134
ii. rész \ portrék \ radnóti miklós135 Radnóti Miklós
(1909–1944)
Radnóti Miklós portréját néhány versből, egy esszéből és fényképekből, il-letve szöveges dokumentumokból ismerheted meg. Összeállításunkat rész-ben montázstechnikával készítettük, vagyis a dokumentumokból Neked kell összeraknod a saját Radnóti-képedet – kiegészítve az itt nem szereplő versekkel, szövegekkel!
A szerelem örök
A szerelmesversek általában nem feleségekhez szólnak… Ritka a hitvesi köl-tészet az irodalomban, hisz a legnehezebb talán a mindennapokat, az egy-formaságot versbe emelni, s közelről amúgy is minden másképpen látszik…
Petőfi , Ady, Tóth Árpád mellett Radnóti Miklós az, aki közelről s távolról is egyként öltözteti verssorokba nem fogyó szerelmes szavait. A Kis nyelvtan játékosságával éppen úgy, mint a Tétova óda fegyelmezetten gördülő, meg-megálló szívdobbanásaival vagy az Erőltetett menet már biztosan tudott halált lüktető búcsúzásával-reménykedésével.
A Levél a hitveshez is annak az úgynevezett Bori notesznek a darabja, melyet a költő legyilkolása után egy évvel találtak meg az exhumáláskor a Győr melletti Abda község határában lévő tömegsírban. Együtt a Hetedik Bájoló gyűlik a felleg, surran a villám s már feleselget fenn a magasban dörgedelem vad dörgedelemmel, kékje lehervad lenn a tavaknak s tükre megárad, jöjj be a házba, vesd le ruhádat, már esik is kint,
A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, – s szivemben nappal ujra megtalálom, – hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra, kamaszkorom kútjába visszahullva féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifj uságom csúcsán, majdan, egyszer, a hitvesem leszel, – remélem ujra s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, – csak messze vagy. Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;
csodákban hittem, s napjuk elfeledtem, bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen, de elborult s a bombák fönt a gépben zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek, fölmértem s mégis eltalálok hozzád, megjártam érted én a lélek hosszát, – s országok útjait; bíbor parázson, ha kell zuhanó lángok közt varázslom majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg, s a folytonos veszélyben, bajban élő vad férfi ak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2×2 józansága hull rám.
RADNÓTI MIKLÓS BORI NOTESZ
mondta. Aztán, amit egyikünk sem tett, kezet nyújtott, és bemutatkozott: – Czakó Pál. | – Formes Attila – mondta a sűrű
eclogával, a Gyökérrel, a Razglednicákkal s más költeményekkel. Radnóti a végsőkig kiszolgáltatottak, a mindenüktől megfosztottak tehetetlenségével és méltóságával vállalta a halált. Nem fogadta el társaitól a felajánlott mene-külési-hazatérési esélyeket, holott tudván tudta, hogy ezzel a halált választja.
Nemcsak erkölcsi nagyság ez, nemcsak fi gyelmeztetés, de örök időkre szóló emlékeztetés is: „Oly korban éltem én a földön / mikor az ember úgy elalja-sult, / hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra…” (Töredék)
A Bori notesz versei a költészet megtartó erejét példázzák. Amikor már semmi sincs, akkor még mindig lehet írni hexametereket „sort sor alá ta-pogatva”, akkor még mindig lehet vasárnaponként előadásokat tartani a fogolytársaknak Arany János költészetéről.
S persze a legfontosabb: Fanni. Szőkesége, szeme, keze, barátsága, sze-relme. Fanni versben: az újraélt élet, az újrajátszott szerelem, a megint és megint megtalált Fanni. A hegyről lenéző ember egyszerre min-dent viszonyítva érzékel: csak ő képes arra, hogy ama lenti világban megérezze a létezés katarzisát s az együtt-létezés egyetlen esélyét.
ecloga ([gör.] ’szemelvény’) Először Vergilius idilljeinek megnevezésére szolgált (az idillikus pásztori világ szem-beállítása a barbár városival), majd álta-lában a – gyakran párbeszédes – pász-tori versezeteket, idilleket jelentette.
Az ókorban fő témája a szerelem és az erotika volt, később az értékvilágok szembesítése, mint Radnótinál is.
„idill (gör.) eidyllion [képecske], más néven: ekloga, pásztori költemény,
bukolikus költemény, költői műfaj, a leíró költészetnek s közelebbről az életképnek egyik formája, mely egysze-rű embereket fest, kik a természet ölén patriarkális viszonyaik közt, romlatlan érzésökkel, naiv gondolkodásukkal, derűs és boldog életet élnek.” (Pallas Nagylexikon) Ma az ’idill’, ’idillikus’ szó a valóság megszépített, eszményített ábrázolását jelenti.
bukolika (a falusi életet eszményítő) idillisztikus pásztorköltészet
„2005. december 19., hétfő
… HOL VAGY?
Dr. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Fifi ) Budapest díszpolgára lett. Férjét régóta kerüljük, pe-dig amíg csak Győrig tartott az M1-es, s onnan Abdán át kellett menni Bécs felé, minden alka-lommal letettünk egy szál virá-got Melocco szobra elé. […]
Déri Jancsi mesélte, hogy egyszer Fannikánál forgattak, s a gyártás-vezető ment fel elsőnek a lakásba, majd lekiabált a többieknek:
– A csaj már itthon van , de a pasi sehol.”
NeTeNeee = www.freeblog.hu [2007. 03. 18.]
„Az Államrendőrség Tósziget Csilizközi járási kapitányságának politikai rendészeti osztálya 29/
1946. pol. sz. alatt értesíti a győ-ri népügyészséget, hogy Abda irányában, a Rábca bal partján, az első gátőrháztól 200 lépésnyi-re, a töltéstől jobbra, egy akácos közepén tömegsír van. […] Az eddig lefolytatott nyomozás ada-tai szerint munkaszolgálatosokat végeztek ki ott… […]”
Közli György István „Halálraítél-tek” című művében*
*
„Az itten koporsó nélkül elföl-delt, 20 férfi holttest között a kihantolás során volt egy, aki-nek a nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett kis jegyzetfüzetet. Ezt napon meg-szárítottuk, és a talajtól óvatosan megtisztítottuk. A verses for-májú szöveggel teleírt kis füzet első lapján Radnóti Miklós neve állott, mindezt ceruzával írta az elhalt. Ez is, mint fontos szemé-lyi adat, a vizsgálóbíró számozott borítékjába került, további nyo-mozás céljából.
dr. Ruppenthal Miklós [törvény-széki orvosszakértő] leveléből”*
* Idézi Kszegi Ábel, Töredék. Radnóti Miklós utolsó hónapjainak krónikája, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1972, 66–67., ill. 69.
Melocco Miklós szobra Abdán.
A szobor mögött húzódik az országút, melyen végzetük felé hajtották az elcsigázott munkaszolgálatosokat Ezek a hegyek az időben épülnek, a távolságokkal magasodnak. De
minél magasabbak, annál könnyebben röppen haza az álom, s a fan-tázia is annál engedékenyebb. A biztatás nem remény, hanem bizo-nyosság. Józan és fegyelmezett bizonyosság a hazatérésről, a hitvesről, csókokról, őszről, szerelemről.
Mi sem természetesebb, mint hogy mindez valóság lesz megint!
Mi sem (volna) természetesebb, mint hogy a brutális abszurditás, a háború kitörlődik egyszer a civilizáció eszköztárából…
A költő életének főbb állomásai és utolsó útja 1944 őszén Bortól Abdáig Forrás: Kelecsényi László Zoltán, Atlasz.
Magyar irodalom, Atheneum 2000, Budapest, 2001, 222.
Razglednica (4)
Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint a húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der spring noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
136
ii. rész \ portrék \ radnóti miklós137
eclogával, a Gyökérrel, a Razglednicákkal s más költeményekkel. Radnóti a végsőkig kiszolgáltatottak, a mindenüktől megfosztottak tehetetlenségével és méltóságával vállalta a halált. Nem fogadta el társaitól a felajánlott mene-külési-hazatérési esélyeket, holott tudván tudta, hogy ezzel a halált választja.
Nemcsak erkölcsi nagyság ez, nemcsak fi gyelmeztetés, de örök időkre szóló emlékeztetés is: „Oly korban éltem én a földön / mikor az ember úgy elalja-sult, / hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra…” (Töredék)
A Bori notesz versei a költészet megtartó erejét példázzák. Amikor már semmi sincs, akkor még mindig lehet írni hexametereket „sort sor alá ta-pogatva”, akkor még mindig lehet vasárnaponként előadásokat tartani a fogolytársaknak Arany János költészetéről.
S persze a legfontosabb: Fanni. Szőkesége, szeme, keze, barátsága, sze-relme. Fanni versben: az újraélt élet, az újrajátszott szerelem, a megint és megint megtalált Fanni. A hegyről lenéző ember egyszerre min-dent viszonyítva érzékel: csak ő képes arra, hogy ama lenti világban megérezze a létezés katarzisát s az együtt-létezés egyetlen esélyét.
ecloga ([gör.] ’szemelvény’) Először Vergilius idilljeinek megnevezésére szolgált (az idillikus pásztori világ szem-beállítása a barbár városival), majd álta-lában a – gyakran párbeszédes – pász-tori versezeteket, idilleket jelentette.
Az ókorban fő témája a szerelem és az erotika volt, később az értékvilágok szembesítése, mint Radnótinál is.
„idill (gör.) eidyllion [képecske], más néven: ekloga, pásztori költemény,
bukolikus költemény, költői műfaj, a leíró költészetnek s közelebbről az életképnek egyik formája, mely egysze-rű embereket fest, kik a természet ölén patriarkális viszonyaik közt, romlatlan érzésökkel, naiv gondolkodásukkal, derűs és boldog életet élnek.” (Pallas Nagylexikon) Ma az ’idill’, ’idillikus’ szó a valóság megszépített, eszményített ábrázolását jelenti.
bukolika (a falusi életet eszményítő) idillisztikus pásztorköltészet
„2005. december 19., hétfő
… HOL VAGY?
Dr. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Fifi ) Budapest díszpolgára lett. Férjét régóta kerüljük, pe-dig amíg csak Győrig tartott az M1-es, s onnan Abdán át kellett menni Bécs felé, minden alka-lommal letettünk egy szál virá-got Melocco szobra elé. […]
Déri Jancsi mesélte, hogy egyszer Fannikánál forgattak, s a gyártás-vezető ment fel elsőnek a lakásba, majd lekiabált a többieknek:
– A csaj már itthon van , de a pasi sehol.”
NeTeNeee = www.freeblog.hu [2007. 03. 18.]
„Az Államrendőrség Tósziget Csilizközi járási kapitányságának politikai rendészeti osztálya 29/
1946. pol. sz. alatt értesíti a győ-ri népügyészséget, hogy Abda irányában, a Rábca bal partján, az első gátőrháztól 200 lépésnyi-re, a töltéstől jobbra, egy akácos közepén tömegsír van. […] Az eddig lefolytatott nyomozás ada-tai szerint munkaszolgálatosokat végeztek ki ott… […]”
Közli György István „Halálraítél-tek” című művében*
*
„Az itten koporsó nélkül elföl-delt, 20 férfi holttest között a kihantolás során volt egy, aki-nek a nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett kis jegyzetfüzetet. Ezt napon meg-szárítottuk, és a talajtól óvatosan megtisztítottuk. A verses for-májú szöveggel teleírt kis füzet első lapján Radnóti Miklós neve állott, mindezt ceruzával írta az elhalt. Ez is, mint fontos szemé-lyi adat, a vizsgálóbíró számozott borítékjába került, további nyo-mozás céljából.
dr. Ruppenthal Miklós [törvény-széki orvosszakértő] leveléből”*
* Idézi Kszegi Ábel, Töredék. Radnóti Miklós utolsó hónapjainak krónikája, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1972, 66–67., ill. 69.
Melocco Miklós szobra Abdán.
A szobor mögött húzódik az országút, melyen végzetük felé hajtották az elcsigázott munkaszolgálatosokat Ezek a hegyek az időben épülnek, a távolságokkal magasodnak. De
minél magasabbak, annál könnyebben röppen haza az álom, s a fan-tázia is annál engedékenyebb. A biztatás nem remény, hanem bizo-nyosság. Józan és fegyelmezett bizonyosság a hazatérésről, a hitvesről, csókokról, őszről, szerelemről.
Mi sem természetesebb, mint hogy mindez valóság lesz megint!
Mi sem (volna) természetesebb, mint hogy a brutális abszurditás, a háború kitörlődik egyszer a civilizáció eszköztárából…
A költő életének főbb állomásai és utolsó útja 1944 őszén Bortól Abdáig Forrás: Kelecsényi László Zoltán, Atlasz.
Magyar irodalom, Atheneum 2000, Budapest, 2001, 222.
Razglednica (4)
Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint a húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der spring noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
szemöldökű fi ú. | Délelőtt már hallottuk egymás nevét, de még nagyon meg voltunk illetődve, s nemigen fi gyeltünk ilyesmire;
Dr. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 2005-ben Budapest díszpolgára lett. Az alábbi cikk pedig a Józsefváros című lapban jelent meg 2006. november 6-án:
5.
„Radnótit és huszonegy társát néhány magyar katona ölte meg.
A beteg és végképp kimerült munkaszolgálatosokat Győrött két kórházban is le akarták adni.
A kocsisokat, akik a betegeket vitték, csak rövid fuvarra ren-delték ki: haza akartak menni.
A katonáknak meg estére Ma-gyaróváron kellett jelentkezni alakulatnál, ha nem akarták, hogy szökevényeknek tekintsék őket. Hát gyilkoltak. […] Meg tudta volna-e Radnóti egyetlen személyben jelölni azt a gazem-bert, akinek sorsát köszönheti?
Verseiben egyetlen utalás sincs konkrét személyekre. Költészete a kort idézi meg félelmetes erő-vel, amelyben nemcsak a gazem-berekből, hanem minden ingatag és félrevezethető, a kor lényeges kérdései iránt közömbös, passzív emberből válhat keretlegény.
Mindezek után felmerülhet a kérdés: a lejegyzett dokumentu-mok segítségével netán megfejt-hető az utolsó tíz Radnóti-vers minden titka? Nem. A munka során kiderült, hogy ez a líra rendkívül szilárd valóságtalajon áll. Ám a leírt dokumentumok lehetnek életrajzi adalékok vagy egy korkép elemei, de semmi-képp sem fejthető meg általuk költészetének varázsa. A krónikás dokumentumok és vallomások alapján leírta a Heidenau-lágert és az első ott töltött napok esemé-nyeit. Közben meglepődve fi gyel-te: milyen részletekbe menően egyezik mindez a Hetedik ecloga
„Fehér virág kezedben szétporló liliomszál szétporló tenyeredből szökkent e liliomszál szétporló zuhatagból ahogy a szirom elszáll eltűntél aki köztünk angyali zene voltál.”
(Kormos István: Fehér virág – részlet)
A fejezet dokumentumait elolvasva és megszemlélve írj egy esszét Rad-nóti utolsó hónapjairól, azokról az érzésekről, amelyek birtokában küz-delmet folytathatott az embertelen korban!
1.
Olvasd el az esszéportréban említett verseket, s alkoss hozzájuk értelme-zési szempontokat!
2.
Készítsetek egy irodalmikultusz-kutatásos kisprojektet – az általatok vá-lasztott formában – az országban fellelhető Radnóti-szobrokról! Értel-mezzétek a szobrokat – ehhez lehetőleg többféle beállításban gyűjtsetek róluk képeket!
3.
Mit gondoltok, mi lehet a titka Radnóti népszerűségének? 2005-ben je-lent meg róla egy tekintélyes monográfi a Ferencz Győző irodalomtudós tollából, de csak pár évvel korábbi az utolsó korszerű életrajz is, mely Vilcsek Béla irodalomtörténész munkája. – Keresd és nézd meg ezeket a könyveket! Az elsőnek említettben eddig ismeretlen leveleket is találsz, melyeket a költő a feleségéhez írt, aki ezeket most adta először át tudo-mányos kutatás céljaira.
4.
Mit gondolsz, milyen érzés lehetett Gyarmati Fanni számára hozzá szóló Radnóti-verseket tanítani…? Vagy például ezt :
„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel / egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, / tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon / a házfa-lakról csorgó, vöröslő fájdalom.” (Nem tudhatom)
5.
Radnóti egyszerűsége az újklasszicizmus vidékein fogant természetesség.
Egyike ő azoknak, akik a múlt század húszas–harmincas éveinek elemberte-lenedésével szemben, a világ szétzilálódásával szemben a művészet segítsé-gével egy újfajta belső rendezettség, önfegyelem igényét fogalmazták meg.
Babits, Kosztolányi, Dsida Jenő, Tóth Árpád, József Attila egyaránt keresték azokat az eszményeket, értékeket, magatartásmintákat és formákat, versmo-delleket, melyek a maguk eszköztelenségével is szembeállíthatók az erőszak-kal, a terrorral – a bizonytalansággal, a szétesettséggel, a rendezetlenséggel.
A Levél a hitveshez csöndje megtartó csönd. Derűje világnyi belső erőt rejt. Szelídsége „mint egy hűvös hullám”, úgy hat ránk. Az embert igen, de érzéseit nem lehet elpusztítani.
motívumvilágával. Költészetének titkát érte tetten? A vers nem er-ről szól. […] A tárgyi valóság nem tartalma az utolsó verseknek, csupán eszköze. Mint ahogyan őt sem a munkaszolgálat, az üldö-zés, a mártírhalál tette kivételes emberré, hanem az, hogy nagy költő volt, és a történtek ellenére is az tudott maradni. […]”
Kszegi Ábel, I. m., 75–76.
Radnóti. Varga Imre szobra
138
ii. rész \ portrék \ radnóti miklós139
Dr. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 2005-ben Budapest díszpolgára lett. Az alábbi cikk pedig a Józsefváros című lapban jelent meg 2006. november 6-án:
5.
„Radnótit és huszonegy társát néhány magyar katona ölte meg.
A beteg és végképp kimerült munkaszolgálatosokat Győrött két kórházban is le akarták adni.
A kocsisokat, akik a betegeket vitték, csak rövid fuvarra ren-delték ki: haza akartak menni.
A katonáknak meg estére Ma-gyaróváron kellett jelentkezni alakulatnál, ha nem akarták, hogy szökevényeknek tekintsék őket. Hát gyilkoltak. […] Meg tudta volna-e Radnóti egyetlen személyben jelölni azt a gazem-bert, akinek sorsát köszönheti?
Verseiben egyetlen utalás sincs konkrét személyekre. Költészete a kort idézi meg félelmetes erő-vel, amelyben nemcsak a gazem-berekből, hanem minden ingatag és félrevezethető, a kor lényeges kérdései iránt közömbös, passzív emberből válhat keretlegény.
