a filmmvészet megújulása európában
Különlegesen ter-mékeny idő e szempontból az ötvenes–hatvanas évek. Jiří Menzel (jirzsi mencel) mellett a cseh új hullám másik jelentős alkotója Miloš Forman. Az olasz fi lmművészet is nagy korszakát éli, mely Federico Fellini (Országúton – 1954, Az édes élet – 1960) mellett Michelangelo Antonioni munkásságá-ban teljesedik ki (Nagyítás – 1966). Ingmar Bergman svéd rendező szintén újrarendezi a világ nagy személyiségmítoszait (A hetedik pecsét – 1957, Tükör által homályosan – 1961).mítosz „A vallástudomány, különö-sen pedig a vallástörténet világában használt, a görög müthosz (elmondás, elbeszélés) szóból származó fo ga lom, amely az emberi kultúra igen ősi, az istenek és héroszok világáról, a világ keletkezéséről és lényegéről, az emberi civilizáció gyökereiről beszámoló orális, később gyakran írásban is lejegyzett, valamennyi nép hagyományában fel-bukkanó történetet jelöl.”
(Horváth Pál címszava = www.enc.hu/
1enciklopedia/fogalmi/valltud/mitosz.
htm [2007. 07. 27.])
Anita Ekberg a hatvanas évek egyik kul-tuszfi lmjében, Az édes életben
„A bevezető képsorok a végtelen tengert mutatják a sziget körül, ahol az egynapos cselekmény játszódik – a sima vízfelületen halványan tükröződnek a part és az ég körvonalai. A Pál apostoli metaforára való utalás oly egyértelmű, hogy emiatt a rendező egyáltalán nem érezte szükségét, hogy a fi lmben tükröt szerepeltessen.
A fi lm egy nőről szól, aki mintegy tükörképe az öccsének, a férjének és az apjának, az öccsével pedig apjuk szeretetéért versengenek. A bonyolult pszichológiai dráma tárgya a család, melynek tagjai a többiek szeretete után vágyódva fölismerik, hogy a szeretet maga az Isten.”*
indulatos és meglehetősen furcsa jelenség egy zsákvászon egyenruhás, kéksapkás fi úcska volt. Még egyszer elordította magát,
* Jure Mikuž: A tükör és a fi lm = www.port.hu/pls/fi /fi lms.fi lm_page?i_fi lm_id=2522
&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=1 [2007. 01. 23.]
Mitikus szépségű véletlene a sorsnak, hogy a fi lmművészet két óriása, Bergman és Antonioni 2007-ben ugyanazon a napon halt meg: július 30-án.
Keresd meg az előző fejezetben idézett „nem azé, aki akarja…” és a „tü-kör által homályosan” kifejezéseket eredeti szöveg„tü-környezetükben a Bib-liában! Mindegyik Pál apostolnál található: talán nem véletlenül… Mit gondolsz erről?
1.
Az egyetemes fi lmtörténet számon tart (legalább) még egy remek Tü-kör-fi lmet ugyanebből a korszakból, melynek ez az egyetlen szó a címe is. Ki rendezhette ezt a művet? Ő az alkotója minden idők egyik legna-gyobb mozijának, az Andrej Rubljovnak (1966) is. (A rendező arcképe itt látható az oldalon – névaláírás nélkül…)
2.
Miloš Forman elhagyta a szocializmus béklyózó Csehországát (akkor még: Csehszlovákiáját), s évtizedek óta Amerikában él. Nézz utána ot-tani munkásságának! Olyan fi lmek nyomára bukkanhatsz, mint például a Hair (1979 – tallózd végig a fi lm stáblistáját)! Tekints meg közülük legalább egyet!
3.
A Hair musicalként is bejárta és meghódította a világot. Magyarországon a 2006/2007-es évadban például a Győri Nemzeti Színházban és a Zala-egerszegi Hevesi Sándor Színházban játszották. Keresgélj az interneten, hol adják most: hátha meg tudnád nézni, ha még nem láttad! De ha ez nem is sikerül, a zenéjét feltétlenül hallgasd meg!
4.
Forman amerikai fi lmjei különösen érdekesek a magaskultúra és a popu-láris kultúra ( popupopu-láris regiszter) találkozása szempontjából. Az 1984-ben készült Amadeus például, mely Mozart életét dolgozza fel (Peter Schaff er darabjából, a szerző forgatókönyve alapján), nyolc (!) Oscar-díjat kapott. Ez azt jelzi, hogy a nem túlságosan kifi nomodott ízlésű Oscar-díj-bizottság is elismerte a mű értékeit. Ugyanekkor tudjuk, hogy a fi lm-esztéták is nagyra tartják az alkotást, még ha meg is fogalmaznak kritikai észrevételeket. A netes közönség pedig az alábbiak szerint értékelte egy webhelyen (www.kritikustomeg.org/fi lm.php?fi d=30):
átlag: 4,56 zseniális: 71 oké/elmegy: 8 rossz: 1 nézhetetlen: 2 Mi a véleményed a többféle ízlésbeli mércével is mérhető alkotásokról a világirodalomban? Sorolj fel példákat! Vázolj föl egy hosszabb gondolat-sort erről a kérdésről!
5.
populáris regiszter közérthető hangnem, beszédmód
Kicsoda ő? Lásd a 2. feladatot!
Jelenet Miloš Forman Hairjéből
Miloš Forman (korai) cseh fi lm-jei: Fekete Péter (1964); Egy szöszi szerelme (1965); Tűz van, babám!
(1967)
33
Mozart is tipikusan többfelől és többféleképpen dekódolható – értel-mezhető – alkotásokat hozott létre. A maga korában műveit szinte „slá-gerek”-ként játszották, ma pedig egyértelműen komolyzeneként hallgat-juk őket. Mit gondolsz erről?
6.
A fi lm egyik emlékezetes jelenete, amikor a császár fanyalgására – tudni-illik hogy egy bizonyos Mozart-darabban esetleg nem túl sok-e a hang-jegy…? – Amadeus felháborodottan (valahogy így) válaszol: „Felség, ebben éppen annyi hangjegy van, amennyi szükséges.” – Értelmezd ezt a példázatot hatalom és művész, kisszerűség és nagyszerűség szempont-jából! Ha láttad a fi lmet, akkor írj kisesszét is a jelenetről!
7.
Készítsetek zenei érdeklődésű társaiddal egy szép Mozart-projektet – minden tárgyi és műfaji megkötöttség nélkül!
8.
Látogass el az alábbi webhelyre (http://magyar-irodalom.elte.hu/kirnber-ger/_html/kirnberger_m.html), és szerezz ott „Mozart-zené”-t! Ez nem tréfa! 2007. január 25-én ezt komponáltam a gép segítségével:
9.
Amadeus (Tom Hulce) Wolfgang Amadeus Mozart már-már duhaj türelmetlenséggel, anélkül hogy várt volna. | – Hejnatter!! | Már mindnyájan feléje fordultunk. Most láttam
a magyar filmmvészet
Nálunk – talán épp az egyetemes pél-dák hatására is – valamelyest előbb ébred a fi lmművészet Csipkerózsika-álmából, mint az irodalom. Az ötvenes évek termelési riportjai után végre megjelennek az igazi fi lmes alkotások. A hetedik művészet – az irodalom-hoz hasonlóan – a hatvanas években alapvetően a szimbolikus példázatok korát éli.E korszaknak – s talán egész fi lmművészetünknek – a világ számára legis-mertebb alkotása Jancsó Miklós példázata, a Szegénylegények (1965). A fi lm a szabadságról és a becsületről, az igazságról és a hazugságról szól jellegzete-sen hosszú, Jancsó Miklós-os beállításokkal (snittekkel).
Jancsó Miklós (1921–)
„Annak idején nem lehetett direktben ábrázolni mindazt, mi történt velünk.
Ki kellett találni egy tolvajnyelvet, ki kellett találni a közvetítő nyelvet […].
