Kérdőíves kutatás II: A főkutatás

1. Hogyan jellemezhető az angoltanárok motivációs beállítódása, attitűdjeik és tapasztalataik?

2. Hogyan jellemezhető az angoltanárok sikeres énképe, önbizalma és reflexiója?

3. Milyen háttérváltozók alakítják a vizsgált konstruktumok megítélését?

4. Milyen kapcsolatrendszerrel írhatók le a vizsgált konstruktumok?

4.3.2. Résztvevők

A kérdőívet 202 angoltanár töltötte ki, az adattisztítás után 196 válaszadót tudtam a mintában figyelembe venni. A nemek szerinti megosztás tekintetében a mintába került válaszadók döntő többsége nő volt (177 fő; 90,3%). A legfiatalabb válaszadó 25 éves volt, a legidősebb 63, az átlag életkor pedig 45 év volt (szórás: 9,6 év). A tanítással töltött évek számának átlaga 19 év volt (szórás: 10 év), a minimum 1 év és a maximum 40 év volt. A végzettség esetében a megkérdezettek 71,4 százalékának egyetemi diplomája volt (140 fő), 21,4 százaléknak főiskolai végzettsége (42 fő), doktori fokozattal pedig 7,1 százalék rendelkezett (14 fő). A doktori fokozat magasnak tekinthető aránya azzal magyarázható, hogy több egyetemi oktató is kitöltötte a kérdőívet.

A 196 angoltanárból 112-en (57,1%) nyilatkoztak úgy, hogy nem tanítanak más tantárgyat. A 84 kétszakos tanárból 18 volt (9,2%), aki másik nyelvet tanított, a többiek valamilyen másik tárgyat, leggyakrabban magyar nyelvet és irodalmat (22 fő, 11,2%) vagy történelmet (14 fő, 7,1%). 44 válaszadó (22,4%) mondta azt, hogy élt hat hónapnál többet külföldön, legtöbben Nagy Britanniában (25 fő, 12,8%), de ezen kívül az USA-t, Kanadát, Ausztráliát és Írországot is említették.

4.3.3. Adatgyűjtő eszköz

A kutatásban használt adatgyűjtő eszköz 12 konstruktum mérésére vállalkozott, ami öttel több skála, mint a próbakutatásban. A két adatgyűjtő eszköz közti hasonlóságot és különbséget a 4. táblázat szemlélteti.

4. táblázat: A próba- és főkutatás látens dimenzióinak összehasonlítása

Próbakutatás Főkutatás

Motivált tanítási viselkedés Motivált tanítási viselkedés Motivált szakmai fejlődés

Tanítással kapcsolatos attitűdök Tanítással kapcsolatos affektív attitűdök Tanítással kapcsolatos kognitív attitűdök

önbizalom, demotiváció és nyelvtanulási tapasztalatok. Bár néhány állítást kihagytam a főkutatásból, amelyek nem illeszkedtek megfelelően a dimenzióra, de maguk a látens konstruktumok nem változtak. Két skála esetében az eredeti dimenziót két új dimenzióval mértem, hogy pontosabb képet kapjak (a motivált tanítási viselkedés és az attitűdök).

Eredetileg a nyelvtanítási tapasztalatokat tágan értelmeztem és belefoglaltam nemcsak a tanítással kapcsolatos közvetlen tapasztalatokat, hanem azt is, hogy milyen sikerképzetekkel rendelkezhetnek a tanárok. Itt számos látens dimenzió meglétét tapasztaltam, így részben meghagytam az eredeti skálaelnevezést, de új skálák mérésével is próbálkozom. A jövőkép (vision) dimenzióból nem sikerült értékelhető eredményeket kihoznom, így ennek mérése nem képezi részét a főkutatásnak. A reflexió skálája része lett a főkutatásnak annak ellenére, hogy a próbakutatásban nem volt ilyen dimenzióm, de különböző állítások együttállásából következtetni lehetett ennek a dimenziónak a meglétére, így beillesztettem a főkutatásba.

A táblázatban nem jeleztem az egyes skálákhoz tartozó állításokat: közvetlen összehasonlítás nem lehetséges, mert több dimenzióhoz is írtam új állításokat. Ez persze kockázattal járt, hiszen semmi biztosítéka nem volt annak, hogy az új állítások jól fognak

mérni, de nem akartam azt sem kockáztatni, hogy túl rövid skálákat alkalmazzak. A végső kérdőívet a 3. függelék tartalmazza. A próbakutatás és elméleti megfontolások eredményeképpen a főkutatásba bevont skálák elnevezése és magyarázata a következő (a konstruktumok forrásait lásd fent; Csizér, 2018, 2019; Dörnyei, 1994a, 2001; Dörnyei és Ushioda, 2011; Gardner, 2006; Kormos és Csizér, 2008):

1. Motivált tanítási viselkedés (8 állítás): mennyire motivált a megkérdezett a tanítási munkájának végzésében. Példa: „Nagyon fontos számomra, hogy jó órákat tartsak.”

