Irodalmunk és nyelvünk történetének sajátos jelenségei a langyosabb vagy éppen hevesebb szellemi összecsapások. Emlékezhetünk ko-rábbi tanulmányainkból például a Csokonai síremléke körül kibonta-kozott, úgynevezett „Árkádia-pör”-re. Nagyjából ugyanekkor zajlott a nyelvújítás a maga kisebb-nagyobb csetepatéival. A 20. századból az Ady értékelésével kapcsolatos „bonyodalmak”-ra utalunk a húszas évek végéről („Ady-revízió”). Az irodalmi viták mindig komoly szellemi izgalmat okoztak a résztvevőknek és az olvasóknak egyaránt.
A szocializmus időszakában az Élet és Irodalomban zajlottak a legélénkebb pengeváltások. Ezek azonban nem is igazi viták voltak, hanem rejtett módon a hatalom bírálatát tartalmazták. Ilyen volt pél-dául a Bertha Bulcsu író indította „kesudió-vita” 1976-ban, amely a szocialista munka termelékenységének kritikáját adta. E viták nagy lel-kesedést váltottak ki az olvasókból, akik másképpen nem formálhat-tak nyilvánosan véleményt a fennálló rendről. Jellemző e lelkesedésre, hogy ilyenkor még az utcán sem lehetett mást hallani, mint az adott témát kommentáló emberek izgatott hangját…
a népi–urbánus vita az -as években
Irodalmi vitáink kö-zül is az egyik legerőteljesebb szembenállást fogalmazta meg az úgynevezett„népi–urbánus vita”. A megnevezések eredetileg a népies-paraszti és a váro-sias-polgári irodalmi ízléseszmény közötti ellentétre utaltak. Később azonban egyre erősödő eszmei szembefordulást fejeztek ki. A két csoportosulás más-képpen ítélte meg a nemzet és Magyarország szegénységből és elmaradott-ságból való felemelkedésének útjait és lehetőségeit.
A könyv, melyben utánanézhetsz korábbi irodalmi vitáknak
A gazdagabb tájékozódás lehetőségét kínálja számodra ez a könyv is
„A munkanélkülieket számon tartjuk, de ki törődik a munkásokkal? Tudjuk, hogy a rend, melyben a bőségtől csak az éhség lesz nagyobb, s a termelőesz-közök tökéletesedésével csak a bitangjára hagyott lelkek száma nő: halálra ítélt. De ki fi gyelmeztet a kiáltó heveny betegség alatt az idültre, a termelés betegsége alatt a munkáéra?”
Németh László: A minőség forradalma (a teljes szöveget lásd a 210–211. ol-dalon!)
A népi mozgalom témáit, motívumait, nyelvét a „nép”-től eredeztette, s a jövő letéteményeseit a parasztságban és a faluban látta. A minőség esz-ményítése jegyében Németh László a szinte utópisztikus Kert-Magyaror-szág elképzelésig is eljutott, néhányan azonban sajnos a szélsőjobboldalhoz sodródtak.
Az urbánusok témái, motívumai, képei inkább a városi életből és az ahhoz kapcsolódó modernizáció tárgyköréből valók. Nemritkán a deka-denciával is kapcsolatba hozzák őket, illetve tevékenységüket.
író–olvasó-viták
Előfordul az irodalom történetében az író és az olvasók közötti „vita” is. Márai Sándornak is volt például „nézeteltérés”-e szü-lővárosa lakóival, a kassaiakkal. Amikor önéletrajzi regénye, az Egy polgár val-lomásai megjelent, többen magukra ismertek a szereplők közül… A valóság„beleszólt” a képzelet, a fi kció világába, s a szerző – részben az olvasóközön-ség nyomására – át is írta a regényt.
A sátorkőpusztai birtok, ahol a Kert-Magyarország eszméje megfogant.
A birtok Németh László apósáé, a fi atal házasok első gyermekükkel 1931 boldog nyarát itt töltötték.
Bővebben itt olvashatsz a témáról (innen való a kép is): Tóbiás Áron, Éden-kert-teremtő álmok. Németh László re-álutópiái = www.okotaj.hu/szamok/27-28/auton2.html (2007. 01. 17.)
Keressetek még példákat író–olvasó-„viták”-ra, s beszéljétek meg őket, il-letve ezt a jelenséget! Találni fogtok a posztmodern magyar irodalomban is ilyeneket. Két cím segítségül: Jadviga párnája, Pletykaanyu.
