A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FŐSZERKESZTŐ:

A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI

FŐSZERKESZTŐ:

T O LN A I G Á B O R

TECHNIKAI SZERKESZTŐ:

SZALAI S Á N D O R N É

K U L C SÁ R K Á LM Á N

ERDEI FERENC

AKADÉM IAI KIAD Ó BU D APEST 1988

MTAK

6 6 4 2 6 3

MAGYAR

■imfflMÁHYOS AKADÉMIA KOMYV7ÁRA

I S B N 96305 5215 9

© Akadémiai Kiadó, Budapest 1988 Kulcsár Kálmán

Printed in Hungary

TARTALOM

Tudós és politikus Kelet-Európában 7 Erdei Ferenc és a magyar társadalom

modernizációja (A tudós és politikus

életútja) 52

Erdei Ferenc- a társadalomkutató (Ered­

mények, dilemmák) 187

A z életút állomásai 324

Hivatkozott irodalom 339

Bibliográfia 346

5

TU D Ó S ÉS POLITIKUS KELE T-E U R Ó PÁ B A N

A N e m z e tk ö z i P o litik a tu d o m án y i Társaság 1985. é v i X III. V ilá g - kongresszusán az e g y ik neves e lő ­ adó, K aran S in g h in d iai ku tató és p olitik us m o n d otta, h o g y — elté­

rő en az európai m o d e lltő l — Indiá­

ban a p o litik a i g o n d o lk o d ó általá­

ban p o litik u sk én t is fellép ett. G an ­ dhi n agysága egyarán t m eg m u ta t­

k o z o tt p o litik ai id eo lóg u sk én t és m o zg a lm i vezető k én t. O ly a n ez — fo ly ta tta — , m intha M a r x vezette v o ln a az orosz forradalm at.

A p ro b lém a azon ban — K aran S in g h kissé e ln a g y o lt m egállap í-

tását is felb o n tv a — szélesebben fogalm azh ató m e g . Éppen M a rx és az orosz forrad alo m idézett példája je lz i, h o g y a k e let- és kelet- közép -eu ró p ai periféria, eltérően a n y u g a ti cen trum tól, v é g ü l is u g y a n ú g y összekapcsolta a n a g y fo rm átu m ú p o litik a i g o n d o lk o d ó t és a p o litik aila g is cselekvő em bert, m in t a h o gyan ez G andhi alakjá­

ban m egvalósu lt. Len in g o n d o l­

k o d ó i teljesítm énye éppen a tár­

sadalom elem zésre ép ült p o litik a - tu d om ányban v o lt a le g n a g y o b b , és ez alapozta m eg p o litik a i telje­

sítm ényét is. A fiatal E rd ei Ferenc m eglátta ezt a sajátosságot, kissé

„sajátosan” fo g a lm a zva : „ . . .M a rx A n gliában várta a p ro letárfo rra­

dalm at, és Lenin O roszországban m egcsinálta! E g yáltalán Len in t fe lfo g n i leg k evésb é e g y m arxista k é p e s . . . Igazában azt hiszem , az a n em zedék fo g ja fel, a m e ly k irg iz v a g y kisorosz m iv o ltá b ó l Lenin országában le tt ku ltúrem berré.

Som m ásan: M a r x e g y j ó svádájú k ö tö z k ö d ő és kellem etlen zsidó, aki a tő k e — m un ka, szellem — anyag polaritást visszájára ford íto tta , v i­

szont Lenin zseni és orosz, aki fö lfo g o tt m in d en t a v ilá g b ó l, és hazája fe lő l a v ég te len ig fejleszt­

h ető alapokat ra k o tt le. És k ö z b e n harcolt, és a harcban használta azt is, am it M a r x csinált. D e ezen k ívü l m i m in den t m é g ! ! !” N e m tartoz­

hat m ost id e term észetesen M a rx

és Lenin teljesítm ényének elem zése és értékelése (K ulcsár 1986, 395—

420; K u lcsár 1987, 280— 284.), Erdei Ferenc azonban o lya n törté­

neti h elyzetet ism ert fel, am ely nem csupán m egérteti a G an d h i- és Lenin-típusú g o n d o lk o d ó k -p o liti- ku sok g o n d o lk o d ó i és cselekvői egységét, hanem ku lcsot ad e g y ­ úttal saját tevéken ysége, tudósi és p olitikusi alkata és sorsa m egérté­

séhez is.

E történeti h e ly ze t tö b b évszá­

zados kényszert je len t a történeti m egkésettség behozására, a cent­

ru m tól v a ló lem aradásnak — le g ­ újabban a világren d szer egészéhez való alkalm azkodásból k ö v e tk e z ő adaptációval is összefüg gő, olyan

p olitik ai eszm ekör és ennek m eg ­ felelő p olitik ai cselekvés kialakí­

tására, am ely képes a m odernizá­

ción ak a k elet- és k elet-k ö zép -eu - rópai ré g ió fejlődési sajátosságaira, a cen trum tól eltérő társadalm i-gaz- dasági-kulturális v iszo n y o k ra tá­

m aszkod ó m o d elljét kibontani.

E b ben a történeti helyzetb en , a m elyben a m egkésett és/illetőleg mássá fejlődés m ellett a v ilá g k ü ­ lö n b ö ző p erifériáin más és más to vább i tén y ező k , je len ség ek is hatottak, esetenként m egh atározó m értékben — pl. a kolon iális u ralo m E u róp án k ív ü l, v a g y az id egen birod alm i keretek K elet- K ö zép -E u ró p áb an , illető leg a b iro ­ dalm i szerkezettel párosult k ü ld e­

téstudat O roszországban — m in ­ den eltérés m ellett néhány tén yező k özös. Éspedig a törekvés a fel­

zárkózásra, a veszélyeztetettség tu­

data (akár m in t n em zeti v a g y k u l­

turális identitást érintő, akár m in t p olitikai veszélyeztetettség), a szán­

dék a forrad alm i v a g y forrad alm i m értékű cselekvésre. E z ek alakí­

tották ki v é g ü l is a ré g ió k történeti­

kulturális arculatát, sajátos lehető­

ségeit és szükségleteit a p olitikai id eo lógiában is k ifejező g o n d o lk o ­ dókat és p o litik ai vezető k et, akikre általánosan je lle m z ő az end ogén tén yezőkre és lehetőségekre tá­

m aszkodó, a társadalm i változást szolgáló m odellépítés, a külső m inták (korábbi és kortársi) elfo ­

g a d ó iva l és puszta k ö v e tő iv e l szem ben.

A z ily e n típusú g o n d o lk o d ó ­ cselekvő p olitikus alkat sorsának m egértésében m é g e g y sajátos — e g y é n i sorsukban g y a k ra n tragikus

— m o m en tu m m a l is szám oln i kell.

F orradalm i tö rek vésü k et tü k rö ző és irán yító p o litik a i eszm éik a k í­

v án t és v á rt g y ő z e lm ü k e t is je len tő fo rd u la t után, a társadalom alakítás új és k e m é n y feltételei k ö z ö tt n em e g y összetevőiben m e g k érd ő jelez- tettek. Éspedig annál in káb b, m inél erősebbek a külső k ö rn ye ze ti, nap­

jain k b an m ár e g y re in k áb b g lo ­ bális m éretű vé v áló hatások, am e­

ly e k az esetleges szitu ációtól fü g ­ g ő erősséggel b efolyáso lják a „ b e l­

ső ” társad alom alakító te v ék e n y ­ séget.

M in d ebben, m in d p ed ig más összefüggésben a „m é r e te k ” és az összetevők term észetesen k ü lö n ­ bözhetnek. G andhi és E rdei Ferenc összehasonlítása szinte m inden szem p on tb ól abszurd lenne, k iv é v e a történelem p rodukálta azonos von ásukat: a periférián feln ö v ő , az adott v iszo n y o k o n tényleges cselekvésükkel is válto ztató tudós- g o n d o lk o d ó -p o litik u s m ivoltu k at.

K érdés azonban, h o g y ebben az összetételben m ilyen tu d o m á n yá g ­ h o z k a p csoló dik E rdei Ferenc tu­

dósi-kutatói m unkája?

M in t ism eretes, ő „k ö zg a zd á sz­

nak” , éspedig „a g rárk özg a zd á sz­

14

n ak ” tartotta m agát, ám teljesítm é­

n y e a szo cio ló g iá b a n tű n ik a legn a­

g y o b b n a k . A lig h a feledkezh etnén k m eg azonban településtud om án yi, k ö zig azg atási, szervezéselm életi tu­

do m án yo s m unkásságáról. M in d ­ e g y ik tu d o m á n yá g a t érin tő tevé­

ken ység éb en o tt találtun k valam i tö bb letet is, v a la m it szinte m ind­

e g y ik m ásik érin tett tu d o m á n y á g ­ b ó l, s valam iféle sajátos p olitik ai elem et. N e m csa k ez u tó b b i m o ­ m en tu m m on datja azon ban v elem , h o g y ha valam i összefogja E rdei Ferenc tu do m án yo s m unkásságát, az egyes tu d o m án yágak b an elért ered m én yeit, a k k o r ez az a szem ­ p o n t, a m e ly m a elsősorban a p o liti­

katu d om án yban találh ató: a p o liti­

k a i v isz o n y o k , lehetőségek és m o z­

gások mögötti történeti-társadalm i tén y ező k , je len ség ek és fo ly a m a to k feltárása.

