E ;. :.
RlSiiSlI , j§
■■
í v
U&spÉgp■s. ■■% - ■;
l l l i w l
SíSÍR:
PA N N Ó N IA R E G IA
Művészet a D unántúlon
1000-1541
A D D ] Y V Á \ M Á T T H 5 \ \ , G A . R fA M : B O . A V S T R I E . ( i R K G í A \ ' . P R 1 N Ő I N V I C , A N T O N U . B O f l ' R A D V C T i O * I N ]
I ' M I I Ő S T T v A T V / W L I : M N ■ 5 O T > H l S T A 3 . V R A f i S T , É T T P R Í M IS* P F A T J O F O E L J C I P
CA t Ai t i
u e r ű
, c c t i ^ ^ e t ^ r
ö c o c s iíc o v c v i t d e í i T i i t i t r p i á r a U s d f t m 'c í e t j f i t * . ÍSp^C c ú r r - p i í p f u í n - S e v m t t í v t i b * u < r n ő m »n e ' í u c c e t i ; "
i t i r t R v r i n o t n a t p / t.KXtc< ■ 0 e m . u s •. C o m p l u t v u j ^ u o l u i T T i n - v A v í v t e f t e v t i t u c a c D u k Q e « W i i f t -U >r-J5 lo A .tx r í a u . A e m d o t t s a x l o t c í c e n t i e t e t i i c«v■>s e m t i s : D ú m ö a m i I f t v u . m ^ t u a Ó A i W a l é q u i m u ^ e a m í l o K t e ' m e ' f l g r t a , ^ ' p e r p e t u A c j u t i m i m a , ______________________ v_________________________
m m m
PANNÓNIA REGIA
Művészet a D unántúlon 1000-1541
K unst und Architektur in Pannonién 1000-1541
fITflK 0
Magyar Nemzeti Galéria 1994 október - 1995 február
Ungarische Nationalgalerie Október 1994 - Február 1995
Budapest
1994
639395
A k ö te te t s z e r k e s z te tte M I K Ó Á rp á d H e r a u s g e b e r T A K Á C S Im re
m m tt A szerk esztő k m u n k a tá rsa T Ó T H S án d o r
R e d a k tio n
B O D A Z su z sa n n a
V E R E S S N É D E Á K É va P O S Z L E R G y ö rg y i T e c h n ik a i m u n k a tá rsa k B Á L I N T M á rta T e c h n isc h e M ita rb e ite r P A L L A N E K A n d re a
U S Z K A I Ib o ly a
A fé n y k ép ek e t k é sz íte tte S Z E P S Y S Z Ű C S L e v e n te F o to a u fn a h m e n
B A K O S M a rg it B O K O R Z su zsa G A B L E R C saba G E L E N C S É R F e re n c L A N T O S M ik ló s M A K K Y G y ö rg y M E S T E R T ib o r M U D R Á K A ttila R Á F A E L C saba T A H I N G y u la v a la m in t a szerzők
F é n y k é p -a rc h ív u m o k B u d a p e sti T ö rté n e ti M ú z e u m
F o to a rc h iv e M a g y a r N e m z e ti G a lé ria , R ég i M a g y a r G y ű jte m é n y
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d ém ia , M ű v é s z e ttö rté n e ti In té z e t O rszág o s M ű e m lé k v é d e lm i H iv a ta l
O rszág o s S zéch én y i K ö n y v tá r A ra jzo k at k é sz íte tte E G Y E D E n d re
Z e ic h n u n g e n K O V A L O V S Z K I É va K U C Z O G I Z suzsa S Z ÍJ Á R T Ó K á lm á n S Z IK S Z A Y Béla F o rd ítá so k B A R T U S Im ré n é Ü b e rs e tz u n g e n H A R M A T H A nikó
S I K L Ó S F e re n c V E R Ő M á ria A k ia d v á n y t te rv e z te L E N G Y E L Ján o s
T y p o g ra p h is c h e G e sta ltu n g M- TUD- a k a d é m i a k ö n y v t a r a
K ö n y v le ltá r” 1^ .P.. . ./19 ...3.^1. sz.
A b o rító n : A z esz te rg o m i szék esk áp talan n ag y o b b p ec sétn y o m ó ja , 1 3 1 9 -1 3 2 6 (V -7 .) T ite lb ild : G rö fieres T y p a r des D o m k a p ite ls v o n E s z te rg o m , 1 3 1 9-13 26 ( V -7.) A b o rító h á to ld a lá n : T ö v is h ú z ó és o ro sz lá n S o m o g y v á rró l, 117 0-1 1 9 0 (1-79.) R ü c k u m s c h la g : D o rn a u s z ie h e r u n d L ö w e au s S o m o g y v á r, 1 1 7 0 -11 90 (1-79.)
