A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI
FŐSZERKESZTŐ:
O R T U T A Y GYULA
■5 2 o & h
M AGYAR IM RE
K O R Á N Y I S Á N D O R
AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST 1370
MTA
KIK
00 004l'97617463154
MAGYAR
ITOOK'NYöS. AKADÉMIA KÖM'-TÁRA
*
(^ A k ad ém ia i Kiadó. Budapest 1970
M. TUD. AKADüivlIA I.- . , ’.IÁRA |
K«ayr''H / : : i
T A R T A L O M
Befejezés bevezetésként 7
A gyökerek 18
Készülődés f 67
A klinikus 106
A z életmű 141
A K orányi-klinika 166
E g y nagy ember 201
Bibliográfia 235
5
BEFEJEZÉS B E V E Z E T É SK É N T
A z u tolsó délelőtt. A professzor a szobájába zá rk ó z o tt. H eté n y i, R a t - k ó c z y id ő n k én t b e m e g y , kijön . A rc u k g o n d terh elt. A p rofesszor b iz o n y ítv á n y o k a t ír alá.
E g y óra tájban k in y ílik az ajtó.
K o r á n y i S án d or k ilép . K ö rü ln é z.
S zü rk e zak ób an van. Furcsa. L e g tö b b szö r sötét ruhát h o rd . Fején kalap. M in d e n k iv e l k e zet f o g , aki ép p en o tt ácsoro g. S z ig o rló k k a l, n éh án y orvossal, altisztekkel. A z u tolsó héten sokat öreg ed ett. M e g h ajlott a háta. A rc á n szom orkás
m o so ly. Szétálló láb fejjel lép k ed a k lin ik a b ejáratától — ah o l e g y percre m e g á ll, m e rt fé n y k é p e z ik
— a kerítésig, m e ly elő tt kocsija vár. M in t ré g i film e k en a főszerep lő . Lassan tá v o lo d ik . E g y re kisebb lesz.
1936. július 5. Este búcsúössze
jö v e te l a k ö n y v tá rb a n és a lab o
ra tó riu m ok b an . S zo rg o s k e zek bárt alak íto ttak a k ö n y v tá r terasz
részéből. Festői rendetlenségben anatóm iai és k lin ik ai dem onstrá
ciós ábrák ló g n a k a falak on . A z asztalokon lo m b ik o k és H a g e d o rn - csö vek . A desztillált v íz tartályából g u m ic sö v ö n szeszes ital fo ly a th a tó a H a g e d o m -c sö v e k b e . A vidám an
rik ító k ö rn y e z e t éles ellentéte a te m e tő i han gu latnak, m e ly e t n em e n y h ít a kén yszered ett h u m o r.
B en e d ict János k o m ik u s, kicsi alakja tű n ik fe l: p om p ás búcsú
verset olvas. H e té n y i ism erteti a p rofesszor bú csú levelét.
Lassan éjfél. Libasorban v o n u l
n ak a z o r v o so k az é jb e m erü lt klin ik a n ém a fo ly o s ó in . K ísértet- járás az elvarázso lt kastélyban . Z ö ld lá m p ák világ ítan a k . Felka
n y a ro d ik a m enet a m áso d ik em e
letre. E lhalad a káp oln a előtt, le az elsőre, m ajd a föld szin t labora
tó riu m aiba és a tan terem padsorai elő tt v o n u l v é g ig . B alo ld a lt ültek az o rv o so k , jo b b o ld a lt a kis asztal
m ellett az a fiatal g y a k o rn o k , aki
nek kötelessége v o lt je g y e z n i az előadást. A z előcsarn okb an fel
b o m lik a m enet. B úcsú zkod ás.
S okan hangosan sírnak. M in d e n k i k ö n n y ez ik . A z u tolsó poh ár. N e m sokára igazán n ém ává v á lik a csend.
A z u tolsó ablak fé n y e is kialszik.
M eg szű n t a K o rá n y i-k lin ik a .
„T is z te lt B a rá to m ! A z utolsó n éh án y é v alatt m in d jo b b an érez
tem m u n kakép ességem hanyatlá
sát, és annak k ö rü lb elü l három éve, h o g y m in d k o m o ly a b b a n fo g la lk o ztam a lem ond ás g o n d olatá
val, kü lön ösen , am ióta h allgató im szám ának csökkenése is n yo m a sz
tó lag h ato tt rám . A m i szán d ékom 10
végrehajtásától visszatartott, az el
sősorban az a m e g g y ő z ő d é s v o lt, h o g y a m u n kakép ességem h an yat
lását p ó to lja a m aga és m a g u k fej
lődése, és h o g y az én n y u g a lo m b a vo n u lá so m id ő p on tjá t, am en n yi
ben az tő le m fü g g , a m agu k szem p on tjából alkalm asabb időre k e ll halasztani. A z id ő azonban haladt, és k o rh a tá ro m elérkezett k e d v e z ő b b v isz o n y o k b e k ö v e tk e zése n élkü l. A m ily e n rossz érzéssel tá v o z o m h e ly e m rő l azzal a tudat
tal, h o g y az m ilyen súlyosan érinti iskolán kat és annak tagjait, o ly biztos v a g y o k abban, h o g y m íg e g y ü tt v o ltu n k , m e g á lltu k h e ly ü n k e t öreg ed ésem dacára is. H o g y
ezt tu dh atom , azt elsősorban M ag á
nak k ö szö n ö m . A zu tá n , h o g y u to l
jára h a g y ta m el v o lt k ö z ö s m u n k ah elyü n k et, fo g a d ja érte m ég eg y sz er hálás köszö n etem et.
Korányi Sándor”
E zt a levelet in tézte a tá v o z ó professzor a n yu gd íjazás utáni na
p o k b an utolsó adjun ktusához, H e - tén yi G ézá h o z. Fájdalm as keserű
ség szelídre to m p íto tt h an gja zen g ebben a le vé lb e n . S zerep el a k o r
határ is. Szokás v o lt, h o g y az ak tív p ro fesszo rok a korh atár b e töltése után e g y é v ig m é g m ű k ö d hettek in tézetükb en és g o n d o sk o d hattak m é ltó u tó d ró l. K o rá n y i S án dor n em kapta m e g ezt a
tiszteletévet, noha az a k k o ri k u l
tuszm iniszter, k in e k n ev é t legh e
lyesebb elfelejteni, erre szem élye
sen tett ígéretet. K o r á n y i Sán dort azonban n em ez bán totta le g jo b ban. A korszellem , a p olitik ai h ely zet, ha elfo g a d h a tó vá n em is, de k ö n n y e n érth e tő v é tette a k o r
m án yzat aljas eljárását. K o rá n y i leg em észtőb b go n d ja k lin ikájának v ég leg es m egszün tetése v o lt, s leg in k áb b az a g g o d a lo m keserí
tette, h o g y m i lesz ta n ítvá n y aiv al és m i lesz a v v a l az isk olá va l, m e ly n ek fejlesztése, atyja n y o m d o k a in haladó to v á b b v ite le és tökéletes kibontása életén ek f ő célja v o lt.
K e d v e z ő b b v isz o n y o k n em k ö v e t- 13
k e z tc k be — állapítja m e g re zig - náltan — , és n em tagadja, h o g y rossz érzéssel tá v o z ik helyérő l.
A ta n ítv á n y o k sorsát féltő a g g o dalom , az iskola m egszakadásának tudata, de m in d en ekfelett a náciz
m us sikerén m eg itta so d o tt hazai p o litik u so k által félrev ezetett n em zet jö v ő jé n e k féltése és az eljö
v en d ő katasztrófa biztos tudata árn yék o lja be a tá v o z ó K o rá n y i Sán dor gond olatait. Ez az ok a a szom o rú han gn ak, m e ly szavaiból m in d en k or kicsen g , am ely k iér
ző d ik 70 éves születésnapján, az ü d v ö z lő beszédekre adott válaszá
b ó l é p p ú g y , m in t nyugd íjaztatása után elh a n g zott m egn yilatk ozásai-
14
b ó l is. A v ég ső h aláltáncot és hazája tragédiáját m ár n em érte m e g tiszta ön tudattal, élete alk o n ya azon ban í g y is szom o rú , m in t hazánk an n yi n a g y em berén ek g o n d o k tó l, á rn yak tó l, m éltatlan elbánástól, hálátlanságtól fe lh o zo tt alkon ya.
M in t M a g y a r B álin t fő v ité z írja a X V I . században a n ád or
ispánnak: „ É rti n a g ysá g o d a m a
g y a r o k d o lg á t, h o g y azt, ak i ő n ék iek szolg á lt öröm est, m in den k o r m e g akarták en n i.”
A haza érzelm eit azon ban n em a h ivatalos k o rm á n y za t gyalázatos eljárása feje zte k i. S o k k a l in k áb b az, h o g y a pécsi e g y e te m , de m ár
15
előb b a szeg ed i is, díszdoktorrá választotta, a M a g y a r T u d o m á n yos A k a d é m ia tiszteleti taggá. A k ü lfö ld elism erése sem késett. A szellem et és az isk olá t R u sz n y á k István szeged i klin ik ája és H e té n y i G éza budapesti m agánin tézete m en
tette — a m íg lehetett. A z u tó b b i
ban K o rá n y i S án dor k o n ziliáriu s- k én t m ű k ö d ö tt, a m íg egészsége enged te, de 19 4 2 -ig szellem i képes
ségein ek teljes b irto k áb an m aradt.
