X 50250
R E L I G I O
TUDOMÁNYOS,
TÁRSADALMI ÉS IRODALMI KATH. FOLYÓIRAT
F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő
D U D E K J Á N O S dr.
NYITRAEGYHÁZMEGYEI Á L D O Z Ó P A P , P E T U R I C. A P Á T ,
A B U D A P E S T I K I R . MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOGMATIKA NY, R . TANÁRA
I
H A T V A N K I L E N C E D I K É V F O L Y A M
1910.
B U D A P E S T
S T E P H A N E U M N Y O M D A R . T .
1910.
í
TARTALOM.
I. É r t e k e z é s e k .
Lap
a] Elt-e Jézus? Székely István dr.-tól 337 Szövegkritikai és exegetikai nehézségek János evan-
géliumának előszavában. Martin Aurél dr.-tól 561, 664 A Krisztus előtti utolsó századok apokrif irodalmá-
nak történeti háttere. Kele István dr.-tól ... 650, 666
bj Haeckel és bírálói. Tichy Sándor-tói ... 1 Volt-e az embernek őse az állatvilágban? U.-attól 65
A monizmus megoldatlan kérdései. U.-attól 241 Az anyag és energia megmaradásának törvénye nem
bizonyít a monizmus mellett. U.-attól ... * 481 Az őslénytan és a haeckelizmus. U.-attól 673 A halottaiból föltámasztott ősnemződés. Stúkner
János rfr.-tól ... 273, 290 A vitaiizmus. U.-attól 165, 181 Mit mond a modern biologia az örök életről?
Szuszai Antal-tói 627 Az emlékezésből vont érv a lélek léte mellett.
Kaszás Raimund-tól ... 410 A Kant-féle és az aristotelesi-keresztény ismeret-
elmélet. Schwarcenbachi Vilmos-tói 257 Az egyéniség elve. Trikál József dr.-tól ._ 200, 216, 232,
251, 262, 278, 298, 312 Az egyéniség keletkezésének kérdése az újabb iro-
dalomban. U.-attól 330, 345, 362 Szempontok a mai pantheismus etiologiájához.
Schütz Antal rfr.-tól... 577, 593, 609, 632 Credo, quia absurdum. Trikál József dr.-tói 529, 546 A dogmák állítólag nem gyakorlatiasak. Czilek Balázs
rfr.-tól - 49 A dogma mint nagy jel. U.-attól 433, 449, 465
Krisztus istenemberségének malasztjellege. Horváth Sándor O. P.-től ... ... 193, 210, 226, 243 A szent Szív tiszteletéről (dogmatikus szempontból.)
Hanauer István dr.-tól ... ... 353 Egy fejezet a kegyelmi élet lélektanából. U.-attól
424, 438 A dogmátlan őskereszténység. (Dogmatörténeti rész-
let.) Dudek-től ... 625, 641, 657 Bűnbocsánat az ősegyházban. (Dogmatörténeti rész-
let.) Dudek-tői 97, 113, 129, 145, 161, 177, 202, 219, 233 Újabb protestáns vélemény a gvónásról. Némethy
Gyula rfr.-tól ". 648 A dogmatika tisztelt tanáraihoz. Dudek-tő\ 321 cl Laskai Ozsvát erkölcsi példatára. Timár Kálmán-tói 154
Az utánzás törvénye. Jehlicska Ferenc rfr.-tól— 377, 389 Az éhom kérdése a szent áldozásnál. P. i?.-től~ ... 500
A misztika. Pfeiffer Miklós-tói 525 Tekintély és szabadság. Ambrózy Ágoston rfr.-tól ... 614
d] Katholikus volt-e Póli István ? Timár Kálmán-tói... 7
Szent Erzsébet rózsalegendája. U.-attól 23 Szent István és az igazságtalan udvarbíró. U.-attól 74
Magyar boldog Márk legendája. U.-attól ... 470 Ferencrendi hitszónokok a XV. és XVI. században.
U.-attól 260 Szent Ferenc művészei. Galambos Imré-tői 487
A magyar szent korona. Dudek-tői 225 Fekete pápaszemen keresztül. (Zsilinszky Mihályról.)
Karacsonyi János rfr.-tól — 401 Verancsics Antal becsülete. Lukcsics József rfr.-tól— 454
Ki volt Telegdi Csanád követtársa ? U.-attól 516 Nvitra püspökei a XVI. században. Cserenyey István
" rfr.-tól... ... 276, 294, 310, 328 A nyitrai püspökség határai a történelem folyamán.
U.-attól - 644, 660 Az argyasi püspökség alapításáról. T. L-tői _ w ... 215 Az úrbéresek általános jobbágy neve. Erdélyi László
rfr.-tól - - 2 A gyulafehérvári leveles ládák. Beke Antal-tói 393
Lap
VIII. Bonifác és III. Endre. Pap József-tői 19 Adatok Bosznia történetéhez a XIX. században.
Pércsics Vince S. J.-től 85, 101, 120, 139, 152, 167, 183, 199 Följegyzések. Szász Bélá-tói 239, 302, 382, 478 Képek a magyar kath. irodalom közelebbi huszonöt-
éves múltjából. Bodnár Gáspár-tói... 493, 510, 527, 542, 558, 575
Balmes emlékezete. B. Ujfalusi György-tő\ 513 Tanulmányok Pascalról. Mailáth József gróf-tói ... 417
Gladstone vallásossága. Némethy Gyula rf;-.-tól ... 535 A Halley-üstökös és III. Callixtus. Zubriczky Aladár
rfr.-tól 116 Mende-mondák Galileiről. Lukcsics József rfr.-tól... 550, 566,
583, 598 Azok a gonosz jézustársaságiak. Tomcsányi Lajos S. J.-tői. 33 Az oltárépítmény fejlődése, Luttor Ferenc rfr.-tól. 570, 587, 602 Hofbauer sz. Kelemen élete. Breznay Béla rfr.-tól.
323, 340. 355, 370, 404, 421, 435, 451, 462, 483, 498, 514, 531, 548, 563, 580, 596, 611, 630, 645, 662, 676 A japáni kath. missiók és a kath. világszövetség.
Velics Antal dr.-tól. ... 344, 360 A protestáns missiók világkongresszusa. Némethy
Gyula dr.-tól 411 A szabad kereszténység kongresszusa. U.-attól 615
e) Középkori bíráskodás egyházi birtokon. Erdélyi László rfr.-tól _ 87, 103 Földesúri és községi kormányzat apátsági birtokon
a középkorban. U. attól. ... 168 Jobbágyi szolgálat a középkorban. U. attól. ... ... ... 249
Jobbágyi adózás a középkorban. U. attól 373
Jobbágyszabadságok. U. attól 408 Egyházi közigazgatás és állami jogvédelem. Egyed
István rfr.-tól 185, 197 A kath. autonomia egyházjogi szempontból. Hanuy
Ferenc rfr.-tól 133 A koadjutorságról. Dudek-tői 38 Magánügy-e a vallás ? Luttor Ferenc dr.-tól 148
Van-e a görög egyházban breviárium ? Rusznák Miklós dr.-tól. ... 83, 100, 119 Az új naptár. By. D.-től — — — 369 Normál-naptár a keresztény tan világánál. Nóvák
Ferenc- tői 456 A legújabb pápai «motu proprio». Dudek-tői. — ... 463
A magántulajdon a társadalom szempontjából. Isel-
stöger Lajos-tói 618 fl Ó-hitű és újhitű áramlatok a szocializmus eszme-
világában. Jehlicska Ferenc dr.-tól. 9, 25, 39, 58, 90, 105, 121, 140, 186, 264, 281 Társadalmi patológia. U. attól. 471, 488, 503, 520, 537, 554 A szőnyegekről, különös tekintettel egyházi haszná-
latukra. Velics László S. J.-től 81 O-keresztény mozaikok új világításban. Fieber Henrik-
től ... 152, 170 Az ó-keresztény latin líráról. Sik Sándor-tói. 275, 292, 307 Bevezető az egyházművészeti tanfolyamba. Velics
László S. /.-tői 303 Az egyházművészet és a modern művészeti áramlatok.
U. attól - 305 Új irányok az egyházi építőművészetben. Ferdényi
Kálmán dr.-tól 441 Mi a művészet? Pironcsák Antal-tói 675
Új áramlatok a festészetben. U. attól. — 497 A papság művészeti nevelése. Ferdényi Kálmán dr.-tól. 681
A szentáldozás jellemképző ereje. Római-tói 5, 21, 36, 54, 69 A kath. nevelés archimedesi sarkpontja. Tóth Kálmán
dr.-tól - - ... _ ... _ 517 A vallásosság mint a népjólét alapja. Vári Kálmán-tói. 313 A dogmatika sikeres tanításához. Kóza György-tői 446, 461 A theologiai oktatásról. Hadzsega Gyula dr.-tól. — 639, 655
II. vallástani kurzusunk. Dudek-től. ... 416
Lap
A sajtó és a közönség. Szász Bélá-tól ... ., 174 A kath. újságírók figyelmébe. Czigány Ignác-tól ... 385
Zsörtölődések. (Egy uj lap alapításáról.) Dudek-tői. 479 Helyzetünk és teendőink. Zichy Nándor gróf-tó1 289 A magyar kath. szervezkedés fontos segédeszközei-
ről. Velics Antal dr.-tól 426 Emlékezés. (Naptáregyesítésről.) Hadzsega Gyula
dr.-tól 56, 71 A népszövetség és a görög katholikusok. liusznák
Miklós dr.-tói 123 Nemzeti munka. László Ágoston-tói 252, 265
A francia földről. Pfeiffer Miklós-tói. ... 485, 534, 552, 569 585, 600, 634
A torlasz. (Bourget.) Némethy Gyula dr.-tói 325 Adolf Rétté. (Megtért anarchista.) Lám Frigyes-tői.
