A M Ü L T M A G Y A R T U D Ó S A I
FŐSZERKESZTŐ:
T O L N A I G Á B O R
SZERKESZTŐ:
S Z A L A I S Á N D O R N É
Uh 3 'IS
D . m A t a i M á r i a
GEGŐ ELEK
A K A D É M IA I K IA D Ó B U D A P E S T 1990
6 7 8 0 6 4
MAGYAR
I T U 9 * m A n y o s A K A D É M IA k®w v vtá«a
ISBN 963 OS 5618 9
Kiadja az Akadém iai Kiadó, Budapest
Első kiadás: 1990
© D . M átai M ária, 1990
M inden jo g fenntartva, beleértve a sokszorosítás,
a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.
Printed in H ungary
T A R T A L O M
A kutatás célja, nehézségei; a források 7 Gegő fő törekvései, bekapcsolódása a
reform kori haladó m ozgalom ba 17
„ A ’ Pesti A n g ol Kisasszonyok nevelő intézetében a’ M agyar N y e lv e t di
vatba hozta” 39
Támadások, „m egintések” 60
A m oldvai utazás 71
A magyar n yelv és a m agyar nyelv-
tudomány szolgálatában 122
A „N époktató” 148
A szombathelyi „száműzetés” évei 164 A „közm unkálkodás” befejeződése 181 Gegő Elek munkásságának összefoglaló
értékelése 193
Bibliográfia 199
A K U T A T Á S CÉLJA, N EH É ZSÉ G EI;
A F O R R Á S O K
M ú ltu n k tele van o lya n tudós sze
m élyiségekkel, a k ik rő l csak rész
leges, esetleg e g y o ld a lú ism eretek
k el ren delkezün k. A k ü lön féle tu d o m án yo s m u n k ák — ha em le
g e tik ő k et — csak e g y - e g y rész- tevék en ység ü k re utalnak, hiszen az adott terület szem p on tjából az a fon tos, az ta rto zik a k u tato tt té
m ához. É rdem es u g y a n a k k o r a szem élyiség felő l is m eg k ö zelíten i a kérdést, m e g v izsg álv a a tu d o m á
n yos teljesítm én y egészét, h o g y ez v a g y az a tev ék en ység m ily e n he
ly e t fo g la l el az ille tő tudós életé-
nek teljességében, hiszen — az egész ism eretében — a részek is jo b b a n m egvilág osod n ak .
U g y a n a k k o r azt is tu dju k, h o g y m inél rég eb b i id ő k iránt érd ek lő
dünk, annál tö b b az akadály, annál kevesebb rán k m aradt adat, k éz
irat, n y o m ta tv á n y stb. áll rendel
kezésünkre. í g y aztán n em csoda, h o g y jelen tő s tu d ósokat, m ű v é szeket a lehetségesnél és szükséges
nél jó v a l később ism er m e g az or
szág v a g y a v ilá g . N e m kis szere
p et já tszik sajnos a m egism erésnek ebben a fajtájában a véletlen . H o g y fenn m arad tak-e a zo k a m ű ve k , a m e ly ek vala k in ek a nagyságát kétségtelenné teszik, v a g y csak k i
sebb jelen tő ség ű m u n kái alapján
kerü ln ek be a le x ik o n o k soha n em olvaso tt szócik k ei k ö z é . . .
E z e k a g o n d o la to k fo g la lk o z tatnak, a m ik o r P. G e g ő E lek N ic e - phor m unkásságát p ró b á lo m m a
ga m előtt is áttekin thető vé tenni, értékelni, azzal a szándékkal, h o g y a lehetőségekhez képest m in él h í- veb b , m in él iga za b b k ép et adhas
sak róla.
R e fo rm k o ri ferences szerzetes
tanár, aki 1805-ben születik C sík - taplocán, 1835-ben az A k ad ém ia levelező tagja, aki (1834-ben) csíki táj szavakat k ü ld az 1838-as Táj- szótárnak, akin ek 1836-ban tett m o ld v ai utazásáról k ö n y v e t je len tet m eg az A k ad é m ia, aztán e g y szer csak S zo m b ath e ly re kerül,
9
m ajd 1844-ben, 39 évesen P o zsonyban m eghal.
E z ek a zo k a té n y ek és adatok, am elyek gyorsan és k ö n n y en m eg ism erhetők. G e g ő m unkásságának lén yegérő l, tartalm áról, értékéről azonban v ajm i k eveset m ondanak.
A z életére és tevék en ységére v o n atk ozó adatok nehezen szedhetők össze, n a g yo n elszórtan találhatók m eg. A S zin n yei József (Magyar írók élete és munkái. III. kötet. B p ., 1894. 1083.) em lítette h arm inckét m ű k ö z ü l (m elyek k ö z t tö b b je le n téktelen vers is van) csak hét m a
radt fenn (pontosabban én hetet találtam m eg), valam in t e g y kéz
iratos m unkája. Inkább tu d o m á
n yos cikkeire tám aszkodh atun k,
m e ly e k elsősorban a T u d o m á n yo s G yű jte m é n yb e n , a T ársalkodó ban és a T u d o m á n y tárban je len te k m eg, to váb b á leveleire, m elyek et (szám szerint a leg tö b b et) T o ld y (Schedel) Ferencnek, az A k ad ém ia titok n ok án ak , ille tő leg az A k a d é m iának, H o rv á t Istvánnak, a Szé
ch én yi K ö n y v tá r őrzőjén ek , Jan- k o v ic h M ik lósn ak , az A k a d é m ia tiszteletben tagján ak , P o m p é ry Já
nosnak (ak k o r ú jságíró, ü g y v é d ) és D ö b re n tei G áb o rn a k k ü ld ö tt (összesen húsz darab levél). T izen n é g y le ve lé t az O rszá g o s L ev él
tárban találtam m e g , m e ly e k et Z i
c h y F élix g ró fn a k írt.
Jó forrásul szolgáln ak az aka
dém iai é v k ö n y v e k , je g y z ő k ö n y
vek , értesítők, a korab eli újságok.
V an n éh án y reg én y, m em oár, am ely G e g ő rő l is m e g e m lé k e zik és róla szóló levél, valam in t néhány le xik o n , enciklopéd ia, b io gráfia, m elyben hosszab b-rövid eb b cik
k e t szentelnek G eg ő n ek .
A tu d o m án yo s m u n k ák k ö z ü l először D o m o k o s P ál P éter: A moldvai magyarság cím ű k ö n y v e em lék ezik m e g róla (C sík so m ly ó , 19 3 1 1 ; K o lo zsv á r, 19 4 111; B p ., 19875: á td o lg o zo tt kiadás). M ás tu d o m á n yo s ig é n y ű írások után legú jabban ú jság cik k is em legeti (Kiss K á ro ly , M a g y a r N e m z e t 1986. szeptem ber 6.), és h e ly e t kap
„ A m a g ya r n éprajz klasszikusai”
sorozatban is (P alád i-K ovács A t
tila: Magyar tájak néprajzi felfede
zői. B p ., 1985. 398— 428.
A z 1987-es é vb en tém án k szem p on tjából fon tos esem én y tö rtén t:
az Á lla m i K ö n y v te rje sztő V állalat reprint sorozatában m e g jelen t G e- g ő 1838-ban írt fő m ű ve , A ’ mold
vai magyar telepekről, Z sold os A ttila utószavával (16 7 — 177). A k ö n y v m egjelenése egyrészt a m o ld v a i kérdés és a csángókutatás iránti érdeklődés m egn övek ed ését je lz i, u g y an a k k o r le h e tő vé teszi, h o g y szélesebb o lvasó k özö n ség is m eg ism erkedhessen ezzel az ú ttö rő je lentőségű m ű vel.
A k ü lön féle p u b lik á ció k első
sorban m o ld v a i útjával fo g la lk o z nak, a M o ld va -k u ta tás ú ttö rőjét
tisztelve benne, sokold alú életm ű
vén ek e g y é b vonatkozásaira azon
ban nem n a g yo n ford ítanak fig y e l
m et. — A le g n a g y o b b m u n kát írásainak felkutatása jelen tette. A z átnézett budapesti és v id é k i állam i és e g y h á zi k ö n y v tá ra k , levéltárak viszo n y la g kevés írását ő rzik . A P o zso n yban és N a g y szo m b a tb a n vég z ett kutatás is, sajnos, csekély ered m én yű v o lt. (Ezúttal k ö szö n ö m m e g D o m o k o s P ál Péter, Jakab István és N é m e th A n ta l szí
ves, értékes segítségét.)
í g y , m iv e l v iszo n y la g kevés adatra, forrásra tám aszkodhatun k, m inden fen n m aradt sornak je le n tősége van, m in den m o n d atb ó l k i kell szűrni a g o n d o la to t, a tö rek
vést, az eszm ét, a tanítást, csokorba k ell g y ű jten i a szerzőnek az egyes tu d o m á n y o k k ö réb e tartozó m e g állapításait, szem besítve m in dezt a korabeli tu d o m án yo sság gal és a korszellem m el. — G e g ő te v ék e n y ségét az 1970-es é v e k elején — az addig ren delkezésem re álló szak- iro d alom felhasználásával — fel
do lg o zta m . E z az írás a M a g y a r N y e lv tu d o m á n y i Társaság K ia d ván yaiban je le n t m e g (146. szám ként) 1976-ban. S z ak m ám b ó l k ö v etk ező en e k k o r elsősorban G e g ő - n ek a n y e lv v e l, n yelvészettel kap
csolatos m unkásságát elem eztem , értékeltem . E b b en a k ö n y v ecsk éb en
— felújítás, átd o lgo zás után, új szem p on to k fig y ele m b e v é te lé v e l
— tevék en ységén ek arányosabb, k ie g y e n sú ly o zo tta b b bem utatását ig y e k sz em m egvalósítan i.
G E G Ő F Ő T Ö R E K V É S E I, B E K A P C S O L Ó D Á S A A R E F O R M K O R I
H A L A D Ó M O Z G A L O M B A
i . A re fo rm k o r, m e ly b en G e g ő élt és alk o to tt, a m a g y a r történe
le m e g y ik le g m o zgalm asab b , le g pezsg őbb , felfelé ív e lő szakasza, m e ly a 48-as szabadságharcba tor
k o llt. E z t a g y ő z e lm e t azonban G e g ő m ár n em érte m e g . N e m v o lt m ég 40 éves, a m ik o r 1844- ben, tele te ttv á g g y a l, a lk o tó k e d v vel, k o n k rét terv ek k el, to ro k g y ík ban m eghalt.
E g y — J a n k o v ich M ik ló sn ak 1835. jan u ár 1 6-án írt — levelében ( O S z K ) annak hatására, h o g y a cenzúra m eg in t n em en g ed élyezte
e g y beszédének kiadását, íg y v all:
„M a g a m n a k lá to m bátran készít
hetem am a sir-fölirást: A z itt p o rló tö bb re ig y e k e zett, m intsem m e
hetett.”
K i is v o lt ő tulajd onképpen?
C síktap lo cán született fö ld m ű v es családból. (A csík som lyó i „ K e reszteltek A n y a k ö n y v e ” III. k ö te tén ek 103. lapja szerint: „180 4.
m árc. 25-én T ap lo cá n született Gegő József és B alázs Susanna Elek n ev ű fia, k it P . A d alb ertus keresz
telt és k in ek keresztszülői G etső A n tal és K o v á ts M ária.” ) A C sík - so m ly ó n tö ltö tt isk olaévek után a P o zso n y m e g y e i M alack án lépett a F erenc-ren diek k ö z é, Székesfe
h érvárott, N a g y szo m b a tb a n és P o
zsonyban vég e zte a bölcseletet és a teológiát, 1829-ben szentelték pappá, aztán 18 3 1-b en P o zso n y ban kezdte m eg szón ok i m ű k öd é
sét. Itt „ a k orszellem n ek haladást ig é n y lő szózatit értv e ” (önélet
rajza; 1841. m ájus 22-én S z o m bathelyről k ü ld te az A k ad ém iá nak) prédikált lelkesen, őszintén, székelyes tem p eram en tum m al, sok h ívet szerezve m agának és tanítá
sainak.
D e m ire akarta tanítani, n eveln i népét? N e m csa k istenhitre. Pré
dikációi közép p o n tjáb an az E m b e r áll, a hazáját (n yelvét, történ elm ét, tájait stb.) szerető, ism erő, azért élő és d o lg o z ó szabad em b er id e
álja.
A z általa is e m leg etett „ k o r szellem ” ő t is m a g á va l ragadja. És n em csak az érzelm ek szintjén.
C z u c z o r barátjaként és Széchen yi hívek én t (vő. levele S ch ed eln ek 1841. m ájus 22. és S zéch en yi Nap
lója 828., 1050 — 1051.) fig y e le m m el kíséri és m eg érti a z országban zajló v álto záso k at: „ H a h o n u n k ban a’ m ív e ltsé g ’ haladását, az ipar’ kifejlését, ’ s a’ k ö z érd e k elő
m ozdítását fo k o n k in t fig yelem m el- k iséijü k , ö rö m m e l, hazafiú i édes ö rö m m e l k e ll m egvallan u n k , h o g y . . . n em zeti életün k’ pályáján né
hán y é vtized óta to v á b b haladánk, m in t h o v a ezelőtt századok alatt ju to ttu n k ” (Gazdasági intézet R o - honczon. T ársa lk o d ó 1839. 293.).
D e azt is tudja, h o g y ebben a ha
ladásban nincs m egállás, m ert „ a m egállapodás: hátrálás” (Társal
k od ó 1840. 155.), „ A ’ kü zdés: élet, a’ tespedés: halál” (T ársalkod ó 1840. 85.).
A z 1832/36-os országg yűlés id e
jé n m ár Pesten m o n d ja haladó prédikációit, a szószékről tá m o gatva a parlam enti liberális tö rek véseket. P u lsz k y Ferenc Életem és korom (I— IV ., B p ., 1880 — 1882.) cím ű m em oárjában í g y em léke
zik: „ A z országban n a g y válto zá
sok zajlanak. M ettern ich és Lajos főherczeg . . . a g g o d a lo m m a l lát
ták a m a g ya r országg yűlés élénk vitáit, m elyekben az új k o r eszm éi kifejezésöket találták, a nem zetiség
ébredését, az országgyűlési ifja k li
berális szellem ét, a n em zetn ek régi tespedéséből v aló k ib o n tak o zá sá t”
(1958-as kiadás 133 .). . a k ö z v éle m é n y m in d ig hangosabban szólt a gyű lések en , sőt a b ö jti p ré- d ikácziókb an is A lb a c h a barátok tem plom ában n ém etül, G e g ő pe
d ig B u d án m a g y a ru l szón ok i m e
legség g el e m leg ették az ország szom orú p olitik ai h e ly ze té t; m in d a k e ttő t m eg in tették felü lrő l s a ■ szószéken tö b b é n em jelen h ettek m e g .” (U o . 136. P. A lb a ch József Szaniszló [1795 — 1853] Ferenc- rendi szerzetes, haladó szellem ű, népszerű, n agyhatású szón ok, ter
m észettud om án yi, föld rajzi és e g y házi író . „S z é p em ber v o lt, m é ly 22
tudom ányú, született szón ok, aki o ly ügyesen m e g tu dta találni a hangot s az eszm ét, m e ly m inden kebelben visszhangra talált, m in t akár K ossuth m a g a .” [P u lszk y:
Életem és korom I. 140; v ö . m é g : P. H uszár Jerom os: P . Albach J.
Szaniszló. Szeg ed , 1944; T akács Ince: A szombathelyi ferencesek tör
ténete. S zom b ath ely, 1965. kézirat M T A K 648 — 649; É letrajzi L exi
kon I. 18; Jelen kor 1838. 349.]
G eg ő barátja, ak in ek „ a m a g y a r A lb ach ” k é t n ém et n y e lv ű fö ld rajzi m ű vét is lefo rd ította.)
M ily en területeken, m ilyen szin
teken kap csolód ott be G e g ő a re
fo rm k o ri haladó m o zg a lom b a ? A B erzsen yi-féle „tiszta e rk ölcs” -ért
való szakadatlan k ü zd elem (am it p rédikációin ak sora b izon yít) első
sorban papi m iv o ltá b ó l fakad. D e ő m essze túllép ezen a felad atk ö
rö n : „teljes szán dékom ezután is lelkes iparral haladni azon p ályán, m e lly n em a’ k itű z ö tt a n y a g i ha
szon, h an em a’ n em zeti dücs és k ö z jó felé v ezérlen d ” (levele S che- delnek, Pest, 1836. jú n iu s 15.
O S z K .).
Teljes odaadással és szakértelem m el k a p cso ló d ik be a n y e lv i m o z galom ba. A n yelvú jítás n a g y peri
ódusa ek k orra m ár b efejező d ö tt, de a gazdasági és p olitik ai k ü zd el
m ek fölerősödésével a m a g y a r ál
la m n y elv ért fo ly ó harc is újra m e g élén kü l (vö. N yelvünk a reformkor
bán. B p ., 1955. 20.). G e g ő is m a
gáénak vallja K a z in c z y fő tö rek vését, m e ly a haladás gon d olatát, a k ö z m ű v e ltség et h o rd o zó és ter
jesztő n em zeti iro d a lm i n y e lv k i
kristályosítására, m egszilárdítására, tekintélyre em elésére irán yul.
M in d ez G eg ő b e n is a n ém ete- sítési tö rek vések k el szem ben m e g n yilván u ló n em zeti érzéssel kap
csolódik e g y b e . A m a g y a r n y e lv gondozása, fejlesztése és terjesz
tése m ellett g o n d o t fo rd íto tt a m agyar történ elem és fö ld rajz, a M ag yaro rszág határain k ív ü l élő m a g y a ro k életének m egism erésére és m egism ertetésére, a nép n em zeti nevelésére és m ű veltségén ek em e
lésére is.
