Religio, 1856. 1. félév

424  Download (0)

Full text

(1)

50250

S o Z ^ ü

/

EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

i r o v - T r « 7 T T ú s k t a t v í a

»

P E S T E N ,

NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZUL KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

1 9 5 6 .

/

(2)
(3)

TÂRTÂLOM-JEGYZIK

A ,RELIGIO1 1 8 5 6 . I. F É L É V I FOLYAMÁHOZ.

Értekezések.

7 , 8

3, A szerkesztő előszava . . .

Néhány szó az egyházi szónoklatról Az esztergomi főegyliáz könyvtára

A bold. sz. Szűz csalóköz-sz.-antali képének története A szentmiseáldozatról . . . Még néhány szó az egyházi szónoklatról

Nagy sz. Gergely pápa . . . .

Ujoncz-osztály . . .

Néhány szó a betegek látogatásáról

Ki a theologus ? . . .

Csik-Somlyó . . .

A falusi lelkipásztor . . . Szent-Háromság oszlopa Budán

Szélsőségek

Sz.-Kereszt . . .

Tájékozás . . .

A cisterci rend eredete, s Zircz, Pilis és Pásztó

egyesült apátságok vázlata . 19, 20, 21, 22 A szertartás-könyv . . . . . 2 3 , 24, 25 A tanítók lelkiépülése, s tanácskozmányaik . 24, 25

A birtokrendezés hatása . . . . . 26

A népmissiók pótlása . . . . 27

Egyházi szemlélődés a polgári rendtartás körül 27, 28, 29 Rajongás és hitközönbösség . . . 28 Visszaemlékezés a fogolyváltó szerzetesek működéseire 29

A keresztnév . . . 30

A szegények vigasztalója . . . . 31, 32 A szerzetes rendekről . . . 3 S

Szám.

1 2 3 , 4 4 5, 6 6 , 9

10 11 12 J4 15 15 16 17 18

Szám.

Üdvözlégy Mária . . . 34

Május hava . . . 34

Május 6-a s damascusi sz. János . . . . 34 Hogyan nyerheti meg a lelkipásztor híveinek bizo-

dalmát . . . 35, 36

Hit és tudás . . . 37

A pestbudai mesterlegények társulatának alapszabályai 37 Ecsetvonások a tanítás köréből . . . . 38

Angolhon megtérítése . . . 39

Kiegészítésül a romai magyar collegium ismer-

tetéséhez 40, 41, 42 Hittan és bölcsészet . . . 43, 44 Ismét vizsgáljuk egyházilag a polgári perrend-

tartást 45, 46, 47, 48 A lelkipásztornak szükséges emberismeret . . 46 A bold, szűz Máriáróli szent beszédek . 47, 48, 49, 50 A szűz sz. Klára szerzetében élt apáczák nagyszom-

bati és pozsonyi klastromainak története . 49, 50 I I .

Egyházi Költészet.

Géza látása . M a á r Bonifácz Megindulás A sz. áldozáskor Üdvözlégy Mária A sziget lilioma Őrén . Kis kert ölén Boldogság .

5 22 31 32 34 38 41 43 50

t

(4)

Szám

III.

Egyházi tudósítások.

a) Magyarország.

Szám.

A . . n y : Falusi lelkipásztor . . . . 19 B a j a : Arany mise ; arany menyegző . . . 10 B e d e g h : Egyházi ének . . . 12 B e r e g s z á s z : A plebánia-egyház rövid története 38 B o d r o g k e r e s z t u r : Térítvények . . . 1 8 B u d a : Kisdedovóda megnyitása . . . . 39

C s e r d o m b : Népkönyvek . . . 14

C s u z : Aranymise . . . . 40

D . . . : Értelmezés a perrendtartást illetőleg . . 33 E g e r : A cisterciták temploma. 1. — Az iskolák

állapota 24. — Istenes sz. János emléke . 28 É r s e k ú j v á r : Iskolaügy . . . 32 E s z t e r g o m : A kanonok-székek. 2. — Beigtatások 3 F a r n a d : Egyházi s iskolai állapotok . . . 43 F e h é r v á r : Pápa ő szentsége levele püspök ő

mlgához 8. — Irgalmas szüzek. 35. A m. püs-

pök visszaérkezése Bécsből. . . . . 5 0 F e l s ő-Ö r s : Dinnyési puszta . . . . 1 9

Gr ú t a : népmissio . . . 42

G y ö n g y ö s : Irgalmas szüzek . 35 G y ő r : Concordatum. 5. — Próbatét; beigtatás . 13

H a j ó s : Búcsú; népmissiók szüksége . . . 4 1 I s z k a-S z.-G y ö r g y : B a j z á t h György kitüntetése 30 I z s a : Kath. politikai lap . . . 18 J á s z ó : T ó t h István -j- . . . 26 K . . . : Az Oltári-szentség gyakori imádása . 46

K a l o c s a : Megtérés . . . . 7

K a p u v á r : Carthusianusok . . . 36 K a r a k ó - S z ü r c s ö k : Uj templom és templomi di-

szítmények . . . . 1 0 K a s s a : Halandóság az egyházi személyek között . 8 K é k k e ő : B. B a 11 a s s á n é halála . . . 6

K i s - K u n - M a j s a : Hitélet 28 K ő sz e g : Az irgalmas nénék . . . . 1

N á d a s d : U j kápolna . . . . 10

N a g y s z o m b a t : Nagyböjt. 26. — Mária-társulat 39 N a g y v á r a d ; U j év. 4. — Beigtatás. 8.— Kitün-

tetés; adakozás. 14. — Keresztút; adakozások.

18. — A nm. püspöknek újabb adakozásai. 23.

Ünnepélyek 36 N y i t r a : Uj év. 7. — Szegények-intézete . . 39

O - B u d a : Az irgalmas nénék. 1. — Olasz missio . 26 0 - G - a : Az egyházi szónoklatról . . . . 1 6

O v á r : Népélet. 7. — Zsidóadóztatás . 44 P a n n o n h e g y : R o s e n b e r g e r halála , . 3

P á p o c z : Homiliák . . . 26

P é c s : Vegyesek. 3. — Ft. F a r k a s József adako-

zásai. 19. — Missio. 26 26 P e s t : A Hermina-féle kápolna. 1. — Vakok-intéze-

te. 1. — Hálanyilvánítás. 2. — A Sz.-István- Társulat vál. gyűlése. 3. — Egyházi jogtan. 4.

Lopott gyermek. 5. — Néptanítók iskolái. 11.

Intézetlátogatás ; harangszentelés. 12.— ASz.-

István-Társulat vál. gyűlése. 16. — Egyházi jogtudorság. 20. — A Sz.-István-Társulat vál.

gyűlése. 22. — Püspöki tanácskozmány. 26. — Pályakérdések. 31. — Iskola-nénék ; romai u t ;

Űrnap. . . .

P o s z o n y : M é h e s kanonok ur utazása. 2. — B e z- r o v i c s Eduard f . 10. — Nagyböjt ; amerikai levél; statistikai adatok. 20. — F t . M é h e s Péter kanonok urnák afrikai utazása

R o z s n y ó : A m. püspök ur betegsége S e 1 m e c z : Gymnasium

S o m o r j a : Missio . . . . S z a k a s : Képes bibliák

S z a t , h m á r : Szegények-intézete. 13. — Vasárnap iskolák. 17. — Mária-ünnep. 39. — Vallási pénzalap; egyháziak szüksége

S z e g e d : V é g h János f

S z e n t-A n t a 1 : sz. Antal ; oltárékesítés. 2.—Mária- ünnep ; hgprimási okmány . . . . SJz.-Gró t h : Istenháza diszének növelése

S z e n t - I v á n : Megtérés . . . S z e p e s m e g y e : Statistikai adatok

S z o m b a t h e l y : Concordatum ; hitélet. 8. — A kath. politikai lap 23. — Figyelmeztetés. 26.

Faiskolák ; gabonailletmény. 27. — Mária tisz-

telete . . .

S z u h a : Népmissio . . .

T. S z. M. : Egyház-történelmi régiségek .

V á c z : Adakozások. 8. — Beigtatás; Szentség-imá- dás. 13. — Csőd a süket-néma intézetbe V a d k e r t : P a p Ferencz végrendelete ; — Szétte-

kintés az irodalom terén

V a 1 p ó : B. P r a n d a u kegyúri bőkezűsége V a s b ó l : Csizió és Sybilla

V e s z p r é m : Missiokönyv; adakozás Z o m b o r : Iskolaügy . . . .

40

23 17 42 40 36 43 30 34 10 46 50

48 42 38 36 15 27 9 9 36 b) Austria.

Görög kath. növendékek . . . . . 1 5 Külön pontok a concordatumhoz . . . . 2 0 Ministeri levél a concordatum ügyében . . . 22 A ,,Wien. Ztg" nyilatkozata a concordatum ügyében 25 Áttekintése az austriai birodalom érseki s püspöki

székeinek . . . . . . . 2 8

Hódolati beszéd s császári válasz . . . . 30 A Sz.-Szeverin-egylet gyűlése . . . . 3 1 A Sz.-Szeverin-egylet fölirata a püspöki karkoz . 32 A temető-ügy . . . 42, 4 5 Császári válasz a püspöki kar beszédére . . . 49

c) Erdély.

Vallási mozgalmak az oláhok között

S z e b e n : Válasz az oláhok vallási mozgalmai ügyé-

ben . . . .

Iskolaügy . . .

11 17 48 d) Angolország.

Egyházi állapotok Lord S p e n c e r

14

47

*

(5)

e) Belgium IV.

A brabanti hgnő ajtatossága

Szám.

33

Irodalom.

f ) Bosnyákország.

Egyházi állapotok

g ) Francziaország.

P á r i s : M o s s i atya . . . P á r i s : A franczia katonaság vallásossága M a r s e i l l e : A szeplőtelen fogantatás ünnepe P á r i s : R o r b a c h e r végperczei .

A keresztényanyák főtársulata S i b o u r párisi érsek körlevele

h ) Lengyelország.

A kath. püspökségek állandósága

i) Németország.

