A M ÚLT MAGYAR TUDÓSAI FŐSZERKESZTŐ SZABADVÁRY FERENC

A M Ú LT M A G YA R TU D Ó SA I

FŐSZERKESZTŐ

SZA BA D V Á RY FERENC

Krenner József (1839-1920) Machik Mária festménye

N A G Y BÉLA

KRENNER JÓZSEF

MTAK

0 00056 61700

s m

AK A D ÉM IA I KIAD Ó BU D A PEST

05220

Megjelent

a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával

M AG VAR T Ü D Om á n y o sa k a d é m i a

K Ö N Y V TÁ R A

ISBN 963 05 7361 X Kiadja az A kadém iai Kiadó Rt.

1117 Budapest, Prielle K ornélia u. 19-35.

Első m agyar nyelvű kiadás: 1996

© N agy Béla, 1996 M inden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,

a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, v alam int a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

Printed in H ungary

M. TŰD. AK ADÉJMIAKÜN Y V I Alt A

TA RTA LO M

Gyerm ekkora

Krenner József és Eötvös Loránd barátsága Iskolai tanulm ányai

Pályakezdés, családalapítás Lobkow itz herceg kövei A Nem zeti M úzeum világhírű

ásványgyűjtem ényének létrehozója Krenner József és Sem sey A ndor

találkozása

Népszerűsítő és tudom ányos m unkássága Akadém iai és tudom ányszervezői

tevékenysége

O ktatói, nevelői m unkássága Krenner József életm űve

Krenner József szakirodalm i munkássága Krenner József életrajzi adataival

foglalkozó szakirodalom

7 15 18 24 36 53 97 101

105 113 122 138

150

GYERMEKKORA

A m agyar ásvány tan v ilág v i­

szonylatban is ism ert legna­

gyobb kutatója K renner Jó zsef volt, akinek a tudom ányos m un­

kásságát m ár életében, nem csak az európai, hanem a többi konti­

nens kultúrnem zetei is elism er­

ték, és a ásványtan tudom ányá­

nak nagyjai közt tisztelték. V izs­

gálati eredm ényeit a legm egbíz- hatóbbaknak fogadták el, azok - egyéb k u tatási ered m én y eivel együtt - m int alapértékek beke­

rültek a n em zetk özi szakirod a- lom kézi- és tankönyveibe.

Krenner József Budán, a V ár­

ban született. Születésének pon-

tos idejét nem ism erjük, m ert az az egyházi anyakönyvben nin­

csen feltüntetve, csupán a keresz­

telés időpontja: 1839. március 3.

A budavári Koronázó Főtem p­

lomban keresztelték, keresztany­

ja gróf Buttler Katalin volt. Atyja ugyancsak Krenner József, tem p­

lomi aranyozómester üveg-, mű- tárgy- és festm énykereskedéssel foglalkozott. A família a régi bu­

dai német patrícius családok kö­

zé szám ított. Édesanyja, Stein­

häuser Anna fiatalon özvegység­

re jutott és újból férjhez ment. El­

ső férje Jacob József szintén budai üvegkereskedő, aki több gyer­

mek hátrahagyásával egészen ko­

rán, 30 éves korában, a budai ko­

lerajárvány idején halt meg.

Krenner József szülei igen te­

hetős vagyoni helyzetben voltak,

számos házuk, üzletük, raktáruk és m űhelyük volt a V árban, a Vízivárosban és a Tabánban.

K renner Józsefnek is két háza volt a V árban az Ú ri u tcáb an , egy pedig lent a vízivárosi Isko­

la u tcában . M in d h áro m h áz a mai napig jó állapotban fennáll.

Ezeken kívül a család n ak k i­

terjed t sző lő ik v o ltak a Sas-h e- gyen és a R ózsadom bon.

A szü lő k eg y b ek elé sek o r az asszonynak m ég előző h ázassá­

gából négy leánygyerm eke volt.

H árom év m ú lva, 1835-ben m eg szü letett K ren n er K atalin , Jó zsef egyetlen éd estestvére. A kislány gyenge alkatú, törékeny gyerm ek v o lt, 1845-b en le z u ­ han t a h in táró l, ö sszetö rte m a­

gát és egy év m ú lva 1846-ban , 11 éves korában m eghalt.

Krenner József gyerm ekkorá­

ról kevés adat m aradt vissza, há­

rom érdekes képről kell em lítést tennem . Két- vagy három éves korában József nádor udvari fes­

tője (Liebe vagy Schrotzberg) ké­

szített róla egy bájos biedermeier életnagyságú képet, ezen Katin­

ka nővérkéjével együtt látható, am int spárgán egy cinegét tart a jobb kezében és a nővérkéje a fe­

je fölé hajolva átöleli őt (1. kép) K örü lbelü l a szabad ságharc idején készülhetett a m ásik kép, talán dagerrotíp ia, am elyen egyik m ostohanővérével (Jacob E u frozinával) és enn ek férjével (H aucke F erenccel) látható. A kis K renner Józsefen ezen a ké­

pen m agyar atilla feszül, nővére pedig gazdagon hím zett, rácvá­

rosi török női ruhába öltözött.

A z 1 8 5 1 -5 3 -a s év ekre tehető az a k ö v e tk ező d ag erro típ ia, m ely a fiatal K ren n ert 1 1 -1 3 éves korában h eged ű jével a ke­

zében ábrázolja, m elyről későb­

b i átfén y k ép e z és u tán részben k ézzel szín ezett m áso lato k m a­

rad tak fenn. (2. kép)

K ren n er Jó zsef korán m egta­

n u lt h eg ed ü ln i és m ire felnő tt, szinte m ű vésze lett e han gszer­

nek. O ly an jó l já tsz o tt, hogy m ár g im n azista k oráb an h eg e­

d ű sz ó ló k a t ad o tt elő a b u d ai tem plom okban, m isék alkalm á­

v al és z en e k aro k n ak is p rím ­ h eg ed ű s tag ja volt. F eln ő tt k o­

ráb an az O pera zen ekarában is szám os alkalom m al játszo tt, ha valaki az első heged ű sök közül m eg b eteg ed ett és ü zen tek érte, hogy „ugorjék b e ". Ez abban az

id őben tö b b szö r m eg tö rtén t, am iko r K ren n er Jó z se f m ár m int az Á sv án y - és Ő slén y tár v ezető je a N em zeti M ú zeu m épületében lakott, és az operae­

lő ad ásokat is az ehhez egészen k özeli K erep esi úti (m ai R ák ó ­ czi út) és a M úzeum k örú t sar­

kán lévő régi N em zeti Szín h áz épületében tartották.

A m ily en korán k ifejlő d ö tt Krennerben a hegedűjáték irán­

ti hajlam , ugyanolyan korán ki­

tű n t rajzk észség év el is. G y e r­

m ekkori rajzaiból sajnos sem m i sem m arad t fenn, de ép állapot­

ban v észelte túl az id ő k et az a leheletfinom tustollal rajzolt dí­

szítő keret, m elyet 16 éves korá­

ban - atyjának 74 éves korában tö rtén t elh a lá lo z á si év éb en - 1855-ben Tübingenben egy 24 x

17 cm m éretű , m erített p ap írra írt em lékvers köré rajzolt. A fia­

tal K ren n er u g y an is ez évb en T ü bingenbe u tazott m inden b i­

zo n n y al az o tt élő K ren n er ro ­ k on ság m eg láto g atására és ott m eleg b arátságo t k ötö tt egy H.

V. N eim burg nevű észak-ném et­

o rszág i jo g á sz h a llg a tó v a l, aki em lék ü l egy n y o lcso ro s verset dedikált az ifjú Krennernek.

A szülők - m inthogy a vasút­

vonal ez időben még nem volt - évente kétszer felutaztak Bécsbe g őzh ajóval, hogy ü zletü k szá­

m ára m ű tárg yak at és festm é­

n yeket vásároljan ak. A szü lők összeházasodásakor ugyanis az ad d ig kü lön-kü lön vezetett K renner- és Jacob-féle üzleteket és m ű helyeket egyesítették . A m ű tárgyak és festm én y ek igen

nagy kelendőségnek örvendtek, nem csak a b u d ai p olg árok , ha­

nem a Várban lakó arisztokrácia, valam in t a vid ékről felutazgató m ágnások körében is. Ezúton ju ­ tott kap csolatba a K renner csa­

lád báró Eötvös Józseffel. Kren­

n er m ár m int felsőbb osztályos gim nazista képességeivel és tu­

d ásával különösen k itü ntette m agát. M időn Eötvös Jó z se f a fia, Loránd m ellé em inens neve­

lőt keresett, választása K renner Jó zsefre esett; Eötvös előbb a szülőket, m ajd a fiatal K rennert kérte fel, hogy vállalja el az ifjú nevelését. Eötvös József a fiából m űvészt vagy tudóst szándéko­

zott neveltetni, de term észetesen tekintetbe kívánta ven n i a m ég gyerm ek Loránd később kibon­

takozandó hajlam ait is

K RE N N ER JÓ Z SE F ÉS EÖ TV Ö S LO RÁ N D BA RÁ TSÁ G A

E ö tvö s L o rán d g y e rm ek k o rá ­ b an a leg szo m o rú b b B ach -k o r- szak ü lte m eg a n em zet lelk ét, így teljesen céltalan és kilátásta­

lan le tt vo ln a az aty ja részérő l p o litik ai p ályára k észtetn i a fi­

ú t, ak iben n em so k k al k éső bb, gim názium i tanuló korában k o­

m o ly iro d alm i k észsé g m u ta t­

k ozo tt. H ogy K ren n er m iko r, m ely ik év b en k e z d ett a fiatal E ö tvö s L o rán d d al n ev e lő k én t fo g lalk o zn i, az p o n to san m ár nem álla p íth a tó m eg, d e v aló ­ szín ű , h o gy ez elég k o rán k ez ­ d ő d h etett és tarto tt E ötvös L o­

ránd k ü lfö ld i eg y etem i h a llg a ­

tói év ein ek b efe je zésé ig . F en n ­ m arad tak le v elek , m ely ek b en E ötvös L oránd külföld i eg y ete­

m i h a llg a tó i év e i a la tt h ű ség e­

sen b esz á m o lt K ren n ern e k ta­

nulm ányai egyes részleteiről is A tanítvány és a szellem i irá­

n yító k ö zö tt a leg ő szin téb b b i­

zalom tól átfűtött, halálukig tar­

tó m eleg barátság alaku lt ki.

Ez a barátság kettejü k között annyira intim volt, hogy Eötvös Loránd indítványára, m ár fiatal k o ru k óta, eg y m ást b ecen é v en szó lították , m égp ed ig ahogy an a z t E ö tv ö s L o rán d k ieszelte, eg y m ást saját n a g y ap ju k k e ­ resztn ev én k ellett b ecézn iü k , íg y lett K ren n er Jó zsefb ő l

„G y u ri" (m iv elh o gy n ag y ap ját G yörg yn ek h ívták ), E ö tvö s Lo- rán d b ó l p ed ig „ N á c i" (m iv e l­

hogy az ő nagyapja Ignác volt).

Ezek előism erete nélkül az Eöt­

vös Loránd és a K renn er József k ö z ö tt v á lto tt le v elek és íro tt ü zen etek m egszó lításai és a lá í­

rásai eg y szerű en érth etetle n ek v o ln án ak , k ü lö n ö sen azo k, am ely ek n y o m tato tt n év je g y e­

ken tö rtén tek , és a m ely ek b ő l szám os péld ány m arad t fenn.

ISK O LA I TA N U LM Á N YA I

É rd ek es, hogy a fiatal K ren n er m aga sem készült kezdetben ki­

fejezetten tudom ányos pályára, 1859-ben Bécsbe m ent és b eirat­

kozott az 1859/60-as tanévre az o ttan i T ech n isch e H o ch sch u le ép ítészeti karára, ahol a száraz­

fö ld i ép ítészetet, a rajzo lástan t és a k ém iai tech n o ló g iát h a ll­

gatta. M inden bizonnyal az épí­

tészeti pályán vélte kiváló rajz­

készségét kam atoztatni.

E rrő l és az ép ítészeti szakon v ég z ett tan u lm án y airól n a g y ­ szerű d o k u m en tu m o k ta n ú s­

kod nak . F en n m arad t az ép íté­

szeti rajz v ázlatk ö n y v e és n é ­

hány nagym éretű arch itekton i- kus vizsgarajz, m elyekből m eg­

állapítható, hogy m ennyire k o­

m olyan vette ebbeli adottságát.

A v ázlatk ö n y v belső b o rító ján ez áll: „B au k u n d e W ien 1 859", vagyis a v ázlatk ön y v az é p íté ­ szeti tan szék ek en o k tato tt tárgy kö rö k k özü l az ép ítéstan gyakorlására szolgált. A hallga­

tóknak n y ilv án v aló an gyakran kellett a tan szék ek vezetésév el k irán d u ln iu k B écs k ö rn y ék ére (3. kép), és o tt lak ó h ázak at (4.

kép), n y araló k at, g azd aság i épületeket, továbbá épületek és ép ítm én y ek szerk e zete it, fű tő- berend ezéseit, vízm ű veket, ka­

pukat, kutakat tanu lm ányozni­

uk és lerajzo ln iu k . M in d errő l m egkapóan b eszél a v á z la t­

könyv, m ely a továbbiakban ar­

ról is tanúskodik, hogy K renner 1860-ban M ag y a ro rsz á g o n is fo ly tatta g a zd aság i ép ü letek , m ag tárak stb. le ra jz o lg a tá sá t, k iv ált a palócföld ön (5. kép) és a M átrában, olykor a D u n ántú ­ lon. Szerepel a vázlatkönyvben a pesti G anz G épgyár tető szer­

k ezeti v ázlata is. A m i pedig m ég ren d k ívü libbé teszi a váz­

latkönyvét, az a részben karikí- ro zo tt, részben k om oly je lle m ­ zésk ént k észü lt em beri figurák rajzb eli n ag y szerű ség e. A m o ­ d ellek eg y részt b écsie k , m ás­

részt palócföldiek.

K renner József alapterm észe­

tében is hum or rejtőzött. A zon­

nal észrevette a tém a hum oros oldalát, és am i m ár eleve is d e­

rű s volt, ann ak élcét rem ekü l tudta m ég fokozni és a benne le­

vő m u latságost m ég jo bban k i­

d om borítani. E k ép ek m in d en ­ kit nevetésre késztetn ek. A k o­

moly tárgyú figurális képek kö­

zött (am ilyenek a szép női kép ­ m ások) van n ak k u ltú rtö rtén eti becsű rajzok is. Ilyenek a m átra- vidéki, palócföld i m agyar férfi­

ak alakjai (6, 7. kép) akkori vise­

letűkben, a h o m o k teren y ei ha­

rangláb rajza (8. kép), a pesti vá­

rosligeti tó kis tájképe háttérben az óbudai h eg yekk el. A b écsi hallgatói kötelező tanrajzok k ö­

zül m egm aradt négy db 80 x 54 cm -es m éretű rajzlap . E zek k ö­

zül három az ógörög o szlo p faj­

tákat és ezek vetületeit ábrázol­

ja leh eletfin om ságú , p azar k i­

d olgozású tu sto llrajzb an , a n e­

gyedik pedig épületfödém -szer- kezeti, fageren d a-csatlak ozáso-

kát g on d o s ak v arell szín ezés­

ben. M ind a négy lap bal sarkán a tanszéki tanársegéd láttam ozó aláírása és a dátum látható.

Itt jeg y zem m eg, hogy K ren- ner Jó z se f m ár fiatal korában a n n yira ra jo n g o tt a „ S án d o r"

n év ért, h ogy azt ö n k én y esen felvette a Jó z se f m ellé m ásod ik k eresztn év n ek . A késő bb m a­

g yar és n ém et n y elv en m eg írt értek ezésein ek , cik k ein ek a szerzőjéül, valam int a névjegye­

in, levélaláírásaiban és egyebütt is állan d ó an K ren n er Jó z se f S án d o rt (Jo sep h A lex an d er K ren n er) tü n te te tt fel, h o lo tt a keresztlevelében ez a bejegyzés van: „Joseph, Ignaz Joannes Ne- p o m u k".

K renner a bécsi tanulm ányait nem folytatta. Szem e előtt n yil­

vánvalóan új eszm ényképek le­

begtek, enn ek tudható be, hogy a tü bin g en i tu d o m án yegy etem te rm é szettu d o m án y i k arára iratk o zo tt b e. F o g ék o n y lelk ét ettől k ezd ve a tu d om ányos p á­

lya v o n zo tta, a fö ld tan , az ő s­

lénytan és az ásványtan. A föld­

kéreg k ialak u lása tö rtén etén ek és a b e n n e rejlő ism eretek n ek lelk es k u ta tó já v á vált, m ely ek közü l k ü lö n ö sen az ásv án y tan m űvelése azután m ár m arad an­

dó cé lk itű z é ssé v ált szám ára élete végéig.

PÁ LYA KEZD ÉS, C SA LÁ D A LA PÍTÁ S

1863-ban a bécsi G eologische Reichsanstalt évkönyvében Kren- ner József közzétette első tanul­

m ányát a budai diluviális m ész­

kő pizolitos szerkezetéről, és még ugyanebben az évben a M agyar­

honi Földtani Társulat M unkála­

taiban megjelentette Ajnácskő ős­

em lőseiről rajzokkal illusztrált geológiai és paleontológiai érte­

kezését. Ezekhez a m unkáihoz feltétlenül szükséges volt már egyetemi hallgatói évei alatt kellő előtanulmányokat végeznie.

Egy évvel később 1864. július 6-án nevezték ki - a budai O r­

szágház utcában - az egyetem i

nyom da épületében levő m űe­

gyetem ez évben szervezett külön ásvány- és földtani tanszékére H offm an Károly tanár m ellé ta­

nársegédnek.

A Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének könyvtárában bőrbe kötve őrzik Krenner vaskos kötetet kitevő, ap­

ró betűivel teleírt kézírásos és sok finom rajzzal illusztrált geológiai előadási jegyzetét, mely 1864-ből, tanársegéd korából származik, és amelyet Hoffman Károly előadá­

sának felhasználásával készített.

Ugyanebben az évben értekezést jelentetett meg az amerikai allanit (ortit) jegec alakjáról.

Korán nősült. 1865 február 6- án feleségül vette az 1843. április 18-án Zágrábban született, 22 éves m ándoki M achik Mária fes­

tőm űvésznőt. A házasságkötés Budán történt. Ebben az évben m ég egy nyári szem esztert hall­

gatott Tübingenben, földtanból, őslénytanból, állati sejt- és alak­

tanból, növénytanból és növény­

anatóm iából. Tübingenbe a fele­

sége is elkísérte, aki az ott töltött napokról ném et nyelvű jegyző­

könyvet vezetett. Ebből idézek néhány érdekes részt, Krenner Jó­

zsef dédunokája, Gánoczy M ária festőművésznő fordításában:

1865 május 14. Tübingen:

Végre elértük a falu t... A kőbá­

nya után érdeklődtünk, amely­

nek jurakori liászrétegei m ár nem voltak messze innen és az oda vezető út m entén az ammoniták óriás nagy kövüle­

teit csodáltuk, amelyek csopor­

tosan felhalmozva egymás he- gyén-hátán feküdtek.

N os, am ikor a kőbánya tövé­

hez értünk, én sok keresgélés után a nagy N autilust m egta­

láltam, am elyről m ár az egye­

temen is említést tettek. Mikor m utattam Krennernek, m in­

denáron ki akarta kalapálni, de a feladat túl nagy volt és a nap is már búcsúzott; ebből követ­

kezett, hogy hazafelé kellett vegyük utunkat. U gyanazon irányban m entünk visszafelé, ahogy jöttünk. Az úton kis, fia­

tal kerek sapkás parasztlá­

nyokkal találkoztunk, 14-15 évesek lehettek, akik csokrai­

kat az úton elhagyták, mintha csak azt akarták volna, hogy mi azt felvegyük, amit néhány virággal meg is tettünk.

Május 18.

Délután Krenner Jettenburgba m ent, hogy elhozza a Nauti- lust; gondoltam, hogy este előtt nem látom m ár őt, mert na­

gyon jól tudtam, milyen herku- lesi munka azt az óriáscsigát a szikladarabból kivésni. Nekem egész más irányú elfoglaltsá­

gom volt; egy akvarellképet festettem , m ialatt Krenner az erdőszéli kőzetmaradványt fel­

kereste. De mily nagy volt az öröm öm , m ikor Krenner még világos nappal a zsákmánnyal megjött, mely közel Vi mázsát nyomott és egy tűzpiros csigát is hozott még a tetejébe. Egyik csoda a másik után.

M ikor ma korán felébredtem , felm ondtam a botanikafelada­

tot K rennernek, aztán m ind ­

ketten csodacsigánkhoz siet­

tünk, és form ái kiem elése vé­

gett leráspolyoztuk a m ég rá­

tapadt kőzetet, aztán hogy m egszabaduljon a portól, le­

m ostuk. Ah m ilyen felem elő gondolat! Ha a csiga megfelelő lenne a pesti m úzeum nak, mi is hozzájárulunk a term észet- tudomány fejlesztéséhez, mert m agam at is beleértem , hiszen az én mineralógusomnak m in­

denben segítségére vagyok.

Ma m eglepett Krenner az első cseresznyével. 6 órakor haza­

jött az előadásokról, akkor raj­

zoltunk és beszélgettünk a múltról késő éjszakáig.

Ugyanez év augusztus 10-én a vi­

lághírű Q uenstedt professzornál megszerezte a természettudomá­

nyi doktori fokozatot. Érdekes en­

nek a történetét a felesége naplója alapján is megismerni. Ezért idé­

zem az ide vonatkozó részeket:

Augusztus 9.

Ez az utolsó előtti nap a dokto­

rátus letételéig, nos jól kell őt tartanom , testben és lélekben m egerősítenem . Egy üveg raj­

nai bort hozattunk, gyertyák­

ról gondoskodtunk, hogy utol­

jára még mindent em lékezeté­

be véssen, mert holnap lesz az írásbeli vizsga, éspedig felü­

gyelet m ellett; nos - ahogy Krenner mondja - ez lesz az ő 72-ik vizsgája, tehát ilyesmihez ő már hozzászokott, ha ugyan ezt egyáltalán meg lehet szok­

ni. Ma a francia kisasszony, m ikor hozzá m entem , éppen

bep akolt nővére szám ára, hogy őt egy gyógyfürdőbe küldje, m inthogy (szegényt) görcsei nagyon megviselték.

Augusztus 10.

M a vívja a jó Krenner a hév csatát a tudom ánnyal, hogy a váratlan kérdésekre m eg tud­

jon felelni.

Délben szegény Krenner töké­

letesen kimerülve jött haza; há­

rom kérdésre m ár m egfelelt, most újabb csatára indult. Egy­

szerre csak jött a postás és le­

velet hozott Bulkovichtól, aki m egint biztosított a m úzeum i állásról. Nos hát megvan!

Augusztus 10.

Estefelé alig győztem m ár ki­

várni az ifjú doktort; mikor az­

tán a lépcsőn elébe mentem, vi­

dáman már m int doktorné asz- szonyt üdvözölt, e cím hez a boldogságtól azt se tudtam , m ilyen m éltó arcot vágjak; ő meg az ügyhöz illő nyugalom­

mal és egyszerűséggel jött fel­

felé, hozván a babért, hogy az valóban felem elő volt. Nem volt rajta frakk, sem lakkcipő, se glaszékesztyű, am it viselt m indkettőnk ízlése szerint va­

ló tiszta és takaros volt, egy értelmes fővel koronázva.

Paleontológiai tárgyú doktori ér­

tekezésében Szob környékének harmadkori üledékeivel foglalko­

zott. Címe: Die tertiar Form ation von Szobb, am ely Tübingenben nyomtatásban is megjelent.

1866, augusztus 4-én született m eg első gyerm eke, a későbbi Tardos Krenner Viktor festőm ű­

vésztanár és drám aíró. U gyan­

csak ez év novem ber 30-án a helytartótanács kinevezte a Nem ­ zeti M úzeumba természettári őr­

segédnek évi 630 forint fizetéssel, 120 forint lakbérrel és 20 forint tű- zifailletm ény-m egváltással. Fela­

data volt, hogy az állattárban a csigákat, az ásványtárban pedig az orictog?iostikus gyűjteményt ke­

zelje. Főnöke ekkor Hantken Miksa volt m úzeumi őr beosztás­

ban.

1868-ban megszületett Ilona le­

ánya, ki később benedekfalvi Luby Sándor költő és hírlapszer­

kesztő felesége lett.

H antken M iksát 1869. szep­

tem ber 28-án a Földtani Intézet

igazgatójának nevezték ki, ezért Krennert ugyanez év novem ber 4-én tiszteletbeli őrré léptették elő. 1870. január 22-én ideiglenes őr lett, július 28-án pedig végle­

gesített múzeumi őr

1870. október 1-én kinevezték a műegyetem ásvány- és földtani tanszékére egyetem i tanárnak Wartha Vince helyére, aki a vegy- iparm űtani (kém iai technológia) tanszék katedráját foglalta el. Ez időtől kezdve Krenner József ket­

tős állást töltött be.

Mint az ásványtár vezetője, is­

merve a tár szegényes gyűjtem é­

nyi anyagát, m indjárt kezdetben egy nagyobb ásványgyűjtem ény m egszerzésére gondolt. C sakha­

mar tudomására jutott, hogy két világhírű külföldi ásványgyűjte­

m ény van éppen eladóban. Az

egyik Krantz bonni ásványkeres­

kedő híres m agángyűjtem énye volt, a másik a Lobkowitz hercegi családé, m ely a hercegi család csehországi, bilini palotájában volt elhelyezve. K renner főként az utóbbit szerette volna m egsze­

rezni, m ert az nagyon sok ritka­

ságot tartalm azott éppen a m o­

narchia területén található - így m agyarországi - részben m ár nem művelt bányákból is. Tervét elfogadtatta Pulszky Ferenc nem ­ zeti múzeumi igazgatóval, aki az országgyűléssel is megszavaztat­

ta a Lobkovitz-féle gyűjtem ény vételárát, 35 ezer forintot. Ennek kalandos történetét Móra Ferenc

„Egy cár, akit várnak" c. novel- láskötetében írta m eg, s talán nem felesleges, ha itt ezt a részt teljes egészében idézem:

LO BK O W ITZ H ERC EG KÖ V EI

1870-ben, m ikor P u lszky Fe­

renc egyéves igazgatója volt a N em zeti M úzeum nak, azt je­

lentette neki K ren n er Jó zsef, az ásványtár őre, h ogy eladó a L obkow itz h erceg ásv án y ­ gyű jtem énye, am ely v ilág h í­

rűvé tette a főúr b ilin i k asté­

lyát. Szak em berek ú gy tud­

ták, hogy a negyvenezer dara­

bot m eghalad ó g y ű jtem én y m indjárt a bécsi udvari m úze­

u m é u tán k öv etk ezik, de egyik-m ásik ritkaságával meg is haladja azt. V an benn e há­

rom ezer d arab csiszo lt d ísz­

kő, s abban a k varc-család

minden tagjának olyan képvi­

selete, am ily en n in cs több a világon. Ezt an nyira féltette az öreg L obkow itz herceg, hogy akárm erre járt a birtoka­

in, m indig m ag ával hurcolta egypár kocsin. (A z egész gyű jtem énnyel nem teh ette ezt, m ert nyo lcszáz m ázsát nyom ott, és tizen egy vasú ti kocsit töltött meg.)

