• Nem Talált Eredményt

Azt, hogy az elszakadó állani ne tehesse az egyház körében, amit az egyházzal legszorosabban

In document Religio, 1867. 1. félév (Pldal 78-84)

össze-kapcsolt állam tett, mi is a k a r j u k : evvel a laicus, vagy inkább a megváltást elvető, ismerni, szabályul venni vonakodó államot nem helyeseljük, hanem csak az u j prothasisnak u j apodosist n y u j t u n k . Az ellenmondást az állam részéről, ellenmondással az

egyház részéről orvosoljuk, hogy positiv állításun-kat megvédhessük. Szeretnők, hogy az egyház és ál-lam közötti romboló viszályok megszüntetésére alkal-mas szabályt, cselekvési,közigazgatási mérvet találná-nak fel, azon módon kivül, amelyet sz. Pál felállított :

2) Francziaországban kezdődött ezen államelv, mégis III. Napoléon császár, annyi társadalmi károkon, annyi ál-lami csapásokon okulva, mint regenerator, az államot, a tár-sadalmat vallásos igazságon, mint elven a k a r t a felépiteni, s ezt, valamint az állam és egyház szövetségét a legünnepé-lyesebb alkalmakkor bevallotta. 1852 sept. 26-án Marseille-ben mondá „Mindenütt, ahova lépek, a vallásos eszmék föntartásán és terjesztésén fáradok, mert ezek legmagaszto-sabbals, ezek vezérelnek a szerencsében, vigasztalnak a sze-rencsétlenségben." 1852 oct. 19-én Bordeauxban : „A religio-nak és az erkölcsnek akarom meghóditani mindazokat, kik a ker. népek között lakván, alig ismerik Krisztus Jézus pa-rancsait." Azon év dec. 1-én a két kamarát megnyitván :

„Segítsetek engemet hazánkban , melyet a forradalom annyira feldúlt, oly kormányt megalapítani, melynek alap-ja a religio legyen." 1864 j a n . 14-én Bonnechôse bibornok-hoz : „Vezérünk, támaszunk a hit, — — a vallásos hit és a politikai." — Amit külföldön régen eldobtak, mint haszon-talant abba hagytak, azt egy nem mindennapi toll a P. Nap-lóban mint ujat, mint üdvöset ajánlgatja.

* 75 in nomine Jesu omne genu flectatur coelestium, terrestrium et inferorum, — és amit a Megváltó kimondott : haec est vita aeterna, ut cognoscant te solum verum Deum, et quem misi-sti, Jesum Christum. Elválást, elszakadást javasol a „Ve-zéreszmék" irója e ezélra. Az Isten rendelése, az egyház ta-nítása, a dolog természete szerint, a viszálkodások gyökeres elfojtása csak a megváltási rendnek, vagy is Krisztus Jézus egyházának csonkitlan, föltétlen elismerésében, tiszteletében van : az uj-jog, mint mondják, a mai társadalom, e ezélra az elválást javasolja, mondván : ,maradjon az állam az Isten által szabott észjogban, a természeti morálban '3)

Hittanilag mondhatnók, hogy a természeti rend önma-gában nem állhat meg a természetfölötti rend nélkül, mert megromolva levén, föntartó, orvosló erő nélkül alásiilyed. A természeti rend, mihelyt a természetfölöttitől elszakad, ha-lálra van kárhoztatva, „qua die comederitis, morte morie-mini," hogy meg nem halt, csak a természetfölötti rendnek megigértetése tartotta fön, tehát életben maradt, hogy a ter-mészetfölötti rend által egykoron orvosoltatva, egészséges lehessen, élhessen. Az uj-jog emiatt lehetetlenségből indul ki, s lehetetlenségre törekszik.

Hittani érvünket el nem fogadják, habár a dogma tár-sadalmi igazság, mert társit, és mert csak dogma hozhat össze társadalomba, — habár állami erő, mert áll, és csak dogma állhat renditlenül.

Alkalmazkodunk, — s a dolog természetét szem előtt tartva, ezen elválást, a legepésebb viszályok szülőanyjának mondjuk. Miből is keletkeztek e viszályok egész Európában ? A természetfölötti rendnek, az egyháznak szándékolt mellő-zéséből. Csak a szándék, csak egyes pontokban megkisérlett elválás annyi viszályokat keltett, mennyit fog kelteni a vég-rehajtott elválás ? Könnyű kimondani : „maradjon az állam az észjogban, a természeti morálban," de mikor egyház nél-kül azt sem tudhatjuk igazán, mi az észjog, mi a természeti morál ? Lesz vélemény az észjogról, nem lesz észjog, lesz vélemény a morálról, nem lesz morál. Könnyű kimondani az elszakadást; de mikor az állam elszakadása által nem lehet a népet is elszakítani az egyháztól, a vallásos népnek val-lásnélküli, a nép legszentebb érzelmeibe ütköző kormány-zása lesz, a nép kárhoztatni fogja a kormányzást, a kormány a népnek vallásosságát: lesze b é k e ? lesz nyugalom? F a g y -ból tüzet, tűzből fagyot várnak. Ami az egész világon, ami minden időben viszályt keltett, nem fog az békét, nem fog az nyugalmat hozni ma sem közénkbe. Gondolják, hogy béke lesz, mihelyt az Istennek hátat f o r d í t a n a k ; pedig csak épen a k k o r kezdődik a b a j az Istennel.

Politikusaink négyszöges kört kisértenek, nem akar-ván vallani a dogmát, a két hatalom szükséges szövetségé-ről, dogmává emelik a természetelleni elszakadást a kettő között. A természetelleniség mindig megboszulja magát.

Akik a mai műveltség elvét vallják ezen elszakadás-ról, elvárnóR, nogy elvök szerint minden hit- s vallásbeli kérdéstől tartózkodva, elméletöket gyakorlatban, az igért polgári nyugalmat a vallási dolgokra nézve, saját példájok-ban fogják felmutatni. Akik oly aranybékét hirdetnek a vallásokra, megvárnók, hogy békét hagyjanak a religionak.

3) P. Napló 259. sz. 11. nov. 1866.

A szó legalább, melyet hangoztatnak, tett után kiált. Mit látunk pedig a gyakorlatban ? Egyetemes támadást, szaka-datlan zaklatást a vallási ügyekben lelkeink ellen. A Prot, lap o k t a t j a Magyarországot, mi az apostoli jogok, mik a kath.

egyház szabadságai. Akik az állam elszakadását az egy-háztól leghangosabban kiáltozzák, legtöbbet bajlódnak val-lási kérdésekkel. Kikerülték-e a vallás háboritását ? Fel-idézték. Indifferentismust kiáltanak, mégis a religiót üldö-zik. A religio kárhoztathatja az indifferentismust, de ennek nincs joga kárhoztatni, ez csak ellenmondással kárhoztat-hatja a religiót. Voltak az egyháznak ellenségei ; de mai nap nem egyesek, hanem tömegek, nem egyes intézményét, hanem az egyház szükségességét, nem a kinyilatkoztatás történeti tényét, hanem bölcseimi lehetőségét, magát a Meg-váltó istenségét, magát az Isten létét támadják meg. Kik ? Akik az uj-jogot, az állam elszakadását az egyháztól, az in-differentismust vallják. ,Nem kell törődni semmiféle vallás-sal', ezt mondják, mégis legtöbbet törődnek vele, elveiket az első gyakorlati kísérletben megtagadják. ,Magára kell hagyni az egyházat,' mégis az egyházba tolakodnak, az egyházat reformálni merészkednek. Megadtuk már mi ma-gyarok ennek az árát ; türelmesek, túladakozók voltunk békeszeretetből ; mit nyertünk ? Ezt : ,adjátok meg maga-tokat katholikusok Magyarországban, vagy veszszetek el.

Uralkodni nem tudtok, mert kiejtettétek kezeitekből az ural-kodást csupa testvéri szeretetből, szolgálni sem tudtok, mert ez természetetekkel ellenkezik, most azt mondjuk : adjátok meg magatokat, — később mondani fogjuk : meddig e föl-dön katholikusok lesznek, nem lesz béke.' Lesz béke ? lesz nyugalom ? Epen csak most gyulád ki valójában, mert hogy az állam indifferentismusát bölcselmileg megalapíthassák, hogy az uj-jog, az uj-müveltség elveit kifejthessék, kénysze-rülnek a religio és a ker. morál legelső elveit kitagadni ; hogy igazolhassák viseletüket, lerontják a religio és morál alapigazságait ; s megtámadva minden oldalról a kath. egy-házat, elvüket megalapíthatni vélik. A laicus állam eszerint nem államrendszer, hanem a természetfölötti és természeti religio és morál igazságainak kitagadása. A laicus állam, nem állam- hanem vallásrendszer per antiphrasim, nem az állam nyugalmára, hanem a vallásosság letiprására ha-talmas segédszer. Ostromolják az Isten egyházát, a megvál-tási rendszert egyesek, a k a r n á k , ostromolja azt az állami hatalom is. Ostromolták a forradalmárok a királyi trónokat, nem sokra mentek, segédül hivták az erkölcsileg, jogilag megromlott királyi trónokat, s nagy sikert a r a t t a k : ezt a k a r j á k a laicus állammal is.

Miután mindez csak kath. országokban kisértetik meg, a kath. nemzetek világosan láthatják, hogy itt nem békéről, hanem a vallástalanság, az erkölcstelenség állami megalapí-tásáról, ha lehetséges volna, van a szó, tehát vallási fer-getegről.

Pius szentatya szólt a syllabusban, nem dühödtek fel leginkább az uj-jog tollhősei ? Rendszeröket feldöntve lát-ták, rendszerök kitagadásával egyetemes lármát csináltak, az állami hatalom beavatkozását követelték, a bulla ellen kardot rántottak. Ez vallási béke, békével hagyni az egy-házat, nem törődni avval, mit tesz a pápa. Rendszerökböl békét jósoltak, s ők magok kiáltottak üldözést a pápai

szó-10*

zat ellen. Magyarországban sem terem e fa más gyümölcsöt, itt sem játszik a hazugság másféle szint, béke név alatt öli a religiot, dúlja, dúlni fogja az egyházat. De jókat kellett Ígérni, hogy ami vészt rejt, megkedveltethessék, a szót ter-mészeti jelentéséből kellett kivetkőztetni, hogy csak szólni is lehessen felőle.

A vallásos igazság, a vallásos kötelesség kárhoztatja vállalatukat; ők érzik, ők tudják ezt; ösztönből,jól átgon-dolt tervből mindkettőt a szivekben elfojtani iparkodnak.

Ez a laicus államnak elmélete, mely minden vallásos lélek-ben ellenséget, minden vallástalan léleklélek-ben párthívet talál, s aszerint viseli magát. Dixerunt : pax, pax ! et non est pax.

Non est pax impiis, dicit Dominus ; confusio et infelicitas in viis illorum.

Kerülik, mellőzik az Istent, és csak akkor bonyolód-nak bele leginkább. A belga solidaris mondá : a lélek nyu-galma az Isten tagadása; a magyar vezéreszmék irója m o n d j a : az egyház tagadása az állam nyugalma. S épen akkor kerekedik fel e viszályok fergetege legszilajabban.

Nem jósolunk, nem fenyegetünk itten, hanem csak történetet beszélünk, Európára figyelmeztetünk. Nem is le-het ez máskép. Lássuk a laicus állam természetét, taglaljuk az eszmét, a villongások magvaira b u k k a n u n k , a vallásor-kán torkához jutunk.

A laicus állam egy messze, az egész társadalomra szét-ágazó elvet tartalma«. Ha az állam elvál az egyháztól, a ter-mészetfölötti rendtől, nem lesz vallásos nevelés, vallásos oktatás, vallásos házasság, szóval politikailag nem lesz reli-gio. Mindezek létrehozásában a religioba ütköznek, mert mindezt a religio kárhoztatja. Épen mikor legtöbb szó vau a laicus államról, legtöbb szó van a religio ellen, mivel min-denütt a religioba ütközik. Nincs politikai, nincs társadalmi kérdés, mikint már Proudhon, az istentelenségnek eme vas-fogu logicusa mondta, melynek gyökere nem a theologiában volna. Épen mai nap legkevesbbé lehetséges tehát a politi-kából a religionarius elemet kikerülni, mikor a laicus álla-mot üdvözlik, mert minden lépésen a kath. lélekbe ütköznek.

Az egyetemes szavazat pedig feljogosít mindenkit, hogy minden politikai kérdést a religio szempontjából vehessen fel, mikint mások azt a religioval ellenséges szempontból felve-szik. A nemzet igy két táborra oszlik, egyik kárhozatosnak fogja mondani a politikát, mely nem vallási elvekből, igaz-ságokból vonatik le, másik kárhozatosnak fogja mondani a politikát, mely a religiot egészen nem mellőzi, egyetemes a szavazat, egyetemes a beleszólási jog az állam ügyeibe, — hol lesz az igért b é k e ? Kényszeríteni senkit sem szabad; a vallásos polémiák szilaj fergetegét fogja hozni a laicus állam az igért nyugalom helyett.

H a e laicus államnak elve nem érintené annyira az egyházi, a természetfölötti rendet, ha csupán földi dolgok körül forogna, meglenne az ohajtott vallási béke, nyugalom ; de legtöbb alkalmazásaiban épen azon rendbe ütközik, nem kerüli, de szüli tehát a viszályokat. Az egyházzal szorosan összecsatolt államnak van vallási nyugalma, mert tisztelve a vallásos lélek minden szent érdekeit, intézi a világi ügyeket.

Lehet itt is félreértés, lehet viszály, mert emberek kezelik az egyház és az állam ügyeit, de nem lesz rendszeres, elke-rülhetetlen viszály. A laicus állam nem más, mint

rendsze-resített, soha be nem végezhető vallási viszálkodás az állam és a nemzet vallásos érzelme, meggyőződése ellen. íme ! a benső szövetség békét hoz, a javaslott elszakadás, viszál-kodást szül.

Taglalhatják, javasolhatják az elszakadást, a laicus álla-mot, de vallási békét, nyugalmat ne jósoljanak belőle. E laicus állam csak csaló külszin, csak álnok ürügy az állami hata-lom által a vallásos érzelmet kiölni a nép szivéből. Laicus állam annyi, mint az Isten törvényétől, melynek őre, hirde-tője az egyház, függetlenített állam. Ily államnak mindent szabad, különösen az egyházat mindonnan eltávolítani, hova az állam belépni szokott. Mi az pedig mainap, amibe az állam be nem avatkoznék ? Mi az, amiből az egyházat ki nem űzhetné ? Kiűzi az iskolából, a családból, a birtokból, az utczáról, a piaczról, mindenhonnan, hova testi kéz bejuthat, szóval a laicus állam kitagadása az egyház, a religio külső, társadalmi léteiének. Mivel pedig az állam kényszeritő hata-lom, tehát az anyagi hatalom hadizenete a szellemi, a vallási hatalomnak. Meddig az egyház mondhatja az államnak : ketten vagyunk e világon, — az anyagi hatalomnak van korláta, a laicus állam nem más, mint korlátlan hatalom a nép fölött. Szabadelvüség vitatja a laicus államot, nem is vezetett a szabadelvüség másra, mint zsarnokságra.

A laicus állam a vallásos lelkek ellen indított háború.

Nem lehet másképen.

Álljon a laicus állam, nem fog-e kárhoztatást találni minden vallásos szivben '? Ettől menekülni fog akarni a lai-cus állam, gondja lesz tehát, hogy a vallásos elmék másképen ítéljenek, mintsem eddig. Minden mód, minden eszköz foga-natba fog vétetni az elmék megrontására. Az elmékben élő vallásos örök elvek, igazságok az állam által fognak ostro-moltatni. Lesz népirodalom, népdráma, felolvasás, segélyezés, népkönyvtár stb., hogy az elmék kedvezően vélekedjenek a laicus államról, vagyis, hogy elszakadjanak a vallás igaz-ságaitól, melyek a kormányt oly engedelmességre parancsol-j á k az Isten törvénye irányában, mint az egyes polgárt ; az ál-lam elszakadt e törvénytől, gondja lesz,hogy az egyes ember is szakadjon el. A kormány minden lépésen látni fogja, hogy a vallásos nép érzületébe ütközik, hogy ő a néptől, a nép pedig a kormánytól idegen : önfentartási ösztönből oda fog törekedni, hogy a nép ne legyen vallásos, igy lesz összhang-zás a laicus állam kormánya és népo között. Az önfentartási szükség és ösztön fogja vinni a politikust a vallásos elvek megdöntésére, mert ezek ellenében fön nem állhat A vallá-ses elmék fogják az egyház-állami vitát kezdeni, más rész-ről, hogy a laicus állam fönállhasson, ennek hivei fogják keresni, mindenüvé hajon ragadva vonszolni a vallás-vitákat.

Lesz-e tehát béke ? A laicus állam egyetemessé vált vallás-vita lesz, — a laicus állam ügyetlenül palástolt üldözés lesz nem már a kath. egyház, hanem a religio első és legfőbb elvei, igazságai ellen, állítván: ne gondolj az Istennel sem-mit. A vallásos szív elitéli a laicus államot, ennek hivei szükségképen elítélik a vallásos szivet, mégis ez uton Ígér-nek vallási békét. Sem mi, sem ők nem fogunk

nyugod-hatni, a kölcsönös infamia nem enged békét.

A vallásos nép nem fogja helyeselni a laicus államot, hogy ez fönnállhasson,a nép vallásos érzelmeit fogja tiporni. A laicus állam hivei és a religio ellenségei egymásnak barátai.

Heródes et Pilatus facti sunt amici. Hogy a természetfölötti religiot megtörhessék, megtámadandják a természeti religio igazságait. A természeti jó meg nem állhat, hanem ha a ter-mészetfölötti által tartatik fenn.

Béke helyett tehát végnélküli vallásos küzdelem, harcz, romlás, szellemi s anyagi nyomor, erkölcstelenség, nemzeti sülyedés. S ezt a j á n l g a t j á k nekünk béke szin alatt.

A szabadelvüséget mindenben hazugnak, álnoknak, ravasz-nak, csalóravasz-nak, csapásnak találjuk történelemben, bölcselem-ben, hittanban, jogtanban. Mikor a religio mellőzését kiált-j á k , minden alkalommal a religioba elegyednek. Ez a törté-nelmi hazugság. Mikor minden vallásfelekezetnek tiszteletet esküdnek, a természetfölötti kath. és minden más természeti religionak alapelveit t a g a d j á k . Ez a bölcseimi hazugság.

Mikor vallási békét Ígérnek, s rendszerüket a vallásos lélek ellenében fönn nem t a r t h a t j á k , ezen vallásos lelket üldözni kényszerülnek. Ez a jogi, ez a politikai hazugság.

A vallási viszályokat, a vallások üldözését elvben kimondják, mégis békét jósolnak. Ez diplomatai hazugság. Béke név alatt háborút izenni, mikint Lamartine az 1856-i párisi congressusról mondta.

É s ilyenekkel nálunk elméket fogni lehetséges. Az elmék, mint gazdátlan állatok, szerte tébolyognak. H a mon-d a n á k : gyülöljük minmon-dazt, ami religio, monmon-danók : gonoszok, de mégis őszinték vagytok. Most pedig ? . . . A magyar lehet nyers, de alattomos, vagy álnok nem szokott lenni ; ezen jellemaljasságot az európai romlott műveltségből kenegetik a m a g y a r r a a cosmopoliták.4)

Legyen a kormány a nemzet meggyőződésével, érzel-meivel ös8zhangzó hatalom E k k o r lesz szilárd alapja. A nem-zet vallásos, legyen a kormány, legyen a törvényhozás, legyen a közigazgatás is vallásos. A nemzet akarja, hogy a nemkath. vallásfelekezetek minden szabadságaikban marad-j a n a k , nem pedig, hogy a kormány, hogy az alkotmány minden religiot kitagadjon,|amint ezt a laicus államrendszer hivei, a szavak értelmével is ellenkezve, Magyarországba behozni a k a r j á k .

A kőmivesség államrendszerei a hazát megdönthetik, de fel nem építhetik, valamint sehol sem építettek még.

Igy mutatja be magát a szabadelvüség charlatannak, aki soha nem képes szavát tettekben beváltani, mert min-denben ép az ellenkező az, ami teljesedik. Vallásos békét igér, s a viszálkodásokat g y ú j t j a ki ; igen, mert vallási békét keres a vallás lerontásával, h á t r a van még, hogy erkölcsi békét keressen, az erkölcsi törvénynek kitagadásával, s miután már egy kezet nyújtott, nyújtsa a másikát is a belga solidarisnak, a szabadelvüség vaskövetkezésü logicusának, mondván : ,1a paix de l'âme c'est la négation de Dieu.'