591, 606, 623
Baumgartner Sándor S. J. U. attól 679 Epizódok Zichy Nándor gróf életéből. P. M. dr.-tól 15
Fraknói Vilmos c. püspök úrnak, üudek-töl 17 1 Széchenyi István gróf. U. attól 209 i Mikszáth Kálmán. U. attól 288 J
A Mikszátli-ünnep alkalmából. U. attól 3523
Tisza István gróf. U. attól 496 I I . E g y h á z i v i l á g k r ó n i k a .
Budapest. Arny- és fényoldalak Budapest karácsonyi életén megfigyelve. 10. — Harangkondulás vészfelhő jelentkezé- sére. 92. — A széthúzás veszedelme. 124. — A legújabb pápai enciklika legintimebb értelmezése 397.— Öt beszéd.
427. — Az új iskolai év elején. 429. — Növendékpapság kibocsátása a világba. 442. — Valami, amit Magyarország feledni látszik. 458. — Divat a szabadkőmivességben. 474. — Id. Andrássy Gyula gróf mimikriben 490. — Mimikrin át nagyhatalom szervezőjévé 505. — Hogyan kezelik a kath.
sajtóügyet a szomszédban ? 522. — Forradalom Portu- gáliában 523. -— A kath. sajtó vérkeresztsége 555. — A németországi katholikusok mintaszerű szervezete 588. — X. Kath. Nagygyűlés 603. — A «rendezetlen viszonyú vallás»
Magyarorszagon 683.
Eger. A papság magatartása a képviselőválasztási mozgalmak- ban 237.
Vágsellye. A hitélet köréből 667.
Róma. A «Civilta» válasza Briand francia miniszterelnök- nek 26. — X. Pius aktáinak 1909. sorozata 76. — A limina Apostolorum visitatiója ügyében 108. —A pápa helyzete a Vatikánban tűrhetetlen kezd lenni 155. — X. Pius rende- lete a szerzetesrendek kiképzéséről 188. — X. Pius személyi- ségének hatása alatt 298. — A suburbicarius püspökségek újjászervezése 332. — Egyházkormányzati hirek Délame- rikából 364. — X. Pius társalgása provencali nyelven 380. — Melchers bibornok mint Jézus-társasági tag 444. — A zsidó római polgármester gyalázó beszéde 506. — A vatikáni új csillagvizsgáló felavatása 651.
Bécs. Valami az uralkodó ház egyházi műkincseiről 253. — Párbajellenes intézkedés a hadseregben 332. — Vallásos állami hatóságok 620. — Az ezidei püspöki értekezlet határozataiból 635. — A szaleziánus szerzetesek munkája Bécsben 668. — Lesz-e Ausztriában a jövő évben egye- temes kath. nagygyűlés? 683.
Salzburg. A «Kath. Kirchenzeitung» ötvenéves jubileuma 60. — Mariánus kongresszus 207. - Nagy érdeklődés az itteni mariánus kongresszus iránt 363.
Innsbruck. 1000 koronás karácsonyfa 28.
München. Neveléstan mint főiskolai tantárgy 380.
Augsburg. Egyházmegyei hatóságok előkészilő értekezlete 59. — Jézus él ! 315. — Magyarok a német katholikusok 57. nagy- gyűlésén 475.
Würzburg. Két apostata pap megtérése 42. — Erős főpásztori intézkedés két irányban 189. — Népegyesületet a nép- nek ! 413.
Regensburg. Kath. emancipáció az irodalom terén 316.
Oberammergau. A passió-játék ezidei megnyitása 364.
Düsseldorf. Minden faluban legyen «Volksverein» és <• Frauen- bund» 604.
Freising. Schnitzer contra Schnitzer 668.
Fulda. Boldog püspöki kar 636.
Berlin. Vissza az egyházba ! 75. — Protestáns hithagyás Németországban 173.— Windthorst önzetlenségéről539.-- Hamis vád a kath. egyház ellen 571.
Boroszló. Az istentelenség kezd bőrébe nem férni 684.
Köln. Nagy hatást keltő megtérés és egyéb dolgok 43. — Szemle Németország kath. Íróinak világa felett 107. — Az «Augustinus-Verein» 253.
Kopenhagen. Miért lett Jörgensen katholikussá ? 143.
Bruxelles. Együttes főpásztori körlevél 125. — Mercier- f b i b o r n o k 206.
Malines. A világ legmagasabb tornya 222.
London. Két világi író papi szellemmel a lelkükben 27. — Az angol katholikusok szívós törtetése előre 143. — VII.
Eduard és az apostoli szentszék 379.
Reims. Luçon bibornok a törvényszék előtt 93. — A spanyol és francia püspökök levélváltása 267.
Páris. Az iskoláért folyó harc 125, 142. — Luçon érsek [elitélése 173. — A Jézustársaság első hivatalos törté- íj; nelnie 222. — Nyomasztó anyagi helyzet egyes egyház- megyékben 267. — Ú j kath. folyóirat 284. —Uj helyzet az egyház életében 380. — Egy kath. lapiró halála 412. — A gjrermekek áldoztatásáról szóló pápai rendelet ügyé- ben 491.
Básel. A városi tanács szűkkeblű határozata 75.
Luzern. Chavez léghajós kath. hitvallomása 523.
Lyon. Hogyan keletkezett a lyoni hitterjesztő t á r s u l a t ? 332.
Madrid. Tiltakozó gyűlések a vallástalan iskola ellen 222. — A spanyol katholikusok készülnek 315. — Spanyolország francia uton 652.
Lisszabon. Az apostoli Szentszék melletti nagykövetség 348.
Torino. Don Rua halála 298. — A mit don Boseótól minden papnak el kell sajátítania 459. — Don Boscói figyelmezte- tés az elnéptelenedés ellen 668.
Modena. Az olasz katholikusok 20. nagygyűlése 620.
Bukarest. Románia hitélete és másféle élete köréből 283. — Harc a szakadár Románia elhunyt főpapjának emléke körül 315.
Szentpétervár. A -cárok birodalmának vallási vajúdásai 476.
Beyrut. Muzulmánok vérengzése 60.
Beuron. Vilmos császár ajándéka 348. — A német császár újabb nyilatkozata a vallásosság szükségességéről 635.
New-York. Uj templomok, új iskolák 75. — Módosulás a zsidóság érzelmi világában 157.
Boston. A keresztény szociális mozgalom az Egyesült-Államok- ban 254-
Rio-Janeiro. Birálat az új francia vallásügyi politika fölött 136.
Breznay Béla dr-
ill. I r o d a l m i i s m e r t e t é s e k .
Lap HANUY : Pázmány összegyűjtött levelei. I. Lukcsics József
dr.-tól ... 398
B É K E F I : A káptalani iskolák története Magyarországon
1540-ig. Dudek-tő\ ... ... ... 332
K A R Á C S O N Y I - K O L L Á N Y I : Egyháztörténelmi emlékek. IV.
U.-attól 316
S Z I L Á D Y : Sermones Dominicales. U.-attól 285
E R D É L Y I : A tihanyi apátság története. Lukcsics József
dr.-tól 127
SZINNYEI : A magyarság eredete. Timár Kálmán-tói ... 445
SZÉKELY : Inventus. Dudek-tô\ 12
S I P O S S : A kath. gyermekvédelem. U.-attól 492
B A R B U L : A Cél. U.-attól 5 5 7
W O H I . M U T H : Tanítók évkönyve az 1 9 1 0 / 1 1 . évre. U.-attól 5 4 2 P R Ô N A I : A magyar irodalom története. Szász Bélá-tól... 5 7 3
Der Aar. Wiblitzhauser Ödön-tői 524 Kiss : Isten megismerése a látható világból. Dudek-tői... 13
SZEGHY : A buddhizmus és a kereszténység. U.-attól... 29
ZUBRICZKY : Párhuzamok a kereszténység és más vallá-
sok között. U.-attól 573
SCHÜTZ : Krisztus jelenléte az Oltáriszentségben. U.-attól 573
P L A T Z : Természettudomány és igazság. U.-attól 589
L U K C S I C S : A Galilei-kérdés. U.-attól 637
D R O S C H : Der Opferkarakter der Eucharistie sonst und
jetzt. U.-attól 62
HADZSEGA : Természetbölcselet és világnézet. U.-attól... 75
STAUB : Die Lehre von der stellvertretenden Genug-
tuung Christi. U.-attól I l l
B A C H E L E T - P L E T L : Die Erbsünde. U.-attól 190
J Á R O S Y : A Z eucharisztia zenéje. U.-attól 334
H A J Ó S : A Végtelen felé. U.-attól 414
K A D I C : A heidelbergi ősember állkapcsa. U.-attól 430
D U D E K : Bűnbocsánat az ősegyházban 492
D O N Á T : Logica, Ontologia, Psychologia. U.-attól ... — 621 Report of the nineteenth Eucharistie Congress. Ha-
nauer István dr.-tól 29, 43
S C H U L T E S : Die Gottheit Christi. Horváth Sándor O. P.-tól 94
M É H E L Y : A darwinizmus mai állásáról. Dudek-tő\ 126
S P R I N G E R : Wenn du die Gabe Gottes erkenntest ! M ő l 189
A L L O : L'Evangile en face du syncretisme payen. Pfeiffer
Miklós-tól 334
B R A S S : An der Grenze des Lebens. Madarász István
dr.-tól 445
S C H N E I D E R : Die Grundgesetze d e r Descendenztheorie.
Pinzger Ferenc S. J.-től 637
H E I M : Das Geschlechtsleben des Menschen. Pfeiffer
Miklós-tól 507
W E L T E R : Geschichte d e r französischen Litteratur. Lám
Frigyes-tői 14
BENKÓCZY : Tarkányi irodalmi hagyatékából— 46, 78, 1 1 2 , 175
H Ö R L : Retorika. T-től 4 1 4
Schematismus Wesprimiensis 1909. Dudek-tői ... ... 94
J O R D Á N : Márciusi ibolyák. U.-attól 126
F I S C H E R : Der Grossgeist das höchste Menschenideal.
Kriton-tói 268
T Ó T H : Spanyolország. Diidek-TŐI 300
VAY : Amerikai naplókivonatok. U.-attól 348
W I L L I A M : Changing China. Némethy Gyula dr.-tói 3 8 1 A N G E H R N : A solaris konstans megállapítása. IT-től ... 460
MATTYASOVSZKY : A f ö l d j á r a d é k . Csepela Lajos rfr.-tól... 28
K E N E D I : Szociologiai nyomozások. Mattyasovszky
Kassziáti rfr.-tól 108
K E N E D I : Az élet könyve. U.-attól 239
E L E K - M E Z E I : A társadalmi gazdaságtan alaptanai, fc-tői 143 Tu GAN-BAHANOVSZKY : Der m o d e r n e Socialismus in seiner
geschichtl. Entwicklung. Csepela Lajos dr.-lól ... 174
KOVÁCS : A népesedés elmélete. U.-attól 254
Szociális esték a veszprémi legényegyletben. T—cs.-től 384
Manuel social p r a t i q u e . Csepela Lajos dr.-tói 398
F I S C H E R - C O L B R I E : Gazdasági nőnevelés. U.-attól 459 The Catholic social year book foor 1909. U.-attól 507
A L B E R T U S : Sem és Japhet. Hegyi Pál-tói 685
M Ö S S M E H : A német t u d o m á n y o s szocializmus. Csepela
Lajos dr.-lól ... 636 Reflexiók Kuhn művének ismertetéséhez. Fieber
Henrik-tői 30 Még egyszer a «Moderne Kunst- u n d Stilfragen». Nèmethy
Gyula rfr.-tól 46
S T R Z Y G O W S K I : Die bildende Kunst d e r Gegenwart.
U.-attól 159
V E L I C S : Das Kabinet f ü r kirchliche Kunst 224
W I L P E R T : Die Papstgräber. Fieber Henrik-tői... ... 287, 301 Das Heiligtum Maria-Heimgang auf dem Berge Sion.
Krasznyánszky János-tói 299
H J E G L : Die E n t s t e h u n g d e r Barokkunst in Rom. Fieber
Henrik-tői 365
J U S T I : Die italienische Malerei des X V . J a h r h u n d e r t s .
U.-attól 477
VIRÁGH : A m a g y a r vallási j o g és ferdeségei. Dudek-tői 157
S A G M Ü L L E R : Die T r e n n u n g von Kirche und Staat.
Stampfet Frigyes rfr.-tól ... 255, 268, 286
KUMLIK : Helyi ö n k o r m á n y z a t a magyarországi r. kath.
egyházban. U.-attól 349
F Ü L Ö P : Aquinói sz. T a m á s politikája. Tóth Ferenc-lől 557, 574
S C H Ü R E R . J a h r b u c h d e r Zeit- und Kulturgeschichte
1909. Tóth Tihamér-lől 590
K E I T E R S : Katholischer L i t e r a t u r Kalender. Wiblitzhauser
Ödön-tői ... 653
C O L O M A - G E R E L Y : A vértanú királynő. Timár Kálmán-tói 4 3 DOMONKOS : Testvérek. Dudek-től
B E S Z K I D : Kovács János. X-től 61
H A U G H : Fiamnak, r-íi.-től 76
I N N E R K O F F E R : Ein österreichischer Reformator. Breznay Béla dr.-tói _ - 207, 223 Kalocsaegyházmegyei tanító-egyesületek 1909. évi érte-
sítője. r-n-től _ 364 A b u d a p e s i középponti Oltáregyesület. Timár Kálmán-tói 414
E B L E : A nagykárolyi Szentháromság-kápolna története.
U.-attól ... .. ... ... 460
KOVÁCS : A b o r s m o n o s t o r i apátság története. T-n-töl... 652
Esterházy S á n d o r emlékezete. T. K.-tól 477
M I K Ó : Rustan császár históriája. Timár Kálmán-lói... 540
T Ó T H : A kalocsai kollégium ötven éve. Dudek-tői 541
P É C S I : A napkeleti bölcsek (dráma). U.-attól 605
T I M O N : Die heilige Krone. U.-attól 606
Valami a naptárról. G. Gy.-lól 605
MOLNÁR-REVICZKY : Imák a m a g y a r kath. hadfiak szá-
m á r a . K. /„-tói 77
REVICZKY : Mindennapi lelki kenyér. Kőszegi László-tói 299 Festpredigten ( ü b e r h. Elisabeth). Kriton-tói ... ... 317
BITSCHAU : Maria u n s e r e Mutter. Krasznyánszky János-tói 541
MAGDICS : Hitelemzéstan. Dudek-től — 398
T Ö R Ö K : A hitoktatás elmélete. Krasznyánszky János-tói 622
D O B A I : Hitelemzések a népiskola I—II. osztálya szá-
mára. U.-attól 670
SCHÜCH : A lelkipásztorkodás kézikönyve (VI. kiadás).
Dudek-től 685
K E R E S Z T Y : Exegesis p e r i c o p a r u m Evangelii 446
B A B U R A : Introductio in N . T e s t a m e n t u m . Kmoskó Mihály
rfr.-tól ... , ... • 523
M E I S T E R M A N N : Új ú t m u t a t ó a Szentföldre. T. if.-tól... 621 Qutlines of protestant missions. Csepela Lajos rfr.-tól— 669 A Szent-Istvan-Társulat karácsonyi kiadványai, e-töl ... 686 Catholica non leguntur. Fischer-Colbrie Ágost rfr.-tól 430
IV. V e g y e s e k .
Előfizetési felhívás. 16. — Gyűjtés Czobor Béla síremlékére.
32, 144. 256. — Irodalmi pályázat (Pázmány-egyesületé 96.
A h i t t u d o m á n y i karé 176.) — A h i t t u d o m á n y i kar pálya- tételei 336 — Doctores collegiati 336.
Levelek a s z e r k e s z t ő h ö z : A Szent-Pál-Társulat alapításáról.
Máthé József-tői 47. — Kapcsolatban Máthé J. minapi levelével. Breznay Béla dr.-tól 78. — A Szent-Pál-Társulat ügyében. Balásy Endré-tői 96. — A Szent-Pál-Társulatról.
K. J.-től 270. — A nagyobb katekizmusról. P. R.-tői 63. — A magyar szentírás népies kiadásáról. Egy főiskolai-tói 207. — T e r v a nemzeti m u n k a p r o g r a m m l i o z . László Ágoston-tói 318. — Ismét csak a kath. sajtóról. Kóza György-tői 367. — Hozzászólás a dogmatika tanításához.
N. rfr.-tól 383. — Hozzászólás a dogmatika tanításához.
Clericus-tói 431. — A tlieologiai tanárok fizetésének rende- zéséről. Omégá-tói 640. — A theologiai t a n á r o k fizetéséről.
X.-től 671. — Félreértések. Tomcsányi Lajos S. J.-től 559. — A plébánok elmozdításáról szóló pápai dekretumról.
Andrea-tói 448. — Az autonomia ügyében. Leontin-tói b08. — A szombathelyiek. Pintér József-tői 415. — A tűzol- tók zászlaja és a protestánsok. Kóza György-tői 687.
V. T e l e f o n . Minden számban.
L X I X . é v f o l y a m .
R E Lj
T U D O M Á N Y O S , T Á R S A D A L M I É S
Megjelenik - július és augusztus
E L Ő F I Z E T É S I ARA
Egész évre..
Félévre ...
FELELŐS SZERKESZTŐ
K 1 2 - D U D E K J Á N O S d r .
" 6.— KGYKTKMI TA.NAK
S Z E R K E S Z T Ő S É G É S K I A D Ó H I V A T A L
Budapest, IX. ker., F e r e n c - k ö r ú t 27.
Tiaeckel és bírálói.
lA m o n i s m u s elkeseredett h a r c a a keresztény világnézet ellen alkalmul szolgált a tárgyilagos t u d o - m á n y n a k arra, hogy leálcázza azokat, kik visszaélve mások hiszékenységével, ez ideig he n e m bizonyít- h a t ó elméleteket a t u d o m á n y o s kutatás szolid vív- m á n y a i k é n t tüntettek föl s ezen irreális műveletük mellett h o l m i hamisításokkal, valótlan állításokkal i p a r k o d t a k hangulatot kelteni.
«Im Interesse der Wissenschaft»2 a cime a n n a k a m ű n e k , melyet W . T e u d t írt meg s m e l y b e n komoly tárgyilagossággal ismerteti Brass vádjait Haeckel ellen, m a j d ennek válaszát s m á s o k hozzászólásait.
Haeckel tudvalevőleg bizonyos célzatossággal törekszik az e m b e r állati leszármazását bizonyítani a m o n i s m u s é r d e k é b e n ; embriologiai, morfologiai érveket hoz föl, ha talál, ha nem, úgy önkényüleg formál ilyeneket ; szemléltető k é p e k b e n igyekszik ezen érveket tetszetősekké tenni. R ü t i m e y e r zoologus 1868-ban, és a hires lipcsei anatómus, His, 1874-ben, m a j d meg Brass n a p j a i n k b a n bizonyította be, hogy Haeckel szemléltető képei közül több n e m hiteles, h a n e m hamisítvány, több pedig csak a képzelet m ű v e ; bizonyítási eljárása n e m megbízható, m e r t neveket cserél föl, a m i n t ezt elmélete kívánatossá teszi ; m a k a k b ó l hylobatest f o r m á l s hogy ez j o b b a n sike- r ü l j ö n , a képen 15—16 csigolyát e l t ü n t e t ; m á s eset- ben az e m b e r e m b r i ó j á b a n föltüntet tévesen 44 csi- golyát, holott a valóságban csak 33—35 van ; ezáltal azt a látszatot kelti, m i n t h a valaha léteztek volna emberek, kik f a r o k k a l voltak ellátva.
De sűlyos vádat bizonyított Haeckelre W a s m a n n is a m a hires (1907-iki) berlini vitaestélyen. Haeckel
«Über u n s e r e gegenwärtige Kenntnis vom U r s p r u n g des Menschen» cimű m u n k á j á b a n a p r i m a t e s e k n e k általa közölt családfája, a szemléltető képek, mint a valóságot ábrázoló rajzok v a n n a k feltüntetve; «Histo- rische Tatsache», m o n d j a Haeckel^ pedig ez t a r t h a - tatlan állítás, ezért i p a r k o d o t t is Schmidt dr., az ő
1 A Németországban most javában folyó tudományos
harcnak a képe. Szerk.
2 Naturwissenschaftlicher Verlag. Godesberg, bei Bonn.
1909.
tanársegédje, enyhíteni e merész állítását Haeckelnek' csakhogy W a s m a n n m a g á n a k az idézett k ö n y v n e k szavaival bizonyította be igazát.
Ugyancsak k ö n n y e l m ű és mások megtévesztésére a l k a l m a s eljárást tapasztalhatunk Haeckel : P r o g o n o - laxis h o m i n i s c i m ű iratában, melyben a h o m o pri- migeniust úgy szerepelteti, mint a mely a pithecan- tropus erectustól származik, n o h a m i n d k e t t ő tudva- levőleg a diluvialis-korból való, tehát egykorúak s így n e m is származhatott az előbbi — az e m b e r — az utóbbitól, a m a j o m t ó l . '
Ezenkívül Haeckel szemléltető k é p e i b e n a való- ban létezett állítólagos ősök — m a j o m , f é l m a j o m mellé olyanokat is fölvesz, melyek sohasem léteztek ; ezekre azért van szüksége, hogy szembetűnővé tegye a fokozatos fejlődést; ezek oly közbeeső alakok, melyek a z o n b a n csak a szerző képzeletében v a n n a k m e g ; a m á r kiveszett faiok mellé f j e i é t tesz; ugyan- csak az általa képzelt, de a valóságban sohasem létezett átmeneti fajok mellé szintén a f jelet teszi a n n a k fel- tüntetésére, hogy azok szintén kihaltak. Dehogy h a l - tak ki, hisz n e m is léteztek! Ezt jelezni kellett v o l n a !
De lesújtó ítéletet m o n d o t t Haeckel fölött Keibel, a freiburgi egyetem tudós tanára is, m e l y b e n meg- erősíti többek k ö z t : Haeckel sok esetben n e m létező e m b r i ó k képeit közölte; a m á s szerzők által közölt e m b r i ó - á b r á k a t lényegesen megváltoztatta, a nélkül azonban, hogy mindezt jelezné; megállapította továbbá, hogy más zoologus, embriologus Haeckeléhez hasonló eljárást n e m követ, mert az ellenkezik a t u d o m á n y o s kutatás tárgyilagos módszerével ; de még a népies kiadványok s z á m á r a sem t a r t j a megengedhetőnek a a szemléltető képek ilynemű alkalmazását ( s c h e m a - tisieren). Ezek a l a p j á n Brass vádjait beigazoltaknak tekinti. «Az új vallásalapító ( m o n i s m u s ) képzelete és f a n a t i s m u s a oly színben tünteti föl előtte a dolgokat, m i n t a hogy ő azokat ábrázolja» — m o n d j a Keibel.2
Tehát fanatismust s élénk fantáziát állapít m e g Haeckelnél.
Csakugyan helyes diagnosis!
1 L. Entwicklungstheorie und Monismus. Die Innsbruckéi- Vorträge von E. Wasmann. 61. 1.
2 L. l)r.' Fleischer értek. Arbeiterpräses. Heft. 11. 1909.
s z á m . 1910. január 2.
I R O D A L M I K A T H O L I K U S F O L Y Ó I R A T
hónapot kivéve - minden vasárnapon.
Haeckel Brass vádjaira felel, de nem higgadtan, h a n e m epésen. Egyébként nála az ily eljárást meg- szokhattuk. Egykori elvbarátait — W u n d t , W i r c h o w , Du Bois-Reymond, Baer stb. — m i k o r azok a monis- m u s sekélyes vizeiről kieveztek, úgy jellemzi, hogy az öreg k o r r a l j á r ó szellemi gyöngeség vitte őket a m o n i s m u s megtagadására.1 Erveiket megcáfolni n e m tudja, pedig csakis ezt kellett volna tennie s n e m személyeskedni. így tesz Brass-val is. Dr. Breiten- bach által közzétett levélben Haeckel Brass vádjait szemérmetlen hazugságnak bélyegzi, azzal fenyege- tődzik, hogy Brasst rágalmazásért p ö r b e fogia; persze n e m tette meg, élénk t u d a t á b a n a n n a k , hogy a k u d a r c így még teljesebb lesz. Ezért csak tagad, de nem cáfol, m e r t n e m t u d ; m a j d Brass személyét t á m a d j a , becstelen szócsavarónak nevezi, a stréberség v á d j á - val illeti, ki egyetemi t a n á r szeretne l e n n i ; ezért a k a r leleplezéseivel é r d e m e k e t szerezni. Hát kérem, ez n e m tudóshoz illő védekezés; p o n t r ó l - p o n t r a tes- sék k i m u t a t n i Brass állításainak tarthatatlanságát. De e r r e n e m képes.
Majd azt m o n d j a , hogy a szemléltető képek körüli eljárását m á r csak azért sem lehel hibáztatni, m e r t 100 meg 100 tudós is csak így tesz. Hát ez n e m igaz. Szegény 75 éves Haeckel, hogy vergődik s végül is saját c s a p d á j á b a esik. Előbbi v á d j á r a a
«Kepler-Bund» felszólítása folytán először 15 t e r m é - szettudós válaszolt, kik kijelentik, hogy n e m oszthat- ják Haeckelnek fönti véleményét. Majd 46 zoologus együttes nyilatkozatában azt m o n d j a : n e m helyesel- h e t j ü k azt a módot, a mellyel Haeckel a szemléltető képek körül e l j á r ; vagyis m á s szóval, n e m szabad úgy m e g m á s í t a n i az embriókat, mint Haeckel teszi s n e m szabad képzelt embriókat, fajokat, m i n t való- ban létezőket feltüntetni. Ez világos. A mit ezután az a 46 zoologus ír, az csak hangulatkeltés Haeckel mellett, de a dolog érdeméhez n e m tartozik, ezért elhagyhatták volna egész bátran.
Haeckel j o g t a l a n u l hivatkozik arra, hogy m á s szerző is feltüntet képzelt átmeneti alakokat szemlél- tető k é p e k b e n ; igen ám, csakhogy ezt a k ö r ü l m é n y t jelzi is m á s szerző s n e m tünteti föl azokat, mint v a l ó b a n létezett alakokat.
De n e m így tesz Haeckel.
A t u d o m á n y n a k föltevésnélkülinek kell lennie, hangoztatják folyton. De ő abból a föltevésből indul ki, hogy az e m b e r állati származással bir és hogy csak a m o n i s m u s a helyes világnézet; ezért j a j neked, szegény embrió, ha esetleg n e m illesz bele ebbe a hypotesisbe. Akkor addig nyirbál rajta, addig alakít rajta, míg az ő s z e m p o n t j á b ó l elfogadható lesz. Csak- hogy ez n e m t u d o m á n y o s eljárás, tehát ne tessék a k k o r mindig a t u d o m á n y n e v é b e n beszélni. A d u a - lizmusnak n e m érdeke, hogy t a g a d j a a fejlődéstant;
s a m e n n y i b e n a positiv t u d o m á n y o s kutatás e r e d -
1 Dudek: Származástan és Világnézet. 1909. 148. 1.
ményei igazolják, szívesen e l f o g a d j u k ; a hitet sem feszélyezi a valódi tudomány, mert ez amúgy sem kalandozik a hit s p h e r á j á b a , tehát nincs is meg a lehetőség az összeütközésre. Ellenben a felületes t u d o m á n y , mely a való bizonyítékok h i j á n gyárt m a g á n a k tetszés szerint — igaz, hogy csak látszóla- gos — érveket, folyton átcsap a m e t a p h i s i k a s theo- logia k ö r é b e s itt a neki ismeretlen légkörben a leg- i n d o k o l a t l a n a b b következtetésekre j u t .
Hensen dr., a kiéli physiologus, egyenesen h a m i - sításnak minősíti Haeckel eljárását az említett képek körül. Majd 37 érdeklődő, részint geologus, orvos, egyetemi tanár, csillagász stb. közös nyilatkozatban joggal teszi föl a k é r d é s t : Minek neveznők azt az eljárást, lia a történettudós saját felfogása bizonyí- tására valamely fölirat vagy o k m á n y betűit meg- h a m i s í t a n á ? N e m c s a t l a k o z h a t u n k m o n d j á k — oly t á g k ö r ű fölfogáshoz, mely j e l e n t é k t e l e n n e k ítéli, lia valaki a szemléltető k é p e k m á s o l á s á b a n oly vál- toztatásokat eszközöl, m i n ő k Haeckel m u n k á i b a n lát- hatók, mint ezt k ü l ö n b e n is Rütimeyer, His és Brass kimutatták.
De m e g j á r t a Haeckel Chwolsonnal is, ki a «Die Welträtsel»-t, Haeckel népszerű müvét, physikai szem- p o n t b ó l birálta m e g ; a szentpétervári egyetem e kiváló t a n á r a szinte tételről-tételre fedi föl Haeckel
«hajmeresztő» lizikai tudatlanságát s azt ajánlja neki, hogy ne felejtse el soha a XII. parancsolatot : Sohase írj arról, a mihez n e m értesz.1
Joggal csodálkozhatni ezek után, m i k é p lehet- séges, hogy Haeckelnek oly sok követője v a n ; m u n k á i több százezer p é l d á n y b a n terjedtek el. Azt m á r rég lejáratták volna, ki a dualismust csak oly gyenge érvekkel bizonyítaná, m i n t Haeckel a monismust.
Haeckel csupán felsőbbrendű állatot lát az e m b e r - ben, pedig n e m s z a b a d n a felejtenie, hogy pl. a szel- lemi képesség áthidalhatatlan ürt képez az e m b e r s állat közt.
Végezetül még csak Claus dr.-nak, a hires zoolo- gusnak, az e m b e r r e vonatkozó megjegyzését idézem :
«Über die Herkunft desselben (Menschen) liegen z u r Zeit keine b e s t i m m t e n Tatsachen vor.»2 Ez nyilt b e s z é d ; pedig Claus is hive a fejlődéstannak, melyet kicsinyelni k o m o l y tudós sohasem fog; de viszont a n n a k j a v á r a oly eljárást követni, minőt Haeckel enged meg magának, n e m felel meg a t u d o m á n y valódi érdekeinek. Tichíj Sándor.
Az úrbéresek általános jobbágy neve.
A f ö l d e s ú r n a k szolgáló, h á r o m f é l e állapotú, t. i.
szolga, szabados és szabad osztályok közös neve a t a t á r j á r á s előtt egyszerűen a «nép» (populus) vag}'
«szolgáló népek» (populi serviciales). Legfontosabb
1 Hegel, Haeckel, Kossuth und das zwölfte Gebot. O. 1).
Chwolson. Braunschweig, 1906.
2 Dr. C. Claus : Grundzüge der Zoologie II. 475. 1.
2. szánt.
R E L I G I O
3és s z á m b a n is legjelentékenyebb két osztálya : a j o b b á g y és n d v a r n o k s v a l a m e n n y i közt leghaszno-
sabb ez utóbbi, legelőkelőbb pedig a jobbágy.
Épen ezért a földesurak általános, természetes törekvése összes népeiket h a s o n l ó v á tenni a hasznos u d v a r n o k o k h o z , a n é p e k általános és természetes törekvése viszont egyenlővé lenni az előkelő j o b - bágyokkal. E két törekvő erő tulaj d o n k é p e n csak keresztezte egymást, de n e m állott egymással h o m l o k - egyenest ellentétben, mert a hasznosság és előkelő- ség n e m ellentétes fogalmak. A két erő k ü z d e l m e léhát n e m semmisítette m e g egymást, h a n e m — fizikai hasonlatot használva —- legvégül kiegyenlítődött egy közös eredőben, közössé lett j o b b á g y névben, de e név t a r t a l m a m a g á b a n foglalta a régi jobbágyság lényegét egy kis részben, a legnagyobb részére pedig kiterjesztette az u d v a r n o k s á g lényeges jegyeit.
A régi osztályokban,a p a n n o n h a l m i n é p e k huszon- kilenc ismert osztályában, legáltalánosabb kötelesség a h ó n a p o s szolgálat h á r o m n a p i szénatakarítással s az a j á n d é k o k apáti megszállás és Szent Márton ü n n e p e cimén.
Az egyes osztályok házai be voltak osztva hó- n a p o s csoportokra, a m e l y e k b e a n n á l kevesebb ház esett, minél kevesebb ház tartozott az illető osztály- hoz. A j o b b á g y o k b ó l 41, az u d v a r n o k o k b ó l 25, lovas- szolgákból 15, a szabadosokból G, u d v a r i lovászok- ból 5, k á p o l n á s o k b ó l és h a r a n g o z ó k b ó l 4—4, a sütők- ből is ennyi, a szakácsokból, ácsok- és kovácsokból 3- -3, p i n t é r e k b ő l 2, t i m á r o k - és szűcsökből összevéve 2, h í r n ö k ö k b ő l , k a m a r á s o k b ó l , m á r c o s o k b ó l egy-egy, esztergályosokból, kőmívesekből, üstösökből és ötvö- sökből pedig mindössze is csak egy ház jutott volna egy h ó n a p o s csoportba.
E szerint egy h á z r a legföljebb egy havi személyes szolgálat esett, leszámítva az ü n n e p e k e t , v a s á r n a p o k a t és hozzávéve a szénatakarítás h á r o m n a p j á t . De ki- vétel is volt a k á r m e n n y i . A j o b b á g y o k és szabadosok együtt valami 47 e m b e r t k ü l d h e t t e k m i n d e n h ó n a p r a az a p á t n a k testőrül, uti vagy hadi kisérőül és követül.
De e n n y i r e á l l a n d ó a n n e m volt szükség. A h ó n a p o s csoport tehát csak annyit küldött, a m e n n y i t épen kirendeltek, a többi tartozását vagy elengedték, vagy megváltotta, vagy m á s k o r rótta le, a m i k o r a r r a leg- i n k á b b volt szükség. Ezt következtethetjük a dolog természetéből és a lovasszolgák, k á p o l n á s o k r o k o n - eseteiből, a melyek az 1233. évi per alkalmával kerül- tek szóba.1 Más osztályokból meg nagyon kevés, n e m egészen egy ház jutott volna egy havi szolgálatra, pl. az alföldi szekeresek négy házából, továbbá a pásztorokból, a szűcsökből, mosókból s az eszter- gályosokból, kőmívesekből, üstfoltozókból, ötvösök- ből. A kőmives n e m is dolgozhatott a téli h ó n a p o k - ban s n e m sokat ért volna a dolga egynek-egynek külön. A f e h é r n e m ű - m o s á s dolga sem állandó, h a n e m
1 Egyh. f ö l d e s ú r . . . 34—3(5. I.
hetenként vagy h ó n a p o n k é n t m e r ü l t föl egy-két n a p r a . A szőlő- és földmívesszolgák m u n k á j a csak bizonyos évszakokban szükséges az uraságnak. A pásztorok dolga meg állandó, de n e m megerőltető. A torlók esetleg csak a j á n d é k o t a d n a k , de némely csoportjaik úgy szolgálnak, m i n t a jobbágyok.
A h ó n a p o s szolgálat tehát a legáltalánosabb ugyan, de általánossága alól sokféle kivétel volt. Ugyanezt kell m o n d a n u n k a borszállítás és szénatakarítás dol- gában is. V a n n a k jobbágyok, kik csak lovas szolgá- lattal tartoznak. A nyalkai h í r n ö k ö k vagy bakók s a varsányi t i m á r o k csak a n e v ö k b e n kifejezett szolgá- latot végzik.1 A kovácsok szénatakarítás helyett a m ű h e l y b e n dolgoznak s egyet elküldenek Vasvárba a vas kiválogatására. A szűcsöket, tímárokat, szakácso- kat, sütőket, t á r n o k o k a t és kovácsokat azon a címen, hogy a m o n o s t o r k o n y h á j á n s m ű h e l y e i b e n dolgoz- nak, az 1233. évi birák fölmentették a borszállítás terhe alól, de IV. Béla 1240-ben megint csak köte- lességükké tette, bizonyára azért, m e r t a mit a szűcsök, timárok, stb. hét évvel előbb az egyházi b i r á k előtt állítottak, hogy t. i. ők még á l l a n d ó a n gyakorolják mesterségöket, ez m á r m ú l ó b a n volt. De n e m is sokat érhetett az ilyen paraszt szakácsok, pékek, stb. ipari ügyessége, ha évente csak egy hónapig" voltak úri k o n y h á n s oly tömegesen laktak együtt, hogy a saját falujokban, sőt messze földön sem igen k a p h a t t a k állandó ipari foglalkozást.2
Az a j á n d é k o k terhe kifejezetten csak a Szent László levelében elsorolt falvakra általános. Ezt aztán tarkí- tották a torlók többféle a j á n d é k a i gyertyákkal és szőnyegekkel ; továbbá a pénzadók, váltságpénzek, nevezetesen a salaiak, palotaiak, ölbeiek h á z a n k i n t fizetett fertója a t e r m é n y a d ó helyett, vagy a tiszai szekeresek fertója egy-egy szekér halszállitmány helyett. A salai halászok fertőt vagy halat és g y ü m ö l - csöt is szállíthattak. Az u d v a r n o k o k fölmentést k a p - lak a bor-, b á r á n y - és méhtized alól, a gabonatizedet pedig úgy látszik beleértették a b u z a - és rozslisztbe, az á r p a s ö r b e és a zabba, a melyet t e r m é n y a d ó u l fizet- t e k ; a somogyi kanászok meg h á z a n k i n t adtak két akó búzát, 1/2 sertést, V& kecskebőrt, Vso szekér donga- fát3 és méhtizedet. T o v á b b tarkította ezt az adózás- m ó d o t a bogáti és salai egyesség (1239 —1241). Az előbbi szerint a bogáti n é p e k évi földadóul fizettek össze- sen hat m á r k á t ( = 24 fertó), tizedeket, a p á t u j í t á s k o r félmárkát érő tulkot, i s p á n u j í t á s k o r n e g y e d m á r k á t s évente egy vendégelést az a p á t o k n a k és kíséretének ; az apát f ö n n t a r t j a m a g á n a k a vásárjogot, a p l é b á n i a - templom kegyuraságát, j o g h a t ó s á g á t ; a bogátiak csak saját ügyükben kötelesek követségbe menni s vagyo-
1 Rendtört. I. 773. 776. 1.
2 Egyh. f ö l d e s ú r . . . 15. lapon. Nyalkán 16, Láziban 15 szakács és 39 sütőház volt, Tömösdön 23 ács-bognár, Tenyőn 18 pintér, Nyalkán 23 kovács.
3 Egyh. földesúr . . . 14. 37. 1.
n u k a t fiuk nemlétében fitestvéreik, r o k o n a i k öröklik, ezek n e m l é t é b e n pedig leányuké a pénz negyede.
Az 1241. évi salai egyesség, mint láttuk, egy hold földért c s u p á n egy nehezéket (V12 fertó) köt ki föld- bérül és a vidéken szokásos tizedeket, de elenged m i n d e n ajándékot.1
A sokféleségből m á r k o r á n h á r o m név kezd ki- emelkedni, kijegecedni: a legelőkelőbb jobbágy, a leg- hasznosabb udvarnok és a többi osztályt m a g á b a foglaló condicionalis, m o n d j u k úrbéres név. E h á r o m nevet emeli ki m á r 1211-ben az Oros p a n n o n h a l m i , előbb tihanyi apát kérésére készített tihanyi összeírás.2
A condicionalis vagy condicionarius név a «conditio»,
«állapot», «föltétel» szóból ered s r á m u t a t azon ú r b é r i szerződésekre, a melyek megállapították a régi, de m á r n e m igen gyakorolt s a k ö r ü l m é n y e k n é l fogva hasznavehetetlen foglalkozások megváltásának fölté- teleit s az ú j úrbéresség j ö v e n d ő adózásait és szol- gálatait. S mivel a condicionariusok j e l e n t é k e n y enged- ményeket kaptak, nevök még az u d v a r n o k o k r a is átment.
De hogy a szabad és lovas j o b b á g y o k n a k az új név derogált, lealázónak tiint föl, kitűnik ismét egy tihanyi oklevélből, a mely szerint a király, IV. Béla, megértvén és látván a tihanyi m o n o s t o r j o b b á g y a i - n a k «nagy és haszontalan sokaságát», maga elé hívta az apátot, konventjét és jobbágyait, aztán m e g p a r a n - csolta a n á d o r n a k , hogy csupán tizenkettőt hagyjon meg a j o b b á g y s á g b a n és lovas tisztségben, szolgálat- iján a régi szokás szerint, a többit pedig szorítsa c o n d i c i o n a r i u s helyzetbe. E r r e a j o b b á g y o k esedezve kérték a királyt, hogy ne fokozzák le őket szégyen- szemre a közönséges nép és a condicionariusok szol- gálatára ; i n k á b b fizetnek valami pénzösszeget a p á t j u k - nak évenkint a köteles szolgálat helyett. E b b e a király n á d o r á n a k k ö z b e n j á r á s á r a beleegyezett, hogy meg- tarthassák a j o b b á g y nevet, a szolgálatok helyett pedig fizessenek az a p á t n a k évenkint m i n d e n egyes h á z - tól fél ferfót. (1267.)
Ekként a jobbágyok kél részre s z a k a d t a k : egy csekély részök m e g m a r a d t régi m ó d o n szabad, lovas, hadakozó, n e m e s j o b b á g y n a k , a többi nagyrésze con- dicionarius lett, csakhogy megtartotta a j o b b á g y nevet. E névre törekedett aztán a többi condiciona- rius és u d v a r n o k is, úgy hogy végre az összes ú r b é - resek neve j o b b á g y lett.
A p a n n o n h a l m i apátság t a t á r j á r á s utáni ok- leveleiben a (.(servi, libertini» vagyis a «szolga és szabados» osztály m á r csak n é h á n y s z o r (1253, 1258, 1258, 1270) s az «agazones», lovászok neve csupán egyszer m e r ü l föl (1254) a régi osztálynevek közül.
T o v á b b is m e g m a r a d n a k a ((homines, populi» nevek ((homines populäres» változattal, szemben a n e m e -
• U. o. 43. 44. 1.
3 Egyh. f ö l d e s ú r . . . 25. 1.
Pannonh. rendtört. VIII. 253 -254. 1.
sekkel;1 említve v a n n a k továbbá n é h á n y s z o r a ven- dégek (1262, 1263, hospites libere conditionis), később m i n d i n k á b b a «polgár» = «jobbágy» jelentésben
(1369, hospitibus sive iobagionibus, 1422). Régi név a acolonus» is, a milyen szent László levelében az a T ö m ö r d i (Tumurdi), a kiről az apátság T ö m ö r d nevű falva vette nevét s a milyeneket Hoda adott 1186 táján Nyulas f a l u b a n az apátságnak öt szőlővel ( q u a t u o r colonos). Aztán századokon át nincs említve colonus, végre 1500-ban ú j r a előfordul az általános j o b b á g y név helyett.2
Legjellemzőbb e régi nevek közt a szolgák és szabadosok eltűnése IV. Béla utolsó évében. A későbbi
«servitor», ((famulus abbatis» (1335, 1361, 1366, 1371) és ((familiarisa (1452, 1501, 1503) m á r n e m régi érte- l e m b e n vett szolgát, rabszolgát jelent, h a n e m n e m e s jobbágyot (1361), sőt gazdatisztet, vámtisztet, a m i n ő
pl. 1503-ban Huszár Együd, a f ő a p á t és konvent tisztje a siófoki v á m n á l és birtokon (familiaris et officialis).3 Ue azért a familiaris szó közönséges paraszt cselédet is jelenthet, á l t a l á b a n tehát szegő- déses, n e m ö r ö k ö s szolgálati viszonyra utal, m e r t van familiarisa az egyik főapátsági paraszt j o b b á g y - n a k is, kinek fiait és cselédjét favágáson érték r a j t a idegen berekben. Ezt a jobbágyot fiaival együtt az 1504-ik évi oklevél m á r illendően, tisztességtudóan megtitulázza a «providus» = «gondos» jelzővel,4 a m i n e k divatja ez i d ő t á j b a n kezdődik. J o b b á g y n a k és f a m u l u s n a k m o n d az 1371, 1366. évi perirat egy Péter nevű szabót is (sartor1, a mely mesterség a t a t á r j á r á s előtt P a n n o n h a l m a okleveleiben hiányzik, csupán a pelliparius = szűcs, szűcsszabó osztály fog- lalkozásával azonosítható, legalább részben. A többi iparos osztályok nevéből u g y a n a k k o r f ö l m e r ü l m é g a carpentarius = ács, b o g n á r foglalkozás neve a j o b b á g y o k közt (1371, 1452).5 De itt m á r n e m n é p -
osztályokról v a n szó, h a n e m csak egyes m e s t e r e m - berekről.
A régi általános név, a «nép» (populus, h o m i n e s populäres) mellett a p a n n o n h a l m i oklevelek 1269-ben említik először az ú j általános nevet, a ((condicio- narii»-1, először a populival együtt s m e g k ü l ö n b ö z - tetve a predialis néptől (1335. populi prediales et condicionales), aztán egyedül is szabados «úrbéres»
jelentésben, mint olyat, a melyet királyi engedély nélkül nem szabad elbocsájtani, vagyis neki a köl-
1 1371-ben bíróság mondja ki, hogy 12 nemes esküje egyenlő 48 popularis homo, vagyis jobbágy, paraszt esküjével.
Pannonh. rend. tört. II. 539. 1.
2 U. o. I. 591, 612. és III. 555. 1. 3 U. o. III. 581. 1.
4 U. o. 587. 1.
5 Petrus carpentarius pro octo iobagionibus litteras p r e s e n t a v i t . . . itt tehát Péter ács, vagy Acs Péter, mintegy ügyvédje a nyolc apátsági jobbágynak. U. o. II. 539. 1. Nyilván- valóbban jobbágyok Jakab, Péter és Mihály, szentmártoni és lázii ácsok, kik előre pénzt vettek föl munkájokért Rédei Jánostól, de a vállalt munkát nem teljesítették. U. o. 111. 524. 1.
2. szánt.
R E L I G I O
5tözködést megengedni (1351, 1364).1 Vele szemben a apredialis» n é p valószínűleg n e m más, m i n t a később il. n. prediális nemes, vag}' n e m e s jobbágy.
A «nemes jobbágy» n é p legelőször 1310-ben fordul elő P a n n o n h a l m a okleveleiben (nobiles i o b a - giones). Említik a j o b b á g y o k egyetemét, közönségét (universitas iobagionum, 1336), a h a d a k o z á s r a köteles n e m e s j o b b á g y o k a t (exercituare debenles, 1337), kikből apáti embereket, szolgálatlevőket, fegyveres kíséretet, tiszteket válogatnak ki (1361, 1383).2 De u g y a n a k k o r v a n n a k az apátságnak birtoktalan jobbágyai is (1391).3
A j o b b á g y név a t a t á r j á r á s ntán sokáig n e m volt még általános oly értelemben, hogy kiterjedt volna a c o n d i c i o n a r i u s o k r a is, m e r t a régi jobbágyosztály a m a nagy része, a mely n e m lehetett nemes j o b - bággyá, büszkeségében n e m szívesen tűrte, hogy a codicionarinsok alsóbb tömegével azonosítsák.
Királyi levelek törik meg lassan e fölfogást azzal, hogy az adóktól való mentességet az apátság con- d i c i o n a r i u s a i n a k a d j á k (1269, 1270)4 s hogy m i k o r Nagy L a j o s király 1351. évi 6-ik törvénycikkelyében t e r m é n y a d ó u l általánosan a kilencedik tizedet teszi kötelezővé, a f ő p a p o k n a k , egyháziaknak, b á r ó k n a k és n e m e s e k n e k csupán szántó és szőlős jobbágyairól szól, condicionariusokat m á r nem említ, á m b á r a királyi birtokok közt még i s m e r u d v a r n o k - f a l v a k a t . Ily királyi levelek egyrészt jelzik, másrészt elősegítik az összeolvadást, úgy hogy a p a n n o n h a l m i apátság leveleiben 136í-en túl nyomuk vész a condicionariu- soknak s általánossá válik a jobbágy elnevezés, a mellyel s z e m b e n a kis n e m e s j o b b á g y csoportra alkalmazzák egyszer a puszta «nemes» nevet is (nobilis de Nagfvs, 1478).5 Erdélyi László dr.
A szent áldozás jellemképző ereje. (i.>
A kath. egyház tekintélyes irók vallomása sze- rint példátlanul álló jellemnevelő intézmény.6 Mesch- ler m e g r a j z o l j a a nagy és szép j e l l e m eszményképét, m a j d meg így f o l y t a t j a : Mi katholikusok m é r h e t e t - len előnyben vagyunk. Egyházunk hős könyvei meg- dicsőült s z e n t j e i n k b e n a m i n d e n országból, r e n d b ő l és n e m b ő l való nagy és szép j e l l e m e k n e k egész g á r - d á j á t r a j z o l j á k meg. A legkisebbtől a legnagyobbig m i n d elsőrangú jellemnagyságok. E nagy j e l l e m e k pedig n e m k ö d ö s teóriák, h a n e m élő alakok, test és vér, m i n t mi vagyunk.
1 U. o. II. 332, 381, 406, 48ö. 1.
2 Famulus abbatis, nobilis iobagio monasterii. U. o. 472. 1.
iobagionum nostrorum exercituantium sen familiarium de Ffys. U. o. 569. 1.
8 iobagiones et famulos inpossessionatos ad instar ioba- gionum in suis possessionibus conmorantium. U. o. 582. 1.
* U. o. 332, 334. 1. átirva 1275, 1327, 1347. U. o. 342, 364, 399. 1.
5 U. o. III. 538. 1.
6 Payot : Az akarat nevelése 1. kiad. előszava. — P. Mesch- l e r : Gesammte Kleinere Schritten 2. II. 118 1.
Bizonyára Förster se valami elvont vértelen val- lásra gondol, m i k o r így í r : Épen a pädagogiai praxis erősítette m e g b e n n e (a szerzőben) a m a meggyőző- dést, hogy a vallásnak elévülhetetlen etikai és neve- léstani jelentősége van.1 Vagy m á s h e l y e n : egyedül a vallás beszél a lélek ősnyelvén s azért, a ki a lel- ket meg a k a r j a érteni és az életet szellemivé a k a r j a tenni, n e m h a g y h a t j a figyelmen kivül a vallást.2
Az egyház m á r kétezer év óta neveli a világnak a nagy jellemeket. Épen ezért jellemnevelői képes- ségében n e m s z a b a d n a senkinek kételkednie, mégis m a n a p s á g legalább practice igen sokan n e m hisznek benne. Innen van, hogy a jellemszegénység ellen m i n d e n f e l é keresik az orvoslást, csak ott nem, a h o l mindig m e g t a l á l h a t ó : a kath. egyházban. Könyveket i r n a k a jellemalakítás nagy művészetéről, hangsúlyoz- zák a jellemnevelés természetes eszközeit, de a ter- mészetfelettieket még egy szóra se méltatják. Pedig h i á b a emelik ki a jellem fontosságát az egyéni és t á r s a d a l m i életben, hiába hangsúlyozzák, hogy a j ó gondolat az érzelmekkel való társulás nélkül erőtlen, m e r t ezt m i n d e n k i érzi és t u d j a s tudása még se a d j a meg neki a jellemalakításhoz szükséges erőt.
H o n n a n vesszük tehát erőtlenségünkben a szükséges e r ő t ? Ezt egyedül a kath. egyház — m i n t az isteni igazság és kegyelem őrzője — a d h a t j a meg, mert a
«kath. vallás nemcsak feladata g y a n á n t tűzte ki az e m b e r b e n rejlő állatiasság ellen való küzdelmet, azaz a l a p j á b a n véve az a k a r a t nevelését, a m e n n y i b e n az észnek u r a l k o d á s á t a k a r j a diadalra j u t t a t n i az önző érzékiség d u r v a ereje felett» — a m i n t Payot m o n d j a3 h a n e m isteni erőt is bocsát a gyönge a k a r a t rendel- kezésére. Ez az isteni erő a kegyelem. Dolgozatunk- ban legalább nagy v o n á s o k b a n megrajzoljuk, hogy mint foly a kegyelem legfőbb f o r r á s á b ó l az e m b e r i lélekbe és m i n t alakítja I \i b e n n e a legszebb és leg- nagyobb jellemet.