E h at é v kárbaveszte m élységesen sajnálatos és bűnösen ostoba. A hátralevő k é t é v m ár a betegség jó té k o n y k ábulatában telik.
H o n n an in d u lt ez a n ag yszerű és nem es von ások b an b ő v e lk e d ő 16
életpálya, m ily e n e m e lk ed ő k ö n és m élyedéseken haladt tö retlen út
ján, és m ily e n tan ulság ok k al szol
gál a késői u tó d o k és m in den m a
gy a r o rv o s számára?
2- V . 17
A G Y Ö K E R E K
A z életrajzok a n em zeti dicsőség fén yéb en fü rd ő nem es és hős ala
k o k a t varázsoln ak elő a m ú ltb ól
— anyai á g on . M ag a K o rá n y i S án dor is, szűkszavú életrajzában, ö rö m m e l és bü szk eség gel h iva t
k o z ik k u ru c előd eire, m ártírokra, a 48-as fo rrad alo m alakjaira. M i azon ban — K o rá n y i S án dor fejlő désében — fon to sn ak tartju k az apai ágat is és azt a m ű ve lt p olgári in tellektuális lé g k ö rt, m e ly b ő l ez az á g k in ő tt, és am ely a j ó értelem ben v ett évszázados protestáns
18
nemesi szellem m el párosulva ilyen nagyszerű u tó d o t n evelt.
A z apa, K o rá n y i F rig yes, a m agyar b e lg y ó g y á sza t m eg terem tője, az első n a g y m a g y a r o rvo si iskola — való jában a K o rá n y i
iskola — m egalapítója. Szellem e és példája elsősorban k erü l szóba m int K o rá n y i S án dor alkatát, je l
em ét, em berségét és képességeit form áló erő. A la k ja , m e ly e t a szabadságharc ro m an tik ája és e g y ben lendülete fo rm ál, a szám űzetés nem esít és okosít és az általa terem tett m od ern k lin ik a teljesít be, m a m ár tisztán áll előttü n k . Éppen K o rá n y i Sán dor v o lt az, aki m é ly ségesen tisztelt és szeretett a tyjá-
2* 19
nak életrajzi feljeg yzéseit k ö z re adta. E z ek b ő l élesen b o n ta k o z ik ki az előd tiszteletet parancsoló, alko
tó, k e zd e m é n ye ző egyén iség e. D e g y ó g y ító orvo s v o lt m ár a n a g y apa is.
K o rá n y i (K ro n feld) Sebald, K o rán yi S án d o ratyai n a g y atyja N a g y - kállón praktizált. N é h á n y m e g m aradt kézirata — az e g y ik a gyu llad ás p atoló g iá járó l, a m ásik e lv o n t term észetfilozó fiai tém áról, a M a g y a r T u d o m á n y o s A kad ém ia irattárában található m e g — m u tatja, h o g y „ n a g y o n n a g y m ű ve lt
ségű és m é ly filo zó fiá jú em ber v o lt” . K o r á n y i S án d or 1928-ban a család tagjai szám ára n y o m ta to tt 20
k iad ván y előszavában je lle m z i őt íg y : „ G y e r m e k k o r i e m lék eim k ö zé ta rto zik öreg sége, m e ly n ek derültségét n em tudta e lh o m á ly o sítani a családját ért so k csapás és m ajdnem teljes vaksága, m ely e t n ag yo n sok éven át, élete v é g é ig , 86 éves k o r á ig példás m egadással viselt. É lvezetét családja em elke
désén k ív ü l az adta m e g , h o g y rendesen felolvastatta m agán ak az orvosi fo ly ó ir a to k cik k eit, felolvas
tatott m agának a k o m o ly literatú - rából, és — sajnos, látása elvesztése m iatt alig olvashatóan — g o n d o la tait írta le .” S zób eli h a g y o m á n y szerint P e tő fi verseit fo rd íto tta ném etre. A z O r v o s i H etilap le g -
21
első évfo lya m á b a n közlem én yét olvash atjuk a szabad akaratról.
N a g y gy a k o rlatú , ig e n n ag y m ű veltségű o rvo s volt.
B ónis S ám uelné D arvas Erzsé
betnek, K o r á n y i Sán dor anyai n ag yan yján ak az em lített 1928-as kötetben h o zzáférh ető életrajzi je g y ze te ib e n olvasható, h o g y M ária án yán ak (a m ajdan i K o rá n y i A d o lf né) születése (1847. augusz
tus 18.) u tán k ét héttel B ón is Sám uel „ n a g y o n veszélyes beteg
ségbe esett. D rá g a életét az ak k ori időben élő o rvo s u raknak sikerült m egm en ten i: K o rá n y i Sebald, je lenleg m é g élő kedves nászuram , B leier M iklós, Frank C on stan tin 22
s W an d rák, fe lv á ltv a tö ltö tték napjaikat s éjjeleiket lakásunkon, m i ak k o r la k v á n T éten , Szabolcs m eg yéb en ” .
K é p rő l is ism erjük K o rá n y i Sebaldot. B ö lcs m o so ly ú , körsza
kállas, bajszos arca, a k k o r m é g látó tekintete n éz ránk a ré g i k ép ről.
M eg n yu g ta tó , sokat tu d ó tekintet.
Széken ü l K o rá n y i Sebald, jo b b karjával asztalra tám aszkod ik, jo b b kezében az elm aradhatatlan pipa, ruhája sújtásos, m a g ya ros viselet.
M egbecsült, tisztelt tudós orvos, kin ek fiáh oz, F rig yesh ez, a p o l
gá rság h oz n y u g o d ta n adja hozzá kedves leán yát a m e g y e n ag ym ú ltú nem esura, id. B ón is Sám uel.
B ón is Sám uel, az anyai nagyapa, n em zeti h a g y o m á n y o k b a n sokkal gazdagab b család sarja. A z e g y ik ős, B ó n is Ferenc, I. R á k ó c z i F erenc várk ap itán ya. A z osztrák császár h óhérján ak pallosától P o zson y főterén halt vértanúhalált.
É letén ek történ etét hiteles adatok alapján M o k c sa y írta m e g S z ó l a tárogató cím ű történeti regén yéb en .
B ón is S ám u el k im agasló e g y é niség e tö rtén elm i családban. H a ism erni akarju k, érdem es elolvasni B ón is Sám u elné D arva s Erzsébet visszaem lékezéseit, Á b r á n y i K o r nél Komáromtól Világosig cím en k ö zread ott em lékiratait és M á rk i Sán dor tö rtén etíró n ak a S zázad o k
47. é vfo ly a m á b a n k ö z ö lt Bónis és a Szen t Korona cím ű je g y z e té t.
E zek b ől, d e k ü lön ösen a h itves feljeg y zéseib ő l v ilágo san áll előt
tü n k a szerény, n a g y tehetségű, a szabadságharc e szten d e ib en k o m o ly közéleti szerepet játszó nag yszerű hazafi alakja. A z a n ya i n ag yap a, a p ozso n yi o rszá g g y ű lés „b á to r , hí- m ezetlen beszéd ű ” k ö v e te , m árcius 15 -én az o rszá g g y ű lés által kin e
vezett, a k irá ly h o z a m ag ya rsá g kíván ságaival in d íto tt k ü ld öttség vezetője, az első m a g y a r felelős m inisztérium „osztálytan ácsosa” , m ajd ig a zsá g ü g y m in iszte ri állam titkár. K o ssu th 1848. d ecem ber 30-án' saját k e z ű le g írt m eg b íza
tása alapján „o rszá g o s biztos” , aki
n ek a k o ro n á t k e ll D ebrecen be, m ajd „o d a , ahová országos biztos úr tanácsosnak látandja, elszállí
tani” . Ő a K ossuth rendeletét G ö rg e y h e z , K o m á ro m b a ju ttató teljhatalm ú k o rm á n y b izto s, kin ek ieladata a felsődunai hadsereg út- baindítása. V ilá g o s után bujdosó, m ajd hét esztendeig f o g o ly Josef- stadtban.
Ilyen „k ü z d e lm e k és csapások benyom ásai alatt telt el anyám lá n y k o ra ” — írja K o rá n y i Sándor.
„ E z e k tették erőssé, k o m o lly á egész életére.” B ón is Sám uelné n ag yo n is ak tívan részt v e tt férje tevék en ységéb en , és k ö z re m ű k ö - 26
dött a k o ro n a m egm en téséb en is.
H aynaunál instanciázott, járta a börtönparancsnokokat,sohase csü g
g ed v e kép viselte férje érdekeit, és később vején ek , K o rá n y i F rig yes
nek e g y e te m i tanárrá tö rtén ő kin e
vezése érd ekében g r ó f M ajláth G y ö r g y kancellárral e g y ü tt a csá
szárhoz és k irá ly h o z is bejutott.
A m it akart, azt cl is intézte.
A z apai n ag ya n y át n em ism er
jü k . K a n d el A n n a v o lt a n eve. A fiú, K o rá n y i F rig yes írja: „ S z ü leim n ek első g y e rm e k e v o lta m , és habár az ő h e ly ze tü k családunkban fén yűzést n em e n g ed ett m e g , atyám m u n k ája b iz o n y o s fo k ú jólétet biztosíto tt n ekü n k, ésany ám - 27
n ak m in d en re kiterjed ő g o n d os
sága ezt a jó lé te t kellem essé és széppé tette.”
A hazájáért k ü z d ő ré g i nem es és id eálok k al, te tterő v el telt fele
sége, m ásrészt az évszázado kon át Írástudó ő sö k tő l szárm azó hu
m anista és filo zó fu s értelm iség és szelíd -gon dos felesége, ez az a két forrás, m e ly b ő l K o r á n y i Sándor szülei szárm aztak.
K o rá n y i F rig yes és B ón is M alv in m ár e g y fo rm á n a 48-as forrad alo m tüzében és viszontag ságaib an ed
ző d ö tt, és b e n n ü k kristályosod ott az az átlag o n felü li tehetség és képesség, m e ly n e k kiteljesítője K o rá n y i Sándor.
28
K o r á n y i F rig yes 18 27-ben szüle
tett, m a m ár pon tosan tu d ju k : decem ber 10-én. É lete u tolsó n y a rát 19 1 2 -b en , 84 éves koráb an , feleségével e g y ü tt Ischlben tö ltötte.
R é g m ú lt id ő k em lék eit m o n dta tollba feleségén ek. A felje g y zé se k kéziratcsom ója K o r á n y i Sándorra m aradt, aki a visszaem lékezéseket közrebocsátotta. E z ek b ő l K o rá n y i F rigyes életének sok részlete v ilá g - ü k k i.
G ye rm e k k o rá t N a g y k á lló n töl
tötte a szülői házban, k ezd etb en gond talanul, jó lé tb en . M in th o g y az apa Szab olcs m e g y é b e n szerte ism ert és tisztelt o rvo s v o lt, a g y e rm ek F rig yes testvéreivel e g y ü tt
29
ham arosan belek erü lt a szabolcsi vezető családok g y e rm ek e in ek jó l n evelt és isk olázott k öréb e. N y o lc éves koráb an azon ban F rig yes m ár M isk o lcra kerü lt a gim n áziu m ba, m ajd Szatm árra és E g erbe. Szülei m ű ve lt család oknál h e ly e zté k el.
Féltő gon d ossággal ő rk ö d te k felet
te. N eveltetése kifogástalan és m agasrendű lehetett. A z ünnepek, iskolai szünetek N a g y k á lló n teltek, a szülői házban, ide tért vissza később az e g y e te m i h a llgató Fri
gyes is. A z e g y e te m i é v e k Pesten k ezd ő d tek . E z ek fo ly a m á n új és tartós b arátság ok alaku ltak ki.
„B a rá ta im tö re k v ő , tehetséges em berek v o lta k ” — írja visszaem lé-
30
kezéseiben. A z e g y e te m e n a taná
ro k ham ar fe lfig y e lte k a fiatalem berre, k ü lön ösen Balassa és Sauer.
H am ar Balassa tanársegédje lett, m ajd m ű tő n ö ve n d é k k én t B écsbe került. Itt hazai ism eretségei révén csakham ar b e ju to tt a bécsi n a g y o k , R o k ita n sk y , Sk od a, H ebra és
„m ás európ ai h írű tu d ó so k családi k ö réb e” is.
A z 1848-as szabadságharc dö n tő fo rd u ló v o lt életében. Ifjúsági egyesü letek tagjak én t élén k v itá k ban vett részt, a P ilv a x kávéház talál
k o z ó in a k is részese v o l t ; sokat tan ul
m án yo zta a fran cia fo rrad alo m író it és az azt e lő k észítő filo zó fu so k a t, tö rtén etírókat, p o litik u sok a t.
31
A fo rrad alo m n a g y esem én yei
nek szem tanúja, késő bb résztve
vő je . É lén k színekkel v á z o lja az esem én yek lázas egym ásu tánját.
T a g ja annak a k ü ld öttség n ek , m e ly P o zso n yb a n k ö v e te li a felelős k o r
m án y k in evezését. A z e g y e te m i hallgató ságo t eb b en a k ü ld ö ttség ben V a sv á ry P á l, M e ix n e r János és K o rá n y i F rig yes képviseli.
A z előad ások Pesten szünetelnek.
A diákság szervezk ed ik . E g yes tan árok elbocsátását, m ások kin e
vezését k ö v e te lik . K o rá n y i m ájus
ban ism ét d ep u táció ta g ja : K o lo z s
várra u tazik . A z ön álló alk otm á n yos M a g y a ro rszá g eg y esü l E r
d éllyel. A k ü ld ö ttség tagjai W esse
lé n y i M ik ló s bárónál tisztelegn ek.
Ú t ju k diadalm en et. E k k o r azon ban m ár m e g in d u l Jellasich h o rv á t hadteste a D rá v a felé. Szabolcsban önkéntes hadtest alaku l P atay István ő r n a g y parancsnoksága alatt.
K o rá n y i F rig yes e hadtest orvosa.
A hadsereg ideiglen es. F őo rvosa Sauer professzor. N á la je len tk e zik K o rá n y i F rig ye s Pesten, h o g y á tv e g y e a tá b o ri g y ó g y sz ertárat.
Visszatérte u tán az első csatát O zo rá n á l éli át, a D rá v a partján.
Leírja az első sebesültet: e g y Fabri- cius n ev ű fiú t az á g y ú töltése k ö z ben kezén ér a g o ly ó . A sebesültek szám a azon ban gyo rsan n ő . K o rá n y i b o rza d v a írja le a sebesültek
tö m eg ét. Furcsa d o lo g a halállal találkozn i, ha az n em betegség, han em szándékos vérontás, hábo rú k ö v e tk e zm é n y e .
K éső b b P erczel M ó r vezén ylete alatt harcol. Esőben tábo ro zn ak , a puszta fö ld ö n alszanak a tisztek is.
N a p o k ig z u h o g az eső. í g y jö n el az ősz. K o rá n y i k ö z v e tít az elé
ged etlen k ed ő szabolcsi tisztek és az ő k et m éltatlanul g y á v á n a k n ev ező P erczel k ö z ö tt. Balassa k lin ikáját Pesten h o n vé d k ó rh á zzá alakítják át. K o rá n y i — P erczel elism erő írá
sával — Balassánál jelen tk ezik . W in d isch g ratz k ö z ele d tek o r, 1849 ú jévén ek re g g elé n lo k o m o tív o n u ta íik S zoln ok ra. Innen N y ír e g y -
34
házára kerül. M a jd hazatér N a g y - kállóba.
A v á rm e g y e alispánja fon to s forradalm i m egbízatással látja el az ek k or 21 éves ifjú t, aki teljesíti a m egbízatást. D o lg a v ég e ztév e l felkeresi m eg b ízójá t, P éch y t, s nála találja B ón is Sám uel k o rm á n y b iz
tost, aki előtt „ a z alispán dicsérete kettősen jó l esik” .
A z osztrák had T o k a jh o z k ö z e led ik. A forrad alm i sereg vissza
von u l. A sebesültek szám a e g y re nő. Szám ukra katon ak órh ázat ren
deznek be N y íre g y h á z á n , ebben n yer alkalm azást K o rá n y i F rigyes.
T avasszal G ö rg e y m eg k e zd i g y ő zelm es útját a D u n a m entén, és
ostrom m al beveszi B u d á t. K o rá n y i F rig yes a 104. zászlóaljh oz k erü l; L u m n iczer ajánlatára s n eg yed éves o rvo stan h allgató létére zá szló alj-fő orvo sn ak . E m ű köd ési területen m aradt a szabadságharc v é g é ig . S zeg ed en v é g ig é li a k o lera- já rv á n yt, részt v esz a szőregi, m ajd tem esvári véres csatában.
Paskievics orosz serege és H aynau osztrák hada ö z ö n lik ; a m en ek ü lő csapatokkal K o rá n y i F rig yes L ú gosra k erü l. E m lékirataib an szem léletesen Írja le a szabadságharc vég é n e k sz o m o rú han gu latát, a csü g g ed ten p o roszk áló főtiszteket, az „ is z o n y ú tö m e g m e n ek ü lő t” , a v ég n é lk ü li szekérsorokat, a ren-
36
detlenül talpaló h o n v é d e k e t. . . V iszon tagságos utazás után v e r g ő dik haza.
A hábo rú zengése csillapod ik.
T an u lm án yai befejezése céljából, a szem eszter k ezd etére Pestre uta
zik. M esterét, Balassát az osztrák katonai h a tó sá g o k vizsgálati f o g ságba vetették . K o r á n y i F rig yes az ifjú ság k ü ld ö ttség e élén m e g jelen ik a hírh ed t P ro ttm a n n színe előtt, a p ro fesszo r szabadon b o csátását k é rv e. K ü ld etése siker
rel jár.
