• Nem Talált Eredményt

Daniel Wolff a Rákóczi-szabadságharcról* A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c e r d é l y i e s e m é n y e i r e v o n a t k o z ó magyar n y e l v ű m e m o á r i r o ­ d a l o m igen gazdag

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Daniel Wolff a Rákóczi-szabadságharcról* A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c e r d é l y i e s e m é n y e i r e v o n a t k o z ó magyar n y e l v ű m e m o á r i r o ­ d a l o m igen gazdag"

Copied!
22
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZIRTES ZSÓFIA

A Z „ERDÉLYI H Y D R A " ÉS A „NÉMET H E R C U L E S "

Daniel Wolff a Rákóczi-szabadságharcról*

A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c e r d é l y i e s e m é n y e i r e v o n a t k o z ó magyar n y e l v ű m e m o á r i r o ­ d a l o m igen gazdag; I I . R á k ó c z i Ferenc, Cserei M i h á l y , W e s s e l é n y i I s t v á n , Bethlen M i k ­ lós, Czegei Vass G y ö r g y , F o r g á c h Simon és m á s , kisebb s z e r z ő k m ü v e i n e k ismerete n é l k ü l nem k é p z e l h e t ő el a kor k ö z e l e b b i t a n u l m á n y o z á s a . U g y a n a k k o r nem sok n é m e t n y e l v ű , e r d é l y i s z á s z forrást tartunk s z á m o n , amely ezt a kort á b r á z o l n á . A gr. K e m é n y J ó z s e f által kiadott f o r r á s g y ű j t e m é n y t ő l é s a B r a s s ó t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó s o r o z a t t ó l el­

tekintve - amely azonban csak egy v á r o s r a ö s s z p o n t o s í t - alig i s m e r ü n k olyan f o r r á s k i ­ a d á s o k a t , amelyekben erre a korra v o n a t k o z ó e r d é l y i s z á s z f o r r á s o k s z e r e p e l n é n e k .1 Je­

len t a n u l m á n n y a l s z e r e t n é m felhívni a figyelmet egy k e v é s s é s z á m o n tartott e r d é l y i s z á s z t ö r t é n e t í r ó , Daniel W o l f f feledésbe merült, Hydra Transyívanica (1708) c. m u n k á j á ­ ra, amely sajátos m e g v i l á g í t á s b a helyezi a T h ö k ö l y - és R á k ó c z i - k o r i E r d é l y e s e m é n y e i t .2

A F ü l e t e l k é n s z ü l e t e t t e r d é l y i s z á s z e v a n g é l i k u s l e l k é s z 1684-ben Wittenbergben ta­

nult, 1687-1689 k ö z ö t t N á d a s o n volt p r é d i k á t o r , majd 1702-ig Magyaroson l e l k é s z .3 Ez­

után i s m é t N á d a s r a került, ahol l e l k é s z k é n t s z o l g á l t e g é s z e n 1729-ben b e k ö v e t k e z e t t ha­

l á l á i g .4 A z e r d é l y i s z á s z s z e r z ő i l e x i k o n szerint Daniel W o l f f n a k két k é z i r a t o s m ü v e maradt fenn; a megadott c í m e k azonban kisebb e l t é r é s e k e t mutatnak a b r a s s ó i l e v é l t á -

* Jelen tanulmány szakdolgozatom rövidített és átdolgozott változata: Szirtes Zsófia: A kurucmozgalmak erdélyi szász szemmel. Dániel Wolff Hydra Transylvanicája alapján. Szakdolgozat, 2007. Pázmány Péter Ka­

tolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet. Szeretném megköszönni témaveze­

tőmnek, J. Újváry Zsuzsannának, valamint Lökös Péternek, Gernot Nussbächernek, Thomas Sindilariunak és R. Várkonyi Ágnesnek a szakdolgozat megszületésében nyújtott segítségét.

' G. Joseph Kemény (Hg.): Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens. I—II. Klausenburg, 1839.;

Eugen von Trauschenfels (Hg.): Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. Neue Folge. Kronstadt, I860.; Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. I V - V I I . Chroniken und Tagebücher 1-4. Brassó, 1903-1918.

Erdélyi szász folyóiratokban olvashatunk rövidebb forrásközléseket: Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlands- künde. I I I . Jahrgang. Jänner-Juni 1839. 330-332. o.; Kirchliche Blätter (Hermannstadt) V I I . Jahrgang, 1915.

230-232. o.; Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde. V I I . Jahrgang, Jänner-Dezember 1843. 294-296. o.

2 A mű csak utalás szintjén jelent meg a szakirodalomban: Johannes Höchsnuinn: Die Commandirenden Siebenbürgens in den Jahren 1704 und 1705. Zur Geschichte der rakozyschen Revolution. Mediasch, 1877. (a továbbiakban: Höchsmann) 8. o. (levéltári adatok nélkül); Historisches Miniaturgemälde. Mitgetheilt von And­

reas Gräser. In Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde. V I I . Jahrgang, Jänner-Dezember 1843. 295.

o.; Adolf Armbruster: Dacoromano-Saxonica: cronicari romani despre sasi Romänii in cronica Saseascä.

Bucuresti, 1980. 119., 121., 435. o.; Szegedi Edit: Geschichtsbewusstsein und Gruppenidentität. Die Historio­

graphie der Siebenbürger Sachsen zwischen Barock und Aufklärung, Köln/Weimar/Wien, 2002. 341. o.

3 Fületelke: falu a Kis- és a Nagy-Küküllő között, Segesvártól északra; Nádas és Magyaros: valószínűleg a Küküllö megyei Szásznádas és Szászmagyaros.

4 Joseph Trausch (Hg.): Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literarische Denk-Blätter der Siebenbür­

ger Deutschen. I I I . Kronstadt, 1871. (a továbbiakban: Trausch) 506. o. Daniel Wolffról Johann Liehn (1937- Í962) szásznádasi lelkész is említést tett: Johann Liehn: Verzeichnis der Ober-Seelsorger in Nadesch welcher Namen zu erforschen gewesen sind. Kézirat. A Heimatortsgemeinschaft Nürnberg tulajdonában. Liehn a szásznádasi egyházi anyakönyvek mellékleteinek felhasználásával gyűjtötte össze faluja lelkészeinek életrajzát.

Dániel Wolffról szóló bejegyzésében írja, hogy az 1729. június 26-án elhunyt lelkész szolgálata alatt felújíttatta a templom berendezését. Köszönöm Hans Georg Baier segítségét, aki rendelkezésemre bocsátotta a kéziratot.

Daniel Wolff életének, müveinek felkutatása még folyamatban van.

(2)

Daniel Wolff: Hydra Trasylvanica. Címlap.

Brassó, Archiv der Honterusgeineinde, IV F 149/1.

(3)

r á k b a n található m ű v e k c í m e i h e z k é p e s t . Ez t ö b b kéziratos m á s o l a t létezésére utal.5 W o l f f k é s ő b b i , jelen t a n u l m á n y b a n bemutatni k í v á n t m ü v é n e k c í m e : Hydra Transyl- vanica Das ist: Die durch den RAKOTZIschen Auff-Stand in Siebenbürgen entstandene und von der Teutschen HERCULES, das ist: Ihm kayserlichen und königlichen Majestaet gedämpffete - viel-köpfige - Land verderbliche Rebellions SCHLANGE. Mit schlechter Feder entworffen Anno 1708. et seqq. von Daniele Wolffio Fületelkense Past. Eccl. Na­

dosch.6 A Hydra Transylvanica t ö b b kéziratos v á l t o z a t b a n maradt fenn, ezek közül há­

rom B r a s s ó b a n , egy Nagyszebenben t a l á l h a t ó .7 Trausch ezektől eltérő c í m v á l t o z a t t a l és levéltári adatok m e g a d á s a nélkül utal a m ű r e .s Jelen t a n u l m á n y az ismert kéziratok közül e l s ő s o r b a n a legnagyobb terjedelmű, illusztrált, I V F 149/1. j e l z e t ű p é l d á n n y a l foglalko­

zik, amely a brassói Honterus L e v é l t á r b a n került e l ő , az ismert X I X . századi s z á s z for­

rásgyűjtő, Joseph Franz Trausch (1795-1871) g y ű j t e m é n y é b ő l . A m ű egy t ö b b kéziratot t a r t a l m a z ó , kb. 600 oldalas kötet első darabja, melyet m é g tizenegy, 1653-1779 k ö z ö t t írt, r é s z b e n vallástörténeti, vagy a S z é k e l y f ö l d d e l kapcsolatos kézirat követ.

D á n i e l W o l f f Hydra Transylvanicájámk o l v a s á s a k o r a s z e r z ő e l ő z ő m ű v é h e z k é p e s t erős stílusváltást f i g y e l h e t ü n k meg. A gyakran költői h a n g v é t e l ű , fejedelmekről s z ó l ó versekkel, illetve egy E r d é l y iránti h a z a s z e r e t e t é t kifejező é n e k kottájával és s z ö v e g é v e l teletűzdelt m ű után itt m á r az első sorokban az e s e m é n y t ö r t é n e t t á r g y a l á s a k ö v e t k e z i k . A humanista m ű v e l t s é g fitogtatása hirtelen eltűnik, az e s e m é n y e k f ő s z e r e p l ő i n e k bemuta­

t á s a j e l l e m z é s e elmarad. Sokkal s z á r a z a b b , tagolatlanabb, mindemellett t u d o m á n y o s s á g ­ ra t ö r e k v ő m ű v e l találjuk magunkat szembe: a 142 oldalas kézirat mintegy k é t h a r m a d a d o k u m e n t u m o k b ó l áll, melyek egy részét a s z e r z ő beépítette e l b e s z é l é s e m e n e t é b e . A Hydra Transylvanica egy kisebb térség, n é h á n y K ü k ü l l ő vidéki falu és a l e g k ö z e l e b b i szász v á r o s o k j e l e n é t , illetve közelmúltját tárja fel. Mindezek alapján műfaja l e g i n k á b b a k r ó n i k á n a k felel meg. W o l f f m u n k á j á t az 1708-as é v s z á m m a l látta el, m ű v é n e k első ré­

sze azonban v i s s z a t e k i n t é s a k ö z e l m ú l t erdélyi e s e m é n y e i r e a felkelők v e r e s é g é i g ( 1 6 8 7 - 1708). A folytatás m á r a jelent örökíti meg a s z a b a d s á g h a r c v é g l e g e s b u k á s á i g . A s z e r z ő hivatalos e s e m é n y t ö r t é n e t h e z fűzött m e g j e g y z é s e i b ő l gyakran k i o l v a s h a t ó szász e v a n g é ­ likus lelkészi mivolta. B á r nem az ő élete áll a k ö z é p p o n t b a n , m ű v e h e l y e n k é n t m a g á n viseli a n a p l ó jegyeit is. Ez nemcsak a pontosan megadott d á t u m o k b a n mutatkozik meg, hanem abban is, hogy néhol a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c alatt m e g é l t saját tapasztalatait, sé-

5 Wolff korábban írt művének címe a brassói állami levéltár fekete templomi gyűjteményében található da­

rabja alapján: Das Bedrängte DACIA das ist: Das nunmehr unter dem Türkischen Tyranney-Joch seuffzende Siebenbürgen, sammt seinen ersten Einwohnern, Fruchtbarkeiten, Gelegenheiten, aller Fürsten aufeinander er­

gangene Succession, fein ordentlich dem geneigten Leser zu schauen kürzlich vorgestellet von Daniel Wolff Filletelk. Trans. / Anno 1685. (A fenyegetett Dacia avagy az ismét török iga alatt sóhajtó Erdély, annak első lakói, gazdasága, eseményei és összes egymás után következő fejedelme. A kegyes olvasó számára rövid be­

mutatás céljára elrendezte az erdélyi, fületelki Dániel Wolff az 1685. évben) Arhivele Nationale Brasov, Colectia de documente a Bisericii Negre, IV.F.154. Ismertetését 1.: Szegedi, 341-349. o.

6 Hydra Transylvanica azaz a RÁKÓCZI-féle felkelés által Erdélyben keletkezett és a Német HERCULES avagy ö császári és királyi felsége által elfojtott, az országot rontó sokfejű Lázadó KÍGYÓ. Egyszerű tollával felvázolta az 1708. évtől a fületelki Dániel Wolff nádasi lelkipásztor. Archiv der Honterusgemeinde, Brasov, IV F 149/1. (a továbbiakban: Wolff)Az idézeteket a szerző fordította.

7 Archiv der Honterusgemeinde, Brasov. IV F 1 Tq 121/1., IV F 1 T f 38. (Ez utóbbi egy 1759-es másolat.);

Arhivele Nationale, Directia Judeteana Sibiu: Col. Brukenthal EE 1-4., Nr. 48.

8Л Hydra Tyrannica rövidítés mellett a lexikonban a Rebellions-Schlange (lázadó kígyó) helyett Religions­

schlange (vallás-kígyó) szerepel - feltehetőleg valamelyik hibás másolat alapján. Trausch, 507. o.

(4)

relmeit is feljegyzi, s v é l e m é n y é t fejezi k i az e s e m é n y e k folyásáról. A korabeli informá­

c i ó á r a m l á s t tükrözi, hogy W o l f f néhol rendkívüli r é s z l e t e s s é g g e l ír egy-egy v á r o s ostro­

m á r ó l , a s z a b a d s á g h a r c m e n e t é b e n k i e m e l k e d ő fontosságú e s e m é n y e k e t viszont alig em­

líti. A forrást n é m e t ü l írta, néhol latin n y e l v ű mondatok b e é k e l é s é v e l . A benne k ö z ö l t 15 dokumentum nagy r é s z e latin, kisebb része magyar nyelvű. A m ü v e t két illusztráció d í ­ szíti: a c í m l a p o n Herkules és a hidra küzdelmét, a s z ö v e g k ö z é illesztett, kihajtható mellék­

leten a I I . Rákóczi Ferenc tiszteletére emelt kolozsvári diadalkaput láthatjuk.9

A forrás o l v a s á s a k o r t ö b b k é r d é s is felmerülhet b e n n ü n k : Hogyan viszonyult W o l f f az e r d é l y i kuruc mozgalmakhoz, majd a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c h o z ? Vajon a s z á s z o k h o z z á á l l á s á n a k tipikus k é p v i s e l ő j e volt-e? A forrás b e m u t a t á s a e l s ő s o r b a n e p r o b l é m á k v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l ó d i k ö s s z e .

A Rákóczi-szabadságharc előzményei Daniel Wolff szemével

A m ű barokkos c í m e az antik m i t o l ó g i á b ó l ismert Herkulesnek a h i d r á v a l , vagyis a kígyótestű, kilencfejü lernai s z ö r n y e t e g g e l való k ü z d e l m é t idézi fel. A Hydra Transyl­

vanica c í m l a p j á n é p p az a jelenet látható, amikor Herkules egy b u n k ó v a l t á m a d a hidrá­

ra. Ebben az a l l e g ó r i á b a n a hidra, a „ L á z a d ó K í g y ó " ( „ R e b e l l i o n s Schlange") a R á k ó c z i ­ s z a b a d s á g h a r c által E r d é l y b e n t á m a s z t o t t h á b o r ú , a „ N é m e t Hercules" ( „ T e u t s c h e r Her­

cules") pedig maga a c s á s z á r , illetve a császári h a d e r ő .

A barokk m ű v é s z e t b e n Herkules alakja k ü l ö n l e g e s n é p s z e r ű s é g n e k ö r v e n d e t t . A Habsburg u r a l k o d ó k is s z í v e s e n á b r á z o l t a t t á k magukat az antik h ő s k é p é b e n .1 0 N e m m e g l e p ő tehát, hogy a s z e r z ő is alkalmazta a m o t í v u m o t . A c s á s z á r h ű hozzáállást s u g a l l ó c í m ö s s z h a n g b a n áll az írás k e z d e t é n e k megjelölt 1708-as é v v e l , amikor E r d é l y b e n i s m é t a császári seregek kerekedtek felül. Ú g y tűnik, a m ű b e n j e l l e m z ő példáját láthatjuk a s z á s z o k Habsburgok felé fordulásának, de vajon mennyire volt ez á l t a l á n o s é s m i k v o l ­ tak az e l ő z m é n y e i ?

A s z á s z o k v i s z o n y u l á s a a Habsburg uralomhoz k o r á n t s e m volt mindig b i z t a t ó . B é c s felszabadítása (1683) után a császári hatalom fokozatosan tette rá a kezét E r d é l y r e . 1685.

április 14-én I . L i p ó t m e g k ö t ö t t e Teleki M i h á l l y a l a kercsesorai s z e r z ő d é s t , 1687. o k t ó ­ ber 27-én újabb t á r g y a l á s o k során létrejött a balázsfalvi e g y e z m é n y . 1688. május 9-én m e g s z ü l e t e t t a fogarasi nyilatkozat, melynek é r t e l m é b e n E r d é l y L i p ó t c s á s z á r é s magyar király oltalma alá helyezte m a g á t , felmondta a török v é d n ö k s é g e t , v á r a i b a n c s á s z á r i ka­

t o n a s á g o t á l l o m á s o z t a t o t t é s adót fizetett. C s e r é b e ígéretet kapott a négy bevett vallás b i z t o s í t á s á r a é s a g a r á z d á l k o d ó k a t o n á k m e g f é k e z é s é r e . "

A z utolsó kísérlet az ö n á l l ó s á g v i s s z a s z e r z é s é r e T h ö k ö l y E r d é l y b e t ö r t é n ő b e t ö r é s e volt 1690-ben; az augusztus 2 1 - é n lezajlott zernyesti ü t k ö z e t b e n az egyesített c s á s z á r i é s

9 Ezeket külön tanulmányban tervezem bemutatni. A diadalkapu képét először az Élet és Tudomány 2007/14. számában közöltem.

10 Galavics Géza: A Rákóczi-szabadságharc és az egykorú képzőművészet. In Köpeczi Béla - Hopp Lajos - R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Rákóczi-tanulmányok. Budapest, 1980. (a továbbiakban: Galavics) 493. o.

" V. ö. Bánkúti Imre: Cserei Mihály élete és históriája. In Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Buda­

pest, 1983. (a továbbiakban: Cserei) 7-44., 16-19. o.; R. Várkonyi Ágnes: Erdélyi változások. Az erdélyi fejedelemség a török kiűzésének korában 1660-1711. Budapest, 1984. (a továbbiakban: R. Várkonyi, 1984.) 171., 178-180. o.

(5)

erdélyi csapatok ellen aratott fényes g y ő z e l m e - amelyben Teleki M i h á l y is életét vesz­

tette - azonban nem s o k á i g tartott: f e j e d e l e m m é avattatását k ö v e t ő e n m á r o k t ó b e r b e n k i ­ szorult a c s á s z á r i a k elől a H a v a s a l f ö l d é r e .1 2

Daniel W o l f f is foglalkozik m ü v e elején T h ö k ö l y fellépésével. Elbeszélése nem lineá­

ris: az 1687. év e s e m é n y e i v e l kezdi ugyan, de hamar visszatér T h ö k ö l y Imre családjának és fiatalkorának bemutatására. K o m p i l á c i ó b a n való tehetsége - 1685-ben írt m ü v é h e z ha­

sonlóan - a Hydra Transyivanicában is megmutatkozik, itt ugyanis átvesz egy a korban el­

terjedt, Thököly-párti röpiratot, amely m á r Das bedrängte Dacia с. m ű v é n e k végén is o l ­ vasható Kurze Lebensbeschreibung des Grafjen Tökéli c í m m e l .1 3 A Thököly-röpirat Daniel Speer (1636-1707) Magyar Simplicissimus c. m ű v é n e k elején is m e g t a l á l h a t ó .1 4

M i n t kiderül, az életrajz egy, a b u j d o s ó k neve alatt futó traktátus kivonata, melynek egyik é r d e k e s s é g e , hogy letagadja T h ö k ö l y Imre a p j á n a k , T h ö k ö l y I s t v á n n a k a W e s s e l é ­ nyi-féle s z e r v e z k e d é s b e n való részvételét, holott Teleki M i h á l y é k őt k e r e s t é k meg e l ő ­ ször K é s m á r k o n . A t r a k t á t u s bemutatja T h ö k ö l y Imre családját, g y e r m e k k o r á t , E r d é l y b e t ö r t é n ő kalandos szökését, életét 1682-ig. T h ö k ö l y István e v a n g é l i k u s v a l l á s á n a k kieme­

lése és a katolikusokkal való s z e m b e á l l í t á s a , illetve Zrínyi Ilona e v a n g é l i k u s vallásra va­

ló á t t é r é s é n e k e m l í t é s e arra utal, hogy a s z e r z ő talán erdélyi vagy s z e p e s s é g i s z á s z lehe­

tett.1 5 A z életrajzi adatok, n é h á n y t é v e d é s t ő l vagy p o n t a t l a n s á g t ó l eltekintve, t ö b b n y i r e megfelelnek a v a l ó s á g n a k .

W o l f f saját tollából s z á r m a z ó elbeszélése az 1687. évvel kezdődik, Scharffenberg csá­

szári tábornok E r d é l y b e vonulásával - amely valójában már 1686-ban megtörtént - , majd Caraffa m e g j e l e n é s é v e l .1 6 É r d e k e s m ó d o n a szerző nem tesz semmiféle megjegyzést az eperjesi vértörvényszékről, amely pedig sérthette e v a n g é l i k u s önérzetét. Helyette szemléle­

tének egyik kulcsfontosságú m o t í v u m á r a , a szász p r i v i l é g i u m o k kérdésére utal. Ezután tö­

m ö r e n b e s z á m o l T h ö k ö l y zernyesti győzelméről és a keresztényszigeti országgyűlésen tör­

tént f e j e d e l e m m é v á l a s z t á s á r ó l .1 7 A róla szóló röpirat beiktatása után Badeni Lajos erdélyi hadjáratáról ír, amelynek e r e d m é n y e az újonnan választott fejedelem b u k á s a lett.1 8

Hogyan viszonyultak a s z á s z o k T h ö k ö l y h e z és a császári csapatok E r d é l y b e n való m e g j e l e n é s é h e z ? A m i k o r Caraffa bevonult Szebenbe, a s z á s z o k f ő v á r o s á b a , é s 1688.

május 9-én s z e r z ő d é s b e n biztosította a császári befolyást E r d é l y b e n , talán nem is sejtet­

te, hogy a s z á s z o k t ó l nem várhat e g y é r t e l m ű t á m o g a t á s t . H i á b a p r ó b á l t a a „ d i v i d e et impera" elvét alkalmazva kiélezni a s z á s z - m a g y a r e l l e n t é t e k e t és a s z á s z o k a t úgy kezel­

n i , mint az erdélyi Habsburg-uralom t á m a s z a i t . A m i k o r Szeben mellett a c s á s z á r i a k m é g

12 Bánkún, 19. o.

13 Wolff, 344v-349.r.

1 4 Erre Lökös Péter hívta fel a figyelmemet. Kiadva: A magyar Thököly Imre gróf igaz portréja és rövid életrajza. Fordította Lökös Péter. In Daniel Speer. Magyar Simplicissimus. (Felsömagyarországi Minerva, 1.) A bevezetőt Kiss Gy. Csaba, az utószót Szakály Ferenc írta. A jegyzeteket Benda Kálmán és Szakály Ferenc állította össze. Miskolc, 1998. 9-13. o.

1 5 V. ö. A magyar Thököly Imre gróf igaz portréja és rövid életrajza, i . m. 9., 13. o.

16 Wolff, I . о.; Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690-1740. Buda­

pest, 1988. (a továbbiakban: Trócsányi, 1988.) 198. o.

17 Wolff 1-2. о.

18 Wolff 8. о.

(6)

t o v á b b i négy e r ő d í t m é n y r e a k a r t á k rátenni a k e z ü k e t , e l ő s z ö r (1687-ben) Beszterce, majd (1688. május 11-26. között) B r a s s ó városa állt ellen. É r d e m e s megjegyezni, hogy é p p e n ez u t ó b b i , a szászoktól k i i n d u l ó t é l k e l é s volt a legnagyobb, amely a c s á s z á r i befo­

lyással való s z e m b e s z á l l á s t m e g k í s é r e l t e . A császári uralom fő támaszpontját k é p e z ő Szebennel ellentétben, B r a s s ó h o z hasonlóan, több m á s szász város is ellenállt a befolyás­

nak, Segesvár, Szászsebes é s K ő h a l o m pedig behódolt T h ö k ö l y n e k . T h ö k ö l y Zernyest utá­

ni fellépésekor, úgy tűnik, a szászok egy részében is t á m o g a t ó r a t a l á l t .1 9 A X V I I . század végi E r d é l y b e n tehát a Hydra Transylvanica császárpártiságot sugalló címével ellentétes, Habsburg-ellenes és Thököly-párti hozzáállást tapasztalhatunk szász oldalról.

A s z á s z o k i d e g e n k e d é s e a H a b s b u r g - u r a l o m t ó l , r a g a s z k o d á s u k az ö n á l l ó Erdélyi Fe­

j e d e l e m s é g h e z négy fő okra v e z e t h e t ő vissza. Basta g e n e r á l i s p u s z t í t á s a ó t a féltek a csá­

szári s e r e g e k t ő l , egyre n ö v e k v ő h a d i a d ó k terhelték őket é s féltették ősi p r i v i l é g i u m a i ­ k a t .2 0 Emellett az e v a n g é l i k u s s z á s z o k s z á m á r a a katolikus Habsburgok a szabad v a l l á s g y a k o r l a t a k a d á l y o z ó i n a k s z á m í t o t t a k - ez volt a negyedik ok. Caraffa hírére a fe­

j e d e l e m s é g b e n á l t a l á n o s s á vált a rekatolizációtól való f é l e l e m .2 1

W o l f f m e g n y i l v á n u l á s a i mind a négy p r o b l é m a k ö r t t ü k r ö z i k . A m e n e k ü l ő T h ö k ö l y , majd az öt k ö v e t ő Badeni Lajos seregei által a B a r c a s á g o n v é g h e z v i t t óriási p u s z t í t á s2 2 f e l e m l e g e t é s e k o r t a l á l k o z u n k első szubjektív k i s z ó l a l á s á v a l : „ W i e und welcherley un­

terschiedliche Festungen und Kirchen, sonderlich unter denen armen, unschuldigen Sachsen seyen aufgeschlagen, und ausgeplündert, (Küsten und Kasten, Kirchen und Klausen oder Sacristeyen, da auch die zum Heiligen A m t gewidmeten Tapetzereyen, Kelch und Patellen, nicht verschonet), kan mit Worten nicht genug beschrieben werden."2 3

A c s á s z á r i k a t o n a s á g E r d é l y b e n á l l o m á s o z á s a v a l ó b a n sok konfliktus k i i n d u l ó p o n t j a volt. A k a t o n a s á g tartása körüli visszaélések elhárítására 1686-ban létrehozott erdélyi O r s z á g o s F ő b i z t o s s á g h o z (Supremus Commissariatus P r o v i n c i á l i s ) érkezett p a n a s z o k b ó l kiderül, hogy j e l l e m z ő volt az é l e l m i s z e r a d ó v a l való v i s s z a é l é s é s a l a k o s s á g t ó l való k ü ­ lönféle i n g y e n m u n k á k m e g k ö v e t e l é s e (fuvarozás, éjjeli ő r s é g , vadászat, h a l á s z a t ) . Á l ­ l a n d ó gondot okoztak a f o s z t o g a t ó , e r ő s z a k o s k o d ó , g y i l k o l ó és v e r e k e d ő k a t o n á k , akik az a d ó k a t is gyakran e r ő s z a k k a l s z e d t é k be.2 4

9 Maja Philippi: Die Zeit des Übergangs von der türkischen zur Österreichischen Herrschaft 1683-1711.

In Carl Göllner (Hg.): Geschichte der Deutschen auf dem Gebiete Rumäniens. I . fejezet. Bukarest, 1979. (a to­

vábbiakban: Philippi) 221-227. о.; Konrád Gündisch: Siebenbürgen und die Siebenbürger Sachsen. Mathias Beer (Mitarb.). (Studienbuchreihe der Stiftung Ostdeutscher Kulturrat, 8.). München, 1988. (a továbbiakban:

Gündisch) 109. o.

2 0 A „Szász Egyetem" (Universitas Saxonum) saját közigazgatással és igazságszolgáltatással rendelkezett, emellett lehetősége volt az adókat egy összegben, közvetlenül a királynak befizetni, illetve a katonáskodást sa­

ját pénzen felfogadott zsoldosokkal kiváltani.

21 Philippi, 228. o.; Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. (Magyar História) Budapest, 1979. 130. o.

2 2 V. ö. Philippi, 222. o.

2 3 „Hogyan dúlták fel és fosztották ki a legkülönfélébb erődítményeket és templomokat, s mindenekelőtt ezekkel együtt a szegény, ártatlan szászokat (nem kímélve ládákat és szekrényeket, templomokat és istentiszte­

leti helyeket vagy sekrestyéket, bennük az istentiszteletre szánt térítőket, kelyheket és áldozóedényeket), sza­

vakkal nem lehet eléggé kifejezni." Woljf, 8-9. o.

24 Trócsányi Zsolt: Az erdélyi országos főbiztosság története (1686-1849). Hadtörténelmi Közlemények, 1961.2. sz. 97-106. o.

(7)

A k ö v e t k e z ő p r o b l é m á t a s z á s z o k r a rótt a d ó t e r h e k j e l e n t e t t é k . W o l f f mindjárt a m ü elején, Caraffa első e m l í t é s e k o r kiemeli, hogy megmaradt a m a g y a r - s z á s z j o g s z o k á s , de n e g a t í v u m k é n t az a d ó k r a , a p o r c i ó r a is u t a l .2 5 Visszatér a súlyos a d ó k r a a Gubernium lét­

rejöttének e m l í t é s e után is: „ W o r u n t e r sonderlich die arme S ä c h s i s c h e Geistlichkeit zu beklagen, welche nebst ihren Officiis publicis öffters einer gegen D é v a , der andere ge­

gen Clausenburg etc. in die weit entlegenste Örter, mit Hau, Stroh, Weitzen, Haaber W e i n etc. [ . . . ] F ü h r Leute in g r o ß e r Kälte und Gefahr sind verschickt w o r d e n "2 6

T é n y , hogy az 1687-től 700 ezer aranyra e m e l k e d ő é v e s a d ó fizetésében - amelyhez m é g hozzájárultak a t e r m é s z e t b e n i s z o l g á l t a t á s o k - a s z á s z o k r a hárult a legnagyobb ö s z - szeg: m í g a m e g y é k l a k o s s á g á n a k , azaz a r o m á n , magyar é s szász j o b b á g y o k n a k ezer, addig a s z á s z o k n a k 1400 portát kellett fizetniük. A v a l ó s á g b a n m é g ennél is t ö b b e t szed­

tek be, nem s z á m í t v a az elszállásolási é s e g y é b k ö t e l e z e t t s é g e k e t . A s z á s z o k s z á m á r a az egyetlen m e g o l d á s az maradt, ha k ö l c s ö n t vettek fel, amit viszont a t ö r v é n y által megha­

tározott 10 s z á z a l é k n á l magasabb kamat terhelt. Ennek k ö v e t k e z t é b e n a s z á s z s á g nagy r é s z e , így a brassói kerület, S e g e s v á r , Medgyes- és K ő h a l o m s z é k is j e l e n t ő s m é r t é k b e n eladósodott, ami lesüllyedést vagy a szász területekről való elvándorlást e r e d m é n y e z e t t .2 7

A k a m a t o k b ó l s z á r m a z ó h a s z o n k e r e s é s r e is utal W o l f f : „ W e l c h e U n b i l l i g k e i t zwar nicht dem Commandierenden General, sondern denen Magnaten zuzuschreiben, als welche ihr eigenes Interesse, darunter gesucht."2* Ezután említi meg a szászok helyzetének enyhí­

tése céljából fellépő Valentin Franck von Franckenstein é s Lucas Hermann nevét.

W o l f f Rabutin de Bussy császári t á b o r n o k E r d é l y katonai f ő p a r a n c s n o k á v á t ö r t é n ő k i n e v e z é s é n e k e m l í t é s e után iktatja e l b e s z é l é s é b e a D i p l o m a L e o p o l d i n u m m á s o d i k vál­

t o z a t á n a k (1691. december 1.) s z ö v e g é t ,2 9 kiemelve, hogy az m e g e r ő s í t i a rendek jogait.

A D i p l o m a tiszteletben tartotta a s z á s z o k kiváltságait, amiben nagy szerepet j á t s z o t t a t á r g y a l á s o k o n r é s z t v e v ő Valentin Franck szebeni királybíró. A z a l a p v e t ő e n Habsburgok felé h ú z ó Franckensteinnek sikerült elérnie a p r i v i l é g i u m o k , a v a l l á s s z a b a d s á g é s a sza­

bad b í r á s k o d á s m e g ő r z é s é t .3 0

A lipóti diploma szerint a szász comesnek, a szebeni k i r á l y b í r ó n a k tanácsosi szerep jutott az újonnan létrehozott Guberniumban, annak ellenére, hogy nem az o r s z á g g y ű l é s választotta. Ugyanakkor az 1691. decemberi változat kiegészíti a 8. cikkelyt azzal, hogy a szász é s s z é k e l y királybírót választják ugyan, de pozíciójuk b e t ö l t é s é h e z az u r a l k o d ó m e g e r ő s í t é s e s z ü k s é g e s . A s z á s z o k nem a d ó ü g y i s é r e l m e i n e k o r v o s l á s á r a aztán 1692.

április 2 3 - á n létrejött az e l s ő szász accorda, amelynek legfontosabb e r e d m é n y e az volt, hogy a szász k i r á l y b í r ó n a k nem kellett s z e m é l y e s e n hadba vonulnia, illetve, hogy e l t ö ­ rölte a m á s i k két nemzet birtokszerzési j o g á t a szász v á r o s o k b a n .3 1

25 Wolff, 1. о.

2 6 „Különösen a szegény szász klérus panaszkodott, amelynek tagjait közhivataluk mellett gyakran küldték a legmesszebbi helyekre - az egyiket Déva, a másikat Kolozsvár környékére [ . . . ] szénával, szalmával, búzával, zabbal, borral stb. megpakolva a hidegnek és veszélynek kitett emberekhez." Wolff, 10. о.

27 Philippi, 228-229. о.

2 8 „Ez a sérelem [ t i . az adók] azonban nem a tartományi tábornoknak, hanem azoknak a főuraknak tudható be, akik mindebben a saját hasznukat keresték." Wolff, 10. о.

24 Wolff, 11-23. о.

30 Gündisch, l l l . o .

31 Trócsányi, 1988. 200-206. о.

(8)

W o l f f s z ö v e g é b e n található egy utalás az 1692. j ú l i u s 2 1 - é n létrejött, ún. m á s o d i k szász a c c o r d á r a i s .3 2 A m e g á l l a p o d á s a s z á s z o k a d ó v a l kapcsolatos s é r e l m e i t p r ó b á l t a orvosol­

ni. M e g á l l a p í t o t t a a magyarokra é s a s z á s z o k r a e s ő k a p u s z á m o t (1000, i l l . 1400), illetve megtiltotta, hogy a szász papokra külön a d ó t vessenek k i . Helyette a szász nemzet terhe- iben kellett osztozniuk.3 3 Mindezeket W o l f f a saját bőrén tapasztalhatta - nem véletlenül írt k o r á b b a n is a f e l m á l h á z o t t szász p a p o k r ó l - , m ü v é b e n k i is emeli a Valentin Franck von Franckenstein szebeni királybíró k ö z b e n j á r á s á n a k k ö s z ö n h e t ő könnyítést: „ W e l c h e s Ihnen aber hernach Gott reichlich vergolten, bis endlich durch sonderliche Regierung Gottes Spectabiiis atqve Generosus Valentinus Franck a Francken-Stein, Regius Iudex Cibiniensis et Comes perpetuus Saxonum in Transylvania, [ . . . ] sich versprochen, dahin zu bearbeiten, (doch ihn nicht zu vermelden) d a ß solche schwere Last, und mehr als Scla- vische Dienstbarkeit, von denen Geistlichen mögte abgenohmen werden."3 4

A j ó t e v ő k között m e g e m l í t i Lucas Hermann p ü s p ö k és Bethlen M i k l ó s k a n c e l l á r ne­

vét is, nem ír azonban a s z á s z o k ü g y é b e n , 1699-től a szász comesi tisztséget viselő Sachs von H a r t e n e c k r ő l ( m á s néven Johannes Zabanius vagy S z á s z J á n o s ) , akinek b e f o l y á s á r a a s z á z a d fordulóján j e l e n t ő s e n javult a királyföldi v á r o s o k és falvak helyzete. A z 1702.

évi o r s z á g g y ű l é s e n Harteneck a d ó r e f o r m o t javasolt, amely szerint a nemeseknek é s a s z é k e l y e k n e k is a d ó z n i u k kellett volna. Ezzel, illetve a k o r r u p c i ó elleni k ö v e t k e z e t e s fel­

lépésével maga ellen fordította nem csak a n e m e s s é g e t , hanem a h á r o m nemzetet is. Sze­

r e n c s é t l e n s é g é r e árulás é s g y i l k o s s á g bizonyítatlan vádjával 1703. december 5-én k i v é ­ g e z t é k Szebenben.3 5 M á r k i S á n d o r szerint Harteneck k i v é g z é s é n e k h á t t e r é b e n a c s á ­ száriak félelme állt, hogy átáll R á k ó c z i o l d a l á r a é s a s z á s z o k a t is az ö t á b o r á b a vezeti - ahogy két barátja, Pekry L ő r i n c és Mikes M i h á l y is csatlakozott a f e l k e l ő k h ö z .3 6

A m i a s z á s z o k v a l l á s s z a b a d s á g á t i l l e t i , Caraffa nem látta j ó n a k annak k o r l á t o z á s á t , é s erre B é c s figyelmét is felhívta. A z udvar azonban ezt nem vette figyelembe: templomaik egy részét át kellett adniuk a császári k a t o n a s á g s z á m á r a , e z e n k í v ü l t ö b b e v a n g é l i k u s lelkészt perbe fogtak é s megfosztottak j ö v e d e l m é t ő l . B é c s célja az a b s z o l ú t császári ha­

talom biztosítása volt, amelyhez a katolicizmus á l l a m e g y h á z z á tétele tűnt a legmegfele­

l ő b b e s z k ö z n e k . A z udvar további lépései közé tartozott volna a h á r o m nemzet uniójának m e g s z ü n t e t é s e vagy átalakítása, a szász területek B é c s alá rendelése és az erdélyi n é m e t s é g s z á m á n a k betelepítéssel való növelése. Ebben a helyzetben érthető, hogy a szászok reáli­

sabbnak látták privilégiumaik m e g v é d é s é t a másik két nemzettel szemben.3 7

32 Wolff, 10-11. о.

33 Trócsányi, 1988. 206. o.

3 4 „Ezt azonban Isten sokszorosan megbosszulta rajtuk [ti. a nemeseken a magas kamatok szedését], míg vé­

gül az Úr különleges kormányzása által a tekintetes és nemes Valentin Franck von Franckenstein szebeni király­

bíró, az erdélyi szászok örökös grófja [...] megígérte, hogy dolgozni fog azon (anélkül, hogy elárulná), hogy ez a súlyos teher, amely nagyobb, mint a rabszolgaság, levétessék az egyháziak válláról." Wolf, 10. о.

35 Trócsányi, 1988. 228. о.; Pukánszky Béla: Erdélyi szászok és magyarok. (História Incognita, 1/7.) Mária- besnyö-Gödöllö, 20032. (a továbbiakban: Pukánszky) 48-51. o.; Philippi: i . m. 231-233. o.; Harald Rodt:

Hermannstadt. Kleine Geschichte einer Stadt in Siebenbürgen. Köln/Weimar/Wien, 2006. (a továbbiakban:

Roth) 129-130. o.

36 Márki Sándor: I I . Rákóczi Ferencz. (Magyar Történeti Életrajzok, X X I I I . évf.) I . Budapest, 1907. (a to­

vábbiakban: Márki) 490. o. Bussy de Rabutin emlékirataiban említi Szász János kivégzésének körülményeit és arról tudósít, hogy Szász levelezett Rákóczival. Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Rákóczi Tükör. Nap­

lókjelentések, emlékiratok a szabadságharcról. I . Budapest, 2004. (a továbbiakban: Rákóczi Tükör) 268. o.

37 Pukánszky, 72-73. o.; Magyari András: Bevezetés. In Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló 1703- 1708. [ - I I . Közzéteszi Magyari András. Bukarest, 1983. (a továbbiakban: Wesselényi) 9. o.

(9)

W o l f f két dokumentum i d é z é s é v e l igazolja a Habsburgoknak a katolizálás útján meg­

kísérelt hatalmi törekvéseit: az egyik az 1699. szeptember 5-én kiadott, ún. katolikus p ó t d i p l o m a ,3 8 amely k i k ö t ö t t e , hogy a D i p l o m a Leopoldinumban megjelölt t i s z t s é g e k r e történő h á r m a s j e l ö l é s n é l az egyik j e l ö l t n e k mindig katolikusnak kellett lennie. 1701.

február 2 - á n é s április 2 0 - á n az u r a l k o d ó m e g e r ő s í t e t t e ezt a r e n d e l k e z é s é t , amelyre a p r o t e s t á n s o k tiltakozással válaszoltak. A z o r s z á g g y ű l é s e l l e n k e z é s é t W o l f f is e m l í t i . A z u r a l k o d ó 1702. február 13-án kiadott, a katolikus p ó t d i p l o m á r a utaló o k l e v e l e3 9 a k ö v e t ­ k e z ő beillesztett d o k u m e n t u m .4 0 A z t , hogy a p r o t e s t á n s o k r a n é z v e m i l y e n sértő lehetett a Lipót által megjelölt öt pont, a r e f o r m á t u s Cserei M i h á l y is alátámasztja, aki történeti m ű v é b e n ismerteti é s k o m m e n t á l j a azok tartalmát. Ezek közül a legfontosabb, hogy a t i s z t s é g e k r e j e l ö l t e k k ö z ö t t k e l l lennie egy katolikusnak is, illetve, hogy a városi taná­

csokban és a c é h e k b e n e g y e n l ő n e k kell lenni a katolikusok és p r o t e s t á n s o k a r á n y á n a k . Ez k ü l ö n ö s e n s é r e l m e s volt a t ú l n y o m ó t ö b b s é g b e n p r o t e s t á n s l a k o s s á g ú v á r o s o k b a n .4 1

Mindezeket ö s s z e g e z v e megállapíthatjuk, hogy W o l f f m ű v é n e k az 1703 előtti e s e m é ­ nyeket t á r g y a l ó r é s z é b e n megjelennek a s z á s z o k fő s é r e l m e i . M é g i s , mintha mindezt a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c E r d é l y b e v a l ó átterjedése után elfelejtette volna: mind a m ű c í ­ me, mind alaphangulata igen n e g a t í v a n viszonyul a mozgalomhoz.

A szabadságharc kitörése és a szászok

W o l f f m u n k á j a 1703-1711 közötti időszakról s z ó l ó r é s z é n e k e l e m z é s e alkalmat ad arra, hogy m e g v i z s g á l j u k az erdélyi s z á s z o k v i s z o n y u l á s á t a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c h o z . A k é r d é s m e g v á l a s z o l á s a hosszabb k u t a t ó m u n k á t i g é n y e l ; a t a n u l m á n y b a n m e g p r ó b á l j u k az á l t a l á n o s a n kialakult v é l e m é n y e k e t ö s s z e v e t n i a Hydra TransylvanicávdX.

A felkelők p u s z t í t á s a komolyan érintette a s z á s z o k a t : t ö b b s z ö r elfoglalták városaikat, B e s z t e r c é t , Medgyest, S z á s z s e b e s t é s S z á s z v á r o s t . Falaikat l e r o m b o l t á k , nehogy a c s á ­ száriak t á m a s z p o n t u l h a s z n á l h a s s á k azokat. R á k ó c z i hívei B r a s s ó t is másfél é v i g ostrom alatt tartották (1704-1705), de nem sikerült b e v e n n i ü k . S e g e s v á r 1704. j a n u á r i k e m é n y ostroma is sértette a s z á s z o k a t ; Nagyszeben városát pedig egyszerre fosztogatták a c s á ­ száriak é s a felkelők. 1705-től m i n d k é t fél e l l e n s é g k é n t kezelte Erdélyt, hadaik ellátását rablással oldották m e g .4 2

Maja Philippi szerint a s z á s z o k nem álltak a felkelők mellé, ugyanakkor a többi la­

koshoz h a s o n l ó a n m e g h ó d o l t a k az e r ő s z a k n a k é s az é p p e n g y ő z t e s hatalomnak. F ő l e g a felkelés g a z d a s á g i k ö v e t k e z m é n y e i érintették őket é r z é k e n y e n : a h á b o r ú s á l l a p o t o k sem a f ö l d m ű v e l é s h e z , sem az állattartáshoz, a kereskedelemhez és a k é z m ű v e s s é g h e z nem biztosítottak megfelelő k ö r ü l m é n y e k e t . M i n d e z t tetézték a k ü l ö n b ö z ő j á r v á n y o k .4 3

" Wolff, 24-25. о. Kiadva: Erdélyi országgyűlési emlékek, 21. (Magyar Történelmi emlékek. III. osztály).

Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest, 1898. 419-420. o.

3 4 Nem azonos az ugyanaznap kiadott rescriptummal, amely a katolikus tanácsosok befolyását akarta növelni.

4 0 Wolff, 26-28. M O L EK: AG 1702:43. A másolatból hiányzik az eredeti oklevél utolsó 16 sora.

4 1 V. ö. Cserei, 307. o.

42 Philippi. 235. o.

43 Philippi, 235-236. o.

(10)

Gustav G ü n d i s c h is a s z á s z o k c s á s z á r h ü s é g é t h a n g s ú l y o z z a , a Habsburgokkal kapcso­

latos k e v é s b é j ó tapasztalataik e l l e n é r e .4 4 H a s o n l ó m e g á l l a p í t á s t olvashatunk R i t o ó k J á ­ n o s n á l : „a s z á s z o k B é c s b e n r e m é n y k e d v e a labancok o l d a l á r a állanak, de ez nem menti meg ő k e t a császári » s z ö v e t s e g e s e k « fosztogatásaitól sem."4 5

A k é p azonban nem olyan e g y o l d a l ú , mint amilyennek e l s ő r e tűnik. Johannes H ö c h s - mann X I X . századi erdélyi szász történész kutatásai alapján differenciáltabb k é p e t alakí­

tott k i R á k ó c z i és a s z á s z o k v i s z o n y á r ó l . A z erdélyi szász l a k o s s á g s z á m á r a , mint írja, a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c e g y r é s z t a m á r oly r é g ó t a tartó hadi á l l a p o t o k m e g h o s s z a b b í t á ­ sát, m á s r é s z t a két fennálló katonai é s politikai hatalom k ö z é szorulást jelentette. E r d é l y n é p s z e r ű t l e n császári f ő p a r a n c s n o k a , Rabutin e l l e n s é g k é n t kezelte az o r s z á g o t , katonái f o s z t o g a t á s a gyakran zavarta meg az a m ú g y is nagy a d ó t e r h e k e t teljesíteni k ö t e l e s lakos­

ságot. A s z á s z o k n a k azonban é p p ú g y m e g g y ű l t a baja a felkelőkkel is. Politikájuk is ezt a k e t t ő s s é g e t mutatja.4 6

R á k ó c z i 1703. november 2 9 - é n e g é s z E r d é l y l a k o s s á g á t m e g p r ó b á l t a maga m e l l é állí­

tani, á m nem sokkal k é s ő b b , 1704 j a n u á r j á b a n , a S z á s z Egyetem (Universitas Saxonum) a c s á s z á r h o z való h ű s é g r e szólította fel népét. R á k ó c z i ezért februárban egy k ü l ö n mani­

fesztumot intézett a s z á s z s á g h o z , melynek azonban nem lett e r e d m é n y e .4 7

A z 1704. j ú l i u s á b a n tartott g y u l a f e h é r v á r i f e j e d e l e m v á l a s z t ó o r s z á g g y ű l é s e n viszont - Szeben és B r a s s ó kivételével - a l e g t ö b b szász szék k é p v i s e l e t e részt vett. B á r a szebe­

ni Gubernium j ú n i u s v é g é n megtiltotta a szász s z é k e k r é s z v é t e l é t az o r s z á g g y ű l é s e n , a kuruc uralom alá került szász v á r o s o k m e g j e l e n é s é t nem tudta m e g a k a d á l y o z n i . A nem sokkal k é s ő b b Szebenben tartott tiltakozó császári o r s z á g g y ű l é s e n azonban - a beszter­

ceiek kivételével - é p p ú g y részt vettek a szász s z é k e k . 1705 a u g u s z t u s á b a n viszont tu­

dunk egy olyan g y ű l é s r ő l , melyen a s z á s z o k , k ö z t ü k a b a r c a s á g i a k is, fel a k a r t á k venni a kapcsolatot R á k ó c z i v a l , s ennek ü g y é b e n M a r t i n Klausenburger medgyesi p o l g á r m e s t e r v e z e t é s é v e l , m e g f e l e l ő a j á n d é k o k k a l fölszerelve, k ü l d ö t t s é g e t indítottak a fejedelemhez.

Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet az őket ért k á r o k r a , é s a l e h e t ő s é g e k h e z m é r ­ ten elérjék a rájuk rótt terhek c s ö k k e n t é s é t .4 X A z eddig kialakult k é p ü n k e t M á r k i S á n d o r is m ó d o s í t j a m o n o g r á f i á j á b a n : kiemeli, hogy a kezdetben a megemelt császári a d ó k fize­

tésére é s a szebeni citadella é p í t é s é r e kényszerített s z á s z o k tiltakoztak a Habsburg hata­

l o m r e n d e l k e z é s e i ellen. M á r k i szerint a s z á s z o k kezdetben R á k ó c z i t , vagy az e v a n g é l i ­ kus T h ö k ö l y I m r é t szerették volna felkérni a f e j e d e l e m s é g r e .4 9

M i l y e n j o g k ö r r e l r u h á z t a fel a s z á s z o k a t a Habsburg-, i l l . a R á k ó c z i - k o r m á n y z a t a s z a b a d s á g h a r c alatt? Tudjuk, hogy a s z á s z o k képviseltették magukat a Habsburg-kor­

m á n y z a t b a n , ugyanakkor az a d ó k k a l kapcsolatos p r o b l é m á i k v é g l e g e s m e g o l d á s á b a k ö z b e s z ó l t a s z a b a d s á g h a r c . Ezenfelül t o v á b b r a is é r v é n y b e n volt az ő k e t sértő katolikus p ó t d i p l o m a .

44 Gündisch, 114. о.

45 Ritoók János: Kettős tükör a magyar-szász együttélés múltjáról és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből. Bukarest, 1979. 23. o.

46 Höchstnann, 5-6., 19. o.

4 7 V. ö. Várkonyi Ágnes: A Rákóczi-szabadságharc kibontakozása Erdélyben (1703-1704 július). In Szaza- dók, 88. (1954/1.) (a továbbiakban: Várkonyi, 1954.)50., 60. o. A két dokumentumról később lesz szó.

48 Höchsniann, 18., 21., 25. o.

49 Márki, 492-493. o.

(11)

1703 ő s z é t ő l azonban a c s á s z á r i sereg elveszítette az e l l e n ő r z é s t E r d é l y legnagyobb r é s z e fölött. A c s á s z á r i katonai i g a z g a t á s Szebenbe szorult vissza, a G y u l a f e h é r v á r o n s z é k e l ő Gubernium á r n y é k h a t a l o m m á vált, s befolyása csak arra a n é h á n y szász s z é k r e vagy m e g y e r é s z r e irányult, amelyet akkor a k a t o n a s á g tartott e l l e n ő r z é s e alatt.5 0

A z 1704. júliusi g y u l a f e h é r v á r i f e j e d e l e m v á l a s z t ó o r s z á g g y ű l é s a feltételek k ö z é so­

rolta t ö b b e k között a h á r o m nemzet s z a b a d s á g j o g a i n a k é s a négy bevett vallás szabad g y a k o r l a t á n a k biztosítását. A s z á s z o k - régi j o g a i k é r t e l m é b e n - maguk v á l a s z t a n á k va­

lamennyi tisztjüket, a fejedelemnek csak az universitas által választott szász comes meg­

e r ő s í t é s é r e lenne joga. R á k ó c z i nem fogadta el a fejedelmi hatalmat visszaszorítani a k a r ó feltételeket, ugyanakkor erdélyi k o r m á n y z a t á n a k k i é p í t é s e k o r nem feledkezett meg a s z á s z o k r ó l . 1708-ban azonban a fejedelem elvesztette t ü r e l m é t a szász v á r o s o k és s z é k e k i r á n y á b a n , és az a d ó k behajtására e r ő s z a k o s e s z k ö z ö k e t javasolt Károlyi S á n d o r n a k , amennyiben a lakosok e l l e n k e z n é n e k :5 1 „ A ' mi a S z á s z V á r o s o k a t vagy S z é k e k e t illeti, hogyha azok Isten k e g y e l m é b ü l f e g y v e r ü n k b o l d o g u l á s a által ujjonnan birtokunk alá es­

nek, mivel azok h o z z á n k é s ez k ö z ö n s é g e s ü g y h ö z hidegebeknek tapasztaltatnak s p é l d á s s a b b a n i s h ü s é g t e l e n k e d t e n e k , a z o k t ú l e l s ö b b e n i s e x i g a l t a s s é k a' Marus Vasar- hellyi G y ű l é s b e n repartialtatott quantum p é n z ü l [ . . . ] M e l y repartitionak azon S z á s z V á ­ rosok és S z é k e k ha nem obtemperalnanak [ . . . ] é g e t é s s e l fenyegettessenek é s az nem s u c c e d a l v á n , Birájok h o z a t t a s s é k el; holott penigh a' sem volna e l é g s é g e s , hogy nagyob p é l d a statualtassék, egy vagy két ollyan Falu h e l y s é g e fel é g e t t e s s é k . " 5 2

R á k ó c z i tehát kezdetben, amikor E r d é l y minden n é p é h e z intézett kiáltványt, a szá­

szok felé is nyitott. E m l é k i r a t a i b a n megállapítja, hogy azok kezdetben i n k á b b a n é m e ­ tekhez h ú z t a k ,5 3 k é s ő b b külön felhívásban szólította fel őket a c s a t l a k o z á s r a . K o r m á n y ­ z a t á b a n sem feledkezett meg róluk. Erdélyi u r a l m á n a k v é g e felé azonban m á r k e m é n y e n b á n t velük az a d ó k elleni t i l t a k o z á s u k miatt.

A kezdeti sikerektől a zsibói vereségig

A t a n u l m á n y itt k ö v e t k e z ő r é s z é b e n azt vizsgáljuk, hogy mely e s e m é n y e k jutottak át W o l f f szűrőjén, miről értesült, mit tartott fontosnak, é s m i n d e z e k r ő l m i volt a v é l e m é ­ nye, illetve hogy mennyire hitelesek az általa adott információk. Terjedelmi o k o k b ó l nem v á l l a l k o z h a t u n k sem a forrás k ö z l é s é r e , sem annak részletes e l e m z é s é r e és bemuta­

tására. Sokkal i n k á b b ízelítőt s z e r e t n é n k adni a kiválasztott i d é z e t e k alapján arról, hogy hogyan élte meg a s z a b a d s á g h a r c éveit egy szász e v a n g é l i k u s lelkész. D á n i e l W o l f f e l s ő ­ sorban az e s e m é n y t ö r t é n e t e t írta meg ok-okozati ö s s z e f ü g g é s e k nélkül, szubjektív k i s z ó - l a l á s o k k a l , melyek egy-egy szász v á r o s o s t r o m á r a , szülőföldjének p r é d á l á s á r a vagy az o r s z á g b a n p u s z t í t ó j á r v á n y o k r a é s természeti c s a p á s o k r a , néhol pedig s z e m é l y e s é l m é ­ nyeire vonatkoznak.

' Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata I I . Rákóczi Ferenc korában. Levéltári Közlemények, 26. (1955.) (a továbbiakban 'Trócsányi, 1955.) 148-187., 150. o.; Roth, 128.0.

? l Trócsányi, 1955. 155-157., 173., 178. o.

5~ Archívum Rákóczianum. I I . Rákóczi Ferenc levéltára. Első osztály: Had- és belügy, X I I . Budapest, 1935. 337. o.

5 3 II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford.: Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. A szöveget gondozta Kovács Ilona. Budapest, 1978.

(=Archivum Rákóczianum H l / l . ) 344. o.

(12)

A kurucok sikereinek első szakasza E r d é l y b e n 1705 ő s z é i g , a zsibói c s a t a v e s z t é s i g tartott.5 4 W o l f f a s z a b a d s á g h a r c kitörését R á k ó c z i b ö r t ö n b ő l v a l ó s z a b a d u l á s á v a l és az erdélyi l a k o s s á g r a rótt terhekkel hozza ö s s z e f ü g g é s b e . Ezek között kiemeli a c s á s z á r i a k által Szeben mellé, Murando h a d m é r n ö k ezredes v e z e t é s é v e l építtetni kezdett citadella körüli m u n k á l a t o k a t , amelyet főleg s z é k e l y e k k e l és s z á s z o k k a l v é g e z t e t t e k 1702-ben.5 5 Annak e l l e n é r e , hogy mindezek a terhek őt m a g á t is érinthették, a s z a b a d s á g h a r c r ó l igen n e g a t í v a n nyilatkozik: „diese, gantz Ungarn und S i e b e n b ü r g e n ins ä u ß e r s t e Verderben s t ü r t z e n d e Rebellion, [...] dadurch so viel 1000 Menschen, die Ihnen so fest eingebildete Freyheit oder Libertät, i m Tode mit g r o ß e r Reue bekommen, viel mehrere aber nicht allein unter dem gemeinen M a n n , sondern auch unter den Magnaten, ad imam pau- pertatem, und fast an den Bettel-Stab dadurch gerathen." 5 6

E r d é l y b e n már k o r á b b a n , az 1690-es é v e k m á s o d i k felében jelentkezett a népi kuruc mozgalom, amelynek k i i n d u l ó p o n t j a M á r a m a r o s és K ő v á r v i d é k e volt. A „ t o l v a j o k n a k , "

„ p r é d ó k n a k " nevezett kurucok 1702-től a S z é k e l y f ö l d ö n is jelen voltak. A mozgalom ö s s z e f o g á s á r a azonban nem volt m e g f e l e l ő s z e m é l y , ugyanis R á k ó c z i é s B e r c s é n y i nem akarta bekapcsolni E r d é l y t a m a g y a r o r s z á g i e s e m é n y e k b e . Azzal s z á m o l t a k , hogy a ha­

zatérő T h ö k ö l y lesz a fejedelem.5 7 A z erdélyi f ő n e m e s s é g a mozgalomban nem látott mást, mint j o b b á g y l á z a d á s t , így kezdettől fogva e l z á r k ó z o t t előle. A z erdélyi kurucok ennek e l l e n é r e sorra foglalták el a fontos e r ő d í t m é n y e k e t . A felkelők b á z i s á n a k k i b ő v ü ­ lése s z e m p o n t j á b ó l k i e m e l k e d ő szerepet j á t s z o t t az 1703. november 11-én lefolyt bonc- hidai csata, melynek során maguk m e l l é állították a c s á s z á r i a k által e l l e n ü k rendelt szé­

kely csapatok nagy r é s z é t és amelynek e r e d m é n y e k é n t , Thorockay István átállásával, a felkelők t á b o r á b a b e k e r ü l t az első f ő n e m e s .5 8

A bonchidai csata után a k ö v e t k e z ő hadi e s e m é n y t Guthi István p o r t y á z á s a i jelentet­

t é k .5 9 Itt k a p c s o l ó d i k be az erdélyi e s e m é n y e k e l b e s z é l é s é b e D á n i e l W o l f f , aki a h o z z á eljutott i n f o r m á c i ó k alapján a s z a b a d s á g h a r c erdélyi elindítóinak Guthi Istvánt és K a s z á s Pált l á t t a .6 0 Guthiról tudjuk, hogy kuruc e z e r e s k a p i t á n y volt, és fontos szerepet vitt Er­

dély és a Székelyföld elfoglalásában.6 1 W o l f f igen rossz v é l e m é n n y e l van róla: „In deine er aber mehr auf Huren, F r e ß e n und Sauffen, als auf den Feind A c h t hat".6 2 Guthi v a l ó b a n felelőtlen és fegyelmezetlen katona volt, aki t ö b b e t volt ittas á l l a p o t b a n , mint j ó z a n u l , így katonái között sem tudta megtartani a rendet.6 3

A szabadságharc erdélyi eseményeire Várkonyi, 1954. 15-73. o.

55 Roth, 132. о.; Magyari: i . m. 93. o.; Cserei, 313. o.

5 6 „Ez az egész Magyarországot és Erdélyt a legnagyobb romlásba taszító lázadás [ . . . ] , amelynek során annyi ezer ember az általa oly nagyon áhított szabadságot csak halála árán kapta meg nagy bánattal, sokkal többen azonban - nemcsak a közemberek, hanem a főnemesek közül is - a legnagyobb szegénységre, majd­

hogynem koldusbotra jutottak." Wolff, 28-29. о.

57 R. Várkonyi, 1984. 214-215. o.; Várkonyi, 1954. 7-29. o.

5 8 V. ö. Várkonyi, 1954. 33., 46-49. o.; R. Várkonyi, 1984. 217-220. o.

я Várkonyi, 1954. 51. o.

6 0 Wolff, 29. о.

6 1 Rákóczi Tükör, II. 546. o.

6 2 „Figyelmét inkább fordította paráználkodásra, lakomázásra és ivászatra, mint az ellenségre" Wolff, 37. о.

ы Várkonyi, 1954.45.0.

(13)

K a s z á s Pál e z e r e s k a p i t á n y S o m l y ó ostromakor állt át a kurucokhoz. Cserei M i h á l y róla é s e m b e r e i r ő l j e g y z i meg a k ö v e t k e z ő k e t : „ E z e k praedálának a z u t á n m i n d e n ü t t Er­

d é l y b e n , a kővári kutya, tolvaj o l á h o k k a l , ezek hajták k i a s z á m t a l a n ménest, ökröt, j u h o t E r d é l y b ő l , s e l p u s z t í t á k az e g é s z o r s z á g o t . "6 4

A Hydra Transylvanicában e l ő s z ö r a két e z e r e s k a p i t á n y G y u l a f e h é r v á r elleni ostro­

m á r ó l olvashatunk.6 5 W o l f f csak a felkelők v e s z t e s é g é r ő l ír, Cserei viszont m e g e m l í t i , hogy k é s ő b b sikerül m e g h ó d o l t a t n i u k a várost, védőjét pedig a maguk o l d a l á r a á l l í t a n i .6 6 W o l f f az 1703. é v e s e m é n y e i b ő l kihagyja Guthi t o v á b b i h a d m ű v e l e t e i t .6 7

A z 1704. év k e z d e t é n Guthi é s K a s z á s T o r d á n t a r t ó z k o d o t t .6 8 Ez e g y b e v á g azzal a h a d m ü v e l e t t e l , a m e l y r ő l W o l f f b e s z á m o l - igaz, m é g az 1703. é v h e z csatolva: eszerint S z e n t p á l r ó l V á s á r h e l y r e , S z e n t g y ö r g y r e , onnan pedig Udvarhelyre mentek.6 9 Guthi k ö ­ v e t k e z ő célpontja S e g e s v á r volt. A várost sikerült bevennie, a várat azonban a n é m e t őr­

ség nem adta fel. Ezenfelül n e m s o k á r a m e g é r k e z e t t Tige ezredes, akinek serege 1704.

j a n u á r 28-án vereséget m é r t Guthi kurucaira a H o l d v i l á g - v ö l g y b e n .7 0 W o l f f r é s z l e t e s e n b e s z á m o l a szász S e g e s v á r o s t r o m á r ó l . Pontosan s z á m o n tartja a lerombolt vagy é p e n maradt é p ü l e t e k e t és az e l l e n s é g h a d m ű v e l e t e i t . A S e g e s v á r h o z közeli S z á s z n á d a s b a ha­

mar eljuthattak a hírek, s talán W o l f f maga is é p p jelen volt az ostromkor.7 1

Tige császári ezredes e l l e n t á m a d á s á r ó l é s a holdvilági csatáról ő is ír. Ezek szerint Guthi H é t ú r b ó l N a g y s z ő l ő s r e m e n e k ü l t Tige elől, onnan pedig H o l d v i l á g r a .7 2 G u t h i é k v e r e s é g é t z ü l l ö t t s é g ü k k e l é s k é s z ü l e t l e n s é g ü k k e l m a g y a r á z z a : „ D a ordnete er zwar die Seinen, die aber mehr zum S c h w e i n - H ü t t e n , [...] als den Feind zu attaqvieren, gewaf- net."7 3 E z u t á n pontosan, nagy részletességgel s z á m o l be Guthi m e n e k ü l é s i ú t v o n a l á r ó l , k ö z b e i k t a t v a , hogy é p p e n hol ivott é s hol költötte el ebédjét a h a d v e z é r . A z útvonal W o l f f szerint N a g y s z ő l ő s , Magyaros, C i k m á n t o r , S z e n t p á l , majd Torda v o l t .7 4 T á j é k o ­ z o t t s á g á n a k oka feltehetőleg az, hogy é p p ezen a k ö r n y é k e n született é s t e v é k e n y k e d e t t lelkészként. A s z a b a d s á g h a r c erdélyi e s e m é n y e i n e k e l b e s z é l é s e k o r is a k ö z é p p o n t b a he­

lyezte a Nagy- és K i s - K ü k ü l l ő közötti falvakat. W o l f f b e s z á m o l arról is, hogy Guthit a hold világi v e r e s é g után K a s z á s m e g ö l t e .7 5 Tudjuk, hogy a két k a p i t á n y között v a l ó b a n el-

6 4 Cserei, 335. o.

