Religio, 1858. 1. félév

408  Download (0)

Full text

(1)

^ o

2 5 0

EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

1 8 5 8 . E L S Ő F É L É V .

SZERKESZTI ES KIADJA

J & E A í á m i

w * * Uo/rfy

m m m .

NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.

(2)
(3)

v á m m m ^ m t m m A „ R E L I G I O " 1858. I. F É L É V I FOLYAMÁHOZ.

I.

Frlo kezesek.

Szám.

A búcsujárasokról 1, 2, 3, 4 Ki ne kerülje figyelmünket a Mária szeplőtelen fogan-

tatásáról czímzett egylet alapítása a török biro- dalomban lakó s egyéb katholikusok segélyére 1, 2

„Audiatur et altera pars." Győrből . . . . 4 A kereszténység China-, Tartaria- s Tibetben . 4, 5, 6, 7

Vélemény sz. Márton püspök és hitvalló hún erede- téről 5, 6

Talán nem időn kivüli . . . 6

Mit tehet a lelkipásztor hivei egészsége ügyében ? . 7

Keleti missio . . . 7

Az új-szövetségi áldozat . . . . 8, 9, 10, 11 Van-e szüksége e nemzedéknek íégybeszédre ? 11, 12, 13 Más értekezés az új-szövetségi áldozatról 1 2 , 13, 1 4 , 15 A dúsgazdag és Lázár. (Ez is példabeszéd ?) . 1 3 Búcsujáratok a La Salette hegyi b. Szűzhez, és a hír-

lapi hazugságok . . . . . 1 5 Mikép igazolták mindenkor a zsidók Krisztusbani hi-

tetlenségöket ? 16, 17 Utazási vázlatok . . 16, 17, 20, 22, 23, 36, 37, 41, 42 Jótékonysági okmányok . . . . 1 7 A tridenti zsinat második szaka . . 18, 19, 20, 21

Középafrikai missio . 1 9 A „Pázmány-füzetek" ügyében . . . 2 0

Prépostjelöíő-káptalan Csornán február 28-án . 21 A káromkodás és a vasárnap megszentségtelenítése el-

len Frankhonban alakult testvérület . 22 Töredékek R o d e r Alajos conferentia-beszédek mo-

Szám.

dórában tartott nagyböjti nyilvános előadásai- ból, a nagyhéti szent szertartásokról . 23, 24, 26 Papnövelde a középafrikai missio számára . . 23 G a b r i e l l i Tamás a magyarországi papságnak j e -

lenleg legidősebb tagja . . . 25 A m. s ft. győri püspök főpásztori szózata híveihez 26, 27 Legyen-e népies irodalom ? . . . 27 Egyháztörténelmi irodalmunk . . . 27, 28, 29

VI. P i u s bécsi útja 28

„Jézust a keresztre feszítik" (Mutatvány M u n k a y

János könyvéből . . . 28

Visszapillantás a hitterjesztő egylet 35 évi tevékeny- ségének eredményeire . . . 29 A W i s e m a n - f é l e pápai hymnus német fordítása 29 Kalászat szent Ágoston munkáiból . 30, 48, 4 9 , 5 0 T u r c s á n y i Ferencz kassai kanonok emléke . 30 Az erdélyi pap a 15-ik században. (Életrajz) . . 31 Pészaki ß a j z á t h József emléke . 32, 33, 34 A es. kir. cultus- s oktatásügyi ministeriumnak 1858.

mart. 29-én kelt magas rendelete, a theologiai tanulmányokra vonatkozólag, a concordatum VI.

és XVII. §§. életbeléptetése . . . 32 A würtembergi concordatum , összevetésekkel 33, 34, 35 Az egyházi hivatalokhoz nyújtandó folyamodások bé-

lyegmentesek-e ? . . . . . 3 5

U j pénzünk . . . 35

Még egy szó egyháztörténelmi irodalmunkról 36, 37, 38 XII. Leo koronáztatása . . . . . . 38

Oltár-egylet 39 Mi annak oka, hogy a jóravaló papjelöltek száma fogy? 4 0

Vallási állapotok Kis-Azsiában 4 0

*

(4)

Szám.

Egypár szó a religio iránti közönyösségről . 41, 42, 4 3

„Az erdélyi pap a 15-ik században" cz. életirás kiegé-

szítéséül . . . 44

Az egyházi épületek fönntartásának s javításának kö- telméről . . . . 4 4 , 45, 46, 47, 48, 49, 50 H á t a szerzetes életre miért sovárog kevés ilju és

leány ? 45 S z a b ó János emléke Erdélyből . . . 46, 47

Pápai körlevél az eltörölt ünnepek s a szentmise föl-

ajánlása ügyében . .' . . . 4 8 I I .

Kgyházi költészet.

E g y főpap alamizsnája

Nagy-péntek . . . A bold, szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Ugyanerről . . . .

Ugyanerről . . .

Ugyanerről . . .

Ugyanerről . . .

Ugyanerről . . .

Ugyanerről . . .

Ugyanerről . . .

Ugyanerről

I I I .

Egyházi tudósítások.

a) Magyarország.

B á c s k a : Nazarénusok . . .

B i n d e k : Templomszentelés . . . B o d o n y : Adakozások . . . C s a n á d i m e g y é b ő l : A m . püspök urnák körle-

vele az egyházi év kezdetén 11, 13.—A ft. Csa- nádi püspök rendelete a pápai hymnus énekel- tetését illetőleg

C s é n y e : Hitélet ; szomorú esemény

D é v é n y - Ú j f a l u : Gr. P á l f f y Károly f ; száza- dos ünnep a malaczkai sz.-ferenczieknél D u n a-F ö 1 d v á r : Jótékonyság s hála-nyilvánítás E g e r : Új-mise a cistercieknél 17.— Hitélet; nagy-

liéti ajtatosság; az irgalmas-rendiek hasznos működése ; szerzetes fogadalom letevése az an- gol szüzeknél 31.—Arany-mise

E s z t e r g o m : Emléktáblák a növeldei folyosón 2.—

Érseki körlevél 8.—Aranymise a sz.-ferencziek- nél 32.—Bibornok-primás ő eminentiája horvát- országi útja 36, 39, 40. — A bold. sz. Szűz sz.

szivének társulata . . . G y ő r : Karácson-ünnep egy növeldében 1. •— Gyer-

meknövelde 7. — Főpásztori levél a nagyböjtre 13. — Szent Márton születése helyéről 2 6 . — A m. s ft. győri püspöknek főpásztori szózata hí- veihez 26. — Püspöki, illetőleg sz. gyülekezeti irat a nőkolostorokra nézve 39.—Májusi ajtatos- ság ; püspöki rendelet a nyári időben is meg- tartandó prédikáczió ügyében . . . . H o n t b ó l : Hivatalos látogatás . . . . J á s z ó v á r : B. F i s c h e r Norbert f .

K a l o c s a : F t . M a r k o v i c h Antal kanonok jóté- konysága 3. — Mária sz. szíve társulata 10. — Nyomda ; főpásztori körlevelek ; pápai irat az ér- sekkez 20. — Mária tisztelete a papnöveldében

45 44 22

6

23 34 35 36 37 38 39 40 41 42

40 31 9

35 23

10

10

33

43

36. — Jutalom-kérdések ; főpásztori „Utasítás"

40. — Kerületi gyűlés ; jutalom-osztás K a s s a : T u r c s á n y i Ferencz kanonok emléke K e c s k e m é t : Bérmálás; iskola-látogatás K é k k e ő : Hitélet ; búcsujárosok

K ö b ö l k ú t h : Jótékonyság . . . .

K i 3-V á r d a : A káromkodás megszüntetése körüli intézkedés ; ágyasság

K i s - C z e l l : Májusi ajtatosság M a r c z a l t h e ő : Nagylelkű áldozat

N a g y-B e c s k e r e k : Megtérés ; szerzetes fogadalom

ünnepélyes letevése . . .

N a g y - K á r o l y : Plebános-beigtatás Mező-Petriben N a g v-K i k i n d a : Iskolai próbatétek 22. — Jóté-

konyság . . .

N a g y-S z o m b a t l i : Nagyhéti ajtatosság .

N e m e s - 0 r o s z i : Egy néptanító tiszti beigtatása a concord atum értelmében 15. — Bibornokprimás ő eminentiája alapítványai . . . . N ó g r á d b ó l : Hitélet

N y i t r a : Hitélet; jótékonyságok . . . . Ó v á r : A népmesék ügyében 9 és 10. — Bibornok-

primás ő eminentiájának adománya .

P a n n o n h e g y : Bérmálás . . . P é c s : Jézus sz. gyermeksége társulata s néhány szó

nt. U. F . pleb. úrhoz . . . P o z s o n y : Ajtatosságok ; megtérések; sz.-ferenczi

atyák Jeruzsálemben 22. — Aranymise P ii s p ö k-L a k : Válasz egy pécsi tanárnak R é t s á g h : Határ- s legelőszabályozás .

R o z s n y ó : Aranymise . . . S.-V á s á r h e 1 y : Rózsafüzér-társulati ünnepély S z a k a s z : H á m János ő excja temetése 5. — A z

Urban elhunyt püspök végrendelete

S z e b e 1 é b : Búcsújárás . . . S z é k é s f e h é r v á r : Nagyhéti ajtatosság

S z o m b a t h e l y : Tanács az úrbéri veszteségek ér-

dekében . . .

T e m e s v á r : Statistikai adatok ; hitélet ; iskolané- nék ; püspök ő mlga intézkedése a tanítók ügyé- ben 8. — Nagyhéti ajtatosság; ú j szent sír ( U r

koporsója) . . .

