MÜLT MAGYAR TUDÓSAI FŐSZERKESZTŐ:

MÜLT MAGYAR TUDÓSAI

FŐSZERKESZTŐ:

O R T U T A Y G Y U L A

LA M PER T V E R A

B A R T Ó K B É L A

AKADÉM IAI KIAD Ó BU D APEST 1976

MTA

( I l i i

KIK .

4 9 2 3 9 3

1 / 3

n a o Ntv-v^'V!._{> ‘■}L , U > S A/v-AOíSiIA WlNVVÍARA

IS B N 963 05 1040 5 a z összkiad á s s zá m a IS B N 963 05 1045 6 a kötet s zá m a

© Akadém iai Kiadó, Budapest 1976 Lampert Vera

M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVTÁRA

Kimyvleltár sz.

T A R T A L O M

A népdal felfedezése 10

A nagy gyűjtőutak időszaka 36 Elemző munka — tudományos kiadvá­

nyok 83

A Magyar Tudományos Akadémián 151 Népzenekutatói tevékenység az emigrá­

cióban 192

Bibliográfia v 221

5

N ap jain kban m in d szélesebb k ö r­

ben v á lik ism ertté B a rtó k B éla tudományos életműve. A halála óta eltelt h arm inc é v alatt tö b b v á lo ­ gatás jelen t m e g tan u lm án yaib ól itthon is, k ü lfö ld ö n is; 196 7-ben Szőllő sy A n drás k özread ta össze­

g y ű jtö tt írásainak első k ötetét, am ely az ad dig nyilvánosságra kerü lt összes B a rtó k -cik k e t fe l­

öleli; a m ég teljesebb a n g o l n y e lv ű gy ű jte m é n y m egjelenése, B en já­

m in S u ch o ff gondozásában , k ü ­ szöbön áll; 1965 és 1968 k ö z ö tt Deriijs D ilié a B a rtó k életében

ön álló k ö tetek k én t m egjelen t n é g y n ép d alg y ű jte m é n y t rendezte sajtó alá hasonm ás kiadásban; e g y re csökken a m é g kiadatlan B a rtó k - m u n k ák szám a.

A tu d o m á n yo s életm ű teljes felm érésének ideje csak a k k o r jö n el, ha B a rtó k vala m e n n y i n épdal­

g y ű jte m é n y e , tan ulm án ya és e lő ­ adása h o zzáférh ető és áttekinthető lesz m ajd. A tudós B a rtó k ró l azon­

ban m ár íg y is sokat tu du nk, és a szakirod alom ban szám os tanul­

m á n y elem zi a tudóspálya e g y - e g y részletét.

A B a rtó k m ű köd ését bem u tató m o n o g rá fiá k a zeneszerzői p á lyá t k ö v e tv e te k in tik át az életm ű vet, ehhez kap csolják a n épzen ekuta­

tói tevék en ység állom ásait. A kettő valóban so k -sok szállal k ö tő d ik össze, és B a rtó k szerteágazó m u n ­ kásságával e g y ü tt szerves e g y sé g e t alkot. H a e tu dósportré fe lv á z o lá ­ sakor m égis m e g p ró b á ltu k k ü lö n ­ választani a tu d o m á n y o s m unkás­

ság fonalát, eg yrészt terjedelm i o k o k b ó l tettük, de azért is, h o g y a népzenetudós B a rtó k életm ű vén ek egységét, teljességét, fejlődésén ek folyam atát d o m b o rítsu k k i. N e m tö reked tü n k új adatok feltárására, a m ár m e g le v ő ered m én yek et f o g ­ laltuk össze.

9

A N ÉPDAL FELFEDEZÉSE

B a rtó k B cla n ép d alh o z v ezető útja n a g y k ité rő k után ért célh oz.

É desanyja feljeg yzéseib ő l tu dju k, h o g y „ 4 éves k oráb an e g y u jjal k iverte a zo n g o rá n az előtte ism e­

retes n ép d alokat; 40-et tu d o tt és ha m o n d tu k a dal k e zd ő szöveg ét, ő azonnal el tudta játszan i” . B a rtó k visszaem lékezései szerint ezek a „n é p d a lo k ” a k k o r divatos népies m ű d a lo k v o lta k — csak v életlen ü l lehetett k ö z ö ttü k n ép ­ dal — , s m é g ezek is lesü llyed tek em lékezetén ek m élyére, a h o g y a zo n g ora ta n u lm á n yok , zeneszerzői

stúd ium ok során eg ym á s után is­

m erkedett m e g a klasszikus m este­

rek alkotásaival.

C sa k tize n n y o lc é v v e l később, utolsó éves zeneakadém ista k orá­

ban, 1903-ban g o n d o lt vissza rájuk, am ik or feltám adt benne az érd ek­

lődés a m a g ya r zene iránt. K o d á ly í g y je llem ezte ezt az id ő t: „ A m il­

lenn ium utáni fü g g etlen ség i h u l­

lám ak k or érte el tetőp on tját.

M ag yarsá g ot k ö v e te lt a k ö z v é le ­ m én y m in d e n téren: a hadsereg­

ben m a g y a r vezé n y szó t, cím ert, G otterhalte h e ly e tt m a g y a r h im ­ nuszt. . . B a rtó k is a teljes m a g y a r­

ságot akarta a n y e lv tő l a ru h áig.

É v e k ig az ak k orib an felk a p o tt m agyaros ruhában járt, azt viselte

11

a h a n g v erse n y d o b o g ó n is. . . T e r­

m észetesen zenéjében is m a g ya r akart len n i.” (A folklorista Bartók.

In: Visszatekintés. K ö zread ja:

B ón is Ferenc. B p ., 1964., II. 451.) F elidézte em lékezetéb en a családi, ro k o n i k ö r ö k népszerű n ótáit, hú gátó l, E lzá tó l, akit 1903-ban a „n é p d a lo k jeles ism erőjé’ -n ek tartott, tö b b szö r is kérte ism ert népies m ű d a lo k szöveg eit. N e m sejtette m ég, h o g y am it népdalnak hisz, v olta k ép p en a m ú lt század m ásodik felén ek kü lön ösen v á ro ­ sokban, m ű velteb b k ö rö k b en álta­

lánosan elterjedt, de v id é k re is beszivá rg o tt dalterm ése. 1902 és 1905 k ö z ö tt k eletk ezett m agyaros k o m p o zíció in a k u g y an a z a népies 12

m űdal, csárdás, cigán yzen észek k ö z vetítette n épdal az ih letője, m int E rk e l és Liszt rom antikus m űzenéjének.

G yan úját e g y véletlen találk o­

zás keltette fel. A budapesti Z e n e - akadém ia alig eg y éves zeneszerzői és zo n g o ra m ű vé szi dip lom áján ak birtokában, az első, elő a d ó m ű v é ­ szi és zeneszerzői szem p on tb ól egyaránt sikeresnek m o n d h ató han gversenyévad után, 1904 m á­

jusában fél esztendőre a G ö m ö r m e g y e i G erlice-pusztára vo n u lt vissza, h o g y n y u g o d ta n d o lg o z ­ hasson újabb k o m p o zíc ió s tervein, és felkészüljön n o v em b e ri p ozso­

n y i han gversenyére. Itt lett fig y e l­

mes e g y fiatal szék ely parasztlány

énekére. D ósa L id i a házigazd ák alkalm azo ttjakén t ta rtó zk o d o tt a házban. A tő le h allo tt dallam ok B a rtó k első n ép d allejegyzései. B ár k e ttő t b e lő lü k később, csaknem húsz é v m ú lva , B a r tó k a m a g y a r n ép d alról írt m o n ográfiájába is b e le d o lg o zo tt, a k k o ri vázlatai nem a n ép d a lg y ű jtő lejeg yzései m é g . H iszen n em kereste, véletlen ü l h allotta m eg a n épdalokat, s m iv e l a v ilá g jelen ségeire elsősorban hal­

lásával érzék en yen reagáló m uzsi­

kus v o lt, papírra vetette őket, m in t a h o g y e g y é v v e l később a párizsi utcai ricsajokat is felv ázo lta m agának.

A G erlice-p u sztán lek o ttázo tt n éhán y dallam azon ban új g o n d o -

14

latokat, lassan k ö rv o n a la zó d ó ter­

vek et k ezd ett érlelni benne. A z o n ­ nal m egérezte a városi és falusi előadásm ód k ö z ö tti m in ő ségi k ü ­ lönbséget, azt, h o g y m e n n y iv e l nem esebb a szék ely parasztlány egyszerű éneke a c ig án y ze n ek a ro k szalon ízű asztali-zenéjénél, és r á ­ döbben t arra is, h o g y az e ld u g o tt falvakban so k k al tö b b ism eretlen és érdekes n épd alt tu dn ak, m in t a rokon i-b aráti k ö r ö k tagjai e g y ü tt­

vév e. 1904-ben írta h ú gán ak cím ­ zett levelében : „ M o s t új terv em van : a m a g ya r n ép d al legszeb b­

jeit összeg yű jtö m a leh ető le g jo b b zongorakísérettel m in te g y a m ű ­ dal n ívójára em elem . . . Jó m a­

gyarjain kn ak persze ez n em való .

15

E z ek irtózn ak m in den k o m o ly d o lo g tó l. S o k k a l jo b b a n íz lik ne­

k ik a m e g szo k o tt cigán yo s slend- rián. . .”

T u d o m á n yo s célkitűzéseket n em olvash atu n k m ég k i e zek b ő l a so­

ro k b ó l, hiszen az összegyűjtés szándéka csak a legszebb d alokra v o n a tk o zo tt, s m ég azok is csupán feld olgozással érték v o ln a e l a m ű dal (itt a n ém et Lied) színvon a­

lát. M ég is helyes p ályára irá n yí­

to ttá k B a rtó k lépéseit: a gyű jtést u gyan is falun, sz ék e ly íö ld ö n akar­

ta m egk ezd en i. E zt 1905 tavaszán b e n y ú jto tt ösztöndíj k é rv én y é b ő l tu dju k. A tám ogatást m egkap ta, de abban az esztendőben n em va ­ lósította m eg elképzelését, m ert 16

az őszi párizsi R u b in ste in -v e r­

senyre készü lt; a n ép d a lg y ű jtő utat m ég elhalasztotta a zeneszerzői és zo n g o ra m ű vé szi sikerek rem é­

nyéb en . D e a n yár e g y részét hú­

gánál, a B ékés m e g y e i Szilad pusz- tán tö ltv e az ottani szem élyzettő l ism ét fe lje g y z e tt n éh án y népdalt.

B a rtó k n épd algyűjtéssel kap­

csolatos te rv e 1905 v é g é n lépett n a g yo t előre a m egvalósulás út­

ján . A k k o r jelen t m eg az E th n o - graphiában K o d á ly Mdtyusföldi gyűjtés c. m unkája. A két fiatal m uzsikus e k k o r m ár fu tó la g is­

m erte e g ym ást. M in d k e tte n be­

járatosak v o lta k G ru b er H enrikn é, a későbbi K o d á ly Z o ltá n n á sza­

lonjába, és itt találk o zta k először,

való szín ű leg 1905 tavaszán. K é ­ sőbb szövetséggé, barátsággá m é­

ly ü lő k ap csolatu k azonban csak az é v vég é n , és éppen a n ép d alg yűjtés kapcsán k e z d ő d ö tt. A z első lépést B a rtó k tette m e g . M iután áttanul­

m á n yo zta K o d á ly tapasztalt szak­

em berre v a lló tu d o m án yo s nép­

da l-k ö zle m é n y é t, felkereste, h o g y kik érd ezze a gyű jtés m ó d já ró l, és tanácsát kérje to v á b b i m u n kájáh oz.

T ö b b e t kap ott, m in t gya k o rlati útm utatásokat. K o d á ly nem csak a gyű jtésb en v o lt járatosabb B a r­

tó k n ál. M iv e l a Z en eak ad ém iával párhuzam osan e g y e te m i tanulm á­

n y o k a t is fo ly ta to tt, és d o k to ri értekezését a m a g ya r n ép d al strófa­

szerkezetéről írta, jó l ism erte a 18

m agyarországi népdalkutatás d o ­ kum entum ait, történetét, v ilá g o ­ san látta az ak k ori h elyzetet, a le g ­ sürgősebb ten nivalókat. F iloló g ia i iskolázottsága révén a k éső bbi k ö ­ zös feld o lg o zó m un kában is neki jutott a k ezd em én yező szerep.

A z ő tudóssá érését a hu m án disz­

ciplínákban való jártassága alapoz­

ta m eg. B artó k esetében az ü g y ­ szeretet, szívósság, éles m e g fig y e ­ lőképesség, a rendszerező hajlam , és nem utolsósorban K o d á ly irá­

nyítása, tanácsai p ó to lták az isk o­

lát. A két egyéniség eltérő vonásai hamarosan k ü lö n b ö ző érdeklődési területek kialakulásához v eze ttek : B artó k és K o d á ly a tu do m án yo s pályán is k ezd ettől fo g v a a m aga

2

19

sajátos útján járt. K o d á ly fő k é n t a n épd alok és az írásban fennm arad t zen etörtén eti em lé k ek kapcsola­

tainak felderítésén d o lg o z o tt. B ar­

tó k az élő népzene k ü lö n b ö z ő réte­

geit, azok sajátosságait, egym ásra hatását kutatta. D e a n épdal m e g ­ m entésének ü g y é t m in d ketten élet­

célju k n ak tekin tették, és 19 1 8 -ig szoros e g yü ttm ű k öd ésb en , később egym ás ered m én yein ek fig y e le m - b ev ételév el, m ajd 19 3 4 -től ism ét e g y ü tt harcoltak érte.

K ü lö n ö sen a k ezd eti id ő k b en jelen tett sokat B artó k n ak , h o g y e g y ü tt d o lg o zh a to tt K o d á lly a l.

K o d á ly tudatosította benne azt a

— k é t-h áro m paraszténekes m e g ­ hallgatása után feld eren gett — 20

sejtést, h o g y az általánosan ism ert dallam anyag n agyrésze n em népi term ék, hanem divatos m ú lt szá­

zadi nótaszerzők alkotása. N é p d a l és m űdal b iztos szétválasztására csak sok adat, e lm é ly ü lt elem zés teszi képessé a ku tatót. B a rtó k m aga is lassan tanulta m eg k ü lö n b ­ séget tenni k ö z ö ttü k . A m ik o r 1904 végén Magyar Népdalok cí­

m en sorozat kom pon álásába k ez­

dett, népdalt, m ű d alt veg yesen vá ­ lasztott ki zongorakíséretes fe ld o l­

gozásra. M é g az 1906-ban K o ­ dállyal közösen k ia d ott húsz m a­

gyar népdal k ö zé is b ek erü lt e g y népies m űdal. K o d á ly jö t t rá né­

hány év m ú lva, h o g y S zen tirm a y Elem ér a szerzője.

K o d á ly adta B a rtó k k ezéb e az a d dig m eg jelen t gyű jte m é n y e s k i­

a d vá n yok a t is, bár eb ben a tekin ­ tetben sem m iféle eligazítást nem n yú jto tta k , hiszen a n ép d alt v á ­ rosban elterjedt népies m ű d allal keverték . A m ú lt századi m a g y a r n ép d alk ia d v án y o k d ö n tő tö b b ­ sége dallam n élk ü li s z ö v e g g y ű jte ­ m én y . A dallam ok at tartalm azó k ö tetek sem m e g b ízh a tó ak : az adatok javarésze m áso d k ézb ő l szár­

m a zik , v a g y zen eileg kép zetlen le je g y z ő k m unkája. Á ltaláb an zo n ­ gorakíséret társul a d allam ok h oz.

Ilyen m in den tu d o m á n yo s alapot n élk ü lö z ő zongorakíséretes p u b li­

káció az a d d ig m eg jelen t leg jelen ­ tősebb m a g y a r n ép d alg y ű jte m é n y , 22

Bartalus Istvánnak a K isfa lu d y Társaság m egb ízásáb ól és segítsé­

gével, a T u d o m á n yo s A k a d é ­ mia pártolásával 1873 és 1896 k ö ­ zött m egjelent hét kötetes m u n ká­

ja is. A m un ka szervezetlensége, dilettáns je lleg e fo ly tá n a m a g ya r nepdalkincs le g n a g y o b b része egé­

szen K o d á ly és B a rtó k fellép éséig feltáratlan m aradt. F ord u latot je ­ lentett V ik á r B éla kezd em én yezé­

se, aki 1896-tól, E u róp áb an első­

ként, fo n o g ráfo t használt néprajzi gyűjtéseihez. N e m lévén m uzsikus, felvételeiről nem készített le je g y ­ zéseket. A fo n o g rá f csak elsőran­

gúan képzett m u zsiku sok kezében válhatott m odern, tu d o m án yo s m unkaeszközzé.

K o d á ly m ár e g y e te m i évei alatt tan u lm án yozta V ik á r felv ételeit a N e m z e ti M ú zeu m ban . B a rtó k 1905-ben ism erkedett m e g a fo ­ n o g ráffa l. V ik á r hen gerein ek le­

je g y zé se k ö z b e n m e g g y ő z ő d ö tt ró la, h o g y a m űszer so k k al p re cí­

zebb en rö g z íti a dallam ot, m in t a h o g y h elyszín i g yű jtés alkalm á­

v a l a g y ű jtő teheti, és a fo n o g rá fo t ettő l k e zd v e n élk ü lözh etetlen tar­

to zék n ak tekintette a fo lk lo rista felszerelésében.

