A berlini fal Kukorelly Endre: Rom. A szovjetónió** története
(Részletek)
„Amikor Nyugat-Berlinben jártam, minden nap elmentem a falhoz. Volt vonzás. A fal mentén csomó helyen vadászleshez hasonló tákolmányokat állítottak fel, hogy át lehessen bámulni oda, anélkül, hogy. Minden további nélkül. A másik oldalra, azokhoz. Olyankor kerestem én is mindig vadászlest magamnak, és amikor nem volt rajta senki, fölmentem átnézni. Mozizás. In-kább színház. Ez volt nagyjából a szovjetónió. […]
Volt többszemélyes vadászles is, több személy részére kialakítva, oda fel-kapaszkodtam, és úgy néztem a trabantokat, ahogy ide-oda furikáztak nagy csinosan, mintha még sosem láttam volna olyat. […]
Ha mondjuk a Westkreutznál fölszálltál a berlini S-Bahnra, és utaztál Ost-kreutz felé, lassacskán eltűntek a színek. A házakról, az utcákról, az utasok ruháiról, az emberek arcáról. Átkerülsz a határon, letörlődnek a színek. Néz-tem ott saját magam egy fekete-fehér fi lmen, azt a helyet, a helyemet, és ez volt, éppen ez a szovjetónió.”
A vasfüggöny emlékműve Fertőrákoson egyik hálóteremben. Sütött a nap. | A nagy épület még kongott az ürességtől. Innét a második emeletről látni lehetett
néme-A megszakítottság időszaka (1948–1989)
okok és okozatok
Magyarországon 1948 és 1989 között olyan társadalmi forma uralkodott („szocializmus”), amely háttérbe szorította a szabadságot, az egyéniséget. Nem tartotta tiszteletben a demokrácia alapelveit, s mesterségesen irányította az alapvető társadalmi és gazdasá-gi folyamatokat („tervgazdálkodás”). Ez a rendszer a második világháborút követő hatalmi újrafelosztás eredményeképpen jött létre Európában, s osz-totta két részre a kontinenst. E szétszakítottság jelképévé a berlini fal és avasfüggöny vált, amelyek fi zikailag is elválasztották egymástól egy nagy-város, illetve Európa két felét. (Berlint a földalatti vasút egyébként továbbra is összekötötte, melyen utazni persze határellenőrzés után lehetett, csak a kiválasztottaknak…) Kelet-Európa sorsa ezekben az évtizedekben politikai és földrajzi értelembe véve egyaránt abszurd volt.*
vasfüggöny A Magyarországot Ausztriától elválasztó, egy ideig aláak-názott és mindvégig erős fegyverzettel őrzött határ (1949–1989).
* Ha érdekel e szomorú történelmi helyzet lényegi feldolgozása, megokolása, pél-dául Bibó István műveit érdemes olvasnod. Mindenekelőtt A kelet-európai kisál-lamok nyomorúsága című esszétanulmányt, mely itt található: www.mek.oszk.
hu/02000/02043/html/194.html [2007. 03. 17.].
** „Mondhatni, Kukorelly számára ugyanazt jelenti a »szovjetónió« vagy a »komo-nizmus«, mint Mészöly számára Pannónia vagy Ottlik számára Buda: életre szóló feladatot.” (Bazsányi Sándor)
Tabár István–Vilmányi Gábor Trabant
Előadó: Exotic együttes Szuper találmány a négyzeten, Szuper gép ez nem ámítás.
A legjobb öltönyöm meg elszakadt, Izomból tekerem a kormányt.
Tövig benyomhatom a gázpedált, Messze van még Amerika, Lehúzott ablakon a fejem, Kihajtom és kész az új frizura.
A duda bombajó, irígy a komphajó, A tükör varázslatos,
Mikor elindulok, abban integet Az összes szomszéd, na meg a Lajos.
||: Trabanton szállni élvezet, Gyorsabban száll, mint a képzelet, Döcög és pöfög, hú, de kafa!
Az orrod alá dörgölök kispofa. :||
Keleti kényelem, nyugati izgalom, A motor meg robbanó,
Ez nem hintaló, sőt nem is űrhajó, Csak neked zenél a kipufogó.
Trabanton szállni döbbenet, Hátul meg kijön a pöff enet, Csühög és püfög, hú, de kafa!
Az orrod alá dörgölök kispofa.
Trabant-retró az „autó” születésének 50. évfordulója idejéből (2007)
www.newtrabi.com A korszak – főképpen a „fejlett szocia-lizmus” – „kedvenc” autója, családok életcélja, a Trabant.
Képünkön az 1983-as „csúcsmodell”
– ez a szó itt nem irónia, hanem idézet egy korabeli prospektusból. (A Trabant használati utasításából való Esterházy Péter Kis Magyar Pornográfi ájának mottója is: „A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csá-bítson.”) Ma már elképzelhetetlen, hogy a Német Demokratikus Köztársaság-ban 10-15 évet, nálunk 5-10 évet kellett várni rá…
Autót, illetve tartós fogyasztási cikke-ket általában csak hosszas előjegyzési procedúra után lehetett vásárolni a szocializmusban. Az ötvenes–hatvanas években még az alapvető élelmiszere-kért (kenyér, tej, cukor, kávé stb.) is sor-ba kellett állni. A sorsor-banállás egyenesen a szocializmus jelképévé vált.
A berlini fal részlete
21
A magyar rendszerváltás leghíresebb plakátja Orosz István munkája. Felirata:
„Elvtársak – Vége!” (Akkoriban még min-den tízévesnél idősebb magyar ember tudott annyit oroszul, hogy megértse ezt a két szót.)
Domonkos István Kormányeltörésben (Részletek)
én lenni
én nem tudni magyar élni külföld élet
és nem bírni nemzeti fogások erős szaga
és nem látni új látóhatár
én menni külföld nem gondolni mi volt menni alpok menni tirol menni copacabana hawaii menni estélyek bálok
new guineában még élni kannibálok menni brazília menni szahara moszkva ankara
menni utcákon vinni plakát lenni izgalmas felvonulás provokálni járókelő rendőr lobogtatni piros kendő lenni kommunista szó igérni jó szórakozás tortura-vita
lenni régimódi proletár folt rakni maxi-kabát hús nélkül enni főzelék moziba nyilvános helyen turkálni titokban
meleg selyem mikor senki nem néz oda dugni csokoládé pofa
[…]
lyik ablakból, ahol a gesztenyefák lombja nem ért össze, a nagyobbik gyakorlóteret. Néhány pótvizsgás és szabadságról
vissza-A ránk erőltetett, mesterséges „fejlődés”-t (a szocializmus, majd a kommu-nizmus „útjá”-t) szakította meg Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1989-ben. Az általa korábban meghirdett peresztrojka és glasznoszty révén vált lehetővé a kelet-európai országok számára, hogy új életet kezdjenek.
peresztrojka („átalakítás”) Gorba-csov mindent átfogó reformja.
glasznoszty („nyíltság”) A szocializ-mus végén (1985–1991) a Szovjetunió-ban a korlátozások feloldását jelentette az élet sok területén, így a gazdaság-ban, a politikágazdaság-ban, a kultúrában is.