A z 18 5 1— 52. tan évben a buda
pesti tu d o m á n y e g y e te m o rv o sd o k torává avatják. T iszteletb eli se
gédként m ár add ig is Balassa olda- 37
Ián m ű k ö d ik . D o k to rrá avatása után a bécsi e g y e te m sebészeti klin ikáján n y e ri el — Balassa ajánlására — az e g y ik m ű tő n ö ve n - dék i állást. B ele é li m agát sebészi pályafutásának elképzelésébe. A sors m ást határoz. P rottm an n Pesten házku tatásokat tart, K o rá n y i F rig yest m é g bécsi utazása elő tt letartóztatják, vizsgálati f o g ságban tartják, m ajd szülővárosába internálják. A z in d o k nevetséges:
K o rá n y i F rig ye s B écsb en egyszer látta a k irá ly t, és ezt írta: „E g é sz jó k é p ű g y e r e k !” E zt a k itételt íg y fo rd íto ttá k n ém etre: „ E r ist ein w o h lg en äh rtes (jóltáplált) K in d .”
E z v o lt a felségsértés. V alójáb an
3
»azonban m e g e lő z ő k ö z éle ti szerep
lése és a szabadságharc v é g ig h a rc o - lása v o lt a m egfelleb b ezh etetlen ítélet előid éző je.
M in d ezek et azért ism ertettük részletesebben — n oh a célu n k K o rá n y i S án dor alakjának m e g rajzolása és n em F rig yesé — , m ert a szeretve tisztelt és re n d k ív ü l n agyrabecsült atya életfolyása óri
ási hatással lehetett K o r á n y i Sán
dor szem élyiség én ek kialakulására.
U g y a n csa k lé lek fo rm á ló hatása lehetett a n a g y k á lló i szám űzetés történetének is. K o rá n y i F rig yes ú g y érezte, h o g y a szám űzetést elrendelő határozat derékba tö ri m inden törekvését, am bícióját, ösz- 39
szekuszálja jö v ő jé t, m e g a k ad ály o z
za tu d o m á n y o s pályafutását, m in den ifjú i rem é n y ét m e g ö li. „B á n a to m b a b eleb eteg ed tem ” — m on dja em lékezéseiben, és ép p en ek k o r k ia lak u ló sárgaságát a levertség rovására írja. D e em b eri n ag ysága éppen abbaii n y ilv á n u l m e g , h o g y csüggedése n em tart so k áig, és e rákényszerített szám űzetésben is gya ra p szik tudása és em bersége, í g y e d ző d ik m indarra, am it m ajd to v á b b i életében alkothat.
A szám űzetés 18 5 2 -tő l 18 6 1-ig tart. Balassa és a bécsi p ro fesszo rok közbenjárása ered m én ytelen , de e g y véletlen p ro te k ció hasznosnak b iz o n y u l: M ajláth A n ta l g ró f, v o lt 40
m a g y a r kancellár bécsi n a g y be
folyása m e g n y itja az utat K o rá n y i F rigyes előtt. Pestre k ö ltö z ik , ek
k o r m ár nős em ber, n a g y tekin té
ly ű o rvo s, Szabolcs m e g y e v o lt főorvo sa , v e je a köztiszteletben álló B ó n is S ám u elnek. „18 6 0 . ápri
lis 2-án n y erte m el az O r v o s i H e ti
lap k itű z ö tt első p á lya d íjá t, április 15-én n y ila tk o z ta m M a lv in o m n ak ; ápr. 16-án n y e rte m szülői m eg eg yezést; április 2 8 -tó l május xo-ig u taztam B o rso d b a n M a lv in nal; jún iu s 7 -én e g y ig e n ked ves napot tö ltö tte m T é te n ; jú liu s 25- én esk ü d tü n k ” — írja Boldog és boldogtalan napjaim cím ű fe lje g y zésében.
És n é g y é v m ú lva , 1866. júliu s 20-án a B udap esti M . K ir. E g y e tem en a b e lg y ó g y á sz a t tanára a sebészek részére. H o g y a n sikerült a v id é k i orvo sn a k k öv etk ezetes m u n k á va l m e g v ív n i ezt a k ü zd elm et a
„társad alom b an i állásért” , m e ly leh ető vé teszi életén ek k ö v e tk e z ő szakaszát, a m ásodikat, „m e ly n e k feladata leen d az e lfo g la lt teret hasznosan m ű ve ln i em bertársaim és hazám jav ára ” ?
Igaz, h o g y e g y id ő b en az elk ed - vetlenedés o lya n m é rték ű vé v ált, h o g y K o rá n y i F rig yes — m in t ann yi so k társa — a haza elha
gyásának g o n d o la tá va l fo g la lk o zott. „ H o l R o m á n iá ra , h o l K o n s- 42
tan tin ápolyra, h o l A m e rik á ra , h o l m eg Szerbiára g o n d o lta m ” — írja. Balassa u g y a n felh ívta a fig y e lm é t a zok ra a nehézségekre, m e ly e k az o rvo si p á lya elé id egen ben to rn yosu ln ak , de v é g ü l is B elg rá d o t ajánlotta, ahol a feje
delm i házzal, az O b re n o v ic s o k k a fen n álló kapcsolata le h e tő vé tette voln a K o r á n y i segítését. A jo b b m eg g on d o lás g y ő z ö tt. K o rá n y i F rigyes N a g y k á lló b a n m aradt, és d o lg o zn i k ezdett. K itartásában tá
m o gatta Pesti jó a k a r ó iv a l és bará
taival, elsősorban Balassával, M a r- k u so v szk y v a l, H irschlerrel fo ly ta to tt levelezése, m a jd k ö z ve tle n kapcsolata.
43
A szám űzetés azzal en yh ü l, h o g y csak Pest és B écs tilos, és a hatal
mas h e ly i g y a k o rla t kiép ülésével párhuzam osan e lk ez d ő d n ek a látó
k ö r t tá g ító , európ ai h o rizo n to t n y itó , fejlő d ést in d ító tanulságos utazások. A z első m a g ya ro rszá g k ö rú t M a rk u so v szk y ajánlatára tö r
tént. M a rk u so v sz k y h ív ó levelére K o rá n y i F aust-idézettel f e le lt: „ M it E uch, H e rr D o k t o r , zu spazieren ist eh ren vo ll u n d ist G e w in n .” Ez Faust fam u lu sának válasza, és a fam u lu s jelzés a hazai n a g y o k tár
saságában rajta is ragadt a fiatal d o k to ro n . M isk o lc, Kassa, Eperjes, Ig ló , T átrafü red v o lt az ú tirány, m ajd vissza R ó z sa h e g y , a V á g
44
v ö lg y e , Szliács. A z ú ton m e g fo - g a m zik a m a g y a r o rvo si iro d a lo m m egindításának eszm éje. 1856-ban m egin d u l a M a g y a r O r v o s i H e ti
lap, és m ár az első szám aiban olvas
h atju k K o rá n y i F rig yes, n a g y k á lló i o rvo s c ik k é t a ván d o rlép rő l. E b
ben az é v fo ly a m b a n szerepel e g y m ásik n a g y k á lló i o rvo s filo zó fia i értekezése is, K o rá n y i Sebaldé, az apáé. H á ro m h ó n ap o t P rágában tölt. M eg ism erk ed ik olya n , a k k o r n ag y k lin ik u so k k a l, m in t C h ia ri szülész, P itha sebész, Jaksch b e l
g y ó g y á s z , Fischer e lm e o rvo s és az ism ert k ó rb o n c n o k , E n g el. A cseh fü rd ő k m eglátogatása után M ün chen be u tazik , s 18 55-ben a 4 S
p árizsi világk iállításon lá tju k , h al- gatja N é la to n és T rou sseau előadá
sait, és rájön arra, h o g y a ném et isko
lák e g y h a n g ú , „tu d o m á n y o s” , szá
raz előadási m o d o ra n em k ö telező ; lehet szip orkázva, stílusosan, érde
kesen és szón ok i fo g á so k felhasz
nálásával is tu d o m á n y t n yújtan i és m ég in káb b g y a k o rla ti ism ere
teket. A k é t irá n y szerencsés össze
olvasztásából alaku lt k i az az elő
adásm ód, m e ly m in d k ét K o rá n y it jellem ezte: a tartalm ilag, d id akti
k ailag és reto rik a ilag páratlan
szép előadásm ód, m e ly K o rá n y i F rigyes k o llég iu m á t is feledhetet
lenné tette, K o rá n y i S án dor elő
adásait p edig a le gm agasab b n ívó ra
4
6em elte. Lipcsében W u n d e rlich h e l k erü l összeköttetésbe K o r á n y i Fri
gyes. E lju t A n g liá b a , de itt n yert orvo si b en yom ásai h alván yab bak . A z utazások é v en k én t m egism ét
lődnek.