65 Wolff, 29. о.; v. ö. Várkonyi, 1954. 51. o.

6 6 Cserei, 337. o.

6 7 V. ö. Várkonyi, 1954. 51., 53. o.

68 Várkonyi, 1954. 57. o.

6 4 A helynevek vizsgálata alapján a legvalószínűbb, hogy itt a Küküllők menti Kerelőszentpálról, Marosvá­

sárhelyről, Erdőszentgyörgyröl és Székelyudvarhelyröl van szó. Vásárhely ostromára: Wesselényi, I. 6 1 . o.;

Várkonyi, 1954. 57. o.; Szentgyörgy ostromára: Cserei, 338-339. o.; Udvarhely ostromára: Cserei, 341. o.;

Várkonyi, 1954. 57. o.

70 Várkonyi, 1954. 58. o.; v. ö. Wesselényi, I. 6 1 . o. Segesvár ostromáról részletesen: Höchsnuinn, 9-16. o.

71 Wolff, 37. о.

1 2 Uo.

7 1 „Akkor fegyverbe parancsolta övéit, akik azonban inkább disznóőrzésre voltak felfegyverezve [ . . . ] , mint az ellenség megtámadására." Wolff, 37-38. о.

74 Wolff, 38-39. о.

75 Wolff, 39. о.

(14)

lentét feszült. A H o l d v i l á g - v ö l g y b e n vívott ü t k ö z e t során Guthi e l s ő k é n t hátrált meg, amivel felszította K a s z á s gyilkos s z á n d é k á t .7 6

S z e r z ő n k az 1704. év e s e m é n y e i t a fentieken kívül nem sokkal egészíti k i : említi Tige S e g e s v á r elleni t á m a d á s á t , majd U d v a r h e l y s z é k elleni hadjáratát. Elfogultságát mutatja, hogy kihagyja b e s z á m o l ó j á b ó l a T i g é é k által Enyeden és U d v a r h e l y s z é k e n v é g z e t t pusz­

t í t á s t .7 7 Utal viszont a felkelés t á r s a d a l m i b á z i s á n a k k i b ő v ü l é s é r e , az i d ő k ö z b e n R á k ó c z i pártjára állt f ő n e m e s e k r e , M i k e s M i h á l y r a , Thoroczkai Istvánra és Pekry L ő r i n c r e .7 8

R á k ó c z i az 1704. é v elején m e g v á l t o z t a t t a erdélyi politikáját: hadireguláját a fejede­

l e m s é g b e n is s z i g o r ú a n é r v é n y b e léptette; február 9-én kiadott p á t e n s é b e n pedig felszólí­

totta a s z á s z o k a t , hogy csatlakozzanak a felkeléshez. N e m tünt irreális gondolatnak az akkor e r ő s császári e l n y o m á s alatt álló, g a z d a s á g i l a g fejlett szász v á r o s o k m e g n y e r é s e .7 9 W o l f f e g y m á s után közli az 1703. november 29-i, E r d é l y l a k o s s á g á h o z s z ó l ó , és az

1704. február 9-i, a szász nemzethez intézett p á t e n s e k e t .K 0 A z e l s ő (Patens Rákotzianum Primum), a magas terhekre, p o r c i ó k r a , az e l n y o m á s r a és a s z e g é n y s é g r e hivatkozva, fel­

szólítja „ N e m e s E r d é l y OrBágának, V i l á g i , U r i , Nemes, Fegyver V i s e l ő 's v i s e l h e t ő , minden F e l s ő , k ö z é p , also r e n d ű Lakosit," hogy „ m i n d e n k é s e d e l e m nélkül [ . . . ] v e l ü n k és hadainkkal e g y g y ü t [ . . . ] az idegen N é m e t Nemzet ellen [ . . . ] f e g y v e r k e d g y é k . "8 1 A m á s o d i k b a n (Patens Rákotzianum Secundum) R á k ó c z i e m l é k e z t e t i a s z á s z o k a t a magyar k i r á l y o k által nekik biztosított s z a b a d s á g j o g o k r a , amelyeket a n é m e t uralom visszavenni s z á n d é k o z i k . Felszólítja őket a c s a t l a k o z á s r a , c s e r é b e terheik alóli felszabadítást és a d ó s ­ ságaik eltörlését ígéri: „az e g é s z S z á s z Natio is [ . . . ] eddig N e m z e t ü n k é i való s z o m s z é d - ságos b a r á t s á g á r a , mind pedig N e m z e t ü n k n e k fölötte való terheltetésére 's p u s z t u l á s r a n é z v e , N e m z e t ü n k é i e g y g y ü t fogjon Fegyvert [ . . . ] . M i d ő n pedig a S z á s z Nemzet ezen N e m z e t ü n k é i való C o n c u r s u s s á t és K é s z s é g é t nyilván v a l ó v á teszi, [ . . . ] minden Tereh alol való k ö n n y e b ü l é s i t s z e m l é l h e s s e , valamely P á r t o s Uraknak terhes és interezés a d ó s ­ sági a S z á s z Nation vanak, mint azt az egész S z á s z Nationak kegyelmesen meg enged­

j ü k . a n n i h i l á l l y u k . "8 2 R á k ó c z i tehát pont arra a s é r e l e m r e kínált gyógyírt, amely megol­

datlan maradt a s z á s z o k ü g y é b e n : az óriási a d ó t e r h e k miatti e l a d ó s o d á s r a . W o l f f meg­

j e g y z i , hogy R á k ó c z i h i á b a p r ó b á l t a maga m e l l é állítani őket, nem ért el e r e d m é n y t .8 3 A z 1705. év leírását Thoroczkay István S e g e s v á r elleni hadjáratával kezdi. A v á r o s ­ hoz e r ő s e n k ö t ő d h e t e t t a s z e r z ő , hiszen annak m i n d h á r o m - e l ő z ő l e g Guthi, k é s ő b b Tige általi - o s t r o m á r ó l b e s z á m o l . A z t is elmondja, hogy Thoroczkay majdnem e g é s z E r d é l y t

7 6 Várkonyi, 1954.57-58.0.

7 7 V. ö. Wesselényi, I . 68. o.

78 Wolff, 81. о.; v. ö. Cserei, 338-339. o.; Wesselényi, I . 101. o.

74 Várkonyi, 1954, 60-61. o.

8 0 1703. november 29. Tokaj: Rákóczi kiáltványa Erdély lakóihoz. OSZK Kézirattár, Thaly Gyűjtemény, Fol. Hung. 1389. Fasc. 31. fol. 298., másolata a szebeni Bruckenthal Levéltárban (Szeben, Benignische Sammlung Miscellance 45); 1704. febr. 9. Miskolc: Rákóczi pátense a szász nemzethez, másolata a szebeni Bruckenthal Levéltárban. Idézi: Várkonyi, 1954. 50., 60. o.

81 Wolff, 30-32. о.

82 Wolff, 34-35. о.

83 Wolff, 35. о.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Gondoljuk csak meg, hogy alig három évtizede még éppen az európai közösségiség élenjáró kezdeményezôje, F r a n c i a o r s z á g , belügyminiszteri megkeresésre azzal

A felsőtelepet Sófalvi Illyés Lajos alapította 1894-ben, mikor a Medve-tó partján villát épített. 1900-ban bejegyezteti az új fürdőt, ame- lyik terjeszkedik.

Habitat of Ophraella communa LeSage, 1986 at Hosszú-hegy dűlő, Soroksár, Budapest (photo by Márk Lukátsi).. next to the M5 motor road, various cargo centres and a wholesale market

orientalis species group according to characters stated by John (1963), and is very similar to Thorictus khinjanus John, 1964 and Thorictus walanganus John, 1964, but differs

In Hungary, one species, Leiopsammodius haruspex (Ádám, 1980) has been collected so far, which was described from the vicinity of Szeged on the basis of a single specimen (Ádám

székre, és oly ékessxóló beszédet mondott, hogy a kiváló prédikátor szavaira eleredtek a hallgatók könnyei. Hogy mekkora tekintélynek örvendett az ország előkelői,

Abstract – Lyctus cavicollis LeConte, 1866 (Bostrichidae), Silvanus recticollis Reitter, 1876 (Silvanidae), Epuraea (Haptoncus) ocularis Fairmaire, 1849 (Nitidulidae) and

Selysiothemis nigra (Vander Linden, 1825) is the type species of the mono- typic genus Selysiothemis Ris, 1897 within Libellulidae.. A lot is known about the distribution