A z 1918-ban írt ön életrajz sze­

rin t B a rtó k tisztán zenei szem pon t­

b ó l k iin d u lva k ezd te m e g nép ze­

nei kutatásait. M in t fiatal, p á lya ­ k e zd ő zeneszerző, aki a korszerű m a g ya r zen eszerzői n y e lv k ia lak í­

tását tűzte k i célul, csalódva a né­

pies m ű d alok b an , elsősorban a népdaltól várta a m egú jh o d ás le­

hetőségeit. A n ép d a l tan u lm án yo­

zása rö v id id ő alatt átform álta B artók zeneszerzői stílusát. A z első g y ű jtő u ta k után, 19 0 7 — 1908 tá­

ján szólalt m e g először félreism er­

hetetlen, eg yén i han gja. A népdal bátor kiaknázására ösztö n ö zte az a néhány D eb u ssy -m ű is, a m ellyel 1907-ben ism erkedett m e g . A je l­

legzetes B artók-stílu s újszerű, a század n yu g a ti tö re k vé seiv el ro k o n harm óniavilágának kialakításában a népdalok régi, p entaton és m o d á- lis hangsorai, jelleg zetes h a n g k ö ­ zei játszották a főszerepet. D e a dallam - és tételform álásban , a

25

m arkáns ritm ik ában , m etrikai struktúrában is k im u ta th ató a nép­

d a lo k hatása. A tudós B a rtó k látó­

k ö rén ek k itágu lásával a zenéjébe b eo lvasztott n épzenei e lem ek sora is e g y re g a zd a g o d o tt. E z a fo ly a ­ m at az egész alk o tó i p á lyá t v é g ig ­ kísérte: m in d v é g ig a n ép d al m a­

radt a zeneszerző B a rtó k szám ára az elsődleges, a kim eríthetetlen fo r­

rás.

A zen ei érdeklődés tehát n em ­ csak a n ép d alg yű jtés k ezd eti id ő ­ szakát jellem ezte. M eg m a ra d t és fo k o z ó d o tt az é v e k m úlásával.

A zeneszerzői k özelítés azonban n em ak ad ályozta a tu d o m á n yo s szem p on to k kialakulását. K o d á ly írja : „ B a r tó k elérte, h o g y külÖ n- 26

féle tevék en ysége n em gátolta egym ást, hanem segítette. M ű v é ­ szi a lk o tó és előad ó m u n káját a tudós p on tosságával, aprólékos g o n d jával v ég e zte. T u d ó s m u n ká­

ját p ed ig a k ö telező pon tosságon , alaposságon felü l m ű vészi in tu íció élteti.” (A folklorista Bartók. In: * Visszatekintés. II. 453 — 454.)

H a a tu d o m á n y o s érdeklődés kialakulása után k u tatun k, igen ham ar, szinte m é g a szervezett g y ű jtő m u n k a k ezd ete e lő tt talá­

lu nk n y o m o k a t. M ár az 1906 m árciusában fo g a lm a z o tt Fölhívás a magyar közönséghez, B a r tó k és K o ­ dály eg y ü ttm ű k ö d ésé n e k első d o­

ku m entum a beszél tu d o m án yo s feladatokról. A felhívással B a rtó k

27

és K o d á ly tu lajd on kép p en ahhoz a k ö n n y ű zo n g orak ísérettel ellátott húsz m a g y a r n ép d alh oz keresett m eg ren d elő k et, a m e ly et az év fo ly a m án készített elő kiadásra, és a m e ly d ecem berben m e g is jelen t.

A b e v ételt a n ép d alg yű jtés k ö lt­

ségeinek fedezésére szánták. V é g s ő célju k, „ a tu d o m á n yo s pontosság­

g a l készü lt, teljes n ép d alg yű jte­

m é n y ” , a m elyet szorg os g y ű jtő ­ m u n kán ak k e ll m eg előzn ie. „ H a m in d en h o zzáértő résztvesz a m u n káb an ú g y is eltart ö t-tíz esztendeig, m íg az a n yag e g y ü tt lesz.” Seg ítségre p e d ig n em igen szám íthattak. K e z d e ttő l fo g v a tu d­

hatták, h o g y a n a g ya rá n y ú g y ű j­

tés elvégzése is ráju k vár.

28

H alad éktalanul n ekiláttak a m u n ­ kának. B a rtó k m ár 1906-ban tö bb g y ű jtő u ta t b o n y o líto tt le, és a n ép­

dalgyűjtés ham arosan életének eg y ik fő feladatává, hivatásává nőtt.

A g y ű jtő te rü le t kiválasztása, az utazás m egszervezése, az an yagi fedezet előterem tése szinte m in ­ dennapos ten n iv a ló i k ö z é tarto­

zott.

1907-ben elfo g la lta a Z en ea k a ­ dém ia z o n g o ra tanszékének kated­

ráját: „ . . .kineveztetésem et fő le g azért fo g a d tam szívesen, m ert le­

hetővé tette, h o g y itth o n teleped­

jem le és í g y to vá b b haladjak fo lk - lorisztikus céljaim fe lé .” (Önélet­

rajzr. In: B a rtó k B éla Ö sszeg y ű j­

tött írásai. I. K ö zread ja S ző llő sy 29

A n drás. B p ., 1967. 10. A to v á b b i­

akban ennek a g y ű jte m é n y n e k a lapszám aira h iva tk o zu n k .) K o d á ly - ly a l a gyű jtés m ó d járól, k özlések ­ rő l, n ép zen etud om án yos iro d a lo m ­ ró l, rendszerezési e lv e k rő l tár­

g y a lt, e g y re m é ly e b b re m erü lt a filo ló g ia i m u n k a elsajátításában.

V a ló sá g g a l szen ved élyévé v á lt a n épd algyűjtés. H atártalan lelkese­

déssel, kitartással d o lg o z o tt, nem sajnált sem id ő t, sem fáradságot a bőséges leletek érdekében.

M i adott energiát a szakadatlan falujáráshoz, m ib ő l szárm azott a n ép d al m in d teljesebb felkutatásá­

n ak igén ye? A z ösztö n ző e rő k k ö ­ zö tt em líth etjük , h o g y B a rtó k n em zeti kötelességén ek tekin tette

30

a pu sztu ló m a g y a r népdalkincs m egm entését, és zen eszerzői stí­

lusának m egterem tésére-g azd agí- tására tö re k ed ve a népdalban „ á ll- landóan szokatlan, m e g le p ő és új d o lg o k ra ” lelt. A széles k örű, hosszú évek en át töretlen g y ű jtő ­ m u n kát azonban fő k é n t B a rtó k g yű j tőszen ved élye, term észetszere­

tete m agyarázhatja m e g . K ö z v e t­

len családtagjai (édesanyja, első felesége, id ő sebb ik fia) és K o d á ly visszaem lékezéseikben B a rtó k e- g y ik le g je llem ző b b tulajdonsága­

ként em lítik g y ű jtő sze n v e d é ly ét:

„ . . .kora g y e rm ek ség étő l szere­

tett bogarak at, le p k ék e t g yű jten i. ..

szorgalm asan g y ű jtö tte , préselte a m agashegyi v irág o k a t, olvasta a

31

k ü lön féle n ö v én y h a tá ro zó k a t.

A m e lle tt g y ű jtö tt n ép i hím zést, faragást, korsó k at, tálakat, tanul­

m á n yo zta a zo k iro d a lm á t.” (A folkrolista Bartók. In: V issza­

tekintés. II. 453.) G y ű jtő k e d v e a term észet k ü lö n féle m e g n y ilv á n u ­ lásaira irá n yu lt, de m uzsikus lévén , a népzene v o lt szám ára a term észet legcsodálatosabb jelen sége. „ M i m a gu n k at tu lajd on k ép p en term é­

szettudósokn ak v allju k , a k ik ta­

n u lm án yozásu k tá rg yá u l a term é­

szet e g y b iz o n y o s p ro d u k tu m át, a parasztzenét választottu k . T i. a parasztosztály ku ltú rterm ék ein ek keletkezési m ó d ja — legalábbis itt, K elet-E u róp ában — teljesen elüt más o sztá ly o k ku ltú rterm ék ein ek

keletkezési m ó d já tól. T erm észeti p ro d u k tu m n ak te k in th ető k ezek a term ékek, m ert a szám ukra le g je l­

le m ző b b sajátság létrejötte — a pregnánsan egységes stílusok kiala­

kulása — csakis le lk i közösségben élő n a g y tö m e g e k n e k egyféle irán y­

ban m ű k ö d ő ösztönszerű variáló k észségével m agyarázh ató. E z a v ariáló készség p e d ig n em más, m in t v a la m ily e n term észeti e rő .”

(Cigányzene? Magyar zen e? 638.) A n ép d alo k ga zd a g tenyészete nem csak a term észettudóst és m u ­ zsikust v o n zo tta , az em bert is.

A népdal a falusi életfo rm a zenei m egnyilvánulása. A civilizá ció tó l szinte érintetlen, önellátásra be­

rendezkedett falu élete csodálattal

3 - v

33

és n osztalgiával tö ltö tte el B a rtó ­ k o t, a n ag yv á ro s g y e rm ek é t. O s z - szehasonlította a parasztok dúsan fara g o tt használati tárg yait, h ím ­ zéssel díszített ö ltö zé k é t az u n ifor­

m izált, „ g y á r ila g készü lt kaptafa- lim lo m ” -o k k a l, az évszázados szo­

kásokban összeforrott közösségi életet a zsú folt bérh ázak ism eretle­

nül egym ás m ellett élő lakosainak sorsával, a term észet tö rv én y e ih e z ig a zíto tt m u n k át az állandó roha­

nással, érvényesülési harccal — és a faluban a term észettől m é g el nem szakadt aran yk o ri életfo rm a utolsó hírm o n d ójá t látta. 1907-ben e g y kö rö sfő i parasztasztalostól fara g o tt b ú to rt ren delt m agának. A tízes években , zen eszerzői p ályáján ak

34

talán legk ü zd elm esebb időszaká­

ban, am ik or v ég k é p p m eg csö m ö r- lött a n ag yv á ro s szűk látók ö rű , polgári v ilág á tó l, és term észet­

közeibe, egyszerű, csendes, v id ék i életm ód után v á g y o tt, lakást is e g y Budapest k ö rn y é k i n yaraló tele­

pen, R ák osk eresztú ro n bérelt, és ha csak tehette, az ország tá vo li sarkaiba utazott, apró fa lv a k ősi zenéjének felkutatására.

A N A G Y G Y Ű JTŐ U T A K ID Ő SZA K A

A z első szervezett, előkészített, kifejezetten gyű jtési m u n k álato k céljáb ó l le b o n y o líto tt utazásokat B a rtó k 1906-ban kezd te. M ájusban T úrán , júniusban B ékés m e g y e ­ ben, m ajd a D u n á n tú lo n , Felső- ireg k ö rzetéb en járt. E z ek e n a v id é k ek e n g y ű jtö tt először fo n o g ­ ráffal.

A legelső u tak szinte családi ü g y e k v o lta k . .Most, akarcsak a k é ső b b ie k során, B a rtó k szám os e lő n y é t látta a család m ező g azd á ­ sza» érdeklődésének. N e m csa k édesapja fo g la lk o z o tt gazdasagtan- 3<5

nal, hanem anyai n ag yb átyja, V o it Lajos is, aki a B ékés m e g y e i C so rváson h elyezk ed ett el, a W en ck h e im -u ra d a lo m gazdatiszti állásába. U g y a n e n n é l az u radalom ­ nál d o lg o z o tt gazdatisztkén t B ar­

tó k hú gán ak férje, O lá h T ó th E m il. A z o családjában szintén akadtak gazdatisztek, éppen az első B a rtó k -g y ű jtések k ö zp on tjá ­ ban, T ú rá n (édesapja, O lá h T ó th A n tal, aki 1906-ban m ár n em élt), és Felsőiregen (sógora, H u b er La­

jos). A r o k o n o k azután ism erőseik­

nek is beajánlották a fiatal g y ű jtő t:

íg y jo b b e red m én yek et tu d o tt el­

érni, m intha ism eretlenül v á g o tt voln a n eki a v id ék n ek . A z első kalandos u tak ról édesanyjának k ü l­

d ö tt beszám olókat. A z 1906 jú ­ liusában írt levélb en em lített G al-

g ó c z y és F ranck szintén a W e n c k - h e im -u rad alo m gazdatisztjei v o l­

tak. „V asárn ap á tvitt [G a lg ó c z y ] G éza B ih a rm e g y é b e , a Sarkad m elletti F ekete-É r pusztára, a h o l v é g r e akadt a n yag is. O t t m egis­

m ertem F ranckot, a k i m in djárt D o b o z ra h ív o tt e g y napra. H étfő n elm en tem g é p em m el kanaszokn ak és ju h ászo k n ak k ö z ib e , délután m eg este a ben ed eki cselédlányt fo n o g rafáltam le. K ed d en re g g e l b ú csú zóu l m é g e g y aratót h íva tott be G a lg ó c z y , azután in d u ltam D o b o z ra . A fekete-éri gazdatiszt aznap estéjére átküld ötte e g y öreg énekesét, F ranck is h o z o tt e g y n e-

38

hányat vacsorára, s í g y este történ ­ tek felv ételek is, leírás is. Ö sszv e- sen felje g y e zte m arrafelé 83 dalt, és 47 fe lv é te lt k észítettem . Franck nagyon szíves v o lt, m e g h ív o tt e g y pár hétre p l. ok tó b er, v a g y n o v e m ­ berben, a m ik o r elránd ulh atun k k ü lön b ö ző szom széd urad alm i g a z­

datisztekhez és átkutathatjuk az egész v id é k e t.”

A ro kon i-ism erő si segítséggel le b o n y o líto tt g y ű jtő u ta k jártak a le g n ag y o b b sikerrel, h o ztá k a le g ­ gazdagabb ere d m é n y t. 1924-ben em líti B artó k a m a g y a r nép d alról írt k ö n yv éb en , a dallam bőségre v on atk ozó adatok k ö z ö tt: „19 0 6 . és 1907-ben Felsőireghen. . . k é t­

szeri (összesen k b. 2 h étig tartó)

alapos gyű jtés 307 da lla m ot ered­

m én yezett. . . paraszténekeseim k ö ­ zü l ed d ig le g tö b b da lla m ot — kb.

80-at — 1906-ban B ék ésg y u lá n je g y e z te m le Illés Panna, ak k or

18 éves lá n y tó l.” D e a tö b b i k orai gyű jtési színhely, V é sz tő , D o b o z , T ú r a is a száznál tö b b dalt adó fa lv a k kategóriájáb a ta rto zik B ar­

tó k gyűjtésében.

A z elsődleges cél az ország fe l- térképezése, áttekintése v o lt a nép­

dalkincs általános h elyzetén ek szem p on tjábó l. K o d á ly fe lv id é k i g y ű j­

téseinek akart v ég é re járni. „ M a ­ g a m le g e lő b b a Z o b o rv id é k k e l v é g z e k . M e d d ig tart m ajd, n em tu d o m . A z tá n K o m á ro m m e g y é t n ézem m e g . És ú g y fok ozato san 40

n y o m u lo k k elet felé, leh ető leg széles von alb an , északon m in d ig a tót határig. A z t hiszem elég tenni­

való lesz nyárra. H a m arad m ég idő, a p a ló co k n ak m e g y e k m ás­

felől. . . H a csak lehet, szeretném az egészet ú g y am int m on dtam quazi kim etszeni a m a g ya rsá g o t a szom széd n ép ek b ő l, (tót, ném et, odébb m ajd a ru tén )” — írta B artóknak 1907 elején. 1907-ben B artók először az e lő ző évb en fel­

derített dunántúli területre láto­

gatott el: újra g y ű jtö tt Felsőiregen, és e g y ik ism erősénél Jászberény­

ben járva a lfö ld i g y ű jte m é n y é t gyarapította. 1907 legjelen tősebb kirándulása m égis az erd élyi g y ű j­

tőút: ez a h a g y o m á n y ő rz ő p erem ­

v id é k ek e t felk u ta tó terv e k b e is beleillett, de E rd é ly b e m ár a n ép ­ dallal 1904-ben v a ló em lékezetes találkozás óta készü lt B a rtó k . K í ­ váncsiságát csak fo k o z tá k a V ik á r B éla g y ű jte m é n y é b ő l m egism ert u d varh elyszék i fo n o g rá ffe lv étele k . 1907-ben 1600 k o ro n á t k a p o tt a szék ely zene gyű jtésén ek céljaira.

N a g y érdeklődéssel v á g o tt n eki a hathetes, júliu s-au gu sztusi v án d o r­

ú inak, s bár re n g eteg n eh ézséggel k e llett m e g k ü zd en ie, a m elyek et csíki le v e le ib ő l rekon struálhatun k, a g y ű jtő ú t fantasztikus ered m én y­

n y e l zárult. T iz e n k é t faluban m in t­

e g y n ég yszáz d a lla m ot talált, E r­

d élyb en g y ű jtö tt dallam ain ak tö bb m in t felét. Á m az út ig a zi je len tő - 42

sége nem is a d alla m o k n a g y szá­

m ában, hanem a ré g i d a lla m ok n ag y arányában rejlett. „ E lé g k ü ­ lönös felfedezést tettem a népd al- gyűjtés k ö zb en . M eg ta láltam a székely dallam típusokat, am irő l nem hittem , h o g y lé te zn ek .”

(Freund E telk án ak , 1907. augusz­

tus 17.) A szék ely dallam típusok v oltaképpen a ré g i stílusú, ö tfo k ú dallam ok v o lta k . E ttő l a felfed e­

zéstől k e zd v e v á lt n y ilv á n v a ló v á

— m int K o d á ly írja — „ e n n e k az addig észre sem v ett hangsornak alapvető fon tossága” (A folklorista Bartók. In: V isszatekintés II. 452.) a m agyar népzenében.

B artó k 1 9 1 2 -ig folyam atosan , minden évb en g y ű jtö tt m a g y a r

43

népdalt, a le g tö b b e t k ü lö n b ö z ő erd élyi falvak b an , ille tv e az A l ­ fö ld délkeleti m e g yéib en , B ékés­

ben és B ereg b en . M a g y a r g y ű jté ­ seiből k ie m e lk ed ik 1910-es fe lv i­

déki gyű jtése: N a g y m e g y e r e n és Ip olyságo n n a g y m en nyiségű han g­

szeres zenét rö g zíte tt hen gerekre.

Ip olyságo n a M a g y a r N e m z e ti M ú ze u m m egb ízásáb ól járt. A m e­

g y e i levéltáros a jo b b ered m én y érdekében összehívta a k ö rn y é k b e li kanászokat, és tü lö k , ill. d u d aver­

senyt szervezett. M in te g y tu catn yi kanász g y ű lt össze: ,,. . .cifra szűr a v á llu k o n , h ó n u k alatt a díszes duda, k ezü k b en a tü lö k , a rem ek be k iv e r t kanászustor! A lig h a fo g u n k m ég valaha e g y ü tt 5 dudást látni;

44

és Ip olyság piactere sem fo g e g y ­ hamar olya n dudálást hallani, am i­

ly e t ezek a k k o r rendeztek. — A m un ka k o m o ly a b b része ter­

mészetesen a versen y után k ö v e t­

kezett, am ik o r a tü lk ö sö k és du­

dások e g y e n k é n t k erü ltek a fo ­ n o g ráf e lé .” (A hangszeres zene folkloreja Magyarországon.

650

B artó k azon ban ham arosan rá­

jö tt arra, h o g y a m a g y a r népdal jellem ző tulajdon ságain ak m e g - hatarozasahoz n em eleg en d ő a m agyar n ép d alo k összegyűjtése, h o g y más, k ö rn y e z ő n ép ek dalai­

nak ism erete is szükséges ahhoz, h o g y felelősségg el állíthassuk: ez v a g y az a vonás speciálisan m a g ya r

tulajd onság. A m a g y a r n épzen e, éppen a m agyarság p e re m v id é ­ kein, é vszázad o k óta szoros szo m ­ szédságban é l a k ö r n y e z ő n ép ek n ép d alával: az átvételek , k ö lcsö n ­ hatások elkerülh etetlen ek. E zért B a rtó k m ár 1906-ban elhatározta, h o g y kutatásait kiterjeszti a szom ­ széd n ép ek nép zen éjén ek tan ul­

m ányozására. E g y m egerősítésre v á ró adat szerint először 1904-ben, G erlice-p u sztán v á zo lta fe l e g y tá v o lb ó l h allo tt sz lo v á k n épd al dallam át. R en dszeres sz lo v ák n ép ­ d a lg y ű jtő útra 1906 őszén in d u lt.

A sikeres gyű jtés érdekében szlo­

v á k u l is m eg tan u lt. N y e lv tan u lás­

ban n a g y g y a k o rlattal ren delke­

z e tt: n ém et tudását m é g g y e rm e k - 46

korában szerezte, a n g o l stúdiu­

m okat a Z en eak ad ém ia u tolsó osz­

tályát v é g e z v e k ezd ett, m ajd fran ­ cia, sp an yol, olasz n y e lv i tanul­

m án yo k at fo ly ta to tt. A n ép d al­

szöveg ek lejeg yzéséh ez elen ged ­ hetetlennek tartotta a n y e lv ism e­

retét, és ha idegen , akár tá vo li (arab, tö rö k ) n ép ek zen éjének gyűjtéséhez k észü lőd ött, a n y e lv - tanulás legelső ten n iv a ló i k ö zé tartozott.

1909-ig éven te tö b b szö r is tett felvid éki k örutakat. R en d szerin t az iskolai tan év téli, tavaszi és nyári szüneteit használta fe l az utazásra. E z e k eg yb eestek a le g ­ fontosabb nép szokások id ejével.

G öm örben , T rencsén ben , N y itr á -

47

bán n é g y é v alatt 400 d allam ot g y ű jtö tt.

19 10 -tő l szünetet tartott a szlo­

v á k n ép d alo k gyű jtésében , és a m a g ya r g y ű jte m é n y fo k o z ato s g y a ­ rapítása m ellett n a g y intenzitással fo ly ta tta ro m án n é p d a lg y ű jtő te­

v ék en ység ét. A z első ro m án nép­

dalt 1908 o k tó b eréb en , e g y m a­

g y a r g y ű jtő ú to n , T o r o c k ó faluban je g y e z te le, e g y e lő re fo n o g rá f n él­

kü l. A z első n a g y ro m án g y ű jtő - utat 1909 n yarán b o n y o líto tta le.

E lő z ő le g levélb en felkereste a be­

lényesi g im n á ziu m ig a zg a tó ját, és tám ogatását kérte. Ion B u sitia, az iskola rajztanára v állalta az út e lő ­

készítését. B a rtó k 1909. júliu s 1 8-án érkezett B elén yesre. E lső ro - 48

m án útja betegsége m iatt k ét hét után m egszakadt, de í g y is olya n bőséges term ést ered m én yezett, h o g y e b b ő l az 1909-ben g y ű jtö tt (és 1910-ben k iegészített) a n yag­

b ó l született m e g B a r tó k első na­

g y o b b léleg zetű tu d o m á n y o s nép­

dalközlése, a Cántece poporale ro- mdne§ti din comitatul Bihor c. kötet.

B a rtó k o t le n y ű g ö z te a rom án falvak zenei gazdagsága, a dalla­

m ok változatossága, ősi előadás­

m ódja, a téli n ap fo rd u ló p o g á n y - kori szö v eg em lék ek k el teli k olin d a- énekei, az általában 7 — 8 s z e tig ú szövegsorokra énekelt d allam ok csodálatos ritm ik a i változatossága:

. .ez az ország legérdekesebb része népzene szem p on tjából. Itt

4

49

m in den ősi. — K o ty ik le tn e k p l.

sose v o lt iskolája, se papja e g y em b er se tu d se írn i, se olvasni.

M in ta k ö z sé g !” (F reu n d E telk án ak , 1 9 1 1 . d ecem ber 31.) S ürg ősen n ek iláto tt a ro m á n n yelvtan u lás­

nak. 1910-ben m ár m aga je g y e z te le a helyszínen a ro m án d a lo k szö­

v e g é t. 1910. jan u ártól szinte m in ­ den szabad idejét erd élyi falvak b an tö ltö tte . 19 10 -ben ö t a lk alo m m al,

19 12 -b en az é v első n é g y hónapjá­

ban és az é v v ég én , a k ö v e tk e z ő ' két é vb en n é g y -n é g y a lk alo m m a l g y ű jtö tt ro m án népzenét, le g tö b b ­ ször ra g y o g ó ered m én n yel. M á ­ sodik ro m á n k ö tetén ek , a Volks- musik dér Rumanen von Mar amur c. k ö n y v n e k an yagát (339 dalla-

5

mot) 12 nap alatt, 19 13. m árcius 15. és 27. k ö z ö tt g y ű jtö tte össze.

A rom án n ép d alg y ű jtő u tak sike­

réhez n ag yb an h o zzájárult B usitia közrem űködése. B a rtó k a ro k o n i k örtől e ltek in tve a v id é k i m a g ya r értelm iségtől sohasem k a p o tt a n y - nyi m egértést, m in t szlo v ák és rom án g y ű jtő ú tja in : ...a szé­

k ely m e g y é k k iv é te lé v e l sehol az úriosztály részéről a k k ora n em tö­

rődöm séget, sőt m eg vetést a pa­

rasztság zenéje iránt n em láttam , m int a m a g ya r v id é k en .” (L iszt problémák. 704.) S zlo v á k és rom án tanítók viszo n t szívesen és ered­

m ényesen siettek a segítségére.

B ujitia m ég k ö z ü lü k is k iem elk e­

d ik m int B artó k g y ű jtő ú tja in a k

4

51

leg o d aa d ó b b segítőtársa. B a rtó k egész ro m án n ép d a lg y ű jtő tevé­

k en ység e alatt, tíz éven át á llott készség gel B a rtó k rendelkezésére:

az u tak m egszervezésében ism erő­

sö k felkutatásával, szálláshelyek, énekesek keresésével, aján lóleve­

le k k e l k ö n n y íte tte m e g B a rtó k d o lgát, aki sokszor v o lt házának ven d ég e is. A m ik o r B a rtó k falu ­ m o n o g ráfia készítésére alkalm as település után é rd ek lő d ött, ő vá ­ lasztotta k i H a va sd om b ró t, a k ö r ­ n y é k n épzenében e g y ik le g g a zd a ­ gabb falvát. A z é v e k során m eleg, baráti v isz o n y a laku lt k i k ö z ö ttü k . 1918-ban B a rtó k B usitián ak aján­

lo tta Román népi táncok c. z o n g o ­ radarabjait.

53

É p p en a legsikeresebb n épd al­

g y ű jtő u tak k a l e g y id ő b e n , a tízes éve k kezdetén a zeneszerző B a rtó ­ k o t tö b b ku darc érte. O p eráját, A kékszakállú herceg várát elutasí­

tották a L ip ó tv árosi K aszin ó pá­

lyázatán; az 1 9 1 1 -b e n elsősorban új m a g ya r z e n e m ű v e k jo b b elő­

adása érdekében alap íto tt Ú j M a ­ gyar Z en eegyesü let, am elyn ek szer­

vezésében tö b b fiatal k o llég á v a l e g y ü tt B a rtó k is részt vett, néhány előadás után életk ép telen n ek bi­

zo n yu lt. A harc eredm én ytelen sé­

gét látva 19 12 -b en B a rtó k m inden n yilvános szerepléstől visszavon ult, és n épzen ekutató tevék en ységében keresett vigasztalást. É lv e z te az erdélyi és északi h e g y v id é k jó té ­

k o n y csendjét, a falu egyszerű, term észetes életm ó dját, a felfed ező m u n k a szépségét. N e m csa k a há­

ro m n a g y g y ű jte m é n y gyarap ítá­

sának tem p ó ját fo k o z ta , g y ű jtő - terü leteinek kiszélesítésével is m e g ­ p ró b á lk o zo tt. 1912-es ro m á n és m a g ya r g y ű jtő ú tja in B án átban 21 szerb, 7 b o lg á r, B ereg b en 81 rutén n ép i d allam ot v ett fo n o g ráfh e n ­ g erekre. U g y a n e b b e n az é vb en e g y oroszországi csuvas-tatár g y ű jtő - útra is k észü lve oroszul kezd ett tanulni. E z az utazás azonban n em való su lt m e g , m in t a h o g y az 19 14 -ben terv b e v ett m o ld v a i k i­

rándulás is elm aradt.

Sikerült viszont elutaznia A fri­

kába. 1913 nyarán n égy települé-

54

sen (a B isk ra -k ö rn y ék i oázisokban) 103 hen gerre m in te g y 200 arab dallam ot v e tt fel. Ú tjá n a k , m int annyiszor m áskor, betegsége vetett véget. A z elért ered m én yek to váb b fo k o z ták érdeklődését. A k ö v e t­

kező évb en vissza akart térni A fr i­

kába, az arab zene to v á b b i tanul­

m ányozására, de a h áb o rú m e g ­ hiúsította ezt a tervét is.

1913-ban, h áro m é v i szünet után újra elk ezd te a szlo v ák nép­

dalok gyű jtését. H a t éven át m in ­ den esztendőben elláto g a to tt a F elvidékre, le g g y a k ra b b a n 19 1 5 - ben, am ik or az é v n y o lc hónapjá­

ban g y ű jtö tt szlo v ák n épdalt. Fő állom áshelye Z ó ly o m k örn yé k e , itt G om b ossy e rd ő m é rn ö k v e n ­

dégek én t g y ű jtö tt, de tö bb szö r járt H o n t és G ö m ö r m e g y é b e n is.

19 18 -ig 3000-re egészítette k i a sz lo v á k gyű jtés első időszakában talált 400 dallam ot.

A m a g y a r a n y a g gyarapítását 19 1 4 -tő l fo ly ta tta . E b b e n az évb en szedte össze m ajd 250 da lla m ot szám láló m arosszéki gy ű jte m é n y é t.

1 9 1 4 — 15 -b en la k ó h ely é n , R á k o s ­ keresztúron g y ű jtö tt, az o tt élő sz lo v á k lakosságtól is. U to lsó g y ű jtéseib ő l k ü lö n em lítésre m é ltó a k .u .k . H o n v éd m in isztériu m tá­

m ogatásával le b o n y o líto tt katon a­

dal gyű jtése: 19 16 -b an és 19 1 7 -b en besztercebányai, m arosvásárhelyi, p o zso n y i és aradi kaszárn yákban tö b b m in t 200 m a g ya r, sz lo v á k és 56

rom án k aton ad alt je g y z e tt le.

Fon ográffal 19 17 -b en járt utoljára g y ű jtő ú to n (a késői tö rö k gyű jtést nem szám ítva), e g y bihari ro m án faluban. 19 18 -b an e g y a lk alo m m al m ég sz lo v ák n épdalt g y ű jtö tt, és u gyan ebben az é vb en újszászi, já - noshídi és vésztő i m a g y a r gyű jtés­

sel fejezte be a tizen két esztendei gy ű jtőm u n k át.

A k k o r term észetesen n em g o n ­ dolta m é g , h o g y életén ek ez a szakasza vég é rvé n y e sen lezárult.

A háború t k ö v e tő é v ek b en tö b b ­ ször szeretett v o ln a elm enn i B i­

harba, h o g y legaláb b bihari g y ű j­

tését teljessé te g y e . D e a feszült p olitikai h ely zetb en m in den ily e n ­ fajta kísérlete kudarcra v o lt ítélve.

57

1922-től B a rtó k e rd é ly i k on cert­

tu rn ékat tartott, n ép d alg yűjtésre azonban n em is go n d o lh ato tt.

M iv e l éppen legfon to sabb g y ű jtő - területeit zárta el tő le az új ország­

határ, m a gyarországi gyű jtésein ek v ég é re is p o n to t tett.

19 1 8 -ig összesen 2721 m a g y a r d allam ot g y ű jtö tt. A gyarapodást nehéz n y o m o n k ö v e tn i, m e rt a k ü lö n b ö z ő c ik k ek , te rv ezetek , a m a g y a r n ép d a lg y ű jtő m u n k a ál­

lásáról készült b eszám oló k m in d ig az egész, de legaláb bis a K o d á ly gyű jtését is m agába fo g la ló a n yag­

ra vo n atk o zn ak . A z 19 13 -b an az Ú j É let N é p m ű velésb en m egjelen t B a rtó k -c ik k k b . 3000 d allam ró l tesz em lítést. K o d á ly 19 13 -b an

58

fo g a lm a zo tt terve a m a g y a r nép­

dalok egyetem es kiadására szintén 3000 k özösen g y ű jtö tt népd alt szám lál, am ely az a d d ig k in y o m ta ­ tott an ya g g a l, V ik á r fo n o g ra m - gy ű jte m é n y é v e l, és m ások újabb keletű an ya g á va l e g y ü tt 5 — 6000 népdalt tesz k i. B a rtó k 19 2 1-b en befejezett n a g y tan ulm án ya, A ma­

gyar népdal g y ű jtő k e t, k ö z lő k e t, le jeg yz ő k e t és a k ü lö n fé le a n y a g o k tulajdonosait is regisztrálva írja le a m a g y a r népdalkincset. A z egész anyag k b . 7800-ra tehető, eb b ő l B artó k é 2721, részben fon og rafált, részben csak le je g y z e tt dallam , az 1904 — 1918 k ö z ö tti id ő b ő l. E z ­ után m ár csak alkalom adtán , vész­

tő i n yaralásokon , háztartási alkal-

59

m a zo tta k tó l g y ű jtö tt, n em szám ot­

te v ő a n yagot. G yű jte m é n y é b e ké­

sőbb is felv ette K o d á ly , és a fiata­

labb k o llé g á k új gyű jtését. 19 3 5- ben tö b b m in t 10 000 d allam ot, 3000 varián scsop ortot tartott n y il­

ván , és am ik o r 1938-ban lezárta a kiadásra elők észíten d ő m a g y a r an y a g o t, a g y ű jte m é n y m e g k ö ­ ze lítő leg 13 000 d a lla m b ó l állt.

K éső i ajándékként, váratlan ul, m ajdn em húsz é v v e l u tolsó g y ű jtő - útja után k e rü lt sor B a rtó k tö rö k - országi utazására, m ásodik, e g y b e n utolsó, eg zo tik u s v id é k ek re v eze tő gyű jtőú tjára. R á so n y i László an­

karai professzor k ö z ve títé sév e l a H a lk É v i p o litik a i je lle g ű k u ltu rá­

lis szervezet h ívta m e g és látta 60

ven d ég ü l B a rtó k o t 1936 n o v e m ­ berében. N é p ze n ei tá rg y ú előadá­

sokat k értek tőle, és e g y m a g ya r tém ájú zen ekari h an gversen yen is k ö z re m ű k ö d ö tt. A m egh ívás har­

m adik p ro g ra m p o n tjáu l, B a rtó k javaslatára, n ép z en e g y ű jtő kirán du ­ lásokat is te r v e z te k : B a rtó k m inta­

gyű jtést szán d ék ozott bem u tatn i a tö rö k szakem berekn ek. H a t dél­

anatóliai településen kb. 90 dalla­

m ot sikerült h en gerekre rö g zíte ­ nie. A z anyag k ü lön ösen összeha­

sonlító vizsgálódásai szám ára szol­

gált re n d k ív ü li tan ulságokkal.

B artó k m in d ig o lya n ö rö m m e l v égezte a gyű jtést, an n yi lelkese­

déssel beszélt róla, m intha k ö zb en sem m iféle n eh ézséggel n em találta

61

v o ln a m agát szem ben. P e d ig a m u n ka sok küszködéssel, fáradság­

gal járt. „ N in c s nehezebb az ily en d a lla m o k gyű jtésén él. F ők én t a le g e g y sz erű b b , leg szeg én yeb b és a vasú tv o n a lak tó l le g tá vo la b b élő parasztok k ö z t k e ll keresnünk, ha a város ro m b o ló hatásától érintet­

len a n y a g o t akarunk. D e éppen ezek a »szűz« területen élő parasz­

to k fo g a d já k általában a legvad ab b bizalm atlan sággal az ajtóju k on k o ­ p o g ta tó idegen t. H iába m a g ya rá z­

zu k, m iért g y ű jtjü k ö reg , m ajdn em elfeledett dallam aikat, hallani sem akarnak róla. A le g k ö rm ö n fo n ta b b m ó d o n p ró b á lják ezt m agyarázn i, m ert sohasem fo g já k m egérten i, h o g y e g y váro si úr otthagyhassa 62

m e g szo k o tt k é n y e lm é t pusztán azért, h o g y ö reg falusi dalaikat hallgassa. Sok an k ö z ü lü k szilárdan m eg van n ak g y ő z ő d v e arról, h o g y m in dez vala m i a d ó p ó tlé k o t jelent, ezúttal b izon yosan a zenéjükre.