M in d ezen tapasztalatokat az O r vosi H etilap ban folyam atosan m e g jelen t Útitöredékekből ism erjük,
m elyek et K o rá n y i F rig yes X . Y . Z . n é v alatt k ö z ö lt 1858— 59-ben.
Ó riási tudás, so k old alú m ű veltség és az a k k o ri szak irod alom alapos ism erete v ilá g ít e ze k b ő l a k ö z le m én y ek b ő l, s k itű n ik a n a g y - k á llói fiatal o rvo s tá g lá tó k ö re , érdeklődése, m e g fig y e lése in e k éles
sége.
47
A z O r v o s i H etilapban más m u n káit is olvash atju k e zek b ő l az id ő k b ő l. N y ilv á n a k ü lfö ld i utazá
sok és a k ü lfö ld i iro d a lo m állandó követése tette le h e tő vé azt a m agas színvonalat, am elyen ezek a le g in k áb b kazuisztiku s k ö z le m é n y e k m o z o g n a k , és a m e ly ek cso dálko
zásra késztetnek ben n ün ket, ha a v id é k i g y a k o r ló o rvo s m ai átlagos színvonalára g o n d o lu n k , Tanulmány a bujasenyvtan köréből cím ű c ik k sorozata az idegren d szeri syp h i- lisszel fo g la lk o z ik , A hólyagcsás tüdőlégdag a tü d ő e ch in o cocco si- sával. D e m ár m egjelen n ek a z o k a c ik k e k is, a m e ly ek K o rán yi F rig yesn ek a haza egész-
48
sé g ü g y e irán ti érdeklődését b iz o n yítják.
A n a g y k á lló i k eretek k ö z é szorí
tott, de el n em fo jth a tó m u n ka
v á g y arra készteti, h o g y alaposan körüln ézzen az ő t k ö r n y e z ő v ilá g ban. Eszm ék a haza egészségügyének szervezése körül cím ű tan ulm án ya a g y e rm ek h ala n d ó ság g a l fo g la lk o zik. A m e g y e i fo g h á z b etegein ek kezelése kapcsán m eg ism eri a szo
ciális elm arad ottságot. Javaslatot tesz arra, h o g y a m e g y e m e g felelő szülésznőkkel láttassák el. Sürg eti az egész lakosság jo b b o rvo si ellá
tását. A m ik o r m e g y e i főorvo ssá választják, k itartó m u n k áv al a m e g y e b irto k o saih o z in tézett le v e -
4 - V .
49
lekbeti k ért és n em m in d ig k ap ott a d o m á n y o k b ó l ideiglenes k órh á
zat létesít, a m e ly b ő l csakham ar a S zab olcsvárm eg yei K ó rh á z fejlő d ik k i. M in t fő o r v o s, itt k ezd i m e g — autodidakta m ó d o n — kórh ázi gyak orlatát.
Ism ét csak azért h o z z u k fel m in dezt, m ert a k ö z ö ssé g g e l tö rő dés, am ely K o rá n y i S án d or egész életének je llem ző je , u gyan csak atyai ö rö k ség . A h u m á n u m ily e n fo rm ájú m egn yilván ulása, a k ö zö s
ség érd ekében v é g z e tt xnunká a szülői ház lé g k ö ré n e k sajátja.
U g y a n c sa k e lé g k ö r je llem ző je a lelkiism eretes törődés a közössé
gen belü l az egyes em berrel is.
50
N eh éz képet a lk o tn u n k arról, h o g y e g y lelkiism eretes o rvo s K o rá n y i Frigyes fiatalságának idejében h o gyan vég e zte m un káját a v id é k ren dkívül elm aradt v iszo n y a i k ö zött. Em lékezéseiben olvassuk: „ A vid ék i orvo si g y a k o rla t követelései e l ő l . . . n em lehetett m agam at elvonn i, s ennek m e g felelő en a v iszo n y o k h o z képest az orvosi tu do m án y és g y a k o rla t m in den ága fo g la lk o z ta to tt, n em kis m ér
tékben a sebészet is, am elyn ek terén g y a k o r la to m fo ly to n n ö v e kedett . . . H aszn om ra v á lt az is, h o g y azon id ő b en v id é k i o rvo so k kö z ö tt sebészi k ép zettség g el b író ritkán akadt. D e éppen ú g y ig é n y
be v e tt a n ő g y ó g y á sza t, a b ő rk ó r- tan és az id eg k ó rtan . G y a k o rla to m e g y re szélesebb k ö rre terjedése . . . é letfo lyásom at fo k ozato san e lfo g - laltabbá és terhesebbé tette. Sza
bolcs után g y a k o rla to m k iterjedt B iharra, Z e m p lé n re , B orsod ra, Szatm árra, U n g ra , sőt eg yszer- m áskor E rd é ly határáig, S zilá g y m e g y é re is. E zen a n a g y területen a lig v o lt vasút, sőt csinált ú t is csak a fő b b v o n a la k o n v o lt, és íg y utazásaim le g n a g y o b b részben és k ü lön ösen a téli és tavaszi év
szako k idejében fen ek etlen uta
k o n , n y áro n járatlan m e ző k ö n v itte k keresztül, so k fáradsággal, nem eg yszer veszé lye k k ö z b e n is.
52
A járatlan u tak o n , te n g e ly ig érő m ocsarakon akárh án yszor elakad
tam . Éjjeli utazásaim on akárh án y
szor az ú t m elletti árok b an szed
tem fel m agam at. R e n d e s étkezési id ő m alig v o lt, és ez az élet
m ód egészség em et tö b b szö r m e g ingatta.”
Ez az áld ozatos élet azonban m egh ozta g y ü m ö lcs é t. K o rá n y i F rigyes a k ö r n y é k , m ajd az egész ország legism ertebb g y a k o r ló or
vosa lett, tiszteletre, tek in télyre tett szert, és ez a te k in té ly tette lehetővé b o ld o g házasságát 1860 júliusában. M a azt m o n d an ó k , be
házasodott az ősi B ó n is családba.
N em ku tatjuk, h o g y a n jö t t létre ez 53
a házasság. N e m m ehetett k ö n y - n yen . Á llító la g B ó n is S ám u el bele
egyezésére várn i k ellett. A válasz attól fü g g ö tt, h o g y a n fo g a d já k az ö reg n a g y k á lló i d o k to r n a g y re m én y ű fiát a ro k o n o k . M ajláth g r ó f szava v o lt a d ö n tő . A g r ó f díszes h in tón érk ezett látog atób a a B ón is családhoz, és K o rá n y i F rig yest is m e g h ív tá k ism er
kedésre. M ajláth lo v a i azonban m eg b o k ro so d tak , és éppen ak k or ragadták el a hin tót, am ik o r K o rá n y i F rig yes lo v á n az u dvarb a léptetett. A b á to r fiatalem ber le u g ro tt a lo v á ró l, elkapta a m e g v a d u lt lo v a k zabláját, és m e g fék e zte a ro b o g ó hin tót. M ajláth g r ó f m e g -
54
k ön n yeb bü lten szállt le és ölelte m eg az ism eretlen m e g m en tő t, aki
v el k art karba ö ltv e lé p te k a házba. A felsőb b h atalm ak ren d ez
ték íg y . Leh et, h o g y ez a történ et nem igaz, írásos felje g y zé s nem m aradt ró la, de ig a z lehet.
K o rá n y i S án d or anyja, B ón is M alvin hosszú életén át hűségesen kísérte férjét nehéz, de e g y re fe l
felé ív elő útján, e g y e n g ette az utat, és a z o k b ó l a le v e le k b ő l, m e
lyeket a fiatal K o rá n y i Sán dor „ a m am ának” k ü lfö ld i ú tjairó l írt, m elegen szerető, g y e rm e k e it féltő gonddal és k itű n ő érzék k el n ev elő , férjét m in den ben tá m o g a tó nem es asszony, anya és feleség alakja
S5
b o n tak o zik k i, aki m in d en id ő k b e n n élkü lözhetetlen tám asza urának.
1862. o k tó b er 26-án született az első g y e rm e k : M a lv in ; 1864-ben a m áso dik: A n n a ; 1866. jún iu s 18- án S án dor, keresztapja D arvas A n ta l, k eresztan yja H o rth y Ist
ván ná sz. H alassy P aulin e — rö g z íti K o rá n y i F rig yes családi naplója. U g y a n e z e n é v júliu s 26- án kapta m e g az apa egy e te m i tanári kin evezését. A m áso d ik fiú, F rig yes, aki k éső bb p é n z ü g y m i
niszter lett, 1869-ben született.
