• Nem Talált Eredményt

H a azt mondjuk hivő lélekkel, hogy egy buzgó ima

In document Religio, 1867. 1. félév (Pldal 62-67)

— 5 9 «•—

tisztáb b látásra képesít, mint a tévtanitók összes fölczifrá-zott syllogismusai és üres szólamai : nem állnak velünk szóba, hanem kiszámított megvetéssel (contemne et vinces) saját félsőbbségökre hivatkoznak. A látszat könnyen csal. Ez ellen csak egy biztos és kétségtelen támpontunk van, az isteni kinyilatkoztatásban, melynek midőn az ész magát alárendeli, nemcsak választási jogot gyakorol, de saját belá-tásával is él, hogy különbséget tegyen a rationalismus üres-sége s az isteni malaszt teljesüres-sége között. Meg kell valla-nunk, hogy az észnek támaszra van szüksége, és ez nem lehet más, mint a hit, mely bennünket tényleges j a v a k b a n részesít. E hitvallomásuak mindaddig változatlan érvényben marad, mig föl nem teszsziik, (s annak legjobb okai vannak, hogy soha se történjék) hogy egy második revelatio fogja megujitani a föld színét.

A keresztény lelkismeretben eszmék s meggyőződések gyökereztek meg, melyek életrevalóságukat nem egy-két század áldásdús, hanem örök életre kiható intézményekkel bizonyítják. Ne tartsa csak magát az ész saját elfogulságá-ban rablánczon s tegye le az elvakító szenvedélyeket : azonnal világos lesz előtte a tér,honnan a jelennek kétségbeejtő bonyodalmai közt tájékozhatja magát. A léleknek szüksége van fölüdülésre, s ezt egyedül az okszerű imában lehet föl-találni. Amint megszűntünk imádkozni, azonnal jelentkezett a távol árnyában örökös esküdt ellenségünk, a sátán alakja.

Mert hiában tagadjuk, az Isten szolgálatát s hitét, mikor elhanyagoltuk, okvetlen az ördög uralmának kell fölváltani.

Es tudnunk kell, hogy ily befolyás alatt minden gondola-tunk mérgezett, s minden cselekedetünk érdemetlen. Sokáig tűnődtem, váljon mi volna legilletékesebb neve azon álla-potnak, melyben az emberi ész hit nélkül bölcseleg ? E z t lehet nevezni tanult tudatlanságnak, mely az eredeti tudat-lanságtól abban különbözik, hogy életünk legdrágább örö-meinek árába kerül. Aki lelkismeretét akármely hatalomnak áruba bocsátja, s a közhasznúság örve alatt a keresztény erkölcsiség rovására alkudozik, körmönfont bulletineket vált, s ezeket szemkápráztatás tekintetéből minden nyilvá-nos hatóságokkal közli miheztartás végett : bizonyosan segit az igazságot és becsületet a közérdek álarcza alatt megfoj-tani. Itt kell m a g u n k n a k fogalmat szerezni a finomított zsar-nokságról, mely nem állit ugyan föl nyaktilókat, de kiszá-mított alattomos döfésekkel megöli az emberek lelkismeretét.

Ki van hivatva ily végső csapások elhárítására '? Nem más, hanem egyedül azon szellemerkölcsi hatalom, melyről olvas-suk a történelemben, hogy az Isten házába lépni akaró, de ártatlan vérrel bemocskolt fejedelemnek útját állotta. A

„surge tamdem carnifex!" rémlett Octavius elbódult sze-mébe s dörgött a már végső szakadásig csigázott vérengzés színhelyén a j a j o k közt elsiketiilt füleibe, kit nevelő nagy-b á t y j á n a k Julius Caesarnak halála megtanított, nem nagy-bizni senkiben, legkevésbbé pedig a közelebb állókban ; nem bizni még a szeretetben sem, mert hiszen Brutus szerette

Caesart, mégis leszúrta. — Fordulnak elő esetek, midőn az ember anyagi szükségből is fölmentve érzi magát lelkisme-retének ítélőszéke előtt. Távol legyen, itt a politikai önkény-nek annyiféle kisebb-nagyobb rovatát betölteni. A rabló éhségével a k a r j a menteni gaztetteit, a kényszerítő szükség érzetét hozza föl, hogy lelkismeretének mardosásait

elcsi-titsa. Nehéz dolog éhen meghalni, de a szükség törvénye, mely annyi módosításnak van alárendelve, ki nem menti a világot elárasztó istentelenségeket soha. Szükséges volt, hogy Júdás elárulja mesterét ; szükséges volt, hogy egy em-ber haljon meg a népért; szükség volt, hogy a keresztények üldözése s vérontása három századig tartson ; szükséges volt a I6-ik századi hitújítás, szükség Olaszország egységesítése, szükség . . . . Minek folytassuk ? Nincs szükség az isten tör-vényében megalapitott erkölcsi rend ellen ; s lia van, az kicsinált ürügye a szükségnek, hogy a tiltakozó ker. igaz-ság szemét be lehessen kötni.

Mintha látnám, hogy dörzsölik kezeiket a piláticusok, hogy nyögdécselnek a fájdalomtól, melyek a végső kénysze-rűség okozott, hogy hullatják a krokodil könyökét. Szerencse, ha nincs, aki átlásson a szunyogliállón. De nincs még veszve minden. Vannak éles szemek, melyek észrevétlenül is fölfe-dezik a tények rugóit az eszközök látterében. V a n n a k tiszta szabad lángelmék, melyeknek fénye túlhat a skepticusok anyagvilágján, s metaphysikájok tükörén át messziről is kije-lölik az utakat, melyeken a hit bizonyára a gyöngébb ész ere-jére is jótékonyan kiterjeszkedik. Nem vagyunk élő példák hiányában. A kormányzók és egyesek erkölcstenlensége igazi kétélű pallos, melynek csak nyelét kell megkaparitani, s nincs kétség a győzelemről, ha ezt ugy értjük, hogy az anyagi erőben áll. Világos az, hogy az én hitem s erkölcsisé-gem megköti kezeimet, hogy azokat illegális cselekedetre ki ne nyújtsam. Ha az enyimnél erősebb hatalom e gyöngéd, de valóban isteni köteléket széttépi : precariussá teszi a hely-zetet köztem és közötte, mert a kétségbeesés nem ismer kellő mértéket, s igazán csak a harhatalomnak enged. A társada-lom létérdekei magasabbak. A törvényeknek meg kell adni az erőnek ama kenetét és teljességét, melynek nyomain a közös megnyugvás tenyészik ; azaz a törvényeknek meg kell egyezni a közboldogság kívánalmaival, s tekintélyöket azon magasságtól kölcsönözzék, életerejüket azon központból szívják, melynek melege és világossága kiárad egész világra t. i. a kereszténység középpontjából. Amint a társadalom lé-telének ezen öntudatát föladja, összetartó kapcsaiból azonnal és erőszakosan kilöketik, stb.

Ezeket kívántam előlegesen közölni, hogy lássák test-véreim in concreto, mi a czélom s hova törekszem. A társa-dalmi alakulások immár szabad szemmel vizsgálhatók s ész-lelhetők. Ezeket fölvenni kötelesek vagyunk, igen, fölvenni vésőnk alá, mert ki nem kerülhetjük. Mielőtt a különféle anyagok fölolvasztva a kemenczében, kiöntetnének a min-tába, (erre még nagyobb idő kívántatik) mint a harangok : nehogy a szükséges jelképek, az egyformaság, a jótállás, melynek őre a lelkismeret, véletlenül elmaradjanak ; ne-hogy a „res nullius" stádiumában, midőn egy pillanatig (ily pillanat a nagy franczia forradalomban addig tartott, mig minden le nem romboltatott) senki sem mondhat magáénak semmit, a törvényes jogkövetelök intimidáltassanak, (mi fájdalom ! emberrel szokott történni,) s mi készületlenül talál-tassunk a válságban : rendithetlen öntudatunk erejére tá-maszkodva kell föllépnünk s isteni küldetésünk jellemével állnunk szembe a hitetlenséggel. Meg fogjuk győzni (ami meg-győzi a világot az a mi hitünk) ellenfeleinket saját történel-műkkel, melynek ellent nem mondhatnak. Ez a föladat. „Wir

8*

—•»« 60 « haben es uns zur ersten Aufgabe gestellt, unsere

Mitthei-lungen so treu als möglich mit Benützung der besten Quel-len zu geben. Gerade weil die confessionelle Polemik sich hier im Innern einer Seele verläuft, weil es ein und dasselbe Herz ist, welches zuerst dem Irthume sich zugewendet, und dann für die Wahrheit zu streiten beginnt, verlieren die Ge-gensätze, welche in der litterarischen Polemik oft mit zu viel Bitterkeit und nicht ohne Streitsucht geltend gemacht werden, viel von ihrer abstossenden Seite. Weil es ein erleb • ter und nicht bloss ein geschriebener oder gesprochener Streit ist, zieht er uns um so mehr an ; wir verfolgen ihn mit um so gespannterer Aufmerksamkeit, j e zäher der Wider-stand ist, welchem stets ein um so gröszerer Triumph der Wahrheit folgt."1) Ez a reményem és vigasztalásom.

Sántha Mihály.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

N Y I T R A — V á r o s u n k nov. 29-én nagy vendéget volt szerencsés keblében fogadhatni, s talán egy század ismét el-múlik, még hasonló megtiszteltetésben fog részesülni. Nmélt.

és főt. Falcinelli Marián athenei érsek és szentséges atyánk bécsi nunciusa, Esztergomból körünkbe érkezett, és ő mél-tósága kegyes pöspökünk várlakába szállt. Nov. 30-án mint

szeretett főpásztorunk püspökké lett szenteltetésének év-fordulóján, részt vett a hálaadó isteni-tiszteleten, mely után a ft. káptalant, s azután a többi papságot és szerzeteseket kegyteljesen fogadni méltóztatott, nyájás s valóban atyai le-ereszkedése által a körében élvezett pillanatokat elfelejthet-lenekké tevén. A magas vendég, püspökünk ő méltósága ál-tal vezetve, meglátogatá szent Vincze leányaink intézetét, a templomot, kórházat, iskolákat stb. magas érdeklődése előtt mi sem látszott csekélynek, leereszkedett a betegek ágyához ép ugy, mint a legkisebb gyermekhez, mindenütt vigasz-talva és örömet keltve. Az intézetben az e napra való meg-emlékezés még sokáig áldásban élni fog. Az irgalmas testvé-rektől ő méltósága a papneveldébe kiséré vendégét, hol a házi elöljárók és növendékek által fogadtatva, a kápolnába vezettetett, és még ő excellentiája a legfölségesebb Oltári-szentség előtt ajtatosságát elvégezé, a növendékpapság ének-k a r a szép összhangzattal az ,Ecce sacerdos magnus'-t éneének-kelte, azután ft. Gyurcsek János apát, kanonok és papneveidei igazgató ö nsga üdvözlé fényes latin beszéddel, és vonatko-zással atyánk szenvedéseire tolmácsolá a jelenvoltak érzel-meit ő szentsége iránt, a tisztelet és rendületlen hűség, az odaadás és szeretetben együtt szenvedés érzelmeit, mire ő nméltósága felelvén, egyszersmind megérintő, hogy ő szent-ségét azon érzelmekről tudósítani fogja. Megtekintő még az igazgató lakását, hol megáldá a növendékeket, elment az ét-terembe, s páratlan nyájassággal összekötött társalgása a növendékekkel, örök megemlékezésnek tárgyai leendnek.

Diszbeszéd után ő excja forró kivánatainktól kisérve, és a harangok zúgása között Apponyba távozott, főúri jegyesek frigyének megáldására.

Ezen lapok hasábjain volt tavai közölve a nyitrai ka-rácsonyfa-ünnepély, azon megjegyzéssel, hogy némi összeg,

*) Die „Convertiten" von dr. Andreas Räsz, Bischof von Strass-burg. I. Bevezetés.

mely későn küldetvén be, fönmaradt akkoron, a jövő eszten-dei hasonló ünnepély zálogául fog szolgálni. A remény tel-jesült, sőt az Ínséges idők netaláni visszahatásától félő bátor-talan reményüek is kedves meglepetéssel vevék észre, hogy a szivek ura a csapások közt fokozza az irgalmasságot, gon-doskodik a szűkölködő ártatlan gyermekekről, hogy még a n y j u k a kisded Jézus születésének évnapjára örömérzelmek-kel tölti el őket, a megvigasztaló ajándékokat az Üdvözitő nevében a ker irgalmasság nyújtsa nekik. A köztisztelet-övedzte iskolabizottmány, a szegény gyermekek könyörü-letre inditó állapotját, közvetlenül tapasztalván, nsgos. és ft. Krajcsik János apát, kanonok és iskolabízottmányi elnök, ft. Gyurikovics Mátyás esperes plébános és iskola-igaz-gató, tek. Csóka Károly és dr. Nagy József bizottmányi ta-gok, Wutzay Péter iskola-gondnok és Proksch E n d r e pénz-tárnok aláírásával fölhívást intézett a nagylelkű pártfogók-hoz, utalván a mostoha időkre, melyekben a szegény gyer-mekek ruházását az Isten rájok bizta, bizalommaikéré, hogy a szép czélhoz a k á r pénzbeli, a k á r ruházatbani könyörado-mányokkal járulni kegyeskedjenak. A bizottmány bizodal-mát szép siker k o r o n á z t a ; az iveken, melyekbe pillanthat-tam, körülbelül 450 f r . volt bejegyezve; névszerint kegyes püspökünk adott 10 ft., a ft. káptalan 50., Hunyady grófnő 10 ft., Berényi grófnő 10 ft., Odescalchi herczegnö 10 ft. és 30 rőf kelmét, a takarék-pénztár napi biztosok dijaikból 25 ft., azon fölül ezen intézet határozatából 200 f-ról a kamat

évenkint fog e nemes czélra kiadatni; mélt. főispány, és a városunkban állomásozó katonatisztek gyűjteménye egyen-kint szinte meghaladja 20 ft. sat. Különös figyelmet éb-resztett mélt. Apponyi Zsófia grófnő neve mellé jegyzett

156 ft 50 kr., tanúskodván jótevésben kifogyhatlan szivének ker. szeretetéről, melytől vezéreltetve opportune fölhasználta az alkalmat, midőn kastélyában főméit Borghese Pál sulmo-nai herczeg és nmeit, grof Apponyi Rudolfnak erénydús le-ánya Illona gróf-kisasszony dec 2-án tartott mennyegzőjére fényes főúri vendégkoszoru gyűlt össze, a nyitrai szegény gyermekek fölsegélésére magas vendégei között gyűjtést sze-rezvén, melynek eredménye, egyszersmind fönkelt szivü ven-dégeinek köztünk emelt hála-emléke, a föntemlitett összeg.

Sz. Vincze leányai a gondjukra bizott gyermekekkel, ma-gukra vállálták a leányok közt kiosztandó ruhákat ingyen elkésziteni, hogy igy mennél több kis testvérök részesüljön karácsonyi ajándékban, s azért az ócska ruhák és a föntki-tett 30 rőf kelmén kivül, még 123 ft. áru kelmét adott nekik a bizottmány földolgozásra. Ily előkészületek között elkö-zelgetett karácsony előestéje, a gyermekek ezen kiváló örömnapja, melyen a helybeli sz. Vincze leányainak zárdá-jában a karácsonfa-ünnepély és ezzel összekötve a ruha-ki-osztás történt. Számos egyházi s világi vendégek jelentek meg a meghatározott időben a gyermeksereg közt ; az ir-galmasnénék gondja által csinos betlehemi jászoly és két karácsonyfa, ajándékokkal dúsan ellátva és fényesen kivi-lágítva, volt fölállítva egy nagy teremben, ezek látása már emelkedett hangulatot idézett elő, mi alkalmas előkészítésül szolgált magára az ünnepélyre. Három óra után nsgos és ft.

Krajcsik János elnöklete alatt kezdetét vette az ünnepély, ft. Gyurikovics Mátyás nyitotta azt meg, szép és lelkes elő-adással a karácsonyfa-ünnepély czélját, szellemét és örömeit

ecsetelvén, s beleszővén a kedves és mélyen vallásos iró gróf Stolberg öntapasztalatát a n n a k hatásairól, végül a szegény g y e r m e k e k nevében köszönetet mondott a nagylelkű párt-fogóknak. Ezen örömtől ihletett kebelből jött előadás után a g y e r m e k e k fölváltva énekeltek és s z a v a l t a k , ' f i u k és le-á n y k le-á k v le-á l t a k o z t a k a kisded Jézus dicsőítésében és a jóte-vők iránti hála kifejezésében; a fiuk b á t r a n és emelkedeteb-ben, a l e á n y k á k szendén és kedvesen,miből k ö v e t k e z t e t n ü n k lehetett, hogy a fiuk és l e á n y k á k helyes tapintattal képeztet-n e k a képeztet-nevelés által jövő hivatásukra, azok a képeztet-nyilváképeztet-nos pá-lyára, ezek a ker. családok gyengéd szivü és benső vallásos érzelmekben dús őreiül. A ruhakiosztásnál közel 80 fiu, és 71 l e á n y k a k a p t a k 2, 3, sőt 4 d a r a b r u h á t is, amint szegóny-ségök k i v á n t a ; azonfölül egész csomag k ö n y v e t a d a t t a k a tanitók, hogy azok között oszszák ki, kik még iskola-köny-vekkel nem birnak. Végül a j ó g y e r m e k e k a dúsan megra-k o t t megra-karácsonfámegra-król részesítettemegra-k a j á n d é megra-k o megra-k b a n . S igy ven-dégek és g y e r m e k e k mélyen meghatva, örömtelt kebellel h a g y á k el a helyiséget, ahol hódolatokat n y u j t á k át a szü-letett Isten-embernek, és tanúi v a l á n a k azon h a t á s n a k , me-lyet az Ur irgalmának egy sugára előidézett.

Dec. 27-én ő méltósága kegyes föpásztorunk a papne-veldei kápolnában több n ö v e n d é k n e k föladá a tonsurát, má-s o k n a k a kimá-sebb rendeket, émá-s egy má-sz. ferenczrendiit pappá szentelt.

B E S Z T E R C Z E B Á N Y A , j a n . 9-én. A „Religio" czitnü lap a felső magyarhoni legelterjedettebb katholikus lapok n a k egyike levén,1) és mi s a j n á l a t r a méltó, felső magyarhoni szlávok, fájdalom ! tulajdon egyházi lappal nem bírván, k é n y s z e r í t v e látom magamat az említett lap tisztelt szer-kesztőségénél menedéket keresni és fölkérni, szíveskednék következő sorokat lapjában közrebocsátni. a)

A felső-magyarhoni püspöki megyék összes papsága részéről már rég panasz emelkedett, mennyire el van ha-nyagolva n á l u n k a nép által a templomban használtatni szokott k a r é n e k . N a g y szükségünk van egy jól rendezett és j a -vitott egyházi tót é n e k g y ü j t e m é n y r e , de még nagyobb szük-s é g ü n k van egy h a n g j e g y e k k e l ellátott k a r é n e k e szük-s k ö n y v r e . A templomi énekekben oly szakadozottságés egyenetlenség ural-k o d i ural-k , hogy a legtöbb és legural-közönségesebbeural-kben szöveg é s dallam tekintetében, alig néhány község egyezik meg. Már h o g y mily rendetlenség keletkezik ebből átalában minde-n ü t t , de külöminde-nöseminde-n búcsújáró helyekeminde-n, azt fájdalom! minde-nagyominde-n g y a k r a n nem kis idegenséggel t a p a s z t a l h a t j u k .

H o g y tehát e tekintetben bizonyos rend és egység be-hozathassék, E g r y János székesegyházi karmester és besz-terczebányai képezdei zenetanitó, m a j d n e m minden részről felszólittatván, alkalmat talált egyelőre egy kisebb, egész egyházi évre kiterjedő teljes egyházi é n e k t á r t „Katholicky s p e v n í k " czim alatt kiadni. A hibátlan szöveg k ö n n y ű orgo-nakisérettel van ellátva, mihez előjátékok is j á r u l n a k . H a

' ) Ha ez volna a leginkább elterjedt lap, szomorúan állna Ma-gyarország felső része. Szepesmegyébe 5, beszterczebányaiba 3, rosnyói-ba 16, kassairosnyói-ba 23, nyitrairosnyói-ba 11 példányrosnyói-ban jár ; gondoljuk tehát, hogy más lapokat járatnak, melyek előttünk ismeretlenek. — Szerk.

Szivesen engedünk helyet, most és máskor ; politikai vélemé-nyekre nézve különbözhetünk, de egyházi tekintetben testvérek vagyunk egy csapásban, egy örömben. — Szerk.

az emiitett műben ittott hiány is merülne föl, mégis m e g f e -lel czéljának, kivált midőn körülményeink tekintetbe véte-lével más jobbról szó sem lehet. Ha alkalmas lap b i r t o k á b a n v o l n á n k , ugy az emiitett mű szövegére és az utóbbinak orgonakiséretére vonatkozó bírálatomat mindenesetre é r v e k -kel is támogatnám.

A nép-ének emeléséről több megyei kerület nem cse-kély számú lelkészeivel tanácskozván, m i n d n y á j a n velem abban megegyeznek, hogy mielőbb az elhanyagolt egyházi ének egy jól szervezett,hangjegyekkel ellátott é n e k e s k ö n y v használata által javittassék, hogy igy a szokásban levő éne-k e éne-k szövegében és dallamában egység u r a l éne-k o d j é éne-k . E g y oly énekeskönyvről van itt szó, mely egy később kiadandó áta-lános és tökéletesen javított é n e k e s k ö n y v n e k alapjául fog szolgálni. E z okból katholikus egyházi nép-énekünk érdeké-ben az összes szláv a j k ú lelkészettel foglalkozó főtisztelendő papságot fölkérem, szíveskednék E g r y J á n o s említett éne-keskönyvét közhasználat végett bevezetni és terjeszteni. H a netalán itt-ott az említett é n e k g y ü j t e m é n y a l a k z a t a és ének-zete fölött a vélemények különböznének is, kivánatos volna mégis, hogy magán-nézetek miatt el ne napoltassék az ének-beni egység, annál is inkább, mert pénz- és erőének-beni sze-génységünk mellett egy oly czélszerii miinek kiadása hihe-tetlen nehézségekkel j á r . Szíveskedjenek tehát a főtiszte-lendő plébános u r a k E g r y János é n e k t á r á t p á r t f o g á s u k k a l támogatni és a k á n t o r o k a t kötelezni e mü szerint, valamint az iskolában a gyermekeket, ugy a népet oktatni, hogy u g y mielőbb az éneklési modorban egység eszközöltessék mind-addig, mig a nép számára egy más, tökéletesen megfelelő énekeskönyv meg fog jelenni, hogy valahára épen ugy egye-sítve legyünk ének által, mint egyeegye-sítve v a g y u n k Isten és

hit által.3) Bella L. János,

székesegyházi praebendatus Beszterczobányán.

ROMA, dec. 30-án. K a r á c s o n y n a p j á n az isteni-tiszte-let végével a szentatya szokás szerint a bíbornoki testüisteni-tiszte-let szerencse-kivánatait fogadta, melyeket a bibornok-helynök fejezett ki. A pápa válasza lényegben következő vala. „Kö-zepette a viharnak, mely most az egyházat éri, kedvesen veszszük a k i v á n a t o k a t , melyeket ez ünnepélyes alkalommal a bíbornoki testület hoz ; ragaszkodásának és gyengéd tisz-teletének érzelmei segély n e k ü n k a gondviselés által r e á n k mért megpróbáltatás elviselésére. Mi Istennek szol-gái, k i k szerencsések v a g y u n k táplálkozhatni mindennap az erősek kenyerével, k i k erőnket m i n d e n n a p f o k o z h a t j u k az eucharisticus lakomán, az élet táplálékát vévén, mi mon-dom, nem félhetünk a veszedelmektől, nem szükség megijed-n ü megijed-n k a próbáitatásokomegijed-n, hamegijed-nem b á t r a megijed-n kell harczolmegijed-numegijed-nk az U r harczait. A n a p o k b a n hallottuk, hogy Coreában több ál-dozár vérét ontotta Jézusért. Ezen legifjabb vértanuk által adott példa erősítsen bennünket, hogy minden alkalommal

3) A legrövidebb utat ajánlanék a derék Egry János urnák : küld-jön a m. s főt. püspököknek egy-egy példányt, kérvén, vizsgálják át, és h a j ó n a k , ha minden más énekeskönyvnek hiányában, hasznosnak talál-ják, legyenek kegyesek a lelkipásztorokat e könyvre figyelmeztetni, sőt, ahol lehet, megvételét parancsolni. A nép éneke kiséri az egyházi litur-giát, a nép énekének is helyesnek, egyháziasnak kell lenni ; mi pedig helyes, mí egyházias, ebben csak a ft. püspök ur a biró. — Szerk.

62 .

készek legyünk i n k á b b életünket feláldozni, mint hütele-n e k hütele-n e k lehütele-nhütele-ni kötelmeihütele-nkhez. E perczbehütele-n, igaz, hütele-nem fehütele-nyeget b e n n ü n k e t coreai üldözés, a r e á n k szabott megpróbáltatá-sok, a színlelések, álakoskodámegpróbáltatá-sok, csábitámegpróbáltatá-sok, csalámegpróbáltatá-sok, ör-dögi mesterkedések, melyekkel elleneink az egyházat meg-t á m a d j á k , hogy j o g a i meg-t elmeg-tiporják. N a p o n k i n meg-t lámeg-tjuk őkemeg-t j ö n n i a leghizelgőbb ígéretekkel. Mindennap megújulni lát-j u k az ördög kísértését : omnia tibi dabo, si cadens adorave-ris me. D e Üdvözítőnk példája szerint erre b á t r a n kell tud-n u tud-n k válaszoltud-ni : V a d e retro satatud-nas. Remétud-nylem, hogy a zivatar, mely Péter b á r k á j á t ingatja, nem fog növekedni, de bármi történjék, készen kell lennünk, hogy fokozódjék bizalmunk Istenben, ki a veszély mérve szerint n y ú j t j a se-gedelmét. H a békülési a j á n l a t o k a t tesznek n e k ü n k , ha a béke olajágát n y ú j t j á k felénk, mi a béke szolgái, mi A n n a k képviselői, ki mindenek felett irgalmas, f o g j u k tudni, mit kell t e n n ü n k ; de azon feltétel alatt, hogy jogaink sértetlenek m a r a d j a n a k , e g y h á z u n k és a szentszék isteni alkotmánya megtámadva ne legyen. E g y é b i r á n t minden bizalmunkat Istenben helyezzük, tőle v á r u n k minden körülmények között segélyt és e r ő t , bizonyosak levén abban, hogy mindig ő f o g j a n e k ü n k adni szabályait magunkvise-l e t ü n k r e , s z a v a k a t és femagunkvise-lemagunkvise-leteket. A d j a az I s t e n , hogy

mindannyinak legyen annyi bizalma k a r j a hatalmában, hogy minden alkalommal m o n d j u k : Dominus protector vitae meae, a quo trepidabo ? — Dec. 27-én sz. János ö szentségé-nek védszentje n a p j á n a pápa a diplom. testületszentségé-nek és serege tiszteinek ü d v k i v á n a t a i t fogadta a consistorium ter-mében. Az utóbbiakhoz intézett válasznak csak rövid értel-mét a d h a t j u k . Érzelmeinek a d v á n kifejezést, utasítást adott egyúttal. Figyelmeztette őket, hogy őrizkedni kell. „Minden n y u g o d t n a k látszik itt, de meddig fog t a r t a n i ? Nem bizonyos t a c t i k á n a k következménye-e V Meg f o g j á k kisérteni a rend-zavarást. E g y lap mondá, hogy a forradalom avval fogja

kezdeni, hogy konkolyt hint a hadseregben. K ö n n y ű n e k t a r t j a ezt, miután a hadsereg különböző elemekből alakult.

D e ez rágalom, mondja a szentatya. A forradalom nem látszik tudni, hogy egy s u g y a n a z o n szeretet lelkesíti őket.

E g y é b i r á n t a romai nép, mely kitűnően pápai, hü fog ma-radni, habár felzuditására „a szabadság földjéről," „az igaz-ság hazájából" fognak küldeni izgatókat. N e csináljunk

E g y é b i r á n t a romai nép, mely kitűnően pápai, hü fog ma-radni, habár felzuditására „a szabadság földjéről," „az igaz-ság hazájából" fognak küldeni izgatókat. N e csináljunk

In document Religio, 1867. 1. félév (Pldal 62-67)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK