• Nem Talált Eredményt

A „contrat social" elmélete, mely az Istent s az ember természeti jogainak magasabb

In document Religio, 1867. 1. félév (Pldal 102-109)

kútforrá-sait mellőzvén, mindent egy képzelt

1 1

) eredeti, hall-gatagon elfogadott szerződésre vezet vissza s igy minden jognak kútfejét az emberek közakaratába helyezi, ahelyett, hogy az emberi jogokat biztosította volna, azokat ingatag alapra fektetvén, inkább ve-szélyeztette és oly államelméletre vezetett, mely az állam-mindenhatóság zsarnokságát eredményezte. A

„személyi j o g" az állam elvunt fogalmába elmerült, a tulajdonjog pedig a közakarat kénye, az állam egyedáruságának feláldoztatott. A komoly észlelő figyelmét ki nem kerülhette a pantheisticus irány, mely ez elméletben rejlett s mely a né-met bölcselemben eléggé kizsákmányoltatok.

1 2

) A

) Szalay László, Magyarország története I. kötet 115. lapon.

í l) D r . Pauler Tivadar a „contrat social" rendsze-rét „jogkölteménynek" nevezi. Jog s államtudományi En-cyclopaedia 35 lap. 48. §. 2. p.

I2) Hegels Lehre hatte im Grunde kein anderes absolu-tes Prinzip übrig, als die „Bewegung," hatte alle Individuali-tät, alle Persönlichkeit wie in Gott so im Menschen vernich-tet. Es enstand darauf die Bewegungspartei, die . . . Da He-gels Lehre die menschliche Persönlichkeit, die Quelle des

99 közvélemény nem is mulasztotta el a jogfogalmat ez érte-lemben felkarolni s a „socialis" köztartóságnak eszméjét a gyakorlati életbe átültetni. A jószág-elkobzások a franczia forradalomban s azon napjainkban is divatozó kor, mindent államtulajdonnak kijelenteni, ennek világos tanúbizonysá-gául szolgál. Proudhon e rendszert „a gyakorlati bölcsészet rendszerének'' nevezi.

„Óvakodnunk kell—úgymond Ahrens — ama panthei-sticus nézettől, mely szeriut minden egyes emberek létök-kel és vagyonukkal ez emberiségben elmerülvén, mely ré-széről viszont az Istenben merül el. E nézet szerint Isten egyedüli tulajdonosa, egyedüli s legfőbb birtokosa mindan-nak, ami létezik. Az emberiség s egyes emberek, nem bir-ván önmagokban saját életelvvel, a személyiség leronthatlan elvével, s nem egyebek levén, mint az Isten létezésének puszta módjai, kifejlődésének fokozatai, nem birnak, hanem biratnak, nem tulajdonosok, hanem az általános lény tulaj-donai. A pantheisticus tanitmány eszerint szükségkép a ja-vak minden emberek közötti általános közösségére vezet."1 3)

Kiáltó szükséggé vált tehát egy oly bölcseimi rendszer, mely a jognak ethicai felfogását, ennek viszonyát a jóhoz, az életjavakhoz erkölcsi alapra fektetvén, oly

állam-szerve-zetre vezessen, mely a személyi jogot, tisztelvén a tulajdon-jognak szentségét is, biztositsa. Az állam vagy bármi néven nevezendő nemzeti hatalom, mely a joggyakorlatban az ethicai mozzanatot kizárja, vagy kizárólag „a hasznossági elvnek" hódol, a jognak élet-idegét elvágja, s az önistenitő és communisticus törekvésű tömegnek csak — s csak is az

erőszak érveivel felelhet.14)

Ez kérlelhetetlen logicája a téves jogfogalomnak, mely a jelen társadalmat á t j á r j a s végelemzésében a személy és vagyonbátorságot alapjaiban megingatja. (Folyt.)