2. Motivált szakmai fejlődés (7 állítás): a megkérdezett a szakmai fejlődésére úgy tekint, mint munkája fontos részére. Példa: „Rendszeresen részt veszek továbbképzéseken, hogy szakmailag fejlődjek.”

3. Tanítással kapcsolatos attitűdök – affektív dimenzió (8 állítás): mennyire kapcsol pozitív érzelmeket a megkérdezett a tanítási munkájához. Példa: „Nagyon szeretek tanítani.”

4. Tanítással kapcsolatos attitűdök – kognitív dimenzió (7 állítás): mennyire tartja fontosnak a megkérdezett a munkáját. Példa: „Fontosnak tartom a nyelvtanári munkámat, mert a mai világban mindenkinek kell angolul tudnia.”

5. Idegennyelv-tanulási tapasztalatok (5 állítás): mennyire befolyásolják tanári munkáját a korábbi nyelvtanulási tapasztalatai. Példa: „Saját nyelvtanulási élményeim erősen befolyásoltak abban, hogy milyen tanár vagyok ma.”

6. Idegennyelv-tanítási tapasztalatok (4 állítás): mennyire pozitívak a megkérdezettek tanítási tapasztalatai. Példa: „Tanárként is nagyon élvezem az angolóráimat.”

7. Sikeres tanári énkép (7 állítás): mennyire érzi a megkérdezett, hogy munkájában sikereket ér el. Példa: „Sikeres nyelvtanárnak érzem magam.”

8. Diákok sikerének megtapasztalása (5 állítás): mennyire gondolja a megkérdezett, hogy a diákok sikerei a tanár sikere is. Példa: „Az én sikerem az, ha a diákjaim sikeresek.”

9. A szakmai fejlődés megtapasztalása (5 állítás): mennyire gondolja a megkérdezett, hogy folyamatosan fejlődik szakmailag a munkájában. Példa: „Tanítás során számomra az a siker, hogy látom, ahogy folyamatosan fejlődöm szakmailag.”

10. Önbizalom (5 állítás): mennyire gondolja magát magabiztosnak a munkájában a megkérdezett. Példa: „Mindent összevetve magabiztosnak tartom magamat a munkámban.”

11. Demotiváció (18 tényező): azoknak a nehézségeknek a megítélése, amelyek csökkenthetik a tanári motivációt. Példa: „Mennyire okoznak nehézséget a következő tényezők: tanítással járó adminisztratív feladatok, tanításhoz szükséges eszközök hiánya az iskolában, túl nagy csoportlétszám, stb.?” Ennél a kérdésnél tényezőkként kellett választ adniuk a tanároknak.

12. Reflexió (11 állítás): mennyire tudatos a megkérdezett a tanítási folyamat során. Példa:

„Ha valami nem ment jól egy órán, nagyon sokat gondolkozom az okán.”

4.3.4. Az adatgyűjtés menete

A főkutatáshoz az adatgyűjtés 2018 áprilisa és júniusa között zajlott. Fontos volt minőségbiztosítási szempontból, hogy a próbakutatás és a főkutatás adatgyűjtése a lehető leghasonlóbb módon bonyolódjon, így ebben a kutatói fázisban is úgy döntöttem, hogy internetes felületen fogok adatokat gyűjteni. Ez azt jelenti, hogy azok a tanárok felülreprezentáltak a mintában, akik (gyakrabban) használják az internetet és Facebook elérhetőségük is van. Azért döntöttem az online kérdőívezés mellett, mert ez a legköltséghatékonyabb módja az adatgyűjtésnek és a hagyományos kérdőíves adatgyűjtés sem

adott volna reprezentatív mintát. Talán nem a legszerencsésebb, hogy a tanév vége felé végeztem a kutatásnak ezt a fázisát, de nem tudtam máshogy megoldani, hogy a pályázatban kiírt időfeltételeknek megfeleljek. (A megfelelő számú válasz összegyűjtése nem volt olyan könnyű, mint a próbakutatásban, néhányszor megtorpant a beérkező válaszok folyamata.)

4.3.5. Adatelemzés

Az adatelemzést az SPSS 22.0 programmal végeztem el. Az adatok tisztítása után először dimenzióredukciós eljárásokat végeztem, hogy 1) meggyőződjek arról, hogy az állítások megbízhatóan és érvényesen mérik a különböző dimenziókat; 2) létrehozzam az elemzéshez szükséges skálákat. Az elemzés második lépése a leíró statisztikák kiszámolása volt, hogy képet kapjak arról, a megkérdezettek hogyan viszonyulnak a különböző állításokat összefoglaló skálákhoz, illetve hierarchikus, majd K-MEANS klaszterelemzések segítségével létrehoztam a legjellemzőbb csoportokat a mintában. Harmadik lépésként a skálák belső struktúráját tártam fel: korrelációs és regressziós elemzéssel. Terveztem strukturális modellezést is végezni az adatokon, de ez későbbi vizsgálatokra maradt.