T e v e l : Válasz t. L u k á c s e k János urnák . T r a u c z o n f a l v a : Hitélet; búcsujárás

V a d k e r t : M o c s á r y György mohorai plébános halála és hagyományai . . . V á c z : Jótékonyság a siketnémák intézete számára

10. — Alapítvány . . .

V e s z p r é m : Böjti ajtatosság a helybeli gymna-

siumban . . . .

Z a l a - A p á t i : Egyházi ünnepély .

Szám.

44 3 46 39 47 41 47 9 29 22 46 29 22 32 30 25 4 9

18

49 23 és 25

. 32 . 46 . 48 19 4 3 32

b) Austria.

Mária-Czell

Zarándoklás Romába

30 34 46 29 22 29 47

9 39

c) Erdély.

B r a s s ó : K o v á c s Antal apát -f\ . . . . 1

d) Olaszország.

A szent szertartások bizottmányának utasítása a nap-

jában kétszer misézők számára . . . 4 3

(5)

Szára, Egy kihallgatás ő szentségénél . . . . 4 7

e) Szentföld.

B e i t d s a 11 a : Karácson megülése ( . . . 1 5 J e r u z s á l e m : Örmény katholikusok . . . 2 4 J e r u z s á l e m : Nagyhéti ajtatosság . . . 3 9

IV.

I r o (l a 1 o ni.

Költőinkhez (pályázás) . . . 1

Die Wahrheit und Vernünftigkeit des Glaubens. Von V. D e c h a m p s . . . 2, 3, 4

Magyar irók. II-ik kötet . . . 4

Pályázási ügy . 7, 9, 13, 14, 15, 16, 17, 26, 34, 4 2 , 4 9

Monumenta Historica Hungáriáé . . . . 7

A katholika nő. Irta P. V e n t u r a Joakim 14, 15, 16 M a i bibornok munkái . . . . 1 5 S t e 1 z i g Ignácz Alfonz szépirodalmi müvei . . 1 8 Kalender f. d. r.-kath. Christenvolk . . . . 1 9 A Jézus Krisztus stb. kínszenvedésének s halálának

története. Irta M u n k a y János . . . 2 0

„Ahitat gyakorlatai" S z e p e s i Imrétől . . . 2 3 A magyar költészet rövid ismertetése. M á r k i Józseftől 29

„Kennst Du das Land ?" V. Sebast. B r u n n e r . 37 Szerbeszédek G r y n a e u s Alajostól . . . 3 8 Magnum Bullarium Romanum . . . . . 4 1 Die Unionsverhandlungen zwischen der orientali-

schen und römischen Kirche . . . . 4 1

V.

Hirfüzér.

a) M a g y a r o r s z á g : Primás ő eminentiája segély- adománya a mainziak részére ; a m. győri nagy- prépost beigtatása ; H á m János, szatmári püs- pök t ; T u r c s á n y i Ferenez , kassai kano- nok "h 1- — A Sz.-István-Társulat januárhavi választmányi gyülésr ; a t. kegyesrendiek név- könyve 1858-ra; a rosnyói hivek áldozatkész-

• sége 3.—Gr. R a d e c z k y-ért gyászajtatosság Budán 4 és 5. — Az egri érsek ő excja jóté- konysága Tisza-Füreden 5.—Adakozások Győr- ből ; unio-törekvések 6. — Gyászajtatosság gr.

R a d e c z l t y - é r t Esztergomban 7. — Megté- rések Budán ; Sz -Béla-intézet Esztergomban ; prépostszentelés Besztercze-Bányán 8 . — E g y - házi műéneklés 10. — A Szent-István-Társulat februárhavi választmányi gyűlése 11. — Iskolai alapítvány Rozsnyón ; kórházi alapítvány Győ- r ö t t ; Pál fordulása napján egyházi ünnepély Pécsett ; Dámóczon lelkes törekvések az elemi iskolák fölvirágoztatására ; Mária aranykorona megalakul Győrött ; egri érsekmegyei Schema- tismus ; megtérés Nyéken és Kalocsán 12. — Az iparosok számára kamat nélküli kölcsön;

R o d e r Alajos ur nagyböjti előadásai az egye- temben 13.—M. s ft. D e á k y Zsigmond nagy- prépostnak ajándéka a győri főgymnasium szá- mára 14.—Adakozások 15. — A kalocsai érseki s váczi püspöki megyék schematismusai ; új- mise Perkátán 16. — A nm. veszprémi püspök jótékonysága ; csanádmegyei ú j névtár 17.—Ns.

S p r e n g Leopoldina az angol-kisasszonyok fe- jedelemasszonya ",u; gyászisteni tisztelet Budán I.

Ferenez császár s ap. királyért 18.—A Sz.-Ist- ván Társulat martiushavi választmányi gyűlése

19.—Bibornok-primás ő eminentiája iskolaláto- gatásai Budapesten 20 és 21. — A l b r e c h t ő cs. fönsége a pesti fölreál-iskolában ; nyitrame- gyei ú j névtár 22.—A pesti kath. legényegylet tagjainak sz. József napján tartott ajtatossága 24. — O es. s ap. kir. fölsége adománya a pesti Lipót - templom számára ; a nagyváradi 1. sz.

püspök jótékonysága az apáczák iskolájának számára ; Győrött bizottmány alakul a keleti katholikusok lölsegélésére ; a m. pécsi püspök adománya Püspök-Lakon ; kimutatás az irgal- mas-rendüek budai kórházáról ; L i s z t Fe- renez miséje 25. — Egypár szó t. cz. V a r g a Ferenez úrhoz 26.—Bibornok-primás ő eminen- tiája adománya a pesti kath. legény-egylet szá- mára 27.—A Sz.-István-Társulat aprilhavi vá- lasztmányi gyűlése ; bibornok-primás ő emi- nentiája t a r t o m á n y i z s i n a t o t hirdet Esztergomba ; húsvéti ajtatosság Győrött és Esztergomban 28. — Nyilvános köszönet bibor- nok-primás ő eminentiájához ; U r m é n y i Fe- renez ő exjaért gyász-ajtatosság Válón ; nagy- héti ajtatosság Károly-Fehérvárott 31. — Sz.

Béla ünnepe Esztergomban 32. — Aranymise Pozsonyban a sz.-ferenczieknél 33. — A bala- toni gyógyintézet 34. — A Sz.-István-Társulat májushavi választmányi gyűlése ; Mária tiszte- lete Pesten 36. — Püspöki látogatás Pécsvára- don 37.—Bérmálás Csanakon 39. — Májushavi ajtatosság Győrött 40. — Pünkösdi ajtatosság Esztergomban ; bérmálás a győri megyében ; hivatalos látogatás a pesti nagygymnasiumban ; ajtatosságok a sz.-istván-társulati élő s megholt tagok- s jótévőkért 42.—A Sz.-István-Társulat juniushavi választmányi gyűlése; adakozások 43.—Üj megyei névtár Székes-Feliérvárott 43.

—Urnapi processio Budapesten ; szatlimári új névtár 44. — Urnapi menet Esztergomban ; L u d v i g János templomi ruha-készítő Pes- ten. 45. — Pápai kitüntetés ; megtérés Födé- mesen; hálanyilvánítás Tolnából 47. — J ó t é - konyság Balaton - Füreden ; a gr. Károlyiak adományai Nagy-Károlyban és Mezőteremben . b) A u s t r i a . Zarándokolás Jeruzsálembe 1 és 16.

— F t . N o g a 11 János távozása Bécsből 3.—P.

H a s p i n g e r Joachim 6. — A stájerországi és karinthiai püspöki megyék szabályozása ; L e \v i c k i bibornok s g. k. érsek -j-. 8. — Jóté- konyság 12.—Az austriai sz.-kereszti apát em- lékajándoka Magyarországból 16. — A ma- roniták patriarchája czedrusfákat küld Bécs- b e ; jótékonyság 18. — P . H a s p i n g e r tetemei Innsbruckban 19.—Kivándorlás Brasi- liába 25.—Innsbruckban emlék W e b e r Beda tiszteletére 27. — A hittani intézetek szabályo- zása 30. — J ü s t e 1 Alajos Prágában f . 31. — Bécsben missio tartása a t. redemtorista atyák- nál ; emlék-érem a mária-czeli hétszázados ün- nepre 31. — Az egyetemi hittani kar működése 36.—Egylet a gyámoltalan iljuság fölsegélésére 37. — Az ú j patriarcha beigtatása Velenczében

(6)

Szám.

