1985 E\J FORDUIOIIMK

(1)

E\J FORDUIOIIMK

ñ mÜ 5Z/1KIÉ5

TEFVKlÉ5ZETTUD0/in/í NYOKB/1 IM

1985

/VlŰSZmi É5 TEPVMÉSZETTUDO/VlflWI EGYESÜLETEK

52ÖMET5ÉGE

(2)

Évfordulóink

a műszaki

és természettudományokban

1985

„Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársának, hazájának,

s ez által az egész emberiségnek . .

(SZÉCHEN YI ISTVÁN)

B u d a p e s t , 1 9 8 4

(3)

Az évfordulónaptárt

a MTESZ Sajtótitkársága készítette,

a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának közreműködésével.

A könyv összeállításában és szerkesztésében részt vettek:

ENDREI WALTER FILYÓ MIHÁLY GAZDA ISTVÁN PALLÓ GÁBOR SIPKA LÁSZLÓ ZIKA KLÁRA

Általános lektor:

P. KÁROLYI ZSIGM OND

A cím lapot és a hátsó borítót tervezte:

WIDERKOMM ERVIN

A cím lapon Bláthy O ttó Titusz látható az Idén százéves őstranszform átorokkal

(ba lról magtranszform átor, jo b b ró l köpenytranszform átor).

A hátsó borítón az 1885. évi budapesti Országos Átalános K iállítás pla ká tja látható, va la m in t Pfltzner Sándor,

tolólégcsavaros repülőgépében.

(4)

T a r t a l o m j e g y z é k

O ld a l

BEVEZETÉS 5

NAPTÁR 8

Lexikon I. 8

Lexikon II. ^

CIKKEK 29

A nagyszom bati egyetem től az ELTE-ig 30

A m agyar bányászati-kohászati felsőoktatás 250 éve 33 -

A B olyai-kutatás 36

Százéves a transzfo rm áto r 39 "

Az 1885. évi budapesti Á talános K iállítás 43

B artucz Lajos (Szegvár, 1885. ápr. 1. — Bp., 1966. jún. 3.) 46 B láthy Ottó Titusz (Tata, 1860. aug. 11. — Bp., 1939. szept. 26.) 48 Diószegi Sám uel (Debrecen, 1760. dec. 29. — Debrecen, 1813. aug. 2.) 50 Erdey László (Szeged, 1910. febr. 12. — Bp. 1970. febr. 21.) 52 Görög D em eter (H ajdúdorog, 1760. nov. 4. — Bécs, 1833. szept. 5.) 55 G ruby D ávid (Kiskér, 1810. aug. 20. — Párizs, 1898. nov. 4.) 57 H aar A lfréd (Bp., 1885. okt. 11. — Szeged, 1933. márc. 16.) 59 H aggenm acher K ároly (W interthur, 1835. m árc. 13. — Bp., 1921. aug. 8.) 61 H erm an Ottó (Breznóbánya, 1835. jún. 26. — Bp., 1914. dec. 27.) 63 Hevesy György (Bp., 1885. aug. 1. — F reiburg, 1966. júl. 5.) 66 Lányi Sám uel (Igló, 1791 — Kékkő, 1860. m árc. 9.) 68 O rtvay Rudolf (Miskolc, 1885. jan 1. — Bp., 1945. jan. 2.) 70 P áttan ty ú s-Á b rah ám Géza (Selm ecbánya, 1885. dec. 11. — Bp., 1956. szept. 29.) 73 Róna Zsigmond (Turdossin, 1860. dec. 13. — Bp., 1941. okt. 22.) 75 Széchenyi István gazdaságpolitikája és m űszaki alkotásai 77 T ú rán P ál (Bp., 1910. aug. 18. —Bp., 1976. szept. 27.) 80 V adász Elem ér (Székesfehérvár, 1885. m árc. 1. — Bp., 1970. okt. 30.) 82 Weiss X avér Ferenc (Nagyszom bat, 1717. m árc. 16. — Buda, 1785. jan. 10.) 84 Zielinski Szilárd (M átészalka, 1860. m áj. 1. — Bp., 1924. ápr. 24.) 86

IRODALOM 89

TEMETŐI TAJÉKOZTATÖ 93

NÉVMUTATÓ (1983— 1985) 95

FÜGGELÉK

Kiegészítések és helyesbítések az

„Évfordulóink a m űszaki és term észettudom ányokban 1984”

című kiadványhoz 101

(5)

A szegedi G róf-pa lota (tervezte: Raich J. Ferenc)

(6)

B E V E Z E T É S

Köszöntjük az Olvasót!

ö n az „Évfordulóink a műszaki és természettudományokban" című kiadvány harmadik, önálló kötetét tartja kezében. Az előzők az 1983-as, illetve az 1984-es évfordulókkal foglalkoztak. Kiadványunk célja az, hogy felhívja a figyelmet a hazai műszaki és természettudományok eredményeire, esemé

nyeire, ezek művelődéstörténeti szerepére, hiszen mindez szerves részét ké

pezi kulturális és történelmi hagyományainknak. Múltunk megismerése, érté

keink megőrzése: jövőnk alapja.

Tekintsük át röviden a kiadvány szerkesztési elveit és a felhasználást meg

könnyítő tudnivalókat!

Kiadványunkban a magyar, illetve magyarországi vonatkozású jelentősebb műszaki vagy természettudományi, valamint tudomány- és művelődéstörté

neti eredményekre, eseményekre (találmányok, felfedezések; intézmények, gyárak, iskolák, múzeumok stb. alapítása; szaklapok indítása; szakmai egyesületek létrehozása stb.) és az e szakterületeken működő jelentősebb személyekre emlékezünk. Magyar, illetve nálunk tevékenykedő személyeket, hazai vonatkozású eseményeket szerepeltetünk; nem tartjuk sem célszerű

nek, sem méltányosnak a műszaki és tudományos élet külföldi nagyjainak és eseményeinek terjedelm i okból is szükségszerűen korlátozott (és ezért csupán kiragadott) említését.

Arra törekszünk, hogy a létesítményeket általában a befejezés (átadás, üzembe helyezés), a szabadalmakat a benyújtás dátumánál említsük. Ettől néha eltérünk, a források hiánya vagy egyéb okok miatt.

Az időrendet tekintve: 25 év (1960) az időben hozzánk legközelebbi, figye

lembe vett időpont, és ezt követően az időben visszafelé haladva, 25 éves lépcsőzéssel vizsgáltuk az évfordulókat. Úgy gondoljuk, hogy célszerű elte

kintenünk — a kellő távlat érdekében is — a 25 évnél újabb keletű, vala

mint a (széles körben elfogadott) 25 éves időrendi lépcső közötti esemé

nyektől.

Azt a feladatot, hogy összeállításunk a MTESZ által képviselt valamennyi tudományággal foglalkozzék, változatlanul úgy igyekeztünk megoldani — pontos definícióra törekvés helyett gyakorlati megközelítéssel — , hogy adat

szolgáltatásra felkértük a MTESZ tagegyesületeit, több műszaki és termé

szettudományi múzeumot és oktatási intézményt, s válaszaikat tekintettük kiindulásunk alapanyagának. Ugyanakkor figyelembe vettük más intézmé

nyek javaslatait is, mivel olyan kiadványt akartunk készíteni, amely á lta lá  nosabb érdeklődésre is számot tarthat. Naptárunk tehát nem egy MTESZ- naptár, hanem egy, a MTESZ á ltal közreadott tudomány- és technikatör

téneti évfordulókat tartalmazó, válogató jellegű összeállítás. (A hazai gyó

gyászat egyéniségeinek évfordulói közül — a MOTESZ-től megkért összesí

tésből — pl. csak azokét tartalmazza, akik a rokon alaptudományok terü

letén is eredményesen dolgoztak.)

(7)

A KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE

A bevezetést követő naptári rész elején — Lexikon I. — azokat az esemé

nyeket soroljuk fel (időrendben, a legrégibb dátumtól kezdődően), ame

lyekről csak évnyi pontossággal van információnk. Ezután — Lexikon II. — havi bontásban, napra tagoltan következnek az események, az egyes na

pokhoz tartozóan, szintén időrendben. A hónapok elején közöljük a csak hónapnyi pontossággal ismert eseményeket.

A dátum mellett az esemény rövid leírása, illetve a személy életrajzának néhány fontosabb adata található. Az ismertetés után rendszerint utalás történik — rövidített jelöléssel — a felhasznált irodalomra. (A korábbi köte

tekhez képest ez új megoldás; a továbbiakban igyekezni fogunk az értéke

sebb, elsődleges forrásmunkák arányát növelni.)

Személyek évfordulója esetén megadjuk születésük és halálozásuk helyét, évét, hónapját és napját (ha van erről pontos információnk). A születés adatát * jellel, a halálozásét f jellel tüntetjük fel. Ha az évforduló a szüle

tésre vonatkozik, a név után a születés helyét közöljük, a leírás végén pedig a halálozási adatokat; a halálozási évfordulónál értelemszerűen fordítva.

A Magyar Tudományos Akadémia múltbeli levelező és rendes ta g ja it az egyszerűség kedvéért egységesen akadémikusként említjük. Ha rövidítünk, akkor csak általánosan elfogadott, egyértelmű rövidítéseket alkalmazunk.

A kötet további részében néhány fontosabb eseményről, illetve jelentős a l

kotóról rövid cikkben, tanulmányban is megemlékezünk; a naptári rész — Lexikon I., II. — adott helyén („Cikkünk a X. o ldalon” ) közléssel utalunk erre. Először az eseményekhez kapcsolódó írások szerepelnek, időrend sze

rint, majd a személyekről szólók következnek abc-rendben. (Arra törekszünk, hogy az utóbbi cikkek zöme születési évfordulóhoz kapcsolódjék.) Az egyes tanulmányok — a további tájékozódás megkönnyítéséért — néhány tételes irodalomjegyzékkel fejeződnek be.

A cikkek után következő Irodalom című összeállítás a naptári részben rövi

dítve szereplő irodalmi hivatkozásokat részletezi.

Ezután a kötetben szereplő, egykor Budapesten eltemetett évfordulós alkotók sírjáról közlünk adatokat — Temetői tájékoztató címen.

Kiadványunk az összesített Névmutatóval zárul, amely az 1983-as, 1984-es és a jelenlegi, 1985-ös kötetben szereplő évfordulós személyek nevét ta r

talmazza, a megfelelő oldalszámok feltüntetésével, (összesített névmutatót, a továbbiakban, ötéves ciklusok végén kívánunk készíteni.)

Az 1984-es kötethez fűzött olvasói észrevételek alapján — amelyeket ezúton is megköszönünk — és a nyilvánvaló sajtóhibák kijavítása érdekében készült a Kiegészítések és h elyesb íté sek... című függelék.

Kiadványunkkal azt is szeretnénk elősegíteni, hogy — egyéni és hivatalos kezdeményezések alapján — az illő kegyelet megnyilvánulásaként, ápolják nagy elődeink sírját (Nemzeti Panteon!), és nevüket, munkásságukat pl.

utcaelnevezéssel, emléktáblák elhelyezésével is tegyék ismertté. Ennek elő

mozdítását várjuk a tisztelt Olvasóktól és a MTESZ szervezeteitől.

Kérjük a tisztelt Olvasókat, hogy a jelen kiadvánnyal kapcsolatos észre

vételeiket és a következő évi összeállításra vonatkozó javaslataikat a MTESZ Sajtótitkárságára (Budapest II., Fő u. 68. — Postacím: Budapest, Pf.: 451, 1372) szíveskedjenek megküldeni.

(8)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az évforduló-naptár összeállításakor a következő szervezetek, intézmények és személyek dokumentumait, segítségét hasznosíthattuk: Bolyai János M a tematikai Társulat, Budapesti Likőripari V állalat, Budapesti Műszaki Egye

tem, Erdészeti és Faipari Egyetem (Sopron), Ganz Villamossági Művek, Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, G épipari Tudományos Egyesület, H ír

adástechnikai Tudományos Egyesület, Kertészeti Egyetem, Közlekedési M ú

zeum, Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (Győr), Központi Bányá

szati Múzeum (Sopron), Láng Gépgyár, Magyar Agrártudományi Egyesület, Magyar Alumíniumipari Múzeum (Székesfehérvár), Magyar Biológiai Tár

saság, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, Magyar Építőművészek Szö

vetsége, Magyar Földrajzi Társaság, Magyar H idrológiai Társaság, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, Magyar Kémikusok Egyesülete, Magyar M eteorológiai Társaság, Magyar Orvostörténelmi Társaság, Magyar Vegyé

szeti Múzeum (Várpalota), Magyar Vízügyi Múzeum (Esztergom), Magyarhoni Földtani Társulat, Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület, a MTA Biológiatörténeti Munkabizottsága, a MTA Történettudományi Inté

zete, a MTESZ Baranya megyei Szervezete (Pécs), valamint Csongrád megyei Szervezete (Szeged), Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc), Országos Erdé

szeti Egyesület, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, OMBKE ózdi csoport, Országos Műszaki Múzeum, Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, Postamúzeum, Szilikátipari Tudományos Egyesület, Természet- tudományi Múzeum, Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet; to vábbá Antal Károly, Asztalos Péter, Bártfay Györgyné, Csőre Pál (Sződliget), Farkas István Ferenc, Horváth G ábor — a lexikális rész alapanyagát á llí

totta össze — , Kapronczay Károly, Petneházy Zalán, Posch Katalin, Próder István (Várpalota), Steer János, Szántó György Tibor, Szénássy Barna (Debrecen), Szögi László, Triff Viktor, Űjházy Géza, Vajda Pálné, Vevér Sándor, Zsigmond János.

Külön megköszönjük, hogy ifj. Bartha Lajos, Bogdán István, Csiky Gábor, Hrenkó Pál, Jelinek István és Lambrecht Miklós szakmailag ellenőrizte könyvünk egyes fejezeteit.

