• Nem Talált Eredményt

A MÜLT MAGYAR TUDÓSAI FŐSZERKESZTŐ :

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A MÜLT MAGYAR TUDÓSAI FŐSZERKESZTŐ :"

Copied!
84
0
0

Teljes szövegt

(1)

A M ÜLT MAGYAR TUDÓSAI

FŐSZERKESZTŐ : T O L N A I G Á B O R TECHNIKAI SZERKESZTŐ:

SZALAI SÁ N D O R N É

(2)

¿ r l W

M Ó R A LÁ SZLÓ

VARGA JÓZSEF

MTAK 0 00018 I i 1730 É

m

AKADÉM IAI K IA D Ó B U D APEST 1981

(3)

6 2 0 4 1 2

! M TO*

rifc*.

ISB N 963 05 2484 8 az összkiadás száma IS B N 963 05 2488 0 a kötet száma

© Akadémiai Kiadó, Budapest 1981 Móra László

Printed in Hungary

T U D . A K A I/

| K S a y v l a l t á r ./19- f t -

H A S£. j

T A R T A L O M

Bevezetés 7

Pályafutása 15

A kutató tudós és alkotó mérnök 67 Földgáz- és bauxithasznosítási

kísérletek 70

Benzingyártás szénből: a Varga-

kénhidrogén-effektus 79

Kőolaj feldolgozó munkássága:

a Varga-féle hidrokrakk-eljárás 90 A professzor és kultúrpolitikus 109

Pedagógiai működése 110

Oktatáspolitikai elvei 128

A műszaki ismeretterjesztés szolgála­

tában 138

Bibliográfia 154

5

(4)

BEVEZETÉS

V a rg a József kétszeres K ossu th -d í- jas akadém ikus — a M ű e g y e te m kém iai tech n oló g ia katedráján a n ag yh írű W a rth a V in c e és a haladó szellem ű P fe ife r Ignác professzor utóda — e g y ik e azok n ak , a k ik a legtö b b et tették a m a g y a r v e g y ­ ipar m egalapozásáért. E red m én yei a n a g y - és k ö zép n y o m ású h id ro g é - nezés terén k iem elk ed ő ek . A k ő ­ szenek, k á trá n y o k és k őo la ja k n ag yn yo m ású hid ro gén ezések o r fellép ő kinhidrogén-effektus felism e­

résével m ár fél évszázaddal ezelőtt felh ívta m agára a hazai és k ü lfö ld i

7

(5)

sz ak k ö rö k fig y e lm é t. A felszaba­

dulás után p e d ig az ásván yolajok és k á trá n y o k m o to rh a jtó a n y a g o k ­ ká v aló bontására a k ö zép n yo m áso n történ t hidrogénezés, a ró la elne­

v eze tt „Varga-hidrokrakk” -e \ )íiís k id o lgo zásával a m a g y a r tu d o ­ m án y jó hírét öreg b ítette az egész v ilág o n .

H u szo n ö t éve, h o g y alk o tó k é ­ pessége teljében, váratlan ul m e g ­ halt, ezért V a rg a Józsefet m a m ég nem szem lélhetjük tö rtén elm i tá v ­ latból. M i m aradt m e g páratlanul gazd ag és tartalm as életm ű vébő l?

A z izgalm as kérdésre csak a késői u tó k o r adhat v ég leg es választ.

„ A z o k az ip arok , m e ly e k n e k m e g ­ terem tésén és fejlesztésén o ly sokat

8

fárad o zott, to vá b b fe jlő d te k , de nem feltétlen ü l a zo k o n a n y o m o ­ k on , am elyek en ő járt. T a n ítv á ­ n yai to v á b b tanítanak és kutatnak, de n em pon tosan abban az irá n y ­ ban, am elyb en ő haladt” - v o n ja m eg a m érleget e g y ik k iv á ló tanít­

ván ya és m unkatársa, P o lin szk y K á ro ly , a m ik o r í g y fo ly ta tja — ,

„ d e ez í g y is van rendjén. A z a tu d o m án y, am it V a rg a József taní­

tott és m ű ve lt, a k ém iai tech n oló­

gia, m űszaki tu d o m á n y. A tu d o ­ m ányos és technikai forrad alo m korában p ed ig e g y m űszaki tu d o­

m án y ered m én yeit n em lehet rö­

v id tá vo n értékelni. A term észet- tu dó so kn ak ily e n szem p on tb ól k ö n n y eb b d o lg u k v an ; az ő felada-

9

(6)

tű k az élet és a term észet tö rv é n y - szerűségeinek m in él beh ató bb és p ontosabb m egism erése. N e m k ell tö rő d n iö k azzal, h o g y eredm é­

n y e ik a társadalom szám ára azon ­ nal és k ö z ve tle n ü l hasznosíthatók- e. A m ű szaki tudósnak azonban az élet m indennapi k öve te lm é n y e ih ez k e ll igazod n ia, a zo k p ed ig rohan ó korszaku nkb an szüntelenül v á l­

to zn ak. Ú j ig é n y e k h e z új n yers­

an yagok at, az új n yersa n y a g o k h o z új tech n oló g iá k at k e ll keresni.

N y ersan y a g fo rráso k elapadnak, más n y ersa n y a g o k v ég te len n ek tű­

n ő készletekben b u k k an n ak fel, am íg az ig é n y e k halad ván yszerű növekedése ezt a v ég telen t is v é g ­ legesíti.

10

H o g y ez m en n yire í g y van , arra V a rg a József m unkássága k ristály- tiszta példa. A kissárm ási fö ld g á z - forrást, am elyen szén h idrogén ­ techn ológiai kutatásait elk ezd i, az első v ilág h áb o rú t k ö v e tő békeszer­

ződés elzárja előle. K ő o la j- és földg ázkészlet hiányában az ország egyetlen m o to rh a jtó a n y a g o k k á feld olg o zh ató ásván yi kincséhez, a barnakőszénhez fo rd u l. D e k özben feltárják a lispei olajm ező k et. B e k ell záratnia szép sikerrel kecseg­

tető péti kísérleti ü zem ét, am ely az első m a g y a r m ű ben zin t á llítot­

ta elő. A lispei olaj ham arosan k i­

apad, de m áris itt van a n a g ylen - g y e li olaj. N a g y aszfalttartalm a ú j­

b ó l a rég i n y o m v o n a lra csábít és

IX

(7)

m egszü letik — m in te g y a tö b b évtized es k u tatóm u n k a szintézise­

k én t — a k őszén k átrán yok és nehéz k őo laj m a rad ékok feld olgozására egyarán t alkalm as h id ro k ra k k -e l- járás. F olytathatn án k to vá b b a g o n ­ dolatsort, am i e g y b e n válasz is len­

ne az elő b b felv etett kérdésre.

M ert ez a fo ly a m at, a nyersanya­

g o k és a te ch n o ló g iá k szüntelen cserélődése, elapadása, elavulása és m egújulása azóta is tart, h o g y V a r ­ ga József tudását és alkotóerejét n élk ü lözn ü n k k e ll.” *

M in d en haladó tudós je llem ző je a hazafiság, a m e ly az a lk o tó m u n ­

* Polinszky K á ro ly : Előszó M óra László Varga József élete és munkássága (Bp. 1969) c. könyvéhez.

12

kában n y ilv á n u l m e g , abban, h o g y m en n yit tesz tu d o m á n y a fejlő d é­

séért és a tu d o m á n y segítségével hazájáért. V a rg a József célja a m a­

g yaro rszági n yersan yagkin cs g a z­

daságos és k orszerű feld olgo zásá­

n ak elősegítése v o lt, és e feladat m egoldására szentelte tehetségét, egész m unkás életét. In tu itív k é ­ pességével előre tudta, m i az id ő ­ szerű p ro b lém a , v a g y m i lesz az a k ö z e ljö v ő b e n és e re n d k ív ü li adottság V a rg a szem élyében e g y ­ ben n ép ü n k techn ikai ráterm ett­

ségét b iz o n y ítja. A szó ig a z értel­

m ében m érn ö k v o lt, az ország iparainak legm agasabb posztján csakúgy, m in t a katedrán és az A kad ém ia tudósai k ö z ö tt. A le g ­

13

(8)

nehezebb id ő k b en is segítőkész, em beri m agatartást tanúsított. A k özéletb en és a tu d o m á n yo s v ilá g ­ ban b e tö ltö tt m agas tisztségeit p él­

d am u tató szerén ységgel viselte;

a tudós és m é m ö k g e n e rá ció k n a g y n evelője. Sohasem felejtette el k ü z­

delm es g y erm ek éveit.

14

PÁ LYA FU TÁ SA

1891. február 8-án született B u d a­

pesten, a G ellé rth e g y északi olda­

lán k a n ya rg ó Sánc utca e g y ik sze­

gényes házában. A k ö r n y é k m in t a rom antikus T ab án élt a k ö ztu d at­

ban, ahol vad sző lőlu g a sok k a l ö v e ­ zett h á zik ó k k ö z ö tt v e z e tő macs­

kaköves utcákra h alk zeneszó szű­

rő d ik k i a hangulatos kiskocsm ák­

ból. V alójában a T ab án a m ú lt szá­

zad kilencvenes éveiben k orán t­

sem v o lt ily e n id illik u s. V íz v e z e ­ ték és csatornázás n élk ü li, nedves falú házak, e m é sztő g ö d rö k k e l teli udvarok, rendezetlen, szűk siká­

(9)

to ro k — ily e n v o lt a szegényes k örn ye ze tb en la k ó k ézm ű vesek , kisip arosok n eg y ed e, ahol V a rg a József g y e rm e k é v e it tö ltö tte. A kü zd elm es ifjú k o r é lm én yei m é­

ly e n b evésőd tek szívébe, fo rm á l­

ták jellem szilárdságát.

