sza-zadban. (in.)
Mihelyt kitavaszodott, a két vezér a sereg élén a régi Szerbia felé vette útját, szétvertek n é h á n y csapat r e n d e s katonaságot, kirabolták Ipeket és sok gonoszságot követtek el. A császári szeraszker (ren-des katonaság) Monasztirban n e m mert összeütközni a bosnyákokkal, h a n e m cselt vetve, a szultán nevé-ben megkínálta Húszéin kapitányt a vezirséggel, h a társaival visszafordul és maga lát hozzá a szultán terveinek keresztülviteléhez, nevezetesen pedig a r e n d e s katonaság behozatalához. Elkapatva ezen Ígérettől, Húszéin megfeledkezett céljáról és válla-latáról és visszafordult. Szeptemberben Szarajevóba érkezett, i n n e n T r a v n i k b a ment, békét hagyva a szultánnak Konstantinápolyban, m á r tényleges vezir-nek tartotta magát.
Az ú j o n n a n választott vezir m i n d e n t megtett, hogy a porta is elismerje őt vezirnek. Ezen eljárása
2. szánt.
R E L I G I O
121 a z o n b a n m i n d i n k á b b elidegenítette tőle társait.A p o r t a meg n a p r ó l - n a p r a késett a kinevezéssel.
Mindez keserűséggel töltötte el szivét; azért, hogy egyrészt csökkenő tekintélyét visszaállítsa, másrészt pedig, hogy ellenein bosszút álljon, Firdusz kapitányt Ali aga Rizvanbegovics ellen küldte, hogy élve vagy halva kerítse kézre, m e r t megtagadta Huszeinnek az engedelmességet.
Ali aga vitézül védte m a g á t ; Firdusz pedig ki-fosztván az amúgy is szegény ráját, távozni kénysze-rült Hercegovinából. A szerencsétlenül j á r t vállalat-hoz vállalat-hozzájárult a r é m h í r , hogy nagy császári sereg van fölvonulóban ellene. Ez végkép elkeserítette szivét. E szorult helyzetben régi b a r á t j á h o z , Sztár-csevics f e r e n c r e n d i atyához fordult, m e n n e el Bécsbe F e r e n c császárhoz és eszközölné ki általa a szultán-nál elkövetett h i b á i n a k bocsánatát és h a lehetséges, a vezirséget5 m i k é n t ezt a szeraszker megígérte volt.
Sztárcsevics m i n d e n t megtett, amit tehetett és m e l e -gen ajánlotta Bécsben a császár kegyeibe Bosznia a u t o n ó m i á j á t , n e m kevésbbé küldőjét. Meg is igérte a császár, hogy p á r t f o g á s á b a veszi Huszeint és ügyét előmozdítani törekszik ; de ha m i n d a m e l l e t t ered-ménytelen m a r a d n a ajánlása a p o r t á n á l , fölajánlja Huszeinnek szükség esetén saját országait tartóz-kodási helyül ; egyúttal császári szavát adta, hogy s e m m i á r o n sem fogja kiszolgáltatni a szultánnak.
Ez ú j reményt öntött beléje. Sereget gyűjtött, de m i n d h i á b a . A szerencse h á t a t fordított neki. T ö b b szerencsétlen ütközet u t á n Szarajevó közelében tel-jesen legyőzetett. Miután előbb vagyonát átvitette a
Száván j ú l i u s 2-án (1831.), Eszékre ment, i n n e n Zimonyba. F e r e n c császár k ö z b e n j á r á s á r a bocsánatot igért neki a szultán és m a g á h o z hivatta, de mivel most sem a k a r t a elfogadni az új rendeleteket, szám-űzték T r a p e z u n t b a .
Az ú j vezir. Kara M a h m u d i H a m d i basa, sokat elfogatott a vezetők közül és Konstantinápolyba k ü l d t e ő k e t A császári rendeletek elfogadását tekin-tet nélkül követelte. A szultán m a g á h o z hivatta Ali aga Rizvanbegovicsot (Sztocsevics), kinevezte basá-n a k ; elszakította Hercegovibasá-nát Boszbasá-niától s Ali agát mint birodalmi hercegovinai vezirt küldte vissza;
n é h á n y boszniai kerületet is hozzácsatolt az új vezir-séghez, csakhogy megnehezíthesse a további fölkelést Boszniában.
Az ú j viszonyoknak a f r a n c i s k á n u s o k is n é m i hasznát vették. Kérték a vezirt, szüntesse be a vendég-látást, a m e l y b e n a mullahot, kadiját és más tiszt-viselőket részesíteni kényszerültek. E vendéglátás valóságos csapás volt az amúgyis szegény f r a n c i s k á -n u s o k -n a k . A vezir mege-ngedte, hogy a sutjeszkai kolostorhoz m é g egy szárnyat hozzáépíthessenek.
Beszedte a dzsuluszt (bizonyos pénzösszeget), de erről török és olasz nyelven nyugtát állított ki, a mit a többi vezir n e m tett, hogy j o b b a n zsarolhas-son. Mikor hallotta, hogy n e m r é g i b e n egy török
legény készakarva lelőtt egy Ligics nevű f r a n c i s k á -nust, az egész falu k e m é n y pénzbírságot tartozott fizetni, ritka eset török időkből, m e r t rendesen vagy rá se hederítettek, ha egy török katholikust ölt meg, vagy ha tettek is valamit, az oly csekély volt, hogy a b ű n ö s n e k n e m igen f á j d u l t meg a feje tőle.
1833-ban Davud basa lett vezirré. Davud Bagdad-ban sok kellemetlenséget okozott a szultánnak, azért, m i k o r boszniai vezirré lett, melléje adták a szaraje-vói m u l l a h o t és Fazil Serifovics basát, hogy utána nézzenek, vájjon a r e f o r m o k a t kellően viszi-e keresz-tül. Látván, hogy h a t a l m a meg van szorítva, hagyta két társát tenni, a mit akartak, de ő is aztán, a hol tehette, kénye-kedve szerint j á r t el. Lássunk p á r esetet. Pércsics Vince S. J.
Óhitű és újhitű áramlatok a szocializmus
eszmevilágában. [vn.>
(Különös tekintettel a magyar szociáldemokráciára.) V. Az e t i k a i k é r d é s .
A revizionisták következetesek. Az erkölcstani kérdésben is állást foglalnak a m a r x i z m u s n a k ferde fölfogásával szemben. A történelmi anvagelvűség t. i.
az erkölcsöt is m e r ő cicomává, e p i f e n o m e n o n n á fokozza le. A mai társadalmat, úgymond, a gazdasági erők fogják átalakítani, nem pedig holmi m o r á l -prédikációk. Az ö k o n ó m i a i a l a p p a l az e m b e r e k is megváltoznak, de n e m az erkölcstani elvek befolyása alatt. A nagy metamorfózist a termelő erők hatalma csinálja meg.
Az erkölcstan a gazdasági a l a p f o l y a m a t n a k puszta kisérő á r n y a ; n o r m á i azzal együtt á l l a n d ó a n változ-n a k és teljeseváltoz-n tehetetleváltoz-nek. A változ-nagy világátalakulás, a mit a kereszténység okozott, Marxéknak föl sem tűnik. Gazdasági szemüvegükön keresztül a kereszténységben is csak p r o l e t á r f o r r a d a l m a t látnak, m i n -den k ü l ö n ö s erkölcsi t a r t a l o m nélkül. Az etikában csak a változás tűnik föl nekik ; m i n d e n társadalmi osztálynak külön erkölcstana van.1 Az osztályoknak egymás ellen folytatott h a r c a i b a n az etika m i n d i g alakot és tartalmat változtat. Mint ilyen függelék, dehogy is képes az erkölcs a t á r s a d a l m a t m e g m o z -gatni. Mit tehetnek, kérdi Marx, a szeretet szenti-mentális szólamai ott, a hol a gazdasági fejlődésnek k e m é n y beavatkozása szükséges?2 De hiszen az «etikai ideológiára» n e m is szorulunk. A világ a Hegel-féle dialektikának h á r m a s t e m p ó j a szerint vas-logikával, szükségszerűen át fog alakulni. Az ő s k o m m u n i z m u s után j ö t t a m a g á n t u l a j d o n r e n d s z e r , emezt pedig a jövendő k o m m u n i z m u s váltja m a j d föl. Tézis,
anti-1 V. ö. Engels, H. Eugen Dühring's Umwälzung der Wissenschaft, Stuttgart, 1894., III. kiad. 87. és k. 1.
fft 2 V. ö. «Neue Zeit» 1895/6. II., S t r u v e : Zwei bisher un-bekannte Aufsätze von K. Marx. Az etikai kérdést ortodox-marxista szellemben tovább fejlesztette K. Kautsky, Ethik u. materialistische Geschichtsauflassung, Stuttgart, 1906.
tézis, szintézis: ez uralkodik az e m b e r i n e m sorsán, n e m pedig erkölcsparancsok.1 Kezdetben vala az altruizmus, most az önzésnek a k o r á t éljük, végre ú j b ó l az altruizmus kerekedik fölül, még pedig m a g a s a b b f o r m á b a n . így követeli azt a dialektikának h á r m a s ü t e m ű folyamata.2 Ezt az altruizmust, úgy-m o n d , n e úgy-m kell prédikálni, n e úgy-m kell az e úgy-m b e r e k n e k beidegezni. Megcsinálja azt a gazdasági fejlődés m a g a is. Csak s e m m i pedagógia, s e m m i etizálás. Az ö k o n ó m i a m i n d e n h a t ó , ő m a j d moralisták nélkül is megjavítja a világot.