T u d ó si és p olitik u si p ályájának o lya n egybefon ód ását állítja elénk E rd ei Ferenc életm ű ve, h o g y a k e ttő t lehetetlen elválasztani. A z elválasztással m in d k ettő m eg érté­

sének lehetőségét kock áztatju k . A z p ed ig term észetes, h o g y annak a folyam atn ak — a m a g ya r társada­

lo m m egkésettségét és ennek k ö v e t­

k ezm én yeit le g y ű rn i k ív án ó m o ­ dernizáció folyam atán ak , a m e ly ­ b ő l m in t alap b ól érthető m eg m ind politikusi, m in d p e d ig ku tatói teljesítm énye — tö rtén elm i össze­

függései, n em k ü lö n b en az éppen

adott je le n k ö rü lm én y e ih e z való kapcsolódása o ly a n feltételren d­

szert a lk o t, a m e ly k u lcsot ad az életm ű egyes szakaszainak elem ­ zéséhez.

N e m g o n d o lta ezt m ásképpen E rd ei Ferenc sem . M in t ism eretes, m aga is készü lt életpályája értékelő felvázolására, m ű vein ek , e m ű v e k ­ b ő l k iv e tt szem elv én yek n ek olya n p éld á zó -elem ző összeállítására, a- m e ly a m ú ltb a visszatekintő szerző m eg je g y zé se it, re flex ió it is tartal­

m azná. A lig 61 éves k oráb an b e k ö v e tk e ze tt halála m egakad á­

ly o z ta ebben, csak a v á zla t és né­

h á n y részlet készü lt el. U tó la g állította össze a k ö tetet n éhán y történész segítségével testvéröccse,

E rdei Sándor. T anulságos ez az összeállítás. R ö v id összefoglalá­

sunk szám ára külön ösképpen . E r­

dei Ferenc ugyanis — a fennm aradt v ázla t szerint — valóságos „m á t­

rix b a ” h elyezte teljesítm ényét, a- m ely n ek egyes celláit a v ilá g tö r­

ténelem , a hazai történelem (politi­

kai és gazdasági-társadalm i) le g ­ fon tosabb esem ényei, a saját „ p á ­ ly a ” jelen tős állom ásai és azok a tém ák alkotják, am e ly ek k e l az adott időszakokban fo g la lk o z o tt.

A saját p á lya és a m a g y a r tár­

sadalom alakulását alap vetően be­

folyásoló fo ly a m a to k való b a n nem választhatók el egym ástól. M á r az induláskor e g y b e fo n ó d o tt össze­

fü gg és ez. E rdei Ferenc szám ára — 18

saját vallom ása szerint — alapvető élm énye v o lt, h o g y parasztnak született. Élete fo ly a m á n , ifjú k o rá ­ ban, n yu g a t-eu ró p ai útja állom á­

sain s n em u tolsósorban m ű veib en b irk ó zo tt ennek a létn ek ig a zi tar­

talm ával, k ö tö ttség eiv el, perspek­

tívája p ro b lém áival, m ajd alakítá­

sának napi és távlati gon d jaival.

E z a paraszti lé t azon ban sajátos v o lt. A kelet-közép-európai régió parasztságát és k ö rü lm én y e it k ö z ­ vetítette szám ára, am e ly ek e t a m egkésett fejlődés, az elmaradás form ált mássá a n yu g a t-eu ró p ai centrum fö ld m ű v elő in ek társadal­

m ához képest. E n n ek a m ásságnak a legfon to sab b vonása p ed ig — a h o gyan éppen E rdei Ferenc ism er­

te fe l — a társadalom áld való szorult­

ság v o lt. O ly a n állapot, am ely sajátos paraszti társadalm at alakí­

to tt k i és tartott életben m é g szá­

zadunk harm incas éveiben is. E n­

n ek a társadalom nak és a „ n a g y ” társadalom nak kapcsolatrendszere tö b b irán yban is m ű k ö d ö tt u gyan , de bizon yosfajta egységét (m inden belső differenciáltsága ellenére) és különállását, b izon yos értelem ben saját tö rvén yűségét m ég nem vesz­

tette el. E z a társadalom v a g y m e g ­ k ö tö tte azt, ak i beleszületett, v a g y ki kellett törni belő le, am i eg y ú tta l a k ö telék ek m egszakítását is je le n ­ tette. T e li v o lt elm aradottsággal és belső szépséggel, egyszerre éb­

resztett tehát elvetést és nosztalgiát.

Á lljo n itt m agának E rdei Ferenc­

n ek vallom ása a Parasztok cím ű m ű vén ek b e v e z e tő jé b ő l: „ A kis szentlőrinci házban, am elyben szü­

lettem , a n yu g tala n m ezővárosban , ahol n evelk ed tem , a m a k ó i k ertek ­ b en és szán tóföldeken , a m e ly ek parasztm unkára tan ítottak, soha nem m o n d tá k k i a szót. É ltün k, d o lg o ztu n k és o ly k o r m egp ih en ­ tü n k a paraszt tö rv é n y e k szerint, de m in t a zsidó k a Jeh ováét, m i sem ejtettü k k i a sorsunk n ev é t soha.

E g yszer h a n g zo tt e l a szó a szülői házban, s idézésére m intha istenek szállták v o ln a m e g a szívü nket, ú g y derm ed tü nk m eg.

Fölső iskolás v o lta m m ár, és g y a k o rta k e llett k im a ra d n o m az

előadások m iatt a sürgős m ezei m u n k áb ól, a m ik o r eg yszer n a g y ­ apám rettenetes k o m o rsá g g a l tá­

m adt apám ra m iattam . M in th a a le g fö lső á tk o t m on dta v o ln a k i, ú g y d ö rg ö tt: »Jól v a n ez íg y ? Paraszt létedre u rat n evelsz a fiad­

ból?« A z ü tő m eg á llt ben n ün k, s a bű n n eh éz tudatában apám is, aki p ed ig régen föllázad t m ár sorsunk ellen, csak g y ö n g e tagadással m ert feleim : »Hiszen nem lesz ez úr ¡N e m d o lg o zik é p p ú g y , m in t m ink? N e m paraszt ő m ost is?« — »N em !« — zú gta rá a n ag yap ám , és rid eg pa­

raszt fejét elfo rdította ró lu n k . T u d ­ ta, h o g y nem , apám is tudta, én is tudtam és szívü n k b en k o n o k elha­

tározás és hid eg félelem v e rt tanyát.

A z ó ta tu d o m én, h o g y m it je le n t parasztnak lenni.

A n n a k születtem , és hosszú éve­

ken át ú g y éltem ezt a sorsot, h o g y nem tu d tam határait, csak k e m é n y tö rv én y e it ism ertem . Ö tév es alig v o lta m m é g , a m ik o r e g y h ű vös hajnalon apám kiparan csolt az á g y b ó l, s a m a laco k m ellé állított, h o g y legeltessem ő k e t a tan ya­

gyep en. Szúrósan n y ilalltak sze­

m em b e a k o rai napsugarak és ú g y k a p k od tam a lábam a harm atos fűben , m in t a lib á k a tarlón. Fáz­

tam , a láb am szára égett a deres harm attól, sírni szerettem v o ln a , olya n k eg y e tle n n e k éreztem apám k em én y parancsát. D e aztán fö l­

száradt a harm at, átm eleg ü lt a

tiszta re g g e li le v e g ő és a m alaco k barátságosan rágcsálták k ö rü lö ttem a fü v et, re g g eli id ő re ú g y m entem m ár be a tanyába, m in t aki k iá llo tt e g y pró bát, s b o ld o g v o lta m , m ik o r anyám azzal v e tt az öléb e, h o g y

»jól van kisfiam , em ber lesz b elő ­ led«. — Ú g y értette, h o g y paraszt, s én is ú g y értettem , h o g y abban az életben ak aro m m egálln i a he­

ly e m e t, a m e ly ú g y k e zd ő d ik , m int az^én hajnali pásztorkodásom .

H ajnali fölkeléssel éltem attól k e zd v e a napjaim at. H am arosan lo v a t v ezettem az eke előtt, m a g o t szórtam a barázdába, fényesre csutakoltam regg elen te a lo va k at, szalm akötegeket raktam aratáskor a k é v é k alá, v ég te len hosszúságú

ku k oricasorok b a álltam k ö n n y ű kis k ap ával, és szénát raktam a k o ­ csira m agasan, m in t az em elet és b o ld o g v o lta m , a m ik o r a hepehu­

pás ú to n keresztül baj n élk ü l be­

hajto ttam az udvarra.

A z őszi szántást p ed ig halálom órájáig n em felejtem el. B á g y a d ­ tan tű ztek m ár a n apsugarak, s a m agasra n ő tt k órószárak o n az ö k ö rn y á l zászlaja len g ed ezett. A fö ld puha és om lós v o lt. A nyári term és hu lladékai enyészetre ké­

szen h e v erte k az ek e e lőtt, a fényes vas han gtalanu l tem ette ő k e t a sírba és párát lehelő friss fek ete han to k at fo rd íto tt fö l. N e m fáradtam el, n em éheztem m e g és n em teltem b e soha e v v e l a m u n k ával. Paraszt

v o lta m , és ú g y éltem e g y ü tt a fö ld életével, m in t ezer és m illió más paraszt.

A fa lu k b ó l összetevőd ő m ező ­ v áro so k élete ú g y v e tt k ö rü l, m in t n y u g o d t n a g y tó: tükrén játszó d o tt le m in den élm én yem és v á g y a m . Este öblös cserépkantákkal m en­

tü n k a kú tra s o tt játék o s beszédek­

k e l évő d tü n k lá n y o k és le g é n y e k k ö z ö tt; harangszó után k iü ltü n k a kiskapuba és tá vo li bölcselkedések­

k e l kísértük a v ilá g n a g y esem é­

n yeit. F érfik o ro m felé m utató v á g y a im is a p araszttörvén yek m entén tám adtak fö l. S zív m ele g ítő tervezgetésekkel o k o sk o d tam k i, m ilyen lo va im lesznek, h o l bérelem k i a tanyát, am elyen a m agam gaz­

dája leszek. K iterv e lte m , m ily e n fo r g ó szerint term elem a bú zát, takarm án yt, h a g y m á t és k u k o ricát, és h o g y a n em elek szót a g y ü le k e ­ zetben, a h o l parasztok jö n n ek össze.

A z t is kiszínezte a fan táziám , h o g y m ilyen asszony lesz m e llettem B író P an nából, s m ily e n eleven és ü gyes g y e rm e k e k népesítik m ajd be a d éli tan yaudvart.

A p á m szándékai v itte k az iskolá­

ba, s n ag ya p á m sötét tekin tete kísért utam on . O ly a n v ilá g tárult elém ezen az ú ton , am e ly n e k az ízei m egkeserítették az add ig v a ló paraszt békességet. A m eleg ítő paraszt é lm é n y e k kísértetekké fa g y ta k , és a ttó l k e zd v e k é t v ilá g k ö z t h á n y k ó d tam szom jú lélekkel.

B a ro m i erőlködéssé faju lt a fo rró n yarak m un kája és félállati v e g e ­ tálássá alacso n yo do tt a m eleg g ő z t leh elő parasztélet. A m ik o r p ed ig m eztelen szögességével je len t m eg e lőttem az úr és paraszt m ostoha testvérisége, a lázadás fo rr ó h e v ü ­ lete b u zd u lt fö l ben n em : nem , íg y élni n em leh et és n em m éltó em ­ berhez.

A z t hittem a k k o r, h o g y én m a­

g am , ruhám és g o n d olk o záso m révén áttörtem a paraszt tö rv én y e ­ k et, s nincs más hátra, m in t h o g y szabad erőkifejtéssel szolgáljam tö b b i paraszt v éreim fölszabad u ­ lását. C sa k a m ik o r tiszta európai tájakra v itt jó so rso m , a k k o r tu dtam m e g , h o g y csalóka kép zelődés ez és

sem parasztnak lenni, sem paraszt­

állap o tbó l k iem elk ed n i n em olya n egyszerű, m in t ifjú i fan táziám el­

képzelte.

N y u g a ti v áro so k utcáin ért el utolsó parasztélm én yem , am ik o r azt h ittem m ár, h o g y rég en nem v a g y o k paraszt. E g y rettenetes k é z lerántotta a leplet, am i ad dig j ó ­ ték on ya n takarta az igazságot.

»Paraszt vagy« — ég ette a fü le m dobhártyájára e g y k e g y e tle n isten­

ség s ez m o st n em legyökeresed és és bizton ságérzés v o lt, han em k e g y e tle n ítélet és ítéltetés, b é ly e g :

»paraszt vagy« , s am it szabadságnak és szárnyalásnak h ívn ak , az m in d tiltva v an előtted. M in d e n : a ten ger és a h e g y e k szépsége, a m in den t

ism erés m ám ora, a m e ző k és az ég szabad szem lélete, e g y sz ó v al m in ­ den, am it ú g y h ívn ak , h o g y sza­

badság. Paraszt v a g y , le n y ű g ö z ö tt és kip án yvázo tt.

E z zel a lesújtó élm én n yel v á l­

tottam m eg a jo g o t igazán arra, h o g y tudjam és e lm o n d jam : m it je len t parasztnak lenni. A paraszt- és n em paraszt v ilá g o k határán v a ló istenkísértő küszködések v i­

lá g íto ttá k m eg idilli parasztéletem értelm ét és olto ttá k belém az o lt- hatatlan v á g y a t: n em lenni pa­

rasztnak. A paraszt n ép ek k ö z t v aló bolyongásain^ p e d ig m egad ták a feleletet arra, h o g y h o g y a n viselik parasztsorsukat a zo k a m illió k , a k ik n ek n em adatott m eg az

egyszeri lázadás kínja és g y ö n y ö ­ rűsége.

H a én beszélek p arasztokról, m agam ró l és m a g u n k ró l beszélek, s ha érthető a n y e lv , am elyen szó­

lo k , a c ivilizá lt v ilá g fölszínén élő em ber szám ára, e lm o n d h a to m éle­

tünk rid eg titkait és keserűit szí­

v ü n k m in den v á g y á t, és elm ond ha­

tom m in den panaszunkat a nap­

sütésben é lő k felé. K ö n n y e n csor­

dul a poh ár, am ely színü ltig telt keserűséggel.

Jó, hiszen m i is tu d ju k azt, h o g y lehet paraszt m ó d o n élni, tö b b az, m in t az állat vegetálása. Jól tu d ju k, h o g y a szigorú tö rv én y ű paraszt­

k özösség biztos és bölcs form ája az együttélésn ek, s az em ber em ber

31

m ár, ha ily en b en adatott élnie.

N e m p illanatonkén t elviselhetet­

len sors ez, s jo b b , m in t ínséges p roletárnak lenni g a zd a g o k kap u ­ jáb an v a g y pincéjében. A z t is tu d­

ju k , h o g y a szellem is él félh o m á - ly ú hajlékainkban, hiszen m inden szerszám unkon m ű vi g o n d n y o m a van rajta, és h o g y m i az, m ű v e k k e l élni, azt m i tu d ju k legjob b an .

D e azt k i m on d ja, h o g y m iért k e ll parasztnak lenni ak k o r is, am i­

k o r m ár van jo b b szerszám a fö ld fölhasogatására, m in t lo v a in k által v o n t ekénk, s a m ik o r jo b b energ ia- forrás ezer van , m in t k a ru n k inai, s a m ik o r városb an is leh et élni, nem csak puszta falu k ban v a g y e lh a g y o tt tanyákon? És arra k i ad

32

feleletet, h o g y m iért élün k a k k o r is a szig o rú k özösség hínárjai k ö ­ zö tt, a m ik o r az em ber életének szabadságos szép fo rm á i is van n ak m ár a v ilág o n ? És azért k i k á rp ó to l ben n ün ket valaha, h o g y m i a k k o r is csak szerszám ainkra lo p h a tju k rá szellem ü n k alkotásait, am ik o r szerte a v ilá g o n n a g y m ű v e k élnek a m a g u k tö rv é n y e i szerint s em ­ b erek éln ek szabadon velü k?

P ró b áltu n k m i m ár ezerszer fö lh á g n i az élet m agasabb grád i­

csára, de m in d an n yiszor vissza­

taszított okos v a g y oktalan akarat.

C sa k g y ü m ö lcsein k e t és jo b b ra v a ló fiain k at fo g a d ták el tő lü n k , k it vérén ek elhullatására, k it fajtá­

já n a k m egtagadására. H a m i m a­

g u n k ak aru n k m indenestől fö l­

em elked n i arra a m ásik életszintre, ezer tő r fo g a d , s a b é ly e g ü n k e t hiá­

ba p ró b á lju k lem osn i, n em m e g y , és ha m enne, újakat ig y e k e z n e k ránk festeni, v a g y a ré g it előh ívn i.

H á n y századon keresztül v o l­

tunk b e le n y u g v ó és do lg o s parasz­

to k ! M en n y i gabon át és leöln i v a ló állatot h o rd tu n k a v áro so k k ö v é re , h o g y m agu n k n ak csak a férgese m aradt és hán y m illió g y e rm ek e t adtunk életre-halálra, h o g y csak az árn yék u k jö t t vissza.