1868-ban azonban az öreg ex- cellenc elköltözött oda, ahová még a herceg ek is csak a csontjaikat vihetik, de a dísz­

köveket nem . A fejed elm i g yű jtem ényt eg y ik lányára hagyta, valam i tiroli grófnéra, az pedig pénzzé akarta tenni, kérvén érte harm incötezer fo­

rintot. Ennél olcsóbban m ár igazán nem leh etett elk ó ty a­

vetyélni, tekintettel arra, hogy az öreg Ján os hercegn ek, aki egész életén keresztül gyűjtöt­

te, k észp én zben belek erü lt egy neg yed m illió forintjába.

M ivel azonban a hitbizom ány örököse nem vo lt hajlan d ó m ásnak a kincseit tartogatni a kastélyban, a grófn ő k én yte­

len volt vevőt keresni rájuk.

A bban az id őben azonban harm in cötezer forin t ijesztő sum m a volt, ásvány keresk e- dő-cégek nem is gondolhattak ilyen üzletre, csak két kom oly vevő jelentkezett: egyik a bé­

csi udvari ásványkabinet, m á­

sik a szerb kormány.

P ulszky Ferenc m int a sze­

gény kis N em zeti M úzeum ig azg ató ja, ezekk el föl nem vehette volna a versenyt. Sze­

rencsére segített neki Pulszky Ferenc, a befo ly áso s kor­

m ánypárti képviselő, a pénz­

ügyi bizottság előadója.

Először is Eötvös Józsefet ke­

reste föl, a kultuszm inisztert, egykori forradalm ár társát és m ostani gazdáját: a m úzeum i igazgató azonban nagyon rossz kedvében találta a minisztert.

- Szó sem lehet róla, barátom - jelentette ki kereken. M ikor ötezer falu v an isko la nélkü l az országban, akkor az én tár­

cám ból nem futja luxus gyűj­

tem ények vásárlására.

Ez olyan érv volt, ami ellen nem igen lehetett hadakozni.

De Pulszky se az az ember volt, aki előtt mindjárt elapad a víz.

- N ini - gondolta m agában hiszen ez n em is az E ö tvö s

Pepi reszortja. Az ásván yt bá­

n yásszák, a b án y ászat p ed ig a pénzügym iniszterhez tarto­

zik. G y erü n k csak L ó n y ay M enyhérthez.

L ó n y a y M e n y h é rth e z b e ­ ju tn i is m ű v ész e t v o lt, m ert k ö rü lv e tte m a g á t m in d e n ­ féle c e rb e ru so k k a l, a k ik n e k az v o lt az ü g y k ö re, h o gy le­

h a ra p tá k a b e fe lé ig y ek v ő in stá n so k fejét. D e h át a p é n z ü g y i b iz o tts á g e lő a d ó ­ já n a k m é g se le h e te tt ú tjá t állni.

- N ag y ü zletet h o zo k , k e­

g yelm es u ram - k ezd te P u lszky , ak i tu d ta, h o gy Lónyay kulturális dolgokban ig en m ed v eszív ű férfiú , el­

lenben az ü zlet lépvesszőjére könnyen rácsalogatható.

T eh át nem is azzal érv elt, hogy m ilyen kulturális érdek a g y ű jtem én y m eg v ásárlása és m ily en n ag y sze rű e n re n ­ d ezték azt o ly an v ilág h írű m in eraló g u so k , m in t M ohs és R eu ss, h an em b e b iz o n y í­

totta L ó n y ay n ak , h o g y m ég tán a d eficitet is el leh et tü n ­ tetni, ha m eg v eszi a m ag yar állam a bilini hagyatékot.

- R ongyos harm in cö tezer fo­

rint? - n ev e te tt fan y alo g v a Lónyay. - Barátom , az őfelsé­

ge szem élye k örüli m in iszté­

rium egész évi költségvetése se tesz többet.

- J ó , jó , k eg y elm es u ram , de annak a haszna se több, a szó k öztü n k m arad jon. Ellen ben ha a Lobkow itz-gyű jtem én y- re adsz h arm in cö tezer forin ­

tót, én a z ért ad o k n ek ed h á­

rom százezret.

- H ogyhogy?

- K é rle k a lá ssa n . A k v a rc- g y ű jte m é n y t ela d o m a B ri­

tish M ú zeu m n ak , az m eg ád érte ötvenezer p engőt. A k ő ­ zetgyű jtem ényt elad ju k a rá­

co k n ak a m á sik ö tv e n e z e ­ rért. A z ő slé n y ta n i g y ű jte ­ m ény t m eg v eszik a fran ciák sz á z e z e ré rt, a tö b b ié rt a m u sz k á k ad n ak sz á z e z re t.

V an a g eo ló g ia i cso p o rtb a n egy p o m p á s ic h th y o sa u ru s is, azt n ek ia d ju k a b é c si k a ­ b in e tn e k in g y en , h o g y m eg ne legyen b án tva, s azt b eso ­ ro z h a tja a tö b b i o sz trá k g e ­ nerális közé.

- D e h át akkor m i m arad ne­

künk? - hüledezett Lónyay.

- H át az erkölcsi haszon, k e­

g yelm es u ram - k a csin to tt Pulszky.

- H át jó - m o so ly o d o tt el Lónyay, am i igen ritkán esett m eg vele - , engem m eggyőz­

tél, fárad j át az á lla m titk á ­ ro m h o z, ő k észíti sa jtó alá a költségvetést, add át n ek i az ü zenetem et, hogy ezt a rend ­ kívüli tételt illessze bele.

P u lszky m ég h álálk o d n i akart, de a m iniszter gyöngé­

den k ito lo g atta az ajtó n , a z ­ zal, hogy sz ó t se érd e m el a dolog, örül, h ogy szolg álatot tehet a hazának is, neki is stb.

- Isten em , m ily en n aiv ak ezek az álla m férfia k - h úzta félre a szája sarkát a m úzeum ig azg ató ja, m ik o r k ív ü l v o lt az ajtón.

U gyanakkor a m iniszter is el- p itty e sz tette a sz á já t, m ikor m agára csukta az ajtót:

- H allatlan, m ilyen szam arak ezek a tudósok!

A tudós pedig egész biztos volt a dolgában. A Lónyay államtit­

kára G raenzenstein G usztáv volt, szintén néhai forradal­

m ár, pertu barát Pulszkyval, m indenekfölött pedig vérbeli mineralógus, selmeci és oravi- cai bányaigazgató valam ikor és jeles szakíró. Pulszky biztos­

ra vette, hogy az állam titkár m indjárt a nyakába borul, ha meghallja, miről van szó D e biz az nem azt tette, h a­

nem a saját n yak át kezd te el csav arg atn i, m in t ak it n a­

gyon szorít a gallér. U toljára aztán elnevette m agát.

- Kedves öregem , nem akarok veled áp rilist járatn i, m eg­

m ondom a dolgot úgy, ahogy van. U gye neked azt m ondta a m iniszter, hogy az üzenetét add át nekem ? N ekem pedig az az ordré van kiadva, hogy aki az ő üzenetét hozza, akár­

ki legyen az, an n ak azt kell m ondanom , hogy nagyon saj­

nálom , de a költségvetés m ár ki van nyo m tatva, azon v ál­

toztatni m ár nem lehet.

- R en d b en van, b aráto m , csakhogy én nem vagyok ám akárki - horkan t föl Pulszky.

- A ztán m eg itt a k ataló g u s, nézd át, te értesz hozzá, nem vag y o ly an szam ár, m in t a gazdád.

A katalógu st valóban G raen­

zenstein állam titkár kezdte ol­

vasni, de aki a végén elszán ­ tan az asztalra ü tött, az m ár Graenzenstein volt, a bányász.

- Barátom , ezt vétek volna el- szalajtani. G yere velem a nyomdába.