(Megjegyezzük, hogy értelemszerűen nem vehettünk figyelembe a beküldött, de a kötet időrendi tagolódásától — 25 év — vagy szakterületétől eltérő, illetve alapvetően helyi jelentőségű javaslatokat; továbbá: néhány egyesü

let helyett a szakterület múzeuma küldött be javaslatokat, ezért felsorolá

sunkból az egyesület természetesen hiányzik.)

Megköszönjük mindazon em lített és meg nem nevezett személyek és intéz

mények közreműködését, akik, illetve amelyek lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak a kötet elkészítéséhez.

A szerkesztők

(9)

N A P T Á R

L E X I K O N I.

1235 Julianus barát, m ag y ar d o m in ik á

nus szerzetes, h áro m tá rsá v a l ez év m á ju sá b a n in d u lt ú tn a k Szé

k esfe h érv árró l, hogy felk eresse a k elete n m a ra d t m a g y ar törzseket.

(„M agyar u ta zó k ”, 23. 1.)

1635 Blaeu, W illem Janszoon (1571—

1638) a m szterd am i rézm etsző, té r k éprajzoló és kiadó, a M agyar K i

rályságot (H u n g aria Regnum ) á b rázoló — a k k o rib a n leg p o n to sab b n a k szám ító — té rk é p e m eg jelen t a „N ovus A tla s” c. té rk é p g y ű jte m ényben. (A m u n k á b a n felh a sz

n á ltá k L á z á r d eá k 1528-as té rk é p ének a d a ta it is.)

1660 G örg én y szen tim rén (M aros—T o rd a vm.) p ap írm alo m kezdte m eg m ű ködését. (MTK II. köt. 479. 1.) 1735 M egjelent Bél Mátyás (1684—1749)

„Notitia Hungáriáé N o v a e .. c.

m u n k á já n a k első kötete, Bécsben.

(Bél M átyás: „H ungáriából M a

gyarország fe lé ” . Bp., 1984. és MTESZ 1984., 59. 1.)

Kéry B. Ferenc (1702—1768) m eg

kezdte a csillagászati előadásokat a nagyszom bati egyetem en; a k o ráb b i év ek b en ő é p íte tt elsőként h az á n k b a n tü k rö s teleszkópokat.

1785 Kuny Domokos (1754—1822) B u d á n fa ja n sz - és k ő ed én y -m an u - f a k tú r á t a la p íto tt. (MTK II. köt.

595. 1.)

B efejeződött a H ab sb u rg -b iro d a - lom I. k a to n a i felm érése. Az egész M agyarországot is felölelő, 1:

28 800-as m é re ta rá n y ú , több szín ben ra jz o lt felv ételi lapok, v a la m in t a csatlakozó országleírások a X V III. sz. m ásodik felének fö ld ra jz i hely zetét tükrözik, és gaz

d aság tö rté n eti fo rrá su l is szolgál

nak. (A B écsben őrzött kézirato s la p o k fotókópiái az O rszágos H ad tö rté n eti In té z e t és M úzeum té r k é p tá rá b a n hozzáférhetők.) 1810 Győr közelében A ugustin Vince

(1780—1859) a k ato n ai három szö

gelés k e re té b e n alap v o n a lm é ré st

v ég e ztete tt; végp o n tjai „ F ra n c ia kő” n éven n ap jain k ig fe n n m a ra d tak. A k ato n ai három szögelés a la p v o n a lá n a k köveit — a G eodé

ziai és K a rto g rá fia i E gyesület kez

dem ényezésére — 1976-ban v é d e t

té n y ilv á n íto ttá k , és G yőrben h e

lyezték el, a G yőr-S opron m egyei F ö ld h iv a ta l k ertjé b e n . (MÉL I.

köt. 62. 1.)

A k isg a ra m i (Zólyom v m .:) — m a: H ronec — k in c stá ri v asm ű b en elk ész íte tté k az első h az ai ö n tö ttv a s h id at. („E ncyklopédia Slo- v en sk a” , II. köt. Pozsony, 1978.

334. 1.; MMM 118 1.)

1835 M egkezdte m űködését E gyeden (Sopron vm.) F estetics S án d o r cu

korfőző üzeme. (MTK II. köt.

646. 1.)

Széchenyi István, m űszaki ta n á c s

ad ó jáv al, Vásárhelyi Pállal együtt, A n g liá b an m e g v ásá ro lta az első hazai g őzkotróhajót, a V idrát.

M egkezdődött az Első cs. és kir.

Szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság, a DDSG (ala p ítv a : 1829.

III. 19.) hajó ép ítő üzem ének, az Ó budai H ajó g y á rn ak és té li k ik ö tő jé n ek építése. (MTK II. köt. 646.

1.; C sászár 54. 1.)

P esten m eg jelen t Lang J. N. sel- m eci b án y á sz ati ak ad ém iai p ro fesszor nem zetközileg ism e rt és h aszn á lt b án y am éréstan i könyve, az „A n leitu n g z u r M ark sch eid e

k u n st”. (Pest, 1835.)

A radon — E u ró p áb an elsőként — ö n k én tes tű zoltócsapat a lak u lt.

(MMM 58. 1.)

N agykanizsán m e g ala k u lt a B alu M ór Szeszfőző és K onyakgyár, a jelenlegi G yőri S zeszipari V állala t N agykanizsai Ita lá ru g y á ra jog

elődje.

A Gácsi (N ógrád vm.) P osztógyár

ban m u n k á b a á llíto ttá k az ország első, ip a ri ren d e ltetésű gőzgépét.

(MTK II. köt. 646. 1.)

(10)

1860 M űszaki fejlesztések a m a g y a r b á n y ásza tb an : Kiss Ferenc a k ló r

ezüst o ld á sára új e ljá rá s t v ez etett be, Rittinger Péter k ö rszé re k et a l

k alm azo tt, s P écs-b á n y ate le p en m e g in d u lt az üzem szerű koksz- gyártás.

M egkezdődött az o k ta tá s a V in

ce llé r- és K ertészképző G y ak o r

la ti T an in tézetb en . Ebből fejlő d ö tt ki a K ertészeti T an in téz et, m a jd a K e rté sze ti és Szőlészeti F őisko

la, 1968-tól K ertészeti Egyetem . [MÉL I. köt., 427. 1. (Entz); MÉL II. köt. 581. 1. (S cham s); R apaics 123. 1.; F ey ér 49. 1.]

K iá llíto ttá k a Zwack J. és Társa cég ecet- és szeszesital-gyártási engedélyét — ez a cég a B u d a

p esti L ik ő rip a ri V állala t U nicum L ik ő rg y á rá n a k jogelődje.

1885 Kruspér István (1818—1905) k é

sőbbi m űegyetem i ta n á r, m érnök, 1 kg-os m érleg ét a b rüsszeli v i

lá g k iá llítá so n a ra n y érem m el tü n te tté k ki. (K ru sp ér Istv á n : „Egy új m é rleg ren d sz er”. Bp., 1878. É r

tekezések a M a th em atik a i T u d o m á n y o k K öréből. VI/6.)

Jungfer Gyula m e g ala p íto tta m ű - és é p ü letlak a to s m űhelyét, mely 1941-ben Ju n g fe r G yula Ip a rm ű - szeti F ém á ru g y á ra (Bp. V III., B e r

zsenyi u. 6.) n éven üzem elt.

B efejeződött a v a jd a h u n y a d i (Hu- n y ad vm.) vasm ű építése. (Ez a k in c stá ri vasm ű v ek egy új v a s

g y á ra volt, am ely n ek jo g u tó d ja m a is m űködik.) (MTK III. köt.

776. 1.)

M e g ala k u lt az Országos Halászati Egyesület. E lődje a F első m ag y a r

országi H alászati E gyesület (1880) volt, am ely m e g in d íto tta a „H a

lá sz a t” c. szakfo ly ó irato t is. Az e m líte tt in tézm én y ek és álla m i in té zk ed ések h a tá s á ra 1890—1900 között szám os (67) h a lá sz a ti t á r su la t a la k u lt, összesen 146 000 h e k tá r te rü lete n .

M egnyílt az erdőőri szakiskola V ad ászerd ő n (T em esvár m e lle tt).

M e g ala p íto tták az Első M agyar Szövő- és K ötőgyár R t.-t (Vác), m a V áci K ö tö ttá ru g y ár. (M TK III.

köt. 776. 1.)

Á ta d tá k a fo rg a lo m n a k a barcsi D rá v a-h id a t. (MTK III. köt. 777.1.) M egalakult a Singer és Wolfner Könyvkiadó. A cég a m a g y ar tu dom ányos ism ere tte rje sz té s egyik fó ru m á v á vált. L egism ertebb k i

a d v á n y u k a 24 k ö tetes Űj Idők L exikona, am ely 1936—42 között je le n t meg.

M egn y ito tták a b u d ai L u k ács

uszodát. (MTK III. köt. 777. 1.) 1910 Harkányi Béla (1869—1932) a b u

d ap esti T u d om ányegyetem en a csillagászat m a g á n ta n á ra . 1902-ben elsőként közölt m ó d szert a csilla

gok h ő m é rsé k le tén e k fizik ai elve

k e n alap u ló m eg h atá ro z ására. To

v áb b i v izsgálatai ere d m én y e k én t kidolgozta az első egzak t szám í

tá si e ljá rá s t a csillagok m éretének a h ő m é rsé k le t és a látszólagos fé nyesség a la p já n tö rté n ő m egálla

pítására. Első közlése: „A strono

m ische N ac h rich te n ”. K iel, 1910.

Az á lta la ism e rte te tt elv et m a is h aszn á lják . (TTSz. V III. köt. 82. 1.

és X III. köt. 100. 1.)

M iskolc közüzem i c s ato rn am ű v é

hez csatolva elk ész ü lt h az án k e l

ső (nagyobb) biológiai szennyvíz- tisztító telepe. (MMMÉ 239. 1.) V ízm ű és víztorony é p ü lt G yőrött, S iófokon és Szolnokon.

Az első au to m a ta táv b eszélő -h áló za t lé tesü lt h az á n k b a n : a M agyar Á lla m v asu tak üzem i hálózata.

M e g ala p íto tták a B erem endi Ce

m e n t- és M észgyár R t.-t (1970-ig, az új g y ár p róbaüzem éig m űkö

dött).

Ü zem be h elyezték a B é la p átfalv ai P o rtla n d c e m e n tg y á ra t (1980-ig, az új g yár üzem be helyezéséig m ű ködött).

1935 Hevesy György (1885—1966) és N. Levi K o p p en h á g áb a n fe lta lá l

tá k a n eu tro n a k tiv iz ác ió s analízis m ódszerét.

(C ikkünk a 66. oldalon.)

E lk é szü lt az első, g y ak o rla ti cé

lo k n a k m egfelelő rétegfelvevő röntgenkészülék, a T om ograph,

(11)

Groszmann Gusztáv (1878—1957) ta lálm án y a . (M agyar R adiológia, 1957., 1. sz.)

M egalakult — a F egyver- és G ép

g y ár Rt. és a M agyar F ém - és L ám p a á ru g y á r Rt. fúziójából — a F ém á ru -, F eg y v er- és G épgyár Rt., a jelenlegi F eg y v er- és G ázkészü

lék g y ár (Bp.) jogelődje.

E lkészült az első VI JsR 170/240 tip. G anz—J e n d ra s s ik v asú ti j á r m ű m o to r és az első IV Ja R 110 tip. és a VI J a R 110 tip. G anz—

J e n d ra ssik közúti já rm ű m o to r.

A ta n y av ilág és a p u sz ták tá v b e sz é lő -ellátásá ra ún. választó (sze- lektoros) re n d sz e rű tá rsa s tá v b e szélő-állom ásokat létesítettek . 1960 t Vági István (Santiago de Chile),

erdőm érnök, egyetem i ta n ár. O k

lev elét 1919-ben szerezte meg.

1918-ban k e rü lt g y ak o rn o k n a k a Selm ecbányái B án y ászati és E rd é szeti F őiskolára. 1923-tól vezette S o p ro n b an az E rd észeti V egytani T anszéket. A lapvető kém iai és te rm ő h e ly -ism e re tta n i k u ta tá so k a t végzett. — * M ostár, 1888. jú l. 28.

M egjelent M ihailich Győző (1877—

1966) te c h n ik a tö rté n e ti m ű v e: „A X IX . és XX . századbeli m ag y ar h íd é p íté s tö rté n e te ”. (Bp., A k ad é

m iai Kiadó.)

M e g ala k u lt az M TA M űszaki K é m iai K u tató in té ze te. (MTA kút.

int., 46. 1.)

K idolgozták a cím kódos, hely zet

m o d u lá lt á tv ite li és kap cso ló ren d szer a la p sz a b a d a lm á t a Távközlési K u tató In tézetb en .

A D ebreceni G yógyszergyár és a H ajd ú ság i G yógyszergyár egyesíté

sével lé tr e jö tt a BIO G A L G yógy

szergyár.

M e g ala p íto tták a V illam os A u to m a tik a In téz ete t, a V IL A T I-t.

(Jelenlegi nev e: V illam os A u to m a tik a F ővállalkozó és G y ártó V állalat.)

B udapesti E le k tro a k u sztik ai G y ár (BEAG) n év e n kezd ett m ű k ö d n i a k o ráb b i H an g - és K in o te ch n ik a i G yár.

Akciós rendszerű Láng gyártmányú gőzturbina a század elejéről

(12)

L E X I K O N I I .

JANUÁR

*' 1. • 1885. Ortvay Rudolf (Miskolc) fi

zikus, egyetem i ta n á r, a k a dém ikus. Az eu ró p a i szintű m o d e rn elm életi fizik a o k ta tá s á n a k és k u ta tá s á n a k h a zai m egterem tője. — t B P-, 1945. jan . 2.

(C ikkünk a 70. oldalon.) 2. 1885. Z ipernow sky K áro ly és D éri

M iksa o sz trá k —m a g y a r sza

b ad a lm i b e je le n té st te tt in dukciós készü lék ek p rim e r oldali párhuzamos k ap cso lá

sán alap u ló váltakozóáramú elosztórendszerre. (A ném et b ejele n té st D éri te tte , febr.

