csaló-dunk, az első püspököt üdvözlik.
Cs. ap. kir. Fölsége jan. 31-én kelt legf. elhatározással Ku-binszky Mihály kalocsai érsekmegyei kanonokot a pesti kir. középponti papneveldében igazgatónak ; febr. 14-én kelt legf. elhatározással Kovács Zsigmond veszprémi kanonokot a m. kir. táblához praelatusnak legke-gyelmesebben kinevezni ; — febr. 2-án kelt legf. elhatározással pedig Kriegler Józsefnek, a pesti elemi tanodák és tanítóképezde igazgató-jának S. Andreae prope Visegrád apátsági czimet ; a murakereszturi
valóságos apátságot Etl István plébános s alesperesnek legkegyelme-sebben adományozni ; végre Tanács János, rékasi plébánost, a váczi káptalannál czimzetes kanonoknak kinevezni méltóztatott.
P E S T , febr. 4-én. A „Pester L l o y d " 1867-ik év 28-ik számában, egy „Freie Kirche in freiem Staate" czimii czik-ket közöl, melyet röviden bonczkés alá venni szándékozunk.
Az egész czikk sérti a catholicismust és ennélfegva az or-szágban élő katholicusok lelkismeretét ; vagy azt gondolja a Lloyd irója, hogy ö neki több hitelt a d j u n k , mint az egy-ház fejének I X Pius pápának, ki ezen tételt : „Catholicae Ecclesiae doctrina humanae societatis bono et commodis adversatur," és „Ecclesia a statu, statusque ab Ecclesia se-iungendus est." (syll, 40 és 55.) és ennélfogva a Lloyd előbb
idézett czikkét is k á r h o z t a t t a ? De különben vannak urak, akik irnak, anélkül, hogy azt, ami ellen irnak, ismernék.
Igy irt Pistorius, ki az előtt protestáns volt, Keplernek : Theologiam, vellem. missam faceres, cuius certe nihil intel-ligis. Affingis catholicis, quae numquam senserunt." Mi is ugyanezt vagyunk bátrak mondani a Lloyd Írójának. A czikkiró czikkét igy kezdi m e g : „Es ist unter allen Verstän-digen und Unbefangenen eine längst ausgemachte Sache, dasz der ,état athée' der konfessionslose Staat Voltaire's und des alten Fritz, welcher dem Kaiser gibt was des Kaisers, und Gott was Gottes ist, der beste, wo nicht der einzige W e g ist, um wahrhafter Religiosität in den Reihen der Bevölke-r u n g eine sicheBevölke-re Stätte zu beBevölke-reiten." E Bevölke-r Bevölke-r e mi azt feleljük : 1) hogy Voltaire ezen ,état athée'-t maga kárhoztatá, midőn Gauthier abbé-nak Írásban adá, hogy mint katholikus hal meg ; 2) Frigyes protestáns volt, Poroszország királya, s ha ő egy ,état athée'-t jobbnak tart, egy protestáns államnál
ah-hoz semmi közünk ; 3) absurdum Voltairenek hitelt adni, mert már 1762-ben Nonotte ezer historicus és dogmaticus hibát fedezett fel irataiban, Voltaire pedig 1778-ban halt meg, azon fölül Voltaire saját nemzetét gyűlölte, gúnyolta, a nagy u r a k után csúszott mászott, hazug, csaló, tolvaj, rab-szolgakereskedő, az emberiség szégyenfoltja volt ; 4) absur-dum Voltaire-nek hitelt adni, ki állításait nem birván bebi-zonyítani, vagy csak igen nyomorteljesen, Nonotte-t, az em-beriség söpredékének, s. t. b. nevezte ; 5) absurdum azt hinni, hogy Voltaire — az Istennek meg a k a r t a adni mi az Istené, miután ismeretes, milyféle absurdumokat mondott és irt.