A Pestre kerü lést a család n a g y b efolyású .. barátai e g y e n g etté k . N e m v o lt k ö n n y ű . D e m e g n y ílt az ú t a tu d o m á n y o s k arrier felé
56
is. A haladó b aráto k k al, Balassá- val, B ó k á iv a l, B a lo g h -g a l, M a rk u - so vszk y v al, H irschlerrel, L u m - n iczerrel szem ben n a g y v o lt . a k o n ze rv atív ellen ség ek szám a, és két ízb en is összeütközésre kerü lt sor. „M iu tá n az o rvo si k a rn ak a m ellkasi b e te g sé g e k b ő l G eb h ard t- ban m ár v an e g y m agántanára, e g y m áso d ik n ak képesítése nem kíván atos” — szólt Sauer v erd ik t
je, am ik o r K o rá n y i F rig yes a m ell
kasi szervek b e te g sé g e ib ő l a m a
gántanári képesítésre p á lyá zo tt. A tanári p ályázat alk alm ával is G eb hardt v o lt az ellen fél, akin ek k in e
vezési vacsoráját á llító lag m ár el
k ö ltötték , a m ik o r — - m e g in t csak
a befolyásos családnak, fő le g az asszon yokn ak, B ón isn énak és K o rán yinén ak — sikerült B écsben k ieszk ö zö ln i K o rá n y i kinevezését.
M in d en n ek v o lt azon ban elő
n ye is. M in th o g y a m agántanár
ság a m ellkasi b e te g sé g e k b ő l nem v o lt lehetséges, K o rá n y i az id e g - rendszer b e teg ség eivel kezd ett in ten zíven fo g la lk o z n i, és e b b ő l is n yerte el m agántanárságát. P ró b a előadását a „ C h o r e a St. V it i” -r ő l tartotta.
A professzori k in evezésig K o rá n y i F rig yes a R ó k u s K ó rh á z id e g osztályának v o lt ren d előo rvosa (al
orvosa G enersich A n ta l), a k o lera- járvá n y idején a L u d o viceu m b an
58
elhelyezett k olerak ó rh á z fő o rvo sa . A professzori k in ev ezésk o r Sándor csak e g y h ó n ap o s v o lt, atyja 38 éves.
C sak összeg ezve m érh etjü k le azt a szüntelen m u n kát, m e ly e t K o rá n y i F rig yes a 12 ágyas k lin i
ka elnyerésétől az európ ai hírű K o rá n y i-k lin ik a kifejlesztéséig, 1908-ban tö rtén ő n yu g d íjaztatá sáig és azon túl 1 9 1 3 -ig , 85 éves k oráig k ifejtett. Ez a m u n k a m a
gában fog la lja a m a g y a r b e lg y ó g y á szat m egalapozását és a m a g y a r egészség üg y hatalm as arán yú fe j
lesztését és m in d en ekelő tt a K o r á - n yi-iskola m egterem tését és fel
virágoztatását.
59
E z persze csak o lya n háttérrel v o lt lehetséges, m in t az a b o ld o g , szerető és ra g y o g ó otth on , m e ly ben K o rá n y i F rig yes élt, és am ely
ben K o rá n y i S án dor is n ev elő d ö tt.
N e m lehet célu n k, h o g y K o rá n y i F rig yes m unkásságáról részle
tes beszám oló t a d ju n k . D e n éhán y szóban je llem ezn i szeretnők em beri tulajdonságait is. L eg h elyeseb b n ek látszik, ha e g y ik tan ítván yán ak, B álin t R e z s ő n e k szu b jek tív érzé
sektől áthatott szavait te k in tjü k irán yad ó n ak :
„ K o r á n y i F rig yes k lin ik ai m ű ködése nem csak n a g y n ev e lő ha
tást fejtett k i tan ítván yaira, hanem soha el n em felejth ető é lm é n y v o lt 60
azokra, a k ik k öz elé b e n m ű k ö d hettek. A b e te g e k k e l v a ló bánás
m ó d ja m in d azo n tu lajd on ságo k eredője v o lt, a m e ly ek az ig a zi
„g ra n d m éd ecin ” sajátságai. A m in t k o m o ly a n , de sohasem p ó z o lv a v é g ig h a llg a tta a b e te g panaszait, am int a b eteg et fin o m m o zd u latai
v a l kím életesen , de alaposan át
vizsgálta, a h o g y a b e te g psychéjé- hez a lk alm azk o d v a beszélt v ele betegségéről és e ljö v en d ő g y ó g y u lásáról, ez m ár n em csak a tudós, hanem az o rvo sm ű v ész ténykedése volt, a m e ly b ő l em an ációkén t ö m lött a b e te g felé a b iz a lo m sugges- tiója. Sen ki e zt n em ism erheti annyira, m in t ak i nem csak látta,
61
de k i is próbálta. K lin ik a i tanár
segédi szobám ban súlyosabb ter
m észetű to ro k g yu lla d á sb an fek ü d tem : m agas lázak tették n yo m a sz
tó vá k ü lö n b e n is rossz k özérzete
m et, s e k k o r m e g je le n t b e te g ág y am n á l K o rá n y i F rig ye s; jo b b k e zév e l m e g fo g ta a pu lzusom at, bal k ezét h o m lo k o m ra tette, s csodálatos nxelegségű, bársonyos n ézésével v ég ig sim íto tt. Sohasem fo g o m elfelejteni azt az érzést, am ely b en n em tám adt, s am ely bizalo m m a l telt m egn yu g vássá v ál
toztatta m in d en rossz érzésem et.
C so d a-e, h o g y az egész ország m inden b e teg e őb enn e akarta keresni m egm en tő jét, s h o g y az 62
u d vartól a k u n y h ó la k ó jáig őbenne összpontosította bizalm át? D e a b eteg szem p on tjától e ltek in tve is, valóságos szellem i élvezet v o lt e g y ily b eteg v izsg ála t v ég ig sze m lélé se : a h o g y ő a b e te g g y a k ra n zavaros bem on dásaiból a fon to sat kiválasz
totta, a h o g y ő a b e teg et — a le g egyszerűbb k lin ik ai b eteg et is — a legm eth od ik u sab b rendszeresség
g el v ég ig v izsg á lta , m ik ö z b e n fi
g yelm es szem ét n em k erü lte el a legm inutiosusabb elváltozás sem, am int az íg y eruált adatokat a be
teg panaszaival összeegyeztette, s m indezekre a diagnosis épületét fel
építette, az a legélesebb s leg term é
szetesebb tu d o m á n y o s lo g ik a o ly 63
m agas fok ára m u tato tt, am ilyen csak n a g y o n kevés em berb en talál
h ató fe l. U g y a n e z a csodálatosan lo g ik u s felépítés jellem ezte előadá
sait is, a m e ly ek e rév en is, de n y elv e zetén e k g y ö n y ö r ű csiszolt- sága, m in den p ó z n élk ü li, de kife
je z ő gesztusai rév én is a le g fé n y e sebb elő a d ó k k ö z é e m e lté k .”
És m é g n éh án y m o n d at, m e ly K o rá n y i F rig yes g y ó g y ít ó m aga
tartását je lle m z i:
„ K o r á n y i F rig yesben , dacára an
nak, h o g y tu d o m á n y o s képzettsé
g é n ek alapjait a bécsi iskolában n yerte, sohasem fe jlő d ö tt k i ezen iskola therapiás nihilism usa. M in d ig lelkes therapeuta v o lt, s h o g y azzá 64
ett, annak ok a, v é le m é n y e m sze
rint, abban található m e g , h o g y az iskola tanait kiegészítették benne a vid ék i praxis tanulságai. E praxis tanította m e g arra, h o g y az orvos h elyzete n em u g y an a z, m in t a k utatóé. H a a k u tató e g y p o n th o z ér, a m e ly b ő l a tovább halad ás útja n em látszik tisztának, ú g y m e g állhat és áten g ed h eti m agát tu d o
m ányos töp ren géseinek. A z orvo s ezt n em teheti: beteg em b errel áll szem ben, aki tőle várja szom orú h ely zetéb ő l v a ló szabadulását. A z orvosn ak tehát cselekednie kell, cselekednie, nem csak tu d o m á n yo s m eg g yő ző d ése alapján, de csele
kednie a b eteg m inden k ö rű im é-
n yén ek szám bavételével, m eth o d i- kusan k id o lg o z o tt eljárások hiányá
ban is, a jelen ségek és k ö r ü lm é n y e k lelkiism eretes m érlegelése alapján.
Erre a le g jo b b a n k ép zett o rvo st is az élet tanítja m e g , s K o rá n y i F rigyes n a g y o rvo s v o ltá n a k e g y ik leglén yegeseb b tén y ező je az v o lt, h o g y a tu d o m á n y t az élettel m in d ig k ö zö s n ev e ző re tudta hozn i, am ely k ö z ö s n ev e ző m in d en k or a b eteg em ber v o lt.”
M in d eb b en csodálója, tisztelő és b u z g ó k ö v e tő je v o lt egész orvo si és tu d o m á n yo s m ű köd ésében K o rán yi Sándor.
66
KÉSZÜLŐDÉS
A n a g y e m b erek g y e rm e k k o rá ró l általában k eveset tu d u n k , és am it tudunk, az is h o m á lyo s. R itk aság , h o g y m ár g y e rm ek k o rb a n jelen t
kezn ek olya n tu lajd on ságo k , m e
ly e k a késő bbi n a g y em ber saját
jai. A felje g y ze se k ezért sz ó rv á n y o sak. T u d ju k , h o g y K o rá n y i Sándor már a budapesti lakásban született, az Erzsébet k ö rú t 54-ben, tu dju k, h o g y születésekor k é t n ő v ére v o lt, akikkel e g y ü tt n evelk ed ett, és azt is tudjuk, h o g y atyja az e g y e te m professzora, nem csak állásánál fo g -
5
* 67va tekin tély, hanem m un kája és egyén iség e révén is. A g y e rm e k k o r n y ilv á n g o n d o k n élk ü l telt.
