M agyar egyetem ek alap ítására a középkorban több k ísérlet is tö rté n t (így pl.
Nagy Lajos: Pécs, 1367; Zsigmond: Ó buda, 1388; Vitéz János: Pozsony, 1467 stb.), de ezek sajnos m ind rövid életűeknek bizonyultak. A török m egszállás m ásfél évszázada idején k erü lt sor a m a is fennálló, legrégibb m agyar egyetem m egalapítására. Az ellenreform áció vezéralakjának, egyben a m agyar irodalm i nyelv egyik nagy k ialakítójának, P ázm ány P éter esztergom i bíboros érseknek elgondolása és adom ánya révén v ált lehetővé, hogy 1635-ben a hazai m űvelő
d éstörténetnek ez a központi szerepet betöltő intézm énye létrejö tt. M inthogy ez idő tá jt a m agyar főváros még török kézen volt, egy kisebb vidéki városban, N agyszom batban (ma: T rnava, Csehszlovákia) a la k u lt meg az egyetem, a je
zsuitáknak o tt m ár régebben m űködő kollégium a m ellett. Az év őszén elkezdő
dött oktatás ak k o r még csak két k aro n (a bölcsészetin és a hittudom ányin) folyt. Pázm ány u tó d ain ak hagyatéka 1667-ben n y ito tta m eg az u ta t a jogi k ar felállítására.
A korábbi évszázadok során a m agyar ifjak kénytelenek voltak külföldi, távolabbi, régebbi alap ítású egyetem eket felkeresni (így P árizst, az olasz, a holland és a n ém et egyetem eket vagy P rágát, K rakkót, később Bécset), hogy o tt felsőfokú tu d ást és képesítést szerezhessenek. A felsőfokú orvosi ism eretek elsajátítására M agyarországon 1769 u tá n nyílt lehetőség, am időn M ária Terézia elrendelte a nagyszom bati egyetem orvosi k arán ak felállítását. Ez az ok tatás
ban minőségi változást jelen tett, m ert jogászok, papok -és tan áro k m ellett im m ár orvosok (külön sebészek) és gyógyszerészek hazai képzése is kezdetét vette.
Az 1773-ban feloszlatott jezsuita re n d vagyonának nagyobb része az egye
tem re szállt, m ajd négy évre rá az intézm ény az ú jjá é p íte tt budai várpalotában k ap o tt helyet. 1780 jú n iu sáb an a m egnyitó ünnepségek so rán itt ad ták át a ki
rálynő Diploma inau g u raléját. Ebben nem csak az egyetem jogait és kiváltságait rögzítették, hanem gondoskodtak a m űködtetés bővébb an y ag i fedezetéről is.
Az 1777. évi R atio Educationis a m agyar közoktatás országos szabályozása alkalm ából külön foglalkozott az egyetem mel, kitérve vezetőinek kinevezésére, új tanszékek és azok hatékonyságát előmozdító gyűjtem ények, felszerelések, kísérleti intézm ények létrehozására. (M ár ekkor létezett pl. az egyetem könyv
tá ra , levéltára és nyom dája, a Csillagvizsgáló Intézet, 1771 óta a b o tanikuskert stb.) A R atio Educationis, m ajd az 1779. évi tanulm ányi re n d ta rtá s nem csak az egyetem i ifjúság tudom ányos és vallási nevelésének irányelveit és kívánal
m ait körvonalazta, h an em felvázolta a tan áro k oktatói és nevelői m unkája m ellett azok tudom ányos fejlődésének és alkotóm unkájának az elv árását is.
Jelentős változást hozott az egyetem i oktatásban II. Józsefnek több intéz
kedése. Ezek egy része negatív irán y b an h a to tt ugyan (pl. az egyetem i autonó
m ia korlátozása), m ásrészt viszont voltak haladó szellem ű lépései is. Többek között az, hogy az egyetem bölcsészeti k a rá n m egterem tette 1782-ben a m ér
nökképzés lehetőségét, vagy hogy 1787-ben felá llíttatta az Á llatgyógyintézetet.
A M érnöki és Vízépítészeti Intézet (Institutum G eom etrico-H ydrotechnicum ) 3 évfolyam u tán m érnöki oklevelet adott a bölcsészeti k a r t végzett hallgatók kezébe. (A képzésnek ez a fo rm ája egészen 1850-ig fennállott. E kkor szerepét a Polytechnicum , m ajd 1871-ben a M űegyetem vette át. Ez utóbbiba olvadt bele az Á llatgyógyintézet is, m elyből később az Á llatorvosi Főiskola, ill. Á llat
orvostudom ányi Egyetem lett.)
Az 1784-ben P estre áthelyezett egyetem en (akkori nevén: K irályi M agyar Tudom ányegyetem ) nem sokára éreztetni kezdték h a tá su k a t a feudalizm us meg
válto ztatását kívánó új eszmék. A m agyar jakobinus mozgalom felszámolása során több egyetem i professzor eltávolítására, egyes joghallgatók bebörtönzé
sére, sőt, kettőnek a kivégzésére is sor került. A II. Ratio Educationis kiadása (1806) u tá n királyi rendelletek írtá k elő és ellenőrizték az egyetem i professzorok tudom ányos nézeteinek előadhatóságát, de az új re n d ta rtásb an az egyetem i képzés céljaként m ár nem a korábbi tudósképzés, hanem „a derék, jó erkölcsi m ag atartású állam polgárok nevelése” szerepelt.
A többnyire latin és ném et nyelvű o k tatás m ellett egyre inkább té rt hódí
to tt a nem zeti nyelv fejlesztésének ügye. Az első miagyar nyelvi tanszék ugyan m ár 1791-ben létre jö tt, de csak az 1830—40-es években v etődött fel egyre sürgetőbben a m agyar nyelvű oktatás kívánalm a. Ez 1848-ban teljesü lt ugyan, de csak rövid időre. (Ennek egyik szép eredm énye pl. az első m agyar nyelvű egyetem i fizika tankönyv, Jedlik Ányosnak 1850-ben m egjelent m unkája.)
A m agyar egyetem m ind az 1848-as forradalom ból, m ind pedig a szabad
ságharcból hallgatói és ta n á ra i révén e g y a rán t k ivette részét, méghozzá a szám ará n y u k a t messze m eghaladóan. Az abszolutizm us évei ala tt az önkorm ányzatot
Az Egyetem első épülete Nagyszombaton
felfüggesztették, az egyetem ügyeit kinevezett tanács intézte, s a m agyart rész
ben eltörölve, bevezették — a latin m ellett — a ném et nyelvű oktatást, sok professzort elm ozdítottak, és hely ü k re jórészt idegeneket neveztek ki.
A H absburg-birodalom többi egyetem éhez hasonló o ktatási rendszert ve
zettek be nálunk is 1851-ben. Az elnyom ás évei u tán néh án y eltáv o líto tt pro
fesszor visszatérhetett, 1860-tól pedig véglegesen m agyar nyelven folyt az ok
tatás. A kiegyezés u tá n az egyetem tudom ányos és társad alm i szerepében egy
a rá n t m inden té rre kiterjedő, jelentős fejlődés volt tapasztalható. 1870-ben m egindult a tanárképzés, valam int a szem inárium i foglalkozások, létre jö tt a gyakorló gim názium , felépítettek több új egyetem i épületet és klinikát. Párizsi m in tára 1895-ben felállították a nagynevű Eötvös József Kollégiumot, m eg
terem tv e ezzel a lehetőségét a magas fokú tudósképzésnek. R endkívüli módon em elkedett a tanszékek, m éginkább pedig a felv ett hallgatók száma. 1880-ban m ár 3356 hallgatója és 190 oktatója volt (érdekességként m egem líthető, hogy utóbbiak között szerepelt 6 nyelvm ester és 1 vívóm ester is ); a század vége felé m ár m űködött a külön egyetem i atlétik ai klub is (BEAC).
A XIX. század utolsó évtizedeiben felállított vidéki egyetem ek (Kolozsvár, Zágráb, m ajd 1914 u tán D ebrecen és Pozsony) léte, főleg pedig az első világ
háború eseményei m á r jelentősen kisebbítették a pesti egyetem központi sze
repét, és gyengültek a fejlődés lehetőségei is. Alapvető változásokat jelen tett e tére n is az 1919-es T anácsköztársaság: fennállásának rövid ideje alatt számos haladó szellemű professzor kapott k a te d rá t az egyetem en, s gyökeresen átszer
vezték a fölvételi rendszert, valam int az oktatást.
Ezt követően az ellenforradalm i időszak k é t és fél évtizede során a ko
ráb b i haladó eszm éket néhány tárg y o k tatásá b an idealista tanok, nacionalista, sőt soviniszta eszmék v álto tták fel. Ez azonban szerencsére nem v ált általá
nossá, úgyhogy ezekben az évtizedekben is számos nagynevű, m odern szem léletű professzor m űködhetett az egyetem en, m ind a reál, m ind a hum án tudo
m ányokban. A m ásodik világhágorú vége felé az egyetem i hallgatók körében m ár több antifasiszta ellenállási góc is kialakult.
Az 1945 u tán i m élypontról a felszabadulás után i újjáép ítés az egyetem en eleinte lassú, m ajd egyre roham osabb átalak u lást eredm ényezett. Az egykori P ázm ány P éter Tudom ányegyetem et és négy k a rá t 1949-ben teljesen átszer
vezték. A Bölcsészettudom ányi K arból különvált az új Term észettudom ányi Kar, m ajd levált az egyetem ről a H ittudom ányi K ar, 1951-ben pedig különvált tőle az O rvostudom ányi K ar (ez most Semmelweis O rvostudom ányi Egyetem
néven működik). „
N agym últú egyetem ünk 1950-ben vette fel egykori hallgatója, későbbi pro
fesszora és rektora, a világhírű fizikus nevét, és ekkor vált Eötvös Loránd Tudom ányegyetem m é. Az ELTE m a m ár négy karból álló, nem zetközi hírű intézm ény, és 1985-ben ünnepli — igen gazdag „előéletre” visszaem lékezve — alapításának 350-ik évfordulóját. Ez alkalom ra kim erítő m onográfia készül az egyetem történetéről, és átfogó em lékkiállítást is rendeznek.
Priszter Szaniszló Irodalom:
„A K ir. M. P ázm án y P é te r T udom ányegyetem tö rté n e te ” . I—IV. köt. Bp., 1935—1938.
D éri M iklósné: „Az ELTE tö rté n e té n e k b ib lio g rá fiá ja ”. Bp., 1964.
Sinkovics Istv á n (szerk.): „F ejezetek az ELTE tö rté n eté b ő l”. (1974-óta 9 kötet).