40.—A némethoni kath. egyletek 1858-ki nagy-

gyűlése 42.—Gréczben Oltár-egylet alakult . 44 c) E r d é l y : A l e x i szamos-ujvári püspök ő mlga

karácsoni ajtatossága . . . 6

d ) A n g l i a : Vád a segély-intézet kezelői ellen 5. —

„Sorores de nostra Domina" Liverpoolban ; Statisticai adatok 12.—Londonban kath. zsinat tartatott 17. — Malta szigeten sz. Pál apostol partra szállásának 1800-ik évfordulati ünnepe 19.—Lord Clifford f . 22.—W i s e m a n bibor- nok „Visszaemlékezések az utolsó négy pápára stb." cz. legújabb könyve 27. — W i s e m a n

bibornok beteg . . . 42

e ) F r a n c z i a o r s z á g . Hithirdetők 3.—Szerencsét- lenség a St. Sulpice-templomban ; L a c o r d a i - r e minden munkái ; zarándoklás a Szentföldre 5.—Merény Napoleon császár élete ellen 7. — P a r i s i s arrasi püspök „Tradition et Raison"

cz. munkája . . . 26

f ) N é m e t o r s z á g . Egylet a keleti szakadárok meg- térítésére Münsterben stb. 1. — A sz.-Vincze- apáczák Badenben 4. — Zsidó szertartásos könyv 5. — A regensburgi megyében a kerü- leti alesperest a lelkészek választják 12. — W e b e r Beda f . 19. — A freiburgi érsek föl- lépése a pietisták ellen ; Hamburgban püspök- ség állíttatik 23. — Frankfurtban egy jesuita atyának böjti sz. beszédei 25. — A prot. con- sistorium fegyelmi rendszabályokat hoz a nyil- vános bűnösök ellen 27. — G ö r r e s „Marien- lieder" cz. munkája 31. — „Horae diurnae Breviarii Romani" cz. munka 44 — Jesuita-

missio Berlinben . . . 45

g ) O l a s z o r s z á g . Földindulás Nápoly- s Sici- liában 1. — R o m i 11 i milanói érsek be- tegsége , pápai consistorium dec. 21 -én 2. — M i k s a főhg ő fönsége adománya Milanóban ;

Szám.

M a i bibornok munkái; gr. Radeczky tábor- nagy f . 3. — A bergamoi püspök betilt egy la- pot 5. — A turini kamarák a kanonokokat ki- zárták a képviselők közöl 12. — R a v i n a ér- sekhelyettes Turinban f - 16. — Zarándoklás Romába Bécsből 24. — Szép történetecske a szentséges pápáról ; a mart. 15-iki pápai con- sistorium 25. — Az etruscok nyelvét illetőleg 26. — Szomorú esemény Velletriben 31. — Pápai körút 35. — Régiségek Romában 37. —

Ritka kocsi . . . 40

h) O r o s z o r s z á g . Uj kalendáriom 25. — Oroszliitü kór- és szállodák építtetnek Jeru-

zsálemben 27. — Gergely-féle naptár , . 39 í) S c h w e i z . Egy szakadár pap miatti vita

12. —A radikálok ujabb egyházellenes törek-

vései . . . 27

j ) S v é d h o n. Egyházellenes mozgalmak . 47 k) T ö r ö k o r s z á g . B e n j a m i n g. n. e. püs-

pök szabadon bocsáttatik 1. — A jeruzsá- lemi szent sír templomának kúpfödele megújít-

tatik . . . 5 1) Á z s i a . Cochinchina- s Tonkingban az ül-

dözések folyton tartanak ; indiai lázadás 10. —

Unió 31 m) S z e n t f ö 1 d. A Johannita-rend „Balley-Branden-

burg" cz. osztálya 27. —Megtérések . 44 n) A m e r i k a . Statistikai adatok . . . . 2 o) A u s t r á l i a . Az adelaidei kath. missio álla-

pota . . . 18

Személyzetiek. — Könyvjelentések.—Irodalmi újdonságok.

Kegyes adományok.

(7)
(8)
(9)

1. sz, I. F E L E V 1858.

RELIblQ

P E S T , J A N U A R 2.

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szombaton. Az előfizetési d í j félévre postán 5 f r t ; helyben 4 f r t 40 k r . pp. — Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében.

A Imcsiljárásokról *") mint, fölhagyott penitencziát visz végbe (a búcsú járások történetében előjövend, miszerint azok

az egyház régibb idejében penitencziakép is ha- Most, midőn korunk egyik legnagyobb bú- gyattak föl); 2) a h e l y e t , hová a zarándoklás csujárása, mint a kath. hitéletnek meglepőlég ma- történik; 3) a c z é l t , a melyből valaki vagy ma- gasztos képe, egész nagyszerűséggel vonult M gánosan vagy többekkel egyetemben (magán- szemünk előtt azon szent menetben, melyet orszá- és nyilvános búcsújárás) búcsút jár.—E három do- gunk főpapja, a főmagasságu bibornok-primás Má- log kifejtéséből önként ki fog tűnni a búcsújárások ria-Czelbe a magyarok Nagyasszonyának kegyké- becse.—Mi az elsőt, vagyis a z á r á n d o k o l á s t péhez vezetett, most mondom, alig választhat- illeti, ezt, ha csakugyan ajtatos szándékkal van ösz- nánk érdekesebb tárgyat értekezésül a — b ú c s ú - szekötve, úgy mint a szívnek legtisztább á I d o z a - j á r á s o k n á l . t á t tekintjük. Áldozatot mutatunk be Istennek, rni- A búcsújárás a rendkívüli nyilvános istentisz- dőn házunkat,néhahazánkatisszeretteinkkel együtt telet azon neme, midőn a hivek vagy magánosan elhagy va, magunkat e világból erőszakkal mint- vagy.társaságban, s ilyenkor vagy lelkipásztorral egy kiszakítva, megszokott kényelmeinkről le- vagy a nélkül valamely, főleg kegyhelyre oly mondva, minmagunkat megtagadjuk és egyedül végből zarándokoskodnak, hogy bűneiket meg- Isten dicsőségét tartva szemünk előtt, bizonyos, bánván, töredelmes szívvel meggyónván, áldoz- néha igen messzefekvő helyre zarándokoskodunk.

ván, a kegyhelyen az anyaszentegyház fölma- E zarándokolást b ú c s ú j á r á s n a k nevezzük, gasztalása-, a keresztény fejedelmek'egy essége- és mert bizonyos tekintetben b ú c s ú é r t j á r u n k , az eretnekségek kiirtásaért imádkozván vagy ma- vagyis ez áldozatot nem csak bizonyos kegyelem, gok, vagy pedig könyörgéskép a purgatoriumbeli hanem búcsú elnyerésének reményében is viszszük lelkek javára alkalmazva, a bűneikért érdemlett végbe.—Tekintve a helyet, hová e zarándokolás és a bűn és örök büntetés elengedése után fönn- történik, meg kell gondolnunk, hogy az ember maradt ideigleni büntetések elengedését, Krisztus saját gyarlóságának, gyöngeségének érzetében elégtételének és a szenteknek az egyház által azt is érzi, hogy ő bizonyos fölsőbb lénytől f ü g g , igénybe vett érdemeinél fogva Istentől megnyer- ki neki ura és mindene ; bizonyos ösztönt érez ma- j é k , magokat az önmegtagadásban , mint minden gában e legfőbb lénynek keresésére, kit nem lát, erény föltételében, a jó cselekedetekben gyakorol- de kinek segítségét nem nélkülözheti ; ösztönt érez j á k , egymás buzgóságát éleszszék, s ha ezen ajta- szivében magát e legfőbb lény előtt kedvessé ten- tosságot még valamely külön kegyelem megnye- ni, ennek k e g y é t megnyerni. A saját gyönge- réseért is vállalák föl, ebben is részesüljenek. ségét ily bölcsen belátó ember aztán szeretne Is- Minden búcsujárásnál tehát három dolgot kell tenhez emelkedni, könyörgését előtte minél foga- szemügyre vennünk : 1) magát a z a r á n d o k o - natosabbá tenni: ennélfogva szentségre törekedő l á s t , mit valaki akár önként vállal föl, akár érzelme a legtermészetesebb módon vezeti őt azon

h e l y r e , melyről az ott hitelesen végbement ese-

*) A

méltóságos és ft. galánthar F e k e t e Mihály püs-

f é n y e k nyomán meg van győződve, hogy ^ Isten

pök ur által aranymiséje alkalmával kitűzött egyik pálya-

azon helyen , közvetítve az ott különösen tisztelt

díjt,

10

aranyat, nyert értekezés. S z e r k .

szent által, mintegy közelebb áll hozzánk, előbb

1

(10)

meghallgatja könyörgés linket, s néha rendkí- vüli úton módon részeltet bennünket k e g y e l - m é b e n . Innét neveztetik az ily hely k e g y - h e l y n e k , hol t, i. Isten az ő kegyelmeit rend- kívüli csodás módok által osztogatja ; azon szent- nek ottlevő képe pedig, kinek könyörgésére Isten

ama helyen az embereket meghallgatta és csodá- latos módon megsegítette : az ily kép k e g y k é p- n e k mondatik. Ezen kifejezés: k e g y k é p , k e g y - h e l y épen nem vonatkozik az anyagi helyre, a fa- kő-. vászon-vagy papirképre. mely magában véve

semmi természetfölötti erővel sem birhat : hanem Istenre, ki e helyen, e képnél az embereket rend- kívüli malasztokban részesíté, s néha magán a képen is valami csodát vitt végbe. — A búcsújárás

c z é l j a szoros összefüggésben áll a keresztény reménységgel. Tudván a hivő, mily rendkívül kegyelmekben részesíté Isten bizonyos helyeken az embereket, ekkép gondolkozik : a mi lmásokkal

megtörtén t , velem is megtörténhetik, ha megte- szem , a mit mások tettek. Jézus elküldütte a va- k o t , hogy menjen a Siloe tavához és mossa meg szemét: elment, megmosdott és látott.—E remény- től lelkesítve, Istenbe vetett bizalommal indul a hivő a kegyhelyre, meg levén győződve, hogy azt, mit a kegyhelyen tisztelt szentnek

e s e d e z é s e

ál- tal Istentől kérend, megnyeri, ha az lelki üdvös- ségének ártalmára nem válnék.—Ebből, valamint a búcsújárások előrebocsátott fogalmából is kitet- szik , hogy a búcsujárásnak nem csupán az a czél- ja , hogy az ember a bűneiért érdemlett ideigleni

büntetésnek el engedését (mVg b o c s á t á s á t , in- nét a magyarban a b ú c s ú nevezet, valamint a régi V é r b u l c s vezér neve a v é r b o c s'á t á s t ó 1

?

harczbani véres öldökléstől)vagyis teljes b ú c s ú t nyerjen, hanem ezenfölül más valamely rendkívüli kegyelem megnyerését is czélul tűzheti ki magá- nak a búcsujárásnál. Ily más, rendkívüli kegye- lem elnyerése tulajdonkép a búcsujárásnak mint áldozatnak jutalma. Ezért mondám. hogy a bú- csújárás alkalmával csak b i z o n y o s t e k i n t e t - b e 11 j á r u n k b ú c s u é r t, miután búcsút minden

zarándoklás nélkül is nyerhetünk ; hanem a rend- kívüli kegyelmekre leginkább búcsujárással ösz- szekötött penitencziatartás mellett számolhatunk.