1.
Keresd meg könyvtárban Né-meth Lászlótól A minőség forra-dalmának (kötetbeli) vagy vala-melyik más művének és Márai Sándor imént említett, Egy pol-gár vallomásai című regényé-nek egyik korabeli kiadását! Ta-lálsz-e, s ha igen, milyen ízlésbeli különbséget a könyvborítók, a könyvtárgyak – betűtípusok, borítógrafi ka, méretek, színek stb. – között?
2.
Milyennek találod Márai Sán-dor szülőházát? Mit mutat meg egy lakóépület a benne élők gondolkodásmódjából, lelküle-téből, hagyományaiból?
3.
urbánus írók Babits Mihály, Déry Tibor, Faludy György, Füst Milán, Her-czeg Ferenc, József Attila, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Molnár Ferenc és mások – művészetük tárgyát és a szépség kritériumait elsősorban a városi polgári létben és az egyetemes kultúrában fedezték fel.
„…a Kert-Magyarország terve: a szövetkezett minőségi gazdasá-gokból fölépített, okosan iparo-sított, kertész-színvonalon álló gazdáktól megművelt magyar föld látomása.”
Németh László, Emelkedő nem-zet, Irodalmi Újság, 1956. novem-ber 2, 2.)
Márai Sándor szülőháza Kassán (2004)
71
dühvel a másik. | A negyedéves gúnyosan elmosolyodott. Szótlanul méregette egy darabig az újoncot, aztán kurtán
fölneve-Idézz fel magadban olyan irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, me-lyekben a ház(ak) az emberi élet/lét szimbóluma(i)! (Talán volt alkalmad Budapesten a Monet-, a Paál László-, a Munkácsy- vagy a Van Gogh-kiál-lításon látni ilyen festményeket.) Nézd meg például ezt a festményt!
A felsorolt művészek közül ki festhette ezt a képet? Milyen stílusje-gyekbők ismersz rá az alkotóra?
4. Valóság és irodalom egymásra
hatásának klasszikus példája Or-son Welles (orszon velz) Világok harca című novellája, melyből 1938-ban olvasott fel a rádióban.
A szöveg hatására sok helyen pá-nik tört ki, mert a történetet a hallgatók valóságosnak fogták fel, azt hívén, hogy földönkívüliek támadták meg a bolygót. (A no-vellát Steven Spielberg dolgozta fel utoljára fi lmen – Tom Cruise főszereplésével – 2005-ben.) De a hasonló példák szaporítha-tók a televízióbeli szappanoperák groteszk és könnyfakasztó ese-teivel is. Emlékezetes, hogy egy brazil sorozat (Rabszolgasors) hősnője, Isaura számára a nyolc-vanas években Magyarország több helységében adománygyűj-tésbe kezdtek az emberek, hogy kiszabadítsák, megsegítsék őt…
Értelmezd-jellemezd együtt a 70–71. oldalakon látható ház-képeket!
5.
Találd meg az alábbi versnek mi-nél több kapcsolódási pontját – hipertextjét? – a 70–75. olda-lakon szóba hozott kérdésekkel – s természetesen tankönyvünk következő nagyfejezetével!
Kovács András Ferenc
Dísztávirat szárszói találkozókra szarszonak is egy a vege stop jozsef attila stop
6.
A vers fölé egy lemezborító, mellé egy kártyanaptár képét szerkesztet-tük: hasonlítsd össze a három produktum beszédmódját! Miképpen szól ugyanarról – a mulandóságról – az egyik, s hogyan a másik és a harmadik?
7.
A következő oldali Brueghel-festményben (bröhel v. brügel) ezek a gondolatok szintén ben-ne vannak. Elemezd a verset, értelmezd a prózai szöveget, s hallgasd meg Rúzsa Magdi Aprócska blues-át! Kapcsold hozzájuk a Brueghel-képet!
(Bizonyára eszedbe jut mind-ezekről a már említett argentin író, Jorge Luis Borges is és az ő Bábeli könyvtára,☺ amelynek vízióját itt láthatod az író „ket-tős portré”-jával együtt.) 8.
Bóna András: a rettenet napjai hétfő.
kedd.
szerda.
csütörtök.
péntek.
szombat.
vasárnap.