Schlauch Lörincz.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

P E S T , jan. 31-én. A catholicismus napjainkban türel-metlenségről vádoltatik, holott talán inkább arról kellene vádoltatnia, hogy nagyon is türelmes. Saját füleinkkel hal-lottuk, hogy egy társaságban az egyházat türelmetlenségről vádolták, mivel az egyik vagy másik felekezet kedveért dogmáit meg nem változtatja! Hiába „Erit enim tempus, cum sanam doctrinam non sustinebunt, sed ad sua desideria coa-cervabunt sibi magistros, prurientes auribus : et a veritate quidem auditum avertent, ad fabulas autem convertentur."

(II Tim. 4, 3. 4.) Azt mondám, hogy nagyon is türelmes, s szavaim bebizonyítására a pesti iskolákat hozom fel, van-e itt egyetlenegy kath. tanintézet, ahonnan más vailásbeliek

Eigenthums vernichtet, auch des Eigenthum läugnete und am Ende . . . dem französischem Communismus die Hand reichte. (Rede gehalten am 26. April heim Antritt des Lehramtes der Rechtsphilosophie Dr. Ahrens.)

" ) Ahrens H. természeti jog vagy jogphilosophia fordítva, Ma-gyar Ferencz által, Egerben 1850. 201. lapon.

I 4) A jog s morál közti különbség ezen elmélet által nem ron-tatik le, fenmaradván az előbbinek tulnyomólag a külső, az utóbbinak a belső forum ; de belső összeköttetésüknél valamint a summum jus summa injuria elvénél, végre a jogtól elválaszthatlan erkölcsi kötelmek tekinteténél fogva a rideg elszigeteltség tagadtatik.

ki volnának z á r v a ? — s midőn más vallásfelekezetiek ezen iskolákat látogatják, mindenkor figyelmeztetnek, hogy hit-oktatást saját lelkészeiktől kérjenek, nem több-e ez, mint türelem ? — De hát lia a nem katholikusok iskoláit tekint-jük, ugyan ezt fogjuk-e ott találni ? — Nézzük például a

„Vasárnapi iskolákat," kezeimben van egy czédula, mely igy szólt: „Tisztelt tanár u r ! Ezen sorokat előmutató P. — E.nevezetű mesterinast méltóztassék a vallástanitásból ki kér-dezni^ képességéről bizonyitányt adni, hogy a felszabadításá-hoz szükségelt vas. isk. bizonyítványt részére kiállíthassam."

Aláírva v a n V — . L —. I I I oszt. tanitó.Miért nem küldetnek ily-lel© mesterinasok az illető igazgatóságtól, mint ez a kath.isko-láknál történik,saját iskolájokba, hol saját vallásukat tanulhas-sák, mig ellenkezőleg ott a ref. vallástanitót hallgatják, mi-után az 1790—91-ki törvények 26 art. 13. §-ban ezek mon-datnak : „injungatur praeterea sub severa poena, ne quis-cumque demum ullum catholicum ad amplectendam religio-nis evangelicae professionem quocutnque praesumat allicere medio." De kérdezzük mi oka ennek ? A felelet igen egy-szerű, mert a kath. vasárnapi iskolákban mindenki, hogy bizonyítványt kaphasson, három évig járni köteles, mi néha, tekintvén, hogy vannak kik gymnasiumi vagy

reál-iskolákat végeztek, nem volna szükséges ; a dolgon igen könyen az által lehetne segíteni, ha a nagyméltóságú kir.

helytartó tanácsnak kimondani méltóztatnék, hogy minden-kinek kiadandó a bizonyítvány, ki a szükséges ismereteket magának megszerezte De nemcsak ezen vasárnapi iskolák-ban, hanem a pesti ref. gymnasiumban is találunk kath. if-j a k a t minden vallásoktatás nélkül, a nm. m. kir. helytartó-tanács 1863-iki april '21-én 27,363 szám alatt kibocsátott szabályrendelete ellenére. De kérdezzük, kapnak-e és kitől kapnak azon ifjak saját hitünk igazságainak ismeretében o k t a t á s t ? Hol és mikor és kinek felügyelete alatt járnak, vagy átalában járnak-e a kath. isteni-tiszteletre ? járulnak-e a szentségekhez? A kath. egyház föpásztoraihoz tartozván a középtauodák ifjúságának vallásoktatása felett őrködni, amint ezen jogukat és kötelességüket a kath. tanodákban biztosaik által gyakorolják is, nem vonatnak-e el az alól egészen az ily ifjak ? ki az ily tanulók saját lelkésze? Ez valóságos visszaélés és a törvényeknek sajátságos kijátszása, mely annál hathatósabb orvoslást kiván, minél tágasb kaput nyit a vallási indifferentismusnak. Ilyféle eljárást kárkozta-tott és karhoztat a Sz.-Lélek I N Pius által a syllabus 79-ik tételében : „Enim vero falsum est, civilem cuiusque cultus libertatem, itemque plenam potestatem omnibus attributam quaslibet opiniones cogitationesque palam publiceque mani-festandi condicere ad populorum mores animosque facilius corrumpendos ac indifferentismi pestem propagandain." Ha-sonlólag a 47-ik tételben : Postulat optima civilis societatis ratio, ut populäres scholae, quae patent omnibus cuiusque e populo classis pueris, ac publica universim instituta, quae literis severioribusque disciplinis tradendis et educationis ju-ventutis curandae sunt destinata, eximantur ab omni Eccle-siae auctoritate, modératrice vi et ingerentia, plenoque civi-lis ac politicae auctoritatis arbitrio subiiciantur ad imperan-tium placita et ad communium aetatis amussim." A 48-ban

„Catholicis viris probari potest ea iuventutis instituendae ratio, quae sit a catholica fide et ab Ecclesiae potestate

se-1 3 *

— « 1 0 0

«H iuncta, quaeque rerum dumtaxat naturalium scientiam ac terrenae socialis vitae fines tantummodo, vel saltern prima-rio spectet." Figyelemre méltók e tárgyban a jelenkor hit-vallójának Herrmann freiburgi érseknek 1854-i martius 15-én mondott szavai ; „Ist nicht gross die Schaar derjenigen, welche mit höllischerArglistunsereZeitgenossenin dieFinster-niss des Irr- und Unglaubens zu führen suchen,? Die Gläu-bigen werden nur dann den verführerischen Stimmen, die al-lenthalben an ihr Ohr dringen, widerstehen, so sie frühe, zur Zeit nämlich, wo sich die religiösen Überzeugungen für das ganze Leben fixiren, und der Geist eine bestimmte Richtung gewinnt, mit erleuchtetem und freudigem Herzen glauben lernen an Jesum als den Gottessohn und Erlöser, und an alle Wahrheit und Gnade in seinem Evangelium und seiner Kirche. So können und werden sie sich später nie wieder von seichten, unwissenden, vornehmen, leichtfertigen und gegen die Kirche heimlich ergrimmten und gleissenden Ge-rede, welches zur Zeit von so vielen Zungen geredet wird, irre machen lassen. Sei't fest überzeugt, dass man in der Kindheit und Jugend, aber auch fast nur in diesem Lebens-alter hört. Der Kindheit und der Jugend müsset ihr euch

desshalb mit vollem Eifer annehmen." Mivel pedig a tri-denti zsinat sess. X X I V . cap. 4. de ref. eme szavai szerint :

„Nullus autem contradicente episcopo, praedicare praesu-m a t , " reforpraesu-mátus vallású katholikusnak a katholicus hitet nem hirdetheti, azért nékünk — mi ezt remélleni a k a r j u k — senki rosz néven nem veszi, hogy mi az egyház iránti

tisz-telet- és szeretetből fennebi sorokat irtuk. Avispa.

MISKOLCZ, jan. 31 -én. Midőn e levél Írásához fogtam, eszembe jött, mily szerencsések a fővárosi levelezők, kik az újdonságokban csak ugy dúlhatnak,mig ellenben mi vidékiek, néha legjobb a k a r a t u n k mellett is, alig vagyunk képesek va-lamely eseményt jelezni a hitélet mezején. Most is oly ese-mény leírására szorítkozunk, mely tulajdonkép B. M. út-lapjába tartoznék. Mult hetekben ugyanis megyénk első alispánjának neje több miskolczi s vidéki helv. vallású höl-gyet hitt meg értekezletre, mint hallom, egy borsodmiskol-czi „filléregylet" — nőegylet — létrehozatalára. Hogy ez a többi magyarhoni nagyobb városok példája ellenére feleke-zeti társulat akar lenni, kitetszik onnét, hogy arra csupán helv. vallású nők és csupán a helybeli helv. vallású papság-hivatott meg. Az ellen nincsen semmi kifogásunk, hogy va-lamely törvényesen bevett felekezet felekezeti társulatokat szervezzen ; mert arra joga van, csak tegye ki a czéget és ne használja az általános elnevezést. Borsodban és Miskol-czon más vallású hontársak is laknak, még pedig a megyét tekintve, nagyobb számmal mint helv. val atyafiai. Kezembe vévén az egri főmegye 1867-ik évre megjelent névtárát, abban azt találom, hogy Borsod megyében 120,677 rom. s 10,198 görög katholikus; 82,380 h e l v . - s 3556 ág. vallású és 13,918 zsidó találtatik. Igy tehát m á r a katholikusok jóval tekintélyesebb száma tiltakozik az általános „borsod-miskol-czi" czég ellen. Ha oda teszik, hogy „borsod-miskolczi helv. val. nő vagy filléregylet," nincs, s nem lehet ellene semmi ellenvetésünk. Czélja a helv. vallású árva szegény-gyermekeket segélyezni. Ez ellen ismét nem lenne semmi kifogásunk, ha mint felekezeti társulat saját felekezete anyagi erejével megalakulva s arra támaszkodva,

ugyan-csak saját hitsorsosainak gyermekein gyakorolja a felebaráti szeretet és emberiség cselekedeteit. De amint hallomás után tudjuk, itt azon viszásság fordul elő, hogy mig egy részről a más vallásúak teljesen kizáratnak, más részről a kizárot-tak segély-adományok nyújtására fölszólittatnak. Ez oly különös tény, melyet bővebben megvilágítani fölösleges. Ré-szünkről ugy vagyunk meggyőződve, hogy miután a nő-egyletek czélja, elvontan minden felekezetességről, álta lános humanisticus tényekre szorítkozni, ezt k á r volt Mis-kolczon is szem elől téveszteni. De ha megvan, ugy jó lesz figyelembe venni észrevételeimet az illetőknek.

Eszmetársasitásnál fogva eszembe jut, mily zajt ütnek a prot. szinezetü lapok, ha valamely kath. egylet vagy tár-sulat kimondja nyíltan, hogy katholikus. Amint azt a legény-egyleteknél is tapasztaltuk, hol tisztán kath. pénzen, kath.

erőkkel föntartott., s majdnem tisztán kath. tagokkal biró egyleteknél roszalják s roszalták a „katholikus" czimet. És íme Miskolczon keletkezik egy nőegylet, mely ugyan czi-mét nem vallja be nyíltan, mégis tisztán protestáns, és kath.

adományokat sem vet meg ! — m — B E R L I K , dec 28-án. T e g n a p és tegnapelőtt a követek házában az oktatásügyi költségvetés kerülvén vita alá, többé kevésbé progressista óhajok nyilvánultak. Az ,Oberkirchen-rath'-ban rendszeresített uj tanácsosi állomásra szavazván meg a jövedelmet, erélyesen követelték a poroszevangelicus egyháznak autonom állását az alkotmány 15-ik czikke ér-telmében. Richter ur kivánja, hogy a kamara eme egyház ügyeibe beleavatkozhassék, miután költségeit is ö szavazta meg. Wultke visszautasítja ezen követelést,mert,mint mondá, a kamara a kath. cultusösszegeket is megszavazza anélkül, hogy ez feljogosítaná a kath. egyház belügyeibe avatkozni.

Loeve, az ismert radicalis mondá : a katholika egyház az alkotmány 15-ik czikkelye által biztosított önkormányzat minden előnyeit és áldásait bírja, független az államtól, és ezen függetlenséggel kitűnően él. Ellenben az evagelikus egyház az udvari theologia nyomása alatt van, és általa el-nyeletik. Mint a többi nemkatholikus szónok, ő is panaszolja a maga egyházában az autonomia hiányát. A katholika egy-h á z n a k ez iránybani előnye irigységet kelt, és érezteti ve-lök egyházuk alsóbbságát. — A gyűlésben a catliolicismus ellen semmi sértő szó nem hangzott, senki sem kívánt egy-házunkra befolyást, kiki óhajtja bizonyos mértékben a világi és egyházi hatalom különválasztását. A k a r j á k a prot. egy-házaknak is függetlenségét az államtól. Bizonyára jó szív-vel örvendeni lehet a szónokok magatartásának. Csak egyT közölök, J u n g ur, beszélt Poroszországról, mint protestáns államról. E z é r t kérdőre vonatván Michelis kath. bölcsészeti tanár és követ által,menti magát mondván : hogy ha Poroszor-országnak szükség is a protestantismus elvét hangsúlyozni, azért mégis köteles minden vallásnak egyenlő szabadságot ad-ni,tehát a katholikusnak is.MichaeliscsakpariteticusPoroszor-szágot ismer, melynek egyenlő kötelezettsége vau egyházunk irányában is. Csak azáltal,hogy szabadságot és védelmet nyújt a kath. egyháznak, t a r t h a t j a fön magát, és folytathatja külde-tését. Az elvállalt kötelezettségeknek és alkotmányos garan-tiáknak megfelelőleg bánván a katholicusokkal, Poroszor-szág csak kötelességét teljesiti. Ezért a katholikusok nem tartoznak nagyobb köszönettel az államnak, mint p. o. a

mi1 0 mi1 M" -nisternek azért, hogy az alkotmányt fel nem forgatja. Ezen

beszédet zajos tapsok követték, miszerint a vallási szabad-ság alapja a polgári szabadszabad-ságnak, mely utóbbi nem lehet meg az előbbi nélkül. Ezen tárgyalások után még néhány érdekes számadással szolgálok. A prot. consistoriumok ren-des költségvetése: 417,711; a kath. cultusé : 749,118 tallér évenkint. Ezen jelentékeny többlet onnan magyarázandó, hogy a k a t h . egyház vagj'ona különböző kormányok által elkoboztatván, a kormány köteles a papságot fizetni. A posen- gneseni és kölni érsekek, és boroszlói herczegpüspök k a p n a k évenkint és egyenkint 12,000 tallért; az ermelandi püspök 10,000 t., a többi 8000 t. Ezen fizetésen kivül a püs-pökök mellékjövedelmei 2 és 4 ezer tallér között ingadoznak.

Egyedül a boroszlói jelentékenyebb jövedelmekkel bir ama megye-részekből, melyek az osztrák birodalomban vannak.

A segédpüspökök évenkint kapnak 2 — 3000 tallért. A me-gyék nagy terjedelme miatt, mindegyiknek van segédpüs-pöke. Rohden indítványára a kamara 500 tallért szavazott meg a eultusministerium kath. osztálya főnökének, mint pótlékot, és igy ő és ugy mint a prot. osztályok főnökei k a p 4000 t. A kamarának a katholikusok iránti eme hangulata

különösen az utóbbi eseményeknek tulajdonítandó, melyek megmutatták, hogy a katholikusok, bármit tartsanak is egyébkint jobbnak, az állam iránti kötelmeiket hiven telje-sitik. Meglehet, hogy a régi gyanakodás megujul, és az em-iitett hangulat meg fog változni Nem tesz semmit. Jelenben legalább nyertünk tiszteletben, elismerésben, és remények-kel a k a r u n k a jövőbe tekinteni egyházunk ügyét illetőleg H a változik a helyzet, majd emiékezetökbe idézendjíik azon u r a k n a k , mit mondottak egykoron. Nassau herczegsége, mely félig katholikus, 5 választókerületre osztatott, az éj-szaki szövetséggyülésére történendő választásokra nézve.

Oly ügyesen j á r t a k el, hogy biztos többségre csak egy kerü-letben számithatnak a katholikusok

IRODALOM.

I)r. Newman -— ismert hires angol convertita, a mult évi sz. olvasó ünnepén, a birminghami oratoriánusok templo-mában, melynek elöljárója, egy szent beszédet tartott, mely

„a pápa és a forradalom" czim alatt nyomtatásban is meg-jelent, s amelylyel a szentszék iránti ragaszkodásának s tántorithatlan hűségének ujabb szép bizonyítványát adta.

— Az említett napon — püspöki meghagyás folytán min-den templomban I X . Pius ő szentségeért közös könyörgé-sek tartattak, mert — mint a főpásztori levél mondja — egy más nap sem alkalmasabb e czélra, mint a sz. olvasó ünnepe, u. m. mely az imádság által kivívott szentszék győzelmének emlékére van rendelve. Továbbá az említett püspöki kör-levél meghagyja a lelkipásztoroknak, hogy a híveket a sz.

mise előtt kitanítják azon kötelességekről, melyekkel a szentszék ii'ánt tartoznak, különösen pedig arról, hogy a jelen viszontagságteljes időben a pápáért imádkozzanak. A

szónok, népszerű világos előadásának folyamában, e kérdést állit föl : mivel tartozunk mi a szentszéknek ? s miután hit-tanilag megmagyarázza a romai szentszék méltóságát, isteni rendeltetését, a pápa jogait és hatalmát, egyszerű de fontos szavakkal fejti ki azon kötelezettségeket, melyekkel minden ker. hivő tartozik iránta, tudniillik, hogy tekintve

kormány-hatalmát a Krisztus országára nézve, tekintve vallási ren-deleteit, soha sem szabad a pápa a k a r a t j á n a k ellenszegül-nünk, soha szavainak ellenmondanunk, soha tetteit bírál-gatnunk,soha oldala mellől elállanunk. „Vannak-—úgymond

— földi királyok, kik zsarnok hatalommal birnak ; s az alattvalók ugyan engedelmeskednek ezen hatalomnak, de sziveikben föllázadnak ellene. Ellenben mi soha sem zúgo-lódhatunk a korlátlan hatalom ellen, melylyel az egyház főfeje bir, mert az Krisztustól adatott neki, s midőn neki engedelmeskedünk, az ő Urának engedelmeskedünk. Soha sem szabad kételkednünk arról, hogy a pápa az egyház kor-mányzásában — több mint csupán emberi belátástól vezé-reltetik. Az ö igája, Krisztus igája, tetteiért ö felelős, nem mi ; számot ő fog adni az Urnák, nem mi. Még a tisztán vi-lági dolgokban is mindig biztos az ő részén, —s igen vesze-delmes az ő ellenei részén állani; az ő tettein kell szüntelen

csüngnünk szemeinkkel, s követni őt mindenhová, ahová ő megyen, s soha el nem hagyni őt, bár mennyire szorongat-tatnék is, — hanem minden körülmények közt s minden ellenei ellen védenünk kell öt, hasonlóan mint a fiu az ő atyját, s a nő az ő férjét védelmezni fogná; mert mi tudjuk, hogy az ő ügye, Isten ügye. — Ugyan igy áll a dolog az ő utódaira nézve is." — Azután előhozza, mennyivel tarto-zik az angol nép hála fejében a szentszéknek, azon sok jótéteményekért, melyeket annak köszönnie kell. Végre

át-megy a szentszék iránti kötelezettség második pontjára, mely abból áll : hogy különösen most, a pápáért imádkozni tartozunk. Mielőtt ezen kötelezettségről szólana, ő szentsé-gének hosszas küzdelmeit, szorongattatásait, melyek a szó-nok véleménye szerint most válponton állnak — röviden, de velősen elszámlálja. „Több mint ezer év7, sőt közel ezeröt-száz év előtt vevé kezdetét ama nagy harcz, melyről már előbb tevék említést t. i. ezen világrész régi és u j lakói közötti nagy tusa. Egész özöne a barbár népeknek boritá el Európát, Ezek pogányok valának, s a keresztényeket ere-jökkel túlhaladva , vallásunkat nagy veszély fenyegeté.

Azonban a pápa és a püspökök bátorságot nem vesztve, egész erejöket oda fordították, hogy ezen jövevényeket is megtérítsék, valamint egykor századok előtt megtériték azokat, kikre most e veszedelem szakadt. S Isten kegyelme sikerrel koronázta fáradozásukat ; az angol-szászok is meg-t é r meg-t e k a meg-többek közömeg-tmeg-t, minmeg-t már előbb mondám. Az u j megtértek — mint könnyen gondolható — igen hálásak lettek a pápa és püspökök iránt, s ezen hálájukat azáltal a k a r á k bebizonyítani, miszerint tágas javadalmakkal aján-dékozák meg őket. melyek a bekövetkezett nehéz napokban a kereszténységnek a világrai befolyását sokat biztosították.

S így lett a katholikus egyház gazdag és hatalmas, a püspö-kök fejedelmekké s a pápa souverain, hozzá illő nem csekély birodalommal. Ezen állapot sok századig maradt meg, mig-len háromszáz év előtt a protestantismus forradalma ütött ki. Azóta a pápák befolyása és hatalma világi tekintetben igen megcsökkent. Másrészről, az egyház ellenségei napról napra hatalmasabbak lettek, úgyhogy jelenleg majdnem minden befolyását s hatalmát elvesztette már az egyház a világi dolgokra : a püspökök magas állásuktól megfosztvák, s némely tartományokban alig van több befolyásuk s jelen-töségök, mint az egyháztól elszakadt secták pastorainak.

Azonban, ha mindjárt a püspökök el is vesztették az idők folyamában világi rangjukat, mégis a pápa megtartá a magáét, mintegy exceptio a regula lett ö. Az isteni gondvi-selés ugy intézte el, hogy Roma s körüle egy tágas tarto-mány az ö birtokában sértetlenül megmaradjon. Végre ma, ugyanazon okok eredménye által, melyek a püspökök világi hatalmát megrendítették, a pápára nézve is azon veszély támadt, hogy földi birtokait elveszítse. Már a legutóbbi száz éven át is többször lön megalázva a pápa, de ú j r a

Azonban, ha mindjárt a püspökök el is vesztették az idők folyamában világi rangjukat, mégis a pápa megtartá a magáét, mintegy exceptio a regula lett ö. Az isteni gondvi-selés ugy intézte el, hogy Roma s körüle egy tágas tarto-mány az ö birtokában sértetlenül megmaradjon. Végre ma, ugyanazon okok eredménye által, melyek a püspökök világi hatalmát megrendítették, a pápára nézve is azon veszély támadt, hogy földi birtokait elveszítse. Már a legutóbbi száz éven át is többször lön megalázva a pápa, de ú j r a

In document Religio, 1867. 1. félév (Pldal 102-109)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK