Családi stressztényezők

A stressztényezők negatív hatását a gyermekek személyiségfejlődésére több tanulmány igazolja, dolgozatunkban csak a betegség, az életesemények és a családi konfliktusok hatását vizsgáljuk. Nem térünk ki a szülők szerhaszná-latára, szorongására, depressziójára, a családban előforduló bántalmazásokra. A stresszhatások különböző válaszreakciót válthatnak ki a gyermekekből annak függvényében, hogy folyamatos alkalmazkodást kérnek (például betegség) vagy rövid ideig tartanak (Patterson, 2002).

Hatásuk függ attól is, hogy milyen típusú kockázatok kummulálódnak a családban. A stresszhatások nemcsak közvetlen módon befolyásolhatják a gyermek fejlődését, hanem a szülők nevelési stílusában is megmutatkoz-hatnak következményei: feszültség hatása alatt a felnőttek gyakrabban alkal-maznak negatív fegyelmezési stratégiákat, alacsonyabb a válaszkészségük, és kevésbé vonják be a gyermeket olyan tevékenységekbe, amelyek során erősödhetne kompetenciaérzése és szociális kezdeményezőkészsége (Conger és Elder, 1994).

5.5.5.1. A családtagok egészségi állapota

A gyermekek egészségi állapotát vizsgálva az esetek 8,5%-ban találkoztunk hosszan tartó betegséggel, a megnevezettek között szerepel allergia, székrekedés, asztma, látászavar, laktóz érzékenység, krónikus bronchitisz, Down-szindróma. A szülők elégedettsége gyermeke egészségével követi ezt a megoszlást: 93%-uk jelölte az elégedettség felső értékeit⁴⁵.

A szülők egészségi állapotát külön kérdeztük: az édesanyák 12%-ának volt a kérdezést megelőző időszakban 6 hónapnál hosszabb ideig tartó betegsége, az apák esetében 14%-ban fordult elő egészségügyi probléma. Az egészség szubjektív megélése nagyon hasonló arányokat mutatott: a kérdezettek 87%-a elégedettséget jelölt. A szülők 9%-a vallotta közepesen elégedettnek magát, 4%-a az elégedetlenek közé sorolható. A kutatói gyakorlat szerint az egészséggel való elégedettség megbízhatóan mutatja az objektív egészségi állapotot (Kopp és Martos, 2011), ezt igazolják a korrelációs együtthatók is: minél magasabb a betegségek előfordulása, annál kevésbé elégedett a kérdezett az egészségével (rs:-0,295 p=0,000).

A betegségnek a nevelésre kifejtett hatásáról kérdeztük a szülőt: az egészségügyi problémával küszködő édesanyák közel felét (49%) kis mértékben, 8%-át nagymértékben befolyásolja nevelői szerepében. Az édesapákat nevelési gyakorlatát betegségük kismértékben (40%) vagy egyáltalán nem befolyásolja.

5.5.5.2. Családi konfliktusok

Bár „a konfliktus a házasság szerves velejárója” (Cseh-Szombathy, 1985, 56), a házasság sikerének és egyúttal a családi egyensúlynak feltétele az érdekellentétek hatékony kezelése. Megkérdeztük a szülőket, hogy bizonyos vitatémákban előfordul-e, illetve milyen gyakran fordul elő szóváltás a párkapcsolatukban. A felsorakoztatott vitatémák nagyrészt megfeleltek a Cseh-Szombathy (2000) által megnevezett konfliktusterületeknek, melyek lehetnek anyagi ügyek, szabadidő eltöltése, barátokkal való kapcsolat, szülőkkel való kapcsolat, gyermeknevelés és gyermekvállalás, közös tervek⁴⁶.

45 Az elégedettség mértékét egy 10 fokozatú skálán kértük megjelölni, ahol az 1-es érték azt jelölte, hogy teljes mértékben elégedetlen az egészségügyi állapotával, a 10-es érték pedig azt, hogy teljes mértékben elégedett. Elégedettnek nyilvánítottuk mindazokat, akik a 8-9-10-es értéket jelölték, közepesen elégedettnek azokat, akik az 4-5-6-7 értékeket válasz-tották, elégedetlennek azokat, akik az 1-3 intervallumban határozták meg szubjektív egészségügyi állapotukat.

46 A felsorolás a kérdőívben szereplő konfliktustémákat tartalmazza, amely nem egyezik teljes mértékben a Cseh-Szombathy (2000) által leírt vitaterületekkel.

A házastársi konfliktusokkal kapcsolatos kérdésre 252 személytől kaptunk választ.⁴⁷ A barátokkal való kapcsolatokat jelölték meg a legkevesebben vitatémának, a válaszadók 64%-a nem találja relevánsnak. A közös célokat, a szülőkkel való kapcsolatot, a szabadidő eltöltésének tervezését a válaszadók több mint fele jelölte meg vitatémának. A legtöbben az anyagi ügyekkkel (85%) és a gyermekneveléssel (73%) kapcsolatos viták előfordulásáról vallottak. A válaszadók 64%-a említette, hogy egyéb témában is vitáznak, melynek okát nem kértük megnevezni. Az eltérő tárgyú viták gyakorisága⁴⁸ között együttjárást figyeltünk meg, ami egy olyan dinamikára utalhat, miszerint bizonyos okok kiválthatják a többi témában való érintettséget. Kifejezi ugyanakkor, hogy a szülők közötti konfliktusok októl függetlenül, interperszonális konfliktusban való megküzdési mintákban gyökerezhetnek, illetve kapcsolatban lehetnek a szülők temperamentumával, az aktuális életeseményekkel, a megélt krízisekkel stb. Cseh-Szombathy (2000) akkor tartja károsnak a családi konfliktusokat, amikor azok már a körülhatárolható probléma keretein kívülre eszkalálódnak. Ez ott történik meg, ahol a viták merevek, öncélúak, az ügyről a személyre kerülnek át az ellentétek, ilyenkor a házastársak a kapcsolat életképességét is meg-kérdőjelezik.

Kutatásunk szempontjából kevésbé a viták témája, inkább a konfliktusos légkör mérvadó, illetve annak a karakterológiai háttere, amely modellként átörökíthető. Ennek megfelelően a különböző témákban előforduló viták gyakoriságát jelző értékek összeadásából származtattuk azt a változót, amelyet magas mérési skálaként a két- vagy többváltozós elemzésekben használni fogunk.

5.5.5.3.A stressz-tényezők és más családi háttértényezők kapcsolata A gyermek hosszantartó betegsége együtt jár a szülők betegeskedésével.

Mindhárom családtag krónikus betegsége negatívan korrelál az anyagi jóléttel és a szülő alacsony végzettségével. A megbetegedések gyakoribbak az önálló vállalkozást vezető nők körében, ám kevésbé jellemző az egészséges életmódra több időt szánó édesanyák körében.

A családban előforduló viták gyakorisága a végzettséggel és a gazdasági aktivitással nő. Az aktívan dolgozó, ezen belül pedig hangsúlyosabban a vállalkozó szülők gyakrabban vallottak családi vitákról.

A több gyermekes családokban kevesebb konfliktusról számolnak be, a

47 A többi esetben nem válaszoltak vagy a válasz nem volt esedékes, mert házastárs/élettárs nélkül élt a kérdezett.

48 A különböző témákban folytatott vita gyakoriságát a válaszadó egy 1-től 4-ig terjedő skálán jelölte. A skála azt fejezte ki, hogy az adott témában folytatott vita 1-soha, 2-ritkán, 3-elég gyakran vagy 4-nagyon gyakran fordul elő közte és házastársa/élettársa között.

társnak a gyermekkel töltött idejével szintén csökken a viták száma. A roma nemzetiségűek ritkábban jelölték azt, hogy vitatkoznának párjukkal, és kevés vitahelyzetben kerül sor nézeteltérésre. A vita a megélt krízisek számával nő.

5.5.6. Szociális és vallási-spirituális erőforrások