A z anya egész idejét a g y e re k e k n ek s a háztartásnak szentelte.
N y á ro n a g y e re k e k a n ag yszü lő k h ö z k erü ltek, N a g y k á lló b a , T étre v a g y a péceli n yaraló ba. R ö v id önéletrajzában n osztalgiával em lí
ti K o rá n y i Sán dor a „ r é g i h á z”
hatalm as árn yékos kertjét, m elyben a család h áro m , de n em eg yszer n ég y gen erációja kerü lt össze e g y - időben.
Sándor csendes, szorgalm as g y e r
m ek lehetett. A család szerető lé g k ö re ó v ta a k ü lv ilá g tó l. E lé g k ö r em lék e az a g yerek es írással
68
írt evél, m ely e t m a is olvashatunk, bár d átu m n em szerepel rajta.
R a jz o lt k eretben fo g la ln a k h elyet a g ö m b ö ly ű , g o n d d a l ró tt b e tű k :
„ K e d v e s A ty á m ! B o ld o g n a k érzem m agam at, h o g y tu d o k to l
lat k ezem b e v en n i s ön n e k írás
ban b o ld o g ú jé v et k ív án n i, m i
által b e b iz o n y íto m , h o g y m ár tanultam valam it, a m iv e l k ed ves
kedni ak aro k . A z t k ív á n o m ez új év regg elén , édes k ed ves jó atyám , adjon az é g m in d en t ön n ek , am it szíve k íván . E n g e m p e d ig to váb b ra is szeressen, háládatos fia S án d o r.”
E k k o r m é g az írn i tudás zavar
talan örö m e csillog a kisfiú to llv o násán. E g y k éső b bi, 1878. június 6 9
27-én, tehát tizen két éves korában kelt, a n yjáh o z írt le vé lb e n m ár m e g je le n ik az első csalódás és igazságtalanság.
„ M a Purjesz bácsival elm en tü n k a H u n y a d i n y o m d áb a, h o l az érte
sítőt n y o m tatjá k . Itt Purjesz bácsi benézett az értesítőbe, és látta h o g y latin - és rajzon k ív ü l m in d en b ő l egyesem van, am i elég igazságta
lan, m ert a k é t tá rg y b ó l is, k iv á lt
képpen a ra jzb ó l m egérd em eltem voln a az egyest. C sa k ezeket akarta tu dom ásu l adni szeretett anyjának S án d o r.”
A k e g y e s tan ítóren d iek (piaris
ták) bu d a-p esti fő g y m n a siu m á ró l az 1882— 83-i tan évben k ia d ott 70
„T u d ó s ítv á n y ” 6 6 -ik lapja a z ifjú
ság érdemsorozatát tartalm azza. A n y o lcad ik osztályban a m agavisele
tén k ív ü l n y o lc ta n tárg y szerepel.
K o rá n y i S án dor a n évsorb an h u szon eg yed ik , és tiszta egyessel sze
repel. A z osztályban m é g hárm an vannak hasonló e lő m en e te lite k : Szabó G éza, H a y e k A d o lf és B ezeréd y István. A z u tó b b i Sándor barátja, m in t ez fen n m arad t levele
zésükből k id erü l; S án dor e barát
jának szám ol be 18 81-ben, 15 éves k oráb an e g y tátrai ta rtó zk o dásról és a k irán d u lások ró l -—
„p a rtie ” - k r ó l — , a m ely ek et csa
ládja tagjaival, apával, A n n á va l, Frigyessel és a n e v e lő v e l tett, és
71
a m ely ek szépek és fárasztók voltak . B eze ré d y István visszaem lékezései
b en í g y ír barátjáról:
„ O ly a n pajtásom , a k iv e l éve k során át igazán jó barátságban let
tem vo ln a, ig e n k evés v o lt ; . . . K o rá n y i Sándor, fia az a k k o r híres orvo s tanárnak, k i atyám at utolsó b etegségében kezelte . . . . házu k h o z is já rtu n k (em lékszem e g y ott átélt és átunt g yerm ek b álra), és Sándort m ár ism ertem , m ielő tt iskolába járt, sőt ha jó l em lékszem , később kezd ett n yilvánosan tanul
ni, m in t én. Igen csendes, solid, reális fiú v o lt, n em so k v izet za
vart és n a g y szo rg alm áv al p ótolta kevésb é fényes tehetségét.”
72
E z a B e z e ré d y István — a bál m egítéléséből k ö v e tk e z te tv e — kissé fölén yes fiatalem ber lehetett, és íg y n em k e ll m in d en to v á b b i nélkül elfo g a d n u n k ítéletét barátja tehetségéről. E zt a tehetséget talán éppen a szerénység, csendesség, m agábavonultság fed te el, de az sem lehetetlen, h o g y a serdülő K o rá n y i S án dor k éső b b i tehetsége ek k or m é g n em n y ilv á n u lt m eg.
K o rá n y i S án dor az érettségi b iz o n y ítvá n y b irto k áb an a B udapesti T u d o m á n y e g y e te m O r v o s i F akul
tására ira tk o zo tt be. E g y etem i tan ulm án yairól ism ét n em sokat tudunk. M ásodéves m ed iku s k orá
ban már Lenhossék M ih á ly m el
73
lett d o lg o z ik a II. B o n ctan i Inté
zetben, m in t díjtalan dem onstrá
to r; 1885-ben a K ó rb o n cta n i Inté
zet díjtalan g y a k o rn o k a S ch eu t- hauer G u sztá v m ellett. M á r a k özép iskoláb an tö b b et d o lg o z ik , m in t az átlagos tan uló. A v íz mun
kája a föld felszín e alakulásában cí
m ű d o lg o za tá v a l pályadíjat nyer.
E m un ka term észettu dom ányos érdeklődését b iz o n y ítja. A z O r v o s - tan hallgatók S e g é ly e ző és Ö n k é p ző E g y letén e k pályázatára A z állás és a járás coordinatiójának és ataxiá- jának elmélete cím ű m un káját k é
szíti el, m e ly n ek kézirata az O rszá
gos O rvo stö rtén e ti K ö n y v tá rb a n található m eg. E z a m u n k a az
74
O rv o si H etilap ban is m egjelen ik 1887-ben. A z A n a tó m ia i Intézet
ben v é g z e tt m u n k a e red m én ye a ném et n y e lv e n is k ö z ö lt d o lg o za t a szem lencse fejlődéséről. 1885.
június 15 -én M ih á lk o v ics a M a gyar T u d o m á n y o s A k ad é m ián K o rányi S án dor tan u lm án yát m utatja be a m edence fejlődéséről.
A z id ő azon ban nem csak szorgos tan ulm án yokkal telik. A m ár em lí
tett B eze ré d y István 1886-ban, III.
éves jo g ász k oráb an beszám ol e g y svájci utazásáról, m e ly e t az o rvo s- tanhallgató K o rá n y i Sándorral e g y ü tt tett 1886 n yarán : „Ú titá rsu l ezúttal K o rá n y i S án d or aján lko
zott, kin él k ellem esebb ésalk alm az- 75
k o d ő b b társat kép zeln i sem leh et.”
Ö t hét alatt vasúton , k ocsin és jó részt g y a lo g bejárták az egész o r
szágot . . .
Érdem es v o ln a ism ern ün k azo
kat az o lva sm á n y o k a t is, a m ely ek a fiatal K o r á n y i Sán dort fo g la l
koztatták . K o r á n y i F rig yes n a g y szép irod alm i tájéko zottság át sok m e gn yilván u lásáb ó l ism erjük. E g é szen b iz o n y o s, h o g y az atyai hatás S án dorra ily e n irá n yb an is m eg n y ilv án u lt. K é ső b b i — nem szigorúan tu d o m á n y o s je lle g ű — m u n káib an K o rá n y i S án d or is g y a k ra n id é z klasszikusokat, k ü lö nösen sokszor citálja G oeth ét, a n ém et és francia filozó fu so k at.
76
Irodalm i m ű veltség e m in d en k i szá
mára, aki előadásait hallgatta, n y ilvá n v a ló v o lt. N e m kétséges, h o g y a klasszikus m ű ve ltsé g alap
jait m ár fiatal k o ráb an m egsze
rezte. E g y k ö n y v r ő l azon ban b iz tosan tu d ju k , h o g y az sokat fo g la l
koztatta és életútjában is fon to s szerepet játszo tt, ez C la u d e B er- nard m u n kája: Introduction á l’ ítude de la médecinc experimentale (B e v e zetés a kísérleti orvo stan tan ulm á
nyozásába). A k ö n y v e t atyjától kapta, m é g k lin ik ai szem eszterei
nek m egkezdése előtt, és k etten sok estét tö ltö tte k azzal, h o g y e m u n kát alaposan m egb eszélték . E k i
tűnő és alap vető m ű n ek kétségte
77
lenü l szerepe lehetett abban, h o g y K o rá n y i S án dor m ár egészen fia
talon felism erte az élettan alap vető jelen tőségét a g y a k o r la ti orvoslás
ban. D e n y ilv á n szerepe v o lt abban is — n oh a ezt n y ilv á n n em S án dor e g y e d ü l d ö n tö tte el — , h o g y avatása u tán n em k e zd e tt rö g tö n az orvo si m u n k áh oz, ha
n em a neves fizio ló g u s, G o ltz élettani intézetét kereste fel, és ott d o lg o z o tt, m ajd alaposan szem - iig y re v ette k orán a k ism ert k ü l
fö ld i in tézeteit, és csak az íg y nyert alaptudással felv érte zve fo g o tt h o zzá a g y ó g y ítá sh o z.