Mindenekelőtt k é r d e z h e t n é valaki, v a n - e a kegye- lemnek egyáltalán jellemalakító ereje, ha, mint sokan m o n d j á k , a jellem v á l t o z h a t a t l a n ? (Kant, Spencer, Schopenhauer.) A j e l l e m változhatatlanságának elmé- letét eléggé megcáfolta m á r Payot i. m. 20—27 lap- j á n s ki-ki esetleg még saját tapasztalatát is megkér- dezheti. Hogy pedig a jellemváltoztató tényezők között a kegyelemnek is helye van, eléggé bizonyítja a szentek gyakorlati élete és Szalézi szent F e r e n c e m e t a n ú s á g a : «Ha m á r azt is kitalálták, hogy lehet a keserű m a n d u l a f á t édessé változtatni — úgy t. i., hogy k i f ú r j á k a fa gyökerét és kieresztik belőle a keserű n e d ű t miért n e t u d n ó k mi is kiereszteni a rossz h a j l a m o k a t magunkból, hogy helyettük j ó k a t vegyünk f e l ? Nincs oly j ó természet, a m e l y e t v a l a - mely rossz szokás meg ne t u d n a rontani, valamint
1 «Jugendlehre» im Vorwort.
2 F ö r s t e r : Schule u. Charakter S. 203.
8 I. m. 275. 1.
oly d a r a b o s sincs, a mely elsősorban Isién kegyel- mével, m á s o d s o r b a n figyelemmel és éberséggel ne volna nevelhető és javítható».1 Még idézhetnék egy sereg tekintélyt, de fölöslegesnek tartom, m e r t m i keresztények a kegyelem nemesítő hatását úgy se t a g a d h a t j u k a nélkül, hogv Krisztus keresztjét h i á b a - valóvá ne tegyük. Ugyanerre a meggyőződésre j u - tunk, ha a jellemet és a kegyelmet alapos vizsgálat tárgyává tesszük.
Mi a j e l l e m ? E m b e r az Isten gondolata szerint!
Ember, ki igazságból él, ki nagy gondolatokra tör.2 A j e l l e m maga az ember, a m e n n y i b e n tudatosan és á l l a n d ó a n j ó l megismert alapelvek szerint cselek- szik.3 A j e l l e m a személyes életté lett erkölcsösség.4
A j e l l e m az e m b e r életéért küzködő sokféle h a j l a m - nak habituális eredője.5 A jellem bizonyos folyton változó erők eredője." Már ebből is láthatjuk, hogy a h á n y iró, annyiféleképen határozza meg a jelle- met. Ezzel is úgy vagyunk, m i n t sok m á s fogalom- mal : érezzük és tudjuk, hogy mi az, de n e m t u d j u k szabatosan meghatározni. Ha valakinek azt m o n d o m : jellemes ember, dicséretnek veszi ; ha jellemtelennek címezem, vérig sértődik s lia m e g k é r d e z e m ezt is, azt is: mi a jellem, egyik se t u d j a m e g m o n d a n i . De m á r ez utóbbi jelenség is eléggé megmagyarázza, hog}' a jellem ép úgy é r d e m ü n k vagy gyalázatunk, mint egyéb erkölcsi lényeink, m e r t a m i k i n e k - k i n e k n e m áll h a t a l m á b a n , sem gyalázatot, sem dicséretet n e m hoz- hat reá. Ebből kifolyólag m o n d h a t j u k , hogy sokkal találóbb az a meghatározás, a mely a jellemet az erkölcsiségbe helyezi, m e r t ez a közhasználatnak leginkább megfelel.
R á n k nézve sokkal f o n t o s a b b e másik k é r d é s : van-e a jellemnek jelentősége az életben. E k é r d é s r e m i n d e n k i igennel felel. Némelyek oly fontosnak tart- ják, mini magát az életet, m e r t azt m o n d j á k , a milyen
a jellem, olyan az élet. Már pedig ki tagadhatná az élet jelentőségét, kivált ha igazai a d u n k a «Promessi sposi» í r ó j á n a k , hogy n e m a r r a való az élet, misze- rint soknak t e r h é r e legyen és n é m e l y e k n e k ü n n e p - n a p u l szolgáljon (e una fesla per alcuni), h a n e m m i n d e n k i r e nézve hivatal, a melyről számot kell adnia. A j e l l e m e n fordul meg m i n d e n , nélküle a t u d o m á n y s e m m i t se ér, míg a j e l l e m t u d o m á n y nélkül is boldogul. A jó jellemmel általában t ö b b r e megy az ember, m i n t a géniusszal, meri amaz n e m c s a k megnyeri valamely eszmének az e m b e - reket, mint emez, h a n e m a géniusz megteremtette helyzeten is tud uralkodni. Már pedig a géniusz nincs h a t a l m u n k b a n , ellenben a jellemnek urai vagyunk.
1 Idézi Guitbcrt : II Carattere 159. 1.
2 Szuszai A.: A jellem útja 5.1.
8 Meschler i. m. 116. 1.
* Rothe : Ethik T. 637. §.
5 Guibert i. m. 11. 1.
" Pavot i. ni. a második kiadás előszava.
Ezek u t á n szinte önkénytelenül tolul a j k a i m r a a kérdés : ha a jellem teszi az egész embert, m i é r t bizzák a legtöbben a jellenmevelést a véletlenre ? Ha nélküle maga a géniusz se boldogulhat s az elme legtündöklőbb a d o m á n y a i is m e d d ő k m a r a d n a k , miért n e m teszik a jellemnevelést az iskolai és házi nevelés k ö z p o n t j á v á ? Végül ha a «jellem vagy aka- r a t e r ő az az igazi eszköz, a melylyel az e m b e r m i n - den szépet és nagyot alkotott»,1 miért hallgatják agyon az irók a legfontosabb j e l l e m k é p z ő erő, a kegyelem b e f o l y á s á t ? J o b b felelet h i á n be kell é r n ü n k F ö r s t e r e m e kijelentésével : e téren a psychologia és p ä d a - gogia még csak a kezdet kezdetén vannak.2 Annyi az eddigiekből legalább is világos, hogy a jelleni életbevágó fontossága megérdemli, miszerint kialakí- tásának egyik legfőbb eszközével, a kegyelemmel b e h a t ó b b a n foglalkozzunk.
A jellem olyan, mint a m ű r e m e k , legalább is két alkotó rész — anyag és alak — összetételéből áll,
«mert v a n költészet, művészet s r i t m u s n e m c s a k a szinek, a v o n a l a k s a h a n g o k j á t é k á b a n , h a n e m az élet millió szálainak h a r m o n i k u s egésszé való kiszö- vésében is».3 Mint a szobrász kőből szobrot vagy a festő színekből képet alkot, úgy teremti az e m b e r is a négyféle vérmérséklet valamelyik eleven a n y a - gából a jellemet. Ez anyagot a születés szolgáltatja.
Nem nehéz átlátni az öröklött természeti tényezők- nek a jellemalakításban való fontosságát. Prohászka szerint, h a nincs a l k a l m a s természetünk, a melyet gyúrni, alakítani, szellemmel itatni, h á r m o n i á k k a l á t j á r a t n i lehessen, a k k o r nincsenek nagy egyénisé- geink m á s szóval nagy jellemeink. Azért h a j l í t h a t ó természet kell, természet, a mely alakot szomjaz, ter- mészet, a mely kihívja a teremtő kedvet. Ezt az ele- ven anyagot mindenekelőtt a környezet és nevelés dolgozzák meg. Azért van, hogy szülők, tanítók, barátok, égalj, tartósabb vagy r ö v i d e b b b á n a t és ö r ö m kitörülhetetlen n y o m o k a t hagynak az alakuló jellemen. E behatások természet szerint a legellenté-
tesebbek lehetnek úgy, hogy általuk a születéssel nyert h a j l a n d ó s á g tetemes változáson megy keresztül.
De b á r m i l y nagy legyen a születés és nevelés befolyása, az oroszlánrész mégis csak saját a k a r a - t u n k n a k m a r a d s ezért egyedül a m i é n k a j e l l e m a l a - kítás érdeme. Az akarat nélkül hiábavaló a külső mesterséges behatás, még h a gondosan kiválogatott sorozatot alkotna is. Viszont az akarat ki t u d j a pó- tolni a b e h a t á s hiányait is. Gyakori példa, hogy a legjobb behatások dacára az akarat a rosszabbnak nyilik meg vagy viszont a rossz behatások d a c á r a a j o b b a k válnak b e n n e uralkodóvá. Ez bizonyítja úgy a hatások egyenlőtlenségét, m i n t az a k a r a t b a n való különbséget is. Szóval az válik u r a l k o d ó ténye-
1 Payot i. m. 13. 1.
2 Förster : Schule u. Charakter előszó.
3 Prohászka : Diadalmas világnézet, 200. 1.
