„Nem közönséges vállalkozás volt a budapesti 1885. évi Á ltalános Kiállítás, m inőket más haladottabb országok bárm ik o r rendezhetnek, egyszerű próba
kövéül ip aru k rendszeres halad ásán ak ” — összegezte vélem ényét Keleti Károly, a kiállításról m egjelent négykötetes „H ivatalos je le n té s . . szerkesztője, az Országos Statisztikai H iv atal első igazgatója, jeles gazdasági szakíró.
„Nem közönséges” volt az 1885. évi kiállítás, de nem is m inden előzmény nélküli. Az első, ún. „iparm űkiállítás” a M agyar Országos Iparegyesület ren dezésében, K ossuth Lajos személyes kezdem ényezésére n y ílt meg 1842. augusz
tus 25-én a pesti R edoute helyiségeiben (ez a m ai Vigadó helyén állt). Ezen 213 kiállító 298 tárggyal szerepelt. A kiállításró l szóló „Jelentés” — íme, ennek is volt hagyom ánya! — K ossuth Lajos tollából fakadt. A sik e r további két kiállítás m egrendezését ösztönözte. 1843-ban m ár 244, 1846-ban pedig 516 ki
állító v e tt részt az országos rendezvényen. A szabadságharc évei, m ajd az el
nyom ás időszaka k ét évtizedre m egszakította az ip ari kiállítások sorát.
Országos k iállításra még tovább, közel negyven esztendeig kellett várn ia a m agyar gazdasági élet szervezőinek, a mezőgazdaság és az ip a r m űvelőinek.
H azánk gazdasági-társadalm i fejlődése — a korábbihoz kép est valóban roham os tem póban — a kiegyezés u tá n in d u lt meg. E kkor — az 1873. évi válság id ejét leszám ítva — részben a külföldi tőke beáram lása, részben a hazai anyagi erők koncentrálása következtében ugrásszerűen n ő tt az ip ari részvény- társaságok száma, m egerősödött élelm iszeriparunk és (a nagy vasútépítkezé
sekkel is összefüggésben) vas- és gépiparunk.
E rről a n ag y arán y ú fejlődésről a d o tt széles körű á ttek in tést az 1885. évi Országos Á ltalános K iállítás, am ely a megelőző évek vidéki rendezvényei után első alkalom m al tá rta az ország és a külföldi vendégek elé a m agyar gazdasági élet eredm ényeit.
Az esem énysort k ö rültekintően szervezték. G ondolatát a M agyar Országos Iparegyesület m ár közvetlenül a kiegyezés u tán , 1868-ban fölvetette, s az elő
készületek egy része m ár 1871-ben m egindult. 1873-ban a bécsi nem zetközi kiállítás elvonta a hazai anyagi erőket, m ajd a gazdasági válság g ö rd ített újabb akadályokat a rendezvény rendezése elé. Az Iparegyesület azonban 1881-ben újból előkészítette a m egtartandó budapesti kiállítás tervezetét. A korm ány is felism erte, hogy a kezdem ényezés országos érdek, ezért — ip artestületek, egy
letek és m ás szervezetek bevonásával — m aga vette kezébe az ügyet. 1883-ban a X II. törvénycikk m ondta ki, hogy „ . . . 1885. évben B udapesten országos általános kiállítás ta rta tik , mely kiállítást az illetékes szakerők közrem űködé
sével a földmívelési-, ip ar- és kereskedelem ügyi m iniszter rendezi”.
* A h iv a ta lo s dokum entum ok egy részén, az a kko ri szó ha szn á la t sz e rin t: „Á ta lá n o s K iá llít á s " .
Ügyeinek központi vezetésére országos bizottságot alak íto ttak . 1883 áprili
sában felhívást intéztek a hazai közönséghez a részvétel érdekében, hang
súlyozva, hogy „a kiállítás általános, azaz nem kizárólag iparkiállítás, hanem gazdasági és állatkiállítással, nem különben közoktatásügyi, m űvészeti stb. tá r gyak kiállításával kapcsolatos lesz”. Az országos jelleg b iztosítására-14 kerületi, az iparilag jelentékenyebb helyeken pedig helyi bizottságokat szerveztek, és a k iállításra bocsátandó tárg y a k at 32 csoportra osztva vizsgálták felül, b írálták el és választották ki. Ezeken k ívül ún. „pótkiállítások” k eretéb en régi m űipari tárg y ak at, iparostanoncok készítm ényeit és külföldi m u n k ad arab o k at is be k ív án tak m utatni. E lhatározták, hogy az állandó kiállításokon k ívül számos időlegeset is szerveznek, ezekért csoportbiztosokat tettek felelőssé.
A bizottságok m ár 1883 szeptem berére közzétették a kiállítás általános szabályzatát és részletes program ját, bejelentő íveket kü ld tek szét az ország
ban, és a k iállításra bejelen tett tá rg y a k a t 1884 m ájusában „előbírálati e ljá rá s”- ra, azaz zsűrizésre bocsátották. Az elfogadott tárg y a k at 1885. m árc. 1. és 15.
között szá llíttatták a rendezvény terü le té re (a m ai Városligetbe).
Az első budapesti Országos Á ltalános K iállítás fényes külsőségek között, 1885. m ájus 2-án n y ílt meg. A kiadott hivatalos jelentés oldailszámra sorolja fel a hazai és külföldi közélet m egjelent kim agasló személyiségeit. Fővédnöke R udolf trónörökös volt. I. Ferenc József király nem csak az ünnepélyes meg
nyitón v ett részt, hanem még k ét alkalom m al m eglátogatta a fél évig nyitva tartó , novem ber 4-én záruló rendezvényt.
Az Országos Á ltalános K iállítás szeptem berben bányászati, kohászati és földtani kongresszusnak adott otthont a zenecsarnokban, ugyancsak szeptem b erben a m agyarországi pénzintézetek ta rto tta k értekezletet. A rendezők azt is feljegyezték, hogy m ár aug. 20-án a bem utató terü letére lép ett az egymilliomo- dik látogató. A kiállítók között kiosztott kitüntetések átadásán Jók ai Mór m ondotta az ünnepi beszédet.
Az országos rendezvény m éreteire jellemző, hogy 300 000 m 2 területen 102 épületet em eltek a b em utatókra (70 000 m 2-nyi fe d ett területtel), a részt vevő kiállítók szám a 11 879 volt, a fizető látogatóké pedig 1 759 368. Országos kiállítás volt valóban, országos sikerrel.
A „H ivatalos jelentés . . 1886-ban jelen t meg, négy kötetben. Szerkesztője K eleti K ároly volt, de a 32 csoport, illetve 3 pótkiállítás részletes beszám olóját az egyes területek legjobb szakértői írták .
A közel két és fél ezer oldalnyi részletes jelentés fe ltá rja a bem utatott term ékek teljességét; ebből csak kiragadni lehet a m agyar ipar-, mezőgazdaság- és tu dom ánytörténet szem pontjából értékes m om entum okat. A kötetek (és azokon belül a csoportok) sorrendjében haladva, először az ország gazdasági életében ekkor még m indig vezető szerepet játszó m ezőgazdaság eredm ényeit m u ta ttá k be. A term ényeken kívül a gazdaságok berendezését is ism ertették, a különböző gazdasági egyesületek m unkásságát, külön-külön a nagybirtokok és urad alm ak kim agasló eredm ényeit, az állattenyésztésben és nem esítésben kitűnő példákat, a kertészet és szőlészet, a kisállattenyésztés, az erdészet és vadászat figyelem re m éltó teljesítm ényeit. M ár ezeknél a csoportoknál is fel
tűnik, hogy m indenütt kiállították a szak o k tatásra vonatkozó anyagokat is.
Rendkívül szépek voltak és sok láto g ató t vonzottak a földtani kiállítások:
ritk a drágakövek, kristályok, földtani és bányászati térképek, m eteorkövek, ered eti és kicsinyített fölvételi rajzok k á p rá z ta ttá k el a nézőket.
A tudom ányos eszközök és m űszerek között néhány — K ru sp ér István tervezte — m érleget, a G anz-gyár és az Egger-cég „elektrom os fén y előáillítá- s á ra ” szolgáló berendezéseit, Süss N ándor elektrom osóra-csoportját lá th a ttá k a nézők. Az építőipar terü letérő l az anyag- és m észipartól kezdve a lakatos-, bádogos- és vízvezeték-m esterm unkák m in tá i m e lle tt a szakirodalom is kép
viselve volt a M agyar M érnök és Építész E gylet Közlönye, iill. a G onda Béla szerkesztésében m egjelenő Gazdasági M érnök cím ű hetilap példányaival.
A g épipar különösen gazdag anyaggal szerepelt a kiállításon. Méltó fel
tűnést a r a tta k a budapesti W örner-gyár term ékei, a M echw art-tervezésű gé
pekkel, dinam ókkal, a Zipernow sky—D éri—B láthy-transzform átorrendszerrel bem utatkozó G anz-gyár, Eisele József kazánjai, a H öcker-testvérek gőzgépei, a M. K ir. Á llam vasutak G épgyárának m ozdonyai. Ugyancsak számos csodálója volt az esti kivilágításnak, am ely a G anz-gyár villamossági üzem ének tervei szerint és kivitelezésében készült, és szó szerin t elk áp ráztatta a szemlélőket.
Az Egger Béla 'és Társa cég (a jelenlegi TUNGSRAM Rt. jogelődje) 18 db 800 gyertyás izzólámpával és 100 db bécsi g y ártású izzólám pával já ru lt hozzá a közvilágításhoz.
De szólhatnánk a Feketeházy János tervei alapján az Eiffel-cég építette szegedi Tisza-híd m odelljéről, a Tisza-szaibályozás vízépítészeti eredm ényeiről, a közlekedési csarnokba telep ített hazai „telegrafngyárosok” term ékeiről, a balatoni és dunai gőzhajózást vagy a felsőoktatást bem utató kiállításról; ez utóbbin elsősorban a pesti és kolozsvári Tudom ányegyetem , v alam int a József M űegyetem m űködését, kutatótevékenységét és hallgatóik önálló tanu lm án y ait szem léltető tárfiók és tablók ad tak átfogó képet a m agyar szellemi élet m ű
helyeiről.
Az Országos Á ltalános K iállítás nem csak a korabeli m agyar eredm ények közkinccsé tételében volt ú ttö rő kezdeményezés, hanem h atásáb an is. Alig zárta be kapuit, m áris felvetődött további rendszeres m egism étlésének gon
dolata. Elsősoriban a hazai ip ar fejlődésére volt nagy hatással, de a külföld érdeklődését is felkeltette a m agyar gazdaság eredm ényei irán t. E zért h a to tt mozgósító erő k én t az 1896. évi ún. „ezredéves” kiállítás megszervezésére, am ely m éreteiben felülm últa ugyan az 1885. évit, de nélküle bizonnyal nem való
sulhatott volna meg.
Végh Ferenc
Irodalom:__________________________________________________________________________
„H ivatalos jelen tés a bud ap esti 1885-ki O rszágos Á ltalános K iállítá sró l.” Szerk.:
K eleti K ároly. 1—4 köt. Bp., 1886.
Megjegyzés:
A vidéki ip arfejlesztési tö rek v ések szem léltetésére m egem líthető:
— 1876-ban Szegeden országos ipar-, term ény- és állatkiállítást rendeztek.
— Bakay Nándor (1833—1902) a Szegeden m eg jelen t A lföldi Iparlap c. Közgazdasági Hetiközlöny 1877. m áj. 20-i szám ában „Az eu ró p ai ip arm úzeum ok befolyása a m űízlés fejlődése” c. cikkében javasolta, hogy lé tesítsen ek iparmúzeumot Szegeden.