A M Ü LT M A G Y A R TU D Ó SA I FŐSZERKESZTŐ í
TO L N A I G Á B O R SZERKESZTŐ : SZALAI SÁ N D O R N É
V '
M Ó R A LÁ SZLÓ
K O R A C H M Ó R
AKADÉM IAI K IA D Ó BU D APEST 199!
MTA III
KIK *
30004 10II2816 8 4 9 5 9
¡
M A G Y A Rf fijJ g O M Á N Y O S A K A D É M IA
i< KÖNYVTÁRA
ISBN 963 05 6037 2
Kiadja az Akadémiai Kiadó, Budapest
Első kiadás: 1991
© Móra László, 1991
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,
a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.
Printed in Hungary
) R . T U D - ■ ' M l Á H A
1 Kónywcítátf..0..5 -5 A .
T A R T A L O M
Bevezetés 7
Pályafutása I3
A kutató tudós és az alkotó mérnök 59 Kerámiai kutatások Olaszországban 62
A kervit-csempegyártás 72
A „szendvics” -gyorségetésű alagútkemence 79 Hazai szilikátkémiai kísérletek 84
A technológia filozófiája 90
A pedagógus és az oktatáspolitikus 113 A z író, műfordító és művész 134
Emlékezete 153
Bibliográfia 164
5
BEVEZETÉS
1988-ban ünn ep eltük K o ra ch M ó r K o s- suth-díjas akadém ikus, v eg y é szm é rn ö k születésének centenárium át. T iszteletére Budapesten, V eszp rém ben és M isk o lco n tu d o m án yo s üléseket ren deztü n k, B o lo gnában és Faenzában is m egem lék eztek e g y k o ri professzorukról. A m űszaki kém ia és a szilikátkém iai tech n oló gia n em zetk ö
zileg ism ert tudósának színes, izgalm as és sok szem p on tb ól tanulságos életm ű vén ek részleteit, k ö z tü k a m a g y a r — olasz tudo
m án yos és k u ltúrkap cso latokat n ö v e lő sokrétű tevék en ységét m in dam ellett ke
vesen ism erik.
A róla m e g jelen t n e k ro ló g o k , m e g e m lékezések általában rö v id ek , fő le g a p álya
itth o n i szakaszát vázo lják . M é g a legter
jedelm esebb a B udapesti M űszak i E g y e tem K ö z p o n ti K ö n y v tá ra M ű szak i T u d o m án ytörténeti K ia d v á n y o k sorozatában 1978-ban m eg jelen t m o n o g ráfia (lásd a B ib lio g rá fia 92. sz. tételét), de ez sem tel
jes, m ert rö vid d e l a n a g y tudós halála után p osztu m u sz m u n káit n em tartal
m azhatta. A z ó ta tö b b m in t e g y évtized telt el, és az újabb k ú tfo rrások b irtokáb an széles k ö rű m ű ködését m é g jo b b a n m e g ism ertük. A h iva tk o zo tt m ű e g y é b k é n t intézeti k ia d vá n y k én t kevés példány
szám ban lá tott n ap világ ot, és n em kerü lt k ö n y v k eresk ed ő i fo rg alo m b a . E z ért kész
séggel teszek eleg et a m egtisztelő feladat
nak, h o g y az A k ad é m iai K ia d ó m e g b í
zásából K o ra ch M ó r akadém ikus esem ény
dús pályáját bem utassam és sokoldalú, polihisztor m unkásságát ism ertessem .
8
A z első v ilág h áb orú előtti m onarchia
beli v isz o n y o k m iatt O laszországba tá vo z ó fiatal v e g y é sz Faenzában, a kerám ia e g y ik bölcsőjében fo ly ta to tt ú ttö rő kísér
leteket, m ajd a b o lo g n a i egyetem en k ö z el 25 é vet tö ltö tt m in t professzor. T u d ó s
ként kutatásaival, m in t m érn ök, talál
m án yaival n em zetk ö zi elism erést szer
zett, szépíróként és m űford ításaival is m egbecsülést v ív o tt k i M arcello C o ra, azaz K o ra ch M ó r. A m a g y a r k o rm á n y hívására 1952-ben hazatért M a g y a ro r
szágra, és élete v é g é ig ak tívan d o lg o z o tt az É p ítőan yagip ari K ö z p o n ti K u ta tó Inté
zet, m ajd az M T A M űszak i K ém ia i K u ta tó Intézet alapító igazgató jak én t, a B u d a
pesti M űszaki E g y e te m K ém ia i T e c h n o ló g ia T an székén ek élén, az M T E S Z és eg yéb tu d o m án yo s egyesü letek kereté
ben.
9
M iután az a szerencse ért, h o g y — m in t a m a g ya r v e g y é sz e k életrajzíróját — m egtisztelt b izalm ával, í g y szoros szel
lem i kapcsolatban álltam K o ra ch M ó r
ral. S zób eli tanácsaival, levelek ben írt visszaem lékezéseivel gazd agította a M ű e g y e te m jeles k ém iap rofesszorairó l; P fei- fer Ignácról, ’ S ig m o n d E lek rő l, V a rg a Józsefről és Z e m p lé n G ézáró l készült k ö n y v eim et. E g y ü ttm ű k ö d ésü n k g y ü m ölcseként je len t m eg k ö z ö s m u n kán k W a rth a V in c é r ő l je le n sorozat 1974. évi ciklusában. A b e v ezető t M it jelent szá
munkra Wartha Vince? cím m el K o ra ch M ó r írta, eb b ő l id ézem e sorokat, m elye
k et ig a zá b ó l csak m ost értékelek, am ik o r életrajzán d o lg o z o m : „ír n i valak irő l, akit szerettünk és csodáltunk, érzésem szerint kényes d o lo g . K ü lön ösen kényesn ek tű
n ik az ilyen vállalkozás a k k or, ha abba
10
az életkorba k erü ltün k, am elyben hősün
k e t m egism ertü k, m ert szinte lehetetlen k itérn i az összehasonlítás elől, és — e g y francia közm on dás szerint — m inden összehasonlítás gy ű lö le te s” (71.).
A W a rth a -k ö n y v m egírásakor K o ra ch professzor arra k é rt — az ő t je lle m z ő szerén ységgel — , h o g y W a rth a utódai k ö z ö tt, P feifer Ign ác és V a rg a József professzori m űköd ése m ellett az ő tevé
kenység ét ne részletezzem . A reá vo n at
k o z ó részt í g y a k éziratbó l tö rö ln ö m kel
lett, és csak n evének, m in t W arth a n e g y e d ik tanszéki utód ján ak em lítésére szorít
kozhattam . A m egérd em elt találó je lz ő k e t, m egállapításokat, a m elyek et ak k o r k ív án ságára k ö n y v ü n k b ő l elhagytam , ebben az életrajzban p ó to lo m — bár, ha olvasná, bizon yára rosszallóan csóválná fejét, m ert szerény és k ö z ve tle n v o lt, m in t m inden
11
bölcs em ber, aki sokat tapasztalt és tu d o tt a v ilág do lgairó l. A tudós kém ik u s és ipari szakem ber ugyanis behatóan fo g la lk o zo tt a társad alom tu dom ányokkal, és író
ként is b ev o n u lt az olasz iro d alom törté
netbe. B eb izo n y íto tta , h o g y nincs kü lön k ét ku ltúra; csak a hum án eszm ékkel fel
vértezett technikus képes a m űszaki tu d o
m án yokban in novációra, és viszont, a hum aniórák eredm ényes m űveléséhez is szükség van tu do m án yo s m ódszerekre, in form ációkra. S zem élye í g y klasszikussá vált, ezért in d o k o lt, ha K o ra ch M ó r aka
dém ikusnak, a tudós m érn ö k n ek és alkotó m ű vésznek gazdag életútját p éldaképül állítjuk a je le n és a j ö v ő n em zed ékek elé.
12
p á l y a f u t á s a
K o ra ch F ülöp adóhivatali tisztviselőnek és feleségének, S in g er B ertán ak M isk o l
con, 1888. feb ruár 8-án született első g y e rm ek é t K o ra ch M ó r L ip ó t n éven je g y e z t é k be az a n y a k ö n y vb e. A szülők
n ek m ég három g y e rm e k ü k született, e g y fiú és k é t leán y — k ö z ü lü k az idősebb leán yk a tüdőbajban k orán m eghalt. A m ásik három testvér k iv á ló em ber lett;
a legidősebb K o ra ch M ó r professzor, az öccse K o m já t A lad ár n éven kom m u n ista k ö ltő , a k iseb bik leán y K en yeres Júlia néven m in t újságíró kerü lt be a m unkás- m o zg a lo m történetébe.
A család a k ishivataln oki fizetésből sze
gényesen élt, és az apát foglalkozásán ál
13
fo g v a gyakran h elyezték át e g y ik h e ly rő l a m ásikra; M isk o lcró l Kassára, m ajd E d e- lén yb e, innen p ed ig a szepesi G öln icb á- n yára. A n ém et lakosságú G öln icb án yáról rövidesen e g y Z a la m e g y e i színm agyar községbe, L eten yére k ö ltö ztek . És ebben a M u r a -v ö lg y i egészségtelen, lapályos te
rületen fe k v ő faluban tö ltö tték el g y e r
m ek éveiket a K o ra ch testvérek. A z édes
anya leán ykorában színésznőnek készült, erős drám ai egyén iség v o lt, aki g y e r
m ekei tanítására g y a k ra n szavalt P ető fi verseket, A ra n y és Kiss József balladákat.
A vers és iro d a lo m iránti érzéket g y e r
m ekei tő le örö k ö lté k . A z apa zárk ózott term észetű, elkeseredett em ber v o lt, aki a k o rm á n yró l, de m agáró l Ferenc Jó
zsef császárról is m egvetéssel beszélt, és g yerm ek eit is a lázadás szellem ében ne
velte.
14
Édesapját 1899-ben ism ét áthelyezték, és a K o ra ch család F ium éb e kerü lt. A század fordu lókor az erősen fejlő d ő g y á r- és k ik ö tő v áro s lak óin ak szám a kereken 40 000 fő , n em zetiség szerint tú ln y o m ó - részt olaszok. Itt v é g e z té k k özép iskolai tanulm ányaikat a K o ra ch fiú k abban az iskolában, m ely e t m é g 162 7-ben a je zsuiták alapítottak, m ajd a város kezelé
sébe kerü lt, v é g ü l a k ieg yezés után a m agyar k o rm á n y za t felekezet n élk ü li ál
lam i fő g im n á ziu m o t létesített benne. A hivatalos tanítási n y e lv az olasz és a m agyar v o lt, de em ellett n ém et, latin és g ö rö g n y e lv e t is tanultak a diák ok , a k ik a forgalm as k ik ö tő h o rv át la k ó itó l dél
szláv kifejezéseket is felszedtek. Innen K o ra ch re n d k ív ü li n yelvk észség e, m e ly nek később m in t tudós professzor és e g y szem élyben író -m ű fo rd ító , ig e n j ó hasz
15
nát vette. A patinás gim n á ziu m fo ly o só in az olasz festők, szobrászok re m ek m ű vei
n ek — k ö z tü k például M ich elan gelo M ózesének — fén y k ép e i ló g ta k , és az iskolai kirán dulásokon, í g y a k ö z eli Lus- sin szigetén k ö z elrő l is m egcsodálhattál a d iá k o k T izia n o és T ie p o lo festm ényeit.
M in d e z egész életére olthatatlan érdek
lődést keltett K o rach ban a rajzolás, az ö rö k szépséget k ifejező m ű vészi alkotás iránt.
A z e g y k o r i gim n á ziu m i értesítők tanú
sága szerint M au rizio K o ra ch tiszta je le sen vég e zte az egyes osztályokat, és m int em inens diák éven kén t 100 koronás ösz
tön díjban részesült, to vá b b á m egkap ta a fiu m e i k ő o la jfin o m ító alap ítvány kam at
összegének felét, m ert m in t m a g y a r anya
n y e lv ű , je les előm en etelt ért el az olasz n yelv b en . E zen felü l m é g tanórákat is adott, és a korrepetálás k öltség eiv el je le n -
16
tósen segítette családja m egélhetését. A tanulas es tanitas m ellett a gim n áziu m K o rv in M átyás ö n k ép zők ö réb en is aktí
van részt v e tt; m in t m ásodtitkár az iskolai ü nn epélyeken szerepelt, p éldául 1905.
o k tó b e r 6-án az aradi v értan ú k em lékün nepségén az alkalm i beszéd ek után elsza
valta a Húgomhoz cím ű k ö ltem én y t, am elyet tb c-ben szenvedő M arg itk a test
véréről írt.
A k é tn y elv ű iskola k ö v e te lm é n y e i m a
gasak vo lta k , am it az is m u tato tt, h o g y az első osztályban v ele e g y ü tt in d u ló 60 osztalytarsa k ö z ü l n y o lc é v m ú lva az érett
ségire csak 13 diák kerü lt, és az 1907.
m ájus v ég é n m eg tarto tt v izsg á k o n e g y e dül K o ra ch M ó r v é g z e tt jelesen . A fium ei évek gyorsan elrepültek, de a m editerrán klím a, a ten gerparti flóra, a napsütéses k ik ötő, a város és a k ö r n y é k olasz k u ltú
17
rájával m egragad ták ifjú i fantáziáját, m egalap ozták n yelvtu dását, és m in d ez hozzájárult ahhoz, h o g y v ala m iv el ké
sőbb Itáliában folytassa életét.
D iá k k ö ri élm ényeire elbeszéléseiben több ször visszatért; a viszonzatlan diák
szerelem re, m e g a levélre, am it e g y haszontalan osztálytársa elők elő atyjá
n ak írt, és am i m iatt m ajdn em kizárták az iskolából. E z t az első lázadást k ö v e ti a több i, am ik or egyetem istakén t b ekap csolód ott a haladó d iá k o k G alilei K ö ré n ek m unkájába. A z érettségit k ö v e tő e n ugyanis a K o ra ch család felkerü lt a fő v á rosba, ahol B udán , a Lukács fü rd ő k ö z e lében e g y em eletes bérházban laktak.
O tth o n u k b an a szom szédos fiata lok is gyakran összegyűltek, ezekre későbbi só
g o rn ője K o m já t Irén í g y em lékezett vissza: „ Itt olvastu k e g y ü tt A d y t, K a rin -
/
3
18
thyt, S zom oryt. A N y u g a t m inden szá
m ának m egjelenése szenzációként hatott és vita tárgya volt. N e m egyszer M arci (így hívta családja a legidősebb fiú t, K orach M órt) olvasta fel a legú jabb A dy-verset, K arin th y-n ovellát. G y ö n y ö rűen szavalt és olvasott, ezen kívül fes
tett, cim balm ozott és fu ru lyázott. Ú g y tetszett, M arcinak m indenhez van tehet
sége.”
A z 1908-ban alakult G alilei K ö r nép
szerűségét m utatta, h o g y e g y é v m ú lva 870 diák tartozott az egyesülethez, am ely
ből 166 m ű egyetem i hallgató v o lt, és a ta g o k száma rövidesen m eghaladta az 1200-at. M u n k ap rog ram ju k ab b ó l in
dult ki, h o g y a j ö v ő értelm iségét k ell m egnyerni a haladó eszm éknek, de ugyan akkor n a g y jelen tőséget tulajdoní
tottak a m unkások tanításának is. A k ö r
19
elnökét, P o lán y i K á ro ly t, K o ra ch M ó r, m int a vezető ség tu d o m á n yo s bizottsá
gának ta g ja tám ogatta. H o g y m ily e n szín
von alú m un ka fo ly t, arra je lle m z ő , h o g y e bizottságban K o ra ch m ellett P o lá n y i M ih á ly orvostan -, P ó ly a G y ö r g y b ö l
csész- és B o sn y á k B éla jo g h a llg a tó dol
g o z o tt — az u tó b b i ifjan m egh alt. A tö b b iek viszo n t valam en n yien k ü lfö ld re em igráltak ; K o ra ch M ó r v e g y é s z p ro fesszor O laszországban, a híres P o lán y i testvérek k ö z ü l az idősebb , K á ro ly gaz
daságtörténész O x fo rd b a n , m ajd a N e w - Y o r k - i C o lu m b ia egyetem en , testvér- öccse M ih á ly orvos, fizikai kém ik u s a manchesteri, m ajd a to ro n tó i e g y etem en professzor (fia J. K . P o lá n y i 1986-ban kém iai N o b e l-d íjat kap ott), és v é g ü l P ó ly a G y ö r g y a kaliforn iai S tan ford E g y etem m atem atika professzora. V a la-
20
m ennyien egyetem ek díszdoktorai, tu do
m ányos egyesületek tiszteletbeli tagjai.
A Galilei K ö r felvilág osító, ism eretter
jesztő m unkájából K o ra ch derekasan k i
vette a részét, a term észettudom ányi sze
m inárium okon az an yag szerkezetéről, az energia körfo rgalm áró l, k ozm ik u s elm é
letekről stb. tartott előadást o lya n elő
adók társaságában, m int például Jászi O szkár, Szende Pál, M adzsar József, Kassák Lajos, B en edek M arcell és V a rg a Jenő.
Legem lékezetesebb v o lt az új város
háza nagyterm ében a G alilei K ö r n év adójáról 1910. n o v em b er 18-én tartott előadása, am elyet a hallgatóság igen n a g y tetszéssel fo gad o tt, és utána a M arseillaise hangjai m ellett oszlott szét az ülés tö b b m int ezer fő n y i töm ege. M ásnap p e d ig a V ilá g cím ű tekintélyes liberális újságban
m egjelent A Galilei pör elm et viselő cikke, a m ely az első n yom tatásban m egjelent publikációja, és m ár m agán viseli az ifjú szerző író i tehetségének „o ro szlá n k ö r
m eit” . L o g ik u s okfejtés, v ilágo s stílus m ellett a tá rg yi adatok pontossága je lle m zi az izgalm as írást, am ely bem utatja G alilei m eghurcolását az 1616. é v i e g y házi v é tó tó l 1633-ig, am ik o r a ham isított irat alapján bíróság elé állított aggastyán, tanait visszavonni kényszerül. A K o m já t M arcell néven k ö z ö lt írását K o ra ch azzal fejezte be, h o g y „ e g y r e diadalm asabban n ö v ek szik előttü n k G alü eo G alilei, az e g y ház által letip o rt tudósnak alakja, hirdet
vén m inden d o g m á k k a l szem ben a tu d o
m án yn ak felszabadító erejét és hatalm at s az eg yh á zn ak o ly kellem etlen tétel igazságát, h o g y : m égis m o z o g a fö ld ”
(1.).
22
M ű e g y e te m i tan ulm án yait 1907 és 19 11 k ö z ö tt a József M ű e g y e te m v eg y é szm é r
n öki szakosztályának hallgatójakén t, k i
váló tanárok irányítása m ellett, rendben elvégezte. A z általános és szerves k ém iát Ilosvay Lajos, a fizik át Sch uller A lajo s, a m atem atikai analízist és geom etriát K ü r- schák József adta elő, ’ S ig m o n d E lek p ro fesszor tanította a m ezőgazdasági kém iai technológiát, az elek tro k ém ia alapelveit Szarvassy Im re ism ertette, Sch afarzik Ferenc p edig az ásván y- és föld tan anya
gát oktatta. E z ek a p ro fesszo rok n em csak j ó szakem berek, töb b ségü kben aka
dém ikusok v o lta k , de ig a z em berkén t viselkedtek a szegénysorsú hallgató kkal is. Sok évtized m últán is m eghatottan beszélte el K o rach e sorok írójának, m ilyen j ó l esett neki, h o g y tö bb alkalom m al pél
dául részére K ü rschák a saját zsebéből
23
„k ö lc sö n ö zte ” az esedékes díjak összegét, v a g y ’ S ig m o n d professzor grafik o n o k , táblázatok készítésével bízta m eg őt, ga - valléros ju ta lo m ellenében. U tó la g de
rü lt k i, h o g y u g yan a zt a m u n k át tö b b e k k e l is m egcsináltatta, h o g y v ala m en y - n y i rászorulón í g y segíthessen. A z sem véletlen ül történt, h o g y 1909-ben a S ző n y i Paulina-féle 500 koron ás ju talm at K o - rach M ó r m ásodéves hallgató kapta, m in t
„a k i az ásványtan k öréh ez tartozó tu d o
m á n yo k b ó l a le g jo b b ered m én yt” m u tatta fel.
M in dam ellett v ala m en n y i tanára k ö z ü l a le g n a g y o b b hatást reá a kém iai techn o
ló g ia híres tanára, W a rth a V in ce g y a k o rolta, aki a fém fé n y ű eozinm ázas kerá
m ia ú jrafelfedezője és to vább fejlesztő je v o lt. E g ész életében vezérlőcsillagán ak tekintette, am int ezt visszaem lékezésében
24
is m e g ö rö k íte tte : „ . . . am i e n g em illet, szinte k ézzelfo g h a tó an n éh án y rö v id elő
adás során alakíto tt b e lő lem tech n oló
gust, m in t a h o g y an e g y szobrász form álja ujjával az a g y a g o t . . . W a rth a V in c e szí
v e, ren d k ívü l szétágazó tu d o m á n yo s ér
deklődésében az a g yag ip aré v o lt; s m o n d hatom , m ellette le tt belő lem keram i
kus.” N é g y é v e s m ű e g y etem i tan ulm á
n yait sikeresen b efejezve, 19 11 jún iusá
ban K o ra ch M ó r is m egk ap ta v e g y é sz - m érnöki ok levelét (az o k lev él szám a:
4898), m ajd 19 1 1 szeptem berében m e g kezdte egyéves „ö n k én tes” katon ai szol
gálatát.
A G alilei K ö r a m ilitarizm us ellen is kü zdö tt, hivatalos lapjukban, a Szabad
gond olatb an is m egfog alm azták , h o g y a kultúrát legjob ban a hadseregtől k ell fél
teni. A katonáskodás alatt azután g y a k o r
25
latilag is antim ilitarista lett, és az O szt
r á k - M a g y a r M on arch ia háborús előké
születeinek ellen zőjévé vált. A kikép zés v ég é n ezért m egtagadta a tiszti vizsg a letételét, és m iután leszerelték, 19 12 őszén k iv án d o ro lt O laszországba.
E lőször Páduába m ent, ott kezdetb en sokat n élk ü lözött, m egb eteg ed ett és le fo g y o tt, ezt az abban az id ő b en ra jzolt ön
arcképe is m utatja. M ajd az 1222-ben alapított patinás e g y e te m ásványtani tan
székére kerü lt, és m in t a szocialista Pa- n ebianco professzor asszisztense d o lg o zo tt k ét é v ig . E zután átm ent Faenzába, a kerám ia híres városába, a m e ly rő l a fa
jan szm ű vészetet is elnevezték. E lő szö r a líceum ban, a T o ric e lli G im n áziu m b an tanított kém iát és fizik át, m ajd rövidesen b ekap csolódott a N e m z e tk ö z i K erám iai M ú ze u m 1916-ban in d u ló kerám iai isko-
26
Iájának m unkájába. A szakiskolának két szekciója v o lt, m ű vészi és m űszaki. A z előbbit G aetano B allardini professzor, az iskola igazgató ja, az u tó b b it K o ra ch szervezte és irán yította, aki a techn ológiát, kémiát, kerám iai fizik a-k ém iát oktatta és a m ű h e ly g y a k o rlato k at vezette, to
vábbá laboratórium i kutatásokat is f o ly tatott. A történ eti-m űvészeti és a kém iai
műszaki szakterület egym ásb a fo n ó d o tt, de a két szakem ber egym ás m un káját kölcsönösen tiszteletbe tartva oktatott.
A z 1919-ben átszervezett, ön álló intézet rövidesen n em zetk özi h írn évnek örve n d ő kerám iai főiskolának szám ított, ahol m ű vészeti és technikai szem p on tb ól széles körű kiképzésben részesültek a hallgatók.
Elnevezése 1938-ban Á lla m i K eram ik u s
m űvészeti Intézetre v álto zo tt, és nap
jainkban is m ű k öd ik , cím ében m e g ö rö k ít-
27
v e k iv áló alapító igazgató ja n ev é t: Istituto Statale d ’A rte per la C eram ica „G ae ta n o B allardini” , Faenza.
A K o ra ch vezetése alatt m ű k ö d ő kerá
m iai technikai és fizik ai-k ém iai kutatá
sok kísérleti laboratórium a a h allgató k kiképzése m ellett 1920-tól kezd ő d ő en külső m egbízásos m u n kákat is vállalt.
A kutatási tev ék en ység rő l a laborató
riu m v ezető je, K o ra ch M ó r v e g y é sz m érn ö k -ig a zg a tó 1926-ban összefog laló jelen tést adott k i, eb b ő l m egállapítható, h o g y 1 9 2 1 — 22-ben a kutatások után b e fo ly t összeg 70 líra v o lt, ez a szám 1925 — 26-ban 3000 lírára n őtt. A pénzt az iskola és a m ú zeu m ja v á ra fo rd íto ttá k , íg y a K o ra ch vezette kutatások hozzájá
rultak a híres faenzai K erám iai Intézet fejlesztéséhez (10.). A faenzai K erám iai Intézet ku tatólabo ratórium át ig a zg a tó i
28
m inőségben 193 2-ig vezette, az utolsó években m ásodállásban, m iv el id ő k ö zb e n a bo log n a i e g y e te m professzora lett.
Faenzai tevék en ységéh ez tartozik , h o g y m egírta és 1928-ban k iad ták a kerám iai techn ológia első olasz tan k ö n y vé t, íg y neve az olasz szakem berek köréb en ism ert
té vált. (13.).
Eredm ényes m unkássága elism eréséül 1920-ban a N e m z e ti K erám iai M ú ze u m aranyérm ével tüntették k i, 1925-ben m e g választották a Faenzai N e m z e tk ö z i K e rám iai M ú ze u m fe lü g y e lő b izottsága n em zeti tagjának. A z intézettel később sem szakadtak m eg kapcsolatai, évtized ek m ú l
va is m egjelen tek cikkei a világszerte ism ert, tekintélyes fo ly ó irtu k , a Faenza.
B ollettin o dél M useo Internazionale della C eram ich e in Faenza hasábjain. É v tiz e dek m últán is m egh ívták , í g y például
29
1964-ben, e g y k o r i k ollég ája és barátja, B allardini professzor halála 10. é v fo r
dulóján felállított b ro n z szobrának lelep
lezésére, ahol K o ra ch M ó r m o n d ta az ünnepi beszédet. M éltán érte őt k ö z v e t
lenü l halála előtt a fajansz szülővárosá
nak az a le g n a g y o b b kitüntetése, h o g y Faenza díszpolgárának választotta.
E u ró p a leg rég ib b eg y e te m e a b o lo g n a i (1088-ban alapították), am ely a bölcsé
szeti és társad alom tu d om ányi karon k ív ü l o rvo si és term észettu d o m án yi fakultással is ren delkezett, m e ly e k h e z u tób b m ér
n ö k i k a ro k is csatlakoztak. K ö z é jü k tar
to z o tt az 1925-ben m egalak u lt Ipari K é m iai Főiskola, a m e ly azután M ű szak i K ém ia i Fakultás n éven a B o lo g n a i T u d o m á n ye g y e te m h e z kerü lt. A karon K o rach először m e g b ízo tt, m ajd k in ev ezett professzorként tartotta az általa „ v e g y -
30
ipari üzem tan ” -n a k keresztelt stúd ium előadásait 192 5-től — a m ásodik v ilá g háború oko zta m egszakításokkal — 1950-ig. A diszciplína an yagát a v e g y ipari g ép ekről és berendezésekről, K o ra ch m aga alakította ki, és tá rg yá t a Lezion i di macchinario ed impianti chimici cím ű , 455 oldalas, terjedelm es e g y e te m i j e g y zete tartalm azta, am elyet tö b b szö r is kiadtak (12.).
És itt az ideje, h o g y m agánéletéről is beszám oljunk. Ifjúsága ellen tm on dások k ö z ö tt fo ly t, a h o gyan ellentm ondásos v o lt a k or, a társadalom , am ely k ö rü l
vette. Édesanyja n ő v érén ek leán ya iránti fiatalos fellángolásának g yü m ö lcsek én t, unokatestvérének, K o rd a Jankának 1912.
m árcius 12-én M arcell n ev ű fia született.
A z anyát enged éllyel n őü l vette, m ajd el
vált és O laszországban házasságot k ö tö tt
31
G iovan n a P eretti tanárnővel, a k itől V it to rio fia született 1918-ban.
Ismeretes, h o g y az első v ilágh áb orú b an O laszo rszág felm o n d ta a N é m e to rszág g a l és az O s z tr á k — M a g y a r M o n a rch iá va l k ö tö tt hárm as szövetséget és 19 15 -b en csatlakozott az antanthoz a k ö z p o n ti ha
talm ak ellen, m ajd az olaszlakta terü letek irredenta célkitűzésével hadat ü zen t a M on arch iának. A háb o rú okait, célját term észetesen m inden ország u ralk o d ó k ö rei m ásként m agyarázták. H o g y a szín
falak m ö g ö tt m i fo ly t, arról a nép édes
k eveset tu dott. í g y n eh éz m o tiváln i K o ra ch M ó r elhatározását, h o g y 19 15 - ben m iért je len tk e ze tt katon án ak az olasz hadseregbe. A v o lt osztrák — m a
g y a r á llam p olgáro k at azonban n em v it
ték a frontra, K o ra ch is csak a hátország
ban és rö v id id eig szolgált.
32
K atonáskodásának eg yetlen ered m én ye az v o lt, h o g y o tt m egism erkedett R ic - cardo B acch ellivel, a je les re g é n y író v a l, akinek a révén b ek erü lt a háb o rú utáni olasz iro d alm i életbe. A szép irod alm i és publicisztikai tevék en ységét m in t a faen- zai k u tatóla b o ra tóriu m igazgató ja, m ajd bolog nai egy e te m i professzor álnéven h o b
biból, ked vtelésb ő l v ég e zte, en g ed ve írói hajlam ainak.
A z első v ilág h áb o rú n em csak a népe
ket, hanem a ro k o n o k a t, családokat is elválasztotta. A K o ra ch család ta g ja i is szétváltak eg ym á stól, a legid ő sebb fiú, K orach M ó r O laszország ban élt, öccse Budapesten kapcsolatba k erü lt a m unkás- m ozgalom m al és a forrad alm i szocialista csoport e g y ik v ezető jek én t je le n te k m eg versei K o m já t A la d ár n éven. M a jd 1918 novem berében H evesi G y u lá v a l e g y ü tt
33
szerkesztette az Internacionálét, am ely a K o m m u n istá k M ag y aro rszág i Pártja m egalakulása után a párt első id e o ló g ia i fo lyó irata lett. D e ek k o r m ár a párt so
raiban m ű k ö d ö tt K o ra ch h ú ga is, aki K en yeres Júlia néven a T anácsköztársaság alatt a F ilm ü g y e k Tanácsánál d o lg o z o tt.
í g y a Tanácsköztársaság bukása után a K o ra ch testvérek h elyzete veszélyessé vált, m íg b á ty ju k k i n em segítette ő k e t O la sz
országba. D e nem csak testvéreinek, ha
n em az em igrán so k egész csoportján ak szerzett m enedéket, í g y S zam u elly T ib o r ö z v e g y é n e k , K u n B éla családjának, H e
vesi G yu lán ak , H avas A n drásnak és m á
soknak. M ajd am ik o r p ártfog oltjai m ár nem m aradhattak to v á b b B o lo g n áb a n , részükre ú tlevelek et szerkesztett (fén y
képátültetéssel és bélyegzőrajzolással) és átjuttatta ő k et B écsbe, illetve B erlinb e.
34
H itler uralom rajutása után azonban a baloldali értelm iségiek helyzete rem én y
telenné vált, ezért K o m ját A lad ár előbb Svájcba, m ajd Párizsba m ent, és o tt is halt m eg 1937-ben. K en yeres Júlia a 30-as évek elején a S zovjetu n iób a k ö ltö zött, ahol elvégezte a m o szk vai Lenin- iskola aspirantúráját, m ajd u g y a n o tt párt
történetet és m a rx izm u s— lenin izm ust ta
nított. K orach m int olasz állam p olgár gyakran hazajött szülei m eglátogatására, ilyenkor Budapesten találk ozo tt M arcell fiával is, aki érettségi után a József M ű egyetem m érn öki szakára ira tk o zo tt be.
A szülők Budán, a V é rm e z ő m elletti A ttila utcában laktak, itt halt m e g először édesapja 1939-ben, és két é v m ú lva édes
anyja is.
O laszországban K o ra ch M ó r h elyzete is tarthatatlanná vált, am ik or Itália e g y re
35
jo b b a n felzá rk ó zo tt a náci N é m e to rszág m ellé. E zért m in t ipari szakértő a 30-as é v e k v ég é n n y u g a ti országokb an - H o l
landiában és A n gliában - d o lg o z o tt.
D e a m ásodik v ilág h áb o rú k itö résekor olasz állam p olgár létére el kellett h a g y nia ezeket az országokat és visszatért Itáliába, ahol M ilán ó ban e g y k u tató laboratórium b an szig etelő a n ya g o k g y á r
tását irán yította. Itt m in te g y 15 szaba
dalm i bejelentése alapján ú jfajta n a g y frek ven ciá jú k erám iaszigetelőket állítottak elő.
A háború alatt e g y ü ttm ű k ö d ö tt a n ém etek ellen harcoló p artizán okkal.
E zért — feljelentés alapján — e lfo g tá k és beb ö rtö n ö zték . A m ilán ó San V itto r e feg yh áz b a n 1945 elején belépett a k o m m unista pártba. A felszabadult O la szo r
szágban pedig K o ra ch fon tos feladatnak
36
látta az em berek átnevelését, ezért az O lasz K om m u n ista P árt m ilán ói m ű ve lődési k özp on tján ak élére állította. A
Casa della C u ltu ra ig a zg a tó jak é n t 1945 és 1948 k ö z ö tt K o ra ch jelen tő s p olitik ai felvilágosító m u n kát és publicisztikai tevékenységet v ég z ett. A m ik o r azután m egkezdődött az ipar újjászervezése, is
m ét átvette a B o lo g n a i E g y etem en tan
székének vezetését, és a k ém iai berende
zéseket oktatta. Ipari tevék en ységét is folytatta, például a v ilá g h írű M aseretti cég m egbízására, v ersen yau tók részére g yú jtó g y erty ag y árat tervezett. M u n k a társával, H . D ra g ó v a l p ed ig m űszaki kem encetervező irod át létesítettek 1948- ban, közös szabadalm uk m egvalósítá
sára. A z általuk tervezett D r a g o — K o rach féle kem ence v o lt az első, am ely az iparilag m egb ízható , ún. „szen d vics” -
37
égetés techn ológiáján alapult. G azd ag ipari tapasztalatok birtokáb an , a m a g y a r k o rm á n y m eghívására először 1950-ben e g y h ó n ap i tartózkodásra, m ajd 1952-ben végleg esen hazajött.
Itthon A p ró A n ta l ép ítőan yagipari m i
niszter szakm ai tanácsadója, m ajd az 1953. m árcius i-jé n m egalak u lt É p ítő anyagipari K ö z p o n ti K u ta tó Intézet ig a z
gatója lett. Visszahonosítása is m e g tö r
tént, és a 40 é v i olaszországi távoliét után, 64 éves korában hazatért K o ra ch - nak — aki ideiglenesen a G ellért Szálló
ban la k o tt — otth on ra v o lt szüksége.
R ö vid esen , 1953 m árciusában m eg is kapta a G ellé rth e g y oldalán, az O r o m utcában ép ült vöröstéglás várszerű v il
lában három szobás lakását, m e ly b en tö bb m int két évtized en át, haláláig d o lg o z o tt.
A n y u g o d t m u n k áh oz szükséges har-
38
m onikus életet h arm ad ik házassága b iz
tosította. Ú j, fiatal felesége, H egedűs É va m esszem enően g o n d o sk o d o tt róla, és nem csupán szerető élettársa lett, de nyelvtudásával és adm in isztratív érzéké
vel K o rach m u n kájához is n a g y segítsé
get n yú jto tt.
A v illáb ól g y ö n y ö rű kilátás n y ílo tt a budai V árpalotára, a D un ára, a pesti Országházra és a m ö g ö tte épült, távo lba vesző lakótelepekre. H a d o lgo zószob ája ablakából kitekin tett, a csodálatos pano
ráma csak fo k o z ta bölcsességét, h o g y felülről nézze a v ilág dolgait, és a messze
ségbe k ém lelve, m in d en k or a haladás perspektíváit keresse és találja m eg. O t t
honában hazai barátain k ív ü l szám os k ü l
földi híres tudós is m egford u lt, k ik n e k sorát 1954-ben J. D . B ernal professzor n yitotta m eg, aki a T u d o m á n y o s M u n -
39
kások V ilá g szövetség én ek budapesti talál
ko zó ján já r t nálunk. D e ellátogattak h o z
zá p éldául D e re k de Solla Prince N e w H a ven b ől, N ik o la j S zem jo n o v és K itaj- goro d szk ij professzor a S zovjetu n iób ól, G áb o r D énes, C h . P . S n o w és M aurice G old sm ith A n g liá b ó l, P ó ly a G y ö r g y és P o lán yi K á ro ly A m e rik á b ó l, illetve K ana
dából. T erm észetesen g y a k ra n látta v en dégül olasz k o llég áit, B o lo g n á b ó l A n g e lo M an g in i professzort, v a g y a faenzai T . E m illian i, G . L iveran i és G . V e c ch i professzorokat.
É v e k k e l később, e g y lakásán készült tévérip ortban K o ra ch í g y n y ila tk o zo tt:
„ A z é r t szeretem ezt a lakást is, m ert a híd, am it innen látni, v a la h o g y je lk ép szám om ra. A század elején tanúja v o lta m az első Erzsébet híd építésének. H azaté
résem után, szem em láttára ép ült fel az
40
új, a m ásodik. E z a híd átível ifjú ságo m és öreg k orom , m e g hát a rom b olás és az újjáépítés k ö z ö tt. G y ű lö lö m a pusztítást, és féltem a hidakat. M in d en hidat, am i összeköti az em bereket. A z t szeretném , ha ez is m in dig ily en ép és szép m arad
na.” És K o ra ch m aga is h íd verő k én t m unkálkodott nem csak a m a g y a r és olasz szilikátipari tech n oló gia, hanem az irodalom és az élet sok más területén, elősegítve, h o g y hazánk e g y ik le g fo n to sabb kereskedelm i partnere N y u g a to n O laszország lett.
Hazatérése után fiatalos lendülettel lá
tott a m unkához és tö bb é v ig tartó szer
vezés eredm ényeképpen sikerült korszerű szilikátipari tudom ányos kutatóin tézetet kialakítania. Szakm ai tapasztalataival a kutatási irá n yok helyes kijelölését és v é g rehajtását biztosította, m ik ö zb en ered
41
m ényes k u tatógárd át n ev e lt m aga k ö rü l olya n szakem berekből, m in t A lb e rt János, B ek e B éla, B re tz G yu la, K o rá n y i G y ö r g y , Lőcsei B éla, Sasvári G y ö r g y és T akáts József. A z intézet ig azgató ját a szilikát- ipar fő társadalm i szerve, az É p ítőa n ya g ipari (m ai n evén Szilikátipari) T u d o m á n yos E g yesü let elnökének m egválasz
totta (1958), és az egyesü let hivatalos folyóiratán ak , az É p ítő a n ya g n a k is fő - szerkesztője lett. E b ben je len t m e g tanul
m án ya 1953-ban az alagútkem ence és a szen dvics-gyorségetésről, am ely tém át m é g a hazai és k ü lfö ld i foly ó irato k b an szám os alkalom m al kifejtette. 1957-ben a belgrád i, m ajd 1966-ban a to k ió i E nergia V ilá g k o n feren ciák o n e tárg yb an franciául tartott előadásaiból a szakem be
re k m egism erh ették a szendvics-égetés hőtechnikai előn yeit és — a g y a k o rlat
42
által is igazolt — eredm ényességét e g y aránt.
E sokrétű tevéken ységéért, m e ly e k et a szilikátkém ia és a szilikátipari kutatások terén végzett, m agas tu d o m án yo s elism e
résekben részesült. M é g 1952-ben a T u d o mányos M in ősítő B izo ttsá g az olaszor
szági eredm ényeiért a m űszaki tu d om á
n yok doktorává n yilván ította. 1956. m á
jus 30-ával a M a g y a r T u d o m á n yo s A k a démia levelező ta g ja lesz, m ajd 1958.
novem ber 28-án K o ra ch M ó r t a kém iai tudom ányok terén k ifejtett m unkássága elismeréseként az A k ad ém ia rendes taggá választotta. M in t levelező tag szék fog
laló előadását 1957-ben A technológia módszertanáról tartotta, lebilincselve hall
gatóságát a tém a újszerűségével és stí
lusának szellem ességével. H asonló sikert aratott az M T A K ém iai T u d o m á n y o k
O sztályán ak rendes tagjak én t előad ott székfoglalója, m e ly e t 1959. o k tó b er 23-án tartott A karborundum-készítmények v izs
gálata technológiai módszerekkel cím m el. A k o rm á n y p ed ig 1958-ban a K ossuth-díj m ásodik fo k o z atá t a d om án yozta részére.
A kitüntetés indoklása szerint „K o ra c h M ó r egész életm ű véért és k e rv it néven világszabadalm at n yert csem pegyártási el
járás k idolgozásáért kap ott K ossuth díjat” . A z 1956 — 57. tan évben m e g v á lik a k u tatóin tézettől, m ert k in ev ezték e g y e tem i tanárnak a B udapesti M űszaki E g y e te m v e g y ip a ri g ép ek és m ező gazd a- sági ip a ro k tanszékére, 1957. szeptem ber x-jei hatállyal p ed ig áth elyezték a B M E K ém iai T ech n o ló g ia i T an szék vezető jé
n ek arra a katedrára, m ely e t n a g yn e v ű m estere, W a rth a V in c e alapított k ö z el száz éve, 1870-ben, és ahol o ly híres
professzorok tan ítottak, m int P feifer Ig
nác és V a rg a József. A k iv á ló e lő d ö k m éltó k ö v e tő je v o lt K o ra ch professzor, aki a m érn ö k i szem lélet gyakorlatias m egvalósításáért k ü z d v e kialakította az Általános kémiai technológia új tan tárgyat, és sokat tett a félü zem i je lle g ű labora
tórium i g y a k o r la to k m egvalósításáért, va lam int az audiovizuális m ódszerek elter
jesztéséért. M u n k áját a legfelsőb b helyen is m éltán yolták és 1958. február 8-án K o rach professzornak 70. születésnapja al
kalm ából tu dom ányos, ok tató és n evelő munkája elism eréséül a N épköztársaság Elnöki Tanácsa a M u n k a V ö rö s Z ászló Érdem rendje kitüntetést ad om án yozta.
G azdag élettapasztalatát nem csak a M űegyetem , hanem sok hivatalos szerv és szakegyesület is ig é n y li. 1959-ben például ta g ja a T u d o m á n yo s és Felső
45
oktatási Tanácsnak, az M T A K é m ia i T u d o m á n y o k O sztá ly a vezető ségén ek, az M T A Szilikátkohászati B izo ttsá g és a Szervetlen K ém ia i T ech n o ló g ia i B iz o tt
ság elnöke, a Szilikátkém iai A lb izottság tagja, a Szilikátipari T u d o m á n yo s E g y e sület elnöke, az M T A K ém ia i T u d o m á n y o k O sztályán ak K ö zle m é n y e i és az S Z T E hivatalos folyóiratán ak , az É p ítő a n yagn ak főszerkesztője, az É p ítésü g yi M in isztérium m űszaki tanácsadója, az I U P A C M a g y a r N e m z eti B izo ttsá g alel- n ök e, a Société Européenne de C u ltu re és m ás k ü lfö ld i egyesü letek tagja.
M in d ezek h ez já r u lt életm ű ve új, e g y ben legm aradand ób b alkotása; kezd em é
nyezésére 1960-ban felállítják az M T A M űszaki K ém ia i K u tatóin tézetet, am e
ly e t alapító ig a zg a tó k én t a katedra ellá
tása m ellett másodállásban irá n y íto tt
46
1963. jú liu s 3 1-ig , a m ik o r is m e g v á lt a tanszéktől és m in t m ű e g y etem i p ro fesz- szor n y u g á llo m án y b a v o n u lt. B úcsú zá
sul, a tan ítván y hálájának m éltó k ifeje
zéseként, m egfestette W a rth a V in ce arc
képét. A n ag ym éretű , j ó l sikerült kép W arthát, az eozin m áz felfed ezőjét a faen- zaiak je lv é n y é v e l, az astoréval díszített korsóval ábrázolja — m a is a tanszék professzori szobáját díszíti. N y u g a lo m b a vonulása alkalm ával ism ét k itü n tették a M unka É rdem ren dd el, és az alm a m ater sem feledkezik m e g k iv á ló tan ítván yáról:
1961-ben arany ok levéllel, 19 7 1-b en g y é mánt d ip lom ával ked vesk ed ett e g y k o ri hallgatójának, 1967. n o v em b e r 3-án pe
dig K o rach M ó r t a B udapesti M űszaki E gyetem tiszteletbeli d o k to rá vá avatta.
A 60-as évek b en energiáját az általa létrehozott m űszaki k ém iai k u tatóin té
zet m egszervezésére és kifejlesztésére fo r
dította. E n n ek jelen tő ségét abban látta, h o g y — m in t m o n d otta — „ A z M T A M Ü K K I az első akadém iai szintű ily en je lle g ű intézet v o lt a v ilá g o n . . . T é n y , h o g y világszerte csupán m ű velettan i és v e g y ip a ri gépészeti kutatások fo ly ta k a m űszaki k ém ia területén és a m ódszertani, fő le g p e d ig a v e g y ip a ri ü zem ek rend
szertani p ro blém áival tervszerűen sehol sem fo g la lk o z ta k ” . A z in tézet egyes osz
tályain, fő k én t p e d ig a K o ra ch vezetése alatt d o lg o z ó e lv i osztályon a kém iai tech n oló gia általános tö rvén yszerűség eit vizsgálták, és sikerült n éh án y fon to s fej
lő d éstö rvén yt m egállapítani, í g y például az exponenciális ár- és ön k ö ltség szám í
tást, m ely e t szakm ai k ö rö k b e n K o ra ch - féle tö rv én y n ek n eveztek . K éső b b a k u tatóm u nka a k ém iai tech n oló giai fo ly a
48
m ato k g ráfelm életi leképezésére irán yult.
A tém án K o ra ch professzor H askó Lajos
sal e g y ü tt d o lg o z o tt, ered m én yeik ről több alkalom m al beszám oltak a hazai és kü l
föld i fo ly ó irato k b an . E kutatásokat fo g lalták össze a Kémiai technológiai rendsze
rek gráfelméleti vizsgálata cím ű k ö n y v ü k ben, a m e ly K o ra ch halálának évében je len t m e g (72.).
K o ra ch ig a zg a tó a M Ü K K I ötéves fenn
állása alkalm ával adott interjúban az intézetet n evezte élete legizgalm asabb m unkájának. E z t azzal in d o k o lta , h o g y M ag yaro rszág n ak sokkal tö b b szellem i kapacitása van , m in t nyersanyaga, és ezt akarta j ó l gy ü m ö lcsö ztetn i. M ásik alap
elve az v o lt, h o g y m unkatársait feltalá
lói tevéken ységre serkentse, v a g y is m in dent e lk övetett a m űszaki fejlődés m eg gyorsulása érdekében. A z in tézet m ű k ö -
49
désénck első öt évében való b a n tö b b m in t 30 találm án yt szabadalm aztattak, és száz
nál tö b b p u blikációban szám oltak be eredm ényes kutatásaikról. í g y n y u g o d t lelkiism erettel adta át az intézet vezetését 1966. n o v em b e r i-jé n P o lin szk y K á ro ly akadém ikusnak. Ő m aga azután m in t tu d o m án yo s főtanácsadó, élete v é g é ig fig y e le m m e l kísérte és tapasztalataival segítette a M Ü K K I m űködését.
M űszaki tudását, feltalálói m ú ltját to
v áb b ra is értékesítik országos szinten. í g y tevőlegesen k ö z re m ű k ö d ö tt az O rszágos M űszaki Fejlesztési B izo ttsá g m unkájában, az M T E S Z kebelében alakult T ársadalm i-, és az O M F B M űszaki tu d o m án yo s film bizottságának is az elnöke, és a k ü lö n b ö ző országokban tartott m űszaki film e k feszti
váljainak rendezésében is a k tív reszt v a l- lalt. E m ellett e g y é b társadalm i felad ato-
50
kát is végzett. Sokat fo g la lk o z o tt p éldául az eszperantó v ilá g n y e lv p ro blém áival, ezért a M a g y a r Eszperantó S zövetség első tiszteletbeli elnöke lett. A z t ajánlotta az illetékeseknek, h o g y te g y é k m e g az eszperantót az E N S Z , m ajd a Szakszer
vezeti V ilágszövetség hivatalos n y e lv é nek. M in t m indenben, am i a haladást szolgálta, ebben az ü g yb en is lelkesen igyek ezett v élem én yén ek é rv én y t sze
rezni, vállalva a m eg n em értést, sőt az ironikus lekicsinyléseket is.
P edig m ár n y o lcad ik évtized éb e lépett, és e korban az em berek pihenésre v á g y nak és kerülik a harcot. E z t a tulajdonsá
gát em elték ki 1968-ban, K o ra ch 80.
születésnapi köszöntőjében a Szilikátipari T u d om án yo s E g yesü letb en : „ A h o g y el
nézzük, m ik o r bu zd ító tanítása öreg bíti a fiatalok tudását, m ik o r azt látjuk, h o g y
lelkes szavai fiatalos lend ületbe h o zzá k a korosab bak öreges m ozgását is — ön kén telenül felö tlik a kérdés: valóság ez? A m a g y a r tu d o m án yo s élet »great old man«-je, a szilikátipar fiatalos d o yen je való b an 80 esztendős lett?” E z alk alo m m al ism ét k itü n tették a M u n k a É rd e m rend aran y fo k o zatá v al, és in tézetének d o lg o z ó i p e d ig egyenesen a szám ára ter
vezett értékes porcelán v á zá va l k ed ves
k e d te k szeretett alapító ig a zg a tó ju k n ak . E n n ek legalább ann yira örült, m in t annak, h o g y az M T A legm agasabb kitüntetését, az A k ad é m iai A ra n yé rm et 1969-ben neki adom án yozta.
É rd em eit k ü lfö ld ö n is elism erték, pél
dául a Len in grádi T e c h n o ló g ia i Főiskola tiszteletbeli d o k to ra lesz (1968), to vá b b á 1968-ban a lo n d o n i Science o f Science F oun dation (SSF) J. D . B ernallal, W . L.
B ra g g N obel-díjassal, valam in t J. H u x le y - val n eg yed iknek K o rach M ó r p rofesszort tiszteletbeli tagjának választotta. E n n ek előzm én ye az v o lt, h o g y am ik o r B ernal tiszteletére e m lé k k ö n y ve t állítottak össze, a felkért tudósok k ö z ö tt K o ra ch n a k a The Science o f indmtry cím ű tanulm ánya a k ö n y v e g y ik legérdekesebb fejezete lett.
A z em lék k ön yvet L ondonban, Japánban, N e w -Y o rk b a n és M oszk váb an is kiad
ták, íg y K o rach az ipar tu d o m án yáró l vallott nézeteit a v ilá g m inden táján o l
vasták és értékelték (55.).
E rről tanúskodnak újabb n em ze tk ö zi tisztségei: a L o g ik a i és Ö sszehasonlító T u d o m á n yo k K ö zp on tján ak (B ologn a) m agyarországi tanácsadója, és a N e m z e t
közi K erám iai A kad ém ia (Genf) tisztelet
beli tagja lett 1971-ben . L ev elező tagjá
nak választotta a B o lo g n a i T u d o m á n yo s
A k ad ém ia 1972-ben, s u g yan eb b en az évben az O lasz K erám iai E g y esü letn ek is elnyerte tiszteletbeli tagságát.
E z id ő b en E urópa-szerte fo g la lk o z n a k a Science of Science k o m p le x je lle g ű tu dom ánn yal, hazánkban is a 60-as éve k m ásodik felében széles k ö rű vita bon ta
k o z o tt k i az új diszciplínáról. E z e k után jö t t létre K o ra ch M ó r eln ö k letével a T u d o m á n y o k T u d o m á n y a K ö r az M T E S Z kebelében 1970-ben. R ö v id e sen m eg jelen t a K ö r időszaki k iad ván ya, a Tudományiam Szemelvények, m ely n ek szellem i irán yítója és a cik k ek több ségé
n ek szerzője m aga a K ö r elnöke. A K ö rt az SSF ig a zg a tó ja is m egláto gatta, elő
adásokat tartottak tö b b ek k ö z ö tt C sa nádi G y ö r g y , Szalai Sándor, Farkas János, P a czo la y G yu la . A z 1974. április 8-i ankétra, am elyen Szakasits D . G y ö r g y
adott elő a technikai haladás feltételeiről, K o rach telefonon k ü lö n is felh ívta a figyelm em et. A T ex tilip a ri T u d o m á nyos E gyesület (VI. A n k e r k ö z 1.) ter
m ében tartott ülésen K o ra ch akadém ikus elnökölt, és első h ozzászólókén t szenve
délyesen síkra szállt a fizik ai d o lg o z ó k kulturális elm aradásának felszám olása ér
dekében. H iv atk o zo tt az e tém ával fo g lalkozó László-Bencsik Sán dor Történe
lem alulnézetben cím ű szociográfiájára, és annak realitását m aga is alátám asztotta.
A tö bb iek hozzászólását is figyelm esen hallgatta, m ajd a három órás ülés v ég é n m o so lyogva elköszönt és barátságos in
tegetésekkel távo zott. A k k o r m é g nem tudtuk, h o g y utoljára láttuk k ö rü n k b en ; rövidesen ág yn a k esett, m elyet m ár sajnos nem h a gyo tt el t ö b b e t . . . E m lék eze
tem ben íg y m aradt m eg a 86 éves K o ra ch
55
akadém ikus, am int teljes szellem i frisses
ségg el eln ö k ölt, és a fiatal felszólalókat is eg yen ran g ú partnernek te k in tv e atyai bölcsességgel válaszolt kérdéseinkre.
K ezd etb en gerin ccsigolya fájdalm akra panaszkodott, ezért az O R F I reu m ak ó r
házban iszappakkolással p ró b á lk oztak . K id erü lt azonban, h o g y betegsége n em reum atikus, és ak k o r a K ú tv ö lg y i úti k órh áz B udakeszi ú ton elhelyezett részé
ben k ezelték, m iv e l csonttébécére g yan a
k od tak . M in d en t e lk ö v ette k g y ó g y ítá sára és fájdalm ai enyhítésére, családtagjai, barátai naponta m egláto gatták . B ár hosz- szabb ideje őrizte á gyát, szellem e érintet
len ü l friss m aradt, rajzolt, k orrek tú rát ja v íto tt. M é g élt és eszm életénél v o lt, am ik o r a N épszabadság 1975. n o v em b e r 26-i szám ában a Magyar tudós olasz kitüntetése cím ű híradásból értesült arról,
56
h o g y Faenza város díszpolgárrá válasz
totta és a város aran yérm ével tüntette ki.
M ásnap, 1975. n o v em b e r 27-én K o ra ch M ór professzor eltá vo zo tt az é lő k sorából.
A z újságok k ö z lik a gyászjelentést, és a M ag yar N e m z e t a jelen téshez fű zö tt kom m entárjában elsőnek í g y m éltatta K orach M ó rt: „ H a szabad ezt a szót hasz
nálni, igazi reneszánsz tudós v o lt. S o k o l
dalú, ö rö k érdeklődő, m in d en ről tudni akaró, és politikus a lk a t . . . T a n ítv á n y o k serege, a szocializm ust ép ítő ország g y á szolja, am elyért o ly sokat tett.”
E g y korán téliesre fo rd u lt n apon, 1975. decem ber 5-én, pénteken 15 ó rak o r kísértük utolsó útjára a M e z ő Im re úti tem etőben. R avatalán ál díszőrséget álltak a politikai, tudom ányos és kulturális élet ism ert képviselői. A z M S Z M P K B , a korm ány, az M T A és az oktatásü g y
57
m unkatársainak búcsúszavait P o lin szk y K á ro ly oktatási m iniszter tolm ácsolta.
Á ttek in tette életm ű vét, a m elyn ek k ö n y v tárn yi alkotása e g y polihisztor tudós életének rem eke. M ost, h o g y elm ent, szegén yebb lett a m a g ya r tu dom ányos v ilá g e g y nag yszerű em b er szellem ének sugárzásával — m on dotta. A M ű e g y e te m képviseletében, professzortársai és tanít
ván yai n evében P u n g o r E rn ő akadém ikus búcsúztatta. A zenekar gyászin d ulóján ak dallam ára kísértük kop o rsóját a tem ető m űvészparcellájában lé v ő sírhelyig, ahol K o ra ch M ó r a m a g ya r kultúra kiválósá
gain ak — B o rtn y ik Sándor, D o m a - n o v sz k y Endre, É k Sándor, K isfa lu d y Stróbl Z sig m o n d és m ások — szom széd
ságában piheni alkotásokban gazd ag, esem énydús, hosszú életének fáradalm ait.
58
A K U T A T Ó TU D Ó S ÉS A Z A L K O T Ó M É R N Ö K
M ielő tt K o ra ch professzor kerám iai és szilikátipari kutatásait ism ertetnénk, szük
séges n éhán y alap fo g a lo m tisztázása. A ke
rám ia az a g y a g b ó l fo rm á lt m indenfajta mázas v a g y m áz n élkü li, kiégetett cserép
edény összefoglaló m egn evezése. T á g a b b értelem ben e g y é b a n y a g o k , p éldául a p orcelánok is a kerám iaféleségek cso
portjába tartoznak. A fajansz n ev é t a X V . században a g y ag m ű v esség érő l híres Faen- za várostól n yerte, (franciában faience, angolul és holland ul faience, ném etül fayence, oroszul faiens, le n g y elü l fájans stb.) v a g y m ajolika a kerám ia technikai
lag fejlettebb form ája, n a g y hőm érsékle
ten k iégetett ónm ázas cserép. N y e rs
an yagok n ak kaolin , föld p át, k v a rc o k stb.
k everékét használták, m e ly e k összetétele gyárankén t v álto zo tt, ezért a term ék ek sem e g y e zte k m eg (29.).
K o ra ch M ó r k u tatóm un káját Faenzá- ban a 20-as évek b en az itáliai nyersanya
g o k vizsgálatával k ezd te az alapanyag
források jo b b m egism erése és felhaszná
lása céljából. A k ö v e tk e z ő szakterület, am ely egész életén keresztül fo g la l
koztatta és am elyh ez le g n a g y o b b sikerei fű ző d tek , a kerám iai égetés hőtan i kér
dései és a kem encetech nika p ro blém ái v o lta k . E n n ek során újtípusú porcelán- szigetelőt d o lg o z o tt k i, a k ord ieritp orce- lán előállításával k ezd ő d ö tt feltalálói tev é
kenysége. E téren első n a g y ered m én ye az elektrom os fűtésű alagú tk em en cék m e g szerkesztése (1 9 2 8 -2 9 ) v o lt. E z t k ö v e t
te a kerám iai term ék ek új előállítási el
60
járásának, az ún. kervit-csem p e öntési technológiájának kim unkálása, am elyen
— háborús m egszakításokkal — csaknem 15 évig d o lg o z o tt (1935 — 1950). V é g ü l a kerám iai égetés hőkihasználásának ta
nulm ányozása elvezette az általa szend
vicségetésnek n ev ezett tech n oló gia el
véhez (1948) és a szen dvics-gyorségetésű alagútkem ence világszabadalom m al v é dett g yakorlati m egvalósításához. H aza
térte után p ed ig az általa alapított és irá
nyított kutatóin tézetekben , e lv i tudását és gyakorlati ipari tapasztalatait m unkatár
saival m egosztva, v e lü k e g y ü tt fo ly ta tta kísérleteit a kerám iai k ro m a to g rá fia és a szilikátkém ia e g y é b területein.
6 1
KERÁ M IAI K U T A T Á S O K O L A S Z O R SZ Á G B A N
K u tatóm u n k áján ak kezdetén felm érést készített és statisztikát k ö z ö lt az olasz kerám iai ipar h elyzetérő l (4.), m ajd a kerám iák m ikroszk op ik u s vizsgálatára 1920 — 2 1-ben új m ódszert p u blikált. A b b ó l az alap go n d olatb ól k iin d u lva, h o g y az a g y a g o k n em egységes kém iai anya
g o k , hanem in h o m o g én a g g lo m erá tu m o k , k ü lön féle m ik roszk óp o s vizsgálati m ódszereket javasolt. A k erám iák v é k o n y rétegein ek m ik roszk óp segítségével tör
ténő vizsgálata leh ető vé teszi az a lk o tó részek — k v arc stb. — kim utatását és szem csem éreteinek, illetve eloszlásának felbecslését. E téren je len tő se k v o lta k K o ra ch kísérletei, m e ly e k során kerám iai a n y a g o k m etallográfiás m ikroszkop iái
62
vizsgálatát elsőként v é g e zte visszavert fényben (5.).
1921-ben k ö z ö lte azok at a tapasztala
tait, m elyeket a k ö z ve tle n lán g alkalm a
zásával a m a jolik afo rm ák hőm érsékleténél észlelt (7.). B eszám olt a kerám iai színezék céljaira alkalm as aran ybíb or, a Cassius- bíbor előállítására v o n a tk o z ó ered m én yei
ről, és próbákat v é g z e tt új, sötétkék színű égetésre is, valam in t színes zom án c m áz előállítására. Igen jelen tő sn ek b iz o n y u ltak az itáliai alap anyagok hasznosítását célzó kutatásai. í g y például 19 2 1-b en az A b r u z - zok-beli C astelliből szárm azó fö ld olva
dási hőm érsékletét határozták m e g , ü v e g készítésére való alkalm asság céljából. A különböző antik égetett cserepek darab
jait elem ezték — ennek keretében pél
dául 1925-ben a vatikán i B o rg ia-te re m - b ő l származó csem petöredéket analizáltak.
63
A z olaszországi fö ld félék et szisztém a- k a o lin lelő h ely ek felé ford íto tta. E n n ek tikusan vizsg á ltá k o ly m ó d o n , h o g y hatására ipari m éretű kísérletek k e zd ő d - Faenza k ö rn yé k é b ő l k iin d u lva haladtak tek K o ra ch irányításával a h ő á lló szardí- először észak felé, R o m a g n a k örzetéb e, niai a n y a g o k k a l. A z erről készült d o l- m ajd délre fo rd u ltak M arch e tartó- go zata k ém iai és tech n oló giai adatainak m á n yb a és az A b ru zzo k b a . E lem zéseket gazd agság ával az e g y ik le g á tfo g ó b b tanul- v é g e z te k m ég szám os m ás h e ly rő l (Forli, m á n y kerám iagyártási n yersan yaglelőh e- C astelvetro stb.) szárm azó fö ld e k k e l k a p - ly e k esetleges ipari hasznosítása tá rg yá - csolatban A z a lk á li-fö ld fém -o x id o k k e - bán. K o ra ch n a k ezt a m un káját k ib ő v ítv e rám iai szerepéről is tö b b d o lg o za to t k ö - R ó m á b a n 19 3 1-b en ön álló k ö n y v k é n t is zö lt A z e g y ik e t - a m ész bom lását k erá- kiadták (17.). E n n ek n y o m á n a k u tatóin - m iai pépekben - 1926-ban P alerm ó ban j tézetek és az ipari v álla latok e g y re in
ren dezett vegyészkon gresszu son ism ertet- kább szorg alm azták a hazai alap anyag- te ( 1 1 ) A tö b b é v i m u n ka ered m én yeit források alaposabb m egism erését.
A szilikátok problémái Olaszországban cí- E b b en az id ő b en (1928) je le n t m eg m ű k ö zlem én y éb en fo g la lta össze, a tá rg y Faenzában K o ra ch Elementi di technológia felvetése m e g g y o rsíto tta a k erám iai n yers- ceramica (A kerám iai tech n oló gia alapjai) a n y a g o k feltárását (15.)- j cím ű k ö n y v e - A m ű három részre taS ° - A k erám iával fo g la lk o z ó k fig y e lm é t j zódott, k ö z tü k a m ásodik fejezet a le g - azután K o ra ch 1929-ben a szardíniái ! fontosabb, m e ly b en a k ü lön féle kerám iai
term ék ek előállítását tárgyalta. A k ö n y v , m egjelenésekor ta n k ö n y v ü l szolgált, ma m ár — fél évszázad m últán — kerám ia
történeti kútforrás (13.).
A 30-as é v e k elején K o ra ch m unkatár
sával, G io v an n i Fuschival sikeres kísérle
teket v é g z e tt új típusú p orcelán szigetelő- anyag előállítására. A z add ig használt mázas porcelánszigetelő h elyett m agn é
ziu m tartalm ú k o rd ieritk ev erék alkalm a
zásával m e g n ö v e lté k az a n yag g y e n ge ellenállóképességét h ő in gadozásokkal szem ben, a m ázat p ed ig hid eg v a g y m e
le g polírozási eljárással helyettesítették.
A z ered m én y a hirtelen hőválto záso k n ak ellenálló, m áz nélkü li porcelán v o lt, m e
ly e t n agyfeszü ltségű szigetelők m ellett, tű zálló ed én y ek gyártására is felhasznál
tak. Fuschi és K o ra ch eljárásukról 1930 és 1937 k ö z ö tt szám os szabadalm i bejelen
66
tést tettek és n y erte k rájuk véd elm et (16.).
A kordieritporcelán előállításáról M á z nélküli olasz porcelánok cím m el M ilán ó ban előadást tartott az 1933. é v i Első N em zetk ö zi K erám iai K ongresszuson, és tízéves kutatása tapasztalatait T eram ó - ban k ö n y v form ájában is közreadta (19.). E vizsgálatok v ezettek tö b b ek k ö zött az első olasz a u tó m o to r-g y e rty aszi- getelők előállítására a Spica és a b o lo g n a i B arducini cégekn él, és k éső bb a m odenai M aseratti g y ú jtó g y e rty a g y á r b a n .
A kordieritporcelán előállításánál szer
zett tapasztalatait tovább fejlesztette az 1942— 43-as évek b en , az IT P S (Industria Triestina P ro d o tti Scientifici) kísérleti laboratórium ában. Itt az irányításával előállított szigetelőan yago k k al kapcsola
tosan 15 szabadalm i bejelentés készült azokra az újfajta kerám ia szigetelőanya
g o k ra, m elyek et az IT P S és a m ilán ói S E C I (Societá E lettrotecn ica C h im ica Italiana) fo g a d o tt el és g y á rto tt. E szaba
dalm i leírásokon azonban a m unkatarsak, íg y K o ra ch n eve sem szerepelhetett, m iv el a tőkés vállalatnál a találm án y tu
lajdonosa a vállalat v o lt. E z t K o ra ch tö bb szö r is sérelm ezte, m in t m o n d otta:
„ N y u g a to n p éldául én m a g a m is v a g y 15 n évtelen szabadalm at v o lta m k ö telezv e díjtalanul átenged ni e g y részvénytársa
ságnak, ahol d o lg o zta m .”
A m ik o r K o ra ch M ó r t a b o lo g n a i e gy e te m re k in ev ezték — m iv e l az elm éle
tet a g y a k o rla ttó l elválaszthatatlannak tartotta — , a tan kön yvírással p árhu zam o
san fo g la lk o z n i k ezdett a kerám iák elekt
rom os égetésével. A 20-as é v e k m ásodik felében faenzai lab oratórium ában elké
szítette az első szakaszos m ű köd ésű
68
elektrom os k em en ce p rototíp usát a m ajo- lika 950 ° C -o s égetésére (14.). E n n ek, a K o rach terve szerint épült kem encének, am elyet a n ovarrai S C E I cégnél d o lg o z ó Peretti-testvérekkel v aló síto tt m e g , óriási sikere lett. A z általuk készített elek tro m os égetésű alagútkem ence folyam atosan d ol
g o zo tt 1929-től 1950-ig. N e m sokkal később — szintén K o ra ch tervezésében, elsőként a v ilág o n — elek tro m os fűtésű ipari alagútkem encét m agasabb hő m ér
sékletre (1200 ° C ) is konstruáltak ún.
Globár-ellenállással (szilícium -karbid) az S C E I kivitelezésében. E k em en ce is 1940-ig üzem elt, m ajd a G lobár-ellen ál- lást kantállal helyettesítve, a kem ence m ég tovább i tíz éven át fun kcion ált.
K o rach m űködése n yom á n 1938-ban m ár villam osítva v o lt O laszországban a kerá
m iai égetés 80 százaléka, u g y a n a k k o r más
69