Ezért ezen elnevezést: b ú c s ú j á r á s , csak annyi- ban tarthatjuk jónak, a mennyiben : v e r b a v a - l e n t u su. —Milyenek lehetnek e rendkívüli ke-

gyelmek: testi lelki szükségeink megtekintése megmutatja. Majd valamely vétekre rendkívüli hajlammal ragadtatunk, majd gyöngék vagyunk a hitben , majd kétségbeesés környez bennünket, majd a csábításoknak nem bírunk ellenállni: majd ismét valamely testi nyavalyában szenvedünk, mi- től természetes úton nincs reményünk megszaba- dulhatni, majd valamely csapás sujtogatja csalá dunkat, vagyonunkat, stb. Ily testi lelki bajok el hárítása képezi azon rendkívüli kegyelmeket, me- lyekben Isten a kegyhelyeken az embereket ré- szesíti. Ezekből látható, mily fontossága , mily becse van a ker. kath. búcsujárásoknak. — Hitünk se nem tiltja, se nein parancsolja ugyan a búcsu- járásokat, és így a búcsújárás magában véve kö-

zönyös dolog; hanem: I n r e b u s a d í a p h o r i s e x e m p 1 u m S a n c t o r u m e s t r e g u l a t h e o - l o g o r u i n ! „Vannak oly dolgok — mond Bossuet

—melyeket az egyház parancsol, melyeknél e n g e d e l m e s s é g ü n k tétetik próbakőre ;—vannak

ismét olyanok, melyeket szabad akaratunkra hagy, melyeknél s z e r e t e t ü n k e t teszi próbakőre. Ha az egyháznak igaz gyermekei vagyunk : az egy-

házhozi kegyeletes ragaszkodásunk nem csak azt hozza magával, hogy parancsainak engedelmes- kedjünk, hanem azt is, hogy egy ily jó és szent anyának, milyen az egyház, minden legkisebb akaratnyilatkoztatását is készséggel kövessük, és szellemünket az ő szellemével egyesítsük."

II.

Mi a búcsújárások történetét illeti : eredetö ket rendesen azon időre teszik, mikor a hivek a kereszténység első három százada alatt a vértanúk sírjához kezdének zarándokolni, hogy ott ajtatos- ságukat annál kedvesbbé tegyék Isten előtt ama szentnek érdemei, kiben Istent dicsőíteni össze- gyűltek. Hogy ez, az üldözés ezen három száza- da alatt inkább csak bujdoklás mint rendes búcsú- járás bélyegét viselé, fölösleges megemlíteni. A bú- csujárásoknak azonban némi nyomára akadunk már az ó-szövetségben, sőt a pogány görögöknél is, mik tán előképei lehettek a mostani keresztény búcsuj árásokn ak.

így Ábrahám Isten parancsa folytán el-

hagyta hazáját és elment Kánaán földjére, a kije-

lölt földre, hogy ott áldozatot mutasson be Isten-

nek. Miért nem mutathatta volna be otthonn, feje-

(11)

n 3 c

delmi őseinek oltárán is ezen áldozatot? Isten előnyt nyújtott azon földnek, hol idővel az egész emberi nemért való áldozat végbemenendett. Má- sodik példánk Jákob történetében van. Jákob ama helyen, hol vele az Isten beszélt, oltárt emelt, s a helyet B e t h e l-nek, Isten házának nevezte. E hely az izraeliták előtt mindig szent maradt; ko- ronkint elzarándokoltak oda ; áldozatot mutattak be ott Istennek, és Isten kinyilatkoztatta ott az azok fölötti tetszését. (Kir. I. 10, 3.; Kir.I. 12,13.;

Kir. IV. 2, 23.; Arnos 3. 14., 4. és 5. r.)—Samuel, Éliás, Elizeus, kik akinyilatkoztatott zsidó vallás- nak tisztán megőrzése mellett annyira buzgólkod- tak , s kik bizonyosan t u d t á k , hogy Isten minde- nütt jelen v a n , helyeslették e búcsnjárásokat Be- thelbe, s magok is áldoztak ottan.—Az izraeliták- nak Egyiptomból való kimenetele', később a Jeru- zsálembe való évenkinti zarándokolás — mind, — megannyi búcsujárási alakok voltak.

Nem csak a választott népnél, hanem a pogá- nyoknál is találunk búcsuj ár ásókra, mik vagy a régi közös hagyományokból, vagy a szív termé- szetes ösztönéből, vagy pedig onnét vették erede- töket, hogy—mint Tertullian mondja — az ördög az Isten m a j m a , majmolója. í g y Epidaurusban volt bizonyos, Eskulapnak szentelt h e l y , hová a betegekért búcsnjárásokat tartottak. Delphoszban volt Apollónak hires temploma', hova a kétes, ma- gán- és állam-ügyekben tanácsért folyamodók za- rándokoltak. Lybiában Jupiter Amnion temploma, hová maga n.-Sándor egész hadseregével elvándo- rolt , s ott áldozatok és imádság által iparkodék az istenség kegyére szerftenni. Ilyen voltEphesus- ban is Diana temploma. Hát azon olympiai, isth- musi nemzeti ünnepekre való zarándokolás, mely iránt a görög nemzet oly kegyelettel viselteték, mi vala egyéb a pogányoknál, mint nemzeti bú- csújárás , hol a fogalmaik szerinti erény jutalmát nyeré ? í g y volt s van ez más népeknél is : a mu- hamedánok M e k k á b íl } tl perzsák T u s b a , a hinduk B e n a r e s b e , a sinaiak H i n t ó b a zarán- dokoskodnak.

A keresztény búcsújárások határozottabb alakot nyertek a negyedik században, midőn az isteni gondviselés megeléglette az üldözések tü- zét, melyben a hit bajnokai arany gyanánt meg- tisztultak , aczél gyanánt megedződtek. Jeruzsá- lem és Roma volt legelőször is a két főpont, hova

az ajtatos zarándokokat szívük szent vágyai von- ták. Nagy-Konstantin, ennek édes anyja Ilona császárné, valamint Theodosius császár elzarándo- koskodtak Jeruzsálembe. Tették ezt ekkor és ez után a köznépen kivül a kelet-nyugoti nagy biro- dalom főrangú férfiai s hölgyei is, kik közöl töb- ben örökre ott m a r a d t a k ' a szent helyeken — élő szentekül, éltüket folytonos penitencziatartásban , imádságban, a legszentebb helyek ajtatos látoga- tásában töltvén. Egy ilyenről, szent Pauláról mondja a bethlehemi nagy remete, szent Jeromos, hogy sokszor zarándokolt Jeruzsálembe a szent sirlioz, háladatos szívvel emlékezni ama szeretet- ről, melynélfogva Jézus a keresztfán érettünk meg- halni és sirba kivánt tétetni. „Ha e szent helyek- re lépett," mond Jeromos (72. lev.), „megcsókolta a bejárás küszöbkövét; azután bement a szent sir- b a , bizalom- és szeretetteljesen nyomta ajkait a helyre, hol Jézus szent teste feküdt. Ez ajtatos cse- ]ekvénynél kimondhatlan édes érzés zsibongott át szivén s ú g y tetszett neki, mintha az élet édes ita- lát inná. Ha az Ur asztalához lépett, sokszor em- lékezék e szent sirról és így szólt magában: Oh Uram ! a te sirod oly pompás,—új kősziklába van vájva és senkisem feküdt, még előtted benne. Ah, és én most szent asztalodhoz j á r u l o k , hogy saját szi- vemet siroddá tegyem : — és e sír oly dísztelen, — oly puszta ! hányszor belefektettem már előtted a bünt, hányszor hagytam ott a rosz kivánságokat lakni ! Jer oh Jézusom ! jer ! tisztítsd meg magad bűnös szivemet, hogy méltó sirja, méltó nyughe- lye legyen a te legszentebb testednek." — A régi búcsujárók e szép képét méltónak tartottam ide il- leszteni. (Folyt, köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

M a g y a r o r s z á g .

G y ő r . A mit én itf; elmondandó vagyok, az nem vi- lágra szóló esemény; igénytelen, de szívemelő házi-ünne- pély az, mely egy szerény szoba szűk falai közt zajtalanul folyt le ; de elmondom azt, mert valamint az én kedélyem- re maradandó kedves benyomást gyakorolt, úgy liiszem, hogy e becses lapok tisztelt olvasói is épülni fognak azon, s közleményemet nem veendik rosz néven.

A szent ünnep előestéjén városunk egyik jelesebb, vallásos szelleméről j ó hírben álló nőnöveldéjébe úgy ne- vezett karácsonfa-ünnepélyre valék hivatalos. En a nieghí-

(12)

- E l

4

C

vást szíves örömmel fogadám, s a kitűzött időben meg is je- lentem. A tanterembe lépve, ott a csínnal s ízléssel földíszí- tett karácsonfák tündéri világításánál már számos és díszes vendégeket találék egybegyűlve, kiknek arczán várakozás, az ünnepi öltözékü gyengéd növendékekén pedig repeső öröm tükröződék.