A századforduló idején a m il­

len n iu m ot k ö v e tő gazdasági ro m ­ lással fo k o z ó d ó drágaság jár, és a cip ő g y á ra k k o n k u re n c iá ja k ö v e t­

k eztében az ön álló k é zm ű ve se k és kisiparosok h elyzete roham osan rosszabbodik, szám uk e g y re csök­

k en. M íg B udapesten 1900-ban 4092 cipész és csizm adia d o lg o ­ zo tt, 1910-ben m ár csak 2602, ezek is az ap ró jav ítá so k b ó l, folto záso k ­ b ó l élnek. A z a n ya g i nehézségek

16

k özrejátszottak abban, h o g y a ci­

pész V a rg a k é t g y e rm e k e k ö z ü l csak az elem i iskolát k itű n ően v é g ­ z ő n a g y o b b fiát, Józsefet taníttatja to vá b b , a kisebbiket fodrászn ak adja. A z apa józan ságát dicséri az is, h o g y fiát a tech n ik ai irán yú, m od ern n y e lv e k e t tan ító, g y a k o r­

latias reáliskolába íratja, m e ly a fej­

lő d ő p olgárság ig é n y e it ig y e k e zett kielégíteni, szem ben az a k k o ri úri M ag yaro rszág hivatali — értelm i­

ségi p ályára előkészítő, la tin — g ö ­ rö g m ű veltséget terjesztő gim n á­

ziu m ával.

A z iskola a bu d ai V á rh e g y dunai oldalán, 1855-ben, sárgavörös té g ­ lából n e o g ó t stílusban épített II.

kér. Á lla m i F őreáliskola (később

2 - I L 17

(10)

T o ld i Ferenc főreál, m ajd g im n á ­ ziu m ), ahol a reáliákat és a term é­

szettu d om án yok at országos hírű p e d a g ó g u so k oktatták. É rth ető, h o g y V a rg a érdeklődése is ilyen irán yban fejlő d ik , a k ém iá b ól H a n k ó V ilm o stó l, a term észet­

rajzból Paszlavszky Józseftől v é g ig jeles osztályzatot kapott. M a g y a r­

tanárának, Jánosi B élán ak b u zd í­

tására v é g z ett ö n k é p ző k ö ri tevé­

k en ység e kifejlesztette v ilág o s, sza­

batos stílusát, beszéd m odorát, m e ly n ek igen n a g y hasznát vette a későbbi m ű e g y etem i tanár és m a­

gas k ö zéleti tisztségeket b etö ltő férfiú . A k özép isk olai é v e k általá­

ban m e g h atáro zó k az egyén iség k i­

fejlődésében. V a rg a szerencséje,

h o g y az első indítást e k iv á ló tanár­

tudósoktól — m indhárm an a M a ­ gyar T u d o m á n yo s A k ad é m ia le v e ­ lező tagjai — n yerte, és képzését a M ű egyetem en hasonló kitűn ősé­

gek folytatták.

A z 1908 júniusában érettségi­

zett diákot u gyan is k ét hónap m ú l­

va a József M ű e g y e te m v e g y é sz - m érnöki szakosztályában Ilosvay Lajos, K ü rsch ák József, Sch afarzik Ferenc és Schuller A lajo s tanítják, m ajd a k ö v e tk e z ő évb en W a rth a V in ce, Szarvasy Im re és ’ S ig m o n d E lek professzorok k ezéb e k erü l.

A k ö v etelm én y ek m agasak, a m ű ­ egyetem i éve k nehézségeit fo k o z ­ za, h o g y édesapja m egh al, í g y csa­

ládja eltartásában részt k ellett v ál-

2*

19

(11)

lalnia. M ég is szép ered m én n yel zárta tan ulm án yait, és u tolsó vizs­

gáján, a m áso dik szigorlaton (a h arm ad ik szigorlatot később v e ­ zették be) a kém iai tech n o ló g iá b ó l és szerves k ém iá b ó l ötös, a készít­

m é n y ek gyártásából n ég yes érdem ­ je g g y e l h o n orálták tudását. 1912 júniusában m egkap ja v eg y é szm é r­

n ö k i ok levelét, m ely e t a n é g y éve vele e g y ü tt k ezd ett 72 társának csupán a fele szerzett m eg.

A szig orlath o z elek tro k ém iáb ó l készített d o lgo zatáb an (A methan bromozdsa csendes kisülésekkel) m e g ­ n y ilvá n u ló in tu itív készség felk e l­

tette S zarvasy Im re p rofesszor f i ­ g y e lm é t, s m e g h ívta tanszékére a fiatal v eg y é szm é rn ö k ö t. V a rg a

20

1913 januárjában m in t ideiglenes tanársegéd m e g k e zd te szolgálatát a M ű eg y etem en , a m e ly n ém i m e g ­ szakítástól e ltek in tve, k ö z e l 44 éven keresztül tartott. Jó gazdát kapott, professzora, S zarvasy aka­

dém ikus széles k ö rű tu d o m án yo s és társadalm i tevék en ységet fo ly ­ tatott, és a g y a k o rla ti élettel is szo­

ros kapcsolatot tartott az erd élyi fö ld g áz hasznosítása céljábó l v é g ­ zett kísérleteivel. K issárm ás k ö r ­ n yékén 1909-ben hatalm as m e n y - nyiségű fö ld g á z tö rt elő , m e ly e t csak 19 11 tavaszán tu d tak elzárni.

A z állam i kutatásokba b e v o n tá k Szarvasyt, ak i az 19 11/12 . tan év­

ben m egbízást k a p o tt fö ld g á z fe l­

31

(12)

használásával kém iai k észítm én yek előállítására.

A tanszéken V a rg a is részt vett a m etán csendes elek tro m os kisü­

lésekkel m egv aló síto tt b ró m o zá - sának kifejlesztésében. T apasztala­

tait a m etán és b ró m egym ásra ha­

tásának tanulm ányozásánál hasz­

nosította, s ennek alapján 19 15 -ben d o k to ri disszertációt készített, m e ly n ek sikeres m egvéd ése után, 1916-ban eln yerte a m űszaki d o k ­ to ri cím et. K ö z tu d o tt, h o g y a m ű ­ e g y e te m i do k to rátus jó v a l n a g y o b b k ö v e te lm é n y e k e t tám asztott a tu­

d o m á n y e g y e te m iv e l szem ben, ezt a technikus d o k to ro k arán ylag kis szám a is m utatta. 19 0 1-tő l — am i­

k o r a M ű e g y e te m e t felru h ázták a

m űszaki d o ktoravatás jo g á v a l — 19 16 -ig m indössze 74 d r - techn.

ok levelet adtak k i, V a r g a József v o lt a 75-ik.

A z első v ilá g h á b o rú a M ű e g y e ­ tem életét is m egzavarta, b e v o n u lt a tanszék professzora és adjun ktu­

sa. V a rg ára n a g y o n sok feladat há­

rult, am it közm egelég ed ésre v é g ­ zett, és ezért 1916 szeptem berében adjunktussá lép tették elő. A kin e­

vezéshez n ag yb an h o zzájárultak sikeres m etánbontási kísérletei.

A z t a k itü n tető feladatot kapta eredm én yei alapján, h o g y a gáz­

kitörés e g y ik színhelyén, az erd élyi M agyarsáros k özségben épített kis­

üzem i berendezésben realizálja tan­

széken fo ly ta to tt laboratóriu m i k í-

23

(13)

sérleteit. V a rg a 19 17 -b en itt b o n ­ totta el a fö ld g á z t h id ro gén re, ha­

m u tó l m entes k o ro m ra és az elek tró d gyártás n yersan yagául szolg á ló szénre. A szépen in d u ló kísérleteket az első v ilág h áb o rú t lezáró b é k e d ik tá tu m o k k ö v e tk e z ­ tében félb e kellett szakítani, m iv el a ro m án állam kezelésébe m en tek át a M a g y a r F ö ld g á z R t . erd élyi üzem ei.

A hábo rú befejezése után V a rg a adjunktus ism ét a M ű eg yetem en d o lg o z ik , és m in t a tö b b i k é zm ű ­ ves-, iparoscsaládból szárm azó o k ­ tató, tudatosan a p o lg á ri d e m o k ­ ratikus forrad alo m , m ajd a Tanács- köztársaság m ellé áll, tevőleges részt vállal az új rend építésében.

24

A m űszaki értelm iség előtt k ib o n ­ takozó p erspektívák a tu d o m án yo s tevékenységet fo k o z z á k . A z 1919.

évi m agántanári fo ly a m o d ó k k ö ­ zött ott találjuk V a rg a adjunktust.

A z elektromos kisülések kémiai hatása cím ű tá rg y k ö rb ő l a M ű e g y e te m Tanácsa V a rg á t eg y h a n g ú la g m a­

gántanárrá habilitálja.

A Tanácsköztársaság bukását k ö ­ vető ellen forrad alm i k o rm á n y za t bosszúhadjáratot in dít a forrad al­

makban tevőleges részt v ett haladó szem élyek ellen. K ö z tü k van Pfeifer Ignác professzor, a k iW a rth a utódaként 1912 óta v eze tte a ké­

miai techn ológia tanszéket. P fe i- fert szabadságolják és a g y a k o rla ­ tok vezetését és a diszciplína elő-

25

(14)

adását az 1919/20-as tan évben ösz- szevon t ta n fo ly am o n V a rg a Jó­

zsefre és P ián k Jenőre bízzák . 19 2 1- b en m egn ősü l és elveszi ifjú k o r i ideálját, L o llo k E telkát, a k ivel élete v é g é ig harm on ikus, b o ld o g családi életet é l; házasságukból 1925-ben T ib o r n ev ű fiu k született. K ö zb e n á llam k ö zi m egállapodás leh ető vé teszi, h o g y M ag yarsároson f o ly ­ tassák és befejezzék a m eg k ezd ett m u n kát. E n n e k elvégzésére 1921 — 1922-ben V a rg a a V K M - t ő l sza­

badságot k a p o tt és erd élyi m u n ­ kássága idején fo ly ta ttá k le itth o n P feifer b o szork án yp erét. A haladó szellem ű, k iv á ló professzort állá­

sában m e g h a g y já k , de m eg ro v ás­

ban részesítik a Tanácsköztársaság­

26

bán vállalt tevék en ység e m iatt.

Pfeifer azonban elked vetlen ed ett az ellene fo ly ta to tt hajsza során és n yu galo m ba v o n u lt. A m egürese­

dett k ém iai tech n o ló g ia i tanszékre 1923. augusztus 3-án n yilvá n o s rendes tanárrá a 32 éves V a rg a Józsefet n ev e zté k ki.

E m b eri tulajd on ság, h o g y az előd ök az u tó d o k ró l és fo rd ítv a, nem szívesen m on dan ak jó t. V a rg a m egcáfolta ezt az állítást; csak szé­

pet és jó t m o n d o tt P feiferről, aki­

nek szerinte a k ém iai tech n o ló g ia oktatás — tö b b ek k ö z ö tt — a m ér­

n öki-gazdasági szem lélet k id o m ­ borítását köszönh eti. K in evezésé­

vel kapcsolatban í g y n y ila tk o zo tt:

„T a rto z o m kijelen ten i, h o g y sze-

27

(15)

m é ly ile g sem m iféle cselekedetem ­ m el n em m o zd íto ttam elő e lő d ö m ­ n ek ezt az elhatározását, h o g y a M ű e g y e te m katedráját e lh agyja, és a m ik o r a sors kiszám íthatatlan aka­

ratáb ól e n g em je lö lte k k i arra, h o g y utód a le g y e k , ig y e k e z te m az ő szellem ében m ű k ö d n i és az ő n yom d ak aib an haladni to vá b b . . . Előadásai m a is k ö v e te tt p éldakén t le b e g n e k előttem , és ig y e k sz em az ő szellem éhez h ű m arad n i.”

P feifer Ignác n y . m ű e g y etem i ta­

nárral, a M a g y a r K é m ik u so k E g y e ­ sülete ü g y v e z e tő e ln ö k é ve l baráti kapcsolatot tartott később is, és tö b b a lk alo m m a l e g y ü ttm ű k ö d ­ tek, pl. 1936-ban az energia v ilá g - kon feren cia m a g y a r n em zeti b i­

zottságában. A T anácsköztársaság alatt k o m p ro m ittált, n em „á rja ” származású, baloldali g o n d o lk o ­ dású professzortársával kapcsolata az ellen forradalm i kurzusban p o li­

tikai állásfoglalást is jelen tett, m e ly bizonyára n em találk ozo tt az ural­

k od ó k ö r ö k tetszésével.

Jellem ző V a rg a szerénységére, h o g y am ik o r a tanszék élére kerül, a G ellért téri k ém iai épület I. em e­

letén e lh ely ezk ed ő rep rezen tatív, balkonos, panorám ás professzori helyiség h elyett a B u d a fo k i útra néző, e gyab lak o s kis szobában ren­

dezkedett be, előd ei n ag ym éretű helyiségét analitikai m u n k ák cél­

jára adta át. A z új tan székvezetőre m egfeszített m u n ka várt, m iv e l

29

(16)

előd e az utolsó k ét évb en szabad­

ságon v o lt, í g y a gazdátlan intézet újjászervezése, az oktatás, m ajd a k u tatói m unka m egindítása n em kis feladatot jelentett. S ik erült el­

érnie, h o g y a k ém iai tech n oló gia előadásokon és a lab oratóriu m i g y a k o rla to k o n telt ház v o lt, és ezt az új professzor világ o s, szabatos előadásm ódjának, egyenes, em b eri m agatartásának köszönh ette.

A z e g y e te m vezető sége V a rg a sokold alú tehetségét rövid esen fel­

ism erte, és a le g k ü lö n b ö z ő b b fel­

adatokkal (O rszág os K ö zép ítési T anács, O rszágos T erm észettu d o­

m án yi T anács, O rszágos Ö sztönd íj Tanács, O rszá g o s Felsőoktatási T a ­ nács tagja; a K ú ria szabadalm i ül­

30

n ök e; a S z a b v á n y ü g y i Intézet több szakbizottságának e ln ö k e ; a M a ­ gyar Á sv án yo lajb izo ttsá g elnöke stb.) bízták m eg. E tisztségek v ál­

lalásában nem a szereplési v á g y v e ­ zette, sokkal in káb b az, h o g y a fel­

kérőket n em akarta m egb ántani kérésük elutasításával. H asonló je l­

lem vonásai h o zzájárultak ahhoz, h o g y n em v o lta k ellenségei.

M ár a katedrán tö ltö tt első évei­

ben felism erte, h o g y a m ű e g y etem i professzornak szaktud om ánya állá­

sáról tájékoztatn i k ell a k ö z v é le ­ m ényt. E zért 19 2 5-től rendszeresen jelentek m eg tu d o m á n yo s ism eret- terjesztő p u b lik á ció i a T erm észet- tu dom ányi K ö z lö n y , a M a g y a r M érn ök - és É p ítész-E g y le t K ö z lö -

31

(17)

n ye, az Á sv á n y o la j, T ü zeléstech n i­

ka, T ech n ik a , V e g y i Ipar stb. ha­

sábjain. Széles k ö rű p u blicisztikai tevék en ysége a tu d o m á n y o s ism e­

retterjesztés szolgálatáb an annál tiszteletrem éltóbb , m iv e l V a rg a íz ig -v é rig tech n oló gu s, akin ek n em k en yere az írás. K e zd e ttő l fo g ­ va legfon to sabbn ak tartotta az or­

szág n yersanyagkin cseinek g a z­

daságos értékesítését. E lő szö r a ha­

zai b a u x itelő fo rd u lá so k vizsgálatá­

v al fo g la lk o z o tt az a lu m ín iu m - és cem en tg yártás szem p on tjából, de m ár 1925-ben fo g la lk o z tatta az a g o n d o la t is, h o g y a m a g y a r barna­

szen ekből b en zin t állítson elő.

E kísérletekh ez azon ban a tá rg y i feltételek a tanszéken h ián yoztak .

32

N e m v o lt m e g felelő berendezés az ország eg y e tle n m ű eg y etem én , és ennek ok a az ellen forrad alm i rend­

szer k u ltú rp olitik ája , am ely a vesz­

tes h áb o rú után saját id e o ló g ia i tá­

m aszát szolg á ló „sze lle m tu d o m á ­ n y o k a t” (teoló gia, jo g , bölcsészet) istápolta, és e lh an yago lta a m űszaki és term észettu d o m án yo k at. A h ú ­ szas é v e k k ö zep én a gazdasági ba­

jo k és n eh ézségek m in dam ellett arra késztetik a k o rm á n y t, h o g y te g y e n vala m it az alk alm azo tt tu­

d o m á n y o k fejlesztésére. K leb els- b e rg K u n ó kultuszm in iszter 1926 januárjában országos kongresszust rendezett, a m elyen a term észet-, orvo s-, m űszaki és m ezőgazd asági tu d o m á n y o k h elyzetét elem ezve,

3- n . 33

(18)

javaslatok készü ltek a b a jo k o rvo s­

lására. A z egyes tu d o m á n y o k p ro ­ m inens k ép viselő i beszám oltak a stagnálás ok airó l, k ö z ö ttü k V a rg a József A kémiai technológia múltja, jelene és jö v ő feladatai cím m e l tar­

to tt előadása m in d tá rg yá v al, m in d tö m ö r stílusával n a g y sikert ara­

to tt. L o g ik u s okfejtése azt eredm é­

n y e z i, h o g y a k u tatások finanszí­

rozására létesített O rszá g o s T e r ­ m észettu d om án yi A la p b ó l a ké­

m iai tech n o ló g ia tanszék n a g y o b b összeget k a p ott. E b b ő l V a rg a el­

sőként szerez be n ag yn y o m ású a u to k láv o t, am e ly n e k segítségével 1928-ban tatai eocén-barnaszénből fo ly é k o n y h alm azállap otú h id ro­

gén ezett term ék et sikerült előá llí-

34

tania. A k ísérletekről szám os pu b­

likáció jelen t m e g a hazai és k ü l­

föld i szak folyó iratok b an . E z ek b ő l értesült a tu d o m á n y o s v ilá g V a rg a József n ag yjelen tőség ű felfedezésé­

ről, m iszerint a szén és szénterm é­

kek hidrogénezési folyam atain ál a kén n em k atalizátorm éreg , hanem ellen kezőleg, a kén és v eg y ü le te i a hidrogénezési fo ly a m a to t n a g y ­ m értékben előseg ítik . A róla elne­

vezett „V a rg a -e ffe k tu s t” a n ém et szabadalmi h ivatal fém jelezte az­

zal, h o g y az eljárást szabadalom ­ képesnek ítélte.

