AZ ELTŰNT
V Á R M E G Y É K .
IHTA
P K S T Y F R I G Y E S
A Μ. T . A K A D É M I A li. T A G J A .
K I A D J A
A ΜΑ Ο Υ Λ R T U D O M Á N Y OS A K A D É M I A
T Ö RT ÉN TíT/M J H I Z O T T S Á f i A .
M Á S O D I K K Ö T E T .
BU D A PEST, 1 8 8 0 .
Λ Μ. T. AKA DÉ MI A K O N Y V K IADÖ*11IVAT ALA.
(Az A k a d é m i a épíiletól»en.)
TARTALOM.
L ap . Királyhágón-túli részek ( E r d é l y ) ...3 — 142
S z e g e n ... 92
B e s z te r c z e ... 108
B r a s s ó ... 126
Dráván-túli részek (h e ly tele n ü l S lav o n ia és C ro atia) . . . 143—318 S la v o n iá n a k e red e té rő l ... 145
A g ö rö g b irto k lá s a k é t folyó k ö z t ... 164
A z első p ü sp ö k ség e k h a tá r a i G ö rö g o rszág felé . . . 166
A D u n á n -tú li v á rm e g y ék ré sze i a D rá v a-S zá v a közén . . 17 2 A S lav o n ia n év e red etileg n em a D ráva-S záva k ö zére v o n a t k o z ik ... 176
M ikor k a p ta a K u lp a és Száva, to v á b b á a Száva és D rá v a k ö zti v id é k : Z ág rá b , Z ag o ria, V arasd és K őrös várm eg y e a S lav o n ia n e v e z e t e t ... 182
A z o rszág h a rm a d része , m in t a k irá ly i h ero zeg ek k o r m án y z ás i k e r ü l e t e ... ... . 183
A z ág rá b i p ü sp ö k h ű b é r u ri állá sa . . . . . . . 212
A m ai á lla p o to k s z ü l e m l é s e ... 215
A fö ld ira ti k o rsz ak o k á t t e k i n t é s e ... 222
M e g ye-leirá so k: Csázm a, D o m b ró , D u b icza, G arics, Ger- zencze, G ora, G oricza, G ord o v a, H ra sc h in a , Iv a n ic s, K em lek, M arócza, P o d g o ria , B ovische, Sziszek, U g ra , Y aska, Z a g o r i a ... 319—499 Száván-túli részek (B osznia, H o rv á to rs zá g , D a lm a tia ) . . . 321
B osznia és B arna n e v e ... 321
B osznia f e k v é s e ... 324
A b o szn iai c z í m e r ... 325
A k irá ly i c z í m ... 327
B osznia álta lá n o s f ö l d r a j z a ... 329
Z e n t h a ... 332
H e r c z e g o v i n a ... 333
Lap.
F i u m e ... 348
A zsupánságok intézm énye ... 363
H o r v á t o r s z á g ... 370
D a l m a t i a ... 370 M egye-leirásók : B ncsácz, B re b ir, B usán, Csaszin, C étina,
C o rb a v ia , D re zn ik , D rid , G-ecske, G-las, H levno, H o tu sa, Im o ta, K lisza, L apacz, L ik a, L u k a, M odrus, M osor, M ren, N in a, N ona, O dorja, O rbász, Ozora, P esen ta, Plas, P leva, P o d g o ria , Poljioze, P rim ő rje , P set, R ab , R asz- tooza, Sebenico, S id ra g a, T in n iu , Y inodol, Z agoria, Z ana,
Z e n g ... 372— 499 V i s s z a p i l l a n t á s ... 500—501
K I R Á L Y T I Á G Ó N T Ű L I R É S Z E K
K i m o n d j a inog·, m i t á d a/. égV Harag', k á r o m l á s volt elóg’ ; ( ly ül ölt fi nk m i n t k u r u e z , t a t á r , b á n k ó d t u n k m i n t a p u s zt a Λ- á r ; Ü g y ü n k a z é r t
Sikert, n e m ért.
P e d ig n e k e d v ir u l n o d kel l, o hon, L e l k ü n k k i h a l n a ho rv ad ás od o n.
Magyarországnak keleti része, melyről őstörténetünk mondja, liogy azt Á rpád vezér engedelmével Tuhutum a maga és utódai számára elfoglalta, kezdetben Fekete-Magyarország- nak (Hungária nigra) neveztetett, és e nevet viselte még a X I. század közepén. E név viszonyításban van Fehér-Magyar- országhoz, vagy Nagy-Magyarországlioz, úgy, hogy Tuhutum hódítmánya Kis-Magyarországnak tekintetett. Mindez elneve
zések az első századokban használatban voltak.
A magyarok foglalása előtt az ország e részének saját neve nem volt, m ert itt különfél o népek vegyül éke volt ugyan, de ország nem létezett, mely e vidékre nyomta volna sajátsá
gát. A magyar monarchia keletkezésétől fogva, a latin okleve
lek az ország e keleti részét Ultrasilvaniának, később Transil- vaniának nevezték, és e két név még a X I I I. század közepén vegyesen használtatott, míg a Transilvania elnevezés kirekesztő uralomra ju to tt.1) Vájjon micsoda nemzet, a magyarokon kívül, adhatta volna Erdélynek ezt a nevet ?
Régi időben Közép-Szolnok és Kraszna, más írók szerint Zaránd és Kraszna rengeteg erdőséget képezett, a miért e *)
*) B o m b ard i igen m erészen k o c zk á zta tja azt az á llítá s t, lxog'y 1150.
év k ö rű i U ltra s ilv a n ia , 1200. éven tú l a T ra n s ilv a n ia név h a s z n á lta to tt.
H u n falv y P á l sz e rin t S zen t Istv á n idejében, leg a láb b u ra lk o d á sá n a k ele
jén , az E rd ély országnóv sem v a la m ég ism eretes, a n n a k F ek ete-M ag y ar- o rszág lévén a neve. E g y lap p a l előbb a z t m o n d á n e v ezett tu d ó su n k : A F e jérv á r, E rd ély , U ltrasilv a n en sis n evek csak S zent Is tv á n u tá n k e le t
keztek. (A székelyek 3 0 — 37. 1.) M ily vegyesen h a s z n á lta to tt az o rszág név, sz ám talan p éld a m utatja.. Az erd ély i k á p ta la n — c a p itu lu m eccle
siae T r a n s ilv a n e n s is — 1170. évi lev eléb en n e v ez te tik M iklós v ayvoda T ran silv an en sis, és P a u lu s arch id ia c o n u s A lbensis T ra n s ilv a n ia e : 1204.
Im re k irá ly e m líti Jo h a n n e m L a tin u m in te r T eu to n ico s T ran silv an en ses in villa K ivétel, 1206, 1213, és 1217. W ilh e lm u s T ran s ilv a n u s episcopus,
6 P K S T Y F R I G Y E S .
vidék yilvauiáuak neveztetett. A föld, mely ez erdőn túl esett, a magyaroknak erdőn túli rész volt, — trans silvam. Hasonló politikai eszme nyilatkozik, hogy midőn a nemzet mindinkább kelet felé terjeszkedett, az Erdély után következő tartományt Havasontúli országnak nevezte. A magyarok a közéletben természetesen magyar nevet adtak a Tuhutum által megszállt tartománynak, melyet — midőn seregeik a meszesi kapuhoz értek, állami szervezet nélkül élő szláv és más vegyes népsé
gek laktak. Ezek országalkotó képességgel nem bírván, az álta
luk bebarangolt, vagy lakott földet magokról el nem nevez
hették. A magyar Erdő-elve (Erdewelu) annyi, mint erdőntúli rész, és igy megfelel a Transilvania nevének. így érti Heltai krónikája a Duna-elve név alatt Eelső-Magyarországot; igy Havaselve annyi, mint a havason túli rész, azaz a mai Oláh
ország. Az Erdy-codexben (Szent István király legendájában) Transilvania Erdőség néven fordul elő ; az Erdély névalak is, mely a többieket kiszorítá, szintén igen régi, és ez hangzik vissza a török E rdei és oláh Ardialu elnevezésben. *) Nem volt ismeretlen a múltban az »erdélyi részek« szólásmód sem, mikép azt okleveleink a X I I I . századtól kezdve folytonosan tanúsítják.
így például 1248-ban Burcia in partibus Transilvanis.
1298-ban in comitatu Doboka in partibus Transilvanis, 1291 saxoues parcium transilvanarum, 1289 és 1344 nobiles Ungari, Saxones et Siculi partis Transsilvanae, 1511 saxones et siculi
és az id é z e tt 1213. levél szövegében : eo rain u ltra s ilv a n o episcopo. M ona
ste riu m Clusa, in dioecesi U ltras ilv a n en si, 1264 ecclesia U ltrasilv a n a, dux T ra n s iiv an ia e, 1291 p a rte s U ltras ilv a n ae . F e lm e r azt írja , hogy a T ra n s ilv a n ia elnevezés csak IV . B éla idejéb en k a p o tt fel, m ire E d er m eg
jeg y z i, ho g y egy 1195. évi ok lev él szerin t, ez m á r II I . B éla k irá ly a la tt tö rté n t. D e lá ttu k , h o g y so k k al k o rá b b i p é ld á t is le h e t idézni. N ém ely ivó a z t a té n y t, ho g y ép en csak V ilm os n e v e z te tik tra n s ilv a n ia i püspöknek, to lih ib á n a k a k a rja m a g y a rá z n i. D e e felfo g ásn ak ellene m o n d azon k ö rü l
m ény, h o g y V ilm os e n év en k ü lö n féle években k e lt oklev elek b en fordái elő. E g y é b irá n t u g y azo n ok lev elek , m ely ek V ilm o s t tran s ilv a n ia i p ü s
p ö k n e k n ev ezik , az U ltra s ilv a n ia n e v e t is h asz n áljá k .
’) S ö lln er J .: S ta tis tik des G ro ssfü rste n th u m s S ieb en b ü rg en I. 151.
la p já n szin tén á llítja , h o g y az o láh o k E rd ély elnevezését a m a g y a ro k tó l v e tté k át, a m i fe le tt n ag y o n csodálkozik, m ert m in t véli, az oláhok
Λ 75 E L T Ű N T Κ K G I V Á l l M E G V É K . 7 partiunt It egui nostri transilvanaram stb. és e kifejezés egy maga elegendő annak megmutatására, hogy Erdély a mohácsi csata előtt nem volt egyéb, mint Magyarország része, épen úgy, mint a Tiszán, a Kőrösön, vagy a Maroson túl bármelyik vidéke.*)
A II. Gejza alatt Erdélybe bevándorolt szászok okozói voltak, hogy Magyarország e része idővel még egy más nevet nyert. Az a telep, mely kedvező körülmények közt fel virágoz
ván, a szászok fővárosává emelkedett, csak 1223. évben fordul elő először villa Hermanni, azaz Hermannsdorf néven, melyből a későbbi Hermannstadt lett, de kezdetben a telepedők a hegy
séget és a mellette hullámzó folyót Cibin- vagy Sieben-nek nevezték, a miből a magyarok Szebenje keletkezett. E nevet a bevándorló flandriaiak, ősi hazájokból, az- Alsó-Rajna vidé
kéről hozták magokkal, hol a Sieben összetételű helynevek igen gyakoriak. Azonban a Sieben itt nem számnevet jelent,
E rd é ly t m á r ;i m ag y aro k bejövoUdc elüti, lak tá k . A z o láh n ép ny elv éb ő l v e tt elnevezés h iá n y a ■— úg y m o n d SöJlner — a n n á l feltű n ő b b , m in th o g y a legtöbb h eg y és vidék az o láhok a d ta n ev ek et viselik . (?) L átsz ik , h o g y az o láh o k u g y a u h e g y ek e t és v ö lg y ek et b írta k , de h o g y n em v o lta k u r a i az országnak. M a m á r tu d ju k , m it ta rts u n k az o láh o k i t t la k á s á ró l a m a g y a ro k bejövetele e lő tt---Az 1 473. évben n y o m ta to tt C h ro n ico n B u dense az E rdecl n e v et m ár em lít i. A XYX. század elején é lt n á p o ly i tö rté n e tíró R itiu s (Bis) M ihály U ltra s i]v a n iá t H erdechel-nek nevezi.
:) A p o litik ai a sp irál já k n tö rté n e tírá s te ré n is sokszor v irág zásb a h o zzák a c h a u v in b m u st. íg y nőm re g egy újab b szász tö rté n e tíró , k iin d u l
v án a fen n eb b i p a rte s tran ssilv an ae-félo kifejezésből, azo n fejteg etéssel lep m eg, h o g y a K irá ly h á g ó u -tú li részlteit, m ely et a n e m z et tö b b m in t nyolez száz év óta E rd ély n ek nevez, az egész te rü le tre v o n atk o zó n ev e sem vo lt.
S zerin te a p a rte s szó a z t je le n ti, h o g y E rd é ly p o litik a i eg y ség et n e m k é
p e z e tt és a z é rt m in d eg y ik fü g g e tlen (!) rész élén k ü lö n p o litik a i főn ö k állt, a v á rm e g y ék te rü le té n a v ajda, a székely fö ld ö n a székely ispán, a szászok vidékén a szász gróf. (A rch iv d. V er. fü r sieh. L an d esk u n d e. N eue F olge X II. 42. 1.) Az ilyen rögeszm e czáfolásába b o csátk o zn i v a ló b a n nem érdem es. S zilágyi S án d o r (E rd ély o rsz ág tö r té n e te 1 .1 7 . 1.) S zent Is tv á n k o rá ró l szólván, m ely b en az erd ély i vajdaság és a székely isp á n sá g k é t egym ástól elválasztott, h iv a ta l v o lt, h o zzá v e ti u g y a n : »ily m ódon E rd é ly nem csak M a g y a ro rszá g g a l nem volt, egy h o n , h a n e m ö n m ag á b an sem« —·
de hog.y n a g y érd e m ű író n k e k é t erd ély i h ivatalért· E rd é ly t m ég sein ta r tja M ag y aro rszág tó l k ü lö n p o litik ai testn ek , m u ta tja az, m it i. m . 22-ik stb. lap jain m ond.
8 P E S T Y F R I G Y E S .
hanem személynevet, mely egy nemzeti mythologiai hős emlé
kére nyert népszerűséget. A Cibin és Sibin név a mai Nagy- Szebenre alkalmazva, (villa Hermann! t. i. későbbi név) már a X II. század második felében ismeretes, de minthogy későbbi írók azt számnévnek tekintették, az a további bal vélemény ke
letkezett, hogy Erdélynek német neve Siebenbürgen, annyit jelent, mint hét vár, septem castra. Nagy-Szeben vidékén egy mons Cibinii említtetik és Rosier Róbert úgy véli, hogy egy korán eltűnt vár szintén e nevet viselhette. Ezen castrum Sibin ősnémet hangzása Síbinburc; valamint azonban Sibin nem számnév, úgy a bürgen sem jelent többes számot, hanem csak az egyes szám dativusát (bűre, bürge) fejezi ki. A Síbinburc, vagy dativusban Sibinbürge kezdetben csak a későbbi H er
mannstadt körűi megtelepedett flandriai vendégek területére vonatkozott; idővel azonban a szebeni telepnek és kerületnek neve az egész szász ispánságra kitérjeszkedett, sőt idővel Transsilvania és Erdély synonimumja lett. A Barczaság lakói joggal azt mondák, hogy ők nem laknak Siebenbürgen- b e n ; Barcza folyójuk csak úgy adta az ő kerületüknek nevét, mikint a Sibin folyó a maga vidékének. Még ma is igy beszél
nek a Szebenbe utazó brassaiak: »W ir reisen nagy Sieben
bürgen«, és ez által hamisítatlanúl tárták fenn szójárásukban azon igazságot, hogy e név csak locali zált értelemmel bírt ere
detileg, és hogy nagy hiba, azt még a német telepítők földén túl eső tartományra alkalmazni. *)
Hogy a Siebenburg ősi jelentése korán feledékenységbe ment, m utatja az, hogy a régi krónikák már a X I I I . század kö
zepe felé használják a Septem Castra elnevezést, földirati foga
lomul. Azonban az, vájjon mindannyiszor egész Erdélyre értik-e, vagy csak a szebeni tartományra ? külön vizsgálatot érdemelne.
Hogy a mit a krónikások kezdtek, később a mindent latinizáló és római kaptafára verő írók folytattak, abban semmi meglepő.
A XY . század vége felé Erdélyben keletkezett sodalitium septem castrense, a legrégibb ily tudományos társaságok egyike.
*) E n é z e te t m á r tö b b évvel a z e lő tt v a llo tta m . Lásd Századok 1868. évi fo ly am 118. lap . R eissen b erg er K. a S ieben névnek Siebenge- b irg rő l való sz á rm a zá sá t, m ely et S c h rö e r G yula fe jteg e tett, viszsza- Vltasítja.
kV . E L T Ű N T R É G I V Á R M E G Y É K . . 9 Phrasisnak a dolog megjárta, de midőn a név eredetét, és terü
leti vonatkozását értelmezni kellett, akkor a vélemények már nagyon eltértek. Schlözernek teljesen igaza van, midőn azt mondja, hogy Benkőre (Milkovia I. 49. és 55. lap) Erdély német nevének kérdésében már nem leket hivatkozni, ki a ma
gyarok, sőt éjien a kunok két váráról beszél, — és hozzáte- ketném, hogy a hetes szám Erdélyben máskép is előfordul, így van Erdélynek két vármegyéje, a szászoknak, de a széke
lyeknek is két széke. E hármas hetes szám történetileg fejlő
dött és kivált a szászokra nézve bizonyos kortól kezdve nem volt szigorú értelemben vehető. Schlözer IX . Gergely pápa 1232. évi levelére hivatkozik, melylyel Jakab prenesztei püs
pöknek a német lovagok ügyét aján lja,x) és ennek alapján azt a kérdést veti fel, honnan vette Erdély német Siebenbürgen ne
vét. A pápai levél szerinte ezt megfejti, m ert — úgymond — csak nem árt a megfejtésnek az a körülmény, hogy benne csak hat vár soroltatik elő. Xem soroltatik bizony elő névszerint egyet
len vár sem, a Schlözer által idézett pápai levélben, hanem csak az mondatik, hogy a német lovagok Erdély szélén öt (nem is hat) erős várat építettek. Schlözer e szerint a német lovagok e várairól származtatja Erdélynek német nevét, és e meggyőződésében Schlözer hozzáférhetlennek érzi magát, mint
hogy nem lehet 1220. év előtti időből adatot találni, mely e nevet emlegetné.* 2 * * * *) Igaza van. De a kérdés nem annyira az, mikor keletkezett a Siebenbürgen és septem castra név, hanem mit jelent e név, és miféle vidéknek volt ez eredetileg adva.
A fennebbi kérdés indokolásában legnagyobb eltérés van a történetíróknál. Némelyik a Barczaságra tekint, és azt hozza ki, hogy ott a német lovagrendnek hét várat építettek:
Eöldvár (Marienburg), Heltvény (Heldenburg), Eeketehalom (Schwarczburg), Törzburg, Bohrmauerburg, Brassoviaburg és K reuzburg; 8) mások az egész szászságot veszik alapúi, és azt
’) K özli F e jé r II I . 2. k. 302— 306. 1.
2) S c h lö z e r: K ritis c h e S am m lu n g en z u r Gesell, d. D eu tsch en in Sieb. 551. lap.
a) S c h u lle r J. K. s z e rin t a n é m e t lo v a g re n d öí v á ra i ezek vo ltak : a K ápolnahegy = K a p ellen b e rg (m ely n e v ét csak 1712. év ó ta viseli, é rts d te h á t Brassó v á rá t) ; Z eiden (F e k e te h alo m ), K re u cz b u rg (okleveles K ru cz-
10 l ' E S T Y F R I G Y E S .
állítják, hogy az általa épített várak, u. m. Nagy-Szeben, Med- gyes, Segesvár,Brassó, Kolosvár, Besztercze és Szászsebes adták a tartománynak német nevét. Ezek voltak Székely István szerint is a kerített szász városok. E felsorolásban is olykor eltérés van, a mennyiben némely író Kolosvár helyett Szászvárost nevezi.
Oláh Miklós következő bét szász várost számlál e lő : Szeben, Szászsebes, Segesvár, Szászváros, Vincz, Berthalom és Holtzonia, mely utóbbi alatt kétségkívül Ujegyház értendő.
Oláh azt hiszi, hogy ezek képezik a székek főhelyeit, melyek élére a király a királybírót nevezte k i.*)
A mi a német lovagokat illeti, nem valószínű, hogy az áltatok, az ország valamely zugában épített várak, védelmi fontosságuk elismerése mellett, elég okúi szolgálhattak volna egész Erdély elnevezésére. Különben a német lovagok azon törekvésükért, hogy a hűséges védelemre nekik átadott földet árulólag magoknak megtartani akarták, II. András király által 1225. évben az országból fegyveres erővel kifizetvén,2) távol sem állottak a tisztelet és szeretet oly magas fokán, hogy alig 14 évi szereplősök a Barczaságban ily kihatással bírt volna az egész tartom ányra.8)
A másik törekvés, t. i. a hét szász városiéi magyarázni a Siebenbürgen vagy semptem castra nevet, más nehézségekbe ütközik. E városok keletkezésének idejére nézve bizonyos ha
gyományos chronologia terjedett el, mely azonban semmit se bizonyít. E chronologia szerint, mely többnyire templomi fel
írásokon alapszik:
b u rg , N yén falu közelében), R osenau és M a rien b u rg . (U m risse u n d K rit.
S tu d ien z u r Gesell, v. S ieb en b ü rg en .) P h ilip p i is ez ö t v á ra t a n é m e t lovag- re n d ü e k u e k ta r tja , R o sen au h e ly e tt, m ely szerin te nem v o lt lovagvár, T ö rc s v á ra t n e v ez v én ,K ü lö n b en a B a rc z a sá g m ajd n em v a lam en n y i v á ra it a n é m e t lo v a g o k tó l sz á rm a z ta tjá k . A B arczaság o n k ív ü l felevő B álv án y o s
v ár, a H a ra ly m e lle tti k ő to ro n y , a B odza m e lle tti T a tá rk o n levő é p ítést is n e k ik tu la jd o n ítjá k . M indezt a zo n b an n e h ez en leh e tn e beb izo n y ítan i.
’) H a ru m q u a ru m lib e t praefecturam, quae ju d ic a tu s reg iu s vulgo v o c atu r, re x co n fert. B él M á ty á s n á l: A d p aratu s 2 7 — 28. 1.
2) K iüzetésö k gr. B e th le n E le k sz e rin t 1 225. év jú n iu s h avában, S c h u lle r s z e rin t ez év jú liu s á n a k végén vagy aug. elején tö rté n t.
3) II. A n d rá s a d o m á n y a a n é m e t lovagok ja v á ra 1211. év b en k e lt és ez évben k ezd ték m eg szállan i a B arcznságot,
A Z E L T Ű N T R É G I V Á R M E G Y É K . 11 Medgyes 1142. vagy 1146. évben.
Szászsebes 1150. évben.
Nagy-Szeben 1160. évben, az erdélyi püspöki névtár már 1143. évben vél itt plébániát.
Kolosvár 1178. évben.
Segesvár 1178. 1193. 1196. vagy 1198. évben.
Szerdahely (Reuszmarkt) 1198. évben.
Szászváros 1200. évben.
Brassó 1203. évben.x)
Besztercze 1206. (mások szerint 1180.) évben épült.
Maga Scblözer bevallja, bogy e kilencz város közül egyetlen egy sem fordul elő azon kor okleveleiben, az egy N.- Szeben kivételével, mely azonban Cibiniumnak neveztetik. E város még a X I I I . század végén csak villa H erm anni; Medgyes is még 1283. évben villa Medies, 1275. évben villa Kulusvar ; a mai Szászsebes 1224. évben még csak terra Sebus, B.esz- tercze várkerítése még későbbi időből származik, stb.
így látjuk, hogy a szász irók azon állítását, mintha az Erdélyben megtelepedett szászok, történetök és megtelepe- désök első hatvan esztendejében, hét várost építettek volna, lényegileg alap nélkülinek kell tekintenünk.
Daczára a történet e tanúságának, a krónikások már igen korán kezdtek a septem castra és hasonló kifejezésekkel élni, és én nem kételkedem, hogy az ebbeli adatok közül épen a legrégiebbek e kifejezéssel nem egész Erdélyt, hanem csak a szászok által lakott bizonyos földet értettek .2) É n a dolog
') B rassó ez évben m á r c sa k a z é rt nem é p ü lh e te tt, m e r t II. A n d rá s n a k 1211. évi oklevele a z t írja , h o g y a n é m e t lo v ag o k n ak te rra m d esertam et in h a b ita ta m ad o m án y o z. (V. ϋ. P h ilip p i F r. D ie d eu tsch en B itte r im B u rz en lan d e 20. 1.)
‘) H a b ita b a t tu n c (II. E n d re k o rá b a n ) in p a rtib u s U n g a ria e in te r r a quae septem castra v o c a b a tu r, n o b ilis q u id am e t d i v e s ... vir p h ilo s o p h u s ... H ic m ag iste r C lingsor nom ine. (T h e o d o r e ti: V ita S. E lisa b e th a e. C an isiu sn ál A n tiq u a e lectio n es czím ű m u n k á já b a n IV . köt. 118. 1.) T a rta ri te rra s P a n n o n ia e , Septem, U rbium , M o rav iae v a sta v e ru n t, (M onum enta G erm an iae, S c rip to ru m Vol. X . pag. 59. A nnales Z w ifaltenses.) T e rra q u ae septem castra d i c i t u r , --- te r r a sep tem c a s tro ru m . (U. o. Vol. X V II. pag. 294. A n n a les S. T ru d p e rti.) E g y p á ris i codex- ben : te r r a quae V II. c a s tra d ic itu r to ta lite r v a s ta ta e t d e stru c ta est.
12 P K S T Y F R I G Y E S .
fejlődését a közlött adatok alapján következőnek gondolom. A Cibin folyó partján letelepedő szászok a vidék fölött emelkedő begyen építették a Szibin v á rá t; róla neveztetett el azon város, mely okleveleinkben jó ideig Cibinium, utóbb villa Hennannb Hermannsdorf, H erm annstadt néven fordul elő. Midőn 1224.
évben I I. András szabadságlevele kimondó, hogy a szászok egy népet képezzenek (unus sit populus) azon szász telepek, melyek Szebenben látták központjukat, Szeben részeinek érez-
Y égre az e rfu rti év k ö n y v ek b en : Modem an n o (1242.) T a r ta r i in U n g arin , te r r a sc ilicet septem c a s tro ru m , c iv ita te m d iotam H e rm an i v illam in A p rili e x p u g n a n te s ,---(M onam . G erm an . S crip t. X V I. 34. 1.) P icco lo m in i A eneas a z t ír ja : T eu to n es (T ran sii vani) v iri fo rtes et bello ex erci
ta t i a V II. c iv itatib u s, q u as in h a b ita n t, S ieb en b u rg en ses a p a trio serm one a p p e lla ti. (S crip to res re ru m g erm a n ic a ru m , F re lie r II. 41. 1.) E z a d a to k b ó l k iv ilá g lik , h o g y csak az erd ély i szászok é rte tte k m ég a k k o r a s ie b en b ü rg e r n é v a la tt, n e m p ed ig E rd é ly n e k m ás lak ó i is. H asonló u tó n j á r P alm a, m id ő n a z t Írja, h o g y a szászok h é t széke S ieb en lm rg n ak nev ez
te te tt. (N otit. re ru m H u n g a r. I. 110. 1.) Λ S ep tem C astrensis régiót. CIu- v e riu s n á l is ta lá lju k , ΰ e n év a la tt egész E rd é ly t é rti. — K ő v áry L ászló (E rd ély tö rté n e lm e I. 60. lap 4. jeg y z.) a z t á llítja , hogy E rd é ly S eptem C a stra n év en m á r egy 1006. évi oklev élb en e m litte tik , és h iv a tk o z ik F e jé r C odexénok II. 16. la p já ra , e g y ú tta l ez oklevél v a ló d isá g á t k étségbe v o nván. D e k á r v o lt e z t te n n ie , m e r t az idézett, helyen ily oklevélnek n y o m a sincs. Iv á n fy E d e (A m a g y a r b iro d alo m czim erei 54. 1.) m ég is K ő v á ry á llítá s á t v a k o n elfo g ad ja, m ég k étség ét sem fejezvén k i az irá n t, h o g y m in te g y m ásfél sz á za d d al a szászok b e jö v e tele e lő tt ily ta rta lm ú o k lev él nem is lé te z h e te tt. K ő v á ry titá n m o n d ja ő to v áb b á, hogy a Sept.
C astra elnevezés K ézay S im o n n ál (t. i. a X III. század végén) előfordul, s a já t em b erség éb ő l p ed ig á llítja , h o g y a z t 1160. és 1223. évi oklevelekben is ta lá lh a tó , az u tó b b i k e ttő ig a z o lá sá ra h iv a tk o z v á n a S zázadok 1868.
évi fo ly am án a k 114. lap já ra . A zo n b an a S zázad o k id ézett h ely én a Sept.
C a straró l nincs szó, és ezt k iem eln i szem élyes ig azo láso m u l is tarto zo m , m e r t a S zázadok id é z e tt c s ik k é t — m ag am irta n i. Ig azi b o szo rk án y tán cz az, czá fo lg a tn i oly á llítá s o k a t, m ely ek n ek k özlői a fo rrá s t m eg se nézték.
A b u d a i k ró n ik a n em h a s z n á lja a S ep tem C astra fo rm u lá t, h a n e m Tra.n- silv an ia, o ly k o r E rd e e l-rő l szól. M ég D onfin is (L ib. I. D ecas. I.) szokat
lan ó v ato sság g al a z t m o n d ja T ra n s ilv a n iá ró l, »hogy i t t h é t szász város léte zik , m ely e k —. lia n e m c salatk o zo m — S eptem C astra neveztetnek.«
E z iró is te h á t a S ep tem C astra eln ev ezést a szászok v id ék ére szorítani lá tsz ik . E rd é ly n e k n evével és h e te s szám ával a n ép reg e is foglalkozott.
(L. Ip o ly i A rn o ld : M a g y a r M y th o lo g ia 61 — 63. 1.) G ró f K em ény Jó zsef is m ég n em t a r t j a e ld ö n tö ttn e k a k é rd ést, v á jjo n a S ieb en b ü rg en név v aló b a n a n é m e t g y a rm a to s o k á llító lag o s h é t v á ráró l k ap ta-e nevét. (K urz ;
AZ ELTŰNT RÉGI VÁRMEGYÉK. 13 ték magokat. Természetes, hogy így a Siebenburg neve az egész grófságra ment át, és igy a brassaiak — kik igen soká nem tartoztak Siebenburg grófsághoz, — joggal mondhatták, ha Szeben tartományába indultak, hogy Siebenburgba mennek.
Midőn idővel Brassó, Besztercze, Medgyes és más székek Sze- benhez csatlakoztak és II. András kiváltsága azokra is kiter
jesztetett, a Siebenburg név is az alkotmányuk által összetö- mörűlt szászok közt tért nyert.N ém a valószínűleg csakhamar összeomlott Sibenburg, Szibin vára vitte véghez e hódítást — hisz nevének jelentését is már elfelejtették az emberek — ha
nem a szász népnek mindinkább emelkedő jelentősége.
Az a tény, hogy a Siebenbürgen név eredetileg csak a szászok lakta földre vonatkozik, még a X Y I. század végén nagy- jelentőségű kifejezést talált, a midőn t. i. Báthory Zsigmond fejedelem először egyesítette az erdélyi három nemzet czimereit.
A hét vártorony, mely Erdély közös czimerén előfordul, a szá
szok külön czimerének van elfogadva.
Mintha Aeneas Sylvius szelleme megszólalna, az elő
adott eljárásban rósz nyelvészkedést, de jó geographiát talá
lunk, és miután szász írók is vannak, kik tagadják, hogy a Siebenbürgen név a szász városokról származik, egyelőre a vizs
gálat eredményével meg lehet elégednünk.x)
Turóczy és ltanzan a Septem Castra név alatt az erdélyi hét vármegyét értik, melyeknek alkotói szerintük a hét magyar kapitány. Ide tartozik, hogy Oláh Miklós vélekedése szerint, a hét hűn vezértől kapta volna Erdély a Septem Castra n evét.2)
M agazin, I. 238. 1.) M ü ller M iksa » ú jab b felo lv asásai a n y e lv tu d o m á n y ról« e tá r g y r a is ki terjeszk e d n e k , ezt m o n d v án ró la : E rd é ly n e k n é m e t S ieb en b ü rg en neve félre érté sb ő l tá m a d t. T u la jd o n k ép Sebenburg-nak (Szebenvárnnk) nevezték, m e r t S zeben v o lt az első n é m e t g y a rm a t. A n ép ety m o lo g ia e n e v et é rth e tő b b é te tte az á lta l, h o g y S ie b e n b ü rg e n « v á lto z ta tta s e n n ek k ö v e tk e zté b en a z tá n a ta rto m á n y n a k czim eréb e is h é t v á ra t v e tte k fel. (i. m . 566. 1) E közlés n a g y já b a n h ely es ú to n já r , de ez nem M ü ller M ik sán ak tu la jd o n íta n d ó , h an em m u n k á ja m a g y a r fo rd ító já n a k toldalöka.
>) L u b ló i S ch u ller F rig y e s, az erd ély i jo g tö r té n e t író ja is ez u tó b b iak h o z ta rto z ik . A B lä tte r f. G eist-, G em ü th - u n d V a te rla n d s k u n d e 1858.
év 4 — 5. szám ában,
s) O láh : A ttila , 18. fej.
14 t’ E S T V F R I G Y E S .
Ebből folyólag a magyarok lettek volna a német Siebenbür
gen névnek keltői. E vélemény el nem fogadható, mert a magyar diplomatika csak a Transilvania és Erdély névvel élt.
melynek egyike sem áll értelmi összefüggésben a Siebenbürgen névvel. A magyarok geograpbiai terminológiáját használták a német írók is, de megfordítva nem történt az. A X I I I . század végén és a következőnek elején ólt Horneck Ottokár, Transil- vaniát mindig V ber-W alt-uak írja, valósággal a magyarok erdőelvi része. Söllner ,T. azon állítása, bogy a magyarok még a szászok bevándorlása előtt Erdélyt septem castrensis régió
nak elnevezték, semmi alappal nem bír, mert a septem castra csak a Siebenburg (Nagy Szeben) félreértett névnek latin fordítása.J) Benkő József is ilyesmit állít, vélvén, hogy a Se
ptem castra név már a X I. században előfordul.2)
Kézay Simon szolgálhat nekünk átmenetűi Erdély régi geograpbiai felosztásának fejtegetésére. E krónistánk a király- hágóntúli részek elnevezésére felváltva az erdő elve (in par
tibus Erdevrelu) és Septem Gastra nevet használja. Emez utóbbit tevén, korántsem a szászok váraira, vagy városaira gondolt, hanem inkább azon hagyomány hatása alatt állt, hogy a honfoglaló magyarok hét vezére Erdélyt hét vár kerületévé osztotta. E hagyományt krónikásunk még más helyen is akarja érvényesíteni, elbeszélvén, hogy a Kió felől bejövő magyarok az Ung folyónál száliának meg, hol várat ópitének. S miután ezenkívül még más hat várat is alapítottak, egy ideig azon vidéken maradónak. Tehát hét vár innen is, túlnan is aMeszesen.
Ily alakban a hagyományt még I II . Béla kir. névtelen jegyzője nem ismerte, mert neki Erdély csak partes ultra sil- vanae, és ez nagyjelentőségű körülmény.
Az a viszony a melyben Tuhutum hődítmáuya Magyar-
') K atan csicli : U rb is a n tiq u u s I. 380. la p o n írja , ho g y a g e tá k e váro s S zib in n e v é t ism erté k . D e v á jjo n h o n n a n veszi tu d o m á s á t ? R o sier a C ibin és S zeben szót. az erd ély i ré g i szláv la k ó k tó l sz á rm a z ta tja . (R om a
n isch e S tu d ien 131 — 133. 1.)
s) B enkő eg y á llító la g o s 1096. évi o klevélre tám aszkodik, de ez o klevél h áro m száz évvel később k e lt, t. i. Z sig m o n d k irá ly idején. A sep tem C astra e lő fo rd u ltá ró l lásd E d e r je g y z e te it Schesaeus m u n k ájá h o z : R n in ac p a n n o n ic a e 19 7 — 199. 1.
A Z E L T Ű N T HÄ f i i V Á R M E G V É K . 15 országhoz állt, alkalmasint soha sem fog kellőleg felderíttetni.
Legrégibb forrásaink úgy tüntetik fel a dolgot, hogy midőn Szent István 1002. évben Tuhutum utódját, a lázangó Gyula herezeget legyőzte, Erdélyt szorosabban fűzte Magyarország
hoz. H a még is a Királyhágón túli rész a külön név mellett bizonyos közigazgatási területet is képezett, ezt csak az árpád
kori királyok szerencsétlen házi politikájából lehet magya
rázni. Már I. András király, öcscsének I. Bélának az ország harmadrészét engedte át kormányzásra, herczegi cziminel. Béla tartománya, ha annak nevezhető, a Tiszán-túli részekből, és Erdélyből állt. H abár biztos történeti adatunk erről nem szól, de az akkori politikai viszonyok lehetségessé teszik, hogy I.
Béla fiai, Géza és László is kormányozták az ország e részét mint herczegséget.J) Almos, Lam pert herozeg fia, L Lászlótól nem Erdélyt, hanem Horvátországot k a p ta .2) II. Béla akként gondoskodott fiairól, hogy Gézának a királyságot, Lászlónak Boszniát, .Istvánnak állítólag a Szerémséget, bizonyosan a Dráva Száva közének valamely vidékét rendelte osztályrészei.3) Erdélyről ez úttal nincs szó. 4) II. Endre sem volt erdélyi her- czeg, mielőtt trónra jutott, hanem számos oklevél tanúsága szerint, Dalmát és Horvátország, Barna és Chulmia herczege.
O volt az, ki már határozott ellenzéket képezett a trón ellen.
Fia (IV.) Béla ezt növekedő mértékben tette. Midőn öcscse.
Kálmán herozeg I lalmát-Horvátország kormányára küldetett, ő Erdély és a tiszai részek igazgatását vette át, utóbb ifjabb magyar király czimmel is élt, A történet ez iránya ismétlődik V.
István életében, de az utódok valóban lélekemelő küzdést nem láthatnak apa és fiú közt, és mind abban, a mi ily események kíséretében jár. V. István, mielőtt a trónra lépett, ifjabb magyar király és Erdély herezegének czimeztetett, Soha senkinek nem jutott eszébe Erdélyt külön országnak tekinteni, vagy azt Magyarország többi területétől elválasztani, még is az olykor
3) Edev O bservationes in F e lm e ru m 12. I.
2) L u ciu s lib ro II I . cap. I. — L. lilább a S z á v a-llrá v a köze le írá s á t.
") H o rv á th M ih ály : M ag y aro rszág tö rté n e lm e II. k ia d . I. 259. lap.
*) F e lm e r a z t véli, h o g y L ászló és Is tv á n e rd ély i h ercz eg e k v o ltak , de fo rrá s t ez á llítá s ra nem tud felhozni. T u ró czi. Bonfin és R a n za n e rrő l h allg a tn a k .
Ifi P E S T Y F R I G Y E S .
elég soká tartó epizód, mely alatt Erdély királyi lierczeg és trónutód igazgatására volt bízva, azzal egyúttal saját udvar
tartásnak látása, érlelhetett az egységnek nem kedvező gondo
latokat. Azonban ha találunk is a X I I I . században Regnum Transiivanum-féle kifejezést,*) ezt magok az ország hű tiszt
viselői használták, és nem kapcsoltak azzal össze különállási törekvést. IV. Béla és fia István közt nem léteztek változhat- lan országhatárok, és IV. Béla Erdélyre minden jogát fenn
tartotta, a miben őt István gátolni sem kívánta.2)
Erdély a magyar királyság első századában már vár
megyékre volt felosztva, de hétre-e, vagy kevesebbre, azt for
rásaink jelen állapotánál nehéz eldönteni. Gr. Kemény József, kinek nyomozásai e téren a magaméival oly sokban találkoz
nak, az erdélyi vármegyék, nevezetesen Fejérét Szent István koráig viszi fel. Eljárása e z : Midőn a küküllői főispán Alma
kerek, Keresd, Besse, Felsőtelek, lljfalu és Kundal nevű hely
ségeket a maga megyéjébe akarta bekeblezni, Tamás erdélyi vajda 1322. évben megkérdezte az erdélyi püspököt és kápta
lant, valamint a rendeket e helységek hová tartozandósága iránt, és ezek egyhangúlag odanyilat koztak, hogy a nevezett helységek, azóta, hogy Eehérvi'iron Sz. Mihály temploma épült, mindig Fehér vármegyéhez tartoztak. Hogy mikor épült Gy.- Fehérvártt Sz. Mihály temploma, kitűnik Máté erdélyi vajda és szolnoki főispán 1277. évi leveléből, melyben világosan nevezi Szent Istvánt az erdélyi püspökség alapítójának és a templom építőjének (eccles. beati Michaelis Archangeli in Álba Trans- silv. quae sedes est episcopalis, per divum, sanctuinque olim regem nostrum Stephanum beate inemorie jam fundatam, et edificatam.) Gr. Kemény ehhez folytatja, hogy miután Szent István csak 1002. évben győzte meg Gyula erdélyi vezért, és csak akkor fűzte Erdélyt közelebb Magyarországhoz, és vezet
*) íg y B enedek, az e rd ély i al v ajd a h e ly e tte sé n e k 1291. évi levelé
b en (T eu tsc b és F ir n h a b e r U rk u n d e n b u cli 169.1.) D e ugyanez évben D uca
tu s T ra n s ilv a n ia e néven is fo rd u l elő. M indez a m o h ácsi csata e lő tt igen r i tk á n tö rté n t. A székely k ró n ik a in re g n o Siculo ta lá lja székelyeit, sőt C sik o rszág o t is ism erü n k . L á tju k , liogy a sz a v ak n a k i t t nin cs b etű szerin ti é rte lm e .
s) K ova c h ic h : V e stig ia C o m itio ru m , az 1267. évi oklevél.
A Z E l , T Ű N T R É G I V Á R M E G Y É K . 17 hette be Magyarország intézményeit Erdélybe, természetesen Erdélyt csak 1002 és 1038. év közt oszthatta fel vármegyékre.
Kurz A ntal még tovább megy, és a gr. Kemény által közlött két oklevélhez megjegyzi, hogy azokból szükségkép nem az következik, hogy épen csak Szent István hozhatta be az intéz
ményt (a vármegyéket), mert azok már ö előtte is fennállhattak és létezhettek. (Magazin f. Glesch. Siebenbürgens I. 233—236.
lap.) Ezek alapján kimondhatjuk, hogy hétnél több erdélyi vármegye soha sem létezett. Azokból Fehér (1175), Doboka (1169), Küküllő (castrumja már 1197), Kolos (1175. 1201.) már a tatárjárás előtti időben létezett.x) Hunyad vármegye első említésére 1276., Tordáéra 1282. évben találunk. Belső- Szolnokot még csak a XY. század végétől lehet erdélyi megyé
nek tekinteni, egész addig az egységes Szolnok megyének része volt, mely magyar és erdélyi területből á llt.2) Még is Róbert Károly egy 1320. évi levele az erdélyi hét vármegye nemessé
géről egyetemlegesen szól.3)
A vármegyékre való felosztást a II. Géza alatt beván
dorolt flandriaiak (szászok) már előtalálták, és a föld, melyen megtelepedtek, nem lehetett más, mint az ősrégi Fehér vár
megye, mely nézetem szerint Erdélynek déli határáig terjedt, és igy a mai Szeben vidékét, Fogarasvidékét és Brassóvidékét is magában foglalta.4)
■) L ásd a jelen m u n k a I. kö t. 18 — 19 lapját·.
2) Az egységes Szolnok m egye első is m e rt fő isp á n ja Vulco 1166.
évben e m litte tik . A m egye te rü le ti a lk a tré s z e irő l lásd a je le n m u n k a I.
k ö t. 84— 107. la p ja it.
3) U n iv e rsita s n o b iliu m sep tem C o m ita tu u m T ra n s ilv a n o ru m . —■
B első-Szolnok első e m líté sé t 1321. évben ta lá ltu k . (L. a je le n m u n k a i , k 89. lap já t.) G ró f K em ény Jó z se f abból, h o g y m á r a ré g i e rd é ly i v a jd á k e g y ú tta l szolnoki fő isp án o k is v o lta k , n em tu d k ö v e tk e z te té st v o n n i E r dély v á rm eg y éin ek szám ára, m e rt sz e rin te m ég n in cs e ld ö n tv e , v á jjo n az erdélyi vajdák a m ag y a r S zo ln o k v á rm e g y é t is b írtá k -e , v ag y csak az
erdélyi S zolnokot. (K urz : M agazin I. 232. 1.)
4) E n é ze te t n a g y já b a n M a rie n b u rg is v a llja G e o g rap h iá ja I I . 235.
la p já n ; ő a zo n b a n a szászok letelep ed ése u tá n i id ő t t a r t j a szem e lő tt;
m id ő n a z t írja : E s w u rd e alles als T h e il des A lb en ser C o m itats v o rg e ste llt, w as in S ach sen lan d e sü d lich lag u n d w as n ic h t die Sachsen eben b e n u tzten , so diese G egenden (é rtsd : T alm acs, L o to rv á r, V eresto ro n y ), sot
die T ö i'z b u rg er G e g e n d e n , so d er Fog,araser D is tric t, d enn sonst ist nioli
Λ z e lt ű n t · r é g i V i i n i M y y S k . I I . 2
18 F E S T Y ÉJIK* Y E S .
Némely szász író véleménye szerint, Hunyad vármegye a Strehl folyó határ-körében létezett három nagy báró§ág, avagy királyi várakból alakúit, talán egykorúan a szászok első bevándorlásával. Hátszeg, Hunyad és Déva tartozandóságaiból keletkezett az egyetlen magyar vármegye, a Maros balpartján.
E körülmény nélkül a szászok valószínűleg még tovább dél- nyugotra előnyomultak volna, egész Magyarország h a tá ráig .J) Λ szászok távolmaradása Hunyad vidékétől azonban más okban is kereshető. A szászok számbeli ereje ugyanis nem volt oly túlságos, hogy szertelen sok földet elfoglalhattak volna;
azzal, a mit elfoglaltak, gyarmatosítási nagy képességük ele- gendökép volt igénybe véve, és Hunyadnak vadonjaira még soká nem került a sor, hogy a megye alkotásra szükséges ele
meket szolgáltassa. Hunyad várának 1267. év, a vármegyének 1276. év előtti említését nem találom .2) Nincs kizárva tehát az a lehetőség, sőt igen valószínűnek tartom, hogy a hunyad- megyei terűlet is egykor Fehér megyének kiegészítő része volt.
Ez állítás későkori igazolásakép hangzik, midőn Zsigmond király 1409. évi levelében, melylyel Hunvadvárát Vajknak, Hunyadi János apjának adományozza, olvassuk, hogy e királyi vár és tartozandóságai Fehér megyében fekszenek. 3)
Fehér vármegyének e roppant kiterjedése fölött csak akkor fogunk csodálkozni, ha nem tudunk kibontakozni a geo-
einzusehen, w ie diese T h eile n ic h t e h e r zum H u n y a d er C om itato h ä tte n g e re c h n e t w e rd en sollen, u n d w ie g erad e n u r der A lb en ser C om itat so se h r u n v e rh ältn is sm äs sig g ro ss gegeu die ü b rig e n sieb en b ü rg isch e Comi
ta te h ä tte sein sollen. G r K em én y Jó z s e f is tö b b m in t v alószínűnek ta r tja , h o g y F e h é r m eg y éh ez F o g a ra s v id ék e és H u n y a d m egye te rü le te is t a r to z o tt, m ely u tó b b i csak később le tt ön álló várm egyévé. (K urz : M agazin etc. I . 236, lap .)
>) A rc h iv des V erein« f. sieb. L an d e sk u n d e 1. 102. 1.
z) C astru m de H u n o d és C o m itatu s de H u n o d . T eu tso h és F irn iia - b e rn él. U rk u n d e n b u c h I. 86. és 111. 1. A XV . század első felében m ár előforduló h u n y a d i főespcresség nem V a jd a-H u n y a d tó l, h a n em Bánfi- H u n y a d tó l K o losm egyében v ette nevét·. Ú g y látszik , h o g y 1433-ban az e rd é ly i p ü sp ö k m ég e g y etlen p lé b á n iá t sem b í r t a h átszeg i völgyben. A h itté ríté s m ég csak a k k o r k e z d ő d ö tt az ó -h itfiek k özt.
3) F e jé r : G enus, in cu n a b u la e t v irtu s J o h a n n is de H u n y ad 32.
la p , és Cod. d ip lo m . X I. 484. I.
Λ Ζ Ι , Ι . Ί Ϊ 'νΊ Β Κ Ο Ι V Á R I I K U V É K . 19 graphiai felosztás mai fogalmából. Fehér megyének egy része okleveleink által desertának jellegeztetik, a mi ugyan nem az illető terűlet néptelenségét és lakatlanságát jelenti, de minden esetre annyit mond az akkori állapotokról, hogy itt tömör városok és helységek nem léteztek. Eszmeileg Fehér megye határa Erdély legvégső déli határáig terjedhetett kezdetben, a nélkül, hogy a szélek lakóiról bármi kis említés történjék.
Favágók, szénégetők, vadászok, szegényes nyáj őrzők rendesen nem nagy feltűnést okoznak, és csak akkor, ha elszaporodnak, ha a közigazgatás haszna merül fel és tulajdonjogi sérelmek származnak a lakók érintkezéseiből, vesz tudomást rólok az állam közege. Kicsinyben az államképezés itt csak olyan foko
zatokon ment keresztül, mint ezt Amerikában ma is látjuk.
Ismételve mondom, hogy eszmeileg Fehér megye a leg
régibb időben Erdély déli határáig terjedhetett, m ert leg
kisebb nyoma sincs annak, hogy a szászok bevándorlása előtt, a Maros és Olt közt, a Retyezát és ojtozi szoros közt más megyei közigazgatás létezett volna. Ilyeneknek képzelvén az akkori állapotokat, azt tartom, hogy a Székelyföld is eredetileg Fehér megye részét képezte *) és így el kell vetnem Benkő József azon állítását, hogy a Székelyföld székekre való felosztása régibb, mint Magyarországnak felosztása vármegyékre, mi szerinte Szent István által történt a X I. században. Elismeri azonban ő is, hogy Szeben, Fogaras és Brassó vidékei a régi Fehér vármegyéhez tartoztak.2)
Alább lesz megmutatandó, hogy a székely-székek kelet
kezése jóval későbbi időben keresendő.
H a a vándorlási és csatangolási kedv még ma is oly nagy a székelyeknél, képzelhető, mily nagy lehetett az a honfog
lalás első századaiban. De e faj számra és munkaerőre nézve mégis jelentékeny lehetett, és midőn hegyeiről, melyeken vé_
]) M időn 1Y. László k irá ly L ö rin c z e t, Illé s fiát és L eu sta clio t, n ev e
z e tt L ő rin cz fiát a teleg d i szék ely ek k iv á ltsá g a ib a n részesíti, egyszersm ind S zederjes és S z e n tk e re s z t nev ű b ir to k a it a v ajd ai h a tó s á g aló l k iv eszi (ab om n ib u s c o m ita tib u s v ajv o d aru m ). A z érd ek es oklevél k e lt 1279. évben.
(H azai Okm. V I. 244. la p .) M ié rt tö r té n t v o ln a ez, h a a k k o r m ár k ü lö n szék ely -h ató sá g lé te z ik ?
2) H e n k ö : M ilk o v ia TI. 5.4. és 254— 255. lap .
2
20 P E S T Y F R I G Y E S .
delmi művei ma is láthatók sajátszerű idomaikban, lassankint a völgyekbe leszálltak, irtották az erdőket. Az ősvadonban az első állandó, habár elszórt hajlékok keletkeztek, és az erdő sűrűségeinek oszlásával tér nyilván a földmívelésre, a vidék a társadalmi élet első alakzatát vette fel. A székelyek ma is a ghimesi szoroson át, a Moldvába siető Tatros völgyében mu
tatják, hogy a civilisatio ily fokozatban halad, és az irtványok szűz földébe vont első barázdák ismétlik saját civilisatiőjok első történelmi vonásait, a harczos és pásztor népek földmíve- lőkre való átmeneteiét. *)
De szóljunk most a székelyek eredetéről, a mennyiben ez lakó földjük geographiai alakulására vonatkozik.
Ez iránt háromféle vélemény nyilatkozik az irodalomban.
Egy rész a székelyek hűn eredetét vitatja. Ezeknek főte- kintélyök: Kézay Simon, ki krónikájában (IV. fejezet 6. §.) azt ír ja : M aradt volt még a hunokból háromezer ember, kik a krimhildi csatából futással menekültek, leik is félvén a nyugoti nemzetektől, Á rpád idejéig a Sziklamezőn* 2) maradtak s ott magokat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték. Ezen székelyek ugyanis a hunok maradványai, kik midőn megtudták, hogy a magyarok Pannoniéiba másodszor visszajöttek, a visz- szatérőknek ítuthenia határszélein eléjük menőnek, s Pannó
niát együtt meghódítván, abban részt nyertek, de nem a pan
nonjai síkon, hanem az oláhokkal együtt a határszéli hegyek közt kaptak osztályrészt.3)
A székelyek hun' eredete erős hagyománynyá fejlődött, és mint történeti tényt említi I. Eerdinánd király egy levelé
ben, mely a székelyek ököradóját megújítja, hogy azok A ttila
’) V. ö. K o zm a F e re n c z : A székelyföld k ö zg azd aság i és közm íve- lődési á lla p o ta 77— 78. í.
2) K é z a y n á l: in C am po C higlo, a pozsonyi k ró n ik á b a n cam pus S ig lam ezei, a b u d a ib a n cam p u s C higladm czei, T u ró c z y n á l cam pus Czyg- lam ezew . O láh M iklós s z e rin t (A ttila 18. fej.) a sic am b riai csatáb ó l 3000 b ú n m eg m en ek ü lv én , Czegléd m ezején, h o l m o st a h a so n n e v ű váro s áll (in cam po Czegléd, u b i n u n c o p p id u m est ejus n o m in is) m eg szá lltak , in n ét E rd ély b e v á n d o ro lta k és o tt nevűket. sz é k ely re v á lto z ta ttá k .
s) K ró n ik á in k a zo n h e ly re nézve, m ely en a szék ely ek követsége á llító la g Á rp á d d a l ta lá lk o z o tt, n em eg y ezn ek egym ással. Szabó K áro ly e ta lá lk o z á s t K u th e n iá b a teszi. (A m a g y a r v ezérek k o ra 5 8 —60. 1.)
Λ Ζ E 1. T Ü N T R É Í J I V Á R M E G Y É K . 21 vezérlete alatt Erdélybq, jővén és ott megtelepedvén, azóta adómentességet élveztek, melyben őket a magyar királyok min
dig m egtartók.1) E levél, hivatalos alakja daczára, éppen any- nyit ér, mint I. Leopold császárnak 1687. évi levele, melyben elismeri, hogy galanthai Esterházy Pál nemcsak A ttilától és a hunoktól, hanem épen Női· patriarchától származik.
Azon irók táborába, leik a székelyek hűn eredetét vall
ják, tartoznak Turóczy, Bonfin,2) Bőd Péter, Deseri czky, Pis
torius János, Palma, Benkő József, Eelmer, Kállay Ferencz, Szabó Károly, H eltai Gáspár, Kerékgyártó Árpád, Horváth Mihály, Verbőczy István, Yerancsics Antal, Székely István, Orbán Balázs, Szamosközy,3) Sigler, Oláh Miklós (A ttila 18.
fej.) Kőváry, Nagy János és mások.
Katona ugyan sok mesés elemet felismer Turóczy közlé
sében, de azért nem kételkedik a székelyek bánságában, sőt épen abban sem talál valószínűtlenséget, hogy háromezerén lehettek a hunok, kik a Székelyföldön rejtőzködtek. K atona a nemzet hagyományait addig ítéli megtartandóknak, mig azok ellenesei azokat alapos érvekkel meg nem döntik.4)
’) F e jé r V II. 5. k. 80. lap .
8) B onfin : M u lti sieulos, q ui e x tre m a m D aciae p a rte m cum A tila o c c u p a ru n t ot h u cu sq u e te n u e ra n t, q u am T ra n s ilv a n ia m n u n c a p p e lla n t, liis (a m ag y a ro k n ak ) occurisse re fe ru n t. A lább m o n d ja , h o g y m u lti u n n i qui post, A tila m in P a n n o n ia re m a n se re, S zv ato p lu g tá b o r á t k ö v e tté k . E zek n y elv ét é rte tté k Á rp á d m ag y a rja i, és a z é rt n e k ik m eg k eg3relm eztek . (Decas I. lib. IX . V. az 1744. kiad . 102. és 104.1.) A le g h a tá ro z ó b b h e ly ez : N eque u t tem p e state n o s tra videm us, U n n i P a n n o n iis fu ere p e n itu s e x tin c ti. N am q ui cap tiv i e caede su p e rfu e ra n t (értsd az A ttila h a lá la u tá n i h a rez o k at) n u n p ro p e G erm anos, q u ib u s e ra n t infensi, com m ode h a b ita re n o n p o s
sent, in p o ste rio re m D aciae o ra m , q u a m T ran s ilv an ia m dicim us, seces
sere. Seque sieulos, m u ta ta T in C lite ra m (értsd, h o g y a S c ith u li névből S iculi lett) a p p e l l a r u n t : q u o n iam U n n o ru m no m en , om n ib u s tu n c fin iti
m is g en tib u s nim is in fen su m esse iu te llig e b a n t. (U. o. D ecas I. lib e r V II.
vagy 83. lap.)
3) O íg y n y ila tk o z ik a szék ely ek rő l : V etu stissim o s se U n g a ro ru m g lo ria n tu r, A tilla n iq u e ex ercitu s reliq u ias sese p ro fite n tu r. Q uibus n ih il h a c in p a rte fidem derogo. Q uam quam , qu o d ad v e tu s ta te m a ttin e t, n o n video q uibus a etatib u s s in t illi p rio re s c aeteris U n g a ris. (Szam osközy tö rt. m ara d v án y a i, k ia d ta S zilág y i S án d o r II. k ö t. 375. lap.)
4) K a to n a : H isto ria p ra g m a tic a H u n g . I. 20 — 22. lap.
22 l ' E S T Y F R I G Y E S .
Timon Samu külön állást foglak el a lain eredetre nézve, azt mondván, hogy ő nem tudja, micsoda régibb írókból merí
tették az újabbak annak tudomását, mintha a székelyek Attila fegyvertársai lettek volna. H a ez igy volna — úgymond — felesleges lenne a kérdés, vájjon a magyarok hun eredetűek-e ? x) Istvánfy óvakodva úgy nyilatkozik, hogy a székelyeket scytha eredetűeknek vélik.