Megjelenésemmel az ünnepély kezdetét vevé. Leg- először is testvérei sorából szende arczu lányka lépe elé, s kecses bókkal üdvözölvén a hallgatóságot, megható érzés-

sel szavalá T á r k á n y i n k egyik szép költeményét, mely- nek czíme :

K a r á c s o n i a j á n d é k .

„Ha most a kis Jézus belépne hozzátok, Karácsonfátokról neki mit adnátok ?"

Ezt kérdé egy szülő, és a jó gyermekek :

„Mi mindent od' adnánk," gyorsan feleltenek.

Alig hogy így szóltak, egy szegény kis árva Belép, az éhségtől, hidegtől átjárva.

És alamizsnát kér, a Jézus nevében, Részvét gerjed a j ó gyermekek szivében.

S a karácsonfáról neki adtak mindent,

„Isten fizesse meg," szólt az árva, s elment.

„De már most, anyácskánk, mondd meg, hogy mit adnánk A kis Jézuskának, ha belépne hozzánk ?"

Kérdék a gyermekek, s anyjok fölkarolva A két ártatlankát, örömmel így szóla :

„Adományotokat Jézuskának vitte

Ama szegény gyermek, ő volt itt helyette."

„Mert oly nagy becse van az alamizsnának, Mintha személyesen adnók Jézuskának."

S a két gyermek szemén az öntudat lángja Volt a karácsonest legdicsőbb világa. —

A szavalás végeztével az intézettulaj donosnő, t.

H o 1 d h á z y Teréz asszony, elévezetvén hat szegény sor- sú lánykát, mindegyiknek egyszerű, tartósságra számított meleg téli öltönyt, melyet a nőtanonczok nevelőnőik buzdí- tására egybegyűjtött adományíllléreikből szerzének be, s önkezűleg készítének el, adott át, intvén őket, hogy az ado- mányozókért imádkozni eine mulaszszák. Mondjam-e, meny- nyire méltánylám, s méltánylák velem minden jelenlevők e tapintatteljes eljárást, miszerint a zsenge növendékek min- den jóra hajlékony szívébe, ily korán beplántáltatnak a kö-

nyörület s jótétemény érzelmei, az emberszívnek eme leg- dicsőbb tulajdonai ? !

Ezután az intézet hitelemzője, nt. K i p p i s Károly u r , ékes szavakban értekezett a karácson-ünnep jelentőségé- ről, magas méltóságáról, mely jeles beszéd hatását nemcsak a leánykák, hanem a minden jelenlevők szemeiben csillogó könycsepp minden ékesszólásnál érthetőbben tanusítá.

Az ünnepély egy áhítattal elrebegett Mi atyánkkal zá- ródék be.

Mi onnét meghatott szívvel, s szívünkben azon óhaj- tással távozánk, hogy a ma született isteni-gyermekbarát

bő sükerrel koronázza a fönntisztelt nevelőnő szent czélú, a hon s emberiség javára irányzott működését ! V. L.

B r a s s ó , dec. 18-án. Erdély hírneves papja fő- tiszt, felfalusi K o v á c s Antal sz. Katalinról czímzett apátf

pápai kamarás, k. tanácsos, sepsimiklósvári esperes, barza- fiági dékán, 20 évig gym. director, és 22-ig brassói plébá- nos ma nem él testében többé ; a halál lesodorta őt, de él- készültét, munkássága teréről f. h. 9-én kora 67-ik évében, s átküldötte oda azon hazába, melyről a sz. irás mondja : opera enim illorum sequuntur illos." Minő boldog, kit nem bűnei, hanem j ó tényei kisérnek az Ítélet, de részrehajlatlan itélet utáni örök életbe ; mert utoljára is csak igaz, misze- rint ott nem fog kérdeztetni : mit és mennyit tudtál ? ha- nem : mit, minő öntudat- és czélból tettél ? s azért legboldo- gabb az, a ki tudott is, tett is ; tetteinek a tudomány csak irányt adott, a tudománynak pedig a tettek értéket kölcsön- zöttek. Kovács Antal nemcsak tudós, hanem keresztényies tényekben gazdag is volt. Tudományos műveltségéről a ma- gyar, német, olasz, franczia s román nyelvek tudása, s pedig alapos tudása ; „a romai éjszakák" olasz utáni magya- rítása; a franczia szónokok értelme- s modorábani szív- s lé- lekreható magyar-német szónoklatok, melyeket ő főleg fiata- labb éveiben annyi tűz- és ihletettséggel adott elő, miszerint az egy Lacordaire, vagy Wisemannak sem vált volna szé- gyenére, bizonyságot tesznek. A szónokban hit és erényes- ség szükségeltetik, a bölcseletet, bármily magasztos és re- mek ez magában, kipótolják a hiterény szerény mélysége, alázatossága, s ennek kellően előadott mennyei védvei. Ko- vács Antal érezte, a mit szónokolt, s úgy szónokolt, mint azt nemes lelke sugallotta ; készületlenül ő szószékre soha nem lépett, azt szokván mondani : „a ki tanítani akar siker- rel, annak először magának kell tanulnia szív- és lélekkel."

A boldogult fáradhatlansága Brassóban rom. kath.

gymnasiumot alapított, és 2 külvárosban két népiskolát. Ha nem mondanám is, kitalálná az ily ügyekben jártas olvasó, miszerint a tanároknak úgy, mint a tanítóknak az elliúnyt adott évekig fizetést,szállást és kosztot,-és mint igazgató,mily atyáskodólag sietett mindenkor és minden körülmények kö- zött a fiatalság nevelését s tanítását előmozdítani ! ezt, igen ezt látni, tapasztalni kellett, hogy fogalmunk lehessen róla.

Itt tapasztaltuk, miszerint „a szeretet mindent le- és meg- győz, mindent áldoz, és végre önmagát is, mert drágábbat ennél nem adhat." . . . Lengjen béke a dicsőnek hamvain ! A többit máskor. Egyik tisztelője az elhunytnak.

Ki ne kerülje figyelmünket a Mária szep- lőtelen fogantatásáról czímzett egylet ala- pítása a török birodalomban lakó s egyéb

keleti katliolikusok segélyére.*) Ha Ő császári apostoli királyi fölsége legkegyelmesb urunk katholika alattvalója, a nagy birodalom néptörzsei-

*) T . cz. H u r t e r F r i g y e s cs. k. u d v a r i tanácsos u r volt szíves jelen értesítést közleni velem mult dec. 23-án azon megkere-

(13)

> 5 nek bármely!kéhez tartozzék is — az éjszakamerikai szabad államok messzire terjedő birtokának egyik végétől a má- sikhoz utazik, útjában itt jól rendezett plébániákkal, ott il- lendően épült egyházakkal, máshelyütt épülő félben levő templomokkal, s mindenhol vígan fölvirágzó katholikus élettel találkozik. A mint mindez szemei előtt kitárul, azon áldásra tekintve, mely a szegény özvegy fillérének is előre igért ráadása, azon bátorító bizonyságotiadhatja magának ; ehhez csekély tehetségeimmel én is közremunkáltam — j á - rulván tudniillik szeretetadományommal azon százezerek- hez, melyeket a Lipót-társulat a tengerentúli tartományo- kat lakó katholikus testvéreinek segélyzésére küldött, és há- la Istennek, még folytonosan küldhet.

Vonzza akár a tudvágyás, akár a dicséretre méltó tö- rekvés, ú j útakat nyitni a nemzeteket összekötő kereskedel- mi közlekedésre, a nagy birodalom lakosát Afrika némely eddig alig ismert tartományaiba, mindenütt ott találja az ég azúrján átcsillámló kereszt mellett hazájának zászlóit föl- tűzve amannak oltalma alatt ; lehetségessé tevén mindket- tőt azon keresztény érzelem, mely mai napig és kétségkívül ezentúl is a missionariusok áldásteljes civilizáló törekvé- seinek a szükséges eszközöket nyújtja.

Nem büszkeséggel, de igen is a közremunkáló isteni malaszt alázatos elismerésében, Austriának katholikus sze- retete két loldrészre tekinthet, melyen itt hit, és törzstár- sai szellemi életének fönntartása közöl, ott, hogy gyermeke- ket ébreszszen az Urnák, kik őt eddig nem ismerték ; — és ezen mindig áldozatkésznek nyilvánuló szeretet eddig oly tetemes és csudálaíra méltó eredményeket hozott létre.

Hát egy harmadik és negyedik földrész, melyek egyi- ke sokkal közelebb fekszik hozzánk, mint az említett kettő, másika pedig az, melyhez saját hazánk tartozik, nem ör- vendhetne-e szinte hasonló keresztény részvétnek ? Nem épen olyan méltók-e az a földgömb ezen második felében elszórt, és többnyire csak nehéz nyomás súlya alatt hi töket megőrző katholikus testvérek, tevőleges részvétünkre, nem szorulnak-e ők is annyira segélyünkre, mint azok a déli és nyugoti tartományokban ? Nemcsak földrajzilag azok jelen- tékeny része közelebb fekszik hozzánk, mint E j szakamerika, Középafrika, hanem sok más tekintetben is közelebbről érint- keznek velünk, mint sem amazok,értjük a keletet nem annyira az ázsiait, mint inkább az európait, mennyire az a török szultán főuraságának alá van vetve.

