A lét szélsőségességének érzékeléséről (is) szól ez a vers. Egyszerre érvényes minden sora, holott a hétköznapi logika számára egymásnak ellentmondó megfogalmazások találhatók benne. A romantika kora óta azonban nem hétköznapi ésszel kell mérnünk a költészetet. Ahogyan József Attila maga írja később: „A líra logika; de nem tudomány” (Töredékek – 1937).
Miközben a vers elsődlegesen a „minden mindegy” érzését közvetí-ti, mögöttes jelrendszerében épp ennek ellenkezőjét érzékelteti. Teszi ezt úgy, hogy a két jelentésréteg egymásba játszatása mindvégig feszültségben tartja a szöveget. A lírai én csak látszólag beszél felelőtlenségről. Pozitív és negatív értékek, kezdet és vég egybefogalmazása a minden pillanatért és minden centiméterért érzett felelősség versévé avatja ezt a tizenhat soros remekművet. A Tiszta szívvel egy újfajta költészet, újfajta poétika „igénybe-jelentés”-e az öntörvényű megszólalásra.
„A vers a magyar költészetben – írja Bókay Antal a Mindentudás Egyete-mén tartott előadásának már idézett szövegében (lásd a 14. oldalon!) –, sőt a világirodalomban is kiemelkedő példája annak a gesztusnak, amely-ben az én, a személy önmagát ön-magából teremti meg. Horger Antal professzor helyesen érzékelte, hogy valami radikálisan új attitűd állítása történik itt, amely ellentétes a neve-lésre, képzésre épülő, az ősök tradí-cióján nevelődő személy eszméjével.
A vers üzenete azonban sokkal több valami kamaszos lázadás kirobbaná-sánál. Ha fi gyelünk rá, egy új struktú-rát, az én radikálisan új elképzelését, eddig nem ismert mélyrétegét hall-hatjuk ki a versből.”*
A költő 1928-ban
* Bókay Antal, Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete, Mindentudás Egyete-me, VI. szemeszter, 11. előadás – 2005. április 11. = www.mindentudas.hu/bokay/
20050411bokay1.html?pIdx=8 [2007. 02. 06.]
Attila, Jolán, a Mama, elöl Etelka, Bp., 1908–1909 körül
Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen.
(1925)
[…] | Valamennyien megrettentünk, talán a szokatlan, durva káromkodásaitól, de talán inkább attól, hogy még
dühön-Curriculum vitae (Részletek)
„1905-ben születtem, Budapesten, görög-keleti vallású vagyok. Apám – né-hai József Áron – három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek – disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám – néhai Pőcze Borbála – visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. osztályába.
Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővére-met. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olva-sásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hív-tak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapítot-ták, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondol-kodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. […]
Ezután Pestre jöttem. Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Ta-nári vizsgát mégsem tettem, mert – Horger Antal fenyegetésére gondolva – azt hittem, úgysem kapnék állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet ma-gyar–francia levelezőnek alkalmazott, megalakulásakor, – referenciával azt hiszem szívesen szolgál Kóródi Sándor úr, volt vezérigazgatóm. Ekkor azon-ban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyit edzett az élet, nem bír-tam ki – az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt neu-raszténia gravisszal. Hivatalomtól megváltam, beláttam, hogy nem lehetek tehertétel egy fi atal intézmény nyakán. Ezóta írásaimból élek. Szerkesztője vagyok a Szép szó c. irodalmi és kritikai lapnak. Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is, – egy havi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem. Értek a sajtó nyomdatechnikájához, tudok szabatosan fogal-mazni. Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok.”
curriculum vitae („cv”) életrajz, önéletrajz
Olvasd el József Attila egész Curriculum vitae-jét! Mit gondolsz, mi a titka megrendítő hatásának – pedig látszólag „egyszerű” szövegről van szó!?
1.
„Attila nagyon szeretett volna egy puskát. Csinált egy sorsolást, egy ko-ronát sorsolt ki, de a végén ő nyerte meg a nyereményt, a gyerekek majd megverték. Ebből vett egy tolltartót, azt elcserélte egy fényképező-dobozra, majd egy hintalóra és végül ezt egy fl óbert-puskára. Ez 1917–18-ban volt, ebből az időből származik a puskás fényképe.”
(József Eta)
József Attila és József Etelka (Bp., 1916 körül)
87 87
Készítsd el a költő pályaképét írásban, képben, multimédiában (a pálya-kép műfaja: egy alkotó életének legfontosabb eseményei, jelentős alko-tásai vagy azok csoportjai, esetleg kötetei alapján szakaszolva, rendezve)!
Használd fel a könyvünk első fejezetének tanulmányozásakor összeállí-tott József Attila-bibliográfi ádat (vö. 12. oldal)!
2.
„Legyél Te is milliomos!” címmel rendezzetek kvízvetélkedőt az osztályban József Attila életútjának eseményeiből és alkotásainak címeiből, illetve a két adatcsoport összefügéseiből! Kidolgozhatjátok az egész „műsor” arculatát, melyet aztán később is felhasználhattok, más alkotóknál is: legyen ez egy igazi irodalmi vetélkedő! Tehetséges műsorvezetők kerestetnek!
3.
Nézzetek utána a József Attila–Horger Antal-„történet” többféle elmesé-lési módjának ( narratívájának)! Érdemes megkeresni a valós emlékeket (emléktöredékeket) József Attila-szövegekben (melyek közül leghíresebb a Születésnapomra című vers – kéziratát lásd a 117. oldalon). Közben esetleg Horger Antal nyelvészeti munkásságára is fény derül. Valószínű azonban, hogy a professzor úr nem szakmai munkáival, hanem elsősor-ban a Tiszta szívvel „betiltásával” írta bele magát kultúránk történetébe…
– Mint ahogyan a „mesterember” Salieri sem a saját munkásságával vált híressé, hanem azzal, ahogyan a lángészt, Mozartot támadta és gyűlölte.
Mi a véleményed a „másodhegedűsök” eme viselkedésmódjáról?
4.
Lapozz bele a Horger Antal Párisban című Darvasi-kötetbe, s fejtsd meg cí-mének jelentését! Hol találkoztál már könyvünkben a szerző (ál)nevével?
5.
Olvassátok el többféle megközelítésben József Attila életrajzát a neten vagy könyvekben! Értelmezzétek az értelmezéseket! Mennyiben külön-böznek a költő (ön)narratívájától?
6.
Alkossatok fi ktív CV-ket József Attila stílusában! A legjobban sikerülteket tegyétek föl az osztály honlapjára – ha van ilyen (ha nincs, gyorsan ké-szítsetek egyet)!
7.
Az önéletírás műfaja ma az egyik „divatos” vizsgálódási területe az iroda-lomtudománynak. Az önépítés narratíváinak kutatása az utóbbi évtize-dekben vált ilyen fontossá. Mit gondolsz, miért?
8.
narratíva Az irodalomtudomány-ban ’elbeszélésmód’, ’értelmezésmód’,
’nézetrendszer’. Ma már a történet-tudományban, a szociológiában, a pszichológiában, a politológiában, sőt a festészetben is használatos hasonló értelemben.
Egy szakkönyv az önéletírás-témához gésében is meg tudta őrizni valahogyan a vészjósló nyugalmát. Dermedt csönd támadt, ahogy elhallgatott. Tisztán hallatszott
A semmi ágán
„A semmi ága” kifejezés talán Csokonaitól származó* ritka levegője járja át az egész verset. A Lassan, tűnődve alcímű rész alapvetően térmetaforák-kal fogalmazza meg a magányt mint meghatározó élményt. Az egyéni sors közösségivé általánosítódik az „ember” szó versfővé emelésével. Az idő- és térjelölőként egyaránt értelmezhető „végül” határozószó az egyszeri élet kö-vetkezményeként jelöli meg a lírai én beszédhelyzetét.
A második darab (Vas-szinü égboltban…) legfontosabb közlése pedig mindent időélménnyé, időtapasztalattá vált(oztat) át: „Bennem a mult hull, mint a kő / az űrön által hangtalan. / Elleng a néma, kék idő.” A szó és a szótlanság (szólni nem tudás) ars poeticaszerű kettőssége zárja a köl-teményt, amely azonban egy – nem a szokásos modalitásjelzővel érzékel-tetett – szomorú, megválaszol(hatat)lan kérdéssel zárul: „Dehát kinek is szólanék – –”.
Az emlékezet a költő szerint nemcsak a múltra vonatkozhat, hanem min-den lehetséges idősíkot egybefogó élmény. Az az élmény, amely az egyet-lenségében egyszerre véges és végtelen Én-ben sűrűsödik össze – mint fény a csillag testében – „fekete lyuk”-ká. Mondhatnánk: az emlékezet maga az ember.
* Lásd bővebben: Julow Viktor, Csokonai Vitéz Mihály, Bp., Gondolat, 1975, 218–
221, illetve Szke György, „Űr a lelkem”
– A kései József Attila, Bp., Párbeszéd,
1992, 82–83. A kép 1935. szeptember 21-én készült
Reménytelenül
Lassan, tűnődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok
Vas-szinü égboltban…
Vas-szinü égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó – – Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam – – Bajszom mint telt hernyó terűl elillant ízü számra szét.
Fáj a szivem, a szó kihűl.
Dehát kinek is szólanék – – (1933)
89 89
„A tárgyias költészet radikális újítás a magyar lírában, de ez az iránya a kortárs európai költészetnek is. Innen vezet út Pilinszkyhez, Nemes Nagy Ágneshez és a háború utáni magyar költészet más je-lentős teljesítményeihez. Ezek a versek a külváros világát, a tárgyak és emberek történelmi pillanatát arra használják, hogy személyes érzések elmondása nélkül is testet, formát adjanak a költő belső világának.”* Lásd még könyvünk első részében a 37. oldalt!
Az 1920–30-as években következett be a világirodalomban ama bizo-nyos paradigmaváltás, korszakküszöb (a fogalmak magyarázatát lásd a 13. oldalon), amelyektől kezdve már nem lehetett a régi módon meg-szólalni a költészetben. Ezt valósította meg József Attila a magyar lírában.
– Alakítsatok kisebb kutatócsoportokat, s gyűjtsetek érveket, műveket a tárgyias költészet (objektív költészet) megszületésének, eme korszak-küszöbnek a bemutatásához!
1.
Költőnk sok-sok versét megzenésítették. Ezek közül az egyik legismer-tebb a Rejtelmek című szerelmes etűd Sebő Ferenc-féle feldolgozása.
Énekeljétek el a dalt! Ha van az osztályban gitáros, kérjétek meg, hogy kísérjen Benneteket! Keressetek és hallgassatok más zenés József Attila-adaptációkat!
2.
* Bókay Antal, Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete = www.
mindentudas.hu/bokay20050411 bokay1.html?pldx=12 [2007. 02. 06.]
lentről a labda ütemes döngése és messziről a kürtös lankadatlan trombitálása, ramm-tara-ramm-tata pamm-papa-pamm,
Ezen az oldalon három József Attila-versillusztrációt találsz gyerekektől*
– ehhez a költeményhez:
[Örökkön háborog a tenger…]
Örökkön háborog a tenger örökkön zúgnak a lombok örökkön fájdalmas az ember örökkön kicsik a dolgok.
Hasonlítsd össze a rajzokat! Neked melyik tetszik a legjobban és miért?
3.
Szász Béla rajza
Nagy Ákos illusztrációja
Virág Mónika munkája
* A képek a várpalotai Krúdy Gyula Vá-rosi Könyvtár József Attila-illusztrációs pályázatának anyagából valók. Lelőhe-lyük: www.krudylib.hu/pages/aktual/
palyazat/jozsefa.htm [2007. 02. 06.]
91 91
Itt pedig „igazi” művészek József Attiláról készített képeit láthatod – Fa-ludy György történetével fűszerezve. Ha van hozzá kedved, nézz utána alaposabban a részleteknek – miképpen udvarolt József Attila anyának és lányának egyszerre…
Faludy György
Jegyzetek az esőerdőből – JA és a trubadúr-tradícó (Részlet)
„A 30-as évek közepén nagyobb társaság jött össze szombatonként Gyenes Gitta festőművésznő lakásán. Forgács Anti, Goda Gábor, József Attila és e sorok írója a társaság törzstagjai közé tartozott. Összejöveteleink központ-ja és célközpont-ja a festőművésznő lánya, Luca volt. Attila Lucának udvarolt, mint ahogy hozzá írt szerelmes verseiből közismert. Luca, úgy hiszem, nagyon kedvelte Attilát, a költőt és verseit, de személyéhez jóval kevésbé vonzódott.
Alighanem ez volt az oka, hogy Attila az egyik szombaton kijelentette: más-nap, vasárnap rajta lesz a 4:25-kor induló ceglédi vonaton. Nézzük meg őt az erkélyről, mert bizonyságot tesz majd Luca iránt érzett szerelméről.