A nagy tudományú P ray György, Turóczy azon állítá
sát, hogy midőn Csaba, a sok csatavesztés miatt, a hunokkal Ázsiába visszatért, népéből háromezer ember Erdély havasai közt magát meghúzta, hol félvén, hogy ellenségeik által hunok
nak tartassanak, nevöket székelyre változtatták, — egyenesen nevetségesnek nyilvánítja.2) Szamosközy már előbb ostobának bélyegezte.
És valóban el nem gondolható, hogy egy nagy nemzet
től elszakadt háromezer ember négy századon keresztül idegen és ellenséges népek közt magát fentarthatta volna, mig Árpád seregeivel egyesülhetett, —· oly századokon át, melyek épen kele
ten nagy nemzeteket láttak elenyészni.
Szalay László azért, panaszolván a székelyek eredetét és őstörténetét fedő homályért, melyet szerinte újabb időben még azon körülmény is nevelt, hogy történetvizsgálóink a »csíki krónika« nevével felruházott fonák gyártmányt némi szeszély
ből hiteles iratnak akarják tartani, — nem habozik a széke
lyeknek a hunoktól való származtatását csalódásnak nyilvá
nítani. 3)
A helyes itéletű E der Károly a székely népnévről, és a székelyek politikai viszonyairól elég bőven nyilatkozott, birá- latilag összevette a koráiban használható Írókat, de feltűnőleg
’) Im ag o a n tiq u a e e t novae H u n g á riá é 97. lap.
a) P ra y : A n n ales H u n n o ru m , A v aru m et H u n g a ro ru m 179. lap.
T u ró cz y m eséje e m lé k e z te t a k e le tin d ia i lak ó k ra , k ik lia egyik-m ásik ta g ja a család n ak az o ro szlán vag y tig ris á ld o z a tja le tt, n ev ö k et v á lto z ta tjá k , n e h o g y e k eg y etlen á lla to k rá jo k ism erje n ek .
3) Szalay L á s z ló : M ag y aro rszág tö rté n elm e. M ásodik kiadás. I 11. lap , 4. jeg y z et. E lle n k ez ő le g H o rv á th M ih á ly a zt Írja, hog y Szabó K á ro ly e k ró n ik a h ite le s sé g é t az 1854-ki Uj M. M úzeu m b an erős o kokkal b e b iz o n y íto tta . (M ag y aro rszág tö rté n elm e. M ásodik kiad. I. 21. 1.)
Á7j e i.t ü-j t r é g i v á r m e g y é k. 23 kerülte, hogy a székelyek származásáról véleményt mondjon.
Később e m agatartását azzal indokolá, hogy ő haszon nélkül nem akart darázsfészekbe nyúlni. *) E szavak jellemzik állását a fenforgó kérdéshez. Ezzel egészen összhangzik, a mit báró Prónay Sándor 1794. június 8-án A ranka Györgynek ir. »Ön tisztelt barátom, nem tudja, mit csináljon székelyeinkből ? E l
hiszem ! mert ha a székelyeket a hunoktól származtatja, akkor Schlözert ellenségévé teszi, ha pedig azoknak más származást tulajdonít, akkor jó hírnevének Erdélyben, a székelyek közt vége van. Tanácslom tehát, hogy a székelyek származását ne is érintse.« * 2)
Kurz Antal Ravennai Guido, IX . századbeli geogra- phus zavaros szövegét igyekezik magyarázni, és kihozza, hogy az ő korában Dáczia két részre volt felosztva: Dacia príma, és Dacia secunda, mely Gepidiának is neveztetett. E zt az utób
bit hunok lakták, A ttilának utódjai, és e tartomány magába foglalta a mai Erdély keleti és északkeleti részeit, és Moldá
viát a Seret folyőig. így volt ez még a magyarok bejövetele idején. K im utatja — és a mi különös — épen Pray Annalesei- ből, hogy a hunok még a V III. század végén, megkülönböztetve neveztetnek az avaroktól, a kik közt éltek, és hogy semmi ok, miért fel ne teltessük, hogy még száz évvel utóbb a hunok nagy szorultságukban keleti birodalmukba, t. i. a mai Székelyföld és Havaselföld egy részébe vissza ne vonulhattak volna. R a
vennai Guido tehát constatálja, hogy még alig száz évvel ez
előtt tűnt el a hunok utolsó történeti nyoma. Kurz idáig elvezeti az olvasót, de nem vonja a következtetést, micsoda erdélyi népet tart ő a hunok utódjának, a mi ily előzmények után már szinte felesleges.3)
A kérdés sok komoly tudóst foglalkoztatott, és tán még sokáig nem fog a tudományos vita teréről leszoríttatni, de még is akadt már évtizedele előtt bátor ember, kinek nézete szerint
’) S chesaeus : R u in ae p a n n o n ic ae , 58. és 199. lap. E d e r je g y z ete i.
A k r itik a i ta rta lo m je g y z é k b e n P á lm á t kö v eti, k i a szék ely ek et h eg y ek ő rző in ek ta r tja . U. o, 296. 1.
3) K u rz : M agazin f. Gesell. S iebenb. I. 207. 20S. 1.
B) U. o. 358 —.179. 1.
24 P E S TY F R I G Y E S .
történetileg bizonyos az, hogy a székelyek kétségtelenül ma
gyarok és Erdélyt már az V. század óta lakják.
Más vélemény, hogy a székelyek valóságos és igazi magyarok, kik királyaink által Magyarország valamely vidé
kéről mostani terűletökre, az ország délkeleti határára, Oláh
ország felé telepíttettek, hogy az országot a hírnök ellen védel
mezzék. E vélemény legalaposabb védője tudós Hunfalvy Pál, ki egyúttal megjegyzi, hogy a Székelyeknek Erdély szélére való megtelepedését nem lehet évszám vagy évtized, de igen is szá
zad szerint meghatározni. Helyesen tudja azt Hunfalvy, hogy az erdélyi székelyek 1213. évben említtetnek oklevelesen elő
ször, de említtetnek az ország nyugoti szélein is székelyek (siculi.) Hunfalvy a székelyeket közönséges magyaroknak nézi, kik eredetileg ott laktak, hol a magyarok, és székelyekké csak a keleti szélekre való telepedésök által lőnek,2) azt tartván, hogy a székelynév határőrt je le n t.3)
Azonban Hunfalvy maga idéz pédákat a X I I I. század
ból, melyek szerint székelyek a Vág mentén, és Pozsony megyé
ben is előfordulnak.4) De nemcsak az ország éjszaknyugoti szélein találunk székelyeket, hanem az ország közepén is. E r zsébet királyné 1285. évi levelében emlittetik Zekul nevű földje, melyet az ő népei lak n ak ; — terra conditionariorum nostrorum Zekul vocata, — s mely alatt a mai Hagy- és Kis-Székely Tolna megyében értendő.B) Ezenkívül említtetnek már 1325. Székely- * ·)
’) A rc h iv fü r Sieb. L an d esk u n d e, II. 336. lap . H o g y a székelyek v alóságos m ag y a ro k , a z t H u n fa lv y P á l is m o n d ja. D e ak k o r m ié rt nem n ev ezik m a g y a ro k n a k ?
·) H u n fa lv y P á l : A székelyek. F e le le t a szék ely ek h u n -s c y th a ere- detűségére. 62 — 63. lap.
a) F e jé r is a z t h iszi, h o g y a székely név h a tá r ő r t je le n t. Cod. IV.
1. k. p ra e fa tio ; és IV . 3. k. 548. 1. H o g y ez nem népnév, h a n em fo g lalk o zási név, m o n d ja V I. 1. k. 159. 1. S ch lö zer m á r előbb h a so n ló t vallo tt, m in t F ejér. H o rv á t Is tv á n á llítja , h o g y a S icu lia a n n y i, m in t m avchionn- tu s , sicu li (székelyek) p e d ig = circato res. H ely es m eg jeg y zések et tesz S zabó K á ro ly a székelynév h a tá r ő r jele n té se ellen, a Székely O klevéltár I. 52. lap já n , és Századok 1880. óv 410. lap , H u n fa lv y P á ln a k is a székely szó szék-elü = m a rc h ia .
‘) L ás d F e jé r IV . 2. k. 373. és IV . 3. k. 548. 1. V I. 1. k. 159. 1.
5) F e jé r V II. 2. k. 110. 1. E század b an a Z ek u l szem élynév is ism e
retes. H . Okm . V. 50. lap. A Szeróm ségbeu 1320. Székelytelek, v. K aján tó .