D e m ost m ár lá zad u n k : le g ­ szebb falu in kb an n em születik g y e r e k : m in ek, h o g y szolga le g y e n , v a g y szabadnak m o n d o tt paraszt, am ik o r m i tu d ju k, h o g y paraszt­

k én t élni n em érdem es; népes v i­

dékeinkről ezrek és m illió k k eln ek fö l a hajósíp szavára és új v ilá g felé hajóznak, ahol, m o n d ják , nincse­

n ek p arasztok; le g n y o m o ru lta b b testvéreink m egtagad ják a rég i isteneket és szektákba v erő d v e , kegyesebb atyákat fo rm áln a k a m agu k képére, s a zo k h o z m en ekü l­

nek eszelős h itü k k e l; gy e rm ek e in ­ k et seregestől ad juk az iskolákba, ahol annak a m ásik életnek a tu d o­

m án yát tanítják, s n em n y u g szu n k belé, h o g y elszakadjanak tő lü n k : k ö v e te ljü k , h o g y v elü n k m aradja­

nak és segítsenek b en n ü n k et f ö l a napvilágra.

Á m ha k e m é n y és illetlen í g y a szó, beszélhetünk ú g y is, m in t aki­

35

n ek n em fáj e z a sors — hiszen a n n yit fá jt m ár, h o g y m eg k e m é ­ n yed ett a szív — , elm o n d h atom éle­

tü n ket a fölszín i v ilá g n y elv é n is.

K im o n d h ato m a szót lá g yan , k ö n n y en és derülten. Jó íze k futn ak össze a szájban, k ö n n y e d v á g y a ­ kozás k é l a szívben, s a k ép zelet idilli tájakat ra jzo l az en yh ülő szem ek elé. Széles tetejű faház ü l az A lp o k oldalán, fehér havasok v etn e k rá árn yék o t és széjjel előtte le ve g ő s v ö lg y e k n yíln ak . T eh en ek legeln ek a réten halk szavú k o lo m p - pal, s derült és elég ed ett em berek fo rg o ló d n a k k ö rü lö ttü k . V é g tele n szőn yeg k én t v irá g m e z ő k b o rítják a fö ld et és fapapucsos szótlan em ­ berek babrálnak a tö ve k e n . O d éb b

m ezei h ázak b ó l feh ér fejrevalós asszonyok in tegetn ek . S ötét v iz ű tavak m ellett feh ér d erekú n y írfák hajladoznak, apró barna tehénkék rázzák a fejü k et a laposan já r ó nap felé, és kastélyos tanyaházakban n ag y, szőke em berek szorg osk od ­ nak.

K im o n d h ato m a szót k em é n y e n és hűvösen, s k eleti tájak elevened­

n ek m eg rá. Fekete b irk á k cser­

késznek a havasok alatt és subás em berek k u k o ricak en y eret esznek a fak alyiba előtt. Piros k ötős asszonyok d o h á n ylevelek et szed­

n ek a széles v ö lg y e k b e n , szikkad t arcú em berek m e g v ízik erek e k e t hajtanak árk o lt vetem én yfö ld ek en . E zek is parasztok.

És k im o n d h a to m a szót akart n y u g a lo m m a l és lázadás n élk ü l v a ló fájdalom m al. T ágas g ró fi szérűn ro n g y o s koldussereg siratja a term ést, gubás részeg em berek pántlikás kocsin m en nek k ö v e t­

választásra, b o ltíves épület udvarán g ö rn y ed v e állnak kucsm ás ö reg ek és ékes viseletben m edd ő m enyecs­

k é k páváskodn ak fü lled t le v e g ő jű falu k házai k ö z ö tt. — E z ek is parasztok.

A k á r h o g y m o n d o m k i a szót, e g y értelem re jtő zik ben n e m in d ig a fölszíni v ilá g em b ere szám ára:

furcsák, id egen ek , titok zato sak és n yu gtalan ítók .

M in d en t szeretne k ivallan i ez az írás: am it én éltem át, am it a m a­

38

g y á r parasztság átélt és am it e g y ­ általán a parasztem ber és a paraszt­

társadalom átélt. A v allo m ás k é t- felő l szab határt m agának. A z e g y ik old alon — m iv e l az egészről akarja lefejteni a titk o t — csak általánosat m on d hat, o ly a t, am i a m indennapi je len ség ek fö lö tt is érvényes, a m ásik old alon p ed ig

— m iv e l az átélt sorsról akar szá­

m o t adni — csak az európai paraszt­

ró l tu d érth etőt m on dan i. Lehet, h o g y az ázsiai és afrikai társadalm ak­

nak és civilizá ció k n ak is van nak pa­

rasztjai, azt azonban csak az idegen szem lélő szem ével m on dhatja el az európai em ber, a k k o r is, ha paraszt.

E z h át az írás szándéka; ím e a parasztsors ú g y , a h o g y kérd és és

felelet annak az em bern ek, aki benne é l: n ek em m agam n ak, ne­

k ü n k parasztoknak és n ekü n k euró­

p aiakn ak.” (Erdei 1973, 5— 10.)

E z a vallo m ás azonban n em len­

ne teljes a m ű befejezésében írt m o n d ato k n élk ü l: „ T a g a d o m a parasztsorsot, és hiszek az em ber­

ben, aki paraszt . . . N e m lehet parasztországot építeni. H a egyszer paraszt e g y ország, a k k o r o tt épp o lya n naptalan az é g , m intha fö ­ lö tte v o ln a e g y m ásik, a m e ly ik elveszi tő le a fén y t. A z építés és a szabadság ott k e zd ő d ik , ah o l a v ilá g n em paraszt.” (Erdei 1973, 212.)

S okan észrevették — a k k o r és azóta is — , h o g y E rdei Ferenc ezzel

a m u n kájával n em csupán feltárt, de elszak ad t: n em u g y a n a paraszt­

ságtól, de a h o zzá k ap cso ló d ó illú zió k tó l. Á m B ib ó István m e g ­ fogalm azása ad való b a n k u lcsot nem csupán ehh ez a k ö n y v é h e z , hanem szinte az egész é letm ű vé­

h ez: „ A z egész m ű hitelén ek a le g n ag y o b b erőssége az, h o g y am ennyire történeti és társadalm i analízis, u g yan a n n yira szem élyes vallom ás is.” (B ib ó 1940, 505. old.)

Erdei Ferenc k o rai ifjú k o ri m ű ­ vében o tt é lt tehát az a m agatartás, am ely tudós és p olitik us szám ára egyaránt n élk ü lözh etetlen : a nosz­

talgiától, az illú z ió k tó l v a ló elsza­

kadás bátorsága. És ezt fog a lm a zta m eg élete v é g é n is a M a g y a r

Szocialista M un káspárt X . k o n g ­ resszusán: „ A történeti valóság meg­

ismerése sokszor illúziókat rombol.

E g y é n i és partikuláris (csoport- és apparátusbeli) szubjektivitásokba ü tk ö z ik , s a valóság o ly k o r általá­

nos e lv i tételein kkel v a g y éppen n a g y o n tisztelt eszm én yein k k el is szem bekerül. M in d e zt el k e ll v i­

selni ahh oz, h o g y ig a zi ism erethez és önism erethez jussu n k és szocia­

lista p olitik án k at a történeti reali­

tások ösvén yein vezethessük.’ ” (Erdei 1980, 232.)

A z illú z ió k tó l v a ló elszakadás­

nak, az illú z ió k rom bolásának, v a g y m ásképpen m o n d v a : a létező m ítoszok racionális m e g m ag y a rá ­ zásának, értelm ezésének, „k ib e szé -

lésének” — ille tő leg am i ezzel e g y e t jelen t: eloszlatása k öteles­

ségének, bár ez sokszor és sok h elyü tt p ro b lém a k én t je le n tk e ző

„fe lad at” K ö z ép -K e let-E u ró p á - ban — k ü lön ös jelen tő sége van.

T ö rtén etileg ig a zo lt, h o g y az előítéletté v a g y éppen a m ítosszá vált és k ö v esü lt ism eretek haté­

kon ya n tartják vissza az em beri gond olkodást, n eh ezítik, eseten­

ként időlegesen m eg a k ad ályo zzá k a tu d om ány fejlődését m ég a k k o r is, ha a m ítosz elem eiben — le g ­ alábbis e g y k o r — helyes ism erete­

ket tartalm azott. És n em kevésb é m e g g y ő ző en ig a zo lja a történ elem azt is, h o g y az illú zió ra és m ítoszra v a g y éppen nosztalgiára ép ült

p olitik a zsákutcába visz. A z illú zió és a m ítosz persze sokféle form áb an m egjelenh et. K ö tő d h e t eg yén i ér­

zésvilág h o z, e g y én ek v a g y csopor­

to k nosztalgiájához, azzá válhatnak m agu k at túlélt id eo lógiai elem ek, rö g ző d h etn ek a n em zeti tudatba, és sorolhatnám m ég a form ákat.

Á ltalában azonban — és ezt is j ó l látta Erdei Ferenc — érdektartalmuk is van, réteg-, szervezet-, cso p ort- és eg yén i érdekek fű ző d h etn ek h o zzájuk. A z illú zió k , a m ítoszok tu dom án yos m egközelítése, k ü ­ lönöskép p en eltakarításuk az is­

m eretek fejlődésének v a g y a reális politik a k ibon takozásának ú tjából, tehát tö b b n yire n em csupán abszt­

rakt e lvek , nézetek, b e rö g z ő d ö tt

érzések elleni k ü zd elm et je len t, hanem v a la m ily e n form áb an és m értékben érd ekeket is érint, érde­

k eket is sérthet.

A z ig a zi tudós és a j ó politikus szem élyiségét e gyarán t je lle m z i a szembenállás az illú z ió k k a l, a m íto ­ szokkal (m ég a k k o r is, ha az u tó b b i esetleg eszk ö zk én t kén ytelen hasz­

nálni őket). H a p e d ig a tudós és a politikus e g y szem élyb en ö lt testet, m int E rdei Ferenc alakjában, a k k o r a tudósi, a k u tatói tö rek vések ered­

m ényei, a ku tatói m ítosz- és illú z ió - rom bolás segítik a p o litik u st is a történelm i realitások felism erésé­

ben és a realitásoknak m egfelelő cselekvési m ó d o za to k k im u n k á­

lásában.

E rd ei Ferenc élete u tolsó — és igazáb an m ár csak halála után

„lé tr e jö tt” — m unkájának elősza­

váb an írta, h o g y egész életében k észü lt arra, am i 1945-ben b e k ö ­ v e tk eze tt „ a z egész v ilá g o n is, e hazában is” . S am it azóta tett,

„ a z is m in d annak a folytatása, szükségszerű v a g y alkalom szerű folytatása, am it 1945-ben tett, s am ire a m egelőző évek b en k észü lt.”

(Erdei, 1974, 7. old.) T u d ó si és p olitik u si alkatának, életpályájának kulcsa tehát — saját szavai szerint

— az 1945 előtti időszakban kere­

sendő.

E z a M ag y aro rszág azon b an ép­

pen a p o litik a i illú z ió k és v á g y á l­

m o k országa v o lt. A hosszú távú , 46

történeti realitásokkal szem ben ál­

lo tt az egész „ n e o b a r o k k ” társa­

dalom és vezetése. A b u k o tt — ön m agu kban is szám os v o n a tk o ­ zásban illú ziók ra ép ülő — forrad al­

m ak után m egm arad t m unkás- m o zg a lom p olitikája (ah ogyan b el­

ső vitái is jelezték ) k ö n n y en bele­

esett a v o n z ó , de az ad ott szituá­

cióban aligha reális elgo n d oláso k csapdájába. S v é g ü l „ a v ilá g válsá­

gos alakulásának” hatásai k ö z t valam iféle k iu tat kereső g o n d o l- k o d ó -író nem zedék, a m e ly rő l N é ­ m eth László azt írta, h o g y ez a

„n em zed ék csinálta m eg a m a g y a r világn ézetet” , sem tu d o tt reális, politikai alternatívát k im u n káln i.

A h o g y a n E rd ei Ferenc 1943-ban

írta e g y előadásvázlatában: „ v a ló ­ ságos tö rtén elm i esem ény, mégsem lett politikai mozgalom” . (Erdei 1984, 458.) E n n e k a sikertelenség­

n e k is szakaszai van n ak. A har­

m incas é v e k p o litik ai rendszere egyszerűen n em adott lehetoseget, m ert n em tű rt ig a zi alternatívát.

A k éső b b i időszakban p ed ig a külső p olitik ai v is z o n y o k v álto ztatták illú z ió v á a k o ráb b i törekvéseket.

„ A m a g ya r világ n ézetet csináló”

n em zedék „k iin d u ló p o n tja m ég az v o lt, h o g y szabad elhatározá­

sunktól fü g g : m ily e n lesz a tár­

sadalm unk . . . A történ elem azon­

ban — a h o g y a n N é m e th László fo ly ta tta az im én ti g o n d olatát — a fejü n kre n ő tt, s e g y ü tt csinál az

egész E u ró p án ak jö v e n d ő t. S o k k a l kevesebb lesz, am it választhatunk és so k k al tö b b , am it készen k a­

p u n k .” (N é m e th 1980, 796— 797.) H o g y a d ott történ eti h e ly ze te k ­ ben h o l van n ak az illú z ió k és hol a realitások, m e ly ik és m en n yire k ö ­ veth ető, m ik a belső fejlődés tén ye­

zői, és h o g y a n értékelhetők a külső k ö rn ye ze t viszo n ya i és hatásai, term észetesen a „fe lism e rő tő l” , a g o n d o lk o d ó tó l és a cse lek v ő tő l is fü g g . Éppen ezért lényeges k ö tő ­ dése, n osztalgiái, sőt a ben n e élő

„m íto sz o k ” , m in t a h o g y an tudása, ism eretei, képzettsége is. K e le t- K ö zép -E u ró p a története, az itt élő kis országo k és n em zetek reális feltételei g y a k ra n szültek illú zió k a t

és m ítoszokat. N e m e g y s z e r m ég a tovább élést segítve is. Ism ét N é m e th Lászlóra k e ll h iva tk o zn o m , az Áruló c. drám ájára, a m e ly n e k szem léletét tö bb en is ú g y értékel­

ték, h o g y a kis n em zet n em ism er­

heti el vereségét, árulóra v a n szük­

sége, s ily e t talált a m a g y a r n em zet is G ö rg e i A rtú rb an , aki illú zió k n élk ü l cselekedett e g y illú z ió t nem

tűrő szituációban.

A kérdés azonban m esszebbre visz. Vissza k e ll térn ünk a b ev eze­

tőben je lz e tt történ elm i p ro blém á­

h o z : az elm aradás, a m ásság k é r­

déséhez és k ö v e tk e zm é n ye ih ez.

E z ek k ö z ü l is kü lön ösen jelen tős — a tudós és a p olitik u s h e ly é n ek és le­

hetőségein ek k elet-k ö zép -eu ró p ai

összefüggéseiben (m ég a k k o r is, ha a kérdést v é g ü l is csak E rd ei Ferenc alakjával, tev ék e n ysé g é ve l össze­

függésben p ró b á lo m is m e g v ála ­ szolni) — a társad alom tu dom ány, különösképpen a p olitik u sán g o n ­ dolkod ó k u ta tó k történetszem léle­

tének e g y sajátos elem e, a tudatos társadalmi változás külső és belső

„mintájának” és tényezőinek jelentő­

sége és az ebből adódó politikai fel­

fogás.

51

ERDEI FERENC ÉS A M A G Y A R TÁ R SA D A LO M

M OD ERN IZÁ CIÓJA (A tudós és politikus életútja)

A külső m inta és követése, az ellene v a ló védekezés összefüggései, a saját m o d ell kim unkálása, ille tő leg a társadalom nak a belső tén yező k re v aló építése a m a g ya r történ elem tö bb ford ulóp on tján játszo tt m ár ig e n fontos szerepet.

A kelet-közép -eu róp ai ré g ió sajá­

tos történeti fejlődésével — első­

sorban a feudalizm us so k tekintet­

ben késő bbi és m ásként v a ló k i­

bon takozásától k e zd ő d ő m egkésett- ség, a m aga társadalm i strukturális és p o litik ai összefüggéseivel, a m od ern izáció sajátos feltételeivel

és k ö v e tk e zm é n ye iv el — kapcso­

latosjelenség ugyan is, h o g y a ré g ió társadalmi változásai jelen tő s m ér­

tékben nem szervesen k ö v e tk e z te k m agának a társadalom nak a fe jlő ­ déséből, hanem egészében v a g y részben külső tényezők hatására.

H ozzátehetem — és ez ism ét összefügg e ré g ió történ etével, a

„fo g a d ó k ö z e g ” sajátos viszo n ya i­

val, jelen ségeivel, k ia lak u lt tár­

sadalmi struktúrájával — , h o g y a külső hatás belső k ö v e tk e zm é n ye i nem egyszer to vább i késedelem ­ m el, eb b ő l is k ö v e tk e ző e n to rzu l­

tan és m ár eleve nem a k orab eli n yugat-európai szintnek m egfele­

lően b on takoztak k i. A társadalm i változás külső és belső tén yező in ek ,

e té n y e z ő k egym ásra hatásának, a k ü lső m in ta követésén ek és az ellene v a ló véd ekezésn ek tehát e ré g ió országaiban tö rtén etileg k ü ­ lö n ö sje len tő ség e v o lt, és ez a je le n ­ tőség m a sem h a g y h ató fig y e lm e n k ív ü l.

A k elet-k ö zép -eu ró p ai fejlődés elm aradottsága, sajátosságai, k ü lö ­ nösképpen az a k ö rü lm én y , h o g y a lén yeges társadalm i válto zá so k (m ég a m odernizációs fo ly a m a to t m eg elő ző en is) általában vala m i­

kép p en kü lső té n y ező k hatására és kü lső m in tát k ö v e tv e k ö v e tk e z ­ tek be, sajátos feltételrendszert jelen tettek' a m a g y a r társadalom - tu d o m á n y és k ü lön ösk ép p en a sz o cio ló g ia szám ára.