Ebből semmit sem értettünk. A ceglédi vonat annak idején kelet felé a Nyugati pályaudvarról indult, ahogy a bécsi vonat manapság a Keleti-ből indul. Lucáék Zuglóban laktak, azt hiszem, a Mexikói úton; nyugatra néző erkélyükről le lehetett látni a vasúti sínekre. A Th ököly utat, talán kétszáz méterrel odább, akkoriban – 1935 vagy 36 nyarán – a vonatok még nem hídon keresztezték, mint most, hanem sorompó volt, amiért is a szerelvények lépésben haladtak keresztül. Hogy azonban Attila mire készül vonaton és miért kívánja, hogy a balkonról nézzük – ezt nem tudta egyikünk sem.
Vasárnap délután ott szorongtunk valamennyien az erkélyen. Luca zsá-molyon ült a balkon közepén, mi pedig félkörben álltunk, illetve szorong-tunk mögötte. A ceglédi személyvonat menetrendszerűen tűnt fel. Attila az egyik lehúzott, harmadik osztályú ablaknál állt. Mintha biccentett volna felénk. Leemelte fekete kalapját és maga mögé hajította. Aztán mellmagas-ságban gyufát gyújtott és kihajolt az ablakon. Az égő gyufát a hajába dobta.
Később tudtuk meg tőle, hogy előzetesen egy kis fl aska benzinnel locsolta meg. Néhány pillantásig hosszú lángnyelvet vonszolt feje mögött, majd újra föltette kalapját. Ott állt, mereven, mozdulatlanul – talán azt fi gyelte: meg-nyerte-e Luca szerelmét? – míg a szerelvény elragadta előlünk.”*
4.
Tóth Csaba: Tiszta szívvel – 2004 (Gyenes Gitta József Attila-portréja).
Tóth Csaba (1959–) festőművész al-kotása a „szent és elátkozott” („Poeta sacer”) költőről Gyenes Gitta József Atti-la-portréja újrafestésének posztmodern gesztusával készült. – Lásd könyvünk-ben korábban szereplő Zebegényi te-metés (Szőnyi István) újrafestését a 92.
oldalon! Utánanézhetsz Hamvas Béla hasonló című esszéjének („Poeta sacer”) is, melyben így fogalmaz a fi lozófus-író:
„Költőnek lenni annyi, mint vállalni az összes elhagyott és feladott emberi mél-tóságok jelképének őrzését”.
Gyenes Gitta (1888–1960): József Attila
* Lelőhely: www.sztaki.hu/~blb/irodalom/faludy/esoerdo.html [2007. 02. 06.]
nem kap rétest estére… | Ezt az ijedelmet és mozdulatlanságot most váratlanul egy másik társunk törte meg. Félénknek látszó,
Az „intertextualitás” a festészetben és a fi lmművészetben sokkal ritkább jelenség, mint az irodalomban vagy a zenében. (Megnevezésére nincs is szakkifejezés! Ím, itt a lehetőség számodra, hogy beírd magadat a fi lm- vagy a festészettörténetbe!☺ Gondolj vissza példaképpen a könyvünk-ben a 36. oldalon említett Édes élet – egy „magyar fi lm”-összefüggésre!).
Kivételes példa tehát Tóth Csaba festőművészé, aki a József Attila-kor-szak reprezentáns magyar festményeit mintegy 120 képben örökítette meg, „újrafestve” és „felszövegezve”, tehát más értelmezői horizontba helyezve azokat. Amiképpen Jorge Luis Borges Pierre Menard-ja (pier menar) is szóról-szóra újraírja a Don Quijotét… – Olvasd el a posztmo-dern kor e nagyon híres novelláját, melynek külön szakirodalma is van, s amelybe szintén érdemes belelapozni (a történet címe: Pierre Menard, a Don Quijote szerzője, lelőhely: www.mek.oszk.hu)! (Lásd még a 45., a 72.
és a 246–249. oldalt!) 5.
Tóth Csaba: Egy a temetőbe járás – 1999 (Szőnyi István: Zebegényi temetés)
Honoré Daumier (onoré domjé; 1808–
1879): Don Quijote
Gigler Jánosné: Álom-Don Quijote
Gyakoribb eset, amikor az iroda-lom, illetve a (képző)művészet inspirálja egymást. Don Quijote például szinte minden művészeti ágban jelen van. Sorolj példákat!
6.