes, és minden jóravaló polgár" tiszteletében álló igazgató' tekintélyével, és egy hatalmas társulat' firmájával birta mindjárt első fölléptével a' kellő ajánlatosságot, és mindenünnen részesült is az érdemlett pártolásban. A ' német kath. néplap hasonló előzetes ajánlatosságok nélkül szűkölkö- dött, 's még pénzbeli alapra nézve is csupán s z e - gény magamra lévén szorulva, azt remélhette, hogy az ügy, és a' hivő nép' tekintetéből majd csak találand szinte pártolásra, és pedig annál hőbbre, minél inkább van szegény magára hagyatva.

Hogy azonban ez nem igy történt, annak okát alig tudom fölgondolni; főleg miután némelly jóakaróim azt mondák, hogy béltartalomra nézve szinte meg- érdemelte azt a' kegyet, mellyre a' „Kath. Néplap"

érdemesitletett. Miért tehát, hogy a' német kath.

néplap nem örvendhete azon pártolásnak, inelly- ben a' „Kath. Néplap'- részeltetett? — Ha s z e - mélyemben van a" b a j , ugy rajta segíteni könnyű, és a'fölötti fájdalmamat, hogy személyes érde- metlenségem inialt egy kath. ügy hátramaradást szenvedett, bőven fölérendi azon öröm, hogy ugyanazon ügy visszavonultommal, más kezekben több kegyelésre érdemesülend. Minden esetre kár volna elhanyagolni az egyháznak német ajkú hiveit, kik a' püspöki kar által megrendelt kegyelmet szintúgy megérdemelték, mint a' magyar ajkú nép.

De talán, hogy a' német ajkú hívek' néplapjára kevesebb tekintet volt, mint a' magyarokéra, oka az időnek vallási vállalatok iránti mostohaságában, talán abban rejlik, hogy a" nni. püspökök' ez iránti rendelkezése eddigelé vagy épen n e m , vagy csak később juttatott a' t lelkipásztorok' tudomására, midőn a' t. lelkipásztorok azt gondolhatták, hogy a' még hátralevő egykét hét miatt már nem érdemes a' lapot megrendelni. Ezen véleményben nyugtat- va meg kétes reményemet jövőre n é z v e , midőn egy részről ezennel ujolag hódolatos tisztelettel folyamodom a' nm. püspökökhez, miszerint, hol ed- dig nem történt, méltóztassanak a' ,Kath. Christ'-et a' német ajkú kath. községek' számára megrendel- tetni, más részről abbeli tiszteletteljes kérelemmel járulok ugyanezen kö/.ségek' buzgó lelkipászto- raihoz, hogy kegyeskedjenek minélelébb meglenni

az illető pósta-hivalaloknál a' kellő megrendelé- seket, vagy közvetlenül levél által velem paran- csolni. Előfizetési ára, félévre, posta' utján : 1 frt 2 0 kr. p. Megjelenik a' „ D e r kath. Christ" min- den héten egyszer féliven ; többször, jelesül ünne- pek' közbejöttekor, egész iven ; postára adandó minden kedden, legfölebb szerdán, miszerint v a - sárnapra a' megrendelt helységbe eljuthasson.

Mondott ár a' lehetségig csekélyre téve, mégis nem egy hivő családnak nehezére találhat esni.

Szeretem venni az életet minden bajaival, szüksé- geivel, maga egész prosaiságában ; 's igy véve a' dolgot, igen könnyen elgondolhatom, hogy akad- hatnak, kivált jelen időkben, szép számmal hivek, kik egy vallási lapot szívesen olvasgatnának v a - sárnaponkint, de annyi pénzt, főleg egyszerre, nem adhatnak olvasmányért; mert a' mindennapi kenyér' szüksége fölöttébb kiáltó, és három-négy húszas- ból sok szegény ember két-három hétig is elélő—

dik. Pedig valamint egy részről a' szegénységet nem tartom szégyennek : ugy más részről s z e r e t - ném, a' mennyire rajtam áll, a' szegényeket, még a' legszegényebbeket is, a' hit' vigasztalásaiban részeltetni. Pauperibii3 evangelium praedicatur.

Számot vetettem magammal, és pénzbeli n y e r e - ségre, földi jutalomra igényt egy fillérnyit sem tart- va, minden jutalmamat az ur Jézus' szolgálatában, szerelmében és dicsőségében, és csupán a' hitnek jövendőbeli reményében helyeztem. Illy lelkülettel fölgondoltam magamban, hahogy kereskedők hulla- tag vagyon' reményében, játékosok arany csillámért százakat és ezreket tudnak koczkára tenni : miért nem én is hasonlithatlanul nagyobb dolgok' r e m é - nyében? És koczkára téve, hivatalom' évdijának leiét, kiszámítottam egy tervet, melly szerint a'

„Der kath. Christ"-et a' legszegényebb hivek is

tarthassák, és igy szert tehessenek egy családi

könyvre, mellyből még gyermekeik és unokáik is

merilhetendnek hitbeli oktatást, épületet, vigaszta-

lást, félévre egy f o r i n t é r t váltóban ; ezt

is módjok szerint vagy egyszerre, vagy hónapon-

kint 10 krjával váltóban fizelhetendvén le. Erre

szükséges: 1) hogy egy helységben több,legalább

is tiz illy (másodrendbeli) előfizető legyen ; 2 )

hogy a' helybeli lelkész a' dolgot hiveinek m e g -

magyarázván és ajánlván, vállalja magára azt a'

fáradságot, hogy az illy (másodrendbeli) előfize-

tőktől a' járandóságokat hónaponkint összeszedje,

's az egész összeget nekem egyszerre, vagy postán,

vagy adandó alkalommal akármikor, ha mindjárt

csak a' félév' végével is megküldje; 3 ) hogy az

előfizetők' számát nekem levélben minélelébb t u d -

tomra adja, miszerint én ugyanannyi példányt az

illető t. lelkész' czime és borítékja alatt hetenkint

(8)

6

postán elküldjek ; 4 ) az illy (másodrendbeli) e l ő - fizetők példányaikat számonkint vasárnaponta m a - guk vinnék el, vagy a' plébániaiakból, v a g y a ' s e - krestyéből. Mondanom alig kell, bogy a) ezen másodrendbeli előfizetés csak nagyobb szám, l e g - alább is 3000 előfizető' reményében, és csak ugy lehetséges, hahogy vagyonosabbak, kik bírják, az első kitétel szerint fizetnek elő, már csak azért is, hogy ekkép szegényebb hitsorsosaik'javára adomá- nyaikkal járuljanak; és hogy b) az egész terv azon bizodalmon alapul 's állhat csak meg, miszerint az illető lelkész urak hiveik iránti szeretetből nem reslelendik az ezen manipulatioval járandó f á r a d - ságot. És azon bizodalmat egy buzgó lelkipászto- rok' szine előtt okokkal vagy hosszas kéréssel nem szükséges támogatni. Ha a' terv kisszerű, legyen kisszerű, és hozza le az égről alázatosságával az Urnák áldását, és meghozandja nagyszerű gyümöl- cseit. Fiat, liât ! . . . .