Mikor Gyzicki t a n á r n a k , neves m o d e r n etikus-nak, buzgólkodására megindult Németországban az erkölcsi k u l t u r a fejlesztésére irányuló mozgalom, mely elsősorban a m u n k á s t ö m e g e k e t a k a r t a laikus m ó d o n etizálni, a marxisták t u d o m á n y o s folyóirata mérges és p ö k h e n d i m ó d o n n e k i t á m a d t a k ü l ö n b e n jó szándékű m o z g a l o m n a k s azt a m u n k á s s á g szemé-ben eleve diszkreditálta.3
Az á t p i l l a n t ó b b szociálisták n e m tudták sokáig nézni az anyagelvű M a r x d o g m a t i k á n a k e m e b a r b a -rizmusát. Már az említett erkölcsi k u l t u r m o z g a l o m k ö r ü l t á m a d t v i t á b a n is hallhatók voltak hangok, melyek a n y a k a s óhitű álláspontból engedtek. Az első határozott revizionista lépést e b b e n az i r á n y b a n C. Schmidt tette meg. Az «Ethische Kultur» c i m ű folyóiratban közölt cikksorozata4 kíméletlenül r á m u t a t a történelmi m a t e r i a l i z m u s gyengéire, f e r d e -ségeire és k i m u t a t j a az etikai e r ő k n e k önállóságát.
Nem árnyak, reflexek, cicomák azok, írja Schmidt, h a n e m tekintélyes h a t a l m a k , amelyek nagy, önálló m u n k á t végeztek az emberiség történetében. A m a t e -rializmus ezt a kulturtényezőt el n e m nyelheti, de n e m is helyettesítheti. Marxék, ü g y m o n d , n e m talál-n a k elitélő szavakat az ötalál-nzés és a haszotalál-nlesés elletalál-n.
A tőkéseknek kapzsi egoizmusában természeti tör-vényt látnak s m a g u k is önző és utilitárius erkölcs-tant vallanak. Schmidt m e g b í r á l j a és elveti az önzés és a haszonelviség e r k ö l c s t a n á t ; eszményi felfogást hirdet, önzetlen m u n k á t , sőt önfeláldozást is követel.
Az intézmények m a g u k b a n véve gyengék arra, hogy az e m b e r i n e m e t megnemesítsék. Az erkölcsi tényező-nek m i n d e n k o r b a n nagy feladatai voltak, még nagyobb dolgokra van az hivatva m a .
A szociáldemokrata C. Schmidtnek n e m volt jel-s z a v a : i u r a r e in verba magijel-stri. Látta az életet éjel-s körülnézett az etikai i r o d a l o m b a n is, tanulságokat merítve a nem-szociálista Marx-bírálóktól is.
Bern-1V. ö. Engels, i. m. 140. 1. E kérdéssel részletesen fog-lalkoztam cikksorozatomban : «Hegel dialektikája a törté-nelmi materializmusban». Religio, 1907. 36. és 37. sz.
3 V. ö. munkámnak : «A társadalmi kérdés és etika», 6. fejezetét : «Marx és Engels téves nézetei az önzés és az altruizmus szerepéről a társadalmi életben.» 30. lap, azután 87. lap.
a «Neue Zeit» XI., I. köt., 1892/3. 265. 1.
* «E. K.», 1893., No. 20., «Sozial. Moral».
steinon szintén meglátszik a polgári t á r s a d a l o m -tudósoknak befolyása, a kik c s a k h a m a r kimutatták, hogy az etika n e m tekinthető a gazdasági alapszer-kezet m e r ő függvényének és szürke velejárójának.