Mindezek után felmerülhet a kérdés: a lejegyzett dokumentu-mok segítségével netán megfejt-hető az utolsó tíz Radnóti-vers minden titka? Nem. A munka során kiderült, hogy ez a líra rendkívül szilárd valóságtalajon áll. Ám a leírt dokumentumok lehetnek életrajzi adalékok vagy egy korkép elemei, de semmi-képp sem fejthető meg általuk költészetének varázsa. A krónikás dokumentumok és vallomások alapján leírta a Heidenau-lágert és az első ott töltött napok esemé-nyeit. Közben meglepődve fi gyel-te: milyen részletekbe menően egyezik mindez a Hetedik ecloga
„Fehér virág kezedben szétporló liliomszál szétporló tenyeredből szökkent e liliomszál szétporló zuhatagból ahogy a szirom elszáll eltűntél aki köztünk angyali zene voltál.”
(Kormos István: Fehér virág – részlet)
A fejezet dokumentumait elolvasva és megszemlélve írj egy esszét Rad-nóti utolsó hónapjairól, azokról az érzésekről, amelyek birtokában küz-delmet folytathatott az embertelen korban!
1.
Olvasd el az esszéportréban említett verseket, s alkoss hozzájuk értelme-zési szempontokat!
2.
Készítsetek egy irodalmikultusz-kutatásos kisprojektet – az általatok vá-lasztott formában – az országban fellelhető Radnóti-szobrokról! Értel-mezzétek a szobrokat – ehhez lehetőleg többféle beállításban gyűjtsetek róluk képeket!
3.
Mit gondoltok, mi lehet a titka Radnóti népszerűségének? 2005-ben je-lent meg róla egy tekintélyes monográfi a Ferencz Győző irodalomtudós tollából, de csak pár évvel korábbi az utolsó korszerű életrajz is, mely Vilcsek Béla irodalomtörténész munkája. – Keresd és nézd meg ezeket a könyveket! Az elsőnek említettben eddig ismeretlen leveleket is találsz, melyeket a költő a feleségéhez írt, aki ezeket most adta először át tudo-mányos kutatás céljaira.
4.
Mit gondolsz, milyen érzés lehetett Gyarmati Fanni számára hozzá szóló Radnóti-verseket tanítani…? Vagy például ezt :
„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel / egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, / tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon / a házfa-lakról csorgó, vöröslő fájdalom.” (Nem tudhatom)
5.
Radnóti egyszerűsége az újklasszicizmus vidékein fogant természetesség.
Egyike ő azoknak, akik a múlt század húszas–harmincas éveinek elemberte-lenedésével szemben, a világ szétzilálódásával szemben a művészet segítsé-gével egy újfajta belső rendezettség, önfegyelem igényét fogalmazták meg.
Babits, Kosztolányi, Dsida Jenő, Tóth Árpád, József Attila egyaránt keresték azokat az eszményeket, értékeket, magatartásmintákat és formákat, versmo-delleket, melyek a maguk eszköztelenségével is szembeállíthatók az erőszak-kal, a terrorral – a bizonytalansággal, a szétesettséggel, a rendezetlenséggel.
A Levél a hitveshez csöndje megtartó csönd. Derűje világnyi belső erőt rejt. Szelídsége „mint egy hűvös hullám”, úgy hat ránk. Az embert igen, de érzéseit nem lehet elpusztítani.
motívumvilágával. Költészetének titkát érte tetten? A vers nem er-ről szól. […] A tárgyi valóság nem tartalma az utolsó verseknek, csupán eszköze. Mint ahogyan őt sem a munkaszolgálat, az üldö-zés, a mártírhalál tette kivételes emberré, hanem az, hogy nagy költő volt, és a történtek ellenére is az tudott maradni. […]”
Kszegi Ábel, I. m., 75–76.
Radnóti. Varga Imre szobra
bár most az volt az érzésem, hogy emlékszem erre a névre. Czakó sorra bemutatkozott valamennyiünknek. Ledobta ágyára a