A k iá llítá s t r e n d e z te
K o n z ep tio n u n d G e s a m tle itu n g
A re n d ező k m u n k a tá rsa O rg a n isa tio n
T u d o m á n y o s tan ác sad ó k W issen sc h aftlich e M ita rb e it
A z in stallá ció t terv e zte A u sste llu n g sg e sta ltu n g
A re sta u rá lá st irá n y íto tta
O rg a n isa tio n d é r R e sta u rie ru n g e n
A m ű v ek et a k iállításra re sta u rá lta K o n se rv a to risc h e B e tre u u n g
S zállítások T ra n s p o rte
M I K Ó Á rp á d T A K Á C S Im re
T Ó T H S á n d o r (ro m á n k o r - R o m anik)
B O D A Z su zsa n n a P A P P S zilárd
B E R T A L A N V ilm o sn é (B u d a p esti Történeti M ú ze u m ) L O V A G Z su zsa (Ip a rm ű v észeti M ú ze u m )
R I T O Ó K N É S Z A L A Y Á g nes (M a g y a r Tudom ányos A ka d é m ia K ö n y v tá ra )
R O Z S O N D A I M a ria n n e (M a g y a r Tudom ányos A ka d é m ia K ö n y v tá ra ) T Ó T H M e lin d a (M a g ya r Tudom ányos A ka d é m ia M ű v észettö rté n eti In té z e t)
W E H L I T ü n d e (M a g ya r Tudom ányos A ka d é m ia M ű v észettö rté n eti In té ze t)
N É M E T H G á b o r
J U H Á S Z Istv á n
B A L L A G Ó L ászló n é, E IS E N M A Y E R T ib o rn é , E R D Ő S S á n d o r, G A N C Z A U G H K in g a , M E N R Á T H N É H E R N Á D Y Szilvia, J U H Á S Z Istv á n , K Á Z I K M á rta , L A K A T O S Jó zsef,
L A U R E N T Z Y M á ria , N A G Y M ik ló s, N É M E T H G á b o r, S ÍP O S E n ik ő , S Z E N T -G Á L Y E rz sé b e t, S Z E N T G Y Ö R G Y I E d it, S Z U T O R K a ta lin , T A K Á C S N É S Z A B Ó M a ria n n e , Z S Á M B O K I O rso ly a
L A K A T O S Jó zsef, M A G Y A R I F e re n c , N A G Y M ik ló s, N É M E T H G á b o r, T A K Á C S Y G á b o r
H u n g a rt In te rn a tio n a l F in e A rt S ervice
A kötet szerzői Autoren
Ács Pál (Á. P.) Askercz Éva (A. É.)
Bánhegyi B. Miksa (B. B, M.) Bencze Zoltán (B. Z.)
Bertalan Vilmosné (B. V-né) Boda Zsuzsanna (B. Zs.) Bodor Im re (B. I.) Budai Sándor (B. S.) Búzás Gergely (B. G.) Cséfalvay Pál (Cs. P.) Csóka J. Gáspár (Cs. J. G.) Érszegi Géza (É. G.) Féld István (F. I.)
G. Sándor M ária (G. S. M.) Gerő Győző (G. Gy.) G rüli T ibor (G. T .) Holl Im re
Horváth István (H. I.) Juhász Györgyi (J. Gy.) Juhász István (J. I.) Kerny Terézia K árpáti Gábor (K. G.) H. Kolba Judit (H. K. J.) J. Fodor Adrienne (J. F. A.) Koppány T ib or (K. T.) Kovács Éva (K. É.) László Csaba (L. Cs.) László Emőke (L. E.) Lovag Zsuzsa (L. Zs.) Lővei Pál (L. P.) M arosi Ernő (M. E.) Mezey Alice (M. A.) Mikó Árpád (M. A.) Nagy Emese (N. E.) Nagy Mihály (N. M.) Nemes András (N. A.) Poszler Györgyi (P. Gy.) Prokopp M ária (P. M.) Réti Mária
Ritoókné Szalay Ágnes (R. Sz. Á Rozsondai M arianne (R. M.) Rozgonyi Piroska (R. P.) Szentesi Edit (Sz. E.) Szilágyi András (Sz. A.) Takács Im re (T. I.) Tamási Judit (T. J.)
Torbágyi M elinda Judit (T. M.
T ó th M elinda (T. M.) T óth Sándor (T. S.) Török Gyöngyi (T. Gy.) Vándor László (V. L.) Varga Zsuzsa (V. Zs.) Végh András (V. A.) Végh János (V. J.) Verő M ária (V. M.)
W. Salgó Ágnes (W. S. Á.) Wehli T ünde (W. T .) Zsámbéky M ónika (Zs. M.)
(Budapest, M agyar Tudom ányos Akadémia, Irodalomtudom ányi Intézet) (Sopron, Soproni Múzeum)
(Pannonhalma, Bencés Főapátsági Könyvtár) (Budapest, Budapesti T örténeti M úzeum) (Budapest, Budapesti T örténeti M úzeum) (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) (Budapest)
(Budapest, Szépművészeti Múzeum) (Visegrád, Mátyás Király M úzeum) (Esztergom, Keresztény M úzeum)
(Pannonhalma, Bencés Főapátsági Levéltár) (Budapest, Magyar Országos Levéltár) (Budapest, Budapesti T örténeti M úzeum) (Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal) (Budapest, Budapesti T örténeti M úzeum) (Sopron, Széchenyi István Városi Könyvtár)
(Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia, Régészeti Intézet) (Esztergom, Balassa Bálint M úzeum)
(Budapest, Szépművészeti M úzeum) (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)
(Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
(Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (Budapest, Egyetemi Könyvtár)
(Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal)
(Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal)
(Budapest, Iparművészeti Múzeum) (Budapest, Iparművészeti Múzeum)
(Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal)
(Budapest, M agyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal)
(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) (Budapest, Budapesti T örténeti Múzeum) (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (Sopron, Soproni Múzeum)
(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)
(Budapest, E L T E M űvészettörténet Tanszék) (Budapest, Országos M űemlékvédelmi Hivatal)
(Budapest, M agyar Tudom ányos Akadémia Könyvtára) (Budapest, M agyar Tudom ányos Akadémia Könyvtára) (Budapest)
(Budapest, M agyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Budapest, Iparművészeti M úzeum)
(Budapest, M agyar Nemzeti Galéria)
(Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal) (Budapest, M agyar Nemzeti Múzeum)
(Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Budapest, E L T E M űvészettörténet Tanszék)
(Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) (Zalaegerszeg, Göcseji M úzeum)
(Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Budapest, Budapesti T örténeti Múzeum)
(Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Budapest, Szépművészeti M úzeum)
(Budapest, Országos Széchényi Könyvtár)
(Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, M űvészettörténeti Intézet) (Szombathely, Savaria M úzeum)
A MAGYAR N E M Z E T I G A LÉRIA K Ö S Z Ö N E T É T M O N D AZO N IN T É Z M É N Y E K N E K AM ELYEK M Ű TÁ RG Y A IK A T A K IÁ L L ÍT Á S R A K Ö L C S Ö N Ö Z T É K
W IR D A N K EN A L L É N L E IH G E B E R N F Ü R D IE U N T E R S T Ü T Z U N G D É R A U S S T E L L U N G Bratislava, Univerzitná Kniznica
Budapest, Budapesti Történeti M úzeum
Budapest, Egyetemi Könyvtár
Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Budapest, Iparművészeti M úzeum
Budapest, Magyar Nemzeti M úzeum
Budapest, Magyar Országos Levéltár
Budapest, Magyar Tudom ányos Akadémia Könyvtára Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
Budapest, Szépművészeti M úzeum
Eisenstadt, Burgenlándisches Landesmuseum Esztergom, Balassa Bálint M úzeum
Esztergom, Érseki Simor Könyvtár Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár Esztergom, Főszékesegyházi Plébánia Esztergom, Prímási Levéltár
Esztergom, Vármúzeum
Győr, Egyházmegyei Könyvtár
Győr, Székesegyházi Kincstár
Győr, Xantus János Múzeum
Ják, Szent György Plébánia
Jásd, Római Katolikus Plébánia
Kaposvár, Rippl-Rónai M úzeum
Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár
Keszthely, Balatoni M úzeum
Kőszeg, Szent Jakab Plébánia
Nagybajcs, Római Katolikus Plébánia
Nagydorog, Református Egyházközség
Pannonhalma, Bencés Főapátság
Pannonhalma, Bencés Főapátsági Könyvtár Pannonhalma, Bencés Főapátsági Levéltár
Pécs, Dómmúzeum Alapítvány
Pécs, Janus Pannonius M úzeum
Pécs, Káptalani Levéltár
Pécs, Püspöki Könyvtár
Pilisborosjenő, Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek
Sárospatak, Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Nagykönyvtár Sopron, Evangélikus Egyházközség Könyvtára
Sopron, Győr-M oson-Sopron Megye Soproni Levéltára
Sopron, Soproni M úzeum
Sopron, Szent Mihály Plébánia
Sopronhorpács, Római Katolikus Plébánia Székesfehérvár, Szent István Király M úzeum
Szekszárd, Wosinsky M ór Múzeum
Szentendre, Ferenczy Múzeum
Szentendre, Honvédségi üdülő