M ü n c h e n : A szellemidézők D o r s t e n : L o t h a r János . A boroszlói műegylet alapszabályai V i c a r i freiburgi érsek megtiszteltetése

j ) Olaszország.

R o m a : Tanintézetek . . . T u r i n : Gróf Margherita beszéde a költsön ügyében F l o r e n z : Epemirígy . . .

R o m a : Nyelvünnep . . .

R o m a : Pápa ő szentsége levele (5. nov. 1855.) az austriai püspöki karhoz . . . A sardiniai concordatum .

Pápai udvartartás . . . . C a v o u r minister

21

1 3

4 9 28 32

18, 19

1 2 31 35

7 11 11 14 25 33 36 39, 40, 41, 50

k) Szentföld.

Zarándokok s szerzetesek

1) Törökország.

A görög nem-egyesültek ügyei Az új firmán szövege

m) America.

A kath. egyháznak helyzete

32

12 2 1 , 22

29,30

Szám.

Cajetanus Maria von B e r g a m o . Ermahnungen im

Beichtstuhle. Von AI. Carl O h l e r . . 1 Die Lehre von der Kirche in acht Fastenpredigten

von D a n n e c k e r . . . 1 La Vierge Marie et le Plan divin stb. p. N i c o l a s . 1 Beiträge zur christkath. Ikonologie von A .. F .. . 2 Die Verirrungen der christ. Kunst v. Willi. R a n k e 2 Himmlische Schatzkammer für bussfertige Seelen . 3 Nagyböjti s husvétnapi egyházi beszédek B e n d é t ő l 3 Kurze Predigten beim acad. Gottesdienste v. J . O e t l 3 Száz ének a k. kath. egyház szertartásaira alkalmazva 3 Die Wissenschaft von den göttlichen Dingen v. Dr.

K. M a r t i n 3 A m. c s a n á d i püspöknek körlevele . . 5, 6, 8, 9

Studien über das oesterr. Concordat . . . 7 Erörterungen über die grossen religiösen Fragen der

Gegenwart von Dr. Joh. H i r s c h e r . . 7 , 29 Die Betrachtungen aus dem Exercitien-Büchlein des

h. Ignatius in ihrem ganzen Umfange v. J u d d e 7 Néphez alkalmazott egyházi beszédek stb. Irta S z a-

b ó Imre . . . 9

Praepositura et Praepositi S. Martini alias SS. Salva-

toris de Posonio. Authore A. Pr. P . Pos. . . 9 Conciliengeschichte stb. v. H e f e l e . 10, 11, 12, 13 Keresztúti és más ajtatosságok stb. . . . 1 3 A m. p é c s i püspöknek körlevele . . . 1 5 , 1 6 , 1 7 Instructio pro iudiciis ecclesiasticis Imperii Austriaci

quoad causas matrimoniales . . . . 1 5

Magyar irók. Életraj zgyüjtemény . 16 A ker. hitigazságok összefüggése a ker. élettel . 18

Mittheilungen der kk. Centralcommission zur Erfor-

schung und Erhaltung der Baudenkmale . . 20 Vier Vorträge über Concordate stb. v. Card. W i s e -

m a n 2 3 , 2 4 , 2 6 Die Theologie der Vorzeit etc. von J. K l e u t g e n 27

Magyar történelmi tár . . . . 3 1 Homiletisches Real-Lexicon v. K r ö n e s . . 31 Heiligen-Lexicon v. S t a d l e r . . . . 31 B. Sz. Mária ünnepére fölajánlatok. Szerzé S z e p e s i

Imre . . . 34

Marianischer Blumenkranz etc. v. G. P e l t z m a n n 34 Die Marienverehrung . . . 3 4 , 35

Hét sz. beszéd stb. P. E.-től 37

Mennyei korona . . . 39

Lelki manna . . . 39

Scriptores Societatis Jesu . . . 42 Pápai okmány az austriai birodalom összes püspö-

keihez 43, 44, 45

Képes naptár . . . 45

A bold. Szűz tisztelete Fóthon stb. . . . . 46

Cantica Sacra . . . 46

Monumenta Catholica pro indepedentia Potestatis Ecclesiasticae ab Imperio Civili. Coll. et ed.

Aug. d e R o s k o v á n y . . . 47 V.

II ir füzér.

a) M a g y a r o r s z á g : A pesti s budai tanuló ifjú- ság létszáma. 1. — Tanítótanácskozmányok

(6)

Szám.

Pesten. 2. — Kápolna szentelés Apponyban. 3.

— F e r d i n á n d őcs. s apostoli kir. fölsége ado- mánya a biai egyháznak. 4. — Az esztergomi megyekormány rendelkezése a fiókegyházi jegy- zőkönyveket illetőleg. Az izraelita birtokosok a párbért fizetni kötésék. 5. — A besztercze-bá- nyai püspök gondoskodása a leányoktatás kö- rül. E n d r ő d y János Muzslán meghalt. 6. — Adatok a váczi siketnéma-intézetről. 7. — Mi- nisteri rendelet az egyházi jogtudorság ügyé- ben. Vácz-s nyitra-megyei Schematismus 11.

Felfaluban arany mise. 15. — Köbölkútlion hg P á l f f y Antal kegyúri jótékonysága. Uj tem- plom Patvarczon. 16. — Papnöveldei ájtatos- ság Pécsett. Ájtatos adakozások Zalabéren. 17.

Növekedő hitélet Ersek-ujvárott. A veszprémi káptalan kegyúri jótékonysága. 21.—Tanítóta- nácskozmány Pesten. Erztergomi növelde. Hal- 1 ó Adalbert f . Megtérések Aradon. 22. — A nagyhétis húsvéti ajtatosságok Esztergomban.

24. — Új segély-intézet elaggott papok számá- ra. 25.— Nagyhét Győrött. 25. — Hitélet Kék- keőn. 25. — Megtérés Udvardon. R e p e r g e r Pál veszprémi kanonok bőkezűsége. 26.— Kath.

mesterleeények társulata Pesten. 30. 41.— Tűz- vész Szepesváralján. 32. — Pesti egyetem. 35.

Czigány-iskola. 42. — S o m o g y i Alajos +. 45.

Papnöveldei jutalompályázások Egerben. 46.

A székesegyházat menykőcsapás érte . . 46 b) A u s t r i a : A prágai gyermek-seminarium 7. —

F e r d i n a n d ő fölsége kegyes adományai. 18.

Fogadalmi egyház. 19. — Fejedelmi ezüstme- nyegző Prágában. 20.— Püspöki értekezlet. 37.

A mesterlegények egylete St. Pöltenben. 28. — Hálaisteni tisztelet a békeért. 31.— A fogadal- mi templom alapkövének letétele. 3 2 . - 3 3 . — A es. kir. hadszertár zárkövének beillesztése.

37. — Pázmány-intézet . . . 43

c) A n g 1 i a : A szent-széketsértő fölirat. 5.—W i s e- m a n beszédei az austriai concordatum fölött.

10. — W i s e m a n „Fabiola" cz. munkája. 14.

— A plymouthi atyafiak. 19 — Statistikai adatok. 23. — A dublini kath. egyetem. 27. — ítélőszékek. 33. — U j biblia-fordítás. 35. —

Szegényápoló-intézetek. . . . . 42

d) B e l g i u m : A brabanti hgnő ajtatossága. 18. — A genti és brüggei püspökök a genti egyete-

temet egyházi büntetés alá vetették. . . 26 e) F r a n c z i . a o r s z á g : IskolatestvérekSoissonban.

1. — A lengyel menekültek ajtatossága. 5. — A paulai sz. Vincze-egylet Algierban. 7.— Lelki gyakorlatok a sathonay-i táborban. La-salettei bucsuhely. 10. — A montmeliani bucsuhely. 12.

— U j plébániák Párisban. 16. — Az aixi ér- seki káptalan díszjelei. 21. — Statistikai ada- tok. Nagyhét Párisban. 26. — U j egyházi tár- sulat Párisban. 31. — A német templom Páris- ban. 33. — A romai liturgia behozatala. 39. —

Árviz. A toursi érsek. . . . 46

f) N é m e t a l f ö l d : Statistikai adatok. . 26

Szám.

g) N é m e t o r s z á g : Mária-szobor Bambergben. 1.

—Tilalom az egyházi régiségek eladása ellen. 4.

— A paulai sz. Vincze-egylet Berlinben. 8. — Dr. S t a u d e n m a i e r Antal Freiburgban meghalt. 9. — Adatok a kölni papságról. 10.—

Irgalmas apáczák Limburgban. Jesuita missio Nassauban. 11. — Mozart ünnep Münchenben.

12. — A Pregitzer-féle prot. felekezet. 12. — A lelkészek jobb ellátása. 1 3 . — D r . H a n e - b e r g Bonifácz Bécsben ? 15. — A freiburgi ér- sek megtiszteltetése. 20. — Ker. műegylet Bo- roszlóban. 23. — Irgalmas szüzek Berlinben.

27. — U j viszály Freiburgban. Országos prot.

zsinat Berlinben. 29. — A wiesbadeni kormány rendelete a püspöki kibocsátványok megszorí- tására. 38. — Statistikai adatok. 38.— F e r d i - n a n d M i k s a főhg Speyerben. 39. — A köl- ni főegyház építését elősegítő társulat kimu-

tatása. . . . . . . . 34

h) O l a s z o r s z á g : Mozgalmak a Siccardi-törvény ellen. 12. — A fölforgatók rémítései. 13. — A pontbeauvoisini apáczák ellenállása. 13. — Egyezkedés a szentszék s Nápoly között. 14. — Ker. iskolatestvérek Turinban. 15. — Maltai lovagrend. 16. — Günther ügye. Angol prot.

hallgatók előtt kath. egyházi beszéd Romában.

20. — M e n s i o prépost börtönben Turinban.

21. — Kitüntetések Romában. 22. — Rózsa- szentelés. 27. — Egyezkedés az orosz czárral.