Kártyanaptár a 2006-os Megasztár-győztes Rúzsa Magdi képével
Tankönyvünk első részét két olyan szöveggel zárjuk, amelyek közül Bóna András verse tipikusan posztmodern szöveg, Umberto Ecóé pe-dig fi ttyet hány mindenre, ami nagyképűség, kivagyiság, erőszak, tör-ténelmi tragédia stb. Derűsen beszél arról az örök tévképzetről, hogy csak a jelen van, és sem előtte, sem utána nincs is igazi élet…
73
tett, s odavetett két szót, ilyesfélét: „Nna! Majd!” | Medve Gábor megint két-három lépést tett feléje, s talán szégyellvén előbbi
Peter Brueghel (1525–1569): Bábel tornya (1563)
Umberto Eco (1932–) jeltannal foglalkozó olasz tudós (szemiotikus) és regényíró. Leghíresebb szépirodalmi műve A rózsa neve, amely egy középkorban játszódó, többféle regisztert megszólaltató regény. Nyitott mű című tudomá-nyos munkája egészében megváltoztatta modern iroda-lomszemléletünket (vö. 66. oldal!). A tudós-író 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt
Umberto Eco Bábeli beszélgetés
(A Tigris és az Eufrátesz közén, a függőkertek árnyékában, nem sok évezreddel ezelőtt)
Uruk: Tetszik ez az ékírás? A szövegszerkesztő rendszerem alig tíz óra alatt megcsinálta Hammurabi törvénykönyvének az egész bevezetőjét.
Nimrod: Mid van? Apple Nominatorod az Eden Valley-ból?
Uruk: Megbolondultál? Az már a türoszi rabszolgapiacon sem kell senkinek.
Nem, ez egy egyiptomi szövegvéső, egy Toth 3 Megis-Dos. Nagyon kicsi a fogyasztása, napi egy marék rizs, és hieroglifákkal is tud írni.
Nimrod: Fölöslegesen rakod tele a memóriáját.
Uruk: Csakhogy ez másolás közben formatál. Nem kell többé külön formatá-lórendszer, amelyik fogja az agyagot, megmintázza, és a napon kiszikkaszt-ja a táblát, meg külön egy másik, amelyik ír. Ez mintáz, tűzön szikkaszt, és ír is egyből.
Nimrod: Viszont 5,25 egyiptomi könyök méretű táblákat használ, és leg-alább hatvan kiló. Miért nem veszel inkább egy hordozhatót?
Uruk: Még mit nem? Olyan káldeus folyadékkristály-kijelzőset? Nem vagyok én mágus!
Nimrod: Nem olyat, hanem törpe szövegvésőt, egy Szidónban adaptált afrikai pigmeust. Tudod, milyenek azok a föní-ciaiak, mindent lekoppintanak az egyiptomiaktól, csak aztán még miniatürizálják is. Ide nézz: laptop, az öledbe ül, úgy ír.
Uruk: Pfuj, még púpos is.
Nimrod: Persze, mert külön lemezt szereltek a hátába, hogy minél gyorsabb legyen a backup. Csak odacsapsz a korbácscsal,
és egyből ábécében ír, látod, a graphic mode helyett text mode-ot használ,
bármit kihozhatsz
Forrás: www.gportal.hu/portal/zita13/image/gallery/1139250775.jpg [2007. 06. 27.] Khafre király
75
huszonegy karakterből. Az egész Hammurabi-kódexet ráteszi neked egy 3,5-ös agyagtáblára.
Uruk: Akkor viszont még egy fordítórendszert is kell szerezned.
Nimrod: Szó sincs róla. Ebbe a törpébe a fordító már bele van építve. Ha megint rácsapsz, visszatesz mindent ékírásba.
Uruk: Grafi kus ábrázolást is tud?
Nimrod: Naná, hát nem látod, hogy színes? Mit gondolsz, ki csinálta meg a Toronyhoz a terveimet?
Uruk: És megbízható? Nehogy a végén még ledőljön neked az egész.
Nimrod: Ugyan! Beletápláltam a memóriájába Püthagoraszt meg a Mem-phiszi Lótuszt. Megadod neki a síkméreteket, egy korbácsütés, és kész, már szerkeszti is a háromdimenziós zikkurátorodat. Az egyiptomiak a piramisaikhoz még kénytelenek voltak a tízparancsolatos Mózes-szisz-témát használni, amihez tízezer építőrendszert kellett összekapcsolni-uk. Márpedig azok nem voltak haj, de friendly-k. Csupa ósdi hardware, kénytelenek voltak behajigálni az egészet a Vörös-tengerbe, még a víz is kettényílt.