Eredm ényes m unkássága elism e­

réséül a M a g y a r T u d o m á n y o s A kad ém ia 1932-ben le v e le ző tag­

jának választotta. A felv ételét

3* 35

(19)

ajánló Ilosvay Lajos, R a d o s G usz­

tá v, Szarvasy Im re és Z e m p lé n G éza tö b b ek k ö z ö tt í g y in d o k o l­

tá k javaslatukat: „ V a r g a József alkalm as katalizátoro k és katali­

zá to rk e ve ré k ek kiválasztása és a hidrogénezés le g elő n y ö seb b felté­

teleinek kikutatása útján — fiatal kora dacára — szakm ájának e g y ik legelső te k in té ly év é fe jlő d ö tt k i.

K utatásainak értékét n ö v e li az a k ö rü lm é n y , h o g y a g y a k o rla ti irá­

n y ú kérdéseknél is először a tu d o ­ m án yo s alapot kereste, és arra ig y e ­ k ezett k iép íteni a g y a k o rla ti m e g ­ oldást. K utatásainak g y a k o rla ti eredm én ye az lett, h o g y a leghasz­

n avehetetlenebb k á trá n yb ó l is k i­

fogástalan ben zin ek et tu d előállí­

36

tani. V a rg a Józsefben A k a d é m ián k e g y b u z g ó , életét a m u n kán ak szentelő ta g o t f o g n y e r n i.”

S zék fog laló ját 1933. feb ruár 13- án tartotta Szénolajok hidrogénezése nagy nyomáson c ím m el. E b b en a tatai szénből előá llíto tt „m ű -n y e rs­

olaj” 180 — 3 5 0 °C k ö z ö tt fo rr ó pár­

lataival, to vább á más hazai n yers­

anyag ben zin né alakításával k a p ­ csolatos adatokat k ö z ö lt.

Sikeres kísérletei a m ű b en zin - gyártás terén az ip ari k o rm á n y za ­ tot cselekvésre késztetik, és 1933- ban Péten V a rg a szabadalm a alap­

ján állam i ü zem et létesítettek a m a­

gyar barnaszenek lepárlási term é­

keiből m ű ben zin előállítására h id - rogénezéssel. A z ü zem et g o n d o z ó

3 7

(20)

M a g y a r H id ro b en zin R t . választ­

m án yán ak eln ö k i tisztével V a rg á t b íz ták m e g , és az ő szellem i irá n yí­

tása alatt m ű k ö d ő ü zem p éld á u l 1937/38-ban 550 tonna m ű b en zin t és 210 tonna d ízelolajat állított elő.

A z első m a g ya r m ű ben zin t g y á rtó kísérleti ü zem 1940-ig m ű k ö d ö tt, a m ik o r is a hazai olaj m e ző k feltá­

rása szükségtelenné tette to v á b b i m unkáját.

A p éti ü zem időszakában a lk al­

m a n y ílo tt arra, h o g y tapasztala­

tairó l n em ze tk ö zi fó ru m o k o n is b e­

szám oljon . í g y 1936-ban a B u d a ­ pesten tartott C I P C C (C o m ité In­

ternational P erm an ent du C a rb o n C arbu rant), m ajd a W a sh in g to n ­ ban ren d ezett III. energia v ilá g -

38

konferencián tartott előadásaiból értesültek a v ilá g szakem berei a M ag yaro rszág on v é g z e tt szénben- zingyártásról. M in d am ellett tu d o­

m ányos sikerei n em v o n tá k el az oktatástól, a m elyet m in d ig első­

rendű feladatának tekin tett. E g y professzor m egítélésén él elen ged ­ hetetlen a h allgató ságáh o z v aló kapcsolata. M in t professzor és a v eg y észm érn ö k i k ar tö b b ízb en m egválasztott dékánja, a fiatalság teljes bizalm át élvezte, az iránta m eg n y ilv án u ló szeretet abban is m eg m u ta tk o zott, h o g y a patinás M A F C 1936/37. tan évben tanár­

eln ö kévé választja, és V a rg a tiszt­

ségét 3 é v ig viseli. C sa k a k k o r vá ­ lik m eg az eg y esü lettő l, am ik o r

39

(21)

m agas k ö z éle ti m éltóságban az ipar irá n y ító posztjára kerü lt.

A m arxista történetírás ú jabb k o ­ r i kutatásai alapján a II. v ilág h áb o ­ rú so k kérdésében m a m ár tisztáb­

ban k e zd ü n k látn i. T u d ju k , h o g y az antifasiszta hatalm ak szövetsé­

g é n ek létrejöttében és k oalíciója idején b o n y o lu lt, ellentétes érde­

k e k ü tk ö z te k és tették a h elyzetet áttekinthetetlenné. V a rg a közéleti szereplése a legm agasab b gazdasági v e z e tő h elyek en tö rtén elm ü n k re n d k ív ü l n eh éz időszakára esett.

A m ik o r a k o rm á n y b a belép ett és m iniszteri tisztséget vállalt, a h iva ­ talos álláspont a h á b o rú tó l v aló távolm aradást, a sem legességet han gsúlyo zta, a m ely h ez az ország

40

alapvető érdeke fű ző d ö tt. A b éke m egőrzése, a hábo rú n ak határain­

kon k ív ü l tartása, itth o n p ed ig a term elő m u n ka fokozása a nép jó ­ létének em elése céljáb ó l; o lya n fel­

adatoknak látszottak, m ely ek et V arg a József vállalhatott, a m ik o r a m ű egyetem i katedrát a m iniszteri bársonyszékkel felcserélte.

M in d am ellett n ehezen szánta rá m agát, kin evezése k ö rü lm én y e i ezt m utatják. É p p en előadásra in du lt, am ikor n ap h eg y i (I. kér. D ezső u.

12/a.) házu k előtt gép k ocsi állt m eg. A k ocsit T e le k i P ál kü ld te, h o g y v ig y e V a rg á t a m iniszterel­

nökségre. A z e lő zm én y e k h e z tar­

to zik , h o g y a m ik o r 1939 február­

jában T e le k i elvállalta a m iniszter-

41

(22)

elnökséget, feloszlatta a parlam en­

tet és új választásokat írt k i. A vá ­ lasztásokon — m iután a b aloldali e rők et és a liberális ellen zéket visz- szaszorították — a k o rm á n y e g y e t­

len ellen felén ek a n yilaso k m arad­

tak, a k ik k el szem ben T e le k i k o r­

m án yp ártja elhatárolta m agát. Ö n ­ álló m a g ya r jo b b o ld a li m o zg a lo m m ellett tö rte k lándzsát, visszauta­

sították a n ém et és olasz fasizm us szolgai átvételét. E p o litik ájá h o z T e le k in e k becsületes, puritán és a m a g y a rsá g h o z h ű m unkatársakra v o lt szüksége, í g y érth ető, h o g y választása v o lt tanártársára esett.

V a rg a a m egbízás ellen szab ódott, azzal érvelt, h o g y n em fo g la lk o z ik p o litik áv al, í g y nem ért a m inisz-

42

terséghez. T e le k i azonban ellen t­

m ondást k izá ró h atározottságg al rávette, h o g y vállalja el a m e g b í­

zást, m in t állam titkárn ak — ú g y ­ m ond — alkalm a lesz b e g y a k o r o l­

nia m agát. V a rg a m é g k ik ö tö tte , h o g y a katedrát m in den képpen m egtartja, és csak am ik o r ezt T e le ­ ki m egíg érte, á llott k ötéln ek . A tanszék fenntartása is b iz o n y ítja, h o g y m iniszteri tisztét átm en etinek tartotta, m inisztersége alatt le g ­ alább n eg y ed év e n k é n t látog atta a tanszéket, m egh allg atta helyette­

sét, s m in den rő l tá jék o zó d o tt, am i a tanszéken történ t.

1939 m ájusában az ip a rü g y i m i­

nisztérium ba állam titkárn ak, m ajd június 26-án ip a rü g y i m iniszternek

43

(23)

n ev e zik k i. K ö z b e n a választásokon tö b b m ű e g y etem i tanártársával m a n d átu m ot szerez, S zeg ed város orszá g g y ű lési k ép viselő jév é vá ­ lasztja m eg. í g y k e zd ő d ö tt k ö zéleti szereplése, először m in t ip a rü g y i m iniszter, m ajd 1939 o k tó b erétő l a kereskedelem - és k ö zlek ed ésü g y i tárca vezetésével is m e g b ízo tt m i­

niszterként vesz részt az ország gazdasági életének irányításában, 1943 m árciusában tö rtén t le m o n ­ dásáig.

H azán k tö rtén etéből tu d ju k , h o g y előtte m ár jó n éhán y m érn ö k vezette e tárcákat. A század első évtized ében H ie ro n y m i K á ro ly , m ajd K ossuth Ferenc v ezették az ipar- és közleked és ü g y ét. A ke­

44

reskedelm i m iniszterek sorában m ű eg yetem i tanár is akadt, H er- m ann M ik sa szem élyében , aki gé­

p észm érnök v o lt, az ip a rü g y i m i­

niszterek k ö z ö tt is találun k gépész- m érn ö k öt. V a rg a az első v e g y é sz - m érnök, aki m iniszteri posztra k e ­ rült. P ro g ram ját í g y fo g a lm a zta m e g : ...n em eg yszer m on dtam , h o g y n em p o litizá lo k . M é r n ö k ­ em ber létem re csak m é rn ö k p o li­

tikát fo ly ta to k . A m érn ö k p o litik á ­ nak p e d ig alfája és óm eg ája a be­

ruházás. M e n tő i tö b b utat, vasutat, hidat, telefont, távíróh áló zatot, postaházat, ip arvállalatot ép ítü nk, annál k ö n n y eb b en , e lőn yöseb ben és annál ham arabb v á lto z ik m e g az ország belp o litik a i h e ly ze te . . .

45

(24)

B iz to n hiszem , h o g y a m agyarság­

n ak és a m a g y a r n em zetn ek le g ­ biztosabb p olitik ája az, ha k em é­

n y en d o lg o z ik .” A z ország gazda­

ságának erősítésével, a term elés fo ­ kozásával tehát az em b erib b életet, a tö m e g e k életszínvonalának em e­

lését k íván ta szolgáln i.

A náci N é m e to rszá g ró l v a llo tt felfog ását n yíltan is han goztatta, errő l szám os történ et fo rg o tt k ö z ­ szájon. V a jta László akadém ikus e m lékezete szerint például 1940- ben a m ű e g y etem i h a llg a tó k e g y csoportos találkozásán V a rg a el­

m on dta, h o g y a m a g y a r k ő o la j­

ipar b en zin t a d ott el S véd o rszág­

nak. A N é m e to rszá g o n áthaladó v a g o n o k a t azon ban a n ém etek le­

46

fog la ltá k , am i ellentétes m in den ­ f é le jo g i helyzettel, kü lön ösen a so­

kat h a n g o zta to tt n ém et — m a g y a r barátsággal. H asonló esetek ism er­

tetésével n a g yb a n elősegítette a ha llg a tó k tisztánlátását. S zavai és tettei k ö z ö tt n em v o lt e llen tm on ­ dás, a kritik u s pillan atokban m e g ­ győ ződ ése szerint cselekedett, a k ö ­ v etk ezm én yek re v a ló tekin tet nél­

kül. T ö rtén e lm i szereplését a m i­

nisztertanácsi je g y z ő k ö n y v e k és e g yéb hiteles ira to k d o k u m en tál­

ják. K ezd e tb e n az ország n em had­

viselő félk én t tá v o l m aradt a há­

b o rú tó l, és békésen közeled ett szom szédaihoz. Ju g o szlá viával is szorosabbra k ív án ta fű zn i kapcso­

latait. A k ik ü ld ö tt m a g y a r állam -

47

(25)

férfia k k ö z ö tt találju k V a rg a m i- m isztert is. Sikeres ú tju k hozzájá­

ru lt az 1940 decem b erében k ö tött barátsági szerződéshez, m elyn ek célja lett v o ln a a n ém et im p eria liz­

mussal szem ben D élk elet-E u ró p a bék éjét biztosítani.

A z esem én yek sajnos m ás irán yt vette k . 1941 m árciusában a ném e­

tek m egtám ad ták Ju goszláviát.

Á p rilis 3-án T e le k i ö n g y ilk o s lett, m ajd a k o rm á n y z ó kiadta a had­

parancsot: „ E lő r e , az ezeréves déli h atáro k ra!” A n ém etek m é g azt is k ív án tá k , h o g y k é t m o to rizá lt dan­

dár a D u n á n á tk elve, tö rjö n be Szerbiába. A m inisztertanácson ellen v éle m é n y ek h a n g zo tta k e l; a b elü g ym in iszter után V a rg a ipar-

48

ügyi m iniszter is azzal érvelt, h o g y a hadparancs csak az „ezeréves ha- tárok” -ró l szól. A z ak ció ra n em is került sor. K é t hónap m ú lva tö r­

ténelm ünk tragikus napjai k ö v e t­

keztek. Június 22-én H itler m e g ­ támadta S zovjetu n iót, 4 nap m ú lva álcázott ném et re p ü lő g é p e k Kassát bom bázták. A z állítólagos szovjet repülőtámadás hírére 1941. június 26-án a re n d k ív ü li m inisztertaná­

cson Bárdossy m in isztereln ök azt javasolta, h o g y a tám adás k ö v e t­

keztében tekintsék m a g u k at hadi­

állapotban le v ő n e k a S zo v jetu n ió ­ val. E z ellen K eresztes-Fischer b el­

ügym iniszter tö b b szö r felszólalt, B ánffy D án iel fö ld m ű v e lő d é sü g y i és V arga József ip a rü g y i m iniszte-

4- n . 49

(26)

rek csatlakoztak a b elü g y m in iszter álláspontjához, m elyb en ellen ezték a S zo v jetu n ió elleni hadiállap ot k i­

m ondását.

V a rg a nem csak k ü lp o litik a i té­

ren, han em a belp olitikában is le l­

kiism erete szavára h allgato tt. A k o rm á n y z ó v a l is szem be kerü lt, a m ik o r a H o rth y -u n o k a , a csecse­

m ő István „m eg k oron áztatásá- n ak ” k o m o ly ta la n te rv é t elítélte.

M é g azt a képtelenséget is kieszel­

ték, h o g y a g y e rm ek e t a k é t u ral­

k o d ó vallás főp ap ja felv á ltv a n ev e ­ li. „ E z t az őrületet csupán V a rg a és S zin yei-M erse m iniszterek elle­

n ezték m eg és v etették e l” — je ­ g y e zte fel n aplójába Serédi her­

cegprím ás.

5 0

1943 januárjában V o ro n y e zsn é l a szovjet hadsereg a hián yos fel­

szerelésű 2. m a g y a r hadsereget szétverte. A vereség súlyát n ö v elte a n ém etek kím életlen sége, a m a­

g y a ro k tó l a já rm ű v e k e t elszedték, a sebesülteket led o b álták a k o csik ­ ró l és hasonló em bertelen ségeket k ö v e tte k el. A fron to n elszenvedett súlyos veszteség pótlására p e d ig a ném et h ad vezetőség totális m o z­

gósítást k ö v e te lt, és az ország ösz- szes a n y a g i erőforrásán ak a háború szolgálatába állítását erőltette. Ilyen k ö rü lm én y e k k ö z ö tt V a rg a m ár lelkiism eretével összeegyezteth e­

tetlennek tartotta posztját, és fel­

m entését k é rv e, 1943 m árciusában k ilép ett a k o rm á n y b ó l. T ávozását

4 - n * 51

(27)

kétsoros hír k ö z ö lte a hivatalos lapban, n em kísérték a szokásos k ö - szönetek, kitüntetések. P e d ig m ég 1940-ben titkos tanácsosi ra n g o t k ap ott, 1942-ben C o rv in -k o sz o rú - v al tü n tették k i és az ország k ö z le ­ kedési hálózata fejlesztéséért a M a ­ g y a r É rd em ren d n ag ykeresztjét kapta m e g . H azai kitüntetések m el­

lett a szerb Szent S záva rend, az olasz K o ro n a ren d és a b o lg á r É rd em ren d n ag yk eresztjét ado­

m á n yo ztá k részére. Jellem ző , h o g y a n ém etek től soha sem m iféle elis­

m erésben n em részesült, h o lo tt a hitleri d ip lom ácia p ro p ag an d a- és vesztegetési c é lo k b ó l u gyan csak elhalm ozta kitü n tetéseivel a csatlós k o rm á n y o k tagjait.

52

A látható kitü n tetéseknél jo b ­ ban ö rü lt a b izalo m n ak , am ik o r 1942-ben S zeg ed díszpolgárává választották. A váro si határozat rávilágít á llam férfiúi sikerei forrá­

sára, az in dokolás szerint u gyan is a választás azért esett reá, m iv e l m e g ­ ism erték „ b ö lc s n y u g a lm á t, szi­

lárd felelősségérzetét, lelkiism ere­

tes gondosságát, tá rg yilag o s íté lő ­ képességét és készségét, felkészült, biztos tudását, m elegen érző e m b e­

ri szívét” . U to ls ó szereplése S op ­ ronban 1943-ban szim bo lik u s je­

lentőségű. A z 19 2 1. é v i népszava­

zásra e m lék ezn ek , a m ik o r a város m a g y a r m aradt és n em A usztriát választotta. A z ünn ep i beszéd m e g ­ tartása d em o n strációval ért fe l a

53

(28)

germ án áradat fen yegetésével szem ben. B eszédében V a rg a S zéch en yit id é zi: „M in d e n e k előtt áll elő tte m : hűség a fa jtá m h o z !”