4) Guéroult „Opinion nationale" szerkeszó'tje 1865. april 8-án ugyanezen laicus államot vitatta a törvényhozó-testületben, mikint Ri-casoli az ö körleveleiben ; Guéroultnak a kormány nevében válaszolt gróf de la Tour azon nap, april 8-án : ,,Par son union avec l'Eglise, l'Etat fait tourner à son profit l'influence qu' elle exerce sur les coeurs droits, intelligents, élevés : l'Eglise a besoin de l'Etat pour exercer dans toute sa plénitude sa mission civilisatrice. La conciliation est donc dans l'intérêt de l'un et de l'autre pouvoir. — Dieu, qu'il ne faut pas oublier dans la vie politique des peuples, car les peuples, qui l'oublient, no tarderont pas à remplacer son image par de sanguinaire idole." — Union 100 sz. 10. apr. 1865.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

E S Z T E R G O M , dec. 27. - Tudvalévő, hogy Oláh Mik-lós esztergomi érsek 1566-ik évben papneveldét alapított Nagy-Szombatban, ahol akkortájt száműzetésben lakott káp-talanával együtt az esztergomi érsek. Ilyképen ez évben volt 3-százados évfordulója a szent Istvánról nevezett ősrégi papneveldének, mely már második évben lakja páratlan czélszex-üséggel és diszre nézve a honban elsőségben álló pompás épületét, Esztergomban. A kegyeletek fölülmulhat-lan ápolója nsgos főt. Zalka János kanonok apát és a pap-nevelde igazgatója már a mult években tett intézkedéseket, hogy a 3 százados alapítási ünnepet megüljük, és azt hatá-rozta, hogy sz. Adalbert napján tartassék meg szavallati estélylyel ; ámde akkor az országgyűlési teendők távol tar-tották a főpásztort, ki azt jelenlétével volt emelendő. Azután az iskolai év végére tüzetett ki az ünnepély, de ekkor a szászok zaklatták ki a nevelde lakóit. Utoljára nov. ] -je szemeltetett ki, mint a bibornok s érsek születésnapja, ámde ekkor elragadta őt már a halál körünkből. A gyászfüzök pedig nem hangozták vissza az öröm szózatát. Ekképen ki-szorultunk a szent karácsonyig. U r u n k születésének előesté-jén előkelő vendégsereg jelenlétében ének- és szavallati

estély tartatott ezen alkalomból gyönyörűen feldíszített aula major-ban. Latin és magyar szónoklatokban dicsőíttetett a buzgó alapító és jóltevők emlékezete, kiemeltetett a papi tudományosság becse, a jámborság mindenekfeletti szüksége és az alázatosság mint a papi tökéletesség alapja. Az éne-kek pedig a kis Jézust és örvendező szent Anyját magasz-talták. Lelkesülten mondá az egyik szónok : Laetare nobis-cum parvule divine ; quem nobis-cum pastoribus cernui adoramus, quem cum angelico exercitu hymnis celebramus, suscipe benignus obsequia nostra ; ecce enim collegium juvenum, paratorum ad irrigandam tuam plantationem, non tantum vultus sudore, sed si opus est et sanguine ! És igy megkez-dettük a negyedik századot, szétfutva az emlékezet szár-nyain az élt és a hitért annyit szenvedett ősök dicsőségén és elmerengve a ködös jövendőn, melyből annyi baljóslatú esemény csilláma rezeg felénk.. ..

A szentkereszti pálosak minden tekintetben gyarapod-nak. Nem régen gróf Sándor Móricz ur 50 forint, nmlgu Vörös Mihály pécsi kanonok ur 100 frtnyi segélyadomány-nyal kedveskedett nekik, a kezdet számos nehézségeinek enyhítésére. Gróf Forgács Ág. püspök 200, H a m a r Pál ur 400 kötetnyi könyvvel ajándékozták meg a zárdát. Az ada-kozó kezek ne feledkezzenek meg a magyar szerzetről....

U r u n k születésének előestéjén öltötte fel a pálos habitust Győrök László jómódú ügyvéd Miután elintézte ügyeit, s elhelyezte két gyermekeit, régi szándékát végrehajtotta és szerzetes lett. Érett észszel, határozott szivvel tette a lépést, reméljük, hogy jelen boldogsága állandó leszen. Ritka tüne-mény napjainkban, szivböl kívánjuk, hogy mig szép

U r u n k születésének előestéjén öltötte fel a pálos habitust Győrök László jómódú ügyvéd Miután elintézte ügyeit, s elhelyezte két gyermekeit, régi szándékát végrehajtotta és szerzetes lett. Érett észszel, határozott szivvel tette a lépést, reméljük, hogy jelen boldogsága állandó leszen. Ritka tüne-mény napjainkban, szivböl kívánjuk, hogy mig szép

In document Religio, 1867. 1. félév (Pldal 78-84)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK