O rtvay R udolf 1885. ja n u á r 1-én született Miskolcon. Érettségi u tá n a pesti egyetem orvoskarára, m ajd két évvel később ugyanennek az egye
tem nek bölcsészeti k a rá ra iratk o zo tt be m atem atik át és fizikát tanulni.
Az első két itte n i év u tán tan u lm á
ny ait G öttingenben fejezi be. 1909 és 1912 között Tangl K ároly ta n á r
segédje a kolozsvári egyetem en.
1912-ben bölcsészdoktori oklevelet szerez, m ajd ösztöndíjjal először né
h ány hónapra Zürichbe m egy Debye mellé, onnan pedig két évre M ün
chenbe Som m erfeldhez. T anulm ány- ú tjá n a k eredm énye két, többször hi
vatkozott dolgozata, am elyek a szi
lárd testek fajhőjének, ill. állapot
egyenletének fontos kérdéseihez szól
n a k hozzá.
1915-ben a m egüresedett M ate
m atikai T erm észettan Tanszékre őt nevezik ki nyilvános rendkívüli ta n árrá. E kkor kezdi kialakítani a z t az elm életi fizikai kurzust, am elyet a Ferencz József Egyetem átköltözése u tá n Szegeden fejleszt tovább. M ind a k tí
vabban vesz részt az egyetemi közéletben, am inek egyik eredm ényeként az 1923/24-es tanévben a M atem atikai és T erm észettudom ányi K ar dékánnak választja.
1928-ban m egüresedik a pesti egyetem Elm életi Fizika Tanszéke, és a B ölcsészettudom ányi K a r O rtvay m eghívása m ellett dönt. Ezzel forrna szerint is a m agyar elméleti fizika vezető személyisége lesz. O tt folytatja, ahol Szege
den abbahagyta, de jóval több lehetőség birtokában. M indenekelőtt az elm életi fizika tem atik áját válto ztatja meg gyökeresen. Az alapozást jelentő m eohanika- és elektrodinam ika-előadásokat a „Bevezetés az anyag korpuszkuláris elm éle
téb e”, valam int a „Bevezetés a kvantum m echanikába” egy-egy féléves tárgyak követték, később ezekhez csatlakoztak a „K vantum elektrodinam ika”-előadások.
1929 feb ru árjá b an m egindult az elm életi fizikai szem inárium , am elynek tém ái között legnagyobb súllyal a kvantum elm élet különböző megközelítései és alkal
m azásai szerepeltek.
Az elm életi fizikai kurzus szelleme, felépítése jól követhető könyvéből,
ORTVAY RUDO LF
sokszorosított jegyzeteiből. Az 1927-ben m egjelent könyv, a „Bevezetés az anyag korpuszkuláris szerkezetébe”, a kvantum m echanikáig m u ta tja be az utolsó három évtized atom fizikai eredm ényeit. A kvantum m echanika-jegyzet m egjelenése u tá n a könyv cím ét viselő, 1935-ben sokszorosított jegyzetben m ár a kvantum elm életen alapuló legújabb eredm ények szerepelnek. A „M echanika”
és a relativitáselm életet is m agában foglaló „E lektrodinam ika” teszi teljessé O rtvay sokszorosított jegyzeteinek sorát.
Szervezőm unkájának legfontosabb eredm énye a kollokviumok megindítása volt. Ezek a két-három h eten k é n t so rra kerülő előadóülések lehetővé tették , hogy a fizika hazai m űvelői m egism erkedjenek a legújabb k u tatási eredm é
nyekkel. M unkájukban rendszeresen részt v ettek a külföldön élő m agyar k u ta tók, a tudom ány fejlődésével lépést ta rta n i kívánó középiskolai tanárok, a m agyar egyetem ek fizikusai, csillagászai, a fizikai kém ia művelői, valam int az egyetem i hallgatóság érdeklődő része. A kollokvium ok 15 éves története során m indig a fizika aktuális kérdéseiről ese tt szó, igen g y ak ran a legelső vonalat képviselő kutatóktól.
A kollokvium ok külföldi résztvevőinek nagy része O rtvay b a rá ta i közül k erü lt ki, ak ik néha hetekig dolgoztak az intézet könyvtárában. W igner Jenő
vel, N eum ann Jánossal, Hevesy Györggyel a szegedi évektől csaknem a háború végéig rendszeresen levelezett. Ezen írások a korszak elm életi fizik áján ak és a hazai egyetem i közéletnek tanulságos dokum entum ai. B arátain kívül is a fizika — elsősorban az elm életi fizika — legnagyobbjai fo rd u ltak meg Buda
pesten, és ta rto tta k előadást.
O rtvay 1940-től az Eötvös T ársulat titk á ra , valam int a M atem atikai és Fizikai Lapok fizikus szerkesztője lesz. Eléri, hogy a lapok jóval nagyobb terjedelem ben jelenhetnek meg. De ek k o rra m ár egészen másfajta szervező- munkára is szükség van. 1940-ben a lengyel m enekült tudósok ügyeivel fog
lalkozik, m ajd a zsidótörvények által fenyegetett hazai fizikusokat kell segí
tenie.
Ezekben az években O rtvay m ár sokat betegeskedik, és egyre inkább elhatalm asodik ra jta a tehetetlenség érzése. 1943 ny arán a Bölcsészettudom ányi K ar dékánná választja, ő azonban m eggyengült egészségi állapotára hivatkozva, elh árítja a megbízást. A kilátástalanságot, a közvetlen m egpróbáltatásokat kim erü lt idegrendszere nem képes elviselni — 1945. ja n u á r 2-án öngyilkos lesz.
Életművének középpontjában nem k u ta tá si eredm ényei állnak. Első dol
gozata tém ájáb a n szorosan kapcsolódik Tangl kutatásaihoz. Ez — egyú ttal doktori értekezése — egyetlen kísérleti m unkája. A svájci, m ajd ném et ta n u l
m ányút eredm ényeként 1913-ban született cikkei m ár a szilárd testek elm életé
nek fontos kérdéseihez szólnak hozzá.
A húszas évek elején az általános relativitáselm élet egy k o n k ré t alkalm a
zásáról közöl cikket, ezután s a já t kutatásairó l többet nem publikál. Életm űvé
nek írásos része azonban egyre terebélyesedik. M ár szóltunk 1500 oldalnyi terjedelm ű jegyzeteinek soráról. De hasonlóan jelentősek a kvantum m echanika kialak u lását figyelemm el kísérő, az új eredm ényeket feldolgozó és rendszerező írásai. O rtvay az Eötvös T ársu latb an ta rto tt előadásaiban, a M atem atikai és Fizikai Lapokban, valam int a Stella A lm anachban m egjelent cikkeiben gondos krónikása az elm élet fejlődésének. 1926 és 1931 között kilenc terjedelm es írásá
ban ism erteti a kialakulóban levő elm élet sikereit, m ajd a k iteljesedett disz
ciplína teljes rendszerét. 1930-ban „Bevezetés a k v antum m echanikába” címmel középiskolai tan áro k szám ára ta r t kitűnően szerkesztett előadás-sorozatot.
A térről, időről, determ inizm usról k ialak íto tt nézeteket alapjaiban meg
változtató relativitáselm élet és kvantum m echanika kibontakozásának korában O rtvay a természetfilozófia kérdéseiről is számos írá st tesz közzé. A M agyar Filozófiai Társaság tag jak é n t részt vesz a felolvasóüléseken, és hozzászólásaiban az elm életi fizika racionális nézőpontját érvényesíti az alapvetően klerikális Társaságban. A k ár a skolasztika, a k á r az egzisztencializm us kérdéseihez szól hozzáí a term észettudós szem pontjait a filozófusokat provokáló módon képes érvényesíteni. Az axiom atikáról, a rész és egész kapcsolatáról, a term észet- filozófia m ódszeréről értekezve, im ponáló vitakészségről tesz tanúbizonyságot.
O rtvay jelentősége nem egyvalam iben van. Írásai összességéből kibon
takozik a fizikát alkotó és tanító em ber, aki a korszerű, európai szintű elm é
leti fizikának rangot, tek in tély t szerzett a két h áb o rú közötti M agyar- országon. Szervezőkészsége a legváltozatosabb körülm ények között tu d o tt ér
vényesülni — szem élyiségében volt elegendő lendület a meggyőzéshez és ön
fegyelem az ap ró m u n k ák elvégzéséhez. A pesti és a vidéki egyetem ek fizikai, csillagászati tanszékeinek betöltésénél közvetve vagy közvetlenül O rtvaynak m eghatározó befolyása volt. A színvonalas tanárképzésért, a középiskolai ta n á rok továbbképzéséért ugyancsak so k at te tt; ő tám ogatta többek között N ovobátzky K ároly tudom ányos kibontakozását is. T anítványai, asszisztensei, közvetlen m u n k atársai szám ára külföldi és belföldi ösztöndíjakat szerzett.
Sok éven keresztül voltak az ő tanársegédjei N eugebauer Tibor és Gombás Pál, későbbi K ossuth-díjas professzorok.
O rtvay jelentősége n ap jain k hazai elm életi fizikájában elsősorban ebben a folytonosságban van — hogy a N ovobátzky-iskola, a Gom bás-iskola k u tató i lelkesedésüket, a legfontosabb kérdések irán ti érzékenységüket, a tudom ányos teljesítm ény tiszteletét ad ják tovább a fizikusok legújabb generációinak.
Füstöss László Irodalom:
„N éhány folyadék dielektrom os á lla n d ó já ró l m agas n y o m á sn ál”. M a tem atik a i és T erm észettu d o m án y i É rtesítő, 1911., 742. 1.
„Ü ber die A bzahlung d ér E ig enschw ingungen feste r K ö rp e r Ann. d. P h y s”. 1913., 745. 1.
„Z ű r T heorie fe ste r K örper. Verh. d. D eutsch. Phys. G esell.”. 1913., 773. 1.
„A S agnac-féle k ísé rle t az általán o s re la tiv itá s elm élete sz em p o n tjáb ó l”. M át. és T erm . Tud. É rt., 1922., 314. 1.
„A té r és idő p ro b lé m á ja K a n tn á l és az e x a k t tu d o m á n y o k b a n ” . A thenaeum , 1925., 20. 1.
„A k v a n tu m elm élet ax io m atik u s felé p íté se H eisenberg, B o rn és J o rd á n sz e rin t”.
M ath. Phys. L apok, 1926., 54. 1.
„B evezetés az anyag k o rp u szk u lá ris elm életé b e”. MTA. Bp., 1927., 294 1.
„B evezetés a k v a n tu m m e c h a n ik á b a ”. S tella A lm anach, 1931. 225. 1.
„T erm észetfilozófia”. A thenaeum , 1942. 383. 1.
B alázs J ú lia : „O rtv ay R udolf (1885—1945)”. F izikai Szem le, 1965. 12. sz. 357. 1.
K u n fa lv i Rezső: „N éh án y a d a t O rtv ay R udolf m ű ködéséhez”. F izikai Szem le, 1973.
91. 1.
F üstöss L ászló: „O rtv a y R udolf”. A kad ém iai K iadó, Bp., 1984. 235 1.
¥