Szombathely, Egyházmegyei Gyűjtemény Szombathely, Egyházmegyei Könyvtár Szombathely, Savaria Múzeum
Tata, K uny Domokos Múzeum
Vác, Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény
Veszprém, Egyházmegyei Gyűjtemény
Veszprém, Káptalani és Érseki Levéltár
Veszprém, Laczkó Dezső M úzeum
Visegrád, Mátyás Király Múzeum
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
Zalaszentgrót, Római Katolikus Plébánia Zalaszentgyörgy, Római Katolikus Plébánia
TARTALOM
T A N U L M Á N Y O K
E n g el P á l: A kö zép k o ri D u n á n tú l m in t tö rté n e ti t á j ... 13
T a k á c s Im re : A g ótika m ű h ely ei a D u n á n tú lo n a 1 3-14 . s z á z a d b a n ... 22
M ik ó Á rp á d : P a n n ó n ia ú jjászü letése ... 34
K A T A L Ó G U S I. R O M Á N K O R I K Ő F A R A G V Á N Y O K ... 53
T ó th S á n d o r: A l l . századi m ag y aro rszág i k ő o rn a m e n tik a id ő re n d jé h e z ... 54
Z selicszen tjak ab (N . E .) ... 71
A székesfeh érv ári szarkofág és k öre (T . S.) ... ... §2
K é t k a p u z a t: S zékesfehérvár, Jásd (T . S.) ... 115
T ó th M e lin d a : A pécsi székesegyház kőszobrászati d íszítése a r o m á n k o r b a n ... 123
M aro si E rn ő : E szterg o m i stílu sréteg ek 1200 k ö r ü l ... 154
Ják (M . A. - Sz. E .) ... ... 178
II . R O M Á N K O R I IP A R M Ű V É S Z E T ... ... 189
L ovag Z su zsa : A középkori b ro n z m ű v e s s é g ... 190
I I I . R O M Á N K O R I F E S T É S Z E T ... 217
F alképek ...218
K ö n y v fe s té s z e t... 225
IV . A G Ó T I K U S É P Í T É S Z E T É S S Z O B R Á S Z A T T Ö R E D É K E I ...233
A pilisi ciszterci ap átság (T . I . ) ... 236
T ak ács I m r e : G e rtru d is k irály n é sírem léke ...248
A pécsi P ü sp ö k v á r A ranyos M ária -k áp o ln ája (G . S. M . - G . G y.) ... 270
M aro si E r n ő : Z sig m o n d kori szobrok a b u d ai várb ó l ... 282
V. G Ó T I K U S Ö T V Ö S M Ű V É S Z E T , B R O N Z M Ű V E S S É G É S A S O K S Z O R O S ÍT O T T M Ű V É S Z E T E M L É K E I ... 293
P e c s é te k...294
Fémművesség ... 302
K ályhacsem pék ... 307
V I. A R Ó M A I E M L É K E K F E L F E D E Z É S E ... 317
R ito ó k n é Szalay Á g n es: A róm ai föliratok g y űjtői P a n n ó n i á b a n ... 318
V II . K É S Ő G Ó T I K U S É S R E N E S Z Á N S Z K Ő F A R A G V Á N Y O K ...331
A visegrádi királyi palota cím eres zárterk ély e (L . P .) ...332
S zo b o rtalap zato k a b u d ai v árp alo táb an (V. A .) ... 339
B alu sztrá d -elem ek a b u d ai v árp alo táb an (V. A . ) ...343
A nyéki királyi villák (F . I . ) ...348
A b u d a sz e n tlő rin c i pálos k o lo sto r (B. Z .) ... 351
E szterg o m (M . Á . ) ...354
Az ozorai vár (K . T .) ...367
A siklósi vár (K . T .) ... 374
V I I I . R E N E S Z Á N S Z M A J O L I K A - É S Ö T V Ö S M Ű V É S Z E T ...377
B e rta la n V ilm o sn é : M ajo lik am ű v észe t M á ty á s k irály u d v a rá b a n ...378
K in c s le le te k... 395
IX . K É S Ő K Ö Z É P K O R I M I N I A T Ú R A - F E S T É S Z E T É S R E N E S Z Á N S Z K Ö N Y V K U L T Ú R A . . 401
M ik ó Á r p á d : B ib lio th ec a C o rv in a - B ib lio th ec a A u g u s t a ... 402
W e h li T ü n d e : F ra n c isc u s de C astello Ith a llic o B u d á n ...411
K ó d exek, n yo m ta to tt kö n yvek ... 424
R o zso n d ai M a ria n n e : M ag y a r gó tik u s és re n eszá n sz k ö n yvkötések ... 451
F estett d íszű oklevelek ...466
X . E C C L E S I A E X O R N A T A : T E M P L O M O K É K E S S É G E I , 1 300-1500 ... 481
P o szler G y ö rg y i: G ó tik u s táb lak é p festész et és faszo b rászat ... 482
Ö tvösm űvek ... 524
H ím z e tt t e x t i l e k... 531
D E U T S C H E R A U S Z U G ... 541
E n g el, P á l: D as m itte la lte rlic h e T ra n s d a n u b ie n als eine g esc h ic h tlich e L a n d s c h a f t ...543
T a k á c s, Im re : D ie W e rk s tá tte n d é r G o tik im 13. u n d 14. J a h r h u n d e rt ... 547
M ik ó , Á rp á d : D ie W ie d e rg e b u rt P an n o n ie n s ...553
K a t a l o g ...561
R Ö V I D Í T É S E K ... 601
M U T A T Ó K ... 617
TANULMÁNYOK
m ű m
Scttwrm# j^wflCC<vy»(
Vftfem
©cífn
QDn0atta
t í ^ i n í i eu(b
Í|*W§W&
■| s^lwn ^
'crtaDtö Sfcm, ét ■. íw'&s
■áüí?*^ ™ ? =
tiflhwten jj
tíiab
aif*r«lfci jtfcwc
TOtlftwM
Icmfrhn.^VKöi '/fí0
...f ^ í i
©twfe A j
®p«wlw»
ffcnW mffltn g ] 'cntcl
ptlfp A c, 2l*f« A,
___ ^ P f f t g ö f l} Is i Cio.l.m TKWlfM
COTfttion
'3frc«iUC M/ar ZcnWtw
Cumanomm
€ a m p u $
iUbtW nwwnií/hn
ISO JúfiMfj lecMín
1 ’ \\ 5m
<c. v 3<wtuWi
jcutbiWT
'íik'íiv
OTTubflrWf Sok*
!>3«W A«m*öd iSj
. ÁCwd
ftjfmtwnrtt
a . S á b á r a
P»rrt« W«
Mir»* F.ft 9tgpta»jB4 ÍMÍamap.