Uruk: Végül is megéri?
Nimrod: Zodiak üzemmódban is használható. Egy pillanat alatt megmutatja a horoszkópodat, és hát, ugye, what you see is what you get.
Uruk: Sokba kerül?
Nimrod: Nézd, ha itt veszed meg, akkor egy egész aratásnyi termés sem elég rá, de a büboszi piacokon már zsák gabonáért is megkaphatod. Na persze jól kell tartanod, tudod, hogy van az: garbage in, garbage out.
Uruk: Hát, én egyelőre elvagyok ezzel az egyiptomival is. Ha kompatibilis a törpéd a 3Megis-Dosommal, taníttasd már meg vele legalább a Zodia-kot, jó?
Nimrod: Elvileg nem lenne szabad, vásárláskor meg szokták esketni az em-bert, hogy csak személyes használatra kell… Persze végül is mindenki csi-nálja. Jó, rakjuk össze őket. De nehogy vírus legyen ám a tiédben!
Uruk: Makkegészséges. Engem inkább az aggaszt, hogy hovatovább min-dennap kitalálnak egy új nyelvet, úgyhogy a végén még összezavarodnak a programok.
Nimrod: Itt, Bábelben? Bábelben ugyan nem, ne félj.
Fordította: Barna Imre
„Pár napja a laptopom bemond-ta az unalmast. Elromlott a hűtő-ventillátor benne! Mivel a gépem sulinetes ezért fel kell küldenem Budapestre, mert csak ott javít-hatják meg. Már csak egy nagyon súlyos gondom van, hogy a gép papírjai nincsenek nálam és az anyut megkértem arra, hogy ott-honról küldje el nekem sürgősen.
Hiába, úgy látszik, hogy most már a levél is elkallódott, mivel még mindig nem kaptam meg.
Úgy, hogy most nem tom mi lesz. És pont akkor romlik el az a drága gép, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá. Bezzeg az asztali gépemmel nem voltak ilyen gondjaim, hiszen ha baja volt, akkor csak újra telepítettem és működött. Vazze, tök ideges vagyok már emiatt. Ha majd lesz elegendő pénzem, ami persze nem fog bekövetkezni, majd ve-szek egy asztali számítógépet!”
= www.rexina.freeblog.hu/
categories/Szamtech [2007. 06. 27.]
pillanatnyi meghátrálását, szemtelen hangon azt kérdezte: | – És mi a te neved? | A negyedéves arca fehérből vörösbe váltott.
összegzés
A posztmodern kor beköszöntével a világ „egyben” való megértésének lehetősége végképp megszűnt, a „nagy elbeszélések” (Jean-François Lyotard [zsan-franszoa liotár] irodalomtudós kifejezése) kora va-lóban lejárt. Hogy mit kaptunk cserébe? Mindenekelőtt a szabadságot. Rá-adásként pedig azt a lehetőséget, hogy mindannyian újra alkotók lehetünk, a teremtő képzelet birtokosai. S ez önmagában is felemelő érzés.© 1992–2006 RCS Libri S.p.A., Bompiani, Milan
RÁ A D Á S
„Vers az, amit mondani kell” – írja egyhelyütt Kányádi Sándor. „Vers az, ami nem ér ki a lap széléig” – véli Isme-retlen Szerző.
Kétségtelen, hogy mindkét meghatározás a maga tömörségében s szellemességében elfogadható egyfaj-ta defi níciónak. Lássuk azonban, mit mond egy komoly szakkönyv ez ügyben: „A vers olyan szöveg, amelyben a nyelv kifejezési síkjának építőelemei a szótagok szintjéig lehatolva ritmikusan rendezettek.”*
Az is kétségtelen immár, hogy Tandori Dezső fenti
„szövege” vagy inkább jelegyüttese ez utóbbi meghatá-rozás szerint nem tekinthető versnek (ez alapján persze a vizuális költészet egésze kirekeszthető volna e kate-góriából). Az első két meghatározás nyomán azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Hc3 szövegű „valami”
vers. Főként a második defi níció követelményének tesz eleget, ám megfelel az elsőének is: ha nehézkesen bár, de lehet mondani; ráadásul címe értelmes és köznapi ésszel