Nogáll János,

a' pesti növendékpapság' spirituálisa.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

M a g y a r h o 11.

(A' kegyes tanitórend' kormányának válaszlevele a' méltóságos püspöki karhoz.) Hódolattal fogadá a' kegyes tanitórend' kormánya azon. folyó ovi november" 20-ról kelt, ide december' 2 - á n érkezett hivatalos levelet, mellyben az általunk f. é. november' 11-én alázatosan fölterjesztett iratokra vonatkozva, atyailag intézett rosszalás mellett ki- jeleltetik az irány, mellyhez a' szerzet, katholieus rendel- tetésénél fogva, alkalmazkodni köteles. Fogadhatá pedig annál bensőbb hódolattal ; minél kevesbbé volt valaha szándokában, a" kath. iránytóli eltávozás. Fájdalom vegyült mind a' mellett hódolhatási öröméhez, midőn olly vádpon- tokkal találkozók, mellyek eddigi tetteiből igazság szerint nem következhetnek. Fölhozaték a'szerzet ellen : mintha

„azt helyeselné, mit a' rom. kath. egyház rosszal; más szellemben és irányban működnék, mint a' mellyet ugyan- az magáénak vall ; és mintha az egyházén kívül más ide- gen tért foglalt volna el.'"' Rossz néven vétetik azon ra- gaszkodás, mellyet a' szerzet tulajdon jogainak irányában mutatott. Rosszra magyaráztatik a' szaktanitást illető in- tézkedés, mellyet azon, még mindig fönálló viszony idézett elő, melly a' tanitórend és a' tanodák' ügyeit igazgató közoktatási ministerium között van. Ezek' ellenében nyu- godt kebellel hirdetheti a' szerzet' kormánya : hogy soha sem tett lépést, melly miatt illynemii rosszalást érdemlett volna. Megfontolván ugyanis azon, szem elől el nem té- vesztendő, körülményeket, mellyek között létezik: meg- fontolván azon jogi álláspontot, mellyről ügyeit intézni köteles, tárgyalaposan nyilváníthatja : hogy a' rom. kath.

egyház' irányára nézve szintúgy, mint a' hazafiúi köteles-

ségek' érdekében, mindenkor a' legjobb szándékból indult ki. Lehet, hogy a' külső és belső viszonyok' fölfogásában, vagy a' kötelességek' összeütközésének megoldásában el- tért némileg a' méltóságos püspöki kar', nyilvánosságra épen nem, vagy csak igen későn jutott, nézeteitől ; lehet az is. hogy a' körülmények' inostohasága más szint adott az ügyek', általunk törvényszerüleg óhajtott rendezésének;

de hogy valaha ezélunkban volt, volna, a' rom. kath. egy- háztól elütő iránybani részesülés, vagy az egyháztóli el- szakadás, azt minmagunk iránti kötelességünk' erejénél fogva határozottan tagadjuk.

Szokatlan, és épen azért fölötlőnek látszott a' fölter- jesztésünkben előforduló „kettős aláirás." Ennek több ol- dalú oka van. Constitution^ világos értelme szerint a' rend' kormányzója minden nyomatékosabb ügyet az illető kor- mánysegédek'tudtával köteles elintézni. E' törvénytől, más- fél évtized óta, gyanút gerjesztő eltérés történt. A' szerzet' közjövedelme, aránytartás és czélszerii alkalmazás nélkül kezeltetett : a' közügy szeszélyből eredt ötletek szerint za- vartatott ; a' szerzet' levéltára, az ebbe teendő jegyzőköny- vekkel együtt mindenkép elhanyagoltatott. Ezek 's ezek- hez hasonlók gerjeszték a' tagokban azon bizodalmatlan- ságot, melly, miután a' méltányos rendszerezést sürgető fölszólalásokra sem mutatkozott kivánt eredmény : tettleg kénytelenittetett a' foganatot eszközölni. Törvény hozatott, miszerint a' kormányzó' cselekvésmódja, a' közügyeket il- letőkben. constitution^ határozott értelméhez lenne visz- szavezetendő. Minek bizonyosabb megtörténlietése' tekinte- téből rendeltetek : hogy ezentúl a' hivatalos levelek egy kormánysegéd' aláírásával láttassanak el. Nem ujitási vágyból, hanem a' belügyek' czélirányos rendezhetéséből szükségképen származott az aláírási szokatlanság.

Fölterjesztésünkben ama' viszony' megemlítése mel- lett, melly a' szaktanitási módszer' tárgyalásakor szem előtt tartatott, kiemeltetek azon álláspont is, mellyről az ügy tárgyalva lön. Ezen álláspont igazán vallási, mert az isteni gondviselés'nem elvontan, hanem egész teljességében vett eszméjén nyugszik. A' nevelés' ügye ennél magasabb- ról nem tekintethetik. Erről tekintve az ember ollyanná ne- velendő, minővé őt az isteni gondviselés neveltetni akarja.

Oda vezérlendő tudnillik : hogy saját rendeltetésének foly- tonos igyekezetii megvalósításával, méltó tagjává legyen az Isten' országának. Fájdalmasan hatott szivünkre, midőn igazán vallási meggyőződésből folyt gondolatink olly je- lentésben fogattak föl, mintha nevelési és oktatási irányunk minden kath. jellemet nélkülözne. Mi Isten' kegyelméből a' kath. hit.' hivei vagyunk, és hitünk' szent 's üdvezitő igaz- ságairól annyira meg vagyunk győződve, annak boldogító szellemétől annyira át vagyunk hatva, éltünk' valamennyi szálainak attóli függését annyira 's olly mélyen érezzük, hogy annak ottani megemlítését fölöslegesnek véltük, hol mint rom. kath. nevelők, nevelési ügyben szólaltunk föl.