1 888. d ecem ber i- é n avatták or
vossá K o rá n y i Sán dort a b u d a -
78
pesti e g y e te m e n ; az 1889. év jan u árjának eleje m ár Strassburgban találja. Január 8-án írja levelét aty
jának. „ M a m ár k ö rü lb elü l ren d
bejöttem lakásom m al, és sietek tudatni m in dazt, am i apát érdekel
heti. E g y ú ttal ide m ellék elem szám adásom at, m e ly b e n e d d ig i k ia dásaimat m egláth atja apa, és szán
d ék o zom azt id ő n k én t ezen túl is tenni, nem csak azért, h o g y láthas
sák apáék, m ire k ö ltő m a k a p o tt pénzt, h an em azon kéréssel, h o g y m éltóztassék v e le m tudatn i, m i
ben szeretné apa, ha k öltség eim et másképp osztanám be . . .”
Idéztük ezt a levelet, m ert — a többi le vé lh e z hasonlóan — szá-
79
m o t ad az atya iránti m érhetetlen tiszteletről és a legteljesebb biza
lo m ró l, de e g y ú tta l a szerénység
rő l is, m e ly K o rá n y i Sándor egész életének je llem ző je . Strassburg- ban e g y ü tt d o lg o z ik és m e le g ba
rátságot k ö t Jacques L o eb b el, aki az élettani m eth od ik ák b a v eze ti be a fiatalem bert. Szám os le v é l
ben szerepel a p ro blém a, h o g y szeretne L o e b b e l ebédelni, m eg is teszi n éhányszor, de ez tú lságo
san e lő k e lő és drága, sok id ő t el
vesz. „ A p u s azt üzeni — vála
szolja az anya — , te csak L o e b b e l ebédelj, azt ő is, én is ú g y k ív á n ju k . E lőször is az m in d ig haszon, e g y m ű velt em berrel lenni, és azt 80
sem m ikép p en sem akarju k, h o g y m agad ebéd elj, azt sem , h o g y né
m et k o n y h á h o z szokjál. T u d o d , éle
tem , m in d k e ttő n k le g fő b b v á g y a , h o g y erősöd jél és hízzál. T eh át L o eb bel k e ll ebédeln i, m é g p ed ig jó h e ly t és jó l .”
A lakás, m e ly b e n K o rá n y i Sán
dor lak ik , a lk o v fé le h e ly iség b ő l és hálószobából áll. A z u tó b b i fű tet- len fo ly o só ra és e g y m ásik fűtetlen szobába n y ílik . „ A k ét k á ly h a tü- zét n em leh et k ia lu d n i h a g y n i.”
A lakás ára „ h a v i 35 M a r k ” . N e m kellem es lakás. „ K ic s it e lh a g y v a érzem m agam at í g y e g y e d ü l, m in den ösm erős n élk ü l.” A h elyzet azonban csakham ar m e g v á lto zik .
6—V . 81
„ M a v o lta m m agam at bem u tatn i G o ltzn á l, és ő ig e n szívesen lá to tt.”
E g y k éső bbi le vé lb e n : „ G o lt z na
g y o n szíves h o zzá m , és naponta e g y v a g y m ásfél óra hosszat p ro - ducálja és m a g ya rá zza n ekem ku tyak lin ik áját, am ely csakugyan re n d k ív ü l érdekes.”
E g y , az a k k o ri id ő k h ö z m érten ig e n m o d ern élettani in tézet G o ltzé, a m elyben n a g y szám ban f o l y n ak a m ű tétek k u ty á k o n . K o rá n y i is jó l elsajátítja az exp erim en tá
lis m ű tétek technikáját. A k éső bbi K o rá n y i-k lin ik á n is g y a k ra n hall
ható m ajd a m ű tétre v á ró k u ty á k ugatása és a n eg y ve n es évek b en hán yszor h a llo ttu k az ellenség szájá- 82
ból: „k u ty a k lin ik a ” . E z ju t eszü n k
be, am ik o r K o rá n y i részletes be
szám olóit olvassuk a k u ty a m ű té tekről és a kísérletezés m o d ern útjairól. L o e b v o lt az, ak i a kísér
letezés m eth od ik áib a az ú jo n co t bevezette. „C so d á la to sa n egyszerű m eth od ikái” m é ly b en y o m á st g y a k oroltak a k e zd ő kutatóra.
L o eb rő l so k szor és ig e n elism e
rően ír. Első saját m ű tétéin él is Loeb segített, egészen addig, m íg m ár ön álló kísérletek v é g z é sére is lehetősége n y ílt. L o ebbel felváltva asszisztáltak egym ásn ak, a le g n a g y o b b haszon azon ban a fo ly to n o s beszélgetés v o lt, a té
mák és ered m én yek állandó m e g -
6* 8 3
beszélése. K itű n ő kísérletező G o ltz is, az in tézet v eze tő je. „ T a r tó z k o d ik h yp oth esisek felállításától — írja ró la K o rá n y i — , am i a m ai v ilág b an ig e n jó p éld a.” N e m a hipo tézisek ellen v an kifogása, hanem a kísérleti a d atok k al alá n em tám asztott, üres hipotézisek ellen.
1889. feb ruár 2 -i leveléb en szá
m o l be a M am án ak e g y G oltzn ál e lk ö ltö tt e b é d rő l: „E lő s z ö r v o lt valam i v a d b ó l készü lt leves, m e
ly e t e g y n a g y leveses tálban tettek az asztalra és a házi asszony osz
to tt k i, aki v a la m ik o r, de ig e n régen, n a g y o n szép lehetett és igen m ű ve lt asszony. P sy ch o lo g ia , 84
Shakespeare, G o eth e v o lta k a té
m ák. A zu tá n jö t t a sódar, ő z és tészta. Ú g y látszik, h o g y itt nem csak a v en d é g lő k b e n van szám ű zve a v íz az asztalról, és én m ár m ajd m e g fú lta m e g y k o r ty vízért, de arról le k e llett m o n d an o m . V e n d é g n em v o lt más, m in t G o ltz - nak e g y vén kisasszony testvére, aki N o strad am ust olvassa. G o ltz ig e n csinosan la k ik , n a g y o n szép képei van n ak . .
E b b ő l a le vé lb ő l, és sok m ásból is, kedves h u m o r csendül k i. Ism ét sokkal k éső bbi é v e k ju tn a k az eszünkbe. E béd K o rá n y i Sándor
nál, a V á ci utcában. F ehér kesztyűs inas — e g y b e n so fő r is — viszi
85
k ö rü l a tálat. És a tém a Shakes
peare, G oeth e, etika, konstellá- ciós p a to ló g ia . . .
E g y re jo b b a n beleássa m agát az idegélettan a k k ori irodalm ába. T ü relm esen és szorgalm asan d o lg o z ik , a k ezd eti sikertelenségek n em k e d - vetlen ítik el. „T a n u lm á n y a im ró l apának csak ö rö m m e l referálha
to k ; ám bár m ost csa k u g ya n n em m o n d h a to m el, h o g y ön álló m u n káim m a l szerencsés v o ln ék . A corpus callosu m átm etszése b iz o n y csak csalódáshoz v e z e t e t t . . . ed
d ig i összes m e g fig y e lése im e do
lo g b a n értéktelenek. D e az első kísérletekb ől m a g a m sem re
m én ylettem ig e n sokat.”
86
M ár m ost k ialak u l késő bbi kriti
kája saját m u n k áiv al szem ben, sze
rénysége és az a tö rekvése, h o g y csak o lya n adat k e rü ljö n közlésre, m ely m in d en k ö r ü lm é n y e k k ö zö tt m egállja a h ely é t. „ . . .Ezen felfogást itten , a k ik k el k ö z ö lte m , hiszik, de L o e b tanácsát e lfo g a dom , és ezen m ár ú g y se m új ada
to k közlését e lh a g y o m , m ert p o lé m iához v eze tn é n e k a Ferrier isk o
lájával szem ben, am ihez n em ér
zem m agam at elég erősn ek.”
M ás tekin télyes tu d ó so k k al is m egism erkedik. „ N a u n y n , aki
nek tegn ap elő tt bem u tattak, tisz
teletét k ü ld i A p á n a k .” „ R e c k - linghausenhez já ro k , aki n a g yo n