A két úr együtt ment a nyom ­ dába, ott elkérték a költségve­

tés korrektúráját s beiktatták a rendkívüli tételek közé a Lob- kow itz-gyűjtem ény m egvéte­

lére harm incötezer forintot.

Csak amikor elbúcsúztak egy­

mástól, akkor futott át a hideg az állam titkáron, a m inisztere összehúzott szem öldökére gondolva.

- De vállalod érte a felelőssé­

get? - nyújtott kezet Pulszky- nak.

- H alálig - rázta a k ezét Pulszky.

Úgy gondolta, hogy m ost már körülbelül rendben van a do­

log. A pénzügyi bizottságban biztos a m am eluktöbbség.

Legföljebb Szontágh Pállal kell szót érteni, aki elvből mindent m egellenez, m ikor eszébe jut neki, hogy ő szállította negy­

venkilencben K ossuthnak a bankóhoz való papírt.

Szontágh m eg is ígérte, hogy nem csinál sem m i garabonci­

á s s Pulszky nagy léleknyuga- lom m al referálta a költségve­

tést a pénzügyi bizottságban.

Az ellenzék tám adott minden tételt és Lónyay m egvédelm e­

zett minden tételt, egészen ad­

dig, míg Pulszky haza nem ért:

- A L obkow itz-féle ásvány­

gyűjtem ény m egvételére har­

mincötezer fo rin t...

Itt a m iniszter fölállt és azt mondta:

- T isztelt b izottság , én ehhez a té te lh e z n em ra g a sz k o ­ d om . In d o k o lja m eg az á l­

lam titkár ú r és az elő ad ó úr, ha akarja.

Term észetesen Szontágh P ál­

nak se k ellett eg y éb. L átta, hogy itt n agy szerű a lk alo m k ín álk o zik a m in isz te r m eg- bosszantására, s olyan b eszé­

d et v ág o tt ki a m in eraló g ia n em zetfö n n tartó erejérő l, h ogy eg y h an g ú lag m e g sz a ­ vazták a tételt.

Az ülés után Pulszky odaállt a m iniszter elé, és akkor derült ki, hogy Lónyay M enyhért csakugyan naiv em ber volt.

- Haragszol, kegyelmes úram?

- kérdezte Pulszky.

- Igen, de nem terád - fújt dü­

hösen Lónyay. - G raenzens- teinre haragszom , m ert hitt neked.

- D e hiszen csak azt h itte el, am it te üzentél.

- Igen, de igazi állam férfi sem m it se hisz el írás nélkül.

- N o és az igazi állam férfi ígé­

rete? - k érd ezte csípősen Pulszky.

- Igazi állam férfi nem tartja m eg a szavát, csak az aláírását - fordított hátat a m ú zeu m ­ igazgatónak a m iniszter, ak i­

nek ilyen m egd öbbentő k o­

m oly vélem énye vo lt az ál­

lam férfiak aláírásáról.

M ost már csak az országgyűlés volt hátra, és Pulszky Ferenc hetekig szorongott az előadói székben. Hosszú és mérges bü­

d zsévita volt, Tisza K álm án vezette az offenzívát a kor­

mány ellen, nem volt olyan té­

tele a költségvetésnek, am ibe bele ne kötött volna, s egészen biztosra lehetett venni, hogy a N em zeti M úzeum sose látja a bilini kincseket. H iszen az el­

lenzéknek egyéb se kell, csak a Lobkow itz nevét m eghallja a Batthyány Kázmér neve után.

Tudniillik a költségvetésben közvetlenül az ásványgyűjte­

mény előtt a kisbéri uradalom ügye volt soron, am elyet a Bach-korszakban elkoboztak az em igráns negyvennyolcas külügym inisztertől. A kiegye­

zés után az örökösök kárpótlást követeltek, s ebben a kényes kérdésben kellett most a parla­

mentnek dönteni. Izgalmas vi­

ta kerekedett, volt név szerinti szavazás nagy lármával, amely még nagyobb lett, mikor az el­

nök az eredményt kihirdette.

Ezt a pillan atot használta föl Pulszky Ferenc az előadói székben.

- Egy ásványgyűjtemény meg­

vétele a N em zeti M úzeum , a bányászati és erdészeti akadé­

mia és m ás tanintézetek szá­

mára harm incötezer forint - hadarta sebesen. És m ivel az ördög se figyelt oda, mindjárt odakiáltotta a h atározatot is az elnöknek:

- Megadjuk!

Az elnök azonban, az öreg Som ssich Pál, nagyon alkot­

mányos em ber volt, ennélfog­

va kétségbeesetten megrázta a csengőt:

- Figyelmeztetem a Házat, hogy harm incötezer forintról van szó, a haza jelen körülm ényei közt nevezetes összegről...

B eszélhetett azoknak, m ikor jobb- és balold al egyform án azt kiabálta egym ás felé, hogy

„hazaáru ló k!". C sak P ulszky csinált tölcsért a két tenyeré­

ből, és m ost m ár erélyesen sü­

völtött rá az elnökre:

- Megadjuk!

íg y aztán az eln ök kénytelen volt kim ondani a határozatot.

A parlam en t m egvette a v i­

lághírű g y ű jtem én yt a M a­

gyar N em zeti M ú zeu m szá­

m ára. M ég p ed ig egyhan gú határozattal. M ásnap értesü l­

h etett is róla az ú jság o kbó l, hogy m ilyen okos dolgot vég­

zett ő most.

A N EM ZETI M Ú ZEU M VILÁ GH ÍRŰ Á SV Á N Y G Y Ű JT EM É N Y É N E K

LÉ TREH O ZÓ JA

A L obkow itz-gyű jtem ény m eg­

szerzésére vonatkozó összeg ka­

landos történetét az id ézett no­

vellából ism erjük. A vétel m eg­

történt, és Krenner szem élyesen utazott el a gyűjtem ényért Bilin- be. A 41 217 darabból álló gyűj­

temény csom agolásának és szál­

lításának körü lm ényeiről 8 né­

met nyelvű levél m arad fenn, am elyeket az O rszágos Széche­

nyi K önyvtár kézirattára őriz.

Ezekből K renner kiváló szerve­

ző m unkáját és szinte em ber- feletti m u nkabírását ism erjük meg. E zért a levelek többségét idézem - G ánóczy M ária fordí­

tásában - am elyeket K renner Pulszky Ferenchez, a N em zeti M úzeum igazgatójához írt.

Bilin 870. 3 .1 8 . M élyen tisztelt Igazgató Úr!

Nos hát itt vagyok Bilinben, miután hatalmas hótömegeken átgázoltam . Az ásványgyűjte­

mény oly csodálatosan szép, hogy végképpen nem tudom felfogni, hogyan lehetett ezt a pom pás gyűjtem ényt 30 ezer forintért átengedni. Nekem mi­

nimális árak alkalm azása m el­

lett is legalább %-ával drágább­

ra kellett volna értékelnem, el­

tekintve attól, hogy a herceg­

nek m agának is több m int 100 ezer forintjába került, ami ré­

szünkről aztán egyáltalán nem jöhetett volna számításba.

Ö n ezzel egy nagyon-nagyon jó ü zletet kötött és a nem zet Ö nnek nagy hálára van köte­

lezve.

Prágában id őzve m inden szükséges d ologról előzetes m egbeszéléseket folytattam , tárgyaltam , ajánlatokat kér­

tem , ú gy alku doztam , m int egy m egátalkodott kufár.

M eglátogattam a m úzeum ot, meggyőződtem a cseh hivatal­

nokok barátságos viselkedésé­

ről, estére m eghívót kaptam az Akadémia ülésére. Bemutatták Palackyt, akit m eglátogattam . Felvettem a kapcsolatot a cseh­

országi múzeumokkal.

Az előtt, am it a m úzeum m unkatársai létrehoztak, meg kell hajolnunk. M egszégyení­

tik a bécsi udvari m úzeum ot

is a pregn ánsan tu d om án yos irányzatukkal, beren d ezési (felállítási, építési, elhelyezési, kiállítási) m ódszerükkel, m ely nevezetesen zo o ló giái tek in ­ tetben kritikán felül áll. És mit hoztak létre g eo ló g iai vi­

szonylatban!

Bár a paleontológiai tárlóik el­

helyezésének techn ikájával egyáltalán nem értek egyet, am it bátork od tam k özö ln i is velük, de a követett elv az pél­

dam utató. A tu d om ányos m u nkatársaknak állam i k ölt­

ségen Angliába és Am erikába kellett utazniok, és valószínű, hogy az ottani racionálisan be­

rendezett m úzeum okat vették m intául. Sok m indent átve­

szek majd a csehektől, néhány dolgot viszont nem . D e tudo­

m ányos tekin tetben tú lszár­

nyalták a bécsi kabinettet.

K ih allgatáson voltam báró Sch rö ck in g ern él, a pénzügyi igazg atóság elnökénél, akit kértem, lenne szíves szolgálati úton rábírni L eitm eritz, vagy Saalz kerü leti igazgatóságát, hogy u tasítsák a kerü leti kia­

dókat arra, hogy üres dohány- és sziv arlád áikat térítés elle­

nében bo csássák ren d elk ezé­

semre.

Bilinbe érkezésem után, am i­

kor az ásván y ok bód u latától m agam hoz tértem , az összes gyárosnak és k isiparosnak ajánlatokat küldtem szét, m in­

denre, am i csak szü k ség elte­

tik. Jelentem , jó okkal lem ond­

hatunk öreg elh aszn ált lád á­

inkról, m ert a m agas hó miatti

nagy szállítási költség m iatt - itt helyben Bilinben - a szállí­

tási költség áráért vadonatúja­

kat k aphatu nk. E zeket aztán P esten - m inth ogy azokat a szögelésnél nagyon fogom kí­

m élni - esetleg % vagy egész áráért eladhatunk.

E zek a lád ák az ásvány ok szállításához m egenged hető m axim ális m éretűek, a kisebb ládák túl sokba kerülnének.

A lád ák éleiknél csapokkal összeeresztettek, fed elü k fa­

szeg ek k el m egerősítettek, am elyeket a szállításhoz vas­

p ántokkal lehet összefogni.

M ind ezeket egy érch eg y ség ­ bő l való ládagyáros fogja csi­

nálni, aki 7 k onkurens közül győzött, ugyanaz, aki D rezdá­

ba is szállít ládákat, és talán

m ég egy m ásik, aki 3A colosnál kissé erősebb d eszkát alk al­

mazna, ennek azonban holna­

pig van m ég g ond olkod ási id eje, h ogy az árral lejjebb m enjen. E gyelőre 400 ládára állap od tam m eg, am elyet 6 részletben tartoznak idejuttat­

ni. Az első szállítm án y t nem fizetjük, ez m arad a szállítási határidő betartásának kaució­

ja, a tö bbit szállításk o r azon­

nal kifizetjük és az első szállít­

m ányért a végén kapja m eg a pénzét a szállító.

H olnap pap írg yároso k tó l ér­

keznek aján latok , selyem p a­

pírra és csom agolópapírra, fo­

nógy árak tól vattaáru ra, szö­

gek, vasp án tok stb. M a az E rchegységben létező legna­

gyobb játék g y árb ó l kaptam

250 lád ikót és d obozt a kris- tályd rú zák csom agolására, ezek két kocsiban érkeztek.

A szekrények nagyon szépek, habár a mi term eink szám ára nem célszerűek, ezek 8000 fo­

rintba kerültek (cseresznyefá­

bó l és nyárfából) a m ú zeu m ­ ban nekünk m ajd id eiglenes szolgálatot fognak tenni.

A legdrágább a fuvar lesz és abban az esetben, ha sem m i­

lyen vasúti szállítási k ed vez­

m ényt nem kaphatunk, a ren­

d elkezési összegből k ép tele­

nek leszünk kijönni.

Igencsak m egfeszítetten d ol­

gozom , nagyon elfoglalt va­

gyok, am i érthető is, hisz az éj­

szakát levelezésre kell fordíta­

nom , nappal a term ekben fa- gyoskodnom kell, bár felöltö-

zöm , m int egy eszkim ó. N a­

ponta 1 2 -1 5 levelet küldök szét a szállítóknak. H olnap olyannyira szabad leszek, hogy Ö nnek, m élyen tisztelt Igazgató úr, egy m ásik levelet szánd ékozom írni, m inthogy addigra a vasú ti szállítások b érelését áttanulm ányozom . R u beschék kitűnő em berek, bár k issé levertek, m inthogy várakozásaikban csalatkoztak, ők m indn yájan segítenek munkám ban.

M egkülönböztetett nagyrabe­

csüléssel legodaadóbb híve Dr. Krenner Ebből a részletes levélből m eg­

győződ hetü nk arról, hogy m i­

lyen nagyon jó ü zletet kötött Pulszky Ferenc, am ikor Krenner

tanácsára „m eggyőzte" az or­

szággyűlést a Lobkow itz-gyűj- tem ény m egvételének fontossá­

gáról. M ár az első, de a további levelekből is kitűnik Krenner Jó ­ zsef kiváló szervezőképessége.

Érdekes, hogy a korábbi életrajz­

írói és méltatói ezt nem tartották érdem esnek kiem elni, illetve megemlíteni. Ugyanis 125 év táv­

latából is elismerésre méltó telje­

sítm énynek kell tartanunk azt, ahogy a fiatal tudós az általa

„szentnek" tartott gyűjtem ényt csomagolni és azt sértetlenül ha­

zaszállíttatni igyekezett, hogy ezért éjt nappallá téve képes volt dolgozni. A másnapra ígért leve­

lének folytatását csak 6 nappal később tudta teljesíteni, m ert az ügyek intézése m ár akkor is aka­

dályokba ütközött.

Az 1870. m árcius 24-én kelte­

zett P ulszky Ferenchez cím zett levelében a következőket írja:

M élyen Tisztelt Igazgató Úr!

Tulajdonképpen csak m ost va­

gyok abban a helyzetben, hogy a gyűjtemény és a ládák szállí­

tásával kapcsolatos tudniva­

lókról beszám oljak. Eddig ugyanis nem tudtam kipuha­

tolni, vajon engedélyez-e költségkedvezm ényt az aus- sig-tepliczi vasút, akkor ha az em ber egész vagonszállít­

m ányt küldet. M ert végre sok ide-oda irkálás és telegrafálás után negatív válasz az ered ­ mény. Ez a vasút, melynek tu­

lajdonosai a környéken élő nyárspolgárok, sem m inem ű m érséklést ebben az esetben

sem adnak. Ugyanígy fog eljár­

ni az Északi Vasúti Társaság is.

N agy szerencsénkre az állam i vasútnál előnyösebben jövünk m ajd ki, és hát ez a lényeges, mert ez a mi fő vonalunk.

A m i az egyes vasú tvo n alak h o sszúságát illeti, így oszlik meg:

P est-M arch eg g 30 V2 m fd M arch eg g -B rü n n 18 V2 mfd B rü n n -A u ssig 48 m fd A u ssig -T ep licz 3 m fd Tehát:

Á llam vasu tak 78 V2 m fd Északi vasú t 18 V2 mfd Á. F. vasú t 3 mfd

összesen: 100 mfd

vag y az állam vasú t aránya a többihez:

4 1 cca: j - : I

am iből látható, hogy az állam - vasútnak jónak kell lenni.

A m i az árakat illeti ennek 600 m ázsára becsü lt szállítm án y ­ nak a m érséklés n élkü li k ö lt­

ségei a következők lennének:

T eplicz-G ánsend orf

1,80 m ázsánként G ánsend orf-P est

,90 m ázsánként 2,70

Bilin-Teplicz ,27

2,97 vagy cc 3 tehát 600 q 1800 Ft, am i ko­

losszális összeg.

N em tudom felfogni, hogy ál­

lap íthatott m eg E gger ür 11 K oron át Bilin és T eplicz kö­

zött. Az első fuvarozó, akihez Tepliczben elm entem , 31 K o­

rona alatt nem tud szállítani, ugyanúgy a másik, aki 32 Ko-

rónát kér. V égül a szállásadó­

nőm, akinek 6 igáslova van, 27 K oronáért vállalta m ázsán­

ként a szállítást és a vám ot. Az összes itteni fuvaros a bilini ásványvíz szállítására szerző­

dött, és egyértelm ű az is, hogy a legjobb nyári időben a ven­

dégek m iatt m ind enki lovat tart. Bilin és T ep licz k özött a fuvart m ázsánként 1 8 -2 0 K o­

rona alatt nem vállalják.

M ielőtt Pestről eljöttem v.

Am brosovichcsal, a Kir. V asú­

ti Főfelügyelővel beszéltem , aki azt m ondta, a folyam od ­ vány vagy teljesen in gyen es, vagy a lehető legk ed vezm é­

nyesebb szállítást kérje; ezt a Közi. M inisztérium nak kérem m ielőbb átadni, és pedig a le­

hető leggyorsabban.

Ú gy érvelhetünk, hogy egész vagon rakom ányok lesznek el­

szállítva, és hogy a m úzeum tudományos célokat szolgál, és ez az ásványtani-geológiai gyűjtem ény az (oraviczai-stá- jerdorfi) állam vasutak szolgá­

latában álló bányatisztviselők­

nek tanulm ányozás céljából hozzáférhető lesz, hogy a m ú­

zeum a vasútnak ugyanúgy, mint eddig kész viszontszolgá­

latokat tenni, ha ásványtani­

geológiai kérdésekről vagy fel­

világosításról van szó. V égül, hogy a m úzeum kész Oravicza bányakerületnek - m ely M a­

gyarországnak bár m ég kiak­

názatlan, de ásványokban egyik leggazdagabb vidéke - a bilini gyűjteményből származó komplett ásványtani-geológiai

gyűjteményt ajándékozni szép szekrényekkel együtt - ez ne­

künk 5 fillérbe sem kerül! - és a jövőben is m indig figyelem ­ be vesszük az állam vasutak­

hoz tartozó bányavidékeket.

A Ferdinánd K irály Északi vasútnál a magas igazgatósági tanácsos uraknak az érdekére lehet csak apellálni, ha egyál­

talán van ilyen egy olcsó ás­

ványszállításnál, vagy esetleg meg lehetne em líteni, hogy az államvasút is ingyen szállít.

A n yárspolgárok vasú tjánál hiábavaló lenne m inden fá­

radság.

N agyon bíztam abban, hogy Ön, m élyen tisztelt Igazgató úr, m egtisztel m inket láto g a­

tásával, de biztosan szűkös az ideje.

Ez a cso m ag o lás h atalm as m u n ka, áp rilis vég e elő tt sem m i esetre se tu d o k elk é­

szü ln i, d acára an n ak, hogy am ire eg y általán nin cs szü k ­ ség ü nk , azt elk ü lö n ítettem , tekin tettel azonban a m i a la­

csonyabb és m agasabb tanin­

tézeteinkre. De azt azért m eg­

m ond hatom , ha nekem m ég- eg y szer egy ilyen g y ű jte­

m ényt át kell vennem , akkor azt én nyáron teszem és sem ­ m i esetre sem télen , fű tetlen helyiségekben.

Ma a vattagy ároshoz kell mennem , aki a kócot is szállí­

totta, hogy ezek az anyagok rendszeresebben érkezzenek.

A z em berek itt borzasztóan pon tatlan ok és ú gy tűnik, hogy ostobák is.

A m ennyiben az állam v asu ­ taknál sem m inem ű költség- m érséklést nem kapunk, úgy az előirányzott összegből sem ­ m iképpen sem jö v ü n k ki.

Ezért kérem , ha a dolog elin­

téződött tudattassa velem.

A költségvetés átm en t m ár a Felsőházba? E zt azért k érd e­

zem, mert nem sokára elfogy a pénzem , és errefelé sokkal ol­

csóbban jön ki az em ber, ha készpénzzel fize t...

M aradok m egk ü lön böztetett nagyrabecsüléssel és tisztelet­

tel az Ö n alázatos

Dr. Krennerje Az id ézett levélből K renn er Jó ­ zsefnek, a m ind enre figyelm et fordító hivatalnoknak a portréja rajzolód ik ki. M inden részletről

tájékoztatja igazgatóját, szinte

„lediktálja" az Á llam vasutak ve­

zetőihez írandó levelet. G ondot fordít arra, hogy az ingyenes szállítm ány kérése m ég előnyös­

nek is hasson azoknak, akiktől tulajdonképpen szívességet vár­

nak.

M eglepő, hogy h asonlóan a rajzkészségéhez, m ilyen töm ö­

ren, szinte tőm on d atokban ké­

pes volt tárgyalópartnereit, vagy a szállítóit jellem ezni.

M egragad ó az a részlet, am i­

kor úgy tűnik, egy kissé kifakad a fűtetlen term ekben végzett m unkák m iatt. N em leplezett

„telh etetlen ség gel" szabad le­

gyen m egjegyeznem , hogy saj­

nos soha többé - sem nyáron, sem télen - nem volt m ódja még egyszer egy ilyen hatalm as gyűj­

tem ény hazaszállításával foglal­

koznia.

A soron következő, 1870. ápri­

lis 4-én kelt levelébő l kitűnik, hogy közben m egérkezett P ulszky F eren c válaszlev ele, am elyben további felad ato kat kapott, és m ely ek n ek azonn al igyekezett eleget tenni. D e erről beszéljen inkább O maga:

Bilin 870. IV. 4.

M élyen Tisztelt Igazgató Úr!

N ag yrabecsü lt levelét m eg­

kaptam, és sietek az abban fel­

sorolt pontokra válaszolni.

Először a K önyvtárra vo n at­

kozóan engedjen m eg egy ész­

revételt, m iszerint ilyen egyál­

talán nem létezik , de m ég a gyű jtem én yre vonatkozó Reuss' sigle sem. A „G eológiai

vázlatok C seh o rszág b ó l", am elyet én m ár három éve hi­

ába keresek, sem létezik. A d olog azzal m agyarázh ató, hogy a h erceg m int m ű ked ­ velő m ineralóg u s, gazdag család i kön yvtára szám ára R au d nitzban m eglehetősen nagy m ennyiségű ásványtani m űvet szerzett be (847 évig bezárólag). Rubesch - aki ma­

gának egy ásv án y tan i szak ­ könyvet soha sem vett, nyug­

ta ellenében időről időre egyes m ű veket k ölcsö n v ett a raud- nitzi kön y vtárb ól, m elyeket aztán vissza tarto zo tt adni.

M ikor a herceg m ásfél éve m eghalt, 3-4 könyv m ég nála volt ebből a könyvtárból, amit m ár akkor vissza kellett volna küldenie.

Ezeket az adatokat, am elyeket én m ár m egérkezésem első napjaiban m egtudtam , Ru- beschék szolgáltatták nekem , akik tetőtől talpig becsü letes em berek. Jó, hogy m int m a­

gánszem ély em e derék népek állításán ak igaz voltáról m eg voltam győződve, de m int hi­

vatalnok, ez engem nem elé­

gíthetett ki további bizonysá­

gok után néztem, és m eg is ta­

láltam azokat.

1. A hercegi intendáns kijelen­

téseiben.

2. Prof. Peters egy válaszleve­

lében Grátzból, aki mint az it­

teni volt gazdasági főtanácsos fia a körülm ényeket pontosan ismerte.

3. V égül több, a Rubesch csa­

ládnál felfedezett, a raudnitzi

köny vtárb ól visszakü ld ött nyugtából. U tóbbiakból kide­

rü lt, hogy a jó R ubesch né­

hány M ohstól szárm azó m ű­

vön kívül csak nagyon ártal­

m atlan d olgokat fogyasztott el, amit a katalógusok átfutása után rögtön az első napokban sejtettem is. A katalógusok leg­

alább 2 mázsát nyom nak - egy nagy ládát fognak m egtölteni, de bárm en n yire fáj is a szí­

vem , a 6 Ft szállítási költsé­

gért, m agam m al fogom vinni ezeket, m ár csak azért is, hogy Ö n lássa, felad atom at jó l és p ontosan old ottam m eg. A n­

nál is inkább elhozom ezeket m ert ezek között szerepelnek a drágakövekről valók is, mint hogy ezek a nagy fóliánsok- ban is be vannak jegyezve.

Ami a pénzt illeti, úgy érzem, a m egadott összegből valószí­

nűleg ki fogok jönni, bár a sok kis láda m iatt d rág u lni fog a csomagolás. Ezeket a nagy ás­

ványgyűjtem ény szám ára csi­

náltatnom kell, mert a nagy lá­

dákat, m elyekbe egyéb gyűjte­

m ényeket csom ag olu n k, itt nem alkalm azhatom.

M ihelyt táviratot kapok, hogy egy küldem ényt le szállíth a­

tok, 200 ládát fogok elküldeni, m ert akkor nekün k itt ezek ­ ben a szűk helyiségekben több helyünk lesz a további csom a­

goláshoz. Igyekszem , és na­

gyon erélyesen hajtom a m un­

kásokat, hogy ebb ől a hideg fészekből kik erü ljek , azt m ondják, hogy itt nagyon szép a k örnyék, én ebb ől ed-

d ig sem m it se láttam , csak m ind ig havat és havat, azt sem jól, m ert állandóan sűrű köd van.

Nagyon remélem, hogy a táv­

irat ham arosan m egérkezik, m aradok odaadó híve

Dr. Krenner E bből a levélből is kitű nik az a gond osság, am ely egész életére jellem ző volt. Igazgatója kérését, már annak m egérkezése előtt tel­

jesítette, hiszen a m úzeum szak­

mai könyvtárának bővítési lehe­

tőségeit is szívügyének tekintet­

te.

U gyancsak érdekes fejlem é­

nyekről $zámol be igazgatójának a soron következő levelében, am elyet 1870. április 19-én kelte­

zett. Idézem:

Bilin 870. 4. 19.

M élyen Tisztelt Igazgató Úr!

M ikor Ön ezt a levelet o lvas­

sa, a 3. 4. 7. 8. 9. 10. 11 és 12.

gyű jtem ényből álló első k ül­

dem ény m ár fedél alatt b iz­

tonságban lesz a m úzeum ban.

M eg kell jegyeznem , h ogy az úgynevezett „Kis ásványgyűj­

tem ény'', a N- 8 szép és m ajd­

nem teljes gyűjtem ény, am ely m inden m agasabb iskolának ékessége lehetne, ez a nevét kevés d arabszám ának (2962) és nem a kis form átu m ának köszönheti.