Képzelni sem tudtuk katholieus meggyőződésünk' birtoká- ban, liogy nevelésre vonatkozó gondolataink más, mint ka- tholieus szellemben vétethessenek. Ezen lelkünk' mélyéből származó nyilatkozat legyen arra zálog, hogy mi egyedül a' rom. kath. hit' érdekében 's egyedül annak boldogító szellemében kívánjuk a' rom. kath. ifjúság' nevelését ke- zelni.

Gondolataink' folyamában az ,osztályokról" is volt szó. Igen sajnáljuk: hogy e' ,talányos értelműnek' mondott szó egészen más érteményben olvastatott, mint minőben mi azt vettük. E' pontra nézve XII. Kelemen pápa 1 7 3 1 - diki május' 1-ső napján kiadott rendeletében ez áll: „In suis publicis scholis easdem seientias maiorps, adolescen-

(9)

7

tibus cuiusciuique ordinis et conditionis tradere et praele- gere licuissc et llçere," 'stb. Ezen fülül mi a' m. k. hi. ta- nács által rendszerezett nevelésmódot tartottuk szem előtt, midőn e' szavakat irtuk : ,a" szőrzet a' nevelési ápolást a' nemzet,' valamennyi osztályainak sarjadékaira egyenlően kiterjeszti.' Értettük pedig az osztályok alatt a' haza' pol- gárainak osztályait. Mi a' haza' szegény vagy nem-sze- gény, nemes vagy nem-nemes osztályok' gondunkra bizott sarjadékait, hiven a' m. k. h. tanács' bölcs szabályrende- leteihez. egyenlőn neveltük, egyenlőn ápoltuk. Azon va- lánk teljes buzgósággal, hogy minden növendék' elméje czélszerüen derittessék, szive nemesittcssék, egyéni saját- sága pedig észiránvosan fejtekezzék. Azért sürgettük is- mét hiven a' m. k. h. tanács' szabályrendeleteihez, hogy mindenik saját vallása' tanait szorgalmatosan tanulja, és saját felekezete' egyházába Szorgalmatosan járjon. Ámde ezeken kivül a' rom. kath. növendékek' vallási nevelésére mindig különös és lelkismeretesen hiv gondoskodást fordi- tottunk. Mindig figyelemmel tartott föltételünkben volt : hogy a' római kath. ifjúság' kath. liitbeni nevelésére nézve, senki által magunkat meghaladtatni ne engedjük. Azért mondhatjuk és mondjuk : hogy mi. kik .missionkat a' rom.

kath. egyháztól nyertük, az iridifferentismus' utainak egyengetésére soha sem szántuk magunkat/ Sőt mindenkép azon iparkodtunk : hogy ,a" positiv kath. hitvallás' iidve- zitő tanait, és azon egyház iránti pietast és ragaszkodást oltsuk növendékeink' gyengéd és fogékony sziveibe, melly Magyarhon' jó és mostoha sorsával történetileg össze van szőve.' Azon iparkodtunk : hogy ezek' tárgyszerű kivihe- tése végett, minden más előtt, Isten iránti tiszteletet ,éb- resztgessünk' a' növendékek' érzékeny szivében,jól tudván, hogy minden bölcseség' kezdete az Ï Y félelme.

Bizonyos, hogy a' szerzetnek nem jutott pályatérül saját növendékein kivül, azokat is nevelni, kik mára' papi pályára léptek ; de azt mégis szerénytelenség nélkül meg- említhetjük : hogy a' papi pályára lépettek közül számta- lanban mi fejtegettük ki azon tehetségeket, mellyek a' főbb tanulmányok' bevégzése után, több oldalról jeleskedtek;

melly jeleskedés alig állandóit be, lia előbb a' tehetségek' fejtegetése czélirányosan megkezdve és fokonkinti öregbí- tés által biztosítva nem volt volna. A' széltében jeleskedő papi egyének, egykori növendékeink, eléggé tanúsítják, hogy előbbi levelünkben érintett nevelési álláspontunk csakugyan magában foglalja a' romai katholicus hit' szel- lemének üdvhozó elemeit. A' szerzetnek soha sem volt irányában, ,olly kötelezettséget elfogadni a' statustól, melly

rendeltetésével ellenkezik.' Nyomhatna illynemü vád, ha a' szaktanitási módszer' elfogadásakor a' vallástan részünkről is mellőztetett volna. Vádoltatunk : hogy ,a' vallástan' ki- maradása ellen nem léptünk föl egész komolysággal." Mi a' vallástan' kimaradása ellen három okot hoztunk föl, 's valamint akkor, ugy most is sokkal nyomatékosabbaknak véljük azokat, hogy sem elegendőül ne tartathatnának arra : miszerint a' bennök rejlő gondolatok' kiemelésével meg ne lenne kívántán mutatva föllépésünk' komolysága. Indoko- lásunkban a' múltra, jövőre és jelenre vonatkoztunk. Föl- hoztuk azon felsőbbségi. és az egész hazában kihirdetett szabályrendelet' hiányát, melly által a' vallástan átalában mellőzendőnek nyilváníttatott volna. Ez által azon óhajtást akartuk kifejezni: hogy a' rom. kath. hittan' előadása, a' vallási szertartásokat illetőkkel együtt, ezentúl is olly mó- don 's olly épületes buzgósággal folytattassék, minő a' m.

k. h. tanácstól jött, 's az iijuság' nevelésében erkölcsösitő- l e g alkalmazott szabályrendeletek' erejénél fogva behoza- tott, 's a' középtanodákban jelenleg is üdves hatással gya-

koroltatik. Figyelmet akartunk fordíttatni azon nagy kü- lönbségre, melly az ifjúság' előbbi és megkezdendő vallási nevelésében előkerülend, 's melly semmiféle szempontból sem helyeselhető. Fölhoztuk továbbá a' szerzet' azon k ö - telességét, miszerint annak tagjai tartoznak az ifjúságot a' rom. kath. hit' iidvezitő igazságaira nem csak oktatni, h a - nem munkálkodásuk' egész törekvését oda is irányozni : hogy az a' jó erkölcsökbon fokonkint előbbre menjen. E' kötelesség' fölemlitésével azt akartuk mondani : hogy a' szerzet a' rom. kath. egyház' kifolyása lévén, mindazt s z o - ros kötelességei közé sorolja, mi az ifjúság' kath. hitbeni tanulságos nevelésére vonatkozhatik. Fölhoztuk végre a' vallástan' elmellőzéséből eredhető botrányt, melly annál körültekintőbb ovakodásra inthet, minél fönségesebb, é s mind a' szülék' megnyugtatására, mind a' vallásilag-erköl- csös polgárokat váró hazára nézve nagyobb fontosságú a' tárgy, mellynek az iskolákbóli eltávolítása szándékoltatott.