31. — Breviárium átnézése. 33. — O b i c i szobrász Romában. 37. — Báró M a r g h e r i t a

38. — Pápai levél az austriai püspöki karhoz. 39 i) O r o s z o r s z á g : Az orosz czár a lengyel kath.

püspökségeket helyreállítani akarja. . 15 j ) P o r t u g a l : A bragai érsek meghalt. . . 16 k) S c h w e i z : Szellemidézők. 2. — Tessin a lom-

bardiai püspökök joghatósága alól kiveendőnek czéloztatik. 4. — A stabbioi megürült lelkészál- lomás. 18. 43. — A st.-galleni kormány egy- házellenes eljárása. 26. — A tessini canton kath. papsága erélyes föllépése a kormány ellen 33. — A solothurni kath. papság. 38. — A

bortisták. . . . . . 38

1) S p a n y o l o r s z á g . A kath. papság tiltakozása a sajtó ellen. 3. — A szentszék válasza a spa- nyol emlékiratra. 11. — A királyné ajándéka a pápához. 18. — Az osmai püspök számkiveté- séből visszahivatik. 19. — Á királyné ajándéka Granadában. 20. — Ministeri rendelet a kath.

vallás oltalmára. 23. — A királyné jótékony-

sága. 27. — A ,privilégium fori' megszüntetve. 36 m) S z e n t f ö l d : A jacobiták érseke s a homsi sza-

kadár püspök megtér. 4. — Uj hospitium. 15.

— A melchiták Syriában. 19. — Ünnepélyek Jeruzsálemben. 3l. — A melchiták Libanonban.

35. — Zavargások Naplusában. 36. — Jeruzsá- lemben összeütközés az örmény és görög szaka-

dárok között. . . 41

(7)

Szílm.

n) T ö r ö k o r s z á g : Az örmények vallási mozgal- mai. 8. — Vallási reformpontok. 14. — Ugyan- azokról. 17. — A görög patriarcha rokonszen- ve. 23. — Ellenséges mozgalom a hatti-huma-

yum miatt. . . . 41

o) A m e r i k a : Uj - Orleansban a Knownothing-tár- sulat. 2. — W a t o m i k a Őstörzs megtérése. 3.

— Megtérés Californiában. 5. — A l v a r e z

S z á m .

Mexicoban. 12. — U j papnövelde Romában az amerikai katholikusok számára. 18. — Uj- orleansi tartományi zsinat. BuíTalcban kath.

értekezlet. . . . . 2 8 p) K e l e t i n d i a . Siami missio. . . . . 3 8

S z e m é l y z e t i e k . K ö n y v j e l e n t é s e k. F i g y e l - m e z t e t é s e k . K e g y e s a d o m á n y o k .

(8)

M .

(9)

1. sz. I. FELEV 1856.

RELIGIO.

P E S T , JANUAR 2.

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

Megjelenik e lap h e t e n k i n t kétszer : szerdán és szombaton Az előfizetési dij félévre postán 4 f r t ; helyben 3 f r t 40 kr pp. — Előfizethetni minden es. k i r . p o s t a h i v a t a l n á l ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében.

A mi urunk Jézus Krisztusnak szent nevében.

A katholika egyház hű gyermekei anyjok ta- nítása, fegyelme s története iránt e Máriaországban mindig figyelemmel viseltettek. Az egyház tanai, isteniszolgálata, intézményeiben nyilvánuló szelle- me , üdvös vállalatai, küzdelmei s diadalai, örömei s keserűségei a magyarnál ép oly fogékony mint érzékeny kebelre találtak. A hit m a g v a , melyet koronás őseink e szép haza messzeterjedő virányain elhintettek, ősapáink szivében megfogamzott, az unokák buzgósága által hűn ápoltatott, s a négy folyam pártján terepély fává nőtt, melynek árnyé- kában a három-halmos haza polgárai földi jóllétük- nek s földöntúli boldogságuk zálogának örvendet- tek. Rájok nézve oly vala a katholika egyház, mint a vizek folyása mellé ültetett fa, mely annak idejében megadja gyümölcsét. A vihar megrendíté, gomolygva hullottak le róla a levelek s g a l y a k , s mintegy megnyesetve állt a fa s vette vissza előb- bi állását a sokáig tomboló vihar után. Megnyese- tett, talán azért, h o g y több s zöldebb csemetéket hajtson, s hogy a tétlenség s tunyaság karjaiba netalán ereszkedni készülők fölriadjanak árnyéká- ban. Az egyháznak mind hazánkban mind egyebütt bizonyos osztályrésze a küzdés ; de ez nem baj, hisz küzdés által s it tán osztatnak ki a diadal pálma- ágai. Figyelemmel kisérte a magyar az egyház küzdelmeit s minden mozzanatát mind itthonn mind külországokban; mert u g y tekintette egyhá- zát, mint a világegyház n a g y folyamának egy á g á t , mely a főfolyam állapota szerint szintén az apály s dagály szabályai alá esik. Sőt, szabatosab- ban szólva, valamint az egyház fejedelme, Krisztus urunk e földöni helytartója nem száműzethető, ha- nem akárhol van, mindig saját országában van : u g y a katholikusok is , mint ilyenek, a világ bár-

melyik részében tartózkodjanak is, mindig ugyan- azon-egy világországban v a n n a k , s e n a g y ország eseményei ő k e t , mint honpolgárokat, egyformán érdeklik. Azért mi is itt e Máriaországban mind- annyiszor örülünk, valamennyiszer örvend az egy- ház a világ akármelyik részében, s u g y szintén, akárhol nyomatik is el, mindig méltó részvéttel vi- seltetünk i r á n t a , osztjuk fájdalmait, s imákat bo- csátunk Ahhoz, kinek szelleme suhogott a vizek -ff-- lött s kinek hatalma alá van vetve a v i h a r , tehát ki a bősz tengernek s tomboló szélvésznek paran-' csolni tud. „Ecclesia, mond sz. Ágoston, in com- mune orat, in commune operatur, in commune tentatur.1)" A barátságot két külön testben lakó e g y léleknek szokták mondani. Az egyházban mil- liók lelke alakul egygyé ugyanazon czél, a hien- dők s teendők ugyanazon szabályai, ugyanazon szentségek és isten itisztelet, ugyanazon láthatlan fő Krisztus Jézus, s mindenkiért szenvedett szent halálának végnélküli érdeme, továbbá ugyan- azon látható fő a szentséges romai pápa s az összes tagok közös jócselekedetei által. „Ecclesiae nomine non tantum una anima, sed multarum unitas de- signator," mond sz. Bernárd. "2) Az egyházi köz- szellem hogy ne érdekelne tehát minket is ?

Üdvös volt a hibázhatlan egyház szájából az örök élet igéit h a l l a n u n k , s az Isten s emberek iránti szeretetnek — a földi pálya e föladatának, a földi s földöntúli boldogság gazdag forrásának, s az Isten szine elébe juthatás e biztos létrájának — tanát tanulékony szivvel fogadnunk. Érdekes volt s jótékonyan hatott a fiatal, s idegen vendég által még el nem foglalt kebelre az egyház története;

mennyire át volt h a t v a , midőn az egyház terjedé- sét, k o r m á n y á n a k , t a n a i n a k , istenitiszteletének, szokásainak s intézményeinek fejlődését, gyerme-

0 De fide ad Petr.

In Cant. Serm. 6.

1

(10)

keinek irodalmi vállalatait, s az azok által Isten szent malasztjának hozzájárultával szült szent élet példányait előadatni hallá ! Az egyházi közszellem- nek ismerete, a tanoknak emlékezetünkbe vissza- idézése, folujítása, s egyengetése, a sziv nemes hajlaminak ápolása s növelése, s Isten irgalmának a mint az az egyház vezetésében folytonosan nyil- v á n u l, megismerése azután is üdvös marad mind- n y á j u n k r a nézve. S ez az leginkább, mi az érintet- tük érdekeket czélba vevő egyházi napi sajtót, kü- lönösen azokra nézve, kik bokros foglalkozásaik miatt terjedelmesb munkák olvasására nem mindig

nyerhetnek időt, oly fontossá teszi.

A magyarországi papságnak is volt l a p j a , mely megfelelt az ilyetén szükségeknek, a mint tudniillik majd a hittan köréhez tartozó összes tu- dományok egyes kérdéseinek fejtegetése, m a j d is- mét az egyházi napi események összevetése által az ész és sziv képezésére törekedett, s lelke- síté az olvasókat minden jóra. Valóban a „Reli- gio" már három nagytudományu s szorgalmas szer- kesztő vezetése alatt annyi üdvöst s érdekest hozott az olvasó közönségnek, hogy eddigi szerkesztőinek loláldozásuk- s fáradságukért mindig hálát mond az érdemeket becsülni tudó s méltányos közönség.

A magyarhoni egyházi irodalom történetében kor- szakot kezdettek ő k , s nevük megkérdeztetik nem- zetségről nemzetségre.

Az Isten szellemében kezdett, bölcsen folyta- tott s már magasra s nagyra emelt műnek további vezetésére, miután a lapnak eddigi szerkesztője ft.

D a n i e 1 i k János egri kanonok ur a több éven át üdvösen vitt fáradahnas szerkesztői tisztet leten- ni eltökélé, csekélységein szólíttatott föl. A föladat nehézsége néha majd semmivé törpített, de üdvös volta ismét fölbátorított s lelkesitett. Csüggesztő volt meggondolnom, mit tesz a n n y i tudós, annyi különböző nézetű s izlésü olvasónak irni; irni oly t á r g y a k r ó l , melyeket magam is csak nem rég ta- nultam ; oly körülmények közt, minők a mostaniak;

oly sikamlós p á l y á n , minő a szerkesztői ; annyi munka közt, mennyi különben is igénybe veszi parányi tehetségemet ; oly elődök után, milyenek- nek nyomukba kell állnom. Mit adok, ha mindene- met odaadom is ? Mit áldoztam föl, ha magamat egészen föláldoztam is? Ezek, s ezekhez hasonló nehézségek komoly s hosszabb megfontolása hatal- mas sulylyal nyomá le a mérleg ingatag serpenyő-

jét. De közzel-közzel meggondolván, mily üdvös az ily vállalkozás ; s h o g y , ha a csekély hangyától tanulhat ember is, mint a szentírás érinti, miért nem tanulhatna embertől ember ? továbbá, h o g y az igazságot, mit egyedül igyekszem szemem előtt tartani, mindenki köteles méltánylani, még akkor is, ha az talán kevesbbé volna kedves ; és h o g y Isten a jóra törekvőket megsegíti ; azután pedig, h o g y az életretermett magyar papságban nem h ű l t meg a munkaszeretet, hanem szent egyházunk ér- dekében s ennek szeretetétől lángolva fogják gyen- geségemet támogatni; végre h o g y mindezen mű- ködés által nem fényleni, hanem egyházamnak szolgálni akarok, — mindezt megfontolván a kikért időhatár elteltével i g e n-nel válaszoltam, s vállalatomhoz mélyen tisztelt főpásztoromnak ke- gyes beleegyezését s atyai áldását kinyervén, ipar- kodtam megszerezni a lapra vonatkozó tulajdoni jo- got s szerkeszthetési engedelmet.

Az irói vállalkozást Caesar Baronius, a fárad- hatatlan történetbuvár, hajózáshoz hasonlítá. Ma- gáról azt állítja n a g y munkájának élőbeszédében, miszerint, mig egyes kérdések fejtegetésével foglal- kozott, csak azokhoz vala hasonló, kik a csendes part mellett kisebb-nagyobb távolságban ladikáz- n a k : de, midőn n a g y munkájának Írásához fogott, azokhoz kezdett hasonlítni, kik a végtelenbe nyú- ló, s a túlsó partot elrejtő siktengerre szállnak.

Ezt mondhatom én is, bár kisebb fokban, magam- ról. Valóban, ha eddigi igénytelen működésem part melletti ladikázás v o l t , s alig ennyi : bizonyára a szerkesztői pálya kiszállás leend a siktengerre. Azon számvetéssel t e h á t , minővel a nem könnyelmű em- ber tengerre m e g y , én is megindulok, s az ur Jé- zus Krisztusnak a mi egyedüli tanitó-mesterünk- nek nevében kiindulok a kikötőből igénytelenül, minden zaj nélkül; kiindulok bizodalommal vetvén szemeimet a tengeren járók csillagára, a boldogsá- gos Szűzre, a bölcseség székére, a szeretetre méltó anyára, hogy a szeretet apostolával sz. Jánossal mindnyájunkért esedezzék.

Minő szellemben irok ? erről alig szükséges sokat beszélnem. Az e g y , szent, apostoli s közönsé- ges romai egyházban születtem Istennek végnélkü- li irgalma által. Ez egyházban élni és halni kivá- nok. Szivem minden dobbanása, elmém minden te- hetsége, szándokom , szavaim s cselekedeteim legye- nek ezen egyháznak szentelve, h o g y benne s tani-

(11)

»> 3 « i r - tása szerint szeressem Istent s embertársaimat, s

iparkodjam ezen szeretetet másokban is fölgerjesz- teni s gyarapítni. E kedves korlátok közt fogok működni.

A lap t a r t a l m á t , mint e d d i g , a hittani összes tudományok körébe tartozó elméleti, de leginkább g y a k o r l a t i , továbbá történeti, régiségtani s rokon t á r g y a k fejtegetései teendik,a hová a vallásos köl- temények, a vallásos kebel e virágai is sorozandók.

Az E g y h á z i t u d ó s í t á s o k rovata bel- és k ü l - földi egyházi s iskolai levelezéseket s egyéb tudó- sításokat fog tartalmazni. Az I r o d a l o m a bel- és külföldi egyházi s iskolai irodalom jelesebb, s g y a - korlati értékök miatt ajánlandóbb termékeit kíván- j a hirdetni, ismertetni s bírálni. Ide tartoznak a régi s u j a b b okmányok is. A H í r f ü z é r , m i n t e g y tára a különféle vegyes közlendőknek, egyházi s egyházat érdeklő egyéb újdonságokat rövid kivo- natban fog közleni, a szépmüvészeteknek egyhá- zunkra vonatkozó mozzanatait sem h a g y v á n érin- tetlenül. Végre a S z e m é l y z e t i e k - b e n egyházi személyek előléptetése, áttétetése s halálozása f o g elősoroltatni. Ez lenne a R e l i g i o - n a k legalább tervbe vett tartalma, melynek egypár pontjára a tisztelt munkatársak öntájékozhatása végett legyen szabad még néhány észrevételt tennem. A régiség- tani s rokon t á r g y a k a t illetőleg ajánlák barátim s jóakaróim, h o g y az édes haza különféle részeiben található régi e g y h á z a k , tornyok, h a r a n g o k , oltá- rok , képek, szentedények, szobrok stb. művészeti s történeti le- és összeírását eszközöljem k i , miszerint í g y annak idejében lehetséges sőt k ö n n y ű legyen m a g y a r e g y h á z i r é g i s é g e k tárát irni. Az egyházi tudósításokra nézve m e g v a g y o k győződve, miszerint ezek igen nevelik a lap belbecsét s kelen- dőségét. Ezekből ismerjük a közös egyházi életet.

De különben is kedvesek a tudósítások az olvasók előtt ; innét v a n , h o g y annyi lap fönnállhat, s ki- ki magáról tudja, h o g y hirlapot vévén kezébe, elő- ször az újságokat f u t j a át s csak azután fog a na- g y o b b czikkek olvasásához. Valóban mit sz. Lukács az atheneiek gyenge oldaláról i r t , az igen sokban ránk is alkalmazható : „Aut dicere, a u t audire ali- quid novi" (Ap. cselek. 17, 21.) Azért is szándokom tudósításokat igen g y a k r a n adni, s minél többet, de épen azért rövid kivonatban, bővebben csak ak- kor í r v á n , h a a t á r g y fontossága azt kivánná. E szándokot csak u g y teljesíthetem, ha a belföldi le-

velező u r a k kérésemnek engednek. A külföldi tu- dósítások végett kellő változékossággal rendeltem meg hírlapokat. Az irodalom termékeit illetőleg azon m u n k á k a t , melyeket legalább valamely te- kintetben ajánlani nem lehetne, érintetlenül ha- g y o m , s csak a hasznosak ismertetésére fogok szo- rítkozni.

Végre a t. cz. olvasó közönség pártfogását ki- kérvén, bizodalommal szólítom föl tisztelt paptár- saimat, szíveskedjenek közremunkálásuk által se- gédkezet nyújtani. E g y ü g y , Isten egyházának szent ü g y e , lelkesítsen minket minden jóra. Mint szorgos méhek mindenünnét g y ü j t s ü k össze a „Re- ligio" hasábjaira mint méhkasba a z t , mi Isten szent nevének dicséretére s dicsőségére, egyházunk állapotának ismeretére, továbbá annak javára s díszére, s az Isten s embertársaink iránti szeretetnek gyarapítására akár közvetlen, akár közvetve szol- gálhat. Isten szent áldása s békesége velünk.

A szerkesztő.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

TI

í i í í

ya rorszàç.

P e s t , dec. 24. A pesti városligetben a boldogságos Szűz tiszteletére évek óta épülő kápolna (a Hermina-féle) már végképi befejeztetéséhez közéig. Maga a díszes gót h izlésü templom tornyostul készen áll ; a boltozat kifestése is, mely egyszerű csinosságával elbájolja a kebelt, na- gyobb részben kész s csak a hirtelen beállott hideg szakí- totta félbe teljes befejezését. A kápolna építési modorával öszhangzóan készített fa-oltár gyönyörű metszvényeivel kitűnő bizonyságot tesz az illető művész valódi egyházias fölfogásáról ; a többi famunka is péld. a szószék, padok stb.

mind elkészítvék s csak összeállíttatniok kell ; két harang is van már öntve a kápolna számára, s igy biztos remény- nyel kecsegtethetjük magunkat , hogy, mire a kies liget kibontakozván téli burkolatából a természet mindenható Ápolója által illatdús virágpalástjába öltöztetik, ki fog fejleni a liget eme leggyönyörűbb rózsája is, mely mesz- szeható mennyei illatjával a liget lakóit és látogatóit szel-

lemileg fölelevenítendi, ápolandja. —y.

P e s t , dec. 24. A Pesten virágzó jótékony intézetek egyik legkitünőbbike, mely áldásiban az egész hon szeren- csétleneit részesíti, a honunkban egyedüli V a k o k-I n t é- z e t e . Ebben nyerik ugyanis eme szerencsétlenek szelle- mi s anyagi képzettségüket, oktattatnak a vallásban, mely egyedül nyújthat írt szomorú helyzetök enyhítésére s buz- díthatja őket a mennyei jó Atya szent akaratjában teljes megnyugvásra ; oktattatnak továbbá más szükséges s hasz-

(12)

nos tanulmányokban, u. m. olvasás-, nyomtatás-, történet-, természettan-, födrajz-, számolásban, ének- és zenében, mely- ben sokan növendékei közöl évenkint bámulatra ragadják látogatóikat. Az intézet alapítványokból áll, az alapító családok vagy községek egyszersmind kinevezési joggal birnak alapítványaik betöltésében. Az intézet egy igazgató- választmány által a pestmegyei főnök elnöklete alatt s je- lenleg A l b r e c h t ő es. kir. fönsége úgymint országos főkor- mányzónk kegyes pártfogása alatt vezettetik. Az intézet eddig csak n e v e l ő , de reményünk van , hogy áp o 1 d a i része sem fog sokáig hiányzani. Van az intézetben jelen- leg 42 növendék, kik közöl 27 fiú és 15 leány, vallásukra nézve 34 rom. kath., 3 ágostai liitv., 3 helvetv. és 2 izraelita.

—1.

Ó-Butla. dec. 23. Községünk tanácsa nov. 24-kén tartott közgyűlésében, melyen f t. s nagyságos H a a s Mi- hály , es. k. iskolai fölügyelő és nt. K r o t k y József ur ?

mint a pesti irgalmas nénék gyóntató-atyja jelen voltak, a helybeli plébános urnák előadására „elhatározta az irgal.

mas nénék behozatalát az iskolás leányok oktatására s a szenvedő emberiség ápolására az itteni kórházban." — E határozatot nem lehet nem hálával fogadnunk, ha isko- láink és kórházunk állapotát tekintjük. Az ó-budai ifjúság- nak több mint fele nem j á r iskolába s ennek oka főleg a szülők szegénysége. Maga az iskolai nevelés eddig pusztán oktatásból állott, melybe a keresztény szeretet nem öntött életet. Az iskolából kinőtt leányoknak pedig, ha kézi mun- kákban vagy egyéb a jó gazdasszonyban megkívántatott is- meretekben akartak nyerni oktatást, magán-intézetekbe kelle járniok , melyekben számba sem véve az oktatás tö- kéletlenségét , mindent inkább tanulhattak mint a keresz- tény háziasság szellemét. — Kórházunk állapotát elég le- gyen röviden érintenem , nehogy levelemet csupa fölkiál- tójelekkel tarkázni kényszerüljek. Ó-Buda 8000-nyi lakos- ságára csak e g y e t l e n kór-teremmel birunk, és ez sem nagy. A kórház maga a temető szomszédságában van s a be- tegek ápolója a sirásó ! Az egyedüli perez , mely ünneppé varázsolja a kórházi szomorú létet és templommá a kór- szobát, az, melyben az Ur jelenik meg kenyér alakban be- tegei között, hogy egyiköket a halálraj készítse. Ezután magára hagyatik a szegény beteg és nincs többé senkie, ki őt a hit szavával támogatná, mig lelkét kiadja. Mint látjuk, több szeretetre, több irgalmas szeretetre , szóval irgalmas nénékre van szükségök betegeinknek, kikért mi- dőn azok egészségöket és gyakran életöket áldozzák. pél- dájok fénye által a testileg betegeknek lelki egészséget és életet képesek közvetve eszközölni. Belátta ezt a cs. k.

helytartótanács is, helyeselvén a községi elüljáróságnak ez ügyben tett határozatát. Az említett elüljáróság pedig választmányt nevezett k i , mely közösen a plébános úrral tanácskozva megállapítaná a módot és föltételeket, me- lyek szerint ez említettem terv létesüljön; s hogy ez való- ban létesülend is, hinni akarjuk; minthogy annak kivitelét a körülmények igen könnyűvé teszik.

E s z t e r g o m , dec. 25. A téli idő véget vetett a főtemplomban az idei munkálatoknak, s nem leend talán

felesleges, röviden áttekinteni, mennyire haladtanak már azok. A templom főoltára már félig össze van illesztve , ugy a két mellék-oltár is ; a talapzatból már csak 650 s néhány négyszögű márvány hiányzik ; a M o s e r építette 64 változéku orgona teljesen össze van állítva, s csak vég- leges öszhangoztatása hiányzik, mit egyébkint hamarabb tenni nem lehet, mint a poros munkálatok végleges be- végzése után; a L e i s 11 e r készítette kanonokszékek, ugy az érseki szószék szinte föl vannak állítva már, s mivel ezekről még bővebb értesítés nem történt, ime feljegyzem azok minőségét. A szentélyben két oldalra nyúlnak el azok, minden sor alatt még két sor alacsonyabb padokkal ; a keményfából készült székek remek dombor vésettel ékes- kednek, melyek ó és uj-szövetségből vett jelképeket ábrá- zolnak ; az első borostyánág- s télizöld-koszoruba foglal- va a tiz parancsolatot állítja elő; a második pálma s rózsa- koszorú a hétágú arany gyergyatartót ; a harmadik árva- fűzfán függő hárfát s trombitákat, a szent énekek jelké- peit ábrázolja; a negyedik pálma s szőllőfürtök közt az ó- szövetségi főpap tizenkét drága-kövü s négyszögű szent r u h á j á t , az ötödik a föltámadást s reményt jelképezi ; a hatodik kisebb vésetben a főpap süvege alatt mindezt együttvéve. Ezután következnek az uj-szövetségi jelképek;

ugyanis a hetedik szék hátfalán szőllőfürtök s buzakalászok övezik az áldozó kehelyt ; a nyolezadikán szőlőfürt s ró- zsák közt látszik a mutató (monstrantia) ; a kilenczediken pálmaág, töviskoszoru, ostor, kereszt és kehely ; a tize- diken borostyán, pálmaág s liliom egybefonva övezi a töm- jéntartót s pásztorbotot ; a tizenegyediken a titkos lát- ványok hét-pecsétü könyve fölött az Isten báránya látható Mindezen jelvények vésvék a másik szék-sor hátfalára is , csak hogy a hatodik szám alatt iij-testamentomi fölirás, az evangeliom , s rózsakoszoruba font Péter temploma , pápai, bibornoki és püspöki díszjelek láthatók. A liusz és fél láb magas, huszonkilencz láb hosszú, s három sorban tizenhá- rom láb mély szék-sorok négy oldalról a négy sarkalatos erények jelképeivel környezvék , s góthalaku mennyezetök fölött sz. Jeromos, Incze pápa, Ambrus , Ephrem , nagy Gergely, Ágoston, nazianzi, Gergely, aranyszájú János, nagy Leo, Cyprian, Athanaz', Bernárd, boremei Károly, s Salesi Ferencz mellszobraival ékesitvék. — A nagy harang már fölhuzaték s karácson nagy éjjelén adá első hangjait.

A szent ünnepek alatt ő eminentiája a bibornok s herczeg- primás végzé a szertartásokat. — á—

Eger, dec. 24. Oly tárgyról irok, mely, habár nem újdonság i s , e Máriaországban méltó a figyelemre. A tisz- telet és liáladatosság ama koszorújába , melyet a r. kath.

egyház hivei országszerte füztenek ünneplendők a boldog- ságos Szűz szeplőtelen fogantatásának hitezikké emelt szent tanítás által megdicsőített napját, mi is áhítatos szivünk kertjéből a legszentebb érzés tiszta nefelejtsét tüz- tük, ezzel némileg akarván tanúsítani, hogy bennünk is buz- gó a szív, mely hozzá h i v , őt kivánván dicsérni és tiszte- letére gerjedni.

December S-kán ugyanis a cisterciek templomá- ban a nagy oltáron meggyújtott gyertyák s zöld levelek-

(13)

kel ékes lámpák sokasága felébreszté az oda gyülekezni szo- kott hivek figyelmét, mely az e nap emlékének örökítésére állított, a makula nélküli Szüzet ábrázoló főoltár képen akadt meg. A hívek elég szép számmal jelenének meg e nap a reggeli hatórai isteniszolgálatra , melyet a helybeli tanoda igazgatója díszes ünnepélyességgel tartott, s me- lyet az iljuságnak e napra különösen betanult, a Szűz tisz- teletére vonatkozó éneke lélekemelővé tett. Az isteni szol- gálat után következett az egyházi szónoklat dr. S z. Alfréd- tól. „Isten anyjának koszorújában, mond ő, ritka szép gyé- mánt a z , hogy ő eredendő bün nélkül fogantatott; de ezen gyémánt itt a földön még eddig halaványan ragyo- gott ; a kegyes Isten azon fátyolt, mely e gyémántot ta- karta, ellebbentette, és eme ritka szép gyémánt ra- gyog most egész fényében, és elárasztja az egész világot sugarával ; mert e napon mint hitágazat kihirdettetett, hogy Máriában bün nem volt," s eme szavak folytán meg- mutatá e tanítás szentségét. Beszéde czélja vala a hiveket tiszteletre gerjeszteni. E tisztelet a Szűz i r á n t , s az Is- ten dicsőítése valának az indokok, melyek tek. L. ur szi- vét buzdítak ama szent érzés melegítette ájtatos cseleke- detre , melynek köszöni e templom a képet, mint ünne- pünk magasztos tényezőjét, melyet az említett ur a főol- tár dísze, és fényének emelésére tulajdon költségén festet- ni , és azzal templomunkat kegyesen megajándékozni mél- tóztatott. Isten szent áldása jutalmazza meg a buzgó ada-

kozó urat. M.

K ő s z e g , dec. 18. Ritkán találni honunkban na- gyobbszerü várost, melyben az elvekérti küzdhomok job- ban kedveltetnék, a czélszerü javításokróli kérdések ké- szebb vitatkozókra találnának , mint ez oly kies mint kis- szerű városkában. S ki az korunkban, ki ezen szellemi da- gály- és apálynak ne örvendene, melynek oly változatos árnyéklataiban derülnek a fogalmak , képeztetnek a jelle- mek , a lelki tespedés helyett határzottan inkább a jobb vagy bal u t választatik ? De távol, hogy e népség magát az utóbbira tereltetni hagyná, inkább az egélynek adá je- les bizonyságát, midőn két év előtt majd közakarattal az irgalmas nénéket körébe hivá betegeinek ápolására. A t.

olvasók örömére s ösztönzésére irjuk, hogy a helybeli pap- ság mellett három különvallásu világi férfiú egyetértve kitünőleg működött e czél elérésében és szilárdításában.

Szellemileg ugyanis t. S c h l a m a t i n g e r András mint főbiró, t. S t e t t n e r Antal mint e város nemeslelkü ti- toknoka , szellemileg és anyagilag a szende S c h e y Fülöp ur. Kevéssel: két ház-, egy kert-, 17,000 pfrt tőke-, s két- száz pfrt évi adakozással kezdették, s mégis első évi mara- dk volt 383 pengő frt ; mert az ilyféle intézetek legjobb tőkéje az Isten gondviselése. Igen, az Isten gondviselése*

mert nem említve a kisebb nagyobb adakozásból bejött 324 p f r t o t , mely az első szükség fedezésére fordíttatott, Schey Fülöp ur fölfogván a czél magasztosságát, magános ado- mányain kiviil rendíthetlen buzgalommal keresett utakat fölséges és magas jótevőkhez. — Ugyanis ő es. kir. fölsége az anya- császárné C a r o l i n a A u g u s t a mindjárt első évben az irgalmas nénéknek 400, m o s t e g y h e t e i s -

m é t 300 p e n g ő f o r i n t n y i nagy erkölcsi sulylyalbiró segedelmet nyújtott. Fölkérettek a környéken lakó s jóté- teményeikről jól ismert grófi családok Apáthiban és Pe- resznyén, föl a főtiszt, szombathelyi papság, s most a né- nék két ajándék-tehenet is birnak, gazdálkodván nem ma- goknak , hanem az ugy nevezett „betegházi egyletnek."

Hogy az említettem adományok nem csak anyagi, hanem és még inkább erkölcsi nyomatékkal birnak], ezt átlátják azok i s , kik különben a mieink közöl más czélok eléré- sére vesztegették képességöket. A j ó Isten, ki a nagyo- kat és gazdagokat is jutalmazhatja, fizesse meg a nagylel- kű adakozóknak !

S z t a c h o v i c s Rémig, sz. benedekrendi áldozár.

N é m e t o r s z á g .

Miiucltcn. A „Historisch-politische Blatter" ez- idei, 9- s 10-ik füzetei történeti előadását tartalmazzák a s z e l l e m i d é z é s jelen állásának , melyből, minthogy e lap is fölemlíté annak idejében e mirigy kezdetét, néhány adatot rövid kivonatban itt közleni érdekesnek véltünk. Az 1848-iki martius 19-én kezdődött szellemkopogás nem- sokára szellemirássá, s már szellemszólássá vált (csu- pán kényelemből). Amerikában több mint 10 lap képviseli a szellemidézők érdekeit, munkatársai a szerkesztőknek a leghíresebb férfiak szellemei, a vezérczikkeket ezek su- gallják; több szerkesztő azzal liirdete előfizetést, hogy szerencsés volt a leghiresebb férfiak szellemeit munkatár- sakul megnyerni. A szerkesztő , vagy egyáltalában a köz- vetítő, egészen átadja magát a szellemnek ; ez beszél, ille- tőleg vezeti kezét ; elmondja a börze állapotát ; ir színda- rabokat ; Schakespeare szelleme egy közvetítőnek egész színdarabot sugallott ; már a hold s csillagok s az ezután fölfedezendő két földrésznek éghajlata-, lakosai- s szokásai- ról is hoztak közléseket a szellemek. Szerintök nemsokára szellemi távirat áll be a mostani villany táv irat helyébe ; már megszületett a férfiú Németországban 1855 martius 12-én, ki a léghajózást tökélyesíti s légpályát nyitand Amerikába s az éjszaki sarkokhoz. A szellemeket többen már szemeikkel látták; Hammond prédikátort, mint maga beszélte, egy feléje suhogó fényes szellem üstökénél fogva földhez vágta. H e n n e q u i n szerint maga Isten mondot- ta neki a kopogó asztalból, hogy a hold 1953-ban el fog tűnni, Hennequin pedig 1869-ben fog meghalni, hogy valamelyik égitestnek leikévé váljék. (Hennequin azonban nemsokára rá már meghalt). S c o t t pastornak sz. Pál szelleme adta tudtára a világ dolgainak közeledő nagy föl- forgattatását. B o r t pastornak Genfben Krisztus s Gá- bor, egészen Kálvin szellemében, nyilatkoznak. München- ben egy szakácsnéból Socrates, Möses s más történeti ne- vezetességek beszélnek, néha sz. Ágoston , Wittmann s Hohenlohe Sándor is ; ez azonban nagyon haragszik, ha idézik, s a rajzónt is kiüté a közvetítő kezéből. Socrates nem rég igen elszólta magát, roszul jelelvén ki az időt,

)

(14)

t» 6 n - — melyben élt. Sok ellenkezőt összebeszélnek ők , s egyik a

másikat tartja ördögnek s a másik szellem beszédét ör- dögi csalásnak. (Végre mindkettőnek igaza lesz ; ez lega- lább igen sokaknak véleménye). Abban egymáshoz hason- lók , hogy bizonyos, a világ mindenséget istenítő elveket terjesztenek ; továbbá a társadalmat s egyházat fölforga- tással fenyegetik. Azt hiszik (?), hogy a lélek kiszáll a test- ből , helyébe jön valamely halottnak szelleme, ez beszél, a lélek pedig addig bejárja a világot, el mehet pokolba is (sajnos, de meglehet) s onnét vissza is jöhet (ezt már alig.) Ilyetén kirándulások alatt gyűjtettek az említettük isme- retek a multat, jövőt s a túlvilágot illetőleg. Az is meg- említendő , hogy a szellemek alkalmazkodnak az éghaj- lathoz is : Genfben a kálvinistákhoz , Münchenben a ka- tholikusokhoz, Amerikában a felekezetek legtarkább ágai- hoz , mindenkinek szája íze szerint. Hogy az olvasót meg- kíméljük, csak azt jegyezzük még meg, miszerint nincs oly badar eretnekség bűvész Simonétól a mormonokéig, melynek valamelyik rögeszméjét ezen szellem idézőknél fölujítva nem találnék. Az egészről elmondhatjuk azt, mit sz. Jeromos a montanistákról mondott: „Haec sunt, quae coargutione non indigent, p e r f i d i a m e o r u m e x p o s u i s s e , s u p e r a s s e e s t ; nec necesse e s t , ut singula deliramenta, quae proférant brevior epistolae ser- mo subvertat." (Epist. ad Marcellam. Edit. Tyrnav. p.

342.) A müncheni érsek megtette a kellő főpásztori intést, s ott már alább hagytak e szerencsétlenek. A müncheni halottjós szinte azon bajba esett, melybe akárhány mind halottjós mind ámított; tudniillik e lélekbetegek elgyen- gülnek, elbutulnak, bizonyos kerge állapotba esnek s végre megbolondulnak. A müncheni már nem t u d j a , váj- jon saját lelke van-e benne vagy talán azt kicserélte va- lamelyik halottéval? azt mondja, miszerint Júdás Iskario- tes szelleme folyvást azt sugdossa neki, hogy hagyjon föl ezekkel, s hogy nem egyszer rántotta már vissza könyökét az Írástól; de más szellemek biztatják a kitartásra.

Ki csudálhatná, ha az igazságos Isten ez isteni s egy- házi törvények által oly szigorúan megtiltott búbájolást a legszigorúbban megbüntetné? ha elvenné szent malasztját attól, ki az igazság napját, az isteni kinyilatkoztatást megvetve, bolygótüzek után indul, ki nagyobb kezessé- get talál ilyetén majd csábító majd eszétvesztett lélekbe- tegnek badar s egyiigyü nyöszörgésében, mintsem a mi Mesterünknek s Üdvözítőnknek csudáiban ! Czégéres há- látlanság ez az Isten iránt ; s az igazságos Isten büntetése nem szokott elmaradni. A történetben annyiszor előforduló találkozása a szélsőségnek itt ismét szemünk előtt áll. Min- dennek, még a lélek halhatatlanságának is tagadása, s az anyagnak istenitése egy részről, más részről pedig az ily szellemi babona. Az igazság középen van.

Fr.anczlaorsziiç.

Páris. A párisi egyházi lapok nagy örömüket je- lentik azon kilátáson, miszerint a tiszteletreméltó sz. Be- nedekrend egyik ős hajtása, a cisterciták rendje, mely a

forradalomkor Francziaországot elhagyá , ismét vissza fog térni oda, hol kezdetét vette , s menedéket nyitand a tu- dományoknak, segítséget nyujtand a szegénynek s leese- dezi Isten áldását Francziaországra. Főtisztelendő M o s s i atya, a cisterciták volt általános főnöke jelenleg Párisban van ; a franczia püspökök közöl többen megkinálák őt a rend azon hajdani monostoraival, melyek megyéjükben ta- láltatnak. Az akadályok már minden részről elliárítvák , csupán csak a formaszerüség késleti egykissé a terv va- lósulását. A kilátás biztos ; mert a Bonaparte család pár- tolja a tervet. A franczia katholikusok egyszersmind nem- zeti vonzalommal is várják sz. Bernárd fiait, mert, mint tudva van, a rend Francziaország dicsősége, hol Citeaux- ban kezdetét, Clairvauxban növekedését nyerte. A jeru- zsálemi sz. keresztről nevezett romai monostor leend a kas, mely Francziaország számára az első rajt kibocsátja. — H á t remete sz. Pálnak Magyarországban született rendje föl fog-e valaha támadni s megjelenése által fogja-e örven- deztetni a magyarokat, mint az említettük rend a fran- cziálcat ?

I r o d a I o m.

CajetanusMaria von B e r g a m o . E r m a h n u n g e n i m B e i c h t s t ü h l e . Aus dem Italiänischen frei bearbei- tet für deutsche Beichtväter von A l o y s K a r l O h l e r . Zweite Auflage. Mit bischöflicher Genehmigung. Mainz.

Verlag von Fr. Kirchheim 1855. 12-rét.XXIV. és 238 lap.

(Ara Pesten Eggenbergernél 1 frt pp.)