A csom agolás a leggondosab­

ban történik, egyetlen kis kris­

tályka se törhet le. A lád ák elég szilárd ak m ég az ilyen nehéz tartalom szám ára is, olyannyira, hogy sem m i káro­

sodást sem szenvedhetnek az ásványok bennük. K ísérlet­

képpen először V2 colos desz­

kából csin áltattam a ládákat, de telerakva és felem elve re- csegtek-rop ogtak, a sarkokat pedig elm ozdulás fenyegette, ezért a 3A colos deszkákból ké­

szülteket választottam , bár az előbbiek olcsóbbak lennének.

Dr. Antonín Fric átküldött ne­

kem a M agyar N em zeti M úze­

um szám ára egy díszkiadású könyvet, am ely et ő C sehor­

szág g eo ló g iájáró l írt. Kérem Önt, intézzen hozzá néhány köszönő sort, esetleg franciá­

ul. Cim : Dr. A. F. a N em zeti M úzeum őre, Prága.

Egyébként is oly sok szív es­

séggel halm oznak el az urak a Cseh N em zeti M úzeum részé­

ről, hogy sokszor zavarba jö ­ vök. K ü lönösen az ifjú Pa- lacky (birod alm i tanácsi k ép ­ viselő) fáradhatatlan annak bi­

zon yításában, hogy m ind en­

ben a rend elk ezésem re áll. A legtöbbel azonban Fricnek tar­

tozom . E gyáltalán a csehek egészen pom pás fickók, külö­

nösen a fiatalok. M eg vagyok győződve arról, hogyha a Kor­

m ányzat a kevés hangoskodó- nak csak félig-m eddig jó alkal­

m azást n yú jtan a, m ár m eg­

szűnt volna az agitáció.

C sehországban a ném etek épp oly k ellem etlenn é teszik m a­

gukat, m int ahogy az ő m agas civilizációs m issziójukban ná­

lunk tették. A ném et újságok­

ból éppen olyan kevéssé lehet Csehország valós helyzetét és

viszon y ait m egism erni, m int Franciaországot.

Teljes erővel azon dolgozunk, hogy a m áso d ik küldem ényt összehozzuk. A közelben épí­

tenek egy vasutat, az én m un­

kásaim is oda akarnak m enni d olgozni, id áig m ég sikerült visszatartanom őket, bár nem hiszem , hogy a csom agolás egész tartam ára ez lehetséges lesz.

H ogy küldetek-e m ég egy har­

m adik szállítm ányt, vagy már csak egy m ásod ikat, az attól függ, hány ládát lehet m ég te­

lerakni.

Nos, M élyen Tisztelt Igazgató Úr, azzal a kéréssel fordu lok Ö nhöz, hogy a H antken -féle félretett lak bért 2 részre szí­

veskedjék osztani. 100 forintot

kérnék a feleségem nek külde­

ni, m ivel szegénynek szü ksé­

ge van rá, hogy a korábbi kö­

telezettségeim n ek eleget te­

hessek, és költözködésre is, a m ásik 100 forintot kérem tar­

tozásom fejében átvenni, m ia­

latt leghálásabb köszönetem et nyilvánítom , am iért engem annak idején keserves zava­

rom ból kisegített, m elybe nem saját hibám ból jutottam.

K iváló nagy rabecsü léssel az Ö nt m élyen tisztelő odaadó híve

Dr. Krenner Ennek a levélnek különös jelen­

tősége van. Krenner József politi­

kai érzelm eiről sem m iféle fel­

jegyzés nem maradt fenn. Eötvös Loránddal való bensőséges kap­

csolatából ugyan következtetni lehet erős m agyar érzelm éről, de ebben a levélben nem egy „budai ném et" nyilatkozik meg, hanem egy m agyar tudós. Ez annál érté­

kesebb, m ert néhány tanítványá­

nak feljegyzéseiből és a család ­ tagjainak visszaem lékezéséből tudjuk, hogy élete végéig erős akcentussal beszélt magyarul, és ezt a levelet is németül írta.

Továbbá figyelem re m éltó az is, h ogy a nehéz körülm ények között végzett em berfeletti m un­

kája m ellett m arad ék idejében m ég volt ereje arra is, hogy a cseh em bereket m egfigyelje, m egism erje és együttérezzen ve­

lük.

Az ötödik levelét április 30-án keltezte. Érd em es ezt is m egis­

merni. Idézem:

Bilin 870. 4. 30.

M élyen Tisztelt Igazgató Úr!

A nagy ásványgyűjtem ényt 142 ládába elcsom agoltuk.

Szerdán, csütörtökön és pénte­

ken Teplitzbe szállítjuk és ott a készen álló vagonokba berak­

juk. A még nem teljesen becso­

m agolt ném et gyűjtem énnyel rem élem , ham arosan elkészü­

lök. Ellenben a bútorok m egó­

vása sokkal több időt vesz igénybe, m int azt kezdetben gondoltam. M égis nagyon re­

mélem, hogy ennek a hideg fé­

szeknek nagyon ham ar isten hozzádot m ondhatok, m ivel teljes gőzzel dolgozok.

A vasúti és m úzeum i kirako­

dásnál kérem a legszigorúbban megparancsolni, hogy a ládák körül egyetlen egyet föl ne for­

dítsanak és persze a legna­

gyobb gonddal és óvatosság­

gal járjanak el a lerakodásnál.

N agyon szeretném tudni, ki­

nevezték-e m ár osztályom tisztviselőit, nagyon kérem O nt, hogy a Rubeschék hono­

rárium ának átutalása alkalm á­

val - am ire hiába vártam , pe­

dig már április vége van - szí­

veskedjék ezt velem közölni.

Ma egy itteni szénbánya-tulaj­

donos egy szászországi barna­

szénbe kövü lt békát igért ne­

kem a M agyar N em zeti M úze­

um szám ára, m eglátjuk tartja- e a szavát.

Bilin és Teplitz lakói lázonga- nak a g yű jtem ény elhordása m iatt, de ezzel én nem sokat törődöm , csak egy vastagabb botot kellett vennem.

A legféktelenebbek a fogadó­

sok, akik - m ivel évenként ez­

rek k eresték fel B ilin t csak a gyű jtem ény m iatt - óriási veszteséget szenved n ek , am i tény. M it érd ekel ez m inket, egy ilyen g yű jtem ényn ek vá­

rosban a helye!

Ha a ládák elindulnak, ezt táv­

iratilag jelzem.

Kiváló nagy rabecsü léssel az Önt m élyen tisztelő

Dr. Krenner Ebből az ötödik levélből kitűnik az, hogy a rábízott gyűjtem ény sorsáért m ennyire aggódik. Kéri igazgatójától, hogy utasításokkal védje a gyűjtemény már megérke­

zett részét. Továbbá élethű tudósí­

tást kapunk arról is, hogy a hely­

béliek lassan ráeszm élnek arra,

hogy a gyűjtemény elszállításával ők is veszteséget szenvednek.

A gyű jtem én yért érzett fele­

lősség hatja át a következő 1870.

m ájus 5-én írott levelét is

Bilin 870. 5. 7.

Igen Tisztelt Igazgató Úr!

A m ikor a küld em ény m egér­

kezik, nyom ban táviratoztas- son nekem.

A ládikákat a 2 em eleti folyo­

són p olcolják fel, m ivel ezek sokkal k isebbek és k önn yeb­

bek, m int az elsők, könnyen ellophatják. Ezenkívül az alsó szint n ed vessége folytán a m arkazitok és piritek, melyek közül m ár néh án y gyenge szulfátosodást m utat, teljesen széteshetnek. H asonlóan szét- m állhatnak a sók is.

A v asrácso t szigorú an zárva kell tartani, csak a berakodás napján lehet nyitva, ha egy ha- dastyánt a folyósóra ültetnek.

A szek rén yek veszély nélkül kerülhetnek az első em eletre, a tűzveszély m iatt im pregnált vászonnal letakarva, a fal felé fordítva.

A gyém ántokat és a többi drá­

gaságot hosszú habozás után mégis postán kell, hogy küld- jem , m ert így m ég m indig ki­

sebb a veszély, m ert a leg­

rosszabb esetben is pénzbeli kárpótlást kapunk. M íg ha en­

gem m ondjuk m eggyilkolnak, az egész veszen d ő be m enne.

M ár csak azért is el kell innen hordanom ezeket a dolgokat, m ert sem a fogadóban, sem a szobám ban, de m ég a kastély­

ban sem - ahol m ost m indent ren ováln ak - n incsenek kellő biztonságban. N álam pedig azért nem lehetn ek ezek a lá- dikák, mert nem tudnék tőlük dolgozni, az em berek pedig túl so k bad arság ot k övetn é­

nek el, ha eg y ed ü l hagynám őket.

Javasolom Ö nnek, hogy a leg­

nagyobb elővigyázatossággal járjo n el, ha a kis d obozok m egérkeznek. K érem , hogy a kis lád ikákat először kívülről vizsgálják m eg, hogy nem sé- rültek-e m eg, azokat a postás jelenlétében és több tanú előtt nyissák fel, a tartalm ukat szí­

vesked jék kontrollálni. Tarta­

lom jegyzék mellékelve.

Ezen a héten el kell k észü l­

nöm , a legvégső erőfeszítéssel