De nézzük a Lloyd becses sorait, s kérdezzük, miféle érveket hoz fel az état athée mellett ? „Gerade das Chris-tenthum mit seinen, auf den idealen Menschen berechneten Ansprüchen verträgt es am allerwenigsten, mit den Dingen dieser Welt in eine zu innige Verquickung gebracht zu werden : denn es gibt keine häslichere Karricatur, als den spezifisch „christlichen Staat." —• és „Umgekehrt sind die
von jedem irdischen Beigeschmack geläuterten Lehren den Christenthums ein höchstes Ziel,dem das Individuum nachstre-ben soll, ohne es je zu erreichen." T. czikkiró ur általánosan emlegeti a kereszténységet, de mi, miután azokhoz, kik az egyházon kivül állanak, semmi közünk, itt a kereszténysé-get a catholicismussal egy értelműnek a k a r j u k vétetni, és ekkor t. czikkirónak először azt ajánljuk, hogy vegye elö a kátét és tanulmányozza azt, és ha csakugyan mint ö mondja „Verständiger és unbefangener," lehetetlen, hogy meg ne győződjék arról, hogy a catholicismus nem kiván test nélküli ideális embert ; másodszor ajánljuk czikkiró ur-nák, hogy ne kimélje a fáradságot s tekintsen be a romai martyrologiumba, s meg fog arról győződni, hogy igen igen nagy azok száma, kik czéljukat elérték, mit sz. Ágoston igy fejez ki : „fecisti nos ad te, et inquietum est cor nostrum, donee requiescat in te." Czikkiró genialis a k a r lenni : ,,Umgekehrt sind die, von jedem irdischen Beigeschmack geläuterten Lehren des Christenthums ein höchstes Ziel, dem das Individuum nachstreben soll, ohne es je zu erreichen"
ki hallott ilyesfélét „die Lehren — ein — Ziel" hol inikor mondta az egyház, hogy a tan a czél ! arra ugyan, hogy va-laki a kátét megértse s betanulja, ideális ember nem szük-séges ; ha czikkiró kételkedik, megpróbálhatja, egy két hét múlva hiba nélkül fogja tudni, s meg fog arról győződni, hogy e szavai „ohne es je zu erreichen" nem állanak. Czikk-iró Vincke György szavait idézi : „wie kann ein specifisch christlicher Staat einen Finanzminister haben, da die hei-lige Schrift an hundert Orten das Trachten nach dem Mam-mon, das Scliätze-Aufspeichern zu den ärgsten Sünden zählt und uns mit unseren Bedürfnissen an den himmlischen
Vater verweist, der die Lilien auf dem Felde kleidet und die Sperlinge auf dem Dache ernährt ? wie kann ein spezifisch christlicher Justizminister Injurienprozesse gestatten, da aus-drücklich geschrieben steht, man solle den Beleidiger sieben-mal siebenzig verzeichen und bei einem Schlage auf die rechte W a n g e , d i e linke ebenfalls hinhalten?" Ha czikkiró a kátét megnézi vala, ezen szavakat nem idézte volna, mert tudná, hogy nem mindenki köteles az evangéliumi tanácsok elsejét, mely az önkénytes szegénység, követni. Beda Venera-bilis pedig igy szól : „Facite vobis sacculos, qui non vetera-scunt : eleemosynas videlicet operando, quarum merces in ae-ternum maneat. Ubi non hoc praeceptum esse putandum est, ut nil pecuniae reservetur a sanctis, vel suis scilicet, vel pau-perum usibus snggerendae : cum et ipse Dominus, cui mini-strabant Angeli, tamen ad informandam Ecclesiam suam lo-culos liabuisse legatur, et a fidelibus oblata conservans, et suorum necessitatibus, aliisque indigentibu3 tribuens ; sed no Deo propter ista serviatur, et oh inopiae timorem justitia deseratur." Lássa czikkiró ur ezt könnyen feltalálta volna, de kegyed előtt ugy látszik — nem állítjuk — Vincke infalli-bilis, pedig ez egyszer csakugyan nem volt az, „caecus au-tem si caeco ducatum praestet, ambo in foveam cadunt."