54

S m in th o g y E rd ei Ferenc tu d o ­ m ányos tevék en ységében a szocio­

ló gia k ö z p o n ti szerepet já tszo tt

— nem szocioló giai je lle g ű m u n ­ kásságában is tetten érh ető a szo­

ciológiai szem lélet — , a je lz e tt problém át egész m ű köd ésére (sőt nem zedéktársainak tevéken ységére) is in do koltan vizsg á lh atju k éppen a szociológia szem léletének alaku­

lásában.

I.

A m agyar szocioló g ia fejlődésének néhány — m áig is ható — sajátos­

ságát lén yegében m ár B o lg á r E lek m eghatározta abban a k épben, am elyet a századunk első évtized é­

ben, tehát a szocioló gia m a g y a r-

országi m egjelen ését n em sokkal k ö v e tő e n rajzolt. És ezek k ö z ü l legfon to sabb a sz o cio ló g ia politikai funkcióidnak hangsúlya.

A sz o cio ló g ia ily e n h an gsú lyo­

z o tt p o litik ai fu n k ció ját annak idején B o lg á r E lek is a speciális m a g y a r v iszo n y o k ra vezette vissza, hiszen a sz o cio ló g ia szaktudom á­

n yos kifejlőd ésén ek, tu dom ányos intézm ényesülésének és ezzel p ro - fesszionalizálódásának, a p o litik ai terü letről a tu d o m án yo s organizá­

ciók ba, a kutatási tevék en ységb e és az oktatásba v a ló kerülésének m eg van n ak a m aga feltételei.

E feltételek k ö z ü l n éh án yat — ha nem is m in d ig pontosan, de a m a­

g y a r fejlődés szám ára is p lasztiku-

san — fo g a lm a z o tt m e g A lv in G ou ldn er a k ö v e tk e z ő k b e n : C sak ott és a k k o r, am id ő n a „k eresk e­

delm i in du sztrializm u s” in tézm é­

n y i előfeltételeit teljesen m e g ­ terem tették; csak a m ik o r a k ö z ép - osztály m ár biztossá v á lt a „r é g i elit” restaurációjának lehetetlen­

sége felő l, és éppen ezért a m ú ltat már nem érezte fen yegetésn ek , a jö v ő re n ézve p e d ig n em h itt a ra­

dikális változás szükségességében

— csak a k k o r h agyh atja el a k ö z ép - osztály „ a kulturális m a ra d ván y”

elm életét, am ely a je le n feszültsé­

geit az archaikussá v á lt ré g i in téz­

m ények je len lé té ve l m agyarázza.

(Gouldner, 19 71.) H a ebben a m e g - fogalm azásban ben n e is rejlik a

sz o cio ló g ia történ eti szem lélete ta­

gadásának és ezzel ism erete k o rláto ­ zottságán ak elem e is, a m elly el sem­

m ik ép p en sem érthetek eg y e t, m é g ­ is o lya n feltételrendszert ragad m e g , a m ely v ilágo san és szervesen k i­

b o n ta k o zo tt a n y u g a ti fejlett or­

szágokban , ám am ely hosszabb id eig egyáltalán n em , és később is, a m egkésettségen túl is más k ö rü lm én y e k k ö z ö tt és más m ó ­ d o n alaku lt a k e let-k ö zép -eu ró - pai régióban.

A m a g y a r sz o cio ló g ia ú ttö rő i a X I X . század v é g é n tű n tek fel, éspedig elsősorban a jo g tu d o m á n y keretein b elü l. N a g y o n érdekes pro blém a, h o g y a p o lg á ri fejlődés tiszta jo g i k eretein ek a X I X . század

első felében v a ló k ibon takozását N ém etország ban is lassító, M a ­ gyarországon p e d ig m é g a század m ásodik felében is n eh ezítő történeti jogi gondolkodás b iz o n y o s elem ei­

ben m en n yib en készítette elő a jo g szo cio ló g ia kialakulását általá­

ban is, M ag y aro rszág o n p e d ig ezt m egelőzve a sz o cio ló g ia térh ód í­

tását is. (K ulcsár, 1987, 125— 135) A történeti j o g i go n d o lk o d á s ugyanis e g y társadalm i je len ség , a jo g esetében felfed te annak széle­

sebb társadalm i-kulturális kötöttsé­

geit. A jo g r a v o n atk o zó an is a v a ló ­ ság és a valóságos összefüggés felé irányította tehát a fig y e lm e t, ha esetleg a felism erés a 19. század elején rom antikus b u ro k b a n is

59

jelen tk e ze tt. A történeti j o g i g o n ­ dolk od ás — a m elyn ek az organiku s fejlődést k ép viselő elem e h ato tt in stru k tiv m ó d o n a szerves e v o lú ­ c ió t k ö z p o n ti g o n d ola tk én t k e zelő b io ló g ia i és kü lön ösk ép p en spen- ceri szocioló g ia elterjedésére M a ­ g yaro rszágo n — társadalm i fu n k ­ ciójában b izon yos fo k ig a trad icio­

nális jog sze m lé le te t és ezzel le g ­ alábbis b iz o n y o s tradicionális tár­

sadalm i v isz o n y o k tovább élését segítette. A történeti j o g i g o n d o l­

kodásnak az e vo lú ció g o n d olatát h o rd o zó elem e azon ban a század- fo rd u ló k ö r ü l k ia lak u ló m a g y a r szocioló giában m ár n em csupán tartalm ában, h an em társadalm i fu n k ció jáb an is átalakult, és a fej­

lődés folyto n o sság án ak g o n d o la ­ tával, az unilineáris e v o lú c ió k ö v e t­

k ezm én yein ek han gsúlyozásával m ár a M ag y aro rszág o n elm aradt, sok von atkozásb an hián yos p olg ári fejlődés kiteljesedését m o zd ította elő, és társulva a p o lg ári fejlődést igenlő p olitik ai e rők k el, szem be­

került az adott társadalm i és hatal­

mi struktúrát v é d ő hivatalos tu­

dom ánnyal.

A fejlődés unlineáris felfogásá­

ból és ennek m e g felelő en a p olg ári társadalom tudatos erősítésének igén yéb ől azonban k ö z ve tle n ü l adódott a nyugati fejlődés, a nyugati gazdasági-társadalmi-politikai rend­

szer mintaként való felfogása és elfo­

gadása. A „m in ta ” értelm ezésében

term észetesen láthatók kü lön bsé­

g e k és időben i szakaszoknak m e g ­ fele lő eltérések a század eleji m a­

g y a r szocioló gia (és a hátterét kép e­

ző p olgári radikális szellem i m o zg a ­ lo m ) alakulásában. G ratz G usztáv pl. 1905-ben fig y e lm e z te tte a H u ­ szadik Század k ö rü l tö m ö rü lő fiatal szociológu sokat, h o g y a „haladás nem k épzelhető el ú g y , ha valaki egyszerűen francia v a g y n ém et v a g y olasz eszm éket, szóval hala­

dottabb kulturák eszm éit p u r et sim ple id e akarja plántálni és az eszm ék továbbfejlesztésén akar d o l­

g o zn i, m ielő tt ezek nálu n k g y ö ­ k eret v ertek v o ln a ” , hanem azt k ell vizsgáln i, h o g y „ a m i hazai viszo n yain k m ellett, a ben n ün ket 62

fo g la lk o ztató kérdések szem pon t­

jáb ó l, szám olva a m i k u ltúrálla- potain kkal és a n álu n k létező k ü ­ lönös neh ézségekkel, m in ő új p olitikát lehetne és kellen e fo ly ­ tatni, h o g y bajainkat m egszüntes­

sük” .