(Folyt, köv.)

IRODALOM.

,Über die Zukunft der Kirche in Oesterreich. Briefe von Dr. Sylvius. Regensburg, Verlag von Georg Jos.

Manz'. 8. r . ' l 3 2 . 1.

A' jelen röpiratban a' kikelet óta fölmerült esemé- nyek' egyik gyümölcsét mutatjuk be olvasóinknak, a' kath.

egyház' terebélyes fájának egyik ágán termettet. Ausztriá- ban, mellynek egyházi jövőjéről szól e' könyvecske, szinte eléggé érezte az egyház a' febronianismus' zsibbasztó el- veinek sulyját, mellyek ott Eybel és a' két Rigger' i g y e k - vésének következtében meghonosodtak. Nincs, ki tagadná, avagy csak kétségbe is vonná, miszerint az egyháznak, a z id<'i m o z g a l m a k u t á n , b i z o n y á r a v a n s z ü k s é g e r e f o r m - ra, van főkép Ausztriában ; de valamint egyebütt, u g y fájdalom ! itt is vannak, kik az egyházi reformokról tisz- ta fogalommal nem birván, azok' lényegét és természetét nem ott keresik, hol azt föltalálnák, a' katholicus egyház' lényege- 's természetében. Már egyházi reformokat átalá- ban, 's különösen Ausztriát illetőleg, sok egészséges e s z - mére talál a' t. olvasó a' fönczimzett könyvben, mellyet a' szerzővel érdemesnek itélend arra,hogy azt Ausztria' p ü s - pöki kara, 's a' magas alkotmányozó osztrák országgyűlés figyelmére méltassa. Ismertetjük e' munkát, adva rövid k i - vonatát : mellyből ki fog tűnni czélja is, melly nem más : m i n t k i m u t a t n i a' t e e n d ő k e t , mellyeket czélba kell venni, hogy a' kath. egyháznak Ausztriaban szabadabb mozgás, a' múltnál örvendetesb jövő biztosit- tassék : 's mi azon óhajtásunkat fejezzük ki, vajha, az , E m - lékirat' remek ismertetésének szerzőjeként : vajha olvas- tatnék mindazok által, kik a' katholicismus' életkérdései- hez, akár a' törvényhozás' terén, akár csak m igánérteke- zés' utján 's alkalmával hozzászólani kívánnak ; mert h a - bár hazánkról nem szól is szerző különösen; de részint mivel a' katholicismus' ügye az egész világon e g y '3 ugyanaz ; részint és főkép, mivel a' sokban közös állapotok miatt bajaink az a u s z t r i a i a k é v a l sokban e g y e k , e' m u n k á c s k á b a n ránk nézve is igen sok t a - n u l s á g o s d o l o g foglaltatatik. Szerző előszó nél- kül kezdi meg értekezését, mellyet juniushóban irt hét levélbe foglalt; a' levelek után függelékül három petitiót k ö z ö l , mint tartalmára nézve a' levelekkel kapcsolatban á l l ó t , az olmützi é r s e k , linzi p ü s p ö k , és a' seckaui m e - gye' petitióját ; 's végül még ,IIirscher Jánosnak javaslatát a' positiv kereszténység' sikeresb ápolása iránt/ mellyet

(10)

a

•magyarra fordítva a jó és olcsó könyvkiadó társulat már

•néhány hó előtt közrebocsátott. „Ausztriában is," mond első Reveiében a' szerző, „merültek föl a' legújabb korban egy-

"ház-reformi javaslatok ; sok , a' kor 's világ' szelleme su- gallatainak bélyegét viseli magán, mellyekkel az egyházi

szellem' izletei ritkán hangzanak össze ; mulhatlanul szük- séges tehát, hogy az illyféle javaslatok az egyházi igaz- ság' fényénél világot nyerjenek , és tartózkodás nélkül ki- mondassák, mellyek közülök méltók figyelemre, meliyek nem." Az egyházi reformok' fontosságát 's gyengéd termé- szetét szem előtt tartva, szent borzalommal szól azokról : de egyszersmind kötelességének tekinti. az igazságot nyíl- tan kimondani. ha mindjárt sokak' tetszését, vagy a' nap' hősei előtti népszerűségét veszélyeztetné is. Szerzőnek kö- vetkező értekezését az egyházi reformok'mikép ? 's kik ál- tali ? eszközléséről, fontossága miatt csak nem egész ter- jedelmében im' itt adjuk. ,Sokan azok közül, kik e' szót ,egyházi reform/ fönnen hirdetik sem az egyház' ter- mészetét 's lényegét, sem a' reform szó' értelmét 's jelenté- sét nem ismerik. Mind a' kettőt világosan 's helyesen kell fölfogni, 's szüntelen szem előtt tartani annak, ki fölületes.

alaptalan okoskodásba kicsapongani és eltévedni nem akar.' Figyeljünk tehát: ,az egyház, természete-, 's lényegénél fogva azon testület, mellyben annak feje K. J., a' Szent- lélek által, a' tőle szerzett apostolatussal az emberek' üdvét mind végig munkálja. Két erő működik tehát Krisztus Jé- zus' egyházában egymással a' legbensőbb kapcsolatban : a' Szentlélek az emberiség' üdvét csak emberben és ember által munkálja. Midőn a' Megváltó az egyházat alkotá, annak egész életét az élő Organismus' törvényéhez kötötte.