Mat. 15. 14. A fennebbi idézet második felére a czikkiró által nem tanulmányozott k á t é a többi között ily kérdést is fog-lal magában. „Mivel tartoznak a hatóságok alattvalóinak?
ebből azután czikkiró. mint tanítvány, Wincke ur pedig mint tanító, meggyőződhetnek arról, hogyT a catholicismust körül
belül ugy ismerik, mint a vak a színeket. Czikiró ur ezeket
-.s 126 a mondja : „Wunderbar ! eben das Land, das bisher fast noch mehr als Spanien Kirche und Staat zu identifiziren strebte; — — scheint jetzt berufen zu sein, dem übrigen E u r o p a eine Leuchte, ein Pfadfinder zu sein für das Vorge-hen bei der T r e n n u n g von Kirche und Staat." Miután czikk-iró azt, hogy Olaszország a statust az egyházat indentifi-cálni akará, csak ugy oda dobta, anélkül, hogy ezt bebizo-nyította volna, Olaszországot állittotta fel, mint világossá-got, mely felvilágosítsa Európát.
D e kérdezzük, mit a k a r a szabad olasz állam ? Czikk-iró szerint : „Er—Scialoja pénzügyi minister — gibt nämlich dem italienischen Klerus von dem mit Beschlag belegten Ver-mögen anderthalb Milliarden zurück und begnügt sich da-mit, dass die Geistlichkeit die Verpflichtung übernimmt, ihm in sechs J a h r e n 600 Millionen zu zahlen, auf welche Weise er sein perennirendes Defizit bis 1873 gedeckt hätte." De ad-e status garantiát, hogy ezen maneuvre nem fog ismétel-tetni, mert igy ki áll azért jót, hogy ezen boldog Itália 1873 után nem fog ismét annyit kérni, vagy a jószágokat el nem veszi-e ? Es ha a clerus ezt megtenné, akkor az egyház sza-bad lesz, nem lesz placetum, a kormány nem kíván a püs-pököktől esküt, stb. meddig volna ily szabad az egyház ? — Most pedig azt kérdezzük, miután azon statusban a szabad-ságot, egyenlőséget mindig teli torokkal hangoztatják, sza-badság-e az, ha más vallásfelekezetiek birtokjoggal bírnak, s a katholica egyház nem ? vagy talán egyenlőség az '? Ugy látszik — nem állítjuk — hogy a pesti Lloyd ezen speculatiot mi hozzánk is át akarná ültetni,de akkor már csak az egyen-lőség k e d v e é r t , előlegesen is, a protestánsok, reformátu-sok és zsidók különböző fundatioira vagyuuk bátrak utalni, annál is inkább, mivel midőn a haza veszélyben volt, a ca-tholicismus soha sem késedelmezett erejéhez képest áldoza-t o s a áldoza-t hozni.
Avispa-GYŐR, febr 2-án. Tudva van már e lapok olvasói előtt, hogy mi kegyelmes főpásztorunkat elvesztjük. Me-gyénknek vesztesége megmérhetlen. H a Pécs n a g y n a k hir-deti Szepesyjét, Kalocsa Kunsztot, Nyitra Kluchot, Eszter-gom Pázmányt, Lósyt : Győr is hasonló joggal s az érdemek elismerésének nem kisebb kényszerűségével nagynak hir-deti főpásztorát, Simor János ő nagyméltóságát, a kegyel-mesen kinevezett herczeg-primást. Alig volt főpap, alig volt hazafi, ki rövidebb idő alatt, kedvezőtlenebb körülmények között, annyit áldozott volna a közjóra, mint ő főméltósága.
0 egészen az egyháznak s hazának élt és él, melyet szinte nem kevésbbé szivéből szeret, miről mindenki meg lehet győződve.