A lelkipásztorkodás egyik legfontosabb s legnehezebb ága a gyóntatás , miről csak az kétkedhetnék, ki azt ma- ga nem gyakorolta. Mennyi előkészültséget, emberisme- retet , vigyázatot, türelmet, részvétet, föláldozást, okos- ságot s találékonyságot kiván e szent foglalkozás, tudják azok, kik a gyakorlati téren munkálkodnak , s kik hivata- lukat oly lelkismeretesen iparkodnak Isten segítségével végezni, hogy valaha nyugott lélekkel mondhatják : „Mun- dus sum a sangvine omnium ; non enim subterfugi, quo- minus annuntiarem omne consilium Dei." (Ap. csel. 2 0 , 26.) Ha lelkismeretes dolog, hogy a test nyavalyáinak orvoslásához ne fogjon az, ki a bajt s gyógyszereket nem ismeri : bizonynyal sokkal fontosabb, hogy a lelki sebek or- voslásához se nyúljon , kinél hiányzanak az ahhoz szüksé- ges kellékek s ismeretek. Az iskolai rendszer ugyan azon van, hogy a növendékpapok tiszta s alapos elveket sze- rezzenek magoknak e szent foglalkozást illetőleg : mind a mellett az elmélethez igen üdvösen simúl a gyakorlati munkák olvasása is. Az egyházi beszédeket szorgalommal forgatjuk vagy azért , hogy belőlök eszméket keressünk, vagy pedig, hogy azokat majdnem egész terjedelmökben föl- használjuk. Ep ily szorgalmat kell fordítnunk a gyóntatási segédkönyvek olvasására is ; de sőt még nagyobbat, meg- gondolván , hogy itt előre nem látott kérdések merülhet- nek föl, melyekre röviden de annál tartalmasban keilend

(15)

felelnünk. A kis könyv, melyet itt fiatalabb paptársaink- nak e czélra különösen ajánlunk, az olasz irodalom mezői- ről ültettetett át a német éghajlat alá. Szerzője bergamoi Kajetán Mária atya e könyvet ily czím alatt adta k i : ,,L'uomo apostolico istruito nella sua vocazione all confes- sionario." O h l e r szabadon átdolgozta a z t , s a német gyóntatok használatára már másodízben kiadta. Czélj a volt, segédkönyvet adni a fiatal gyóntatóknak, hogy ezek ol- vasgassák de sőt tanulmányozzák az e könyvben már ké- szenálló s fogalmazott intéseket, melyek szerint gyónóik- nak ezek lélkiszükségeikhez illesztendő oktatást adhassa- nak. Magától értetik, miszerint minden előfordulható esetre itt nem találand a fiatal gyóntató kielégítő utasí- tást : de a leggyakrabban előforduló szükségekre bizonyo- san fog találni. Az elmélet azonban mindig szükséges kel- lék- és főkalauzkép tekintendő a könyv mellett is. Az inté- sek negyvennyolcz szakaszra osztvák. Intések azokhoz, kik szégyenük bűneiket megvallani, továbbá azokhoz, kik bűneik undoksága miatt Isten irgalmáról kételkednek, kik Isten nevét tiszteletlenül nevezik, kik szükség nélkül vagy hamisan esküsznek, kik az ünnep- s vasárnapokat nem szentelik s igy tovább, teszik tartalmát e műnek. A gyó- nóknak adandó intések után a gyóntatókhoz fordul a szer- ző , s meleg szavakban buzdítja azokat az imádság- s alá- zatosságra. A I96-ik lapon olvasható a gyóntatás előtti ima, melyet borromei sz. Károly maga is gyakorlott, má- soknak is ajánlott. Ezen valóban tartalomdus szavakat kö- vetik a sz. Bonaventura „Confessionale" czimü munkájából pontokra szedett intések s utasítások a gyóntatok számára, végre bátorítás s buzdítás a kitartásra még akkor is, ha a föláldozást s fáradságot nem követné kivánt siker. E na- gyon használható kis könyvet bátran ajánljuk mindenki- nek , leginkább pedig fiatalabb paptársainknak.

G e i s t l i c h e s R e c e p t f ü r A l l e . Oder: Die Hauptfeinde des häuslichen Wohlstandes und Glückes.

Von Joseph A d l e r Priester des Ritterordens mit dem ro- then Sterne, Cooperator bei St. Carl auf der Wieden. Wien 1856. Im Verlage bei Mayer. Kis 8-rét. 85 lap. (Pesten Hartlebennél ára 20 kr pp.) A bécsi kath. egylet gyűlé- sein gyakran tartatnak oly előadások, melyek a családi élet igazi jóllétének s boldogságának megalapítására s szi- lárdítására irányozvák. Jelen munkácska, mely szintén ez üdvös egylet gyűlésein olvastatott föl, ugyanazon czél- ból készült s adatott sajtó alá. Irányozva van a házi jóllét ellenségei ellen , ezek : az elszóródás vadászása, regények olvasása , szinház, pipere, táncz , játék , torkosság s ré- szegség. Élénk szinekkel festi szerző ezen a családi élet boldogságát földúló ellenségek kártékony hatását. Szeret- tük volna: 1-ször. H a az isteni kinyilatkoztatás nyújtotta legyőzhetlen fegyverek gyakrabban használtattak volna a gyakorlati életből vett tárnokok mellett, s ha nagyobb utónyomattal mutattatott volna m e g , hogy ez vagy amaz nemcsak a vagyonra nézve káros, hanem a lélekre is, mint egyenes bün. —2-or. Ha a szent atyák egy- szerű megemlítése helyett munkáikból a hatalmasb helyek

Jdéztettek volna ; р. o. mennyit irtak ők „De spectaculis

vitandis." E munkákból néhány idézet igen maga helyén lett volna a 17-ik lapon. — 3-or. A fölhordott hibák elha- gyására a történetből példákat lehetett s kellett volna föl- hozni s az egyház óvszereit ajánlani. —4-er. Egyáltalában ezen megérintett ellenségek távolítása után az igazi házi boldogság alapjáról jó lett volna szintén értekezni. Kü- lönben az, mi fölhozva v a n , igen hasznos s méltó arra hogy minél többen megszerezzék s olvassák e könyvecskét.

D i e L e h r e v o n d e r K i r c h e in acht Fasten- predigten dargestellt von Dannecker kath. Stadtpfarrer in Stuttgart. Tübingen 1855. Kis 8-rét 124 lap. (Ára Pesten Hartlebennél 48 kr pp.) Az U r által alapított egy- házról szóló tan egy része van e könyvben előadva nyolez összefüggő egyházi beszédben, melyeknek tárgya azon ál- lításra megy ki, hogy egyedül a katholika egyház az üd- vezitő egyház. A világos és szabatos előadással tárgyalt kérdések s az ezekre adott alapos feleletek végfonalai a nyolezadik beszédben összeszedetnek, hol a sz. Lukács 11, 23-ik verse fölötti zár beszéd kizárólag e kérdés fejtegeté- sét tartalmazza. A könyv jó s leginkább olyanoknak , kik a felekezetekkel gyakoribb érintkezésbe jönnek, ajánlható.

Kár hogy a püspöki helybenhagyás hiányzik a könyvön.

Többiben ismertetéséhez még csak az egyet adjuk, hogy e szent beszédek 1855-ben mondattak Stuttgartban.

N i c o l a s Augusz ismét egy igen jeles munkával lepé meg az olvasó közönséget. A munka czime : L a V i e r- g e M a r i e e t l e P l a n d i v i n , vagyis Szűz Mária és az isteni terv. A L' U n i v e r s szerint e munka a hires E t u d e s s u r l e C h r i s t i a n i s m e-nek dicskoszoruja.

Azon egyszerűen csinos s elragadó modor, s azon oly meg- győző okoskodás , mely Nicolas ur egyéb iratait jellemzi, vonja magára e munkában is az olvasó figyelmét.

H I R F Ü I É R.

Bécs. A „Magyar Sajtó" után röviden közölj ük mi- szerint a m. é. dec. 17-dikén tartott romai consistoriumban R a u s c h e r Othmár bécsi érsek ő nagyméltósága a bíbor- noki méltóságot elnyerte. A pápai nemes testőr gr. C a - n a l i Péter dec. 22-én érkezett Bécsbe a bíbornoki fő- veggel. Ugyanazon consistoriumban bibornokok lettek : gr. R e i s a c h Károly müncheni érsek, V i l l e c o u r t Kelemen rochelli püspök. G a u d e Ferencz sz. Domonkos rendének tagja s főgondnoka. Rauscher ő eminentiájának január 2-án adja át ő es. s apóst. kir. fölsége a biretumot.

Pest. A tanuló ifjúság létszáma jelenleg igy áll. A pesti cs. к. egyetemben a hallgatók összes száma 1074-re megy; a t. kegyesrend főgymnasiumában 459; a cs. k.

képezdében 60 ; a pesti reáliskolákban 338 ; a nt. M a j e r István ur igazgatása alatt álló iskolákban 5231 tanoncz nyer oktatást. Ez utolsók közöl 2200 ingyen oktattatik Az irgalmas néne к elemi iskolájában 300 szegény leányka szintén ingyen taníttatik. Ezenfölül 20 szegény leányká- nak táplálékot, 6 kis árvának pedig táplálékot és szállást is adnak az irgalmas nénék. A Vasárnapi t a nod á k-ba,

(16)

8 с jelenleg 2200 ifjú jár. A közel lefolyt 185 4/s iskolaév vé-

gével ugyan Pesten m a g á n - t a n i n t é z e t volt : 5 ke- reskedelmi tanoda 672 tanonczczal ; 17 finövelde 768 ta- nonczczal ; 9 vegyes fi- és leányelemitanoda 489 tanoncz- czal; 38 leánynövelde 1228 tanonczczal; 13 kisdedovó in- tézet 1251 kisdeddel.

Buda. A budai cs. k. főgymnasiumban a jelen 185 % iskola-esztendőben 234 tanuló van. Ugyan Budán a József- ipartanodában 149 ; a reáliskolákban 259 ; a nt. К r i e g- 1 e r József ur igazgatása alatt álló városi elemi iskolákban 4225, a magán-intézetekben 481 fi- és leánygyermek nyer oktatást.

Pozsony. A jesuitákról irják, miszerint vasárnapi s ünnepi délutáni szent beszédeiket igen sok hallgató ke- resi föl. A használatukra átengedett Salvator-egyház a pozsonyiak kedvencz egyházává kezd lenni, mit a temp- lomnak adott oltár-terítők, szőnyegek s egyéb ékességek száma bebizonyítni látszik.

B a m b e r g b e n a szeplő nélkül fogantatott boldog- ságos szent Szűz tiszteletére szobrot óhajtanak emeltetni a hívek. A szobor mintáját A r n o l d bambergi művész már elkészíté. Az egész mű 75 láb magasnak van tervezve , s ára körülbelül 9000 frt. Alakja sudár mint a szentségtartó házacskák a góthmodoru templomokban.

P r á g á b a n nepomuki szent János öröksége (könyv- terjesztő-társulat) 20 év óta 1835 — 1855 annyira nőtt, hogy jelenleg 10,580 tagot számlál, s eddig 500,000 pél- dányban osztott ki jó könyveket.