L&fdlM
4Í3^ ■** t-rto löimtr
JífPéaiKi
CSotJí1]
Pannonié fujw íortí
fiút aufiriac parő ?n(au«tW m
k e> t"craib i Dmlrt
> 3kmui5
pí«ít«<
QXhofa
[T5afett niffi;;..ltf i
. SaSotw J
SJcrrjoují
& e w "
A c V t U r í ^ •
?fi e l " "hw a
<Netl
W*na«f«rcí Rirwca*
anjKrj «w«
©0o(«r»
(apmtflp , e> nq*w«*
H, ;v©6nW(t
■-1-. ~ IJdftímlwt
j^ctnVuf>A
-ÍXaflfpurí í'ÍMcnf
SJowW
É S * * $enrt<in®«
_ ©ofcianlfM
E o t t m c ^
Wíarpwrfft ifffl ComititiisÉ^í i tk\u~ W«fW« 5lscl -5>:a/íi#t«
rjtaít|!j,nZng0riae c*'lt5 | | 3 K »
* j> '~ 7 ' ^ r , ;
# é V * Z \ 4 ' C í f ‘< n w t ImMVur? A ® , \ s f f J f l l
OJtwar-l
© í m a e p a r e ? a í [XEJ O T7rnno:«j A
« \\ jk*** ef I ^ K r a w a m
I i m n l
£*ttttnkr$:
mCncf.Stafeli.
«ía ct piluífóato )cctp!i íollmU)
iíccpticciTc.
‘rtv n w fciím ta jlUsJüin Acadcmá
ianaMenfcMio. W U rfho
T^> \ fflrti.il
SRavd&io
© c l r t u o n í c ^ ^ S .
■ p n e c s.G « ^
Cpc comtfatuő
Oflnírt'itPi^1 *' O l r . ! JWI„
. j * ia tn “ a í
Crtmíofcpm-fif
Afpicc íj crnis difbntes paHubus \ rbcis iu baie metitus circmus a. tu opc.
Siüitc fitit Ct-r ctrcfcljii turíjcr úrit íIUcíkk eme fiat oű OcranCcrn í:lt ' x r j s y t X j e z : ' ;
CI>c:oö2apbta ^ u n ö a r.f.
T O T lV S U u n g d riifC h o rc g rjp h i,itiíin (rm A {j; u rb iu m ,u ico )u m ,itra n caflrllo rum >fluminFt,r)iontHun,[ytu<t) um if} iH Xhtgnim ttrttjm dinien jio/trtn J ijh n iu . In lm d p a /o ru n iji du.tr ti Itn ttrű itt f a U m h c x j <a jum U t Jfcjuia nn.m m ii u r a if t f / j potifíiinutn d uplex H M igjrt4, Srptentnotu/h C f M c rid io n J lt, IUjtram tmtnubium in G rrm <m tA,(iil)Jt,u(riut A rÜ o n p ro tcn d itu r, u b ty u n n d m upuduct< r r t h a b iu riit p op u ltfcrv cifítm i,d ifii 4 G r & n GchtScyt*<]u* k h o ttw iis D a / .Sucui s O ccidvti í óta c d u r m n i, dtfli q u o jf D jiii, D h , Dttuity itt multd c jp iu populorutn diuuji. R « rrt«
ttom cofdétn G otoi u o m rcfv lit H iU J iu m , H ifpM ttu m fyu rctferiinn oiC b riíit 4 0 0 , iib llu lcrcR h cm .m is>iO g n c m in jt ik g rr m A n ic íiu o (M if o / l c r v u - l U f i * Ő ri. ntem
<Einc tiivw wnbíBarí^affttÖ*
(Duttg Drí^Oti^cvlanC^.
ÜJn Nftr TOarivi iil h<f.üiif<n a«up w b Wt ol,icftv(t t* tál írijt «n
*r»/Nxp ifi/MffiMTftfjuuratwí iwt w l m n l t n c m t t*-ca« vvn K r wií Tftvfm te/ vfcjfl (roarxn Iftnoi in Irt nuitm ,' 1" b „ n it r nini' í>nnt m Ntr i-iittni <a(N:r t w r ^ n b i t nMtnV0“
M ic Crfl w>b ht ef*t vtil aber irt «nmtvim mit bfii rt[fnf!ni|ln punttM b't wn I ber itt*1" t hx< trtit u n tt* tíit Pon Mronbemítwlb (Irtit kntlrftlm ut retinner **Mtt«»P<>n” j (t In kbtn tmflltm vfcmwil) 1^ m oniMtTUf^tt imt bem flnen fftll m Ntn lUmlnt/ b a rjP T ittl mit trntni fftfl «t|h]t Irti1 V íc i nmibrrn ffy] taf\ N tnw A (tuifi llnrfv n l'in onlí N< s y (1
bni fVIfltii htn (irtftlu/Nc mtlkncnb wrtl f)o bt* Ittftrt .Xutt fi' b» N I*« ? bíiittfr íiim i brr w lt lm/!/ Iltfigu \Tticfx (* rőt ul btr anbrm mtlji fwtii 'a u I R M u ^ L 1 K()fllntí)ot N ő t Witt«,i pbo ?)íitin\,ut)t,«lMtnifl (Tr(1 t»K|t b«(H>ti)ioíuurt’ v>* v
EN GEL PÁL
A középkori D u n án tú l m in t tö rtén eti táj
A D u n á n tú l fö ld rajzi fogalom . M a azt a d o m b o s
h eg y es, völgyektől s ű rű n sza b d alt te rü le te t é rtjü k a la t
ta, am ely a D u n á tó l d élre a D rá v áig , és n y u g a tra az o rsz ág h atárig M ag y a ro rszá g h o z tarto zik . M in th o g y az o n b an az a láb b ia k b an n em a m ai, h a n e m a k özépko ri M ag y a ro rszá g ró l lesz szó, a m ainál valam ivel n a g y o b b te rü le te t kell elk ép z eln ü n k , és bele kell sz á m íta n u n k a h a jd a n i B aranya, Z ala, V as, S o p ro n és M o so n m egyék am a d a ra b ja it is, am elyek 1920 óta H o rv á to rsz á g , S zlo
v énia, A u sz tria és Szlovákia részét alkotják. N é lk ü lü k a h a jd a n i D u n á n tú lró l beszélni tö rté n e tie tle n volna.
A fogalom tö rté n e lm i h asz n álata így sem p ro b lé m a - m en tes. H ián y z ik m in d e n e k e lő tt a n év kellő h isto rik u - m a. L a tin szövegekben u g y an m á r az uto lsó Á rp á d o k id ejétő l kezdve elő fo rd u l a „ D u n á n tú li fö ld ” , „a D u n án tú li ré szek ” egy o rszágrész n ev e k én t, m ag y aru l a z o n b a n u g y an e zt csak az ú jk o rb ó l ism erjü k . M ég za
v a ró b b , hogy ezen a n év e n h a jd a n n em azt é rte tté k , am it m an ap sá g . M in th o g y az ország közepe, ah o n n a n a tö rö k időkig a világot n éz té k , az E szterg o m -S z ék esfe- h é rv á r-B u d a h áro m sz ö g b e n fe k ü d t, é rth e tő e n „ D u n á n in n e n i ré sz e k rő l” beszéltek, ha valam i okból a m ai D u n á n tú lt k ív án ták m egjelölni. „ D u n á n tú lo n ” akko
rib a n az o rszág n ak azt a n ag y o b b ik ré szét é rte tté k , am ely a D u n a v o n alátó l keletre és északra te rü lt el.
B ele kell te h á t tö rő d n ü n k , hogy am ik o r a középk ori D u n á n tú lró l m ai n e v é n fo g u n k szólni, eleve v alam e
lyest erő szak o t kell te n n ü n k a tö rtén e tiség e n .
A z sem fe le d h ető , h o g y egyáltalán m a g á t a tájeg y sé
get vajm i ritk á n em legették. A z ókori P annónia n év, am ely a róm ai csá szárk o rb an n agy jáb ó l a D u n á n tú lt ta k a rta , e red eti é rte lm é b e n a m ag y ar királyság idején m á r n e m v o lt h aszn álato s. H a o lykor m égis leírták , ak k o r egész M a g y a ro rsz á g o t é rte tté k ra jta , m ik é n t a pannon is — p é ld á u l az első m ag y ar királyok cím éb en , vagy n ém ely b izán ci és latin szerzőknél — a m ag y arn ak lett a szin o n im ája. A k ö zépkori D u n á n tú l m á r n em volt egység sem m in ő o lyan te k in te tb e n , am it a k o r em b ere fo n to sn ak talált volna. P o litikai fo g alo m k én t csak el
vétve m e rü lt fel, p éld áu l I I I . A n d rá s (1290—1301) id e jén, am ik o r a zavaros viszonyok m ia tt k iv ételk ép p k ü lön n á d o ra vo lt a „ D u n á n in n e n i” és a „ D u n á n túli részek nek. O lyasféle k ü lö n k o rm á n y z a to t, am ilyen E r d ély n ek vagy S zlav óniának vo lt, a D u n á n tú l ettő l az ep izó d tó l e lte k in tv e so hasem k a p o tt, n em is igen k ap h a to tt v olna, h iszen a D u n a vagy a D rá v a h o sszú szaka
szok on n em vo lt igazgatási h a tá r. A közéjük eső te rü le t tizen n é g y m eg ye k ö zö tt o szlo tt m eg a k ö zép k o r végére, de a h atárfo ly ó k eb b ő l h a to t szeltek k e tté , te h á t csak n yo lc o ly an m eg ye vo lt, am ely et fe n n ta rtá s n élk ü l d u n á n tú lin a k le h e te tt v olna nevezni. Az egyházi igazgatás
sem fo rm á lta egységgé a tájat. E g észéb en u g y an az eszterg o m i érsekség alá ta rto z o tt, d e n ég y eg y h ázm e
gye k ö z ö tt o szlo tt m eg, am elyek k ö zül a pécsi m essze á tn y ú lt a D rá v a -S z á v a k özére, a h atalm as esz te rg o m i
nak p e d ig csak a székváros k ö rü li kicsin y d arab ja ese tt a D u n á tó l délre.
M in th o g y egység n em alak u lt ki sem p o litik ai, sem egyéb te k in te tb e n , n e m m eg lep ő , h o g y n e m találk o z u n k a „ d u n á n tú lis á g ” sem m in ő tu d a ti m e g n y ilv á n u lásával. A k ö zé p k o ri e m b e rt, h a az o rszág m ás részéb e k e rü lt és a családja n em vo lt elég n ev e zetes, szívesen n ev ezték szű k e b b h az ájáró l, tö b b n y ire egy m eg yérő l vagy v id ék rő l, esetleg egy o rsz ág rész rő l. E zek a nevek - m e g an n y i bizo ny osság ai a n n a k , ho g y az odavalósiak m a g u k a t is így ta rto ttá k szám o n - g y ak ran szilárd u ltak család név vé, s ű rű n találk o zu n k ily en fo rm á n „ S o m o g y i” vagy „ S z a la i” (azaz Z ala m egy ei), „ T e m e s k ö z i” ,
„ S á rk ö z i” vagy „ N y ír i” (azaz n y írség i) n e v ű szem é
lyekkel és családokkal, találk o zu n k b ő v en „ E rd é ly ie k k e l” is, de é rd em es m egjeg yezni, h o g y „ D u n á n tú lia k k a l” eg yszer sem .
A z aláb b ia k b an te h á t a D u n á n tú lró l k izárólag fö ld rajzi fo g a lo m k é n t b esz é lh e tü n k , m iu tá n ö n k én y e sen - n o h a e g y é rte lm ű e n - e lh a tá ro ltu k az o rszág tö b b i ré szétől. J e lle m e z h e tő -e ez a „ n a g y tá j” valam inő sajátos jegyekkel?
K ö z k eletű feltételezés, h o g y az o rszág n ak ez a fele a k ö zé p k o rb an is e lő b b re já rt a tá rsa d a lm i és gazdasági fejlő d é sb e n , m in t a keleti részek. E z p ersze, h a így van , n em eg yedü l a D u n á n tú lra é rte n d ő , h a n e m leg aláb b e n n y ire a K isa lfö ld re is, am ely m a n a g y o b b ré szb en S zlovákiához ta rto z ik , és |ö b b é -k e v é s b é a közép ko ri S zlav ón iára is, Z ág ráb v id ék ére, ahol m a H o rv á to rsz á g szíve fekszik. L e kell szögezni, ho gy a k ö zé p k o rra n é z ve ez a feltevés sem m ily en k étség te le n b izon yítékk al n e m tá m a sz th a tó alá. In k á b b csak általán o s b e n y o m á s
ról van szó, am ely et n ém ely m egfigyelések csakugyan tám o g atn ak .