Egy nyelvet, ami mást jelentett, mint amit mondott. Nézted a képet, a fi lmet, és tudtad, hogy amit látsz, nem az igazi, ami mögötte van, az az. […] ebből a közvetítettségből alakult ki a magyar fi lmstílus. Mert nem beszélhettél nyíl-tan. Alighanem ettől volt eredeti!”
(A szabadság közegében…, Révész Sán-dor beszélgetése Jancsó Miklóssal
és másokkal = Beszélő, 2006/dec., 47.) Jelenet Jancsó Miklós Szegénylegények (1965) című fi lmjéből
Huszárik Zoltán (1931–1981) legfontosabb fi lmjei:
Elégia – rövidfi lm (1965)
Capriccio (Hóember) – rövidfi lm (1969) Szindbád (1970–71)
Tisztelet az öregasszonyoknak – rövidfi lm (1972) A Piacere (Tetszés szerint) – rövidfi lm (1976)
Jelentős Huszárik Zoltán munkássága is a szimbolikus vizuális nyelv megteremtésében. Nemcsak Szindbádja művészettörténeti értékű alko-tás, hanem rövidfi lmjei is méltán említtetnek meg például eme irodalom-könyvben is. Csontváryról készült nagyjátékfi lmje pedig a különböző mű-vészeti ágak egymást gazdagító hatásáról beszél izgalmasan.
35
Jancsó Miklós – az Oscar-díjas Szabó István mellett – a legismertebb ma-gyar fi lmrendező. Hosszú pályája több korszakra osztható. Készítsd el a művész pályaképét egy powerpointos perezentáció formájában! Alkotá-sodat mutasd be a többieknek!
1.
Másvalaki készítse el Szabó István pályájának bemutatóját, illetve a hatvanas évek magyar fi lmtörténetének vagy a fentebb említett ren-dezőknek, fi lmeknek négy-öt perces izgalmas ismertetését! Tanárotok egyetértésével rendezhettek egy szép és tartalmas órát a magyar fi lm-művészetről!
2.
Az édes élet emlékezetes jelenetét evokálja egy 1997-ben bemutatott kitűnő magyar (zenés!) fi lm. A vizuális idézet nem olyan gyakori alkotói módszer, mint az irodalmi művek között szövegszerű kapcsolatkeresés, az intertextualitás. Ebben a fi lmben ráadásul a rendező nemcsak idézi Fellini remekének egy hosszabb képsorát, hanem a fi lmbeli nézők gro-teszk módon és szó szerint egyaránt belépnek (átlépnek) a megidézett fi lm világába(!). Persze nem más történik, mint hogy letépik a vásznat, amikor be akarnak rohanni a hősnőt alakító Anita Ekberg mellé a római szökőkút vizébe… – lásd a 31. oldalt!☺ Melyik lehet ez a hatvanas éveket idéző magyar fi lm? Ki a rendezője?
3.
intertextualitás Szövegköziség, a posztmodern irodalom talán legis-mertebb fogalma. Különböző korok-ban és módokon keletkezett szövegek jelzett vagy jelzés nélküli egymásra vonatkozását, egymásra utalását jelenti.
Jellegzetes fajtája például az idézet, a parafrázis, az evokáció, az allúzió, a reminiszcencia.
Segítségül egy kép és egy információ a 3. kérdéshez: Az alkotás az 1997-es Magyar Filmszemle fődíját kapta.
Nagy Natália, Gálvölgyi János és Molnár Piroska a fi lm egy jelenetében, mely Fellini remek-művét, az Országútont is megidézi Boston Cézárjának lánctépős (erőművészi) jelenetével,
Reviczky Gábor pazar alakításában Szabó István (1938–) rendez. A háttér-ben Koltai Lajos (1946–), a nagy Szabó-fi lmek (az Oscar-díjas Mephisto, 1981; a Redl ezredes, 1985; A napfény íze, 1999 stb.) operatőre, aki később rendezőként is beírta nevét a fi lmtörténetbe (Sorsta-lanság, 2005, Este, 2007).
csak, hogy az egyik szeme hibás. Gyulladt volt, vagy kicsit hályogos, vagy csak felemás szeme volt, nem tudom; de a fél szeme