A kormányzására bizott megyét amily erélylyel, lan-kadni nem tudó buzgósággal, ép oly bölcseséggel kormá-nyozta. Tudományos s az egyházért s a n n a k fejeért élni s halni kész papokat nevelni ; a hívekben a buzgóságot s
szín-lelés nélküli ajtatosságot fölkelteni s ápolni ; az egyházi művészet iránt másokban izlést, s az azt űzőkben kedvet s ösztönt kelteni, azt a hazában meghonosítani, szivének kiváló tárgya volt.Erről tanúskodik az ügyesen berendezett, keletkezése óta méltán jó hírben álló kisebb papnevolde, az irgalmas nénéknek Győr-Szigetben, Fülesen, Magyar-óváron, Sopronyban, R a j k á n , részint egészen saját költsé-gén, részint bőkezű adományozás által elősegített
letelepit-tetése ; a győri székesegyház, a sopronyi sz. Mihály egyház s házi kápolnájának ujjáalakittatása, melynek elsejére 60,000 forintot áldozott. Nincs oly idö, melyben a művészet valamely ágának kedvelőit nem foglalatoskodtatná. A hivek buzgóságának előmozdításában való fáradozásait bizonyít-j á k az abizonyít-jtatos társulatok, melynek kormányzása alatt szerte a megyében keletkeztek, s melyek szép virágzásnak ör-vendenek s áldásos sikerrel működnek ; több plébániának keletkezése, miben megjegyzésre méltó azon körülmény, hogy az illető hivek maguk kérelmezték és sürgették a plébánia megalapittatását s a terhek viselésének nagy részét magukra vállalták. Ez mindenesetre oly tüuemény, mely leginkább föltünteti az uralkodó buzgóságot s azért jól mondá főt. Kukinszky kanonok ur a sz. László társulat egyik nagy gyűlésén, hogy Győr megye s városa a buzgó-ságban s vallásosbuzgó-ságban az első helyet foglalja el a hazában, mit szivesen a távozó főpásztor érdemének ismerünk el.
Fájdalom, hogy a jövő tavaszra foganatba ven^i szándékolt canonica visitatio el fog maradni, mely mindenesetre áldást eredményezett volna.')
Győrnek f á j az elválás, érzi mind a szellemi mind az anyagi veszteséget, mely őt éri; örvend azonban, hogy a hazának főpapot adhat, ki amily nagy püspök, ép oly nagy hazafi is.
Az úgynevezett liberálisok közlönye a „Hon", némileg már értésünkre adta, hogy mily érzelmet támasztott benne az u j primás kinevezése. Azonban legyen nyugodt, elhiheti, hogy ő Felségének választása szerencsés volt.2)
Mi, politikai szempontból tekintve, az u j herczeg-pri-mást üdvözöljük ő excellentiájának kineveztetését ; mivel a pártokon föliilállva, tántorithatlan ragaszkodással viseltetve a király iránt, egész odaadással szeretve a hazát, nem ret-tegve senkit, mint csupán az Istent, érezve magas hivatásá-nak fontosságát, jól ismerve az azzal járó felelősséget, aka-ratában szilárd és kitartó, annak kivitelében bölcs : Isten, király s hazának tartozó kötelmeit akként fogja tudni meg-egyeztetni, hogy mind Isten, mind a király, mind a haza ítélőszéke előtt számot fog adhatni működéséről.
A győri papság január 29-én volt szerencsés hódolatát tenni s üdvkivánatait kinyilatkoztatni ő herczegségének, mely alkalommal a herczegprimás ekként nyilatkozott: „ E n e fontos hivatalt ő cs. k. apostoli Fölségéuek egyenes paran-csára fogadtam el. Czélom : mindent tenni az egyházért, mindent tenni a hazáért, hogy becsületesen kibéküljön a királylyal." A főt. káptalanhoz s egyéb papsághoz intézett szavait ezen szavakkal zárta be : „A főt. káptalan s győri papság meg lehet győződve, hogy tetőtől talpig katholikus vagyok s inkább hagyom magamat szétdaraboltatni, mint az egyház polgári jogait csorbittatni engedni." Imádkoz-zunk, hogy a haza szóvivői sohase juttassák még annyira se az egyház ügyeit, hogy a haza főpapjának ajkai még pana-szokra se nyiljanak ki. — 0 herczegsége j a n u á r végén k é t harangot szentelt meg a székesegyház számára, melyek Ptístermeister Antal jóhirü öntődéjéből kerülnek ki Kősze-gen. A nagyobb 16 mázsa s 10 fontos harang fölirata: „ M e
') Az u j püspök első s legkedvesebb teendője lesz. Szerk.
Meg fog róla győződni nem sokára. — Szerk.
127 novam in honorem S. Martini Turon. episcopus Martinus Pethe de Hetes a. 1604 fundi, ruptam Cardin. Christianus Augustus a, 1714 refundi, iterum diruptam episcopus Joan-nes Simor a. 1866 refici jussit." — A kisebbiken, mely 395 fontot nyom, ez áll : „In honorem ab originali labe immunis Deiparae Virginis sedente episcopo Joanne Simor fusa a.
1866." — A nagyobb h a r a n g ékitmenyei a Herbos apát ide-jében 1180-ban keletkezett walderichszellei kolostor kápol-nájáról Murrhardban, v é t e t t e k ; a kisebbiké pedig eredetileg a sz. godthardi templomon Hildensheinban láthatók 1146.
évből. Az összliangzat a régi h a r a n g o k k a l teljesen
sikerült-nek mondható. ky.
ROMA, jan. 25. Kevélység és nagyravágyás a d t a k léteit a titkos társulatoknak. A sátán, Isten dicsőségének irigye, kevélységét ős szüleinkkel közölte, folytatta müvét a pogány vallásokban és az ősvilág zsarnok államaiban ; a romai császárok önistenitése eme ördögi erőt teljes kifejlő-désre juttatta. Az evangelium alázatossága által lesujtatva a sátáni kevélység, visszahatást iparkodott tenni, és ú j r a egye-sitvén elemeit, terve további kivitelében azokat a titkos
társulatokban találta. A kevélység előtt minden igazság és erény eltűnik ; a nagyravágyás szava ehallgattatja a többi szenvedélyeket, az uralkodnivágyásnak az emberek véghet-len sokat, az életet is feláldozzák. A kömivesi rendszabályok
leghívebb kinyomatai az alapitók nagyravágyó szándékai-nak. Az alapszabály kijelenti, hogy „a szabadkőmivesek rendje a lovagrendek sorába tartozik, és hogy czélja az em-berek tökéletesítése." Ok tehát a társadalom legkitűnőbb, legnemesebb rangjaihoz tartozóknak vélik magokat. Hogy a kitűzött föladatot teljesítessék,felteszik,hogy ők ész- és szivre nézve egyiránt legtökéletesebbek. Ez a szerzetes társula-toknak nyomorult torzképe. 2. czikkely : „a szabadkőmi-vesek rendjében több fok és szertartás van, de ezek külön-félesége nem másitja meg sem a bevallott elveket, sem a használandó eszközöket, sem a kitűzött czélt." Az össze-esküvésnek természetesen rendszeresítve kell lenni 4. cz
„A szabadkőmives lovagok, bárminők szertartásaik, egy nagy családnak tagjai, amint egy a föld, melyen laknak, egy a természet, melyet tanulmányoznak." Majmolják az egyház catholicitását, és a nagy emberi család fejeinek tekintik magokat. 3. cz. „Két főszertartás létezik, a slcótcziai vagyis régi, és a franczia, a divatos, mely az előbbinek reformatioja."
Anglia és Francziaország azon keresztény országok, hol feje-delmek vérpadra hurczoltattak. A kevélység e két ország-ban uralkodott. Francziaországország-ban a tróntól indult ki, hol a király mint félisten tiszteltetett. A skót szertartás hossza-dalmas, hideg, kiszámított, — a franczia egyszerű. A car-bonarismus is egyszerüsittetett e tekintetben. 5. CZ* JJA
SZCI-badkőmivesek társaságokra oszlanak, páholyok nevezete alatt. E z e k bizonyos czimet vesznek fel, hogy egymástól
megkülönböztettessenek. Az országok, hol léteznek, oriens-kelet által jelöltetnek." Ez is majmolása az egyház szerke-zetének. A plébániáknak a páholyok, a megyéknek az ori-ensek, az apostoli széknek a 33 ak főtanácsa felel meg. 6. cz.
„A skót és franczia szertartás páholyai összehivatnak és működnek sz. János védnöksége alatt, azon különbséggel, hogy a skót páholyok keresztelő, a többiek jeruzsálemi János emlékét ülik." A kőmivesek tehát nem látszanak
tudni, hogy a kettő egy. Azután ki érti, hogy zsidók és pro-testánsok szentet tiszteljenek ?
A kőmivesek felvételi szertartásai, bármily nevetsé-gesek legyenek, mégis a secta vérengző, istentelen szelle«
mére mutatnak. Az árulók elleni halálfenyegetés ismételten említtetik. A főnök mondja : „tedd az iránytűt szivedre.
Kész vagy-e véreddel is megpecsételni igéreledet?" E r r e eloltják a g y e r t y á k a t és csak egy kis mécs világit a homály-ban, a testvérek kardokat rántanak, és a felveendőnek feje fölé tartván, hangoztatják : ,Isten büntesse az árulót/ Azután ama bizonyos torokhang következik, mely azt jelenti, hogy a titkot meg nem őrzőnek nyakát vágják le. A jelszó : jNarimor,' spanyol szó, mely megfordított értelemben hasz-nálva, halászt jelent. — A társ fokuakra nézve az égő csillag közepén G betű szemlélhető ; a megcsalatott és együgyű aspiransoknak azt mondják, hogy az a G o d = I s t e n első betűje, de az avatottak tudják, hogy az a G o m e l = n e m z é s szó első betűje, miután a kőmivesek teremtést nem ismer-nek. A mesterek fokának adományozásánál a felveendőnek fülébe súgják : „Mac Benac, a látszólagos rothadás ;" azt hiszik, hogy evvel Manes halálát jelentik, ki csak látszóla-gosan halt meg, de szelleme él felekezetében. — A ,Rose-Croit" fok adományozásánál a testvérek gyilokkal felfegy-verkezetten veszik körül az u j testvért, az „őrök" kardjaikat keresztben ennek mellére r a k j á k , ily helyzetben kell esküd-nie, hogy ezen foknak titkait az alsóbb fokunkkal vagy idegenekkel nem közlendi. A fömester mondja : „igéred-e életeddel és véreddel is megvédeni a kőmivességet ?" A carbonarik esküje imigy kezdődik : „En esküszöm jelenlété-ben a mindenség nagy mesterének,a,jó testvérnek'(bon cousin) éltem minden perczét felhasználni, hogy győzelemre jussa-nak a szabadság, egyenlőség és a zsarnokság gyűlöletének elvei, melyek a tiszteletreméltó carbonarismus titkos és nyilvános működésének lelkét képezik." A carbonarik tehát Jézust övéiknek tartják, és neki ,bon cousin' czimet ad-nak. „A mindenség nagy mestere" alatt az örök természetet értik. A carbonarik állami ,társadalmi szövetsége' furcsa, ábrándos eszméket tartalmaz. Ime egy-két czikkely belőle, 1) Ausonia magában foglalja az olasz félszigetet, melynek határai a tenger, az alpok. 2) A létező kormányok
megszűn-nek s müködésök véget ér a jelen szövetség kihirdetése után, alávetni kötelesek levén magokat Ausonia köztársa-ságnak. Azon polgárok, kik ellenkeznek, száműzetnek. 3) A tartományi gyűlések nevezendik a püspököket, kanono-kokat és egyéb egyházi hivatalokat. 22) A végrehajtó hatalmat két király gyakorlandja, kiket a souveraine gyű-lés nevez. Az egyik a tenger, a másik a szárazföld királya, súrlódás esetében, ha egyenetlenség támad, a gyűlés nép-királyt választ, és ez végleg dönteni van hivatva. 24) A királyok családjai semmi előjoggal, kitűnőbb állással nem birnak Fiaik semmi joggal a választatásra nem birnak. A két király személyei sérthetlenek, kivéve, ha a haza ellen fordulnak. 31) A királyok nem állhatnak a sereg élére.
Közös, fényes palotájuk leend, hol a nemzetőrök őrködhet-nek csak. 32) Az olasz félsziget püspökei általános zsinatot tartván, a keresztény vallást eredeti tisztaságába visszahe-lyezik. Eme vallás Ausonia többségének vallása. Más fele-kezetek is türetnek, de nyilvános istenitisztelet jogával csak