E z t k ö v e tő e n azután a m a g ya r szociológia v aló b a n ig y e k e z e tt k ö ­ zelebb k erü ln i kutatásaiban is a hazai v aló ságh o z, j ó n éhán y tanul­

m ány készült — ha n em is a k ora­

beli szocioló g ia színvonalán, ha­

nem inkább szociografikus je lle g ­ gel — e g y -e g y társadalm i p ro blé­

ma m egism erése érdekében . 1910- ben azután m egszületett a p o lg á ri­

radikális szocioló g ia v eze tő alakjá­

nak, Jászi O szk árn ak m egállap í­

tása, m iszerin t „ m a m é g itt M a ­ g y a ro rsz ág o n nem csak m ennyisé­

g ile g , hanem m in ő ség ileg is más erők d o lg o zn a k , m in t k ü lfö ld ö n ; h o g y a m i le g k ö z e le b b i szükség - szerű — m ert e g y e d ü l lehetséges — felad atu nk . . . a m a g y a r jo g á lla m és ipari k ap italizm us alapjainak lerakása” . Qászi, 1910.) A „m a még”

k itétel azonban je lz i, h o g y a „ n y u ­ g at-eu ró p ai M a g y a ro rszá g ” m in t eszm én ykép , m in t m in ta m eg m a ­ radt u g y an , ám előb b szükséges a p o lg á ri d em o kratiku s társadalm i berendezkedés gazdasági és p o liti­

k ai alapjainak (a feudális fö ld b ir­

tokren dszer m egszüntetése, az ál­

talános vála sztó jo g , a k ö zig azg atás és a bíráskodás d em okratizálása,

új m unkás- és n em zetiségi tö rv é ­ n yek stb.) m egterem tése, és ez tu­

datos p o litik ai k ü zd elm et ig é n y el, íg y azután általánosabb érvén n yel is elfo gad h ató a radikális m o zg a ­ lo m m a l ö sszefü g g ő szocioló g iá ra az, am it a Magyarország története c.

k é zik ö n y v b e n Szabó M ik ló s m eg ­ állapít (H anák, 1978, 896.), éspedig Som ló B ó d o g Á llam i beavatkozás és Individualizmus c. m ű v é v e l kapcso­

latban, m iszerint „ a nem esi libe­

ralizmus n em tu datosított m o d er­

nizációs id eo ló g iá ja h elyére az új időszaknak m eg felelő en tudatosí­

tott liberális m odernizációs fe l­

fogást” állított.

Ennek a „mintakövető” szo cio ló ­ giának és a h o zzák ap cso lód ó p o liti­

kán ak kettős jelleg zetessége v o lt : eg yrészt a n y u g a ti szociológiában kifejlesztett elm életeket, m ódszere­

k e t kíván ta terjeszteni és adaptálni a hazai p ro b lém á k kutatására (m int em lítettem , b iz o n y o s m egk ésett- ségg el, és sajátos szelekcióval, M a x W e b e r n eve pl. a lig je le n ik m e g a korabeli szocioló giai m ű vek ben ), másrészt, és ez a fon to sa b b , a politikai cél a társadalomnak a nyugati minta szerinti modernizá­

lása volt.

A z első v ilág h áb o rú befejezésé­

n ek időszakában azonban világossá v ált, h o g y a n y u g a ti m in ta szerinti fejlődés az a d ott szituációb an n em lehetséges. Felesleges v o ln a azon elm élked n i, m i történ t v o ln a , „ h a ” 66

az 1918. évi ok tó b eri, ún. őszirózsás forradalom (am ely e g y é b k é n t m a­

ga is ism ét kü lső tén yező , n eveze­

tesen a vesztett h á b o rú va l já r ó k ö v etk ezm én yek fo ly tá n v á lt le­

hetségessé) v é g ü l is stabil p olgári köztársaságot, n y u g a ti m intára épített p olitik ai rendszert terem t­

hetett voln a, s nem csupán néhány hónapig kísérletezhet, m íg ú jb óli külső tén yező, az antanthatalm ak állandó n yom ása o lya n h ely ze te t alakított k i, h o g y ez a kísérlet félbem aradt. Felesleges ezen elm él­

kedni, m ár csak azért is, m ert ép­

pen e régió történeti fejlődéséhez tar­

tozott és tartozik a külső tényezők állandó és a belső feltételeket alakító hatása. A történetietlen szem lélet

67

tehát éppen az ettő l v a ló elvo n a t­

koztatás lenne.

A forrad alm at m e g e lő z ő szocio­

ló g ia „m in ta k ö v e tő ” m agatartása tu lajd on kép p en m in d k ét v o n a tk o ­ zásban lehetetlenül. Legalábbis át­

m en etileg követh etetlen v o lt a n y u g a ti szo cio ló g ia is, az 1919. évi Tanácsköztársaság n éh án y hón ap ­ já b a n id e o ló g ia i o k o k b ó l, később

p ed ig a szocioló gia m in t kifejezés is „g y an ú san h a n g zo tt” , szinte ro k o n értelm ű vé v á lt a szocializ­

mussal. A Tanácsköztársaság p o li­

tik ai rendszere az O roszországban k ialaku ló szocialista p o litik ai rend­

szer m intáját látta m aga előtt, n y ilvá n v a ló a n elutasítva a n y u g a ti típusú gazdasági és társadalm i fej- 68

lődést is. A tanácsköztársaság bu ­ kása után p e d ig a tradicionális társadalmi és állam rend vissza­

állításával — ig a z, egyes elem eiben előrehaladva — a m o d ern izáció folyam ata m égis általánosan lelas­

sult.

A k é t v ilág h áb o rú k ö z ö tti m a­

gyar társadalom ban a harm incas évek elején a sz o c io ló g ia is más je lleg g e l és b iz o n y o s f o k ig más fun kcióval je len t m e g . Igaz, a p o ­ litikai fun kció h an gsúlya m e g m a ­ radt, ám nem a m in takövetés, ha­

nem éppen e llen k e ző leg , e g y p o p u - larista m odernizációs elgo n d oláso­

kat h o rd ozó k o n cep ció keretében , az endogén erőkre támaszkodó tdrsada- lomalakítds, és ezzel összefüggésben

69

a külső mintákkal szembeni védekezés k erü lt előtérbe. (K ulcsár 1988.)

A véd ekezés alapja jelen tő s rész­

ben éppen az 1918— 19. é v i k é t forrad alo m hibáib ól, téved éseiből és bu kásából adódott. A z „ i d e g e n ­ nel szem beni v éd ek ező attitűdnek talán II. József reform törek véseivel v a g y a b u k o tt szabadságharcot k ö v e tő császári in tegráló in tézk e­

désekkel v aló szinte országos m ére­

tű szem benállás óta nem v o lt ekkora hangsúlya M ag yaro rszág on , m in t a k é t v ilá g h á b o rú k ö z ö tt.

A véd ekezésn ek term észetesen k ü ­ lö n b ö z ő tartalm a lehetett és v o lt is.

A tradicionális ren d v éd elm étő l, azaz a m o zdu latlan ságtól egészen a „m a g y a rn a k ” tek in tett v iszo ­ 70

n y o k , k u ltúra, sőt faj — p arad ox m ódon egyes tekin tetben éppen külső m intát k ö v e tő — v éd elm éig . A z a „v éd ek ezés” azonban, am ely a két v ilág h áb o rú k ö z ö tti le g tip i­

kusabb m a g ya r szo cio ló g ia i m o z­

galm ában m e g m u ta tk o zo tt, „ m in ­ taterem tő” védekezés v o lt a k ü lső­

vel, az id egen n ek tartottal szem ­ ben.

Kérdés, m i o k o zta ezt a — k o ­ rábbi m agyar történ elem ben a lig - alig m e g m u ta tk o zo tt — jelen sé­

get, am i e g y ú tta l tu lajd on kép p en jelentős fo rd u la to t is je lz e tt a m a­

gyar társadalom m o d ern izációjá­

nak folyam atában? E zú ttal u gyan is nem csupán a belső p ro b lé m á k feltárásán v o lt a h an gsúly, m ég

71

csak n em is az en d og én erőkre tám aszkod ó válto zá so k m érlege­

lésén, han em a kü lső m in tát k ö v e tő fejlődés elutasításán, a belső modell kimunkálásán.

A sok lehetséges tén yező egyes összefüggéseire m ár u taltam — bár itt h a n gsú lyo zottab ban k e ll em líteni az ún. történ elm i osztá­

ly o k , kü lön ösen a n a g y b irto k o so k és b iz o n y o s fo k ig a n ag ytő k ések re fo rm o t sem tűrő k o n z e rv a tív m agatartását — , m ások p ed ig a v o ­ n atk ozó iro d alom ban is j ó l feltár­

tak. E z e k : a p ro letárfo rra d a lom b ó l v aló kiábrándulás, a m u n kás- osztály tö rtén elm i szereplehető­

ségének — legalábbis m agyarorszá­

g i lehetőségein ek — m e g k é rd ő -

jelezése, a m arxista em igrációb an és a hazai m o zg a lo m b a n is elural­

k o d o tt szektás jelen ségek , a m a g y a r társadalom p ro blém áin ak so k te­

kintetben d o k trin ér szem lélete stb.

íg y ha v a la m ily e n hatás m e g is m aradt a k o ráb b i radikális p o lg ári szem léletű sz o cio ló g iá b ó l, a két világh áb orú k ö z ö tt a m a g ya r társadalom m egism erésére és m e g ­ változtatására is irá n y u ló törekvés más ú ton já r v a , más k ö z p o n ti p roblém a k ö ré szerveződ ve in d u lt m eg.

E z a p roblém a a b b ó l adód ott, h o g y a trianoni békeszerződés utáni m agyar társadalom ban, ha lehet, m ég inkáb b m egh atározó je lle g ű v o lt az a k ö rü lm én y , h o g y

a m e g m ű v e lt fö ld e k egyharm ad a a föld tu la jd o n o so k 3 ,5 % -án a k k e ­ zében v o lt, h o g y az 1930. évi népszám lálás adatai szerint a lakos­

ság 53 % -a a m ezőgazdaságban d o lg o z o tt, 6 3 ,7 % -a falu n lak ott.