A Szentföldről Europa katholikus kormányai min- den időben megemlékeztek. Ujabban az austriai ügynökség helyreállítása által ügyében sok történt, nem minden szem- beszökő és áldásdús eredmény nélkül. Ki kételkedik róla, séssel, miszerint ez ü g y e t lapom olvasóinak tudomására hoznám.

V a l a m i n t annak idejében el nem mulasztám az egylet tervéről la- pom olvasóit tudósítni : ú g y ez értesítést lapomba fölvenni édes kötelességnek tartom, m e g levén győződve, miszerint, noha megta- k a r í t o t t filléreink igen sok oldalról igénybe vétetnek : az áldozat- kész keresztény szeretet mégis találand módot ez egyletet is kellő pártolásban részesítni. Csak olvasni kell H o v á n y i és Hatala nem r é g megjelent becses munkáit a keleti ügyekről : bizonyára föl fo- g u n k lelkesedni, s az édes Üdvözítő szent nevében hitrokoninknak segítségére fogunk lenni, kiki, a mint ereje engedi. S z e r k.

hogy jövőben a hivők adakozásai bőven folyandnak e magas czélra ? Hisz a Szentföld a keresztények részvétét legelőbb és legnagyobb joggal igénybe veszi.

Azonban Palaestina a szent helyekkel együtt, annak, mit mi legszélesb értelemben keletnek nevezünk, habár leg- fontosabb, mégis csak fölötte szűk határok közé szorított terület.

Százezer katholikus hittársaink közöl, többnyire leg- szorultabb állapotban a török birodalom távoli területein el- szórva élnek. Örvendenek ugyan a legmagasb császári ház gyakori kegyességének ; azonban szükségeik oly különfélék, oly terjedelmesek, hogy csak az egy katholika egyház min- den élő és tevékeny tagok egyesült erejének sikerülhet, gyermekeinek, kik itt egy isiami, ott egy szakadár lakosság közé vegyítvék, csak szűk segélyt nyújtani.

Kezdjük azokkal, kik legszámosabbak, a birodalom- hoz legközelebb állanak, lakosai egyik részével törzsroko- nok, Bosnyákország katholikusaival. Ezen tartomány több katholikust számít, mint európai Törökországnak többi tar- tományai együtt véve.

Csak lépje át a császári állam lakója határát, s szivet rendítő Ínségnek képe tűnik föl előtte. Míg keleti Bosnyák- országnak népessége a hitszakadás áldozatává lőn, addig annak nyugoti részében fekvő, s így hozzánk közelebb léte- ző lakosság eleitől fogva mai napig biven maradt a közön- séges egyházban. A nemesség nagyobb része biztosítá ugyan jószágait a törökök berohanása alkalmával az islamrai át-

térte által : de a hitben állhatatos lakosságnak nagyobb ré- sze súlyos üldözések gyakori ismétlései miatt kiköltözésre kényszeríttetett. Harmincz sz.-ferenczrendi zárdából, me- lyek az országban egykor a keresztény tanítás és hitélet fönntartására működtek, csak három élte túl az idők terhes vjjiarait, a többi 27 pedig nyomtalanul enyészett el. Ama- zoknak köszönhető, hogy a kath. hit, daczára a nehéz mun- ka- s mindig megujuló üldözéseknek, mind e mai napig fönn- tartatott. Ezen ország összes papjai egyszersmind e buzga- lomteljes szerzetnek tagjai. Bosnyákországnak egy részé- ben, mely Morvaország s az aust. Silesia területét jóval fö- lülhaladja, 120,000 a horvát néptörzshez tartozó katholikus lélek lakik. Mindnyájan bár szegények, de a hitben dúsan gazdagok. Az egész országban szétszórvák s 56 plébániára osztatnak, de csak őt templommal birnak, melyek közöl há- rom az említett zárdákkal van összekötve, két kisebb pedig más helyen létezik. Minthogy pedig mind az öt templom együtt véve a katholikusok alig 60-ik részét fogadhatja be, s a lakosságnak, hogy azoknak valamelyikébe is juthasson, napokig utaznia kellene, az áldozárok tehát, hogy e kiáltó szükségen segítsenek, a sz. misének szabad ég vagy sátrok alatti olvasására kényszerülnek ; oly helyeken pedig, hol jobban hozzá férnek fából készült csürökhez, ott tartják az isteni-tiszteletet, melyek azonban csak az áld ozárnak nyújt- ják a szükséges menedékhelyet, míg azalatt a nép porban, iszapban s hóban térdelve jelen van az isteni-tiszteleten.Hogy mikép állanak a dolgok ily körülmények közt az isteni-tisz- teletre szükséges eszközökkel, kiki elgondolhatja. A szent- ségnek fölfegyverzett, s török szokás szerint öítözködött

(14)

—•+» 6 »»

szerzetes által járhatlan utakon, gyakran napi távolságra vitetnie kell. Hogy pedig ebben az országban papok még léteznek, fölséges uralkodó házunk keresztényi gondoskodá- sának köszönhető.

Néhai gr. Leiningen ő excellentiája a szultán- nali alkudozás következtében ujabb időben kieszközlé ugyan a bosniai keresztényeknek, hogy új templomokat épít- hessenek, s ú j sz.-ferenczrendi zárdákat alapíthassanak. De hogyan használhassák ők föl nagy szegénységük mel- lett ezen örvendetes engedélyt, midőn minden szükséges eszközeik hiányzanak ? Jóllehet szereztek magoknak véres verítékkel gyűjtött filléreiken építési helyeket ; jóllehet hordják össze saját vállaikon a köveket, s más az építéshez szükséges anyagokat : de mind e mellett nem épülnek tem- plomok, bármily szegények is. Mily segítségben részesültek eddigelé európai hitrokonaik részéről? Egy nem rég a kor- mány által intézett gyűjtés alkalmával, nem gyűlt több ösz- sze 4,000 forintnál, úgy, hogy méltán kérdezhetni : mi ez annyi közt ? Csak néhány év óta j á r a Lyoni-egylet részé- ről évenkint 2,000 franc a bosniaiak javára ; de ez is a kiáltó szükség ellenében csak jelentéktelen összeg. Ezen tények,ha Bosniaegyházi mi voltának említett hű rajzolatával összekap- csoltatnak, a nyugotnak s névszerint az austriai birodalom hiveinek segélyére szükségképen szorulnak.E segély szüksé- gessége még inkább kitűnik,ha komolyan mep-fontoljuk,misze- rint egyedül a kath. papság, azaz a szeraphi szerzet azon esz- köz, mely által Bosnia muhamedánjai közt a nyugoti szoká- sok, műveltség és tudomány folytonosan fenntartatnak, s hogy ezen ország szlávajku lakosságának 3 ker. valláshozi visszatérésére, valószinüleg csak egy komoly mozzanat szükségeltetik. E szerint a ker. szeretetnek ezen tartós se- gélye nemcsak a jelen koruakra vigasztaló, nyugtató s buz- dító hatálylyal birna, hanem egy örömteljes jövőnek is utat nyitna. Bosnia kath. népességének számát tekintve legköze- lebb áll hozzá Herczegovina, melynek lakossága 50,000.

Ezen katholikusok viszonyai bosniai hitrokonaikéinál semmivel sem jobbak. Ezeknek is valamint azoknak, kikkel vágyaikat s imáikat egyesítik, sziikségök van segélyre.

Nem kevésbbé szűkölködnek Bolgárország egyházai az isteni-tisztelethez tartozó kellékekben. Ezelőtt három év- vel a ker. szeretet a Severin-egylettől ösztönöztetve azokra nézve többet tett, mint a mennyit várni lehete ; ez ismét egy fölbátorító bizonyság erre, hogy csak a ker. szeretettől átható társulatok liivatvák, miszerint segélyt, hol leginkább szükséges, nyújtsanak a hitrokonoknak. Mindazok pedig, kik adományaikkal e sz. czélhoz járultak, elég jutalmat, elég kárpótlást nyernek azon köszönetnyilvánítások- s liálarebe- gésekben, melyek keleti rokonaiktól a távolból hazájok felé visszaszállnak. Ha e tartományra nézve még mindig szo- katlan nagy és sokféle szükség marad is : mégis annak elhá- rítására dicséretes kezdet tétetett. A honnét legyen, úgy egyik mint másik mutató ujj gyanánt a nagyobb ténykörre nézve, melyre a jelen adománynak kell törekedni. Még csak azt kell megjegyeznünk, hogy Bulgáriában 14,000 ka- tholikus él, 400,000 szakadár között szétszórva.

O-Serbiában a katholikusok száma csekélyebb ugyan,

mint az eddig nevezett tartományokban, de annak fönntar- tása annál sürgetőbb, minél elhagyatottabb állapotban van- nak ; megjegyzésre méltó, hogy néhol a kath. isteni-tiszte- let magános házakban tartatik, míg a bennlakók a „Mo- schee"-ba járnak. Nem csatolódik ide még azon remény, hogy a multrai még ki nem halt emlékezés előbb-utóbb is- mét fényes öntudatra vergődik ? Ne ismerjen-e föl ebben egy intést mindenki, kinek hite és egyháza kedvesek, hogy a még létezőnek fönntartását, és egy boldogabb jövőnek megalapítását készségesen támogassa ?