Minden organismusban pedig a' fejlődés avagy növekvés' törvénye belülről kivülre h a t , mellynél fogva csak koron- kint fejleszti ki legbensőbb lényegét tökéletesen. Az orga- nicus élet' eme' törvénye az egyházban is uralkodik, melly, mint az Üdvezitő' teste, a' legtökéletesb Organismus. En- nélfogva az egyház' élete folytonos fejlődésben van. 's mindig bővebb mértékben fejleszti ki a' maga' lényegét a' nélkül, hogy észre vennők, fokról fokra emelkedvén, kívül- ről semmi idegenszerűt magába föl nem vévén, "s egyetlen lényegének öntudatát kezdettől fogva mostanig magában hordozván . . . A' ki az egyházi élet' ezen organicus ter- mészetére nem figyel: oda tévedhet, hova tévedtek azok.

kik a' 16-dik században egyházi reformátorokul tolták föl magukat, 's kik a' 16-dik század' folytán létrejött kifejlődést az egyházban teljesen mellőzve , a' férfikorba lépett egy- házat gyermeksége/állapotába visszalökni törekedtek"') ! Ők, miként az egyházról, ugy a' rcformátioról is ferde fogalom- mal birtak. Ezt ők az egyházi élet' eredeti állapotába visszahelyezésének lenni vélték, az ugy nevezett ős egyház' visszaállításának lényegben "s formában. Az egyházi re- formról! ezen fogalom mennyire ellenkezik az egyházi élet' beltermészetével, mindenki látja. . . Az egyházi reformnak

*) Bár ugy volna, hogy csak erre törekedtek légyen ! Meg- vallom . hogy ott, hol elv- s irány' kijeleléséről van szó, a' tökéletlen, 's épen azért csak homályosító ha- sonlításokat nem szeretem. Férfikor, fokonkinti fejlő- dés, Organismus, jelentsenek, a' mennyit jelenthetnek ; de én ugy hiszem, hogy az egyház' eszményi oldalát, az eszméknek a' tér- 's időbeni folytonos küzdelme-, alakulása-, 's kihatásaival összezavarni nem kell.

Szerk.

egyedül igaz és helyes fogalma : visszavezetése, avagy visszahelyezése az egyházi élet' lényeges, avagy ter- mészetes, 's ép' azért bevégzett tökélyü formájának."

,Az egyház isteni institutio, de emberekből összeala- kult testület, azért van szüksége koronkint reformokra.

Ezen emberi testület' feje Krisztus, "s ő munkálja a' Szent- lélek által a' tőle szerzett apostolatussal a' lelkek' üdvét.

Az apostolatus' föladata tehát : az egyház' isteni jellemét

"s eredeti állását mind épségben megőrzeni, mind annak természetszerű kifejlését előmozdítani 's intézni. Kitűnik ebből, hogy az apostolatus' működése egy részt conserva- tiv 's progressiv, más részt lényegileg reformátori. Mert ar, isteni élet, melly a' főtől a' Szentlélek által ered, az em- berbe öntve, természetesen koronkinti folyamában megza- vartatik , beszennyeztetik 's oltorzittatik az emberi szel- lemtől. Az egyház, ezen isteni 's emberi elemekből össze- szerkezett Organismus, organicus természeténél fogva némi visszásságok- "s kóros állapotoknak van kitéve, ha a' ma- gában tökéletlen emberi elem a! neki adott szabadsággal az egyház isteni rende ellen visszaél. Ha már illy visszássá- gok az emberi szabadság mellett koránsem maradhatnak el, az egyházi organisnmsnak adatott olly erő, hogy egy részt az egészség" megzavarása mellőztessék, más részt a' kiütött bajnak segély és orvoslás nyujtassék. Ez az apos- tolatus' reformátori tehetsége által eszközöltetik. Mert az egyházi életet intéző orgánumok'föladata,a'kor's világ'ba- j a i - é s visszásságainak ellenében föllépni.'s az egyházi élet'

természetes épségét visszaállítani... A' reformot továbbá Krisztus'egyházában nem eszközölheti akárki, akár legyen erre hivatása, akár nem : hanem azok, kik hivatva vannak.

Már a' reform' szózata, prófétai szózat Isten' hazában:

prófétát pedig csak Isten támaszthat föl. A' Szentlélek rendes profeticus organumai az egyházban, a' minden egy- házi hatalom' hordozói, a' püspökök, kiket a'Szentlélek rendelt, kormányozni az Isten' egyházát. Ap. csel. 20, 28.

IIa ezeken kívül valaki az egyházban prófétai intő szó"a- tot emel az egyházi élet" újjáalakítása 's fölélesztése' ügyében : be kell magát a' Szentlélek' orgánumául bizonyí- tania, hogy szózatának sikere legyen. A' kik az egyházban koronkint a' püspökön kívül illy szót emeltek. átalában szent férfiak voltak, kik mint illyenek, zaj nélkül léptek f ö l . mi a' kor' reformereiben leginkább hiányzik. Az egy- házias érzelem főtényezője a' természetes hivatási ké- pességnek. Az egyházias érzelem egyházi reformálásnál olly annyira szükséges, hogy annak hiánya, vagy csak kevesbbé szilárd 's tiszta léte már magában is elegendő arra, hogy a' reformereket egyház elleni lázadás' ösvényére sodorja.' Nyissátok föl a' történet' lapjait, 's igazolva látandjátok ezen állítást ti, kikben az egyházias érzelmen hívül, még más is hiányzik ; "s mégis egyházi reformatoroknl akarjá- tok föltolni magatokat ! Hagyjátok azt azokra, kik erre hi- vatva vannak ; azon az uton megkezdett 's bevégzett reform hozott csak áldást mindenkor az egyházra , mellyet az Ur jelölt ki. Ne merészelje senki se hívatlanul kiterjeszteni

szentségtelen kezeit az egyházi javítás' nagy fontosságú 's gyengéd természetű müvére ! Procul este profani !

(Folyt, köv.) Turcsányi.

Kegyes adományok'jegyzéke.

Nt. Szenthegyi Szörény pannonhalmi főapátsági ti- toknok, a' komáromi templom' részére : 4 frt p.

F e l e l ő s szerkesztő D a n i e l i k J á n o s . — Kiadó S o m o g y i Károly. Nyomatik L u k á c s - és társnál. Országút, K i i m w a l d e r h a z .

(11)

KATH. EGYHÁZI FOÜYOIRÄT.