18-án.)

(C ikkünk a 39. oldalon.) 1 1910. Simonkai Lajos (Bp.) b o ta

nikus, a X IX . sz. m ásodik felé n ek egyik legnagyobb m ag y ar fló ra k u ta tó ja . M eg

ír ta M agyarország tölgyei

nek, h árs-, szil- és ju h a r fáin a k , rib iz k éin e k stb.

m onográfiáit. Fő m ű v e E r

dély fló rá já ró l szól. —

* N yíregyháza, 1851. ja n . 9.

(MÉL II. köt. 631. 1.)

6. 1 1910. Mészöly Gyula (Suhopolje, V erőce vm.), biológus, nö

vénynem esítő, akadém ikus.

M egszervezte a kecskem éti K erté sze ti K ísé rle ti Telepet.

S ikeres nem esítő m u n k á ssá g á t 13 á llam ila g e lism e rt p a rad ic so m fa jta m u ta tja . — t K ecskem ét, 1974. m árc. 18.

(MÉL III. köt. 523. 1.)

*. 10. 1 1785. W eiss Xavér F eren c (Buda), m a tem atik u s és csillagász.

Kéri Borgia F eren ccel együtt m egszervezi a nagyszom bati egyetem csillagvizsgálóját.

1779-től a b u d ai Egyetem i C sillagvizsgáló vezetője. E l

sők között í r t (1758) ta n k ö n y v et M agyarországon a n ew to n i fizika szellem ében.

— * N agyszom bat, 1717.

m árc. 16.

11. * 1885. Székely Mihály (Szarvas), gépészm érnök, repülőgép

szerkesztő, pilóta. Az 1910- b en B u d a p esten ren d ezett nem zetközi rep ü lő v ersen y en sa já t szerkesztésű gépén a l

k alm az o tt oldal-egyensúlyozó berendezésével d íja t nyert.

N evéhez fűző d ik az első m a g y ar tá v re p ü lé s : 1911. júl.

19. W ien e r-N eu sta d t—B u d a p est és vissza útvonalon, több leszállással. — f Bp., 1959. ápr. 3. (MÉL II. köt.

734. 1.)

12. f 1910. Chyzer Béla (Bp.), orvos.

Je len tő s közegészségügyi, tu dom ányos és szervező te v é kenységet f e jte tt ki. E lsőként foglalkozott h a z á n k b a n az ip a ri és a foglalkozási m eg

betegedésekkel. — * B á rtfa , 1868. jú n . 15. (MÉL I. köt.

286. 1.)

13. 1 1935. Gubányi Károly (Pilis), m é r

nök, fö ld ra jz i utazó és író.

H azai v asú tép ítési g y ak o rlat u tá n M an d zsú riá b an — Szentgály A ntallal eg y ü tt —

— ré sz t v e tt a v asú t és a v asú tv o n al alag ú tja in a k , m a jd V lagyivosztok k ik ö tő jé n e k építésében. Jelen tő sek az a u s z trá lia i öntözésekről szóló beszám olói is. —

* Jobbágyi, 1867. szept. 9.

(MÉL I. köt. 627. 1.; „M agyar u tazó k ”, 264. 1.)

14. 1810. Mór környékén földrengés p u sz títo tt, am ely n ek h a tá s á t K itaibel Pál (1757—1817) bo

ta n ik u s, a p esti egyetem o r

v o sk a rá n a k professzora és Tom csányi Ádám (1755—

1831), a b ölcsészkar fiz ik a ta n á ra , a helyszínen ta n u l

m ányozta. A rengés p u sz tí

tá sá n a k m é rté k é t, k ite rje d é sét és a lökések irá n y á t első ízben á b rá z o ltá k térképen. A nem zetközi szak iro d alo m m a is ezt te k in ti az első, m o d ern érte lem b en v e tt izoszeiszta-

(13)

té rk ép n ek . (R éthly A n ta l:

„K itaib el P ál, az ú ttö rő geo

fizik u s”. M TA Biológiai Cso

p o rtjá n a k K özlem ényei, 1958., 133—137. 1.)

15. 1910. M egindult a Magyar Che- m ikusok Lapja, a M agyar K ém ikusok E gyesülete h iv a talos közlönye.

16. * 1860. W ittmann Ferenc (Hódm e

zővásárhely), fizikus, m ű egyetem i ta n á r, akadém ikus.

Ú ttörő je len tő ség ű e k a v á l

takozó á ra m o k időbeli lefo

ly á sá ra vonatkozó k u ta tásai.

A ró la eln ev ezett hú ro s osz

cillográf fe ltalá ló ja . B eh a

tó a n foglalkozott az ele k tro m ágneses h u llá m o k te rje d é sével és a v ezeték nélküli átv itellel. — t Bp., 1932.

m árc. 23. (MÉL II. köt. 1049.

1.; V ajd a 374. 1.)

17. 1 1960. Szeniczei Lajos (Bp.), gé

pészm érnök. H a z án k b a n a la p vető m u n k á t végzett a fo- g ask erék -szá m ítás és -g y á r

tá s te ré n . — * Bp., 1898. jan.

27. (MÉL II. köt. 749. 1.; M ű

szaki n a g y ja in k I. köt.) 19. 1885. Eötvös Loránd (1848—1919)

az A k ad é m iá n elő terje sztette a folyadékok felü leti fesz ü lt

ségére vonatkozó első vizs

g álatát. (M űszaki n ag y jain k III. köt.)

27. 1 1860. Bolyai János (M arosvásár

hely), m in d e n id ő k egyik le g ered e tib b gondolkodója.

M atem atik u s, filozófus, nyel

vész, h ad m érn ö k . Az abszo

lú t g eo m etria m egalkotója, a je lta n m egalapozója. Fő m ű ve a „T an ”, m ely n ek torzója 14 000 o ld aln y i k éz ira tb a n m a ra d t h á tra , jó részt még k ia d á sra v á rv a . — * K olozs

vár, 1802. dec. 15. (MÉL I.

köt. 241. 1.)

(C ikkünk a 36. oldalon.) 28. 1910. M e g ala k u lt a M agyarhoni

F ö ld ta n i T á rsu la t B a rlan g - k u ta tó B izottsága, a M agyar K a rsz t- és B a rla n g k u ta tó T á rsu la t, a MTESZ jelenlegi ta g eg y esü letén ek jogelődje, és m e g in d u lt első p erio d ik áju k , a „K özlem ények a „M agyar

honi F ö ld tan i T á rsu la t B a r

la n g k u ta tó B izottságából”.

1935. Először csapoltak a lu m ín iu m ot a W eiss M an fréd A cél- és F ém m ű v e k Rt. csepeli te le p é n é p íte tt első m ag y ar a lu m ín iu m kohóban.

29. * 1835. W aisbecker Antal (Kőszeg), orvos, fló ra k u ta tó . F eld o l

gozta V as vm. h a r a s z tja it és K őszeg v id ék én ek edényes növényeit. — t Kőszeg, 1916.

á p r. 4. (MÉL II. köt. 1020. 1.) 22. f 1935. Treitz Péter (Bp.), agrogeo-

lógus, a m a g y ar gazdasági ta la jta n egyik m egalap ító ja.

M u n k a tá rsa iv a l k ia la k íto tt t a la jté rk é p e z é si m ódszerét k ü l

földön is alk alm az ták . F og

la lk o zo tt a szikes ta la jo k j a v ítá sá v al, s ezeken a szőlő- és d ohányterm esztés le h e tő ségeinek tan u lm án y o zásáv al is. — * K isszállás, Bács vm., 1866. nov. 16. (MÉL II. köt.

912. 1.)

31. 1 1960. Láng Gusztáv (Bp.), gépész- m érnök, gyáros, a g ő ztu rb in a g y á rtá s hazai bevezetője és a d íz elm o to r-g y á rtá s fejlesz

tője. H a z án k b a n a L áng G ép g y ár k észített először d í

zelm o to ro k at vasúti v o n ta táshoz. — * Bp., 1873. febr.

15. (M űszaki n a g y ja in k I.

köt.)

FEBRUÁR

2. * 1885. Lacsny Árpád (V iktortanya), gépészm érnök, v asú ti m o to r

kocsi-tervező. N evéhez fűző

dik a M Á V -nál az első m a

g y ar m otoros kocsi üzem be helyezése. A lkotásai közül je len tő seb b e k : az első m a g y a r dízelm otoros ú th e n g er

(14)

és az első m ech a n ik u s erő á tv ite lű m a g y ar dízelm oz

dony. — t Bp., 1957. á p r. 7.

(MÉL II. köt. 9. 1.)

3. * 1960. Mattyók Aladár (Bp.), épí

tészm érnök, szakíró. Több m a g y ar sp o rtlé tesítm é n y te r vezője: M illenáris S porttelep, C sászár versenyuszoda stb.

— * Pom áz, 1883. dec. 28.

(MÉL II. köt. 169. 1.) 4. * 1860. Czakó Adolf (Pest), m érnök,

m űegyetem i ta n á r, a v as- és v asbetonépítés, v a la m in t a m űszaki an y ag v izsg álat k i

váló hazai m űvelője. A h íd szerkezetek sz ám ításá n ál év

tized ek en k eresztü l h aszn á l

tá k a „C zakó-féle tá b lá z a to t”. — t Bp., 1942. ja n . 28.

(MÉL I. köt. 328. 1.)

5. * 1860. Kner Izidor (Gyom a), nyom dász, könyvkötő és k ö n y v k i

adó. A k ö n y v te rjesz tés és a m űvészi kö n y v n y o m tatás h a zai ú ttö rő je. — t Gyoma, 1935. aug. 19. (MÉL I. köt.

940. 1.)

6. f 1585. Kolozsvári Jordán Tamás (B rünn), orvos, a m agyar balneológia ú ttö rő je . T a n u l

m á n y a it B écsben végezte, k ato n ao rv o s volt a császári h adseregben, m a jd B rü n n - b en (m a: Brno) v árosi orvos.

1580-ban i tt je le n t m eg fő m ű v e a m o rvaországi gyógy

vizekről, cseh nyelven. A T re n csén re vonatkozó részt 1752-ben a d tá k ki la tin fo r

d ításb an , 1755-ben pedig n é

m etül. — * K olozsvár, 1539.

7. f 1935. Szénásy Béla (Bp.), p a p ír

nagykereskedő és n y o m d a tu lajdonos. 1906-ban kezdem é

nyezésére v aló su lt m eg a B udapesti Á ru m in ta V ásár, m elyből a B u d ap esti N em zetközi V ásár a la k u lt ki. —

* P est, 1864. (MÉL II. köt.

745. 1.)

12. 1885. A F ővárosi K ö zm u n k ák T a nácsa elren d elte, hogy az a k k o ri Váci k ö rú ttó l a V áros

ligetig vezető új u ta t A nd- rássy su g á rú tn a k nevezzék,

ezzel tisztelegve A ndrássy G yula (1823—1890) előtt, aki lé tre h o z á sá é rt sokat te v é kenykedett. Az ünnepélyes esem ényre a z é rt k e rü lt sor, m e rt a k k o rra készü lt el a su g á rú t, a szegélyező h á z sorokkal együtt. (MÉEK,

1885. II. köt. 22. 1., 74. 1.;

Bp. lex. 850. 1.)

* 1910. Erdey László (Szeged), v e

gyész, egyetem i ta n á r, a k a dém ikus. M unkásságával egy

a rá n t g az d ag íto tta a te rm i

kus, a té rfo g ato s és a súly szerin ti analízis, a sp e k trá l- analízis, a ra d io a n a litik a , a k ro m ato g rá fia és az a n a liti

kai k ém ia elm életét. — f Bp., 1970. febr. 21.

(C ikkünk az 52. oldalon.) 15. * 1885. Rapaics Raymund (Nagy-

enyed), bo tan ik u s, biológus, akad ém ik u s. Tudom ányos m u n k á sság a k ite rje d t a n ö vényföldrajz, -re n d sz e rta n és a -tá rs u lá s ta n (cönológia) te rü leteire, ez u tó b b in a k első m ag y ar n ép szerű sítő je volt.

Je len tő s tudom ányos ism e

re tte rje sz tő m u n k á sság o t f e j

te tt k i; b e h a tó a n foglalkozott a k u ltú rn ö v é n y e k és a m a g yar biológia tö rtén etév el. — t Bp., 1954. m árc. 19. (MÉL II. köt. 482. 1.)

20. 1960. S zentesen fe la v a ttá k h az án k m áso d ik — 20/4 kW te lje s ít

m ényű — tv -n ag y a d ó ját.

22. * 1535. Bornemisza Péter (Buda), író, ev an g élik u s p ré d ik á to r és nyom dász, m ű v e lő d éstö r

té n e tü n k kim agasló ala k ja . S em ptén, D etre k ő n és R á r- bokon s a já t n y o m d ájáb an a d ta ki könyveit. — t R á r- bok, 1585. („H eltai G ásp á r és B ornem isza P é te r m ű v e i” . Bp., S zépirodalm i K., 1980.) 26. 1 1835. Hofrichter József (Pest), ép í

tőm ester, a klasszicizm us j e lentős pesti képviselője. S zá

mos ép ü lete közül néh án y m a is áll, így fő m űve, a K álv in té ri re fo rm á tu s tem plom (1816) is. — * P est, 1779. dec.

(MÉL I. köt. 730. 1.)

(15)

1910. M eg alak u lt a Magyar Adria- Egyesület, szervezője és első elnöke Gonda Béla (1851—

1933) volt. C é lju k az A d riai

te n g er északi m edencéjének és északkeleti p a rtv id é k é n e k tudom ányos k u ta tá sa , v a la m in t az ocean o g ráfia (ten

gertan) h az ai népszerűsítése.

E zért a d tá k ki 1911-től a T en g er c. fo ly ó ira tu k a t is. Az E gyesület szervezésében k ét te n g e rk u ta tó expedíció in dult, 1913 őszén, illetv e 1914 tav aszán . Az első v ilá g h á b o rú u tá n a MAE tev ék en y sége egyre in k á b b fo rm á lis

sá vált, és csu p án az ism e

re tte rje sz té sre korlátozódott.

(Az E gyesület és foly ó irata 1944-ben sz ű n t meg.)

27. 1 1980. K ajlinger M ihály (Pest), gé

pészm érnök. A k o rá b a n n em

zetközi viszo n y latb an is k o r

szerű fővárosi vízm űvek (pl.

K áposztásm egy er) terv ező je és ép ítésén ek irá n y ító ja . A M ag y ar M érnök és É pítész E gylet elnöke: 1909—12, 1916—19. — f Bp., 1924. ápr.

3. (MÉL I. köt 838. 1.) 29. * 1860. Zsigmondy Árpád (Pest), b á

n y am érnök, m élyfúró v á lla l

kozó és szakíró, Z sigm ondy V ilm os öccse, v állalk o zó tá rsa és utóda. 1881-től az a n in a i és resic ai b án y ászat irá n y í

tó ja , az O rszágos M agyar B án y ászati és K ohászati E gyesület elnöke (1918—21).

t S zékesfehérvár, 1924. szept.

30. (C sath B éla: „A Zsig- m o n d y a k s z e re p e . . . ” Bp., 1983., VIZDOK. V ízügyi T ö r

té n e ti F ü zetek 12.)

MÁRCIUS

1. * 1885. Vadász Elem ér (Székesfehér

v ár), geológus, egyetem i t a n ár, ak a d ém ik u s, tud o m án y - szervező. Az M TA T ec h n ik a- tö rté n e ti B izo ttság án ak elnö

k ek é n t p ály áz ato k k iírá sáv a l se g íte tte a h azai te ch n ik a - tö rté n e t-írá s fejlődését. M un

k ássága főleg a fö ld tan , a ré te g ta n és az őslén y tan te rü le té re te rje d t ki. — t B P->

1970. okt. 30.

(C ikkünk a 82. oldalon.) 3. 1885. Z ip ern o w sk y K ároly, D éri

M iksa és B lá th y O ttó T itusz (osztrák—m agyar, m a jd m árc.

6 -án ném et) szabadalm i be

je le n té st te tt a zárt vasmagú transzformátorrendszerre.

(C ikkünk a 39. oldalon.) 4. * 1860. Asbóth Sándor (M áram aros-

sziget), a pozsonyi K eresk e

delm i A k ad ém ia ta n á ra , a szerves elem e n tá ra n a líz is tö kéletes! tője. K idolgozta a nedves ú to n tö rté n ő k énm eg

h a tá ro z á st és a szerves ve- gyületek n itro g é n ta rta lm á n a k m e g h atá ro z ási m ódszerét. — t Pozsony, 1898. febr. 18.

6. 1935. B u d a p esten — Magyar Mű

szaki Múzeum n éven — m eg

n y ílt a Déli V asút igazgató

sá g á n a k M észáros u tcai é p ü letéb en , h é t szobában e lh e

lyezve, az az állan d ó k iá llí

tás, am ely m űszaki m ú ltu n k ról a d o tt vázlatos á tte k in té st.

A gyűjtem ény a M agyar M érn ö k és É pítész Egylet k e re té b e n az 1920-as évektől folyó g y ű jtő m u n k a — m in d en e k e lő tt L ósy-S chm idt Ede egyleti főkönyvtáros fá ra d o zása — ere d m én y e k én t jö tt lé tre. 1938 u tá n K a ssá ra te le p íte tté k , és az (néhány v isszak ü ld ö tt tá rg y k iv é te lé vel) a h á b o rú t k övetően is o ttm a ra d t. (MTESZ 1983).

8. * 1885. Esztó Péter (Seultour, F ra n ciaország), bán y am érn ö k , egyetem i ta n á r. O k tató m u n k á ja m e lle tt a b án y á sz ati tu dom ány több te rü le té n m a ra d a n d ó t alk o to tt: kőzetnyo

m ási elm élete, a vízvédelm i p illé re k m éretezésére és a b án y aszellő ztetésre vonatkozó k u ta tá s a i, eredm ényei elis

m e rtek . — t Bp., 1965. ápr.

21. (MÉL I. köt. 451. 1.)

(16)

9. f I860. Lányi Sámuel (Kékkő), fö ld m érő és vízépítő m érn ö k , a refo rm k o r egyik le g je le n tő sebb térképező m érnöke.

1823-ban n y ert oklevelet az In stitu tu m G eom etricum ban.

A Tisza és m ellékfolyói té r képezésének vezetője. A m ű v é sze ttö rtén e t m in t festő t és g ra fik u st ta r t ja szám on. —

* Igló, 1791.

(C ikkünk a 68. oldalon.) 13. f 1885. Say Móric (Bp.), kém ikus,

akadém ikus. Bécsi ta n u lm á nyai u tá n 1855-től a pesti egyetem en ta n árseg é d , 1858- tól a bud ai II. kér. fő re á l

g im n á ziu m b an ta n á r, m ajd igazgató, végül ta n k e rü le ti főigazgató. E lsősorban p e d a gógiai tevékenysége jelentős (több, jól sik e rü lt ta n k ö n y v et írt), de szám ottevő k u ta tó m u n k á t is végzett. („Tizenöt jelesebb magyar búzafaj vegytani elem zése”, 1866.;

„Budapest ásványvizei és gyógyfürdői”, 1879.) É rdekes tu d o m á n y tö rté n e ti ta n u l

m á n y t is közölt („A gyufa története”, 1882.), eb b e n több, d o k u m e n tu m é rté k ű a d a t sze

repel. — * S zékesfehérvár, 1830. okt. 14. (Term . Tud.

Közi. 1886., 520—531. 1.) 13. * 1835. Haggenm acher Károly (W in

te rth u r, S vájc), gépész. A m a lo m ip a rb a n az egész v ilá

gon h aszn á lt síkszita fe lta lálója. — t Bp., 1921. aug. 8.

(C ikkünk a 61. oldalon.) 15. 1 1885. Zemlinszky Rezső (Bp.), b á

nyam érnök, bányaigazgató.

1861-ben ő kezdem ényezte a S alg ó ta rjá n és B u d ap est kö

zötti v asú tv o n al építését, am ely a nóg rád i nagyüzem i szénbányászathoz alapvetően szükséges volt. — * V ágúj- hely, 1824. aug. 22.

22. f 1960. Gergely Is tv á n (Bp.), a r a n y d iplom ás kertészm érnök.

E redm ényes m u n k á t fe jte tt ki a tö m eg fásítás és a szilva

aszalás elterje sztése terén.

M int entom ológus, ő ír ta le először h a z á n k b a n az a m e ri

k ai szövőlepkét. — * Lice, 1877. jan . 3.