A H a b sb u rg o k ró l m egállapítja, h o g y kisebbségi sorba akartak sü llyeszten i bennünket, m ajd m e g ­ sem m isíteni. A m ú ltró l szólt a je ­ le n n e k , célo zva arra a veszélyre,

m e ly a fasiszta n ém et b irod alo m g y ő z e lm e esetén b e k ö ve tk e zn e ha­

zánkban.

Lem ondását k ö v e tő e n ism ét el­

fo g la lja h elyét a M ű e g y e te m kated­

ráján. F olytatta az oktatási és a k u ­ tatási m u n kát, m e ly h e z felhasznál­

ta az ip a rh o z fű z ő d ő kapcsolatait.

Szénnem esítési kísérleteit koráb ban a M Á K a n y a g ila g tám ogatta, en­

54

n ek révén az ig a zg a tó sá g eln ö k é­

n ek választották. A M Á K v o lt tiszt­

viselői, í g y dr. B e k e B éla c. e g yet, tanár elő tt ö rö k re em lékezetesek m arad n ak szavai, m e ly e k et 1943 júniusában, az állam fő születés­

napján ren dezett gyű lésen m o n ­ dott. A m ik o r felk ö szö n tö tte a k o r­

m á n yz ó t, bölcsességet k ív án t n eki, am ire n a g y szükség van , „m e r t h áború ban v a g y u n k , háborúban, m e ly n em tu d ju k , m e d d ig fo g tar­

tani és h o g y a n f o g v é g z ő d n i” . É rth ető , h o g y V a rg á t a n ém et­

barát e lem ek m egbízhatatlann ak tartották. H o g y a m eg fig y elést k ik erü lje, le k ö ltö z ö tt kenesei v illá ­ jáb a, innen járt fel az előadások m egtartására. 1944 n yarán a v illát

55

(29)

e g y S S -táb o rn o k fo g la lta el, V a r ­ g á ik kén ytelen ek B udapestre visz- szajönni. S A S b e h ív ó t k ü ld en ek részére, am it csak n a g y nehezen tu d felm en tő határozattal elhárí­

tani. N o v e m b e rb e n p e d ig arra utasítják, h o g y je len tk ezzék a N é ­ m etországba v aló kitelepítésre.

V a rg a professzor e g y szál ruhában csak ü g g y e l-b a jja l tu d o tt háza hát­

só kijáratán át elm en ek ü ln i az el­

szállítására érkezett karszalagos n y i­

lasok elő l. O rvo sb arátai segítségé­

v e l a bu dai Siesta Szan atórium ban vészelte át B udapest o strom át, s itt érte a felszabadulás.

H ázát a b o m b á k tön kretették, átm en etileg a M ű e g y e te m k ö z elé ­ ben k a p o tt szállást. Lakásából

56

m indössze e g y szob abú to r m a­

radván yait tudta összegyűjteni.

V a rg a professzorban azonban v o lt elég erő az újrakezdéshez. N e m h a gyta itt országu n kat, p e d ig az egész v ilá g o n ism ert n ev e ezt k ö n y - n yen le h e tő vé tette v o ln a. Szere­

tett hazájában m aradt, segített az újjáépítésben, és Széchen yi taní­

tását k ö v e tv e , tettekben m utatta m eg hűségét a m a g y a r nép iránt.

A m ásodik v ilág h áb o rú befejezé­

sét k ö v e tő ö rö m te li han gu latot ne­

héz időszak v álto tta fel. S ú lyo s ká­

r o k érték a M ű e g y e te m e t, a ké­

m iai tech n o ló g ia tanszéken is tűz p usztított, m e ly a k ö n y v tá ra t és iro dai a n y a g o t — k ö z tü k V a rg a professzor szám os d ok u m en táció­

57

(30)

já t — m egsem m isítette. A tanszék m unkatársai professzorukkal az élen, a kéthón ap os ostrom alatt le­

g y e n g ü lt szervezettel k e zd tek a rom eltakarításh oz és helyreállítás­

h o z. E hősi korszak fáradságos m un kájának ered m én yek ép p en rö ­ videsen m eg k e zd ő d ö tt az oktatás, m e ly b e fon to s újításként a la b o ­ rató riu m i ü zem i kísérleteket is be­

v ezették , a g y á ra k tó l k a p o tt és az o tt m ű k ö d ő berendezések kiseb bí­

tett másain.

1948-ban, szabadságharcunk centenáris évében , fon to s esem é­

n y e k tö rtén n ek a m ű szaki felsőo k ­ tatásban. A z átszervezett B u d a ­ pesti M ű szak i E g y e te m keretében V eszp rém b en N e h é z v e g y ip a ri

58

K a rt létesítettek, m e ly 19 5 1 -tő l V eszp rém i V e g y ip a r i E g y e te m el­

nevezéssel önállóan m ű k ö d ik . P o - lin szk y K á ro ly dékán felkérésére V a rg a professzor n é g y évtized es ok tató -k u ta tó m u n k á b a n szerzett tudását V e sz p ré m b e n is k am atoz­

tatta. 1952-ben elvállalta az Á s­

v á n y o la j- és S zén feld o lg o zó Ip arok T an székén ek vezetését, am ivel n ag yb an m e g n ö v e lte a fiatal m ű ­ szaki e g y e te m tu d o m á n yo s ran g­

ját. A m ásodik katedra értékét n ö­

v eli, h o g y abban az id ő ben kerü lt sor a N a g y n y o m á s ú K ísérleti Intézet felállítására (19 5 1), és ennek m e g ­ szervezése sok m u n kát jelen tett.

A z in tézet létrejöttét — az ipar- fejlesztés szükségessége m ellett —

59

(31)

V a rg a professzor szorgalm azásá­

n ak köszönh ette, aki a k ő o la jip a r forrad alm i átalakulásának jelen ­ tőségét k iv á ló érzékkel felism erte.

A z alapítást k ö v e tő é vb en az abban az id ő ben feltárt n a g ylen - g y e li k ő o la jm ez ő hasznosítása v o lt a k ö z p o n ti feladat. E z a k őo laj erő­

sen aszfaltos v o lt, am elyn ek m o to r­

hajtó an y a g g á v a ló hid rogénezésé- h ez 700 atm oszféra n y o m á s, k ö lt­

séges berendezés k ellett. V a rg a a m e g le v ő a d ottság o k h o z keresett és talált m egoldást, a m ik o r m e g a lk o t­

ta élete fő m ű v é t, a k ö zép n yom ás m ellett alk alm azo tt h id ro k ra k k - -eljárást. 1954-ben a P éti N itr o ­ g é n m ű v e k telepén le v ő v o lt „h id - robenzin” épületében m ár m ű k ö d ö tt

60

a napi 5 — 20 tonna kapacitású fél­

üzem , ahol az első m od ern európai h idrokrakk-eljárást n a g y ü ze m i k í­

sérletre alkalm as m é rték ig sikerült k id o lg o zn i. A „V a r g a - fé le h id ro - k ra k k ” -eljárás ipari használhatósá­

gát azután a fé l- és n a g y ü ze m i k í­

sérletek teljes m értékb en ig a zolták . H azán k í g y m e g e lő z ö tt sok, a m o ­

dern k őo la j-feld o lg o zásb a n élenjá­

ró állam ot. V a rg a a n ag yn y o m ású eljárást „ó lo m lá b o n já r ó tech n o ló ­ gián ak” n evezte, és helyette ele­

gánsabb m ego ld ást talált, a k ö z ép ­ n yom áso n , m indössze 60 — 70 at­

m oszféra n yo m á so n keresztülvihe­

tő hidro k rak k olást, m ely n él fél­

an n yi h id ro gén re v o lt szükség, m int a klasszikus h id ro g é n e ző el­

ő l

(32)

járáshoz. M ó d szerév el k ö z e r ő % - ra sikerült a m otorhajtásra alkal­

mas a n y a g o k m en n yiségét fo k o z ­ ni.

E n a g y jelen tő ségű k u tató m u n ­ k a elism eréséül, a szocialista ép ítő ­ m un kában a tu d o m á n y terén elért ered m én yeiért kétszer is kitü n tet­

té k K o ssuth -d íjjal (1950, 1952).

A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é ­ m ia a felszabadulás után az elsők k ö z ö tt, 1946-ban választja m e g rendes tagjának. M in t akadém ikus, aktívan részt vesz az A k ad é m ia m unkájában. A z M T A K é m ia i O sztá ly án ak K ö z le m é n y e i szer­

kesztő b izottságának tagjakén t p é l­

dát m utat a fiata lo k n a k az A k a d é ­ m ia p eriod ikáib an p u b lik á ció iva l,

63

to vá b b á a n ag yg y ű lé se k e n , osz­

tályüléseken tartott előadásaival.

T apasztalatait, szaktudását a K é ­ m iai O sztá ly v eze tő sé g i tagjakén t és m in t az osztá lyon b elü l alakult S zervetlen T e c h n o ló g ia i F ő b izo tt­

ság és S zén tech n oló giai B izo ttsá g elnöke értékesítette.