BUDAPESTEN, JAGUAR 1 * 4 4 » .

Megjelenik e' lap hetenkint háromszor: kedden, csütörtök- é s vasäriiajÄn. Az előfizetési dij értté, postán járatva 6, helyben 5 Irt peng. Előfizethetni minden postahivatalnál, Pesten a' szerkesztőségnél, (Üllői ut. 822. s z . ) és Hartleben K. A. k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n , a' váczi utszában.

T A R T A L O M : Tájékozások a' püspöki és presbyteri kormány hatóság' terén. V. Csajághy Sándor. — Szerény javaslat a' ker. naptár' terjesztése iránt. Bende József. — Nyilt, levelezés. I. -—Egyházi tudósítások.—

Tájékozások a' püspöki és presbyteri kormányhatóság' terén.*)

V.

,Si quis dixerit, episcopos non esse presbyteris supe- riores . . . anathema sit.'

Cone. Trid. Sess. 23. Can. 7.

Az apostol' (Apóst, csel 20, 28.) szavainak:

,Attendite vobis et universo gregi

k

'stb., a' döntő szavazatra való átvitele ellen, azokon kívül, mely- lyeket e ' lap' 1848-díki II. félévi utolsó számá- ban elősoroltunk, van még egy más, azoknál sok- kal fontosabb és döntőbb észrevételünk is. A' tri—

enti sz. zsinat tudnillik igen logice, bittani határo- zatainak élére állított egy kánont, melly igy szól :

„Ad coé'rcenda petulantia ingénia decernit, ut nemo suae prudentiae innixus, in rebus lidei et morum ad aedificationem doctrinaechristianae p e r - tinentium s. scripturam ad suos sensus contor- quens, contra eum sensum, quem lenuit et tenet s. mater ecclesia, cujus est judicare d e v e r o sensu et interpretatione scripturarum sanctarum, aut etiam contra unanimein consensum patrum, ipsam scripturam s. interpretari audeat, etiamsi hujus- modi interpretationes nullo unquam tempore in lu—

cem edendae forent. Qui contravenerint, per ordi- narios declarentur, et poenis a jure statutis p u - niantur." ( A ' végső passust azért is idéztük, inert a'kérdéses szavakat már némileg értelmezi, meny- nyiben a' döntő szavazatot a' sz.- irás' hit- és e r - kölcstani értelmezésében, nem a' presbyteriumnak, hanem az ordinariusnak tulajdonítja.) Minden k a - tholieus theologusnak t e h á t , haugyan az akar maradni, szent kötelessége, mielőtt valamelly sz.-

*) L. A' ,Rel. és Nev.< 1848. IJ. 561 , 569, 5 9 5 , 611. 1.

Szerk.

ELSŐ FÉLÉV.

írási mondat' h i t - vagy erkölcstani értelmét hatá- rozottan kimondja, az egyház' értelmét és a'sz. atyák' közvéleményét, a' kérdéses helyre vonatkozólag zsinórmértékül venni. Ezt mi is mulaszthatlan k ö - telességünknek ismerjük; azérl lássuk, mit tart az egyház ama' szavak' értelméről.

Igaz ugyan, hogy az egyház az apostol' f ö n - forgó szavait ex professo nem értelmezte ( l e g - alább tudomásunkra nem): de azon értelmezés e l - len, melly szerint azokba a' presbyterek' döntő szavazata, vagy közös kormányhatósági joga b e - letudatik, hitét igen nyíltan, szóval-tettel kimon- dotta. níost csak a' trienti zsinatra szorítkozunk, ennek kimutatására. Untatásig lennénk hossza- dalmasak, ha a' t r i e n t i z s i n a t ' mindazon h a - tározatait. és rendeleteit akarnók fölsorolni, mely- lyek által a'püspököknek, mint az apostolok' e g y e - diili törvényes utódainak, a' káptalanok és egész megyei, szerzetes ugy, mint világi papság f ö - lötti kormányhatóságát megerősítette, megszilárdí- totta; azért csak néhány decrelumainak idevágó szavait írjuk át. Nevezetesen, Sess. 6. c. 1. igy szólnak a' sz. atyák : .Integritás enim praesiden- tium, salus est subditorunr (senkit ki nem véve).

Sess. 24. c. I . de Ref. ezeket olvassuk a ' p ü s p ö k - ről : ()ui supra omnes gradus constiluitur . . . Si quod requiritur in corpore, non inveniatur in c a - pite. Sess. 25. c. 6. de Ref. a' püspöknek : p r a e - feipua omnium rerum agendarum autoritas t u l a j - doníttatik ; (vö. Sess. 6. c. 4. Sess. 13. c. 1. Sess.

14. prooemium, et c. 4. Sess. 24. c. 10.) ellenben a'presbyterokröl illyesmi csak egy betűvel sem é r i n - tetik. Hogy pedig a' trienti sz. atyák a' püspökök' kormányhatósági fölsöbbségét , nevezetesen az

apostolnak fölfogott szavaira is alapították, n y i l - ván megmutatták, midőn azokat több izben f ö l i - dézték; nevezetesen Sess. 6. c. 1. ,Ut attendentes sibi el universo gregi, in quo Spiritus sanctus

2

(12)

10

posuit eos regere eccfesiam Dei, quam acquisivit sangvine s u o ; ' továbbá Sess. 23. c. 4. de Sacram.

ord. : ,Sacra synodus declarat, praeter caeteros ecclesiasticos gradus, Episcopos, qui in aposto- I or urn locum successerunt, ad liunc hierarchicum ordinem praecipue pertinere, et positos, sicut idem apostolus ait, a Spiritu Sancto, regere e c c l e - siam Dei;' és nyomban mintegy innét következtet- v e : ,eosque presbyteris superiores esse' (nem ordine, hanem a'miröl szó van : ,rectoriapotestate').

Noha tehát a' trienti sz. zsinat a'kérdéses szavak' értelmezésébe ex professo nem bocsátkozott; nem lehet mégis kétes előttünk, mikép érti az egyház az aposlol' szavait; 's mikép fogná azok' értelmét ex professo is meghatározni.