A u g s b u r g ; . A bajorországi lapok tudósítása szerint Augsburgban, s több bajor városban a boldogságos Szűz dec. 8-diki ünnepe kitűnő lelkesedés- és fénynyel ünnepel- tetett meg. Az augsburgi káptalani általános helynök s prépost dr. A11 i о 1 i , lelkes pásztori levél által buzdítá a megye híveit. A bajorok ez alkalommal is megmutaták hogy ők a boldogságos szent Szűznek különös tisztelői.

St. Ста 1 l e n b e n a püspöki pásztori levél példájára a kistanács fölszólítá a reform, egyházi tanácsot, hogy a szellemidéző anyókák ellen lépjen föl. Ugyanez a rendőr- ségnek is meghagyatott.

T ü b i n g e n b e n m. é. december 7-én dr. K u l i n tanárt 170 hittanhallgató fáklyás menettel tiszteié meg, így nyilvánítván örömét azon , hogy a kedves tanár nálok maradt.

D r e s d á b a n m. é. nov. 30-án szenteltetett föl sz. Ferencz tiszteletére az u j kath. egyház. Az ünnepélyen jelen volt a királyi család is a ministerek, követségtestület

s városi elülj áróság kíséretében.

A badeni n a g y l i e r c z e g s é g b e n még most sincs alapos kilátás a dolgok szerencsés megoldatására. A kamra uj alelnökeül egy a kath. egyházból kitiltott egyén választatott meg. A trónbeszédre adott föliratban mély

fájdalmát jelenti a kamra azon, hogy a kibékítő (?) maga- tartást, melyet a fejedelem a kath. egyház irányában vett, a kath. fél nem utánozza. — A szentszék, ha a katholiku- sok létét Badenben koczkára tenni nem akarja, más állást nem vehet.

Soissons. A soissonsi püspök m. é. december 15-én úgymint a szeplőtelen fogantatás nyolezadján megnyitá a szeplőtelen fogantatásról nevezett iskolatestvérek szerze- tes társulatát. E szerzetes társulat czélja oktatni a falusi gyermekeket. A lefolyt 1855-diki év alatt kezdett megérni ez eszme annyira, hogy az említett napon már 5 szépre-

ményű fiatal ember vevé föl a szerzetes öltönyt, más husz pedig már előkészíttetik , hogy szinte beöltözzék. Mercin- ben már iskolával birnak, hol elég alkalmok van magokat a gyakorlati téren tökélyesítni. Több község folyamodott már a soissonsi püspökhöz ily szerzetes tanítókért.

D u b l i n . A bibliaégetési vád alól fölmentett tiszte- lendő Pater P e t c h e r i n e tiszteletére a többi örömnyil- vánításokon kivül a város szegényebb részeinek több ut- czája kivilágíttatott.

Watcliez. Ez éjszak-amerikai városnak jeles püs- pöke V a n d e v e l d e m. év utolsó heteiben súlyos nyava- lyába esett s mégis halt nemsokára egy szerencsétlen bot- lás következtében. Tudniillik a sekrestyéből lakásába föl- vezető falépcsőn elesett s lábát két helyen eltörte. Leir- hatlan a szomorúság a jeles főpap halála fölött

Saint-Louis. A saint-louisi érseki tartomány fő- papjai m. é. octoberhó 7-dikén s következő napjaiban Saint- Louisban tartományi zsinatot tartottak. Ez volt az első zsinat e városban. A zsinat határozatai csak a romai hely- benhagyás után fognak kihirdettetni. Az egyháztörvények értelmében három év u t á n , t. i. 1858-ban, octoberi 1-ső vasárnapon ismét fognak zsinatot tartani. Ismét két u j apostoli helyettesség terveztetett.

Személyzetiek. A v á с z i megyéből : G y u r i n - k a Antal Pélegyházára, K r e n e d i t s Ferencz Szentesre, M о r v a y J ános Szegvárra, G y u r c s á k Ignácz Sződre tétettek át káplánokul. Továbbá sz.-széki ülnökökké nevez- tettek : P á 1 András, cz. kan. s alpári plébános, S á n t h a Ferencz , cz. kan. s palotási plébános, M a k k Ferencz cz.

kan., alesperes és czeglédi plébános, J a n i k o v i t s Alajos prépost, alesperes és hatvani plébános, L e e b Mátyás apát, alesperes és szentesi plébános, V i r t e r Lajos csongrádi plébános.

T a r t a l o m . A szerkesztő előszava : E g y l i á z i t u d ó - s í t á s o k : Pest : a Hermina-féle kápolna ; P e s t : Vakok inté- zete ; O-B u d a : az irgalmas nénék ; E s z t e r g o m : a kanonok- székek ; E g e r : a cisterciták temploma ; K ő s z e g : az irgalmas nénék ; M ü n c h e n : a szellemidézők ; P á r i s : f t . Mossi a t y a . I r o d a l o m : E r m a h n u n g e n im Beichtstuhle. Geistliches Recept f ü r Alle. Die L e h r e v o n der Kirche. L a V i e r g e Marie et le Plan d i - vin. H i r f ü z é r . S z e m é l y z e t i e k .

Tulajdonos és felelős szerkesztő: Zalka Ev. J á n o s . Nyomatott B e i m e l J . és K o z m a Vazulnál. Pest 1856.

(17)

2 . s z . I. FELEV 1856.

RELIGIO.

P E S T , JANUAR 5.

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

Megjelenik e l a p hetenkint kétszer : szerdán és szombaton Az előfizetési dij félévre postán 4 f r t ; helyben 3 f r t 40 kr pp. — Előfizethetni minden es. kir. p o s t a h i v a t a l n á l ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében.

Néhány szó az egyházi szónoklatról.

A mi a nap a természetben, az anyagi világ- ban : az Krisztus egyháza az erkölcsiben. Oda a mindenség magas közepére tiizé a Teremtő minden- ható keze a napot, hogy világítson és melegítsen : az egyházat is azért alapítá az Isten Fia a földön, hogy örök igazságának fényével a tévely sötétségit eloszlassa, hogy v i l á g í t s o n , és a kebleket az erény szeretetére főibuzdítsa, azaz : hogy m e l e g í t - s e n. „Christus est lux mundi, mondja Origenes, et ecclesia suscepto lumine Christi et ipsa l u x mun- di efïicitur, et illuminât omnes, qui in ignorantiae nocte versantur." a) Krisztus egyházának föladata :

az emberi nem ujjászülése azon égből aláhozott igaz- ságok által, melyeknek Krisztustól rendelt őre és tanítója. Ebből szükségkép következik, hogy azok- n a k , kikre az egyház eme magasztos, emez üdvö- zítő föladatának betöltését bizza, egyik legfonto- sabb, legszentebb kötelessége ezen égi örök igazsá- goknak , vagyis : az Isten igéjének hirdetése , egy szóval: a t a n í t á s . Az, ki mondá: „Hoc facite in meam commemorationem", azt is mondá : „Euntes, docete omnes gentes."

A tanításalak kétféle : c a t e c h e t i c a i é s h o - m i l e t i c a i . Mik ezek: tudja mindenki. És mily fontos mindkettő ? mélyen érezzük mindnyájan.

Nem is magyarázom én sem az egyiket, sem a má- sikat; fontosságukat sem fejtegetem. Megelégszem a puszta fölemlítéssel, a mennyiben ezt az eszmék kapcsolata kivánja. Csak az u t ó b b i r a nézve jegy- zek föl ide némelyeket, mintegy töredékben. — De boldog volnék, ha hasznos lennék!

Sz. Ágoston az egyházi szónoklatnak azt teszi főkellékeül : „ut Veritas pateat, u t Veritas placeat, ut Veritas moveat," b) és már Virgil is azt jegyzi

a) Hoffi. I. in Gen. 5.

b) De doctrina christ. L. IV.

meg a szónoklatról általában : „Regit dictis animos et pectora mulcet."c) És csakugyan az egyházi szó- nok föladata: hogy t a n í t s o n és i n d í t s o n ; azaz bővebben mondva ezeket: h o g y hallgatóit az örök élet igazságaira oktassa, azokról meggyőzze és az azokból származó kötelességek teljesítésére buzdítsa és indítsa. Az egyházi szónoklatban tehát minden az értelem fölvilágosítása és az akarat megindítása körül forog, u g y , hogy emez a czél, ama pedig eszköz a czélra. Ilykép az egyházi szónoknak min- den gondját, szorgalmát, — minden erejét oda kell fordítania, hogy hallgatóiban meggyőződést idéz- zen elő. E nélkül hasztalan minden működése, és hasonlít a csónakázóhoz, ki evedzőjével egyre csap- kodja a hullámokat, és mégis semmi nyomot nem h a g y hátra a víz szinén.

Hogy az egyházi szónoklat az értelemre és szívre a kivánt hatást nem mindig gyakorolja az életben, annak egyik főoka közönségesen az : hogy a hitszónok a fölvett hit- vagy erkölcstan igazságá- nak bebizonyításán csak a m ú g y könnyen keresztül sikamlik, alig hozván föl csak e g y alapos véd-okot is, v a g y legíolebb megelégedvén egykettőnek fe- lületes megemlítésével, a helyett, hogy azokat — czélszerüen megválasztva és nyomatékos okosko- dással összeállítva — fölsorolná és azokból logicai következetességgel az igazságot megmutatná. Sz.

Ágoston azt mondja : hogy azon hitszónokok hall- gattatnak üdvösen , kik bölcsen beszélnek, d) Csak u g y veheti be a hitszónok hallgatóinak szivét, és hajlíthatja akaratukat, ha szavainak igazságáról őket előbb meggyőzi; ez pedig csak alapos indo- kolás által történhetik meg, tudniillik ha a hitszó- nok azt, a mit mond, be is bizonyítja. Általában szeretik az emberek és követelik is, hogy értelmes-

c) Aeneid. I. 152.

d) Qui eloquenter dicunt, svaviter, qui sapienter di- cunt, salubriter audiuntur. (De doctrina christ. L. IV.)

2

Figure

Updating...

References

Related subjects :