Forduljunk Macedonia-, és az austriai birodalom hatá- raihoz még közelebb fekvő Albániához ! Ezen tartományok- ban is a hit fönntartása egyedül sz.-ferenczrendi atyák fá- radhatlan buzgalmának köszönendő. A durazzoi érsek jog- hatóságához tartozó 18 községben 8,000-nél valamivel több katholikus van, 140,000 mahomedan és ugyanannyi szakadár között elszórva. Három e községek közöl tem- plom nélkül is szűkölködik annyira,hogy a papnak az isteni- tisztelet megtartására magán lakhelyet kell bérelnie. A léte- ző templomok nagy részben igen kicsinyek, és keleti módra csak száraz téglákból építvék. Anyagnál egyebet itt sem képesek a hivek az egyházak és zárdák építésére előállítani nyomasztó szegénységük miatt. Ezen egyházak legtöbbjé- ben csak egy mise-öltöny van, mely mind ünnep, mind pe- dig hétköznapon egyiránt használtatik. Iiasonlólag egyet- len kehely van, és ez sem mindig az előirt szerkezetű. Még hiányzanak oltárlámpák s egyebek, miket a legegyszerűbb isteni-tisztelet is megkíván. Hogy ne volna sürgős, már csak e szempontból is a segély ! ?

Az antivariai főkerület, szinte Albaniában körülbelül 7,000 katholikust számlál ; a skutariai és alexiai pedig még többet. Mindezek állása nem kedvezőbb az európai török bi- rodalom eddig megnevezett tartományainál. Mennyire szükséglik ez inségszorongatta kath. hivek határos hitroko- naik oltalmát s segélyzését, abból is kitűnik , hogy püspö- keik eléggé ellátva tarthatják magokat, ha kiki közölök a romai Propaganda által 200 scudi birtokába helyeztetik, a töLbiben a legszegényebb hivek segítségeire hagyatván.

De mit mondjunk egy missionarius állapotjáról, ki az említett összeg tizedrészével évenkint beérni köteles.

Szorult kebellel kell az egyház minden élő tagjának hallani az európai törökhon tartományaiban lakó katholiku- sok számának csökkenését. E tény komoly intésül szolgál, hogy vállvetve egyesült erővel azon legyünk, hogy a még jelenlevők hitökben megmaradjanak, s számuk ismét örven- detesen gyarapodjék. E csökkenés oka egy részről a rajon- gó musulmanok által támasztott üldözésekben, s a szaka- dárok általi elnyomásokban rejlik , de más részről, ha a dolgot komolyabb megfontolásra méltatjuk, az áldozárok hiányában. E hiány okozza, hogy a hivek kénytelenek há- zasságaikat szakadár papok által megáldatni, valamint gyer- mekeiket is azok által megkereszteltetni. így megesett, hogy egész kath. községek hitöket megszegék, mint ez a Duná- nál fekvő Nikápolyban Bulgáriában történt, minek tanuja az előbbi püspök Molajoni. Az áldozárok e hiányán csak isko- lák alapítása, és a legjelesb s legjobb erkölcsű tanulóknak

(15)

a kath. papnöveldébe küldése által segíthetni. Mindkettő azonban akadályra talál e tartományok kath. lakosságának Ínségében ; mindkettőn csak a ker. szeretet jótékony keze segíthetne.

Daczára a százados üldözések- s elnyomásoknak, vala- hára még is fölviradt a nap , melyen kath. hitrokonaink né- mileg biztosítvák e szenvedések ellenében a sultán Hat- Hamayum-ja által, mely minden ker. vallásnak szabad gya- korlatot s védelmet igér. Találjon bár jelenleg ez enged- ménynek gyakorlati kivitele még némi akadályokra, ezeket a haladó i d ő , s ker. társaink hitbuzgalma lassankint ele- nyésztendi, a fölszabadítás egyházak építésére , s a fönn- állók helyreállítása- s bővítésére ösztönözni fogja őket, s kell i s , hogy ez így legyen. Ez hogy megtörténjék, nem- csak kívánatos de szükséges is, miszerint e szegény, ínség- gel küzdő néptörzsök, vagyonos, s lelki dolgokban már rég- óta jól ellátott testvéreik készséges tettleges segélyére szá- molhassanak. I t t azután valóban bebizonyulnak az apostol e szavai : „Ha egy tag dicsőíttetik, minden tag örvend;"

mert így nemcsak a fontos igét hirdetik s magasztalják, ha- nem azt még tettlegesen is bizonyítják be.

Forduljunk most kelethez a szó szorosb értelmében, Ázsiához, a merre néha néha örvendve elnézünk, midőn a Chinában kitett gyermekeket megváltó társulatnak valamit adományozunk. (Folyt, köv.)

1£ ö 1 t ő i n k Ii c z.

( P á l y á z á s . )

A boldogságos szűz Mária tiszteletére sokat tett a ke- resztény művészet akár az építészetet és szobrászatot, akár a festészetet és hangászatot, akár a költészetet tekintsük.

Kedves hazánk , a mennyire a kor viszontagságai engedék, szintén meghozá maga részéről e részben is a tisztelet adó- j á t . Leginkább a szent Szűz tiszteletére készült énekek- ben , melyeket ezerek zengedeznek a szép haza minden ré- szén , vagyunk gazdagok ; ezek az épen lefolyt év alatt is

egypár igen jelessel szaporodtak.

Azonban még van t é r , melyen költőink működjenek.

Szent Kázmér éneke szerint : „Nemo certe tam disertae exstat eloquentiae , u t condignos promat hymnos Eius ex- cellentiae." E szavak intenek, hogy miután a szent Szűz méltóságának megfelelő magasságig nem emelkedhetik a költészet: emelkedjék oly magasra, a mennyire csak lehet.

Nyelvünk kitűnő előnyökkel bir sok más nyelv fölött.

Rövidsége és hangmérték szülte gördülékenysége bámu- landó. A rímekben sem épen szegény. Az eszmék magasz- tosságán kivül tehát a kül-díszt is egész teljében föl kell használnunk énekeink tökélyesítésére. Régi énekeink régi alakjok által maradnak tiszteletre méltók. Hálátlan munka azokat piperézni. Az ősz fürtök által övedzett kopaszfő tiszteletre hí föl fodrászati műtételek nélkül is. Régi éne- keinkre nézve tehát nézetem szerint alig van más teendőnk, mint azokat meghagyni : vagy ha épen meg nem tarthatók, ismeretes kedves dallamukra egészen ú j szöveget, melyen

nyelvünk minden kincse s dísze felhasználva legyen, alkot- ni. Egészen ú j egyéb énekeinknek pedig a hangászat te- remtsen egészen új dallamot, s gyarapodjunk e tekintetben is-

Az ur Isten szent nevében megkezdett ez iij év foly- tán egy minden tekintetben helybenhagyást érdemlő szent ének létrehozásához szeretnék j á r u l n i , s ennélfogva fölhí-

vom költőinket, készítsenek az eredendő Itiiii nél-

kül fogantatott szűz Mária tiszteletére egy- házi éneket. Alakjára legyen nyolez és hét szótagos ver- sekből összeállított nyolez soros vers-szak ; hangmértéke tro- chaeus ; terjedelme öt vagy 6 vers-szak. Némi tájékozásul az alakot illetőleg ide irok egy vers-szakot S z e p e s i Imre énekes könyvéből :

„Tedd , hogy áhítattal iizzük Lelki üdvünk műveit, Drága kincs gyanánt keressük

A műveltség gyöngyeit : Add , e szép kort ékesítse

Szép erények öltönye, Szívveréseit hevítse

Egi vágyak ösztöne."

Megbocsássanak j ó költőink, hogy a Horácz által számukra biztosított e szabadságot : „Pictoribus atque Poe- tis, Quidlibet audendi semper fuit aequa potestas" ily ha- tárok közé szorítom. Akkor lesz szép ez ének, ha távol minden nyelverőszak- s akárminemü licentia poeticától tö- kéletes hangmértéke s rimei külsőleg úgy ékesítendik ab- ban az eszmék magasztosságát, hogy róla el lehet majd mondani azt, mit az egyház annak tárgyáról a z l i u u i a c u - l a t á r ó l mond: ,Totapulchra es, et macula non est in Te.'

A pályadíj S arany.

A beküldés határideje februárhó 28-ika. Az idegen Idézzél lemásolt munkálatok a szerző nevét rejtő jeligés le- vélkék kiséretében hozzám küldendők. Az ú j énekhez ú j dallamról annak idejében fogok gondoskodni.

P e s t j j a n . 1. 1858. Dr. Z a l k a János, a ,Religio' szerkesztője.

II 1 i í F 0 Z É R.

Pest. Bibornok-herczeg-primás ő eminentiája a lő- porföllobbanás által szere:icsétlenült mainzi lakosok számá- ra a helytartósági osztály elnökségének 600 pftnyi összeget

adott át. — Ugyané czélra dr. H a y n a 1 d erdélyországi püspök ő excellentiája 100 pfrtot.

( í j ő r A helybeli ft. káptalannál ürességben levő

„nagy prépostságra" a szentséges romai pápa által kinevez- tetett mélt. D e á k y Zsigmond ur fölszentelt caesaropoli püspök , győri olvasó-kanonok , kir. tanácsos, bekeblezett hittudor , s a magyar akadémia tagja. Ezen köztisztelet- és szeretetben álló nemesszivü főpapot nagypréposti székébe dec. 27-én beigtatá ő nagysága S ü t ő József, apát, győri őrkanonok, bölcsészet és bekeblezett hittudor. Az Isten éltető s boldogító malasztját áraszsza ő méltóságára, kinek egyik legszentebb fogadkozása a győri rózsafüzér-társulat ügye ; ki ezelőtt harmincz évvel mint a luccai herczeg ne-

(16)

t i - velője magyar nyelvtant adott ki olaszul ; ki a „sz. Erzsé- bet legendája" költségeinek födözésére, s illetőleg a buko- vinai ifjak képeztetésére 100 pfrtot ajándékozott ; ki nagy áldozatkészséggel megajánlani kegyeskedett ama roppant összeget, melybe kerülend kinyomatása Bátori László pálos ' evangeliuma s a görög codexnek, nt. M á r k f i Samu egye-

temi igazgató-hittanár közreműködése mellett. —i—- Roma. H o n a nagylierczegné K i s s e I e f f rendki- vüli küldött s O k o n i e f f küldöttségi első titkár kiséreté- ben dec. 17. a Vaticanba ment, hol ő szentsége által a leg- nagyobb figyelemmel fogadtatott. Társalgásuk hoszasabb ideig tartott.

Nápoly és Sicilfa országban m. dec. 16 és 17 közötti éjen oly földindulás volt, hogy igen sok áldozatot hagyott maga után. Leginkább Basilicata tartomány szen-

vedett, Potenzaban a székesegyház is összedőlt. Castellá- ban 400, Pollában 300 embert öltek meg az összedőlt épü- letek. Majd 12 falu épületei teljesen összeroskadtak. A 19.

20. rohamok jelentéktelenebbek voltak, (L'Univ.)

K o n s t a n t i n á p o l y . A Romához közelítő tervei miatt Bulgária egyik zárdájában elíogva tartott g. n. e.

czímzetes püspök B e n j a m i n , a frannczia követség köz- beszólása következtében, szabadon van s Romába készül, hogy a szentséges atya előtt az egyház egységéhez vissza- térjen.

K e l e t és szakadás. A münsteri, hildesheimi és paderborni ft. püspökök iratot bocsátottak Németország főpapjaihoz, melyben ima-egylet alakítására híják föl eze- ket. Az ima-egylet czélj a : az egyház egységétől elszakadt keletiek visszakapcsolásán működni. Egy e czélra működő lap is terveztetik, melyben az ide vonatkozó vitás kérdések tárgyaltatnának. (A. Pzt.)

Nagyméltóságú s Főtisztelendő

111 JAMS,

szathmári megyés püspök, szent-jobbi apát, csász. kir. valóságos b.

titkos tanácsos, a példás életű, ernyedetlen buzgóságu s szent aláza- tosságu főpap, 1857. dec. 30-án éjfélután fél egyre ttidöszélhüdés kö- vetkeztében áldozatdús életének 7 7 , püspökségének 30-ik évében az Urban elszenderült. A pásztorok pásztora az Ur Jézus Krisztus adja

meg e hív szolgájának az örök élet koronáját.

Főtiszteleudő turcsányi és krstyánfalvi

T i i r c s á n y l F e r e n c z ,

casari a p á t , kassai székesegyházi nagy-prépost és kanonok, Leopold rend lovagja, arany-misés áldo- zár s szentszéki ülnök — példás s munka te Íj es életé- nek 82-ik évében, a haldoklók szentségei ajtatos felvétele után m. é. december 27-én jobblétre szen- derült.

Hűlt tetemei december hó 29-én Kassán reg- geli két negyed 9 - r e , a szent Erzsébetről nevezett székesegyházban lelkeért tartott vérnélküli engesz- telő szent-mise áldozat után a kálváriái sírkertbe té- tettek örök nyugalomra. Az örök világosság fényes- kedjék neki.

I^y* Jeruzsálem. A Szent-Severin-egylet ki- hirdeti az 1858-iki jeruzsálemi társasutazást. Bejelentési határnap febr. 15. — Elindulás Triestből márczius 13. — Tengeri és szárazföldi átszállítás, szállásolás és étkezés, málha vi te tés és borravalók fejében 500 frt. ezüst pénz- nemben. — Az utazás 3 hónapra terveztetik. — Nőszemé- lyek nem fogadtatnak el. A bejelentés történik Bécsben (Stadt, Ballgasse Nr. 930. Central - Ausschuss des Severi- nusvereins.) Utilevelekről kiki maga gondoskodik.

S z e m é l y z e t i e k .

G y ó r p . m e g y e . Ö méltésága a g y ő r i püspök u r pápoczi prépostnak ft. M o g y o r ó s y Pál urat, g y ő r i kanonok s főesperest nevezte ki m. dec. 18.—A sopronyi társas k á p t a l a n n á l ő es. s ap. kir.

folsége által dec. 23. R a c Ii Ferencz apát, kanonok s város p l é b á - nosa őrkanonokká , lielyébe v . plébános és kanonoknak H o d i c li Ferencz harkai esperes és plébános neveztetett.

T a r t a l o m : A búcsújárások. G y ő r : családi ünnep B r a s s ó : Kováos +. Mária-egylet. Pályázás. Hirfüzér.

Tulajdonos és felelős szerkesztő: Z a l k a Ev. J á n o s . Nyomatott B e i m e l J. és K o z m a Vazulnál. Pest 1858.

(17)

3 . sz. I. F E L E V 1858.

RELIGIO

P E S T , J A N U A R 6.

m

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

Megjelenik e lap hetenkint kétszer: szerdán és szombaton. Az előfizetési d í j félévre postán 5 f r t ; helyben 4 f r t 40 k r . pp. — Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A.. könyvkereskedésében.

búcsíijárásokról. gyobbszerü szentföldi búcsújárások. E szent vá- gyat napjainkban a bécsi Szent-Severin-Egylet si- (Folyt.) keresen élesztgeti, a mennyiben alkalmat ad a hi- Szent Jeromos egyik levelében így ir: „Hosz- vöknek aránylag csekély költséggel a Szentföldet szas lenne az Urunk mennybemenetelétől a jelen meglátogathatni.

napig lefolyt időn keresztül menni és elszámlálni Valamint Jeruzsálembe, úgy szent Péter és azon püspököket, vértanukat és más, tanullságuk Pál sírjainak látogatására Romába is nagy buzga- által kitűnő férfiakat, kik Jeruzsálembe zarándo- lommal zarándokoskodtak a keresztény hívek. Már koskodtak, azt tartván, mintha vallásosságuk és

a z

e'ső századokban nem csak a nyugoti, hanem tudományuk hiányt szenvedne, s nem érhetnék a keleti keresztényeknél is szokásban volt ez. A el az erény legfőbb fokát, ha Krisztust ugyanazon mint szent Jeromos, a latin egyházatya Jeruzsá- helyen nem imádták volna, hol a kereszt evange- lemről, ú g y nyilatkozik aranyszájú szent János, lioma legelőször jelent meg. . . . Nem azt mondom,

a

görög, — Romáról, az apostolok sírjához való mintha csak itt léteznék Isten országa s másutt zarándoklásról. Ez utóbbi többi között így szól : nem lehetnének szent emberek : hanem csak azt „Szeretnék most azon helyen lenni, hol Péter bé- hogy főleg azok, kik a keresztény világ előbbkelő- k<>i f annak és óhajtanám látni a lánczokat, me- gyanánt tekintetnek , ide vándorolnak, hova én is, lyeket az angyalok tisztelnek. Ha egyházi gond- nem mint előkelő, hanem mint legalábbvaló eljöt- jaiin engednék és edzettebb testtel birnék: nem tem, hogy minden népség nagyjait lássam. . . . vonnám magamat vissza e hosszú zarándoklástól, Nincs Galliában előbbkelő ember, ki ide ne siet- csak hogy a lánczokat látnám és a börtönt, hol ne. A brit pedig , ha a religióban valamivel na- Pál fogva tartaték." — A Romába való búcsújárás gyobb előmenetelt tett, a keresztény világtól el- később oly általános lett, hogy M i k l ó s pápa, zártnak tartja magát, ha a nyugatot elhagyva, M i h á l y császárhoz ekkép irt volna : „Több ezer föl nem keresi azon földet, mit csak híréből és a ember jő minden világrészből naponkint Romába szentírásból ismer. Mit mondjak Örményország- magokat az apostolok fejedelmének pártfogásába ról, Persiáról, Indiáról : mit az aethiopiai népről, és esedezésébe ajánlandók." — Origenes, a nagy Egyiptomról, a remeték ezen gyülhelyéről ; mit hittudós, ajtatos fogadásból zarándokolt Romába ; Pontus- és Iiappadócziáról, Szyria- és Mezopotá- szent Paulinus nolai, Cassius narnyi püspökök több miáról és keletnek minden egyéb tartományáról? ízben elvándoroltak oda az apostolok tetemeinek Ezek mind jönnek és az erényességlegfönségesebb látogatására. — Császárok, királyok, herczegek, példáit láthatjuk bennök. Nyelvök ugyan külön- letevén egy időre az uralkodói pálczát, vándorbo- böző, de vallásuk egy!"—Szent Jeromos ezen sza- tot ragadtak és Romába zarándokoltak-

vai míg az akkori keresztény világ hitbuzgalmá- Román kívül a más apostolok sírjai is búcsú ról legfényesebben tanúskodnak: addig a jeruzsá- járási helyül szolgáltak. í g y zarándokoskodtak lemi búcsújárások nagyszerűségére is világot vet- Compostellába szent Jakab apostol tetemeihez, nek.—A szent helyek meglátogatásának ezen vá- Ephesusba szent János sírjához stb. — A vértanuk gya a későbbi századokban még növekedett és csak sirjaihoz is már az első századokban jártak búcsút később, a keresztes-hadak végeztével és a moha- a ker. hívek ; főleg szenvedésök évfordulati napjá- medán uralom elterjedtévei szűntek meg a na- ra igen számosan jelentek meg. Szent V a z u l ,

2

Figure

Updating...

References

Related subjects :