A ' 2 3 . ülésnek 7-dik kánona pedig igy szól:

,Siquis dixerit, episcopos non e s s e presbyteris s u - periores; vei non habere potestatem confirmandi et ordinandi, vei earn, quam habent, illis esse cum presbyteris communem, anathema sit.' Mondhatná ugyan valaki, hogy ezen hittani kánonban kimon- dott fölsőbbség egyedül a' rendi (ordinis), nem pedig a' joghatósági (jurisdictionis) hatalomra v o - natkozik ; de képes lenne-e állítását kitartó okok- kal megállapítani ? az nagy kérdés. Mert hogy a' zsinati atyák határozatuk' első részében a' püspö- kök'joghatósági fölsöbbségéről szólanak,az a' fönebb idézett határozataikon kivül, kitűnik a' 14-dik ülés' 1 1 - d i k kánonából is, melly a' presbyterek' belső lelki joghatóságát e' szavakkal korlátozza, és a' püspök' joghatóságának nyilvánilag alárendeli : *) ,Si quis dixerit, episcopos non habere j u s r e s e r - vandi sibi casus, nisi quoad externam politiam, a t - que adeo casuuin reservationem non prohibere, quo- minus sacerdos a reservatis vere absolvat, ana- thema sit.' Ha tehát a' püspök kétségtelenül f ö l - sőbb belső joghatósággal b i r , valljon k i ? mikor?

és mennyiben választotta el tőle külső joghatóságát?

É s a' belső joghatóságis képzelhető-e kihatás, t e - hát külső joghatóságba átmenés nélkül ? Nem szab-e akkor is törvényt, pedig lélekben járót a' püspök, midőn bizonyos bűneseteket magának föltart? És nem t e s z i - e föl a'zsinat, hogy a' püspök bír külső, fölsőbb joghatósággal, midőn azt mondja: nisi q u o - ad externam politiam? De kitűnik állitásunk' v a - lósága onnét is, miszerint kétségtelen, hogy a ' z s i - nat fönebb idézett kánonát, az akkor fölmerült hit—

*) Megjegyzésre méltó, mit a' püspöknek emez, a' ca- nonicus poenitentiariusban megtestesített jogáról mond Fleury : Il n'y avait que 1' évêque, qui donnât la penitence et 1' absolution. La coutume a duré j u s q u e au 13. siècle, e t en plusieurs eglises iusque

au 15., que les prêtres se confessoint a' l'évêque, en- core aujourdhui plusieurs cas lui sont reserves." 1.

c. pag. 124.

újítók, nevezetesen Calvinnak épen sz. Jeromos- nak ismeretes szavaira épitett, azon tévtana ellen intézte, melly szerint, mikép Pallavicini is m e g - jegyzé (Hist. Conc.Trid. L. 18. c. 14. n. 5.), állít- tatott: „Neque tamen sic honore et dignitate s u - perior" ( m é g ugyanezen kitételt is használják az atyák) „erat episcopus, ut domínium in colle-

gas h a b e r e t ; sed quas partes habet c o n s u l i n s e n a t u , ut référât de negotiis , senten- tias r o g e t , consulendo, monendo, hortando aliis praeeat, auctoritate sua totam doctrinam regat, et quod decretum communi consilio f u e r i t , exequa- tur: id muneris sustinebat episcopus in presbytero- rum coetu." Institut. L. 4. c. 4. n. 2. Igen, ezen tévtan ellen nyilatkozott az egyház, idézett kánon- ában, midőn a' püspökök' superioritását határozot- tan kimondotta; és mégis Calvinnal csaknem ö s z - szehangzólag liatároztatik meg a' ,Rel. és Nev.' 1848. II. félévi 37. sz. 301. lapján is a'püspökök' joghatósága, midőn mondatik: „Ezen fökormány- zási j o g pedig abban áll, hogy a' püspök fölügyel az egyház' dolgaira, ö hajtja végre a' törvényeket, ö bünteti meg a'kihágásokat ; de törvényeket maga nem hoz, hanem közösen a' presbyteriummal." — Azaz: a' presbyterium' döntő szavazatával, melly még a' törvényhozás' egyenlőségét is kizárja. És ez azután katholicus tan legyen! De mellőzve ezt, maga a' szóban lévő kánonnak szerkezete is arra mutat, hogy első részében más, a'másodikban ismét másnemű felsőbbségéről van szó a' püspöknek;

mit a' közbevetett ,vel', leginkább pedig a' kánon- nak harmadik tagja : ,vel eam, quam habent, ( t u d - nillik: confirmandi et ordinandi potestatem) illis e s - se cum presbyteris communem' tanúsít; mert ezen szavak, midőn a'püspök'rendi hatalmának felsöbb- ségét is különösen kiemelik, minden kétségen tul teszik, miszerint a' kánon' első tagja a'püspök'áta- lános, tehát kormányhatósági felsöbbségéröl szól;

különben minden ok nélkül ismételte volna u g y a n - azt a' zsinat; 's néni a' distinctivus ,vel'-t, hanem az azonosító ,hoc e s t ' - e t kellett volna a' következő tagoknál használnia. És bizonyára a' puszta rendi hatalomnak felsőbbsége mi lenne egyéb, keserű gúnynál, a' püspök' kezében, ha neki, ki a' p a p - szentelés' hatalmában, minden szentségek' kiszol- gálhatási hatalmát öszpontositva b i r j a , ki nélkül nincs papság, megszűnnek minden szentségek 's üdvességünk' egész intézete ; *

a

) ha , mondjuk, a'

*2) Valamint már sz. Epiphanius igen jól vette észre, hogy : ,ordo Episcoporum est ad gignendos patres' ; ugy Luther igen jól tudta mit mond, midőn állitá : Nisi fallor, si ruat hoc sacramentum', (ordinis) et commentum aliquando, vix subsistet ipse Papatus.

D e Captiv. Babylon.