K ö z é le ti tisztségek viselésétől sem z á rk ó z ik el. A M a g y a r K é m i­

k u so k E g y esü letén ek eln ö k ség i és választm ányi tagja és 19 5 4 -tő l ha­

láláig ta g ja a H azafias N é p fro n t O rszágos Tanácsa és a H azafias N é p fro n t O rszá g o s E ln ö k ségén ek .

D e nem csak itth o n , h an em k ü l­

fö ld ö n , fő le g a baráti állam okban is te v ék e n y k e d ik , segíti a kutatáso­

kat. 1953-ban p éld áu l P rágában

63

(33)

m in t a m a g y a r k o rm á n y b izo ttsá g v ezető je, a k é t ország h id ro gén ezé- si kutatásaira e g y ü ttm ű k ö d ési szer­

ződést k ö tö tt. Járt L e n g y e lo rszá g ­ ban és az N D K - b a n , ahol a N é m e t T u d o m á n y o s A k ad é m ia m e g h ív á ­ sára tartott előadásokat B erlin b en , B öh len b en . A z N D K - v a l k ö tö tt k ö zö s m egállapodás alapján a n ag yü ze m i kísérletekre a b ö h len i O t tó G ro te w o h l K o m b in á tb a n k e ­ rü lt sor. E zek re az 1956-os ellen - forrad alo m m iatt n em tu d o tt k i­

utazni, s rö vid d e l később m e g is betegszik. B e te g á g y á n tudja m e g , h o g y a b ö h len i n a g y ü ze m i kísér­

letek teljes sikerrel jártak. V a rg a m ár a j ö v ő terveit sz ö v ö g e ti, de n éhán y heti súlyos betegség után,

64

1956. d ecem ber 38-án m egh al.

Búcsúztatásán a k o rm á n y , az A k a ­ dém ia, az e g y e te m e k és a társadal­

m i egyesü letek k ép viselő i a legn a­

g y o b b elism eréssel ad óztak tu d o­

m ányos m ű k öd ésén ek és em bersé­

gén ek. A M a g y a r K é m ik u so k E g yesü lete em lékülésén az újonnan alapított W a rth a V in c e E m lé k ér­

m et első ízb en néhai V a rg a József professzornak ad om án yozta. A z 1959-ben alakult M a g y a r — N é m e t V a rg a T an u lm á n y i T ársaság az el­

járás m eg a lk o tó já n a k tiszteletére m in d m áig az ő n ev é t viseli. A V eszp rém i V e g y ip a ri E g y etem en 1962-ben felá llíto tt m ellszobra idé­

zi a h allgatóság em lékezetéb e sze­

retett professzorát. A p éld át az

5 - n . 65

(34)

alm a m ater is k ö v e tte , és a B u d a ­ pesti M ű szak i E g y e te m aulájában 1966-ban avatták fel b ro n z m ell­

szobrát, a M ű e g y e te m k iváló sá­

gain ak szoborcsarnokában.

t

66

A K U T A T Ó TU D Ó S ÉS A L K O T Ó M É R N Ö K

É letútja vázolásánál láthattuk, h o g y m unkássága az oktatásra, a kísér­

letezésre és ip ari m egvalósításra egyarán t kiterjedt. E hárm as tén y ­ kedés e g y sé g e jellem ezte V a r g a alkotásokban és ered m én yek b en gazd ag pályafutását. S zak tud o m á­

n ya, a k ém iai tech n o ló g ia , a m e ly ­ n ek hazai kifejlesztése — m in t azt V a rg a az 1926-ban ren d ezett o r­

szágos kongresszuson m egállapí­

totta — tanszéki előd ein ek, W a rth a és P fe ife r p ro fesszo rok n evéhez fű ző d ik . W a rth a sok old alú ku tató tevéken ysége k ö z ü l k iem eli, h o g y

67

(35)

a techn ikai v ízelem zések n él jó l felhasználható m ódszert d o lg o z o tt k i a v íz v á lto zó k em én ység én ek m eghatározására. V izsg á lta , h o g y a m a g y a r szenek k ö z ü l m e ly e k al­

kalm asak v ilá g ító g á z előállítására.

F o g la lk o z o tt a b o rvizsgálás k ém iá­

já v al, de le g n a g y o b b szeretettel a kerám ia terén m u n k álk o d o tt. K i ­ kutatta a fém csillogással ellátott tá rg y a k titk o lt készítési m ó d ját, és ennek alapján a pécsi Z s o ln a y g y á r eozin n ak n ev ezett fé m fé n y ű tár­

g y a in a k v ilá g h írt szerzett. U tó d a , P feifer Ignác, fő k é n t a m a g y a r szén féleségekből elő á llíto tt k át­

rá n y és a feld olg o zá sá va l n yerh ető olajokat vizsgálta. T ökéletesítette W a rth a v ízvizsg á lati eljárását és az

68

egyesített W a rth a — P fe ife r-f éle m ódszert a techn ikai v ízele m z é- sckre jó id eig használták.

V a rg a kutatásai je lö lté k k i a ha­

zai kém iai tech n o ló g ia eredm ényes útját. V a rg a szerint a k u tatóm u n ­ kának a jö v ő b e n to v á b b k e ll ha­

ladnia ezen az ú ton , és a v e g y ip a r leggyo rsab b an fe jlő d ő ágaira k ell orientálódnia. A k ém ia i tech n o ló ­ gia vezértém ája V a rg a időszaká­

ban m ár n em a szilikátipar, hanem a szénkém ia és az ás v á n y olaj-fel­

dolgozás. A szén h id rogénkém ia és -tech n o ló g ia ágazataiban kifejtett m unkássága részletezésénél a fö ld ­ g áz- és kőolaj-felhasználással kap­

csolatos kísérletei m ellett k ité rü n k a bauxithasznosításra v o n a tk o z ó

S -D . 69

(36)

ténykedésre, és a tu d o m á n y és g y a ­ k o rla t e g y sé g e je g y é b e n a kutatási e red m én y ek ip ari értékesítéséről is szám ot adunk.

FÖ LDG ÁZ- ÉS BAUXITHASZNOSÍTÁSI

KÍSÉRLETEK

L e g e lső tu d o m án yo s dolgozatáb an , 19 12 -b en , a m etán csendes kisülé­

sekkel v é g z ett b róm ozásával f o g ­ la lk o zo tt. A kisülések k é t fajtájá­

nak, a csúcsos és a Siem ens-féle ózon izátorban v ég b e m e n ő kisülé­

seknek elem zése után a m etán és b r ó m csendes kisülésekkel tö rtén ő egyesítésének k ö rü lm én y e it k v a li- tatíve és k v an tita tív e m eg á lla p ítot­

70

ta. E z t k ö v e tő le g m űszaki d o k to ri disszertációjában azt vizsgálta, h o g y m ik én t reagál csendes kisü­

lések hatására a b ró m és jó d a m e­

tánnal. H á ro m B erth elo t-féle elek tro lizátort kap csolt egym ás után, ezekben 110 óra alatt XI5 g fo lyó s te rm ék k eletk ezett, m e ly 25 g o ld o tt b ró m o t tartalm azott.

A csendes kisülések segítségével m egvalósítható reak ció -m ech an iz- m u sok tan ulm án yozásával m ég kevesen fo g la lk o z ta k , és V a rg a in­

tu itív képességére v a ll, h o g y m u n ­ kásságát ezek k el a v izsg á la to k k a l kezdte.

E m lítettü k , h o g y V a rg a Szarvasy Im re professzornak a fö ld g á z kém iai kihasználását célzó kutatásaiba kap -

5* 7 1

(37)

cso lód o tt be. A z itt v é g z ett sikeres m etánbontási kísérleteire 1950-ben a K ossuth-d íj átvételek or í g y e m ­ lékezett vissza: „ A z első v ilá g h á ­ b o rú alatt, m in t a tanszék szem ély­

zetéb ő l e g y e d ü l felm en tett, a m e- tán -klórozás e g y ik , n a g y m e n n y i­

ségben k eletk ező term ékén ek, a m etil-k lo rid n ak m etan ollá alakítá­

sát old ottam m e g , az elszappano- sítást n yom ás alatt v é g e z v e .” Jel­

le m ző V a rg a szerénységére, h o g y ily rö vid en beszél az első eljárás­

ró l, ahol n y o m á st alkalm azo tt, h o lo tt innen datálód ik m u n k am ó d ­ szere, a n a g y n y o m á s alkalm azása, m ely n ek to v á b b i sikereit k öszö n ­ hette. A m etil-k lo rid n ak m etan ollá alakítása v o lt az első ip ari eljárás,

7 2

m elyet V a rg a m eg v aló síto tt. Jelen­

tőségét b iz o n y ítja, h o g y az eljárást véd ő szabadalm at a H o lz v e rk o h - lungs Industrie A . G . (H IA G ) m e g ­ vette. A szintetikus m etila lk o h o l előállítása h ívta fel tehát V a rg a fig y elm ét a n yom ás alatti k ém iai reakciók jelen tő ségére a j ö v ő k é ­ m iai iparában. M a jd a m etán h ő ­ bontását tan u lm án yozta E rd é ly ­ ben, a gázöm lés színhelyén. A tisz­

ta h id ro gén előállításához a fö ld ­ gázt m agas hőm érsékletre felh e­

vítette, a m ik o r is a m etán k o ro m ra és hid ro gén re b o m lo tt. A bontást o ly kem encében v é g e z té k , a m e ly ­ ben a k eletk ező k o r o m n a g y része szénelektródok gyártására k itű n ő ­ en felhasználható reto rtagrafittá

73

(38)

tö m ö rü lt. A V a rg a által k id o lg o ­ z o tt eljárás n a g yü ze m i m eg v aló sí­

tásába a n ém et P la n ia W e rk e is be­

k ap csoló d ott.

