A kém ia a m agyarországi term észettudom ányok közül a legkorábban érlelt meg kutatási, azaz tudom ányos eredm ényeket. E tudom ány m indenütt a n a liti
kai kém iával — az anyagok felbontásával, alkotóik m inőségi felism erésével és m ennyiségi összetételük m eghatározásával — kezdődött. A vegyelemzésnek első célkitűzése m indig az, hogy m egism erje az adott ország term észeti kincseinek összetételét, tarta lm át.
Így v ette kezdetét M agyarországon is a XVIII. század derekán, elsősorban a gyógyvizek elemzésével. A zután so rra kerü ltek az ásványok, ércek. A hazai an alitik a legnagyobb sikere a XVIII. században a te llu r felfedezése volt (M üller Ferenc, 1784). A fejlődésben jelentős szerepe volt az országban akkor alap íto tt két legelső kém iai tanszéknek, a Selmecbányái B ányászati A kadém ián (1763) és a nagyszom bati egyetem en (1769).
Az analitikai kém iának ez az első korszaka hazánkban a m ú lt század utolsó harm adáig ta rto tt. B ár a term észeti kincsek összetételének m egismerése azután is folytatódott, ső t folytatódik m a is, a m ásodik korszakra a m etodikai k u ta tá s m egindulása jellemző. K utató in k nem zetközileg is szám on ta rto tt ered
m ényeket értek el, és világszerte elterje d t m ódszereket dolgoztak ki.
E kkoriban az an a litik u s szinte kizárólag kém iai m ódszerekkel és anyagok
kal dolgozott. Századunk elejétől kezdtek elterjedni e tudom ányágban a nagy érzékenységű ún. fizikai módszerek, am elyeknél fizikai (optikai, elektrom os, radiológiai) h atáso k at is felhasználtak az an a litik ai m eghatározásokhoz. Ma fők én t ezekkel dolgozik e tudom ány.
H azánkban a m ásodik világháborúig a fizikai m ódszerek éppen csak hogy m egjelentek. Ezek b á r pontosabbak és gyorsabbak a klasszikusoknál, de a m űszerek m iatt jóval drágábbak. Az ország pedig nem tu d o tt ilyenekre jelen
tős összegeket áldozni. E nnek ellenére is sik erü lt e tére n is alap já b an új és azóta világszerte elte rje d t e ljárást kidolgoznia a harm incas évek végén Szebellédy Lászlónak (1901—1944).
A felszabadulást követő évtizedekben az an a litik ai g y ak o rlat M agyar- országon az ip arb an és m ásutt még teljesen klasszikus volt, de ugyanakkor a tudom ányos intézetekben, egyetem eken n ag yarányú fejlesztés folyt, korszerű berendezéseket kaptak, egyre nagyabb szerephez ju to tt a m űszeres analitika.
E fejlesztés kezdőpontján nevezték ki Erdey Lászlót a B udapesti M űszaki Egyetem Á ltalános K ém iai Tanszékének élére, s itt ju to tt el viszonylag rövid idő a la tt az an a litik ai kém ia világ-élvonalába tartozó tudósai közé. E tanszék az ország harm adik legrégibb ilyen intézm énye, 1846-ban alapították. A tö rté nelm i fejlődés során oktatói az általános kém iát a M űegyetem nem vegyész hallgatóinak, a vegyészm érnök hallgatóknak viszont az an a litik ai kém iát a d tá k elő, és e tárgyból lab oratórium i foglalkozásokat vezettek.
Erdey László kinevezésekor igen széles kö rű analitikai g y ak o rlattal rendelkezett, jelentősebb tudom ányos tevékenység azonban nem állt mö
götte. P ublikációja még alig volt, de megfelelő oktatói gyakorlatot és tap asztalato t m ondhatott m agáénak.
Nagyon rövid idő a la tt em elkedett a szakm ai csúcsra, hiszen az idén lenne h etvenöt éves, pedig m ár ti
zenöt éve halott.
Szegeden született, 1910. feb ru ár 10-én. É desapja vasúti tisztviselő volt, ki m inden gyerm ekét ta n ítta tta .
M éltán, m ert nagyon tehetségeseknek bizonyultak. László Szegeden m ár gim n azistaként országos tan u lm án y i versenyt n y ert fizikából. M ajd beiratkozott a budapesti Tudom ányegyetem re. K ém ia—fizika szakos középiskolai ta n á ri oklevelét 1933-ban n y erte el. Rossz idők já rta k ekkor a fiatal diplom ásokra;
a világgazdasági válság és m unkanélküliség évei. „Szellemi szükségm unkás
k én t” — így hívták ak koriban a jelképesnél alig több b é ré rt állam ilag foglal
k oztatott fiata l diplom ásokat — kezdte p á ly á já t a P énzügym inisztérium ban, m ajd a Szabadalm i H ivatalban. A Közegészségügyi Intézetbe, m ajd u tán a a Székesfővárosi Vegyvizsgálati és Élelm iszer-vizsgáló Állomáson k ap o tt ve- gyészi kinevezést. Ezeken a helyeken aztán m indennek analízise előfordult, ami csak elképzelhető, gyógyszer-ellenőrzéstől a piaci áru k vizsgálatáig. Itt szerezte rendkívül gazdag gyakorlatát. Közben végig m eg tarto tta kapcsolatát a Tudom ányegyetem III. szám ú K ém iai Tanszékével, ahol sikeresen elkészítette elektrokém iai tárg y ú doktori disszertációját. K ét évtizeden á t közrem űködött a tanszék oktató m unkájában, d íjtalan tanársegédként.
A M űegyetem re először intézeti tan ári, m ajd n éhány hónap m úlva rendes ta n á ri kinevezést kapott. Sőt, 1951-ben a M agyar Tudom ányos A kadém ia is tag jáv á választotta. Ez utóbbi valószínűleg őt m agát is meglepte. K étségtelen, hogy e m egtiszteltetésnek nem volt meg még a tudom ányos alap ja. A tudo
m án y tö rtén et szám talan esetet ism er, am ikor valam ilyen akadém ia tagjává, szerencsés körülm ények vagy m ás okok folytán, olyat választottak, akinek messze nem volt ehhez tudom ányos jogcíme. E tények általában nem okoznak tudom ánytörténeti gondot, m e rt nevük elfelejtődik az idővel nyom talanul. De néha m ásképpen fordul a dolog.
E sorok írója húsz éven á t volt m u n k atársa Erdey Lászlónak, a k it m es
tere k én t tisztel, s akin ek rendkívül sokat köszönhet pályáján. Biztos benne,
hogy Erdey László tudom ányos becsvágyát megsokszorozta ez a bizalom.
Bizonyítani a k a rt, és ez sik erü lt is neki. K orszakában m aradandó h írű t a lk o to tt a kém iai an a litik a tudom ányában; a M agyar Tudom ányos A kadém ia őt büsz
kén ta rth a tja a jövőben is tagjai soráb an számon.
Bám ulatos energiával dolgozott. A term észettudom ányok egyre specializá
lódnak, ez vonatkozik az analitikai kém iára is. Neves m űvelői egyre kisebb terü le té re ássák be m agukat n apjainkban. Még a folyóiratok is egyre inkább szűkebb részterü letek re specializálódnak. E rdeyt azonban éppen a széles látó
kör vonzotta. R endkívüli vállalkozó kedvvel rendelkezett, s állandóan ú jab b ötletekkel, elképzelésekkel lepte meg m u n k atársa it az an a litik ai kém ia leg
különbözőbb ágazataiban. K u tatása in ak a kor is kedvezett: a k u tató szem ély
zet, a felszerelés egyre bővült.
Nem kívánok itt közel 350 tudom ányos publikációban m egjelent eredm é
nyeinek ism ertetésében elm élyülni. Az an a litik ai kém ia klasszikus ágazataiban is tu d o tt még ú ja t hozni, s u g yanakkor jelentősen já ru lt hozzá számos m ű
szeres ágazat hazai alkalm azásához, sőt, nem zetközi fejlesztéséhez is. Tudom á
nyos iskolaterem tő személyiség volt, tanszéke nem zetközi analitikai tudom á
nyos gócponttá vált.
A ku tató n kívül beszélni kell az oktatóról is. Nem csak vegyészeknek, h a
nem a M űegyetem m inden kara hallgatóinak is a d o tt elő kém iát. Ó ráira m in
dig p áratlan lelkiism eretességgel készült. Sok ezer m érnök em lékszik vissza világos, jól előkészített, kísérletekkel látványosan d em onstrált előadásaira. Eze
ken Erdey sosem a z t k ív án ta b em utatni, am it ő tud, még kevésbé azt, am it ő is csak tegnap olvasott, hanem csupán azt, am it a hallgatónak fontos tudnia.
Ez jellem ezte tíz kiad ást m egért tan k ö n y v eit is, m elyekhez mindig nehéz volt hozzájutni, m ert az ip ari és más laboratórium okban dolgozó vegyészek szám ára is nélkülözhetetlen g yakorlati kézikönyveknek bizonyultak.
Hazai és nem zetközi elism erésben Erdey egyaránt bőven részesült. Számos nem zetközi folyóirat szerkesztő bizottsági tagjaként, nem zetközi tudom ányos szervezetek tisztségviselőjeként tisztelték. Évtizedeken keresztül volt osztály
titk á ra az MTA K ém iai Tudom ányok O sztályának. K étszer tü n te tté k ki K ossuth-díjjal.
Volt része gondban, igaztalan m egpróbáltatásban is. K étszer túlélte, h a r
m adszorra v itte el, egy héttel h atv an ad ik születésnapja u tán , a szívére lecsapó könyörtelen végzet, egy p illa n at a la tt, a nyílt utcán, 1970. fe b ru ár 21-én. Még sokat a lk o th ato tt volna, hiszen m int mindig, a k k o r is telítv e volt új elképzelé
sekkel.
Szabadváry Ferenc Irodalom:____________________
S zab a d v áry F eren c : „E rdey László”. P erio d ic a P o lytechnica, C hem ical E ngineering, 1970.
Inczédy Já n o s: „E rdey L ászló”. M agyar T udom ány, 1970., 9. sz.
Görög Demeter
A szerb eredetű Zilahy család — nem tudni, mi okból — Erdélyből k erü lt H ajdúdorogra, ahol Bocskai István a nem p rotestáns és nem m agyar a n y a nyelvű h ajd ú k a t letelepítette. Az 1650-ben II. Rákóczi G yörgytől cím eres n e
m eslevelet k ap o tt Zilahy István később — görögkeleti vallása, n etán keres
kedői volta m ia tt — a Görög nev et v ette föl. Leszárm azottai so rá b an e néven v á lt a m agyar m űvelődéstörténet kiem elkedő személyiségévé a jeles k u ltú r- történész, Görög D em eter is, aki 1760. fe b ru ár 1-én (más forrás szerin t novem b er 4-én) lá tta meg a napvilágot.
A tehetséges ifjú előbb a debreceni R eform átus Kollégium ban, később U ngvárott fo ly tatta tanu lm án y ait. Világi p ály át választott: a nagyváradi jog
akadém ián szerzett ism ereteit Zeilern professzor ú tm u tatásáv al a bécsi egye
tem en g y arap íto tta. A sors fu rcsa fintora, hogy az az em ber, a k i utóbb kora egyik legjelesebb betűvetője lett, a m agyar k irály i kancellária írnoki állását nem tö lth e tte be, „m ert írása nehezen olvasható”. Bécsben k en y erét a m agyar nyelv tanításával, korrepetálással kereste meg. 1787—95 között nevelője az ifjabb Kolonics László grófnak, akivel b e já rta az ország 15 várm egyéjét.
Lapszerkesztőként és újságíróként is m arad an d ó t alkotott. É letre szóló barátság k ötötte a Bécsben tevékenykedő K erekes Sámuelhoz, akivel 1789.
július 7-én m egindította a — pozsonyi M agyar H írm ondó (1780) és a M agyar K u rír (1786) kiadását követő — harm adik m agyar nyelvű hírlapot, H adi és Más Nevezetes T örténetek címen.
Bécsi otthona a korszak m agyar szellemi elitjének találkozóhelye volt.
Élénk kapcsolatot ta rto tt generációja hazai értelm iségének Oroszországba ki
v ándorolt legjelesebb alak ja iv a l is. Széchényi F erenc, Festetics György, K oháry Ferenc, E sterházy A ntal grófok b arátság át és tám ogatását is b írta, s ezt a leg
nem esebb célok érdekében kam atoztatta.
Mecénásként is a haza, a nem zeti k u ltú ra ja v á t szolgálta. P ály ad íjak at tűzö tt ki a m agyar nyelvű g ra m m a tik a és pszichológia elkészítésére (1789).
1790-ben sa já t költségére k ia d ta Bessenyei György „Jám bor szándék . . . ” cím ű m u n k áját. K erekes Sám uellal szerkesztett, „Debreceni Grammatika” néven ism ertté le tt m unkája (1795) nem n yerte ugyan el a nagy nyelvújító Kazinczy tetszését, azonban m int az első rendszeres m agyar nyelvtan, fontos szerephez ju to tt a XIX. századi anyanyelvi oktatásban. Az ő jóvoltából v álh ato tt köz- kinccsé Mikes Kelem en „Törökországi levelek” cím ű m unkája.
Térképkiadói és szerkesztői tevékenysége első eredm ényeként 1790-ben, K oháry gróf tám ogatásával napvilágot lá t „Európának közönséges táblája”.
1793-ig, nagy terve m egvalósításához, a m agyar várm egyék atlaszba foglalt m appáinak m egszerkesztéséhez és közrebocsátásához húsznál több rajzolót, metszőt, festőt, könyvnyom tatót ta n ítta tta k ki K erekessel sa já t költségükön.
1792-től az 1811. évi atlaszkiadásig Esterházy Miklós herceg és Festetics gróf
segítségével folyam atosan küldte szét újságja m ellékleteként rézm etszésű té r
képeit. Görög missziót teljesített e tevékenységével, a szó legnem esebb értel
mében. 1803-ra „m integy negyven m appa volt részszerént kimetszve, rész- szerént a kim etszésre készen lerajzolva”. Lényeges dátum ez Görög térk ép é
szeti m unkásságának utólagos m egítélésekor. Lipszky János kapitány ugyanis m ár 1802-ben Görög segítségét is k érte „M appa g e n e rá lis .. .’’-ának össze
állításához. A laposan „kihasználta” a felkínált segítséget, ugyanis a Görög által b em u tato tt várm egyetérképeket olajos p ap írra m ásoltatta, és Görög atlaszának m egjelenése előtt három esztendővel, sa já tja iv a l kiegészítve kiadta.
Görög — 1811-ben m egjelent „Magyar Á tIás”-ához 15 ezer lak o tt hely nevét tartalm azó névm u tató t (az első m agyar nyelvű repertórium ot) m ellé
kelt. A bécsi E sterházy-palotában berendezett térképkészítő m űhely kiváló m agyar rézm etszők so rá t nevelte ki. Görög atlasza a XIX. század végéig, Gönczy P álénak m egjelenéséig — m ajd hét évtizedig — az egyetlen használat
ban levő m egyeatlasz volt, am ely a kor legjelentősebb megyei m érnökeinek közrem űködésével készült, és így hazai térk ép írásu n k egyik legértékesebb dokum entum a. Különböző m éretarán y ú térképei pontos és m egbízható m un
kák. F elk u tatta kora kéziratos térképeit, és felhasználta országjárása során szerzett helyism eretét, Hell Miksa és Bogdanich Imre Dániel m agyar csillagá
szok szakértelm ét, befolyása, összeköttetései révén pedig hozzájutott az I. k a
tonai felm érés szem elvényeinek topográfiai adataihoz is. K erekes Sám uel 1800- ban bekövetkezett halála u tán Görög egyedül vezette a térképkészítő m űhely tevékenységét, az atlasz m un k álatait M árton József fejezte be.
Végezetül szólnunk kell Görög D em eterről m int kiváló mezőgazdászról.
A Hírm ondó példányaihoz kis zacskót m ellékelt, s előfizetőihez ily m ódon ju tta to tt el lóherem agvakat. Ism ertté és elism ertté elsősorban a szőlőterm esztés teré n vált. Császári engedéllyel, diplom aták közvetítésével Európa, Ázsia és A frika legnem esebb borterm ő szőlőfajtáit hozatta gyűjtem ényébe. A több ezer tőkét a G rinzingben vásárolt földjén telepítette meg. 1829-ben kiadott, 7 ív terjedelm ű, „Sokféle szőlőfajok lajstrom a, m elyeket E urópa m ajd m inden ne
vezetesebb szőlőhegyeiről m eghozatott Görög D em eter” cím et viselő kiadványa a kétszáz év előtt ism ert és term esztett szőlőfajták legtalaposabb leírása.
Sokoldalú m u n k ája elism eréseként a M agyar Tudós Társaság Görög D em etert 1831-ben tiszteletbeli tag jáv á választotta. K ét esztendővel később, 1833. szeptem ber 5-én — m iként em lékbeszédében K állay Ferenc m éltatta őt
— „eltű n t egy csillag ú jra a m agyar égről, melly egykor jól tévő sugár okát eresztett ki m agából”.
Tardy János Irodalom:
K állay F erenc: „E m lékbeszéd Görög D em eter tiszteletb eli ta g fe le tt” . M agyar T udós T ársaság É vkönyvei II. köt. 2. 1832—34., 179—185. 1.
M árto n József: „G örög D em eter é le tle írá sa és a m a g y ar lite r a tú r a előm ozdítása á l t a l . . . szerzett é rd e m e i”. Béts, 1834.
M olnár József: „G örög D em eter (1760— 1833)”. H a jd ú -B ih a r m egyei M úzeum ok Közi., 30. sz. D ebrecen, 1975., 107. 1.
N agy J ú lia : „G örög D em eter, K erekes S ám uel és M árto n József, a X V III. századi m ag y ar té rk é p ész et kiem elkedő m ű v elő i” . F ö ldrajzi É rt. 1977., 209—236., 403—438. 1.
V aljavec, F ritz : „G örög D em eter lev elei Széchényi F eren c h ez”. Iro d a lo m tö rté n eti Közi., 1934., 387. 1.