E hhez a félelem h ez b iz o n y o s sze­

m érem is já ru l: m ajd m in d ig g y a ­ nakodn ak, h o g y ezek az urak k i­

csit k ig ú n y o ljá k ő k et n aiv és e g y ­ szerű dallam aikért. A n ép rajzku ­ tatónak sok id ő re és tü relem re van szüksége ahhoz, h o g y enn yi bizal­

m atlanságot v é g ü l le g y ő z z ö n .”

(La Musique populaire Hongroise.

93

A parasztok m egszólaltatása, az értékes rég i d allam kincshez v eze tő út a g y ű jtő kitartását tették p ró bá-

63

ra. A m ostoha k ö rü lm é n y e k sok­

szor egészségét is. R it k á n v é g z ő ­ dö tt hosszabb g y ű jtő ú t B a rtó k m egb eteg ed ése n élkü l. A k ö v e t­

k e z ő b eszám oló 190 9 -ből v a ló , és Z ie g le r M ártának, k éső bb i felesé­

gén ek szól: „K é s ő b b p ajk o sk o d n i kezd tek . A z egyes d a lo k v é g é n belek iáltoztak e g y e t m ást, oda n em ta rto zó t a g ram m o fó n b a : d o brú n o c! v a g y É ljen ! stb.; ily e n k o r m ár olyan ná fejlő d ö tt a h elyzet, h o g y jo b b v o lt beszüntetni a m u n ­ kát. B e jö tt e g y részeg, elk ezd ett to rkaszakad tából ordítozn i, m in ­ denáron fö l akarta v étetn i a h a n g ­ ját. 1/2 io - k o r tá vo zta k . N o m ost

m i lesz a vacsora? V a n 3 tojás, tej - m on d ják. D e k ialu d t a tűz, 64

be k e ll fűten i. H o zn a k fű tő an ya­

g o t — nem akar lángra kapni.

A m in t v é g ig n é z ü n k a fapadlón, csupa v íz , m in th a m ost súrolták v oln a fe l — a n a g y n ép töm eg lábán h o rd ta be ezt a sok vizet.

Á g y a z n a k — véletlen ü l m egérin ­ tem a falat: szinte csu rog ró la a víz. A fészkesfene üssön b elé: hát ez m itő l v an : k in t csik o rg ó hid eg, benn 30 em ber k ig ő zö lg ése 6 órán át: vo ilá to u t: (K ü lö n b e n az est folyam án a lám pa tö b b ízb en el akart alud ni; csak ajtónyitással le­

hetett benne tartani a lelket.) T e ­ hát ham ar to lju k félre az á g y at a faltól. Igen ám de m ár késő, az ágyn em ű teljesen átnedvesedett.

— K e zd tem m agam n ak gratulál-

5

n i: H id eg szoba, átázott padló, nedves falak, s m é g h o zzá vizes á g y !

A tű z v é g re p islog n i k ezd ett s a h ázb eliek n y u g o d n i tértek, rám h a g y v a a lán g élesztgetését, a tojás m egfőzését, a tej m egm elegítését.

Első d o lg o m az v o lt, h o g y m e g ­ vizsg á lta m a fű tő an y a g o t. A z is nedves. S zéjjel raktam a spárhert lapjaira, had száradjon, ad dig m ajd szám lálgatom az az napi gyű jtés ered m én yét. — E g yszerre csak füst csapja m e g az orro m a t (no m é g ez k e lle tt); odanézek, hát a szétrakott fad arab ok p ö rk ö lő d n e k a sparher- ton . E lszedtem őket, k ö z b e m e g ­ égettem a kezem et, m ajdn em b ele­

ejtettem a tű zbe a sparhertlap ka- 66

rikáit — végre-valah ára m eg v o lt a nem esen egyszerű vacsorám s a tűz is v íg an lo b o g o tt. Persze ily en nedves szobának ez m eg se k o t y - tyunt. D e m o n d h a to m ré g nem ízlett valam i o ly jó l m in t ez a nyers tej barna k en yérrel! L e v et- kőzésről n em igen lehetett szó;

az á gyra terítettem télikabátom at, erre ruhástul ráfekü dtem , és saját takaróm m al takaród ztam . í g y v é g ­ ződött az első nap D arázs falu ­ jáb an .”

B artó k o t m égsem riasztotta a sok m egprób áltatás. M eg tan u lta leküzdeni a n ehézségeket. M u n k á ­ jának g y ü m ö lcse bőségesen kár­

pótolta a bajokért, a kisebb b o sz- szúságok, k ellem etlen ség ek eltö r­

p ü ltek a fantasztikus ered m én yek m ellett.

T iz e n k é t é v i g y ű jtő m u n k a , csaknem 10 ooo n épdal lejeg yzése tapasztalt szakem bert, elsőrangú g y ű jtő t fara g o tt B a rtó k b ó l. Ó riási gy ak orlatra tett szert a n ép d alg y ű j­

tés techn ikájában: az előkészítés­

ben, a helyszín i szervezőm u n k á ­ ban, az énekesek szóra bírásában, a felvételre v a ló a n yag k iv á lo g a tá ­ sában, a helyszíni lejeg yzésben . M in d e z alkatát m e g h azu d to ló m unkabírással párosult, s a k ettő e g y ü tt szinte hihetetlen e r e d m é -%

n y ék é t tett leh e tő vé . Ő m aga rit­

kán dicsekedett ezzel. C sa k a k k o r h iv a tk o zo tt rá, büszke h an go n , ha ráterm ettségét, jószán d ékát v o n -

68

ták kétségbe, m in t az 1914-es ig a z­

ságtalan ro m á n kritik a, az e lő ző é v ­ ben m eg jelen t bihari k ö tette l kap­

csolatban. „ A kritikus m ásodik állítása az, h o g y 371 d allam ot n é g y hét alatt m é g fo n o g rá f segítségével sem lehet lelkiism eretesen össze­

gyű jteni. A g y ű jtő válasza az, h o g y m egfelelő id ő ben , v a g y is télen, am ikor a falusiak m in d otth on vannak, m é g tö b b et is lehet. T élen re g g eltő l estig lehet d o lg o zn i.

E g y énekelt dallam gyűjtésére m in teg y 20 p erc szükséges: am íg az énekesnek eszébe ju t a dallam 5 — 10 perc te lik el, a feljegyzés 5 — 8 p ercig tart, a fo n o g rá fh e n g e - ren v aló rö g zítés 2 — 3 p ercig . . . 6 — 7 óra alatt m in te g y 20 népd alt 69

lehet g y ű jten i . . . E lő fo rd u lt m ár, h o g y a g y ű jtő 24 óra leforgása alatt 105 d a lla m o t g y ű jtö tt. E z Paucsinezsd községben történ t . . ., ahol 19 13. d ecem ber 26-án délu­

tán 5-től 27-én délután 5-ig sike­

rü lt 45 (furulyáit) táncd allam ot, 28 kolin d át (hosszú sz ö v eg g e l), és 32 e g y é b d allam ot összegyűjtenie.

(A 60 énekelt d allam ot a h elyszí­

n en le is je g y ez te . T a n ú erre V ic - tor B o c a h e ly i lelkész.) . . . A g y ű j­

tő kész arra, h o g y b á rk iv e l elm en ­ jen e g y bihari faluba és versenyre k eljen a dallam lejeg yzésben ; ha akadna véletlen ül valaki, aki ott a helyszínen jo b b a n és gyorsabb an je g y ez n é le a parasztok által e lő ­ adott d allam okat, a g y ű jtő kész

70

arra, h o g y egyszersm in den korra felh ag yjo n a népzene bárm iféle ta­

n u lm án yozásával.” (Observari despre tnuzica poporalá romdneas- ca. 6 11 — 6 1 6 .)

H a arról akarunk fo g a lm a t kap­

ni, h o g y m ily en összetett, soklép­

csős m u n k a a n épzenetud ós tev é­

kenység én ek csak legelső fázisát je ­ lentő n ép d alg yűjtés, ha arra va ­ g y u n k kíván csiak, h o g y a n g y ű j­

tött B artó k , m ik v o lta k a jó g y ű j­

tő m u n k á ró l v a llo tt nézetei, első­

sorban az 1936-os n a g y m e to d o ló ­ giai d o lg o zatát (M iért és hogyan gyűjtsünk népzenét?) k e ll átlap oz­

nunk. B ár B a rtó k a le g k o ráb b i népzenei tá rg y ú írásaitól k e zd v e fo g la lk o z o tt a n ép d algyűjtés hosz-

szú é v e k során k ik ristá lyosod ott m ó dszerével, e lve it és tapasztalata­

it, szám os e lő zm én y után itt fo g ­ lalta össze a legteljesebben.

„ E ls ő ten n iv a lón k a gyű jtési m un kára v aló felkészülés, m ég p e­

d ig azzal, h o g y n a g yjá b ó l áttanul­

m á n yo zzu k a m ár összeg yű jtö tt an y a g o t. Erre azért van szüksé­

g ü n k , h o g y lássuk az elő b b i g y ű j­

tések hézagait és h o g y saját m u n ­ kánkat ezek h ez igazítsu k . . . A gy ű jtő terü le t m egválasztásánál m é g történeti, néprajzi és e g y é b o k o k is irán yad ó k . T ö b b ered­

m é n n y e l kecsegteth etnek o lya n fal­

v a k , am elyekb en kevesebb az id e­

gen hatás, kevesebb a váro si b e fo ­ lyás. Pl. b á n y av id é k n em éppen k i-

72

fogástalan terület, m ert o t t . . . túl n a g y az »idegenforgalom «. T ú l so­

kat jö v ő -m e n ő , házalni já r ó falusi nép szintén kevésb é ajánlatos. L e g ­ jo b b a k a m in él régebb en telep ült falvak , ahol a falusi élet századokon át a falu íratlan tö rv é n y e i szerint fo ly t és fo ly ik . É p p en ezért, pl.

n a g y urad alm ak bérestanyáin ál­

talában v é v e n em kaphatun k egé­

szen jó an y a g o t, m ert k k ó i k kü ­ lönféle tájakról verő d n e k össze és m ert n álu k h ián yzan ak a falusi életnek e g y b e fo g ó , zárt korlátai.

H o g y leh ető leg csakis helyszí­

nen, v a g y is m ag u k b a n a falvak b an gyű jtsü n k, azt külön k e ll hangsú­

ly o z n o m . N e m n a g y o n ajánlatos idegenbe v e tő d ö tt falu siaktól, pl.

főváro sb a kerü lt cseléd ektől, há­

za ló k tó l, h a d ifo g ly o k tó l g y ű jte ­ n ün k. O tth o n u k tó l elszakadt em ­ berek annyira kiesh etnek o tth o ­ n u k zenei közösségébő l, h o g y m ég előadásuk is m e g v á lto z ik . . . a da­

lo k valóságos életét, fu n k ció ját csakis közösségben fig y e lh e tjü k m eg.

M in d e zek a m egszorításo k per­

sze n em föltétlen ü l tilto k . . . M indössze azt jelen tik , h o g y a jo b b a t ne szalasszuk el a kevésb é jó k ed véért és h o g y a nem egészen kifogástalan h e ly r ő l kerü lt an ya g ot n a g y o b b k ritik áv al, gyanakvással fo g a d ju k .

F öltétlen ü l tila lo m azonban a k ö v e tk e z ő : ú riem b erek tő l sehol és

74

sem m ikor n em szabad, m ert nem lehet népzenét g y ű jte n i . . .

A m ai népzenekutatás m ár m el­

lőzhetetlen fö lté te ln e k tek in ti a fo ­ n ográffal v a g y gram o fo n n a l v aló gyűjtést. T u d o m á n y o s szem pon t­

ból tu lajd on kép p en csak a z igazán hiteles a n ya g , am irő l fö lv é te l is készült. L e g y e n b á rm ilyen ü gyes is a le je g y z ő , b iz o n y o s ap rób b fi­

n om ságokat (futólagosan elsuhanó hangokat, csúszásokat, az é rté k v i­

szon yokat leg a p ró b b részletekig m enve) n em je g y e z h e t le egészen pontosan, m ár csak azért sem, m ert ezek az — első tekin tetre im - pon d erabiliákn ak látszó — aprósá­

g o k előadásról előadásra v á lto z ­ nak; akárhányszor ism ételtetjük is

75

el a d a lla m o t: ha a fő h a n g o k n em is, de ezek a kisebb díszítőelem ek m inden alk alo m m a l m ások lesz­

nek. T eh á t le g jo b b esetben csupán an n yira-am en n yire jó á tla g fö lje g y - zést érhetün k el, de am ely v ég e red ­ m én yben o lya n form áb an m utatja a d allam ot, a m ilyen b en tulajd on ­ kép p en sohasem v o lt m e g .” A fo ­ n o g ráf em ellett a hangszínt is m e g ­ őrzi, am i azért fon tos, m e rt ezt

„e g y á lta lá b a n n em lehet le jeg y e z­

ni, m ert nincs erre a célra jelrend­

szerünk” . A fo n o g rá f to vá b b i haszna: id ő t és fáradságot takarít m e g , „h iszen n em tízszer v a g y hússzor, hanem csak eg yszer k e l l . . beleén ek eltetn i a d a l t . . T o v á b ­ bá: a fo n o g rá f-fe lv é te l lejeg yz ésé- 76

nél lassúra állíthatju k a forgási se­

bességet . . . ezzel a fogással na­

g y o n b o n y o lu lt v a g y alig hallható cifrázatokat, ritm u sk ü lön bség ek et akkora pon tossággal je g y e z h e tü n k le, m in t term észetes ének akár- hán yszori m egh allg atásával is so­

ha. És v é g ü l: a fo n o g r á f e g y ik e a le g jo b b seg ítő -eszk ö zö k n ek annak az ideális céln ak elérésére, h o g y a szu b jek tív elem et leh ető leg k ik a p ­ csolju k n ép d a lg y ű jtő és népdalta­

n u lm án y o zó m u n kálatain k fo ly a ­ m án.”

A rra is k ö rü ltek in tő választ ka­

p u n k a cik k b en , h o g y m i le g y e n a gyű jtés célja. Á ltalán o s e lv , h o g y m inden fe lje g y z e n d ő , am i n ép ze­

nének m inősül. G yan akvással k e ll

77

tehát fo g a d n i azt a népdalt, am it csak e g y e m b er tu d a faluban, s fe l­

teh ető , h o g y m ásutt tanulta. D e az ig a zi népzenei a n y a g o t is m eg k e ll rostálni. Sokszázra tehető u gyan is azok n ak az általánosan el­

terjed t d alok n ak a szám a, am elyet m in den vid ék en e g y fo rm á n éne­

k e ln e k : ily e n e k tö b b szö ri fe lje g y ­ zésére kár id ő t pazarolni. L e g fo n to ­ sabb a rég i stílusú d a lla m o k fe lk u ­ tatása. „ C s a k h o g y éppen e zek e t a legn eh ezeb b m egk ap n i, hiszen m ár ú g y szó lvá n csakis ö reg ek tu d n ak b e lő lü k valam icsk ét.” A széles lá­

tó k ö rű , történ eti kérdésekre is k i­

tek in tő n ép zen ekutató álláspontja tü k rö ző d ik B a rtó k n a k abban a tanácsában, h o g y „ é p p o ly szü k -

78

séges v o ln a ré g i m ű d a lo k m in él tö bb népi variánsának a felfed e­

zése” .

A szính elyre k iv o n u lt g y ű jtő n e k B a rtó k v éle m é n y e szerint elsősor­

ban az asszon yokat k e ll m egszólal­

tatni^: „ . . . tö b b et tu d n ak és m e g ­ b ízhatób ban is énekeln ek, m in t a férfia k ” . A b izalm atlanság eloszla­

tására, a kedvcsinálásra is szám os b evált ötletet id éz fe l saját tizen­

két éves g y ű jtő i m ú ltjábó l.

K ü lö n m eg g o n d o lás tárg ya, h o g y m i kerü ljö n a fo n o g r á f tö l­

csére elé: elsősorban a cifrázott, g azdago n díszített d allam ok , m ajd a hangszeres zene, s csak ezek után az egyszerű b b , hallás után is k ö n y - nyen leírh ató d allam ok . N e m hiá-

79

n y o zn ak a tanácsok a fo n o g rá f k e ­ zelésére v o n a tk o zó a n sem.

A k ö v e tk e z ő n a g y o n fon tos, elégszer nem h an gsú lyo zh ató k ö ­ v etelm én y : „ A fo n o g rá f használa­

ta . . . n em m en ti fe l a g y ű jtő t . . . a helyszíni lejeg yzés kötelezettsége a ló l.” K ö vetk ezetesen to rzíto tt h a n g o k , egyes érthetetlen sz ö v e g ­ részek, m aga a gyű jtés m enete, am elyn ek áttekin thetősége elen­

g edh etetlen a varián sok kutatásá­

hoz, csak a helyszíni le je g y z ő fü ­ zetek b ő l rekon struálhatók.

A dallam on és szö v eg en k ív ü l szám os e g y é b adatot is rö g z íte n i k e ll: az énekesekről, az énekes és a dal kapcsolatáról, a dal fu n k ció já ­ ró l a falu életében. M in t k ö v e te n d ő 80

példát id ézi B a rtó k a k iv á ló rom án folklo rista, B railo iu Fogaras m e­

g y e i siratóg yű jtem én yén ek e g y részletét, és B railo iu 1932-ben k i­

adott m ódszertani cik k én e k e g y m intaszerű k érd ő ívét.

N e m elég a d allam ot e g y alka­

lo m m a l felven n i. Igazi életét ak k or tan ulm án yozh atnán k, ha tö b b , k ü ­ lö n b ö ző k o rú énekestől is fel tud­

nánk je g y e z n i, ha a gyű jtést m e g ­ ism ételnén k n éh án y nap, és e g y ­ két é v tized m ú lva , u g y an a zo k n ak és más énekeseknek előadásában is.

B a rtó k azzal a keserű gon d olattal zárja le ezt az írását, h o g y m íg a n épd algyűjtés — m e g felelő anyagi fed ezet híján — világszerte akado­

zik, ann yi p én zt ford ítan ak évente

6—V 81