(13)

püspöknek azt csak azért kellene gyakorolnia, hogy döntö szavazatos nullificálóit szaporítsa? Mi lenne a' püspöki pásztorbot, melly superioritása' jeléül, e'szavakkal: ,Accipebaculumpastoralis o f - ficii', adatik kezébe, ha nem azon nádszál, mellyet Krisztus urunknak csúfságul adtak kezébe v é r - szomjas hóhérai? Mi értelmük lehetne a' püspök- szentelésben eme' szavaknak : ,Tribuas ei Domine cathedram episcopalein adregendum ecclesiam t u - am, etplebem sibi commissam. Sitei auctoritas, sit ei potestas'*

3

); ha mindé' mellett a'tulajdonképen való auctoritas és potestas a' presbyterium' döntö szavazatában öszpontosul? Avagy a' természet'lo- gicájával is nem homlokegyenest ellenkeznék-e, hogy a' püspök, mint a' presbyternek szellemi nemzője, vele azon természetes hatalmat, mellyet eddigelé a' családalyának minden nemzetek' t ö r - vényei biztosítottak , ugy megoszsza, hogy neki semmi se maradjon belőle? Mi nem ismerünk a' világon olly törvényhozást, melly a' természet'jo- gait ollyannyira lábbal tapodni valaha merészelte volna, hogy az apát fiainak alárendelné ; valamint hogy ez ellen egyházi törvénykönyvünk is nyíltan tiltakozik: ,Cum inferior superiorem solvere n e - queat, vei ligare, sed superior inferiorem liget regulariter etabsolvat,et satis absonum videatur, ut filius potestatem habeat in parentem.' (Cap. 16, de maj. et obed. (1. 33. X.)

De térjünk vissza az egyháznak nyilatkoza- taihoz, mellyek, midőn a' fönforgó kérdést b ő v e b - ben fölvilágosítják, egyszersmind minden katholi- cusra nézve eldöntők. Az egyháznak már az ú g y - nevezett reformatio előtt is volt alkalma, ezen k é r - dés iránt, tanát, a' püspöki kormányhatóságot t a g a - dó eretnekek ellen kimondani. Nevezetesen a' c o n - stanzi egyetemes zsinatban, mellynek idetartozó határozatait utóbb V. Márton pápa is ( 1 4 1 8 . 8 . kai.

Mártii. Harduin. T. 8. p. 9 0 5 . ) megerősítette, W i k -

*3) A' miséspap' szentelésében illyesmivel nem találko- zunk, hanem inkább : ,quatenus nec nos de vestra provectione, nec vos de tanti officii susceptione dam- nari a Domino mereamur' ?

*4) Möhler a' presbyter' szellemi generatióját, és genito- ra, a' püspök iránti viszonyát következőleg adja elő Symbolikjában, mellyre a' protestáns tudós világ is tart valamit : ,Die Priester (im engeren Sinne) sind eine Vervielfaeltigung des Bischofes ; und indem sie sich als Gehülfen desselben anerkennen, verehren sie in ihm die sichtbare Quelle ihrer Amtsgewalt, ihr Haupt, und ihren Mittelpunct.' 5. Aufl. p. 3 9 9 . Thomassinus pedig a' kulcsok' hatalmáról : Claves úgymond, concessas esse immediate Petro, immediate Apostolis, hoc est, Episcopis ; ac per Episcopos tra- ditas esse presbyteris, quos quodammodo sinu g e - rebant et complectebantur Episcopi.' Vet. & nov. D i s - cipl. T. 1. L. 2. c. 24. n. 6.

11 lelnek következő állításaira: 14. ,Licet alicui D i a - cono vei presbytero praedicare verbum Dei absque auctoritate Sedis Apostolicae, sive episcopi c a t h o - lici. 30. Excommunicato Papae vei cujuscunque praelati non est timenda, quia est censura A n t i - christi'; nem különben Husz Jánosnak eme'tévtanára : ,Obedientia ecclesiastica, est obedientia secundum adinventionem sacerdotum ecclesiae, praeter e x - pressam auctoritatem seriptam;' Quesnellnek pedig emez állítására: ,Ecclesia auctoritatem communi- candi habet, ut earn exerceat per priinos pastores de consensu saltern praesumpto totius corporis', X I - d i k Kelemen pápa ( 6 - o Idus septembris 17 i 3 . ) a' kárhoztató ítéletet kimondották. Igaz ugyan, hogy ezen tévlanok nem vonatkoznak közvetlen a' döntő szavazatra; de igaz az is,hogy a ' p ü s p ö k - nek kormányhatósági (elsőbbségét in thesi, a'dün- tö szavazat ellen hathatósan biztosítják. Azonban nem hibáznak az egyháznak, köz-beegyezéssel s z i - lárdított, egyetemes zsinaton kívüli és egyenesen idevágó több rendbeli nyilatkozatai. Nevezetesen a' velenczei patriarchának azon kérdésére : ,An posset facere in dioecesana synodo constilutiones absque assensu et cleri approbatione?' a'S. conc.

trid. interpretum congregatio igennel válaszolt;

,non obstante, quod ex forma romani pontificalia, in celebranda synodo dioecesana ac provinciali e x - presse habeatur, ut constilutiones in synodo p u - blicandae apatribus per verbum placet confirnien- tur.' 2 7 - a apr. 1592. (Apud Gibertum Corp. Juris Canon. T. 1. p. 1 2 9 . ) Midőn a'hispali káptalan k ö - vetkező kerdeachot torjoevtatt f/il us-yanazon c o n - gregationak: ,An ipse archiepiscopus sine

c o n s o n -

su sui capituli possit indicere et convocare d i o e - cesanam synodum? 2 ) An ipse archiepiscopus sine consensu dicti capituli possit in dioecesana synodo condere statuta et constitutiones, de rebus gravibus et arduis?.. 4 ) An sit necessarius a s s e n - sus clericorum synodo interessentium, ita, nt m a - jor pars contradicendo possit omnium, sen allerius constitntionis exitum retardare?' a' congregatio 1 6 8 9 . n o v e m b e r ' 2 6 - k á n a d l - m u m affirmative; ad 2-dum affirmative; ,debere tarnen archi-episcopiim requirere consilium capituli, licet illud sequi non teneatur, praeterquam in quibusdam casibus a j u r e expressis.' Ad 4 - t u m negative válaszolt. (Apud

ßened. XIV. De syn. dioeces. L. 13. c. I. n. 1 4 . ) Ugyanezen káptalan ez alkalommal a' többi közt azon kérdést is tette : ,An capitulum, seu canonici ab illo deputandi ad interessendum celebrationi synodi, debeant una cum archi-episcopis subseri- bere synodo dioecesanae ?' a' válasz tagad«) vala.

Van rá honi példánk i s , hogy Pázmán Péternek

első m e g y e i z s i n a t á b a n az aláírás sziiksé-

Figure

Updating...

References

Related subjects :