2. M é g csak k é t é ve pap, am ik or 18 3 1-b en értekezést ír a m o ld v ai m a g y a ro k ró l (P ozson y), ak ik rő l (nála) 1824-ben (m ásutt 1825-ben), K o lo zsv á ro tt jártában hall az éppen ott ta rtó zk o d ó Pap Sán dor tatrosi plébánostól, a k ivel m é g lesz talál
kozása (D o m o k o s P ál P éter:
. . édes Hazámnak akartam szol
gálni . . B p ., 1979. 1298 — 1299).
Sajnos ez a m un kája n em m aradt fenn. M e g v a n viszo n t az 1834-ben Pesten m e g je le n t Magyar ország’
rövid földleírása gyermekek oktatá
sára (egy a’ vármegyék nagyságát, népességét, oskolaintézeteit, a z or
szág’ városait, legjelesebb mezőváro
sait, klastromok számát tárgyazó, idő
sebbeket illető négyszeres függelékkel)
cím ű m unkája (O S z K ), m e ly a m ár fen tebb em lített A lb a c h „S z . Ferencz szerzetbeli áld ozó pap”
ném et n y e lv ű k ö n y v é n e k m a g ya r fordítása. A lb a ch tó l m é g e g y m u n kát fo rd íto tt: Rövid mathematikai, physicai és politikai földleírás, am i 1837-ben je len t m e g Pesten (nincs m eg). 1834-ben M ag y aro rszág tö r
ténetét is m egírta „ A pesti a n g ol szüzek intézete szám ára” (a b ib lio
gráfiák szerint ez m eg is je len t Pesten 1834-ben, de el n em ér
tem ). V iszo n t olvash attam G e g ő M ag yaro rszág -tö rtén elm én ek e g y m ásik változatát, m ely e t az 1839- ben írt, kéziratban m aradt N ép
oktató tartalm az (erről k éső bb m ég lesz szó).
3. 1834-ben m ég e g y k ö n y v e je le n t m eg Pesten, az Egyházi be
szédek. E b b ő l — e g y le v é l kísé
retében — n y o lc p éld á n yt k ü ld H o rvá t Istvánnak, „ a ’ S zéch en yi O rszágos K ö n y v tá r Ő r z ő jé n e k ” :
„K isd ed az egész, m ert a cenzúra . . . a legszen tebb ig a zsá g o k at is m egkeresztezé. N e h é z és gyászos kereszt! m e lly alatt . . . ném án n y ö g az ig a zsá g .” S ok at em lege
tett — szeretett és b írált — prédi
k á ció ib ó l n y o m ta to tt form áb an csak ez a cso kor m aradt fenn, m e ly
— n y ilvá n a cen zori beavatkozás k ö v e tk e zm é n ye k é n t — v iszo n y la g p olitikam entes; az erkölcsös, j ó zan, okos, d o lg o s életre, a k ö z jó érdekében v a ló m unkálkodásra, a
m agyar n y e lv ápolására n evel, a nem zet m ű veltségén ek em elésére bu zd ít (pl. i. m . 75.).
H agyaték ában j ó n éh án y kia
datlan kéziratos p rédikáció m a
radt. E rrő l az a lista tudósít, m e
ly e t halála után készítettek: „Is
tenbe b o ld o g u lt, T isztelen dő G e g ő E lek Ú r után talált ja v a k n a k lelk i esm éretes ö szv e irása ren d szerint” . E z a h a g y a té k i je g y z é k az O rszá
gos L evéltárban van , a Z ic h y Fer
raris család anyagában. (Z ic h y B ó d o g g r ó f u d va ri káplánjaként halt m eg a g r ó f p o z so n y i rezidenciá
ján . É lete u tolsó é ve irő l k ü lö n feje
zet szól.) „ K é z ira to k ” cím alatt n é g y tétel szerepel, k ö z ü lü k há
ro m v o n a tk o z ik p réd ik á ciók ra :
„ i ben T aláltattak 3om darab be k ö tö tt íro tt P red ik áczio k , 2»r T a láltattak sok iró tt de jo b b á ra tö k é
letlen P red ik áczio k , 3or T aláltattak sok je g y z ík e k P red ik áczió k h o z .”
H o g y h o va k erü lt m aga a ha
gyaték , arról nincs tu dom ásom , de ez a je g y z é k is fon to s d o k o - m entum .
U g y a n csa k a Z ic h y -a n y a g b a n , a fenti je g y z é k e n (és leveleken ) k í
v ü l van G e g ő n e k e g y kéziratos p rédikációkötete is, m e ly ö t pré
dik ációt tartalm az 1838-as és hár
m at 1840-es d átu m m al (ezeket m ár S zom b ath elyen írta). A 240 lap n yi kézirat — befejezetlen (m ondat közep én ér véget) — nem G e g ő írása, han em idegen 3 0
kézé, tele másolási és helyesírási hibával, de j ó l olvasható. — P ré
d ik á ció fo g a lm a zvá n y n a k tű n ik , nem nyom tatásra szánt v ég leg es szöveg n ek . T ö b b h elyen a fő g o n d o lato k m e g van n ak szám ozva, alcím ek v e z e tik be az eg y e s té
m ákat (pl. „T e rm é s z e tü n k ” 36.,
„S zo k ás” 4 1., „S z e n v e d é ly ” 98.,
„V ilá g o ssá g ” 105., „ K e v é ly s é g ” 152. stb.), sok a rövid ítés, tö bb m ondat nincs m egszerkesztve, csak vázlatszerűen van m e g fo g a l
m azva.
E p réd ik á ció k is elsősorban ne
v elő célzatúak. K ip e lle n g érez ik a rossz em beri tu lajd on ságokat — am ilyen p éldául a m egveszteget
hetőség, a k e v é ly sé g , a kép m uta
tás (53.) — , szem beállítva v e lü k a jó k a t, m in t a hűség, az em bertár
sak és a szorgos, m unkás élet szeretete, n o m e g az alázatosság.
— P réd ikációib an sok a példabe
széd, tö b b szö r id éz fe l b ib liai tö r
téneteket. S ok szor ő m aga fo g a l
m azza m e g ezek aktuális je len té sét, m áskor az áttételes fo g a lm a zás m egfejtését a h allgatóra — o lva sóra bízza. E z e k egyik e-m ásik a m ö g ü l is a „h a z a és haladás” hívét, harcosát v é ljü k előtűn ni. A z 1837 — 1838. é v i letartóztatások id ejéb ő l v a ló k ezek a so ro k : „ O l l y id ő t élün k, m e lly b e n a m eztelen igazság a’ hízelgéshez szo k o tt fü lek n ek n em szo k o tt te ts z e n i. . . (93.) N e m de szo m o rú látm án y,
32
m id őn em bertárs szabadságától m egfosztva, fala k k ö z é zárva sa- n yarva — ’ s ha látjuk felleges h o m lokát, halaván y arczát, fén ytelen szem eit . . . em e ré sztv ev ő sóhaj rö p p en el a jk u n k ró l: szeg én y em ber! N e m de m ég óriássibb k ín ássa m arczan go ló k ö rm e it a’ szívbe, m id őn kedvesein ket haliánk a’ b é- k ó b an sorvad ni — ’ s kétségbeesés rekedt h a n g jai k ö z t sietnénk lán- czait leold an i (94.) . . . M en n y iv e l keservesebb . . . m id őn m i ássuk m eg a’ b ö rtö n t, m i sim ulu n k e g y h itvá n y H erodeshez, m e ly azon
ban vas vessző k k el sújtott, h o l so
ha tö bb é n em hajn allik fe l m en yje elh u n yt b o ld o g ’ s n yu galm as nap
ja in k n a k ” (95.).
A letartóztatások — kon krétan éppen K ossuth Lajos letartózta
tása elleni fellépéséről tan úskod ik B ón is G y ö r g y n e k Útmutató a z esz
tergomi prímási levéltárhoz. I — II.
B p ., 1964. cím ű m unkája. Eszerint van e g y 18 3 7-ből szárm azó írás E szterg om ban , a m e ly tém án k szem p on tjából fon tos lenn e: Gegő Elek Nicephor marianus ferences meg- intése Kossuth fogságára utaló prédi
kációja miatt (i. m . 393.). Sajnos azonban a prím ási levéltárban
— tu d to m m al — m ár nincs m eg ez a d o k u m en tu m . S zéch en yi Nap
lójában is találunk utalást G e g ő ily e n je lle g ű m egn yilatkozására.
1837. feb ruár 27-én azt írja Szé
ch en y i L ovassy Lászlóék perével
k a p c s o la tb a n :...G e g ő , a feren
ces filip p ikát tartott a k irá ly i tábla ellen” (Napló. B p ., 1978. 828.).
D e térjünk vissza az 1834-es é v hez, m e ly tö bb szem p on tb ól is je lentős G eg ő életében.
4. A z 1834-es esztendő e g y öröm telinek in d u ló, de sikertele
nül v ég z ő d ő , és csak 1835-ben be
k ö v e tk e ző esem ényt is h o z számá
ra. L evelező tagn ak ajánlja u g y a n is Perger János rendes tag az A k a dém ia 1834. n o v em b er 3 — 12. V . n agygyűlésén , „ . . . m in t [aki] a’
nem zeti lélekkel tellyes e g y h á zi beszédei ’ s m agyarra fo rd íto tt geográphiai m unkája által m agá
n ak a’ tudós v ilág előtt elég érde
m et szerzett” (A k É rt. 1906. 508 — 35
12. T agaján láso k az A k ad ém ián . VIII. tagajánlási lajstrom ). A z o n a n a g yg y ű lésen azonban — előzetes elhatározás szerint — csak 8 leve
lező ta g o t választottak (a 22 aján
lo ttb ól), és G eg ő n ek e g y szavazat h ián yzo tt a 8 k ö z é kerüléshez.
E b b en sorstársa v o lt p éldául E ö t
vö s József is, akit szintén (elsőként) Perger János ajánlott. A k ö v e tk e z ő n a g yg y ű lé s azonban (1835. szep
tem b er 7 — 14. V I. n ag yg yű lés) m in d k ettőjü k et le v e le ző tagn ak választotta (26 ajánlott k ö z ü l 9-et).
Ajánlását P erg er e k k o r k i is egé
szítette: „ G e g ő E lek . . . m agát azzal is érdem esítette, h o g y a’
Pesti A n g o l K isasszo n yo k n evelő intézetében a’ M a g y a r N y e lv e t di
36
vatba hozta” (A k É rt. 1906. 512 — 15. IX . tagajánlási lajstrom ). G e g ő t
— „ k i m ár a m ú lt é vb en e g y szó híjával szinte le ve le ző ta g n ak v á - lasztaték” hozzászólással — ajánlja B u g á t Pál, valam in t (a 7. tagaján
lási lajstrom szerint) C z e c h Já
nos is, a róla eln evezett C z e c h - és az ún. É rse k ú jv ári-k ó d e x felfed e
zője. — Érdekes, h o g y G e g ő n ek a választáskor felsorolt érdem ei k ö zü l hián yzik az, h o g y „csík szék i székely s z a v a k a t. . . ö n k é n y t ada be a’ társaságnak” (Tájszótár. É lő beszéd, V II.), m é g p e d ig 96-ot, 1834-ben, am i tiszteletre m éltó tel
jesítm én yn ek szám ít kü lön ösen ab
ban az időben , am ik o r az A k a d é m ia m ég nem adott k i tá jszó g yű j-
tesi utasítast, a m ik o r az önkéntes g y ű jtő k csak saját szakértelm ükre, lelkesedésükre, n y elv é rzé k ü k re tá
m aszkodhattak.
,,A ’ PESTI A N G O L K I S A S S Z O N Y O K N E V E L Ő IN T É Z E T É B E N
A ' M A G Y A R N Y E L V E T D I V A T B A H O Z T A ”
i . G eg ő érdem ei k ö z ü l, m elyek et Perger János felh o z, e g y e t feltét
lenül k i k ell em elnü n k, m ert k orá
ban ú ttörő je len tő sé g ű n ek szám ít:
az A n g olk isa sszon yok intézetében kifejtett tevék en ységét. P erg er elis
m erő m ondata m ö g ö tt ö t — ke
m ény m u n kával, hittel, kitartással és m egg yőző d éssel teli — esztendő áll. G e g ő m aga í g y n y ila tk o z ik er
ről a tevék en ység éről: „ . . . a pesti A n g o l K isasszon yokn ál h áro m év óta a’ m a g ya r n y e lv e n előadatni szokott m inden tá rg y o k a t le egé
szen a’ k öszö n tő beszéd ekig én d ol
g o z o m k i. M ib ő l azonban, ha H ír
lapjainkat o lvaso m , reám csak »Sic vo s n on v o b i s . . .« háram lik ” (le
v ele J a n k o v ich M ik ló sh o z, 1835.
augusztus 17. O S z K ).
E szerint 1833-ban k erü l az inté
zethez. V a n viszo n t a S zin n yei- féle bio g ráfia szerint e g y k iadvá
n y a : Próbatételekre alkalmazott kö
szöntő és köszönő beszédek. A z angol szü zek számára, am i Pesten je le n t m eg 1832-ben. í g y m ár abban az é vb en o tt k ellett lennie. B ú csú t 1836. augusztus 3-án, M o ld v á b a indulása előtt veszn ek tő le a sze
rető, hálás n ö v en d é k e k (vö. Jelen
k o r 1836. 253.). E m ellett, ille tő leg ezzel e g y id ő b en vasárnapi pesti e g y h á zi szón okkén t d o lg o zik .
A z angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria intézetének története 1770 — 1937. M . R ic h te r M . Sa
rolta összeállításában je len t m eg B udapesten 1937-ben. Á tn é zte m ennek e g y b ő v e b b , kéziratos v álto zatát is (kö szön öm dr. K ir á ly Ilona v o lt angolkisasszony segítőkészsé
gét). E z ek b ő l m egism erh ető az in
tézet külső története, az oktatásról, annak rendjéről, tartalm áról viszo n t csak az intézet k ü lö n b ö z ő iskolatí
pusainak értesítőiből, é v k ö n y v e i
b ő l szerezhetünk tudom ást.
A z oktatási in té zm é n ye k k ö z ö tt tö bb szem p on tb ól is ú ttö rő szerepű és jelen tő ség ű az A n golk isasszo
n y o k intézete. E lő szö r is azért, m ert a m a g ya r n őn evelésn ek e g y ik
legerősebb, le g k o rá b b i bázisa v o lt.
A n em zeti szellem ű felső n ő n e
velés fontosságát, a rendszeres ta
n ítónőképzés szükségességét a k o r le g jo b b ja i (az 1790 — 179 1-es or
szággyűlés óta) h an gsú lyo zzák , ebben az in tézetben p e d ig — első
kén t (1855-ben) — m eg is v a ló sítják. O rszágosan, n a g y o b b szám ban tan ítón ő - és n ev e lő n ő k é p ző k csak 1868 után jö t te k létre, am ik or is E ö tv ö s József a n époktatási tö r
vén n yel m e g v etette az egységes m agyar nőnevelés alapját (vö. Sáf
rán y G y ö r g y i: Z irzen Janka és az egységes magyar nőnevelés kezdete.
S zeged, 1942. 36., K o rn is G y u la : A magyar művelődés előzményei 1 7 7 7 - 1 8 4 8 . B p ., 1927.).
A nép nevelése, oktatása, fel
világosítása G e g ő életének is le g fontosabb p ro g ra m ja v o lt. A nép
nevelésen b elü l is a n őn evelés fo n tosságának e g y ik k o rai felism erője.
E z a m e g g y ő z ő d é s és te ttv á g y k ö zelíthette ő t az A n g o lk isa sszo n y o k intézetéhez. O d akerü lésén ek k ö rü l
m én yeiről adataink nincsenek. T a lán D ö b re n tei G áb o r ajánlására (aki részt is v e tt az in tézet 1832.
augusztusi próbatételén), v a g y anélkül m e g h ív tá k m a g y a r n y e lv e t tanítani a n em régen p ályára lépett, de gyo rsan ism ertté v ált szón ok o t.
A z in tézetet azok b an az évek b en (18 16 -tó l 1850-ig) Subics A n n a fő n ö k n ő vezette. A z ő idejében „ a z iskola szervezete ily e n v o lt : a be
43
já r ó (külső) tan u ló k szám ára e g y előkészítő osztály, to vá b b á I. II.
III. osztály és k ézim u n k a-tan fo - ly a m . E m ellett a szeg én yek szá
m ára vasárnapi iskolát is tartottak.
A z internátus u g y a n ily e n beosz
tású v o lt, de b ő v e b b e n tan ulták az egyes tárg yakat, kü lön ösen a fran - czia, angol, olasz n y elv e t. M in denütt a hittan után első h elyen állott a m a g ya r n y e lv , a tanításnál ép ú g y , m in t a v izsg á la to k o n ” ( A z angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria intézete értesítője elemi, elő
készítő és felsőbb leányiskolájának, to
vábbá elemi és polgári iskolai tanítónő
képzőjének működéséről. 1900. 10.).
2. A n őn evelés ü g y é n e k szol
gálata m ellett az A n golkisasszo
n y o k in tézetének m ásik fig y e le m re m éltó érdem e éppen a m a g ya r n y e lv tanításának (és a m a g y a r n y elv e n v aló oktatásnak) v iszo n y lag k orai bevezetése. A z intézet Értesítője szerint 1820-ig a tanítás n y elv e k izá ró lag n ém et v o lt. E z után v eze tték be b iz o n y o s tár
gyak n ál (m ajd általánosan) a m a
g y a r n y elv e n v aló oktatást. E z o r
szágosan csak 1868-ban v ált k ö telezővé (vö. A z Angolkisasszonyok B p-i kát. Sancta Maria polgári le
ányiskolájának Értesítője 1 9 2 7 — 1928. 5.).
A Jelenkor, m e ly m egindulásá
tól (1832) k e zd v e elég rendszere
sen tudósít az in tézet fé lé v i n y il
vános próbatételeiről, 1832. m ár
45
cius 28-án (25. szám 193.) í g y di
cséri az ott fo ly ó m u n kát és szel
le m e t: „D icséretes előm en etelök szem betűnő je le it valósítá m in d a’
k é t rendű n evend ékség [a váro sb ól bejárók és a b en tlak ók ]. A ’ n evelő in tézetn ek hazánkra háram ló ér
dem eit n em csak azon tek in tetbő l em lítjü k : h o g y tan ítván yai m in
denféle asszonyi m u n kab eli re m e k - letik et m u to g aták , és szép n em beli m ív e lő d é sö k n ek so k ágazatu k i
tetsző tanupéldáit tü n teték elő, ha
nem k ü lön ösen a’ m a g y a r n y e lv ben tett je les haladásokért is. E z ek - ejő tt is u g y an , de fő k é p 1828 óta m e g k ü lö n b ö zte tő le g ü g y ek szik ez in tézet a’ m a g y a r n yelv-tan ítás
ban a’ k ö z fig y e lm e t m agára v o n n i, 46
m ert m inden szem p on tb ól m a- gasztalást érdem lő je len e t az, h o g y e’ szép ü g y b e n fára d o zó szerzeti egyesület szorgos elöljárója T . Su- bics A n n a egész go n d ját arra tö rekedvén ford ítani, h o g y szeretett hazájának, m e lly n ek h ív lyán ya, m agyarországi születésű n even d é- keiben m agyaru l tu d ó , ’ s v a ló d i j ó anyákat nevelhessen, e’ v é g e tt e g y kim erítő ’ s velő s rö vid sé g ű m a g ya r n y elv tu d o m án y i o k tató, ’ s m ár több izben az intézet költségin k i
n yom tatott, k é zi k ö n y v e t hoza divatba n evend ékein él, k ik n e k m a
gyarosítása által a’ nem zetisítés szent ü g y éb en ’ s országu n kban m ég csak itt létező egyesü letét m in
d e n jó érzésű előtt nem csak érdem
fig y ele m re , han em terjedőbb p árt- fogású részvétre is m éltatja.” — E z a „ k im e r ítő ’ s velő s rö vid ség ű m a g y a r n y e lv tu d o m á n y i o k ta tó ” felteh etőleg m ár G e g ő E lek .
A nőnevelés ü g y én e k e lő m o zd í
tása és a n em zeti n y e lv tanítása, terjesztése — ez lehetett az a két eszm e, am elyn ek szellem ében e g y m ásra talált az A n g o lk isa sszo n y o k in tézete és G e g ő E lek hitszón ok.
G e g ő od akerülésével m é g j o b ban fellen dü lt a m a g ya r n y e lv o k tatása: „ e lő re h a la d á s t. . . k ü lö n ö sen a’ m a g y a r n y e lv tanulása ’ s divatoztatásában ’ s általányosan a’
nem zetisedésben . . . tapasztalunk, m ellyre [ti. az e fé lé v i próbatétel
re] legelőször az idén c s u p á n
m a g y a r n y elv e n tö rtén t a’ m e g hívás. E z által, t. i. h o g y n y i l v á n o s jelen tésit ’ s m egh ivásit c s u p á n m a g y a r n y e lv e n teszi, belép az intézet, ’ s m in t hisszük örök re, a’ hon i, a’ n e m z e t i in
tézetek sorába, m iily en n ek m agát a’ berekesztő g y ö n y ö r ű beszédben vallá, ’ s m iily e n n e k igazán m i o lly in tézetet ism érhetün k, m e lly hi
vatalos n y e lv ü l a’ m a g y a r r a l él” (Jelenkor 1833. m árcius 16. 22.
sz. 170 — 171.).
G e g ő előtt és m é g v ele e g y id ő ben is („S zala i Im re k ir. professor és akadém iai r. tag k e d v e lt kisded gram m atikája u tán ” ) B ó c z A n na angolkisasszony tanította a m a
g y a r n y elv ta n t, akin ek m unkáját,
e red m én yeit szintén csak dicsérni tudja a p ró b atételekről tudósító (vő. Jelen kor 1832. augusztus 18.
66. sz. 522 — 523; 1834. m árcius 8.
20. sz. 153 — 154). A z 1832. augusz
tusi próbatételen je le n van „te k . tud. D ö b re n tei G áb o r m in t a n em zeti n y e lv ü g y e előm ozd ításában b u z g ó d ó k ” e g y ik e — talán G e g ő m iatt, talán rég eb b i kapcsolatai révén.
K ezdetb en G e g ő is ezt a Szalai- féle n y e lv ta n k ö n y v e t használhatta.
K éső b b azonban saját m aga is ké
szített e g yet. V a lószín ű leg a N yelv
tudomány (magyar) Pest, 1834.
cím ű m u n ka v o lt ez, a m elyn ek sajnos csak elkészültéről, vala m i
k o ri m eg létérő l tu du n k. H o g y m i
lyen m u n k ák at használhatott fel, m ilyen n y e lv ta n o k álltak példa
ként előtte, n em tu d ju k , csak a m ár idézett h a g y a té k i je g y z é k em lít m eg n éh án y ily e n je lle g ű m u n kát. (106 tételbő l áll az utána m a
radt k ö n y v e k listája, de sajnos ez elég eln a g y o lt felsorolás; a 93. tétel például ily e n : „ K ö n y v e c s k é k 54 darab” ). E z e k : „G ra m m a tic a G al- lica” (a 25., 35., 55. sorszám on),
„G y o r s Franczia n y e lv m ester”
(54. és 89.), „G ra m m a tic a G er
m anica” (62. és 83.), „U n g a risch e G ram m atik ” (92.), „ A ’ m a g y a r szókötés fő b b szabályai” (69.).
T alán G e g ő n yelvtan ára v o n a t
k ozn ak a H azai és K ü lfö ld i T u d ó sítások alábbi sorai: ,,E ’ szerzet
4 51
[ti. az A n g o lk isa sszo n y o k intézete]
fáradozása a’ g y ö n g é d n őn em ne
velése k ö r ü l annál dicséretesebb m iv e l k ü lö n ö s g o n d o t fo rd ít n e m z e t i n y e l v ü n k taní
tására, m e lly czélb ól saját k öltségén n y elv ta n t is n y o m tattato tt” (1839.
augusztus 10. 89.).
3. A z 1833. m árciusi p róbatétel után ú jabb ú ttö rő vállalkozásba k ezd az in tézet: b e v eze tik a m a
g y a r történ elem m a g y a r n y elv e n v a ló tanítását. E z k é tsé g k ív ü l G e- g ő n evéh ez fű ző d ik . K á r, h o g y a Jelenkor cik k ei csak a p róbatételek elők elő külső lá to g ató it em lítik n év szerint, azok at viszont, a k ik tanítanak a tu d o m á n y o k ra , a k ik a tan k ö n y ve k e t írják, csak n a g y
ritkán. A z 1833. augusztusi p ró batételről í g y tudósít a la p : „ a ’ szinte 400 fő n y i váro si lá n y k á k m agyar olvasáson k iv ü l a’ n y e lv és írás szabályait adák elő, azután hallaták az intézet n em es-leányne- vendékei a’ m a g y a r orth ograp h ián k iv ü l a’ m a g y a r t ö r t é n e t e k e t is m agyaru l, n yilvá n o s, m e g lepő sik e r re l. . . M é ltó köszönetét érdem el ezért a’ n a g y tiszteletű előljárónékon k ív ü l e’ városnak azon k ét érdem es, cath. con cio n a- tora [hitszónoka] (sz. Ferencz szer
zetéből m ind a’ kettő ), k ik , m in t m eglepetéssel hallo ttu k, a’ vezé
rül szolgált m a g y a r k é z ik ö n y v e t készitették. — R e m é n y le n i le
het, h o g y e ’ czélirán yos k ézi
k ö n y v n y o m ta tv a is m e g fo g je lenni” (Jelenkor 1833. augusztus 10. 64. sz. 505 — 506.).
A rem élt m a g y a r történ elm i tan
k ö n y v 1834-ben G e g ő to lláb ól m eg is je le n t: Magyarország története. A pesti angol szü zek intézete számára.
N a g y kár, h o g y nincs m e g , ille
tő leg n em találtam m e g . A Jelen
k o r íg y értékeli: „ A z intézet ö rö m ére, ’ s a szerző [egyes szám !]
dicséretére le g y e n m o n d va , a’
m un ka tökéletesen m egfelel czél- ján ak, ’ s ez Ítéletet közön ségesn ek h allottu k a’ h a llg a tó k k ö z ö tt is. K i
elégítő v o lt, m it a’ n öven d ék ség ab b ó l akár a’ tárg yra, akár a’
n y elv re n ézve elő a d o tt” (1834.
m árcius 8. 153 — 154.). A z augusz-
tusi pró batételrő l szóló tudósítás is em líti G e g ő t (sajnos m e g in t n év nélkül), dicsérve benne m in d a m a g ya r n y elv n ek , m in d a m a g ya r történ elem nek a ta n ító já t:...E z után a m a g ya r n y elv tu d o m á n y [kö
vetkezett] m int m ár huzam osb id ő óta, e g y e d ü l m a g ya ru l előad va.
U g y a n a z o n tanító előadása után M ag y aro rszág történ etei is m a
g ya ru l zen gén ek, ’ s k ö z ö s v o lt a sajnálat, h o g y az id ő rö vid sé g fél
ben szakasztá . . .” (Jelenkor 1834.
augusztus 9. 64. sz. 505 — 506.).
4. M in t ön életrajzáb ól m eg tu d ju k (am it Köszöntő és köszönő be
szédek. A z angol szü zek számára.
Pest, 1832. cím ű m ű v e is ig a zol), az A n g o lk isa sszo n y o k intézetében
a fen tieken k ív ü l a k öszö n tő és k ö szö n ő beszéd ek m egírása is az ő n evéh ez fű ző d ik . E z ek e t általá
ban az in tézettő l bú csú zó n ö v en dék ek „sza v a ztá k e l” . A Jelen kor
ban m e g je le n t tudósításoknak k ö szönhetjük, h o g y ezek n ek n éhán y részletében — am iket a re fo rm k o r n em zeti szellem e és pátosza hat át — m a is g y ö n y ö rk ö d h e tü n k :
„ A ’ j ó ig y e k e zetn e k legn em esebb ju talm a az önérzés, de ha a’ b u z g ó tö rekvést vigasztaló h elyb en h a
gyás k oszo ru zza, a k k o r ez vezér
ang yal a’ tövises p ályán . . . — A z id ő m o h ával v íjo n m e g ezen nem es intézet, — ’ s szüljön a’ hazának sok dicső m a g ya r le á n y t! . . . — Édes H azán kn ak, a’ fölséges k irályn ak ,
’ s a’ n a g ylelk ű hazafiakn ak b o ld o g sága m ellett, virágzásban lássa m eg a’ legk éső b b századokat dicső n em zeti n y e lv ü n k is, m ellyen fejenkin t keg yesség tök b e ajánlottak, tartozó hálánkkal alázatosan h ó d o ltu n k ” (Jelenkor 1834. m árcius 8. 20. sz.
153 — 154.). 1835 augusztusában pe
dig í g y bú csú zik e g y k ilép ő kis
asszony: „H a z a le á n y o k em lék ez
zetek m eg ró lu n k , ’ s hálával visel
tessetek e’ nem es in tézet iránt, m elly n ek hazai lélekb en hazánk m inden n a g y o b b városira terjedést
’s hosszú id ő k re virág zást k ív á n u n k ” (63. sz. 498.). A z ily e n és ehhez hasonló beszéd ek a Jelen kor tanúsága szerint m in d ig „ig e n m e g - indíták a h a llgató ságo t” .
„ E nem es in tézet” a haladó k ö rö k b en n a g y elism erést v ív o t t ki törekvéseivel, tetteivel...m i m in ded d ig a’ hazában leán yn evelő jo b b n y i l v á n o s in tézetet a’
pesti A n golk isasszon yok én ál nem ism erün k” — fo g la l állást a Je
len k o r 1833. m árcius 16-án (22.
sz. 170 — 17 1.). A jo ze fin ista e g y házp olitika ellensúlyozására 1822- ben n em zeti zsinatot összehívó R u d n a y S án dor esztergom i érsek (vö. É letrajzi L e x ik o n II. 552.) is elism erését fejezte k i m ár 1820- ban : „ Ö r ö m m e l tapasztalom , h o g y in tézetükb en is visszhangra lelt a’
— N y e lv é b e n él a n em zet — szál
ló ig e és m in den m a g y a r n em zeti refo rm otth on ra talál a zárdafalak
58
k ö z ö tt” ( A z Angolkisasszonyok bp.-i Sanda Maria intézete értesítője elemi, polgári és felsőbb leányiskolá
jának továbbá elemi és polgári isko
lai tanítónőképzőjének működéséről 1942/43. 6. — írta M . M arso vszk y M . Júlia).
P ed ig 1820 m é g csak a kezd et v o lt. A z ü g y to vá b b viteléb en , a nem zeti n y e lv és n em zeti g o n d o la t erősítésében, terjesztésében k im a gasló szerepe v an G e g ő E lek n ek is. — E z tehát a tartalm a annak a rö v id kitételn ek, am i G e g ő leve
lező taggá választásakor elhang
zo tt: „ a z A n g o l K isasszo n yo k ne
v elő intézetében a’ M a g y a r N y e l
v et divatba h o zta ” .
T Á M A D Á S O K , „M E G IN T É S E K ”
G eg ő , szerény em b er lévén , bará
taihoz ritkán fo rd u lt kéréssel, a le ve le ző taggá választás, azaz az
1835-i akadém iai n a g y g y ű lé s előtt azonban — levélb en — Jan k o- v ic h M ik ló s tám ogatását kéri m e g választásáh oz: „ A le v e le ző tagi czim n ekem ig e n sokat használna a’ helyzetem b en i g á to k összetépé- sére” (1835. augusztus 17 . O S z K ).
M ert gáttal, akad állyal n em ke
véssel találkozo tt. A cen zo ro k aka
dékoskodása, reakciós beállíto tt
sága áttörhetetlen v o lt. M ár em lí
tett leveléb en (Jankovich M ik ló s
60
hoz, 1835. jan u ár 16. O S z K ) arról panaszkodik, h o g y a c en zo r „ a n y elv e t n em is érti, és n em is azt vizsgálá m it, han em k i m o n d o tta ” . Ilyen híre v o lt m ár a k k o r a cen
z o ro k k ö z ö tt, h o g y tartani k e ll esz
m éitől. A székesfehérvári k irá ly i cenzor, aki 1835. jan u ár 14-én nem en g ed élyezte e g y beszéd ének kiadását, v éle m é n y ét í g y fo g a l
m azta m e g : „S u b lim iu m nim is Idearum sensum assequi . . . valeo, id eo p u b lico p relo subjicere n on audeo.” ( „ A z eszm ék m agasztos tartalm át m e g tu d o m érteni, ezért nem m erem n y ilvá n o s sajtón k i
n yo m a tn i.” ) Jan k o v ich n a k k ü l
dött le v e lé b ő l tu d ju k m e g ezt is.
Jó lenne ezt a p réd ik ációját ism er
ő i
n ün k, de m in t so k más, ez sincs m eg.
T ám adás éri a T u d o m á n yo s G y ű jte m é n y hasábjain is, P o d - h ra c zk y József to lláb ó l (T u d o m á n y o s G y ű jte m é n y 1835. V I. 100 — 109.). G e g ő n e k a Húsvéti Piros tojás helyett a’ Pesti Kisded Magyar L e
ánykák számára 1835. Pest cím ű m ű v é t bírálta. (Ez a bírálat m ár csak arra is j ó , h o g y b elő le m e g tu dju k , m it tartalm az szerzőn kn ek ez a m un kája, u gyan is ezt sem ő rz ik k ö n yv tárain k .) G e g ő ebben az írásában „ a z e g y h á zi szertartás
ban m u ta tk o zó n ém elly id eg en szo v ak o t szán d ék ozott [m eg m a
g yarítan i], v a g y legaláb b m e g m a g y a rá zn i” (T u d o m án y o s G y ű jte
m én y 1835. V II. 80.). P o d h ra czk y szerint so k id eg en szót rosszul ér
telm ez és m ag ya rá z, sokszor fö lösleges és rossz m a g y a r m egfele
lő k et ajánl. Péld áu l a ceremóniát
„ s z e r ta r tá s in a k n evezi, p e d ig az csak „ e g y h á z i szertartás” stb. P o d h raczk y a „m ag ya ro sítás d ü h ét”
veti szem ére G e g ő n e k : „ M i v é g re em littetik a kisded eknek a m a g y a rosítás dühe?” (U o . 1835. V I. 101.).
A fo ly ó ira t k ö v e tk e z ő szám ában (1835. V II. 79 — 84.) G e g ő válaszol a bírálatra. R e n d k ív ü l lo gik u s, szellemes, szúró, g u n yo ro s, okos ez a válasz. K itű n ő v itá z ó G e g ő . B izo n y ítja (h o g y m ily e n sikerrel, azt én n em tu d o m m egítéln i), h o g y alaposan ism eri az e g y h á zi szer
tartás m in den m ozzanatát, k ifeje
zését, tö rtén etileg is, P o d h ra czk y olvasottsága v iszo n t hián yos. „
„ . . . tanulja m e g P o d h ra cz k y . . ..
olvassa e l . . .” ezt m e g ezt. „ K i n evet P o d h ra cz k y [egyes m a g ya r kifejezéseket], m ert azt g o n d olta, h o g y én faragtam , p e d ig m ár a’
i j d i k században A p á in k éltek v e le” (uo. 83.). A z t is felh ozza G e g ő , h o g y P o d h ra czk y „se m e g y rég i szót a’ feled ék en ység tő l m e g n em m ente, sem e g y szükséges újat n em terem te” (uo. 82.). (V iszo n t írt a kérdésről P o d h ra c z k y ; v ö . S zalontay G abriella, A T u d o m á n yos G y ű jte m é n y n y e lv tu d o m á n y i jelen tő sége. N y e lv tu d o m á n y i D o lg o z a to k 13. szám , B p ., 1973.
108 — 109.). — S zám un kra eb b ő l a fontos az, h o g y G e g ő sokold alú tevéken ységében m é g az e g y h á z n y elv én ek m agyarosítása, illető leg az erre v aló tö rek vés is h e ly e t kap.
(A z a rendelet, m e ly szerint a m i
sét an yan yelven k ell m ondani, csak tö bb m in t száz é v v e l később je len t m eg!)
A m a g y a r n y e lv ű p réd ikáció szükségességét m e g g y ő z ő erőv el m a g y a rá zza: „ B á r m illy ékesen beszéljek v a la m e lly tá rg y r ó l ta
n ítv án y o m n a k , ha érted en szo- v ak k al (p. o. m a g y a rn ak g ö rö g ü l) adand óm elő, felb u zd u lan d -e an
nak, lé g y e n akár m illy szép, j ó , hasznos, kedvellésére? Soha sem ”
(uo. 81.).
A legerősebb támadás azonban a reakciós, H ab sburg-b arát e g y h á zi vezetés részéről éri, m e ly annyira veszélyesnek tartja ő t a fő v áro s
ban, h o g y A lb a ch h a l és m ásokkal e g y ü tt ő t is elm o zd ítja h ivatalából, és S zo m b ath elyre helyezi.
A pesti ren d h ázb ól v a ló kitéte
lén ek k ö rü lm én y e irő l P . H uszár I. Jerom osn ak A lb a c h ró l írt élet
rajzáb ól tu d u n k m e g eg y e t-m ást:
A lb a ch h a l e g y id ő b en la k o tt a ■ pesti kolostorb an „ k é t m ásik k i
v áló sz ó n o k ; a m agyarságáró l hí
res P . G e g ő N ic e fo r, az ú g y n e v e zett »m agyar A lbach« . . ., és a k ésőbbi neves 48-as p a p h on véd , P.
Gasparich K ilit . . . E k iv á ló szó
n o k o k n yíltan k im o n d tá k vélem é
n yü k et. E z term észetesen sokak nem tetszését eredm én yezte. E g y m ásután m en tek a feljelentések a pesti rendház feg y e lm é n e k teljes lerom lásáról a bécsi helytartóta
nácshoz. V alójában azonban a n a g y ü g y b u zg ó sá g n ak n em v o lt eg yéb célja, m in t . . . a fen t em lített tüzes hazafiságukról híres m a g ya r n y e lv ű h itszó n ok o k . . . elném í- tása. A z első célp on t P . G e g ő N ic e fo r, a lo b o g ó hazafisággal telített székely, aki P u lsz k y szerint e g y Szent István napon »nyíltan p ap olt B udán arról, h o g y a m a g y a r tö b b et szenvedett a n ém ettől, m in t a töröktől« (Pulszky Ferenc, A s z - s z is z i S zt. Ferenc és a ferencesek, mint a z újkor kezdeményezői. B u
67
dapesti S zem le 1866. 116 .). M in d já r t utána k ö v e tk e zett Gasparich
K ilit, aki ellen vád k én t tö b b ek k ö z ö tt éppen azt h o ztá k fel, h o g y G e g ő k ö v e tő je és m in d ketten in
káb b h ird etik a n acionalizm ust, m int a m egfeszített K risztust”
(Prím ási levéltár, R e lig io si. Fasc.
II. gr. P á lffy Fidel jelen tése)” ; (P.
Huszár J .: P .A lb a ch J . S z . Szeg ed , 1944. 19.). — A pesti ren dh áz elle
ni vádirat „ G e g ő és G asparich k i
szólásait [is] em líti. H o g y e zek m i
ly e n term észetű ek v o lta k , arra szin
tén a prím ási levéltárban ő rzö tt k o rábbi irato k adnak felvilágosítást.
E z ek értelm ében m ár e g y 1836. au
gusztus 13. keltezésű [tehát m ég m o ld v a i útja előtti] feljelentésben 68
— m e ly m ár a k k o r G e g ő elh elyezé
sét k ö v e te li, — arról értesülünk, h o g y P. G e g ő N ic e fo r félreértésre alkalm at adó m erész kifejezéseket használ. Pl. »Krisztus n em v o lt ám b ig o tt em ber.« — »M eghalt M átyás, oda az igazság.« — »N ekem n incs selyem ru hám , g u b á t h o rd o k , de ebben a gu bában m eg m o n d h a to m az igazságot.« (Prím ási le v é l
tár. R e lig io si. Fasc. II.). A m ásik vád ellene 1837. augusztus 1 1 . keltezésű, . . . E szerint kevéssel K ossuth bebörtön zése után . . . P.
G eg ő a rend pesti tem p lo m ában tö bb ek k ö z ö tt azt a kijelentést tette, h o g y : »a j ó hazafi m ár az isteni G ondviselés szem e elő tt sincs b iz
tonságban« (uo.)” ; (i. m . 20.).
69
E z t a vádat k ö v e th e tte a B ón is G y ö r g y által em lített m egintés
„K o ssu th fogság ára utaló prédi
kációja m iatt” (Útmutató a z esz
tergomi prímási levéltárhoz. B p ., 1964. 393.). m ajd a g y o rs S z o m bath elyre helyezés, u gyan is 1837 szeptem berében m ár biztos, h o g y ott van.
70
A M O L D V A I U T A Z Á S
I. M ie lő tt azonban m ég S zo m bathelyre kerülne, 1836-ban m e g valósítja azt a m o ld v a i utazását, am ely h írn evét n ag yra n övelte, am ellyel n ev é t m in den k ép p be
írta a M o ld va-k u tatás, a n éprajz-, a nyelvjárás-, a tö rtén elem -, a fo l
klórkutatás történetébe. A m ai tu
dom ányos k ö z v é le m é n y elsősorban ezt a tettét ism eri, értékeli, a csán
g ó nép és n y e lv első tu d o m á n yo s igén yű b em u tatójaként tiszteli.
U tazásának in d íték airó l í g y szá
m o l be az A k ad ém ián a k : „ M é g g y e rm ek k o ro m b a n sokat hallot
tam — később olvastam is a’ H a
vasalföld én létező m a g y a ro k ró l.
D e e g y ik v a ló n a k v é lt — hozzára
gad ván a’ m ásik kétséges h a zu g sághoz, kiteles és k im erítő adataink n em lévén , em lítettem felein k ’ b ő veb b ism eretéhez n em ju to tta m . A ’ szendergés állapotjábani to m p a ér
zések adák ő k et a’ zsibbasztó fele- dék en ységn ek g o n d o lá m . . . Fel- m e le g ü lve h o n o m iránti legszen tebb érzéstől, e ltö k élém m a g a m ’ a’
M o ld vá b a teend ő útra, az érintet
tem szem p on tb ól v ilá g o t g y ú j
tan d ó.” (G egő l. tag jelentése M old
vai útjáról, 1836. d ecem ber 12. Pest, M T A K . 1835 augusztusában az A n g o lk isa sszo n y o k p róbatételén
„r e g g e l e g y óh itű főp ap is je le n
v o lt M o ld v á b ó l” — Jelen kor 1835.
498. — , ak itő l m eg in t hallhatott valam it az o tt élő m a g y a ro k ró l.
H a kiderüln e, k i v o lt ez a pap, talán újabb adathoz is ju tn á n k m o ld vai útjával kapcsolatban.)
M o ld v a iránti érdeklődése 1825- ben, Pap Sándorral v a ló beszélge
tése n y o m á n to vá b b e rősöd ött: ő akkor Studer R u d o lfn a k , a m a
g y a r m in o riták fő n ö k é n ek kísérő- je k én t, Pap p e d ig P aron i Fülöp János m o ld v ai m issziós fő n ö k tit
káraként k erü lt K o lo zsvá rra, il
letve D ésre, ahol a k é t főp ap szer
ződést k ö t, m iszerint — a m o ld v ai m agyar p ap hiány enyhítésére — M ag yaro rszág ró l a ren d éven k én t hat m a g ya r szerzetest k ü ld m o ld
vai szolgálatra (vö. D o m o k o s Pál P é t e r : ... édes Hazámnak akartam szolgálni. B p ., 1979. 1298.; G e g ő : A ' moldvai magyar telepekről. B u dán, 1838. 108., a to vá b b iak b an : M o ld v T e l.) D o m o k o s szerint 1825. jú liu s 6-án k ö tö tté k m e g a szerződést, í g y Pap S án dorral is ak k o r ta lálk o zo tt G e g ő , n em pe
d ig 1824-ben, m in t k ö n y v é b e n e m líti (M o ld v T e l. 17.). A rra, h o g y m en n yire m eg ren d ítették Pap ak
k o ri szavai, í g y e m lé k ez ik : „ o lly érzékenyen rajzolá le m o ld v a i ro k o ninkat, h o g y azóta szünetlen fe
léjü k d o b o g a k e b e lem ” (uo. 17.).
Lelkesítette, ö sztö n özh ette K ö rösi Csorna S án dor utazása is, aki keletre m en t „fö lk e re sn i a m a
g y a ro k ázsiai ro k o n a it” . K ö rö si Csorna ezekb en az években (1832 — 1836) m ár C alcu ttában van (vö. Körösi Csorna Sándor levele Calcuttából. T u d o m á n y o s G y ű jte m én y 1 8 3 3 .
1
. 9 5 .; Magyar utazók, földrajzi felfedezők. B p ., 1973.190 — 196.), tettei, eredm én yei itt
hon is közism ertek, n y ilv á n G e g ő is tud róluk.
G e g ő 1836. április 18-án a kis- gyűlés elé terjeszti ú titervét, h o g y székely föld re, szülő h elyére készül, és ezen útja a lkalm ábó l a m o ld v ai m agyarságot is m e g akarja láto
gatni, „ h o g y a zo k ró l m in d n y e lv beli, m in d statistical földleirási és történeti tekin tetben adatokat gyű jtvén , ezeket az academ ia elébe
75
terjeszthesse” (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. III. 1 8 3 4 - 1836. 76 .; Jelen kor 1836. júliu s 27. 60. sz. 241.).
A z A k ad ém ia n a g y terveibe, m unkálataiba j ó l beleillik ez a v ál
lalkozás, ezért G e g ő t pénzzel és p ontos „U tasítás” -sal latja el, íg y az A k ad ém ia hivatalos k ü ld ö tte kén t utazhat „fe lein k h ez” M o ld vába. A z U tasítást készítő b iz o tt
ság ta g ja i: K á lla y (aki koráb ban m aga is já r t M o ld vá b a n ), L u czen - bacher, P erg er, V ö rö sm a rty . A z 1836. jú liu s 4-én és 18-an tartott k isgyűlés h a g y ta jó v á , Schedel Fe
renc tito k n o k aláírásával:
„U tasítás, M o ld v á b a utazni szándékozó G e g ő E lek le v . tagn ak ;
M o ld vá b a n v a g y m ásutt azon k örn yék en m egtelep edett m a g ya r felein k’ b ő v e b b ism eretéhez v eze tő hiteles és k im erítő adataink nem lévén : óhajtja a’ m a g y a r tudós tár
saság, h o g y a’ tisztelt tag teendő útjában m inden e’ czélra szolgáló
kat feljegyezn e. N é v szerint pedig a k ö v e tk e ző k re ford ítaná e lő k e lő - leg fig y e lm é t:
A z o n telep ek ’ je le n statistical ál
la p otá ra .
E rkölcsi tulajdonságaikra, szoká
saikra.
A ’ n em zetiség’ m iben létére, ’ s a’
netalántáni elnem zetlenedés’ okaira.
M in dazokra, m ik ezen telep ek’
oda költözését, s m in den id ő k b e li viszontagságait felvilág osíth atják.
77
A z ott netalán található, n y e lv ’ és história’ tekintetében érdekes kéziratokra, o k lev ele k re : m e lly e k k ö z t ha n ém ellyek lem ásolan d ók lennének, ennek eszközlése is ké
retik. M e lly czélra a’ tisztelt tag
nak eln ö k i m e g b ízó , és ajánló le v é l fo g adatni, k öltség ü l p e d ig io o ft.
co n v. p. ren deltetik k i, teendő számadás m ellett.
F ig yelm ezzen a’ tájszavakra, és szerkezetűk által a’ m ién k tő l neta
lán k ü lö n b ö z ő egész m on datokra.
A ’ szóejtésre: m e lly tekin tetben legin k áb b a’ ra g o k és szók ép zők ben elő fo rd u ló kü lön b ö zések re;
nem k evésb bé azonban az egyes b etű k ’ kiejtésére, az ig é k ’ haj- lítására, a’ szókötésre ’ s t. e ’ f.
78
A ’ példabeszédekre.
A ’ n ép m on dákra és dalokra, m ellyek k ö z ö tt az érdekesbek’ ösz- szeirása kívánatos.
Ig y ek e zzé k m egtu d n i, ha vall
jo n T atro s’ városában, m e lly a m ilk o va i p ü sp ökséghez tartozott,
’ s hol az ú g y n ev ezett m üncheni kézirat készült 1466-ban, találtat
nak-e m ég n ém elly M ag yaro rszá g o t érd ek lő k ézira to k , v a g y o lly n y o m o k , m e lly e k az érdeklett co - dexre n éz ve felvilág osításu l szol
gálhatnak.
M illy összeköttetéseket szőhetne a’ társaság, az ottani m a g y a r tele
p e k ’ viszo n yain ak to v á b b i m egis- m erhetése v é g e tt; és találtatik-e ott o ly tu d o m án yo s férfiú , k it a’
társaság e’ czélra használhatna, ta
lán tagjai k ö z é is felveh etn e.”
É rdem es teljességében ism er
n ü n k az U tasítás fen ti sz ö v eg ét; jó l m utatja az A k ad ém ia sokold alú és m é ly érdeklődését a kérdés iránt, e g y ú tta l G e g ő k ö n y v é n e k v ázla tát, tartalm át is m egadja. A z é rt sem árt e m ellett m e g fig y e ln ü n k ezt a kérdéssorozatot, m ert je lleg én é l, szerkezeténél fo g v a akár k é rd ő ív n ek, a k é rd ő ív e k ősének is tek in t
hető.
2. G e g ő teljesítette tervét, m e g bízatását. T erjed elm es (124 lapnyi) jelen tésben szám ol b e eredm én yei
rő l: „ A ’ moldvai magyar telepekről.
A ’ M a g y a r T u d . A cad e m ia elébe terjesztve P . G e g ő E lek , sz. Fe-
ren cz’ szerzetbeli m a g y a r hitszó
n ok , ’s M a g y a r T u d ó s Társasági levelező tag által. K é t to ldalék k al
’ s M o ld v a o rszá g ’ abroszával. B u dán, 1838.” — „ G e g ő E lek lt. 1837.
jún iu s 2őd. terjesztette elő M o ld v á ba tett tu d o m á n y o s ú tjáról szóló jelentését, az academ ia által n eki kiad ott U tasítás’ pontjaira v aló terjedelm es felvilág osításo kkal. A kis gyű lés iránta J a n k o v ich M ik ló s t. és K á lla y Ferencz rt. tadósításait hallgatván k i, a’ n a g y gyű lésn ek, m int hivatalos iro m á n y t, soron k i- vü li nyom attásra aján lotta” (A k a dém iai É v k ö n y v . IV . 1836 — 1838.
7.). — A z U tasítás pon tjaira adott válaszokból álló főrész után e g y később, de m é g 18 37-ben írt feje
zet k ö v e tk e z ik : „T ö r e d é k e k a’
m o ld v a i kát. anyaszen tegyházn ak két század előtti állap otjáról és a’
m o ld v á n o k ’ n ém elly szokásairól, scopiai P . B an d in M a r k ’ utazása
’ s ió4 8 d ik é v i latin kézirata után”
(e fejezet kézirata m e g v an az O S z K K .-b a n ). E z t a részt is K á l- la y és J a n k o v ich ja v a so ltá k kiadás
ra. A ján lásuk kéziratát őrzi az A k a dém ia K ézirattára. K á lla y szerint ez a fejezet „ m á r e lfo g a d o tt fő m un káját n ém ileg kiegészíti, an
n ak becsét n e v e l i . . . A z Írónak stilisztikai előadása is j ó , s értel
m es” . J a n k o v ich szerint „ e töre
dék . . . m e lly e k et ő néhai B an din i M á rk M arczia n op o li É rsek és M o ld v a i helyettes P ü sp ö k 1648^
esztendei deákul írt e g y h á zi láto
gatásából . . . az ottani M a g y a r lakosok tekintetébe kiszedegetett, kin yom attatn i felettébb helyesnek, szükségesnek Ítélem , és azon m ár általa b en yú jto tt M o ld v a i utazásá
n ak leírásához h o zzá m ellékeltet
ni, m in th o g y ezek k el a’ M o ld v a i G ya rm ato k története in káb b és inkább felvilág ositatik ” . — K á l- layn ak és Jan kovich nak a k ö n y v fő részére v o n a tk o zó ajánlása v i
szont nincs m e g az A k ad ém ia K ö n yvtáráb an , az O S z K K ézirat
tárában azonban találtam e g y cím és aláírás nélkü li kézirato t (a Jan- k o v ich -h a g y a ték b ó l k erü lt e l ő : Fond. 16/88), m e ly éppen a m o ld vai utazásról szóló rész m egjelen