29. 1 1935. Id. Kosinszky Viktor (Bp.), szőlész. A filoxéravész után i szőlőfelújítás egyik vezetője, kim agasló é rd e m ek e t szer

ze tt az alanyszőlőtelepek lé tesítéséb en és az o ltv á n y k é

szítésben. — * M ezőberény, 1863. okt. 25.

30. 1 1960. Nem es Tiham ér (Bp.), gé

pészm érnök, postam érnök. A távközlés te rü le té n dolgozott, és tö b b ta lá lm á n y a volt a k ép á tv itellel és a televízióval kapcso latb an . K ésőbb k ib e r

n e tik á v a l foglalkozott. —

* Bp., 1895. áp r. 29.

ÁPRILIS

1. * 1885. Bartucz Lajos (Szegvár), a n t

ropológus, egyetem i ta n ár.

M unkássága főleg a n é p v á n d o rlás és a honfoglalás kori le le te k re irá n y u lt. F oglalko

zott a sz ék esfeh érv ári k irá ly síro k c s o n tm a ra d v án y a in ak azonosításával. V izsgálta a m agyarság e tn ik a i csoport

ja it. M egszervezte az A lföldi Tudom ányos In té z e te t (Sze

ged), és en n e k első igazga

tó ja volt. — t BP-, 1966. jún.

3.

4. * 1785. Teleki Ferenc (Beszterce), költő, m a tem atik u s, a k a d é m ikus. 1812-ben je le n t m eg le írá sa egy új rendszerű, kö nnyen kezelhető fö ld m éré

si szögm érő eszközről, am ely a szextánshoz hasonló elv en alap u lt. — t Paszm os, 1831.

dec. 16. (W oyciechowsky J ó zsef: „Sipos P á l é l e t e . . . ” Bp., 1932. 23. 1.; M ÉL II. köt.

834. 1.; V ajd a 355. 1.)

1 1885. id. Litschauer Lajos (Bp.), b ányam érnök, a selm eci A k a dém ia ta n á ra . A m ag y ar b á

(17)

nyászati szaknyelv m egte

rem tésé n ek egyik úttörője, a b án y am ű v elés első m agyar nyelvű főiskolai előadója és tankönyvszerzője. — * Szil

sárk án y , 1815. júl. 26. (BKL 1885.; Szinnyei)

5. * 1860. Istvánffi Gyula (Kolozsvár), bo tanikus, m ikológus szőlész, akad ém ik u s, egyetem i ta n ár.

M egszervezte a K özponti Szőlészeti K ísé rle ti Á llom ást és az A m pelológiai Intézetet.

S e jt- és szö v ettan i k érd é sek kel, m a jd a m oszatok és a gom bák vizsgálatával, később a n ö v én y k ó rta n n al foglalko

zott. M u n k ásság át külföldön is elism erték . — f Bp., 1930.

aug. 16. (MÉL I. köt. 783. 1.) 7. * 1860. Korb Flóris Nándor (Kecske

m ét), építész. GiergI K álm án

nal (1863—1954) tá rsu lt, és a je len tő seb b ép ü lete k et együtt te rv e zté k : K lotild -p alo ták , József főherceg p alo tája, Z e

nem űvészeti Főiskola, b é rh á zak B udap esten , k lin ik á k és egyetem i k ö n y v tá r K olozsvá

ro tt stb. — f Bp., 1930. szept.

16. (MÉL I. köt. 969. 1.) 8. 1 1860. Széchenyi István (Döbling),

a X IX . sz. első felében m eg

in d u lt reform m ozgalom kez

dem ényezője és le g jelen tő sebb szem élyisége. Része volt a du n ai gőzhajózás éle tre h í

v ásáb a n és a K ereskedelm i B ank a la p ítá sá b a n . L é tre hozta P e st-B u d a első k ét n ag y ip ari üzem ét, az Ó budai H ajó g y á ra t a téli kikötővel (1836) és a pesti József H en g erm alom T ársaság o t (1838)

— ezek v o lta k M agyarorszá

gon a m o d e rn értelem b en v ett első ip a ri rész v én y tá rsa

ságok. P é ld á já v a l és ösztön

zésével elő seg ítette a b o rte r

m elés és a selyem hernyó

tenyésztés fejlesztését. I r á n y íto tta az A l-D una szab á

lyozását (1835—37), nevéhez fűződik a L án c h íd lé tre h o zása. Az 1840-es években m e g in d íto tta a Tisza szab á

lyozását, je len tő s része volt a b alato n i gőzhajozás m eg

in d u lá sá b an . A B atthyány- k o rm á n y b a n a közlekedési

és k ö zm u n k ák m in isztere volt. — * Bécs, 1791. szept.

21.

(C ikkünk a 77. oldalon.) 9. * 1710. K lim ó György (Lopassó,

(N y itra vm., m a: Lopasov), pécsi püspök, a város és k ö r

n y ék e k u ltu rá lis fele m elk e

désének, tudom ányos é le té n ek egyik m egalapozója, az e lő re m u ta tó tö rek v é sek p á r tolója, kezdem ényezője. Isk o lá k a t hozott létre, a jó k é pességű p apok külföldi ta n u l

m á n y ú tja it segítette. K ön y v tá r a t a la p íto tt, és azt n y il

vános k ö n y v tá rrá fejlesz tette (e pécsi gyűjtem én y m a a n ev ét viseli). P a p írm a lm o t lé te síte tt. Ja v a sla to t te tt a pécsi felsőoktatás ú jra s z e r

vezésére. A főiskola m ellé csillagvizsgálót is te rv e z e tt — en n e k b erendezését is besze

rezte. A főiskolán földm érő m é rn ö k ö k e t is a k a rt képez- te tn i. — f Pécs, 1777. m áj. 2.

(MÉL I. köt. 937. 1.)

* 1860. M öller István (Mór), építész, m űegyetem i ta n á r, a k a d é m i

kus. A lk o tó e re jén e k ja v a ré - részét a h azai középkori m ű em lék e k h e ly re á llítá sá ra fo r

d íto tta : a v ajd a h u n y a d i vár, a g y u la fe h é rv á ri székesegy

ház, a zsám béki tem plom , a pécsi ó keresztény te m ető ép ü le te k re sta u rá to ra . — t Bp., 1934. szept. 30. (MÉL II. köt.

248. 1.; Műsz. érteim . 262. 1.) 10. f 1935. H ollendonner Ferenc (B p),

b o tan ik u s, paleontológus, t a nár. A k o rszerű m a g y ar n ö v én y szö v ettan m egalap ító ja.

K idolgozta az elszenesedett fá k m ikroszkópos v iz sg á la tá n a k (az a n th ra k o to m iá n ak ) m ódszereit. — * Csehi, 1882.

okt. 10. (MÉL I. köt. 731. 1.) 1 1935. Z elovich Kornél (Bp.), m é r

nök, m ű egyetem i ta n á r, a k a dém ikus. Á közlekedésügy és v asú té p íté s te rü le té n m ű k ö dött. K idolgozta a v asú ti h i

d ak m éretezéséről és idősza

kos v izsg álatáró l szóló sza

b ály re n d ele te t. Több te c h n i

k a tö rté n e ti m ű szerzője. —