A b e n s ő n k b e n élő erkölcsi «categorikus i m p e r a t i -vus»-t, a lelkiismeretet a m a g a dicsérő vagy elitélő szavával s az egész moralitást, melyet S c h o p e n h a u e r szerint az e m b e r i n e m gondolkodói m i n d i g a «leg-f o n t o s a b b n a k , az egész lét lényegének, velejének, f o r d u l ó p o n t j á n a k tartottak»1: m i n d e z t hogyan is lehetne az ipari és kereskedelmi viszonyokból ki-m a g y a r á z n i ? É s Marxék tényleg n e ki-m is ki-m e n t e k tovább a m e r ő állításnál. Pedig legalább kisérletet kellett volna tenniök azirányban, hogy p o n t o s a b b a n m e g h a t á r o z z á k a gazdasági alapszerkezet és az erkölcs kölcsönös viszonyát. Azért Bernstein, az ú j h i t ű e k n e k feje, kifogásolja a k é r d é s n e k ezen a p o -diktikus fogalmazását2 és túlzóan egyoldalúnak ta-lálja azt. A gazdasági tényező mellett, úgymond, a jogin, a vallásin és a földrajzin kívül ott van az erkölcs h a t a l m a is, mely m i n d e n k o r b a n m i n t önálló f a k t o r fejtette ki hatását.3 Végzetes tévedés és tak-tikai hiba l e n n e a gazdasági végzetben bizakodni és az erkölcsi erőket lekicsinyelni azon a címen, hogy azok csak cifraságok, melyek a n é p e k n e k életében számbavehető szerepet n e m játszanak. A nemzetek, m o n d j a Bernstein, nagy tömegeket képviselnek. Ily nagy tömegeknek erkölcsi átformálását n e m lehet az egyetlen gazdasági tényezőre bízni.4 Hogy az e m b e r i természet simulékony, a viszonyokhoz alkalmazkodó, ki t a g a d n á ? Ámde a m a i n e m z e t e k n e k évezredes hagyományai, szokásai vannak, a melyeket m á r ó l -h o l n a p r a eltüntetni le-hetetlenség. Aki a katasztrofiz-m u s b a n bizakodik, az felületesen itéli katasztrofiz-m e g a dolgo-kat. Az o r t o d o x Marx-tan, ú g y m o n d , n e m veszi észre a nemzetek jellemét f o r m á l ó hatótényezőknek szöve-vényességét és egyetlen erőtől v á r j a azt, a m i az erők egész c s o p o r t j á n a k lehet csak eredménye.5 K o r u n k -b a n az «ideológia» n e m zsugorodik össze, h a n e m duzzad.6 A m a i gazdasági és t á r s a d a l m i viszonyok között az erkölcsi tényezők s z a b a d a b b a n m o z o g h a t -nak, ö n á l l ó b b a n m ű k ö d h e t n e k , m i n t b á r m i k o r azelőtt.
Más helyütt fogunk megmlékezni arról, hogy Bernsteint a Hegel-féle dialektika hókusz-pókusza n e m téveszti meg. 0 is tudja, hogy az emberiség n e m halad előre a dialektikai h á r m a s ü t e m szerint.
Azt várni, hogy a m a i állapotok egy dialektikai for-dulattal m e g h a l n a k és más, ú j életre kelnek, Bern-stein szerint valóságos bölcseleti b a b o n a . A Hegel-féle dialektikai mesterkedés Marx-nak éleslátását nagyon megzavarta. A távol m ú l t b a n m e r ő altruiz-must lát, az e m b e r e k csupa primitiv a n g y a l o k ; a mi k o r u n k szerinte az önzésnek korszaka, m i k o r is az
1 Schopenhauer, Die beiden Grundprobleme der Ethik.,
bevezetés. 4 8. 1.
2 Bernstein, i. m. 7. 1. 5 U. o.
3 U. o. « U. o. 10. 1.
2. szánt.
R E L I G I O
123 e m b e r e k egymásnak kínzó ördögei ; a j ö v ő egym a g a s a b b altruizmus színében tiinik föl Marx-nak, a hol az e m b e r e k magasabb, kultivált angyalokká változnak m a j d át. A revizionisták a polgári szocioló-gusokkal együtt v a l ó t l a n n a k találják ezt a leírást s n e m hiszik, hogy a dialektika a m a i egoista «poklot»
egy csapással altruista «édenné» varázsolja át. Marxék az egoizmus m a i tengerében a p r o l e t á r o k b a n l á t j á k az altruizmus hordozóit, a n e m e s e b b erkölcsök ki-választott izraelitáit. Azért a proletárnevelést, erkölcsi tekintetben, szükségtelennek Ítélik. Az ú j h i t ű e k n e m szenvednek ebben az o p t i m i z m u s b a n . A proletárt, m o n d j a Bernstein, úgy kell venni, a hogy tényleg van. 0 sem angyal, ő sem letéteményese a m a g a s a b b erkölcsösségnek. A m u n k á s o k n a k is v a n n a k előíté-leteik és gyengéik, erényeik és bűneik, melyek a m a i t á r s a d a l m i és gazdasági viszonyokkal összefüggnek. Lehete ezen viszonyokat és velük a m u n k á s -ság erkölcseit m á r ó l - h o l n a p r a m e g v á l t o z t a t n i ? Az ú j h i t ű irány n e m o p t i m i s t á j a a f o r r a d a l o m n a k . Szük-ségesnek t a r t j a az előkészítő m u n k á l a t o k a t a politika és az etika terén egyaránt.1
Jehlicska Ferenc dr.