A fö ld g á zz a l kapcsolatos kér­

désekkel a harm incas évek b en is­

m ét fo g la lk o z o tt. 193 7-ben tan­

széki m unkatársaival m etán ból és k é n b ő l 130 atm oszféra n yom á so n szénkéneget állítottak elő kén h id ­ ro g é n keletkezése m ellett. A z el­

járás közlése alapján a H I A G 1938- ban k ü lfö ld ö n n ag yb an i eljárást k ezd em én yezett. A kísérleteket 1945 telén fo ly tit tá k , és V a rg a B en ed ek P állal arra a k ö v e tk e z te ­ tésre ju to tt, h o g y a szén -d iszu lfid- gyártás m etánbázison M a g y a ro r­

szágon is gazdaságos lehet, m ert

74

ezáltal m e llő zh e tő az im p o rtált faszén n yersanyag. 1950-ben Freund M ih á ly akadém ikussal k ö ­ zösen tan u lm án yozta V a rg a a du­

nántúli k őo laj előfordulásainak fö ld g á z m ellék term ék ét és a b u - tán gázt b u tilén n é d eh id ro gén ez­

ték. V izsg á latu k a t késő bb P é tfü r- dőn kísérleti ü zem ben is foly ta ttá k . A hazai fö ld g á z k ém ia i hasznosítá­

sa szem p on tjából értékesek a zo k a kísérletek, m e ly e k et V a rg a H esp V ilm o s asszisztálásával v ég z ett. A z 1953-ban fo ly ta to tt v izsg á la to k h o z hajdú szoboszlói gázt használva k i­

m utatták, h o g y a k b . k étharm ad ­ rész szén -d iox id o t tartalm azó hazai fö ld g á z n ik k elk a ta lizá tor jelen lé­

tében 850 ° C hőm érsékleten g y a -

75

(39)

korlatilag jó hatásfokkal alakítható át 9 0 - 9 3 % - n y i , 6 0 % szén- m o n o x id tó l m entes szintézis­

gázzá.

Első föld g ázku tatásait id ő b e n a b a u x it hasznosítására v o n a tk o z ó kísérletei k ö v e tté k . A húszas éve k elején a D u n án tú l k é t h elyén , H a - lim b án és G án to n n a g y o b b b a u x it- le lő h ely e t találtak. E z a té n y és az a k ö rü lm é n y , h o g y a v ilá g h á b o rú t k ö v e tő békeszerződések k ö v e tk e z ­ tében az ország ipari érctelepeit el­

vesztette, arra késztette a szakem ­ bereket, h o g y a bauxitértékesítés- sel fo g la lk o z za n a k . S ü rg ető le g ha­

to tt, h o g y a n ém et tő k e m ár k iv e ­ tette hálóját a m a g y a r b a u x it- kincsre. A bauxithasznosítás ü g y e

7 6

íg y tú ln őtt a tech n o ló g ia p ro b lé­

máján és gazd aságp o litik ai kérdés­

sé vált. A b a u x itb ó l g y á rto tt fé m ­ a lum ín iu m h oz szükséges a lum í- n iu m -h id ro xid előállításához a n yersanyagot (nátron lúg, e lek tró­

do k stb.) k ü lfö ld rő l k ellett im p o r­

tálni. M in d e zek arra sarkallták V argát, h o g y kutatásai k ö réb e a bauxit felhasználását is bevon ja.

O ly bauxitértékesítési lehetősé­

get keresett, m e ly n e k m inden nyersanyaga itth o n m egtalálható.

Ilyennek m u ta tk o zo tt a b au xitce- m ent, m ely n ek n yersan yaga — az alum ínium előállításra értéktelen érc — nálu n k n a g y m en n yiségben rendelkezésre állt. A gánti b a u x it- féleségekkel 192 7-ben v é g z e tt k í-

77

(40)

sérleteknél k itű n t, h o g y a m észkő és b a u x it m eg felelő arán yú k e v e ­ ré k é b ő l a fran cia g y á rtm á n y ú ce­

m en ttel m in den tekin tetben e g y e ­ z ő értékű term ék állítható elő. A k í­

sérletek alapján a M Á K tatai tele­

pén elkezd te a gyártást. P ályája so­

rán m é g tö b b szö r fo g la lk o z o tt bauxittal. A felszabadulás után P o lin szk y K á ro lly a l fo ly ta to tt vizs­

gálatot a hazai b a u x ito k ahidrálá- sára. E b b e n az id ő b en a szak k ö rö­

k e t m ár n a g y m értékb en fo g la lk o z ­ tatta a b au x itce m e n tb ő l készü lt be­

to n szilárdságvesztése. Franciaor­

szágban 1940-ben b e tilto tták a b a u x itcem en t építési célokra tö r­

tén ő alkalm azását. N á lu n k 1950- ben k erü lt erre sor, és a b izottság­

7 8

n ak V a rg a v o lt az eln ö k e. T ala b ér Józsefnek a szilárdságvesztés ok a i­

ró l írt kand idátusi disszertációja (1956) op p on en sekén t is fo g la lk o ­ zo tt a fo n to s kérdéssel.

BENZINGYÁRTÁS SZÉNBŐL:

A VAR G A-KÉN H ID R O G ÉN - EFFEKTUS

A z első v ilá g h á b o rú után lé tfo n ­ tosságú le tt a m o to rh a jtó a n y a g o k im p o rttó l fü g g e tle n hazai előállí­

tása. A k ő o la ja t n é lk ü lö z ő orszá­

g o k b a n világszerte kísérletek fo ly ­ ta k a ben zin m esterséges gyártásá­

ra. A kérdést id ő szerű v é tette a p etró leum k észletek g y o rs elapadá­

sának h ied elm én k ív ü l az a tén y,

79

(41)

h o g y a szénbányászat term ékfeles­

lege rendelkezésre á llott a szénhid- rogénezéssel v aló hasznosításra.

V a rg a ú g y tekintette a tém át, m in t a m ive l az ország érdekében k ell fo g la lk o z n ia . 1925-ben ism ertté v ált, h o g y B ergiu sn ak n yom ást álló, h evített acélpalackokban, sű­

rített h id ro gén n el fo ly é k o n y hal­

m azállap o tú v e g y ü le te k k é sikerült a szeneket átalakítania. N y ilv á n ­ v a ló , h o g y n ag yn y o m ású h id ro gén jelen léte az eljárásnál n em n élk ü ­ lö zh ető . E r rő l V a rg a go n d o la tm e­

netét m ár koráb ban kialakította, és az ehhez szo lg á ló alapot akadém iai székfog lalójáb an vázo lta. E lism er­

te, h o g y B erg iu s, a h eid elb ergi e g y e te m professzora, m ódszerével

80

járható útra terelte a francia B er- th elot h id ro g én ező eljárását.

H a n g sú ly o zta azon ban , h o g y nem B erg iu s használta elsőnek a szerves v e g y ü le te k hidrogénezésére a sű­

rített m olekuláris h id ro g én t, ha­

nem Ip atijev, a m o szk v ai tü zér­

akadém ia k ém ia tanára, aki m ár 1904-ben m egszerkesztett n yom ás­

álló készülékében a naftalin hid- rálását n ag yn y o m ású reakciótér­

ben m egvaló sította.

M in d am ellett B erg iu s sikerei m egerő sítették V a rg a e lg o n d o lá ­ sait, és a hazánkban első ízben al­

k alm azott n ag yn y o m ású au to k láv - ban m e g k e zd ték a k átrán y olaj ok, valam in t k ő o la j-g á z o la jo k term i­

kus bontásának vizsgálatát. N a g y -

81

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az újság egy Thewrewk javította példánya és a szövegben említett Mit- scherlich-féle emléklap eredetije Ponori Thewrewk Aurél

Bolletino del Museo Intemazionale delle Ceramiche in Faenza 1921.. Lettere dalV Ungheria (Irén

dési kincshez, egyik nemzet sem állíthatja, hogy csak sajátja, és ugyanakkor mindkét nemzet jo g ­ gal állíthatja, hogy abban a for­. mában, a

* Erdei Ferenc munkáit, amennyiben Összegyűjtött művei között megjelentek, ebből a sorozatból idéztem.... In Industrializing

léséhez azonban új munkásokra és olyan társadalomra volt szükség, amely a tudom ányokat nagyobb mértékben becsüli m eg, mint az, amelynek keretei közt

Inkább csak a m atem atikusok számára em lítem m eg, hogy c két tartom ány két meglehetősen álta­. lános algebrai struktúrának a

(Bartók írásainak eddig legteljesebb magyar nyelvű gyűjteménye, részletes műjegy­. zékkel. Alábbi felsorolásunkban e

nek, aki ekkor írta naplójába, hogy az elenzéki kör a jakobinus klub megfelelője, s alelnöke, Fényes „a magyar Marat, akihez képest még Robespierre