(1900-I10Z képest tehát m ég 5 % - kal sem halad előre az u rbanizáció fo lya m ata, n em is szólva a v á ro so k urbanizációs szintjének alacsony voltá ró l.) E z aparasztság tú ln y o m ó arán yával jellem ezh e tő társadalom a m e g le v ő fö ld b irto k szerk eze tb ő l k ö v e tk e z ő e n általában is n eh éz helyzetb en v o lt. A m ező gazd aság m od ern izációja is m e g rek e d t, az iparfejlődés tá v o lró l sem tudta felszívn i a felesleges m ezőgazd asági m u n kaerőt, a településszerkezet

és az urbanizációs szint elm aradott v o lt, a közigazgatás — bár történ­

tek v álto záso k a szakszerűség érde­

kében — jelen tő s m értékb en tra­

dicionális je lle g ű m aradt stb.

U g y a n erre az id ő re v iszo n t g y a k o r­

latilag befejeződ őb en v o lt a n y u ­ gati társadalm akban a parasztság polgárosodása — jo g g a l írhatta Erdei Ferenc, h o g y „v aló ság o s parasztok m a m ár csak E u ró p a keleti országaiban v a n n a k .” T ö b b ­ nyire eltűntek a tradicionális je lle ­ g ű falvak stb. A „v a ló sá g o s” pa­

rasztság, a tradicionális paraszt­

társadalom e g y ik szerveződési e g y ­ ségével, a falu val e g y ü tt azonban Európa keleti felén is válságba kerü lt, ám anélkül, h o g y — a tár-

75

sadalom m o d ern izáció ján ak m e g ­ rekedése fo ly tá n — az itten i pa­

rasztság szám ára lehetségessé v á lt v o ln a a polgárosod ás n y u g a ti útja.

A harm incas évek b en tö b b cso­

p ortb an is szerveződ ő, saját fejlő ­ dése során is v á lto zó falu kutató m o zg a lo m (népi író k m o zg a lm a , szociográfu sm o zgalom stb. n éven is ismeretes) történelem szem lélete u g y a n tö bb szem p on tb ól is diffe­

renciált v o lt, és m in t em lítettem , v á lto z o tt is a harm incas éve k k ö z e ­ p é tő l a n eg yven es é v e k elejéig, néhány je lle m z ő von ás azon ban m in d e g y ik esetben m egállapít­

ható. E z ek — csak felsorolás­

szerűen — a k ö v e tk e z ő k . 76

— A parasztkérdés (pontosab­

ban a földkérd és) m egoldása m in t k ö z p o n ti p ro b lé m a , a társadalom ­ nak a parasztságra ép ített újjászer­

vezése, éspedig tö b b fé le v á lto za t­

ban : kapitalizálódás-polgárosodás, telepítés, sz ö v etk eze ti- és k e rt- m agyarország, n ép fő isk o lá k a pa­

rasztvezetés kiépítésére, agrárszo­

cialista elkép zelések stb.

— A n em zeti és társadalm i érté­

keknek a parasztság k özösségi érté­

keiből v a ló kibontására, újjáterem - tésére irán yuló tö rekvések (bár a pa­

raszti polgárosodás és a közösségi ér­

tékek m egm aradásának ellen tm on ­ dását m ár ak k o r is felism erték).

— Sajátos illú zió , am ely k é t form ában is jelen tk ezett: az e g y ik

77

form áb an a m ú ltb a v etítő d ö tt, n osztalgiku s-rom an tiku s paraszt- és falu k ép et őrizve , a je le n le g i válság té n y ező it — legalább rész­

b en — a ré g i falusi k özösség és tradicionális rend felbom lásában látva. A m ásik form áb an — éppen ellen kezőleg — a parasztság p o l­

gárosodásának fo ly a m atáh o z fű z ö tt illú zió k én t m u ta tk o zott, ha eseten­

kén t kétségek k el is, látva u gyan is, h o g y a p olgárosodás és a trad icio­

nális k özösségi értékek összeegyez­

tetése lehetetlen. (A d o lo g ter­

m észetéből k ö v e tk e z ik , h o g y ez a m ásodik típusú illú z ió re zig n á ció t is szült. Itt' m eg k e ll je g y e z n e m , h o g y a m agyarság h e ly é t és h e ly ­ zetét európai szem lélettel fig y e lő

7

N ém eth László k e zd e ttő l fo g v a nem tu d o tt hinn i a „ro m latlan népben” , a tradicionális közösségi form ákban, a m e ly ek b ő l k iin d u lva feleletet leh et találni a m a p ro b lé­

máira is. (Lackó 198 1, 190., 210—

211.) E z a szkepszis, am ely m égis­

csak párosult a m a g y a r társadalom és történelem sajátosságainak, a n yugatitól eltérő vonásainak fe l­

ismerésével, a k ü lső m in ták eluta­

sításával, a k é t v ilág h áb o rú k ö z ö tt, és tulajd onképpen azóta is e g y ­ szerre váltja k i m in d k ét szélsőség gyanúját és fenntartásait. A S zn o ­ bok és parasztok c. írásának m ondanivalója í g y sok szem pon t­

ból ma is aktuális. (N é m e th 1940.) A z illú zió e g y sajátos form ájak én t

79

je le n tk e z e tt — legalábbis a n e g y ­ venes é v e k ig — a m a g y a r társada­

lo m fejlődési lehetőségein ek az európai gazdasági, társadalm i és p o ­ litik a i fo ly a m a to k b ó l elszakított m egítélése is.

— A m a g ya r és id eg en ellentét­

pár jelen léte, éspedig sokféle v á lto ­ zatban élő faji, kulturális stb. d ich o - tóm ia, a le g jo b b a k n á l e g y ü tt a

„n e m ze ti elzárkózással” v a ló szem ­ benállással is. Lack ó M ik ló s elem zé­

se szerint N é m e th László szakadt el k övetkezetesen ettő l az id e o ló g iá tó l és g o n d o lta át m ély e b b e n a m a­

gyarság és a m odern ség kap cso­

latát és ellentm ondásait. (Lackó, 1981, 190.) A „n e m z e ti elzárkózás­

sal” v aló szem benállás N é m e th

Lászlónál j ó l m e g fért az identitás- keresés e lem év e l és a p uszta m ásolás elutasításával. E z ért is bírálta pl.

K a zin czy t. (L. K irá ly , 1982. 114 7 . sk.)

— A v aló ság feltárásához fű z ö tt tú lzo tt p o litik a i várakozás, am ely csak azért n em tartható az illú zió eg y tiszta v álto zatán ak , m e rt a m a­

gyar társadalm i fejlődés sajátossá­

gai fo ly tá n a valóság puszta feltárása szinte m in d ig p o litik a i h a n g sú lyt kapott (n em eg yszer b ü n te tő jo g ila g is m e g to ro lt m ó d o n ). A z illu zó ri­

kus elem ebben a várakozásban k e t­

tős g y ö k e r ű : eg yrészt az a h a llg a tó ­ lagos— ám m áig kísértő — felfog ás,

miszerint a társadalom p ro b lém ái, tágabban a m a g y a r társadalom el­

to rz u lt fejlődése v ala m ily e n tár­

sadalm i osztály, réteg, cso p ort

„ b ű n e ” csupán, illető leg tudatlan­

ságra v ezeth ető vissza, í g y a v a ló ­ ságra v a ló „rád öb b en tés” ö n m agá­

ban is h a ték on y. A társadalm i tényfeltárás tehát eleve p olitik ai értékű. H uszár T ib o r E rdei Ferenc kéziratos hagyatékáb an talált m e g ­ je g y zé se k re tám aszkodva írja, h o g y E rdei „ a m aga részéről eviden ciá­

n ak tekin ti, h o g y m in den társadal­

m i tén yvizsgálat összefüggésben áll p o litik ai tö rek vések k el, bár igazán hasznos a k k o r lehet, ha a tén yek tá rg yilag o s feltárására és ism ereteinek m in él szig o rú b b ér­

tékm entességére tö re k szik .” (H u­

szár 1979, 394— 395.) M ásutt is fel­

82

lépett azonban a „p á n p o litik u m - m al” szem ben. (H uszár 1979, 440.)

— V é g ü l m indezen k ö zö s v o n á ­ sok következményeként a kü lső m in ­ ta elutasítása, a sajátos m a g y a r fejlő ­ dés kim unkálásának ig én y e. E n n ek az igén yn ek politikai forrása és e g y ­ ben k öv e tk e zm é n ye is a k o n ze rv a ­ tív társadalmi „r e fo rm tö re k v é se k ” és a m arxista típusú szocialista fejlődés elutasítása.

A m o zg a lo m fejlődése során, a negyvenes évek b en m ár világo san m egm utatkozott, h o g y — n em utolsósorban a szociográfiai feltáró m unka eredm ényeire is alapozva, illetőleg az eredm én yek n ek éppen történeti szem léletű értékelése f o ly ­ tán, n yilván valóan n em fü g g e tle ­