A k ö zé p k o rt k u ta tv a g y ak ran észlelh ető , ho g y ú j, e lő re m u ta tó jelenségek először a n y u g a ti o rsz ág rész
b e n , an n ak is a n y u g ati h a tá rá n b u k k a n n a k fel, és o n n a n sziváro gnak in k áb b h o ssza b b , m in t rö v id e b b idő ala tt k elet felé. E z szin te term é sz etes is, ha az ú jd o n ság m aga n y u g a ti e re d e tű . Ily e n v o lt a kö zép k o r m ezőgazdasági „ fo rra d a lm a ”, am ely a m agy aro rszági a g rá rtá rsa d a lm a t is g y ök eresen á tfo rm á lta , és am ely n ek 13. századi elte rje d é sé t m a m á r jól ism erjü k S zűcs Je n ő k u tatása ib ó l. L eg fő b b tech n ik a i kelléke, az ú n . k erü lő ek e leg rég eb b i p éld án y a a b u rg e n la n d i Z e m e n - d o rf - a k ö zépk ori Z em e n y e (S o p ro n m .) - földjébő l k e rü lt e lő ; a szab ály o zo tt talaj váltó re n d sz e re k re - v ég M agister L a z a ru s: M agyarország térképe,
1528, részlet
14 A K Ö Z É P K O R I D U N Á N T Ú L M I N T T Ö R T É N E T I T Á J ső fo k o n a n y o m áso s g az d álk o d ásra - való á tté ré s első jeleit a n y u g a ti m eg y ék en le h e t re g is z trá ln i; a te rm é s h o za m u g rá s sz e rű m eg n ö v ek e d ésére u g y a n in n e n (és a n é m e te k lak ta S zepességből) v an elő szö r ad at. A jo b bág y tele k in té z m é n y e , am ely e n a 14. századtól fogva az ú jk o ro n át a m ag y aro rszá g i p a ra sz ti tá rsa d a lo m fel
é p ü lt, u g y an c sak A u sz triá b ó l sz iv á rg o tt á t, és n á lu n k leg elő szö r a n y u g a ti h a tá rsz é ln e k m a B u rg e n la n d b a eső fa lv a ib an b u k k a n fel, ere d e tile g n é m e t n e v é n (laneus, Lehen). M in d e z e k k e l az ú jd o n ság o k k al sokkal k é ső b b e n , m in te g y száz év m ú lv a találk o zu n k az o rszág k ele
ti m eg y é ib e n , és e lte rje d é sü k e t vizsgálva 1300 k ö rü l, m in t S zűcs m eg állap ítja, a D u n a k elet felé m ég v álasz
tó v o n a ln a k m u ta tk o z ik .
H a so n ló jelenség figyelhető m eg - K o v á ts F e re n c e re d m é n y e i alap já n - a p é n z g azd á lk o d á s e lte rje d é sé b e n , am i az a g rá rfo rra d a lm a t k ö v ette. I t t is azt ta p a sz talju k , h o g y a folyó p é n z b e n le b o n y o líto tt fo rg alo m a D u n á n tú lo n válik először általán o ssá, és jóval k éső b b , a 14. század k ö ze p ére te rje d el az o rszág k eleti tájain . A D u n á n tú lo n m á r ré g ó ta bécsi, m ag y ar vagy szlavón b á n i d é n á ro k b a n szám olnak és fizetn ek , a m ik o r a T i sz á n tú lo n vagy E rd é ly b e n m ég az A n jo u -k o r (1 3 0 1 -1 3 8 2 ) vége felé is fe l-fe lb u k k a n a régi v a lu ta , a rú d e z ü s t. M id ő n az 1330-as év e k b en p á p a i tiz e d sz e d ő k járják az o rsz ág o t, az A lfö ld ö n b izo n y m ég e lő fo rd u l, hogy a p lé b á n o s e z ü stk u p á v al vagy h aso n ló v al fizet, am i b iz o n y á ra an n a k jele, h o g y n e m v o lt elég k ész
p énze.
N e m b izto s az o n b an , h o g y a n y u g a ti részek fejlőd ési előnye k e z d e ttő l, te h á t a k orai Á rp á d -k o rb a n is fe n n állt. F e lm e rü lt u g y an , és látszólag kézenfekvő, hog y ez az előn y P a n n ó n ia h a jd a n i ro m an iz álásán a k v o lt a fo ly o m án y a, ez a n éz et az o n b an aligha ta rth a tó . E g y fe
lől a m ag y ar hon fo g lalás id ejére a ró m ai u ra lo m n a k m á r m in d e n n y o m a elen y észett. E z t le g b iz to sa b b a n a k ö zép k o ri h ely n év a n y ag ö ssze té te le m u ta tja , m e rt e n n ek leg ré g ib b az o n o síth a tó ré te g e szláv, te h á t a ró m ai k o rn á l jóval késő b b i. N o h a fe lte h e tő , ho g y eg y -k ét n a g y o b b h ely - p é ld á u l P écs vagy S z o m b a th e ly - az ó k o rtó l fogva tö b b n y ire lak o tt v o lt, szabályos k o n ti
n u itá sró l v aló szín ű leg itt sem b e sz é lh e tü n k . M ásfe lő l, és ez a fo n to sa b b , az o rszág n y u g a ti felén b elü l sem k e z d e tb e n , sem k éső b b n e m v eh e tő észre k ü lö n b sé g a ro m a n iz á lt és n e m ro m a n iz á lt te rü le te k fe jlettség i sz in tjé b e n . M in d a z , am it fe n te b b a n y u g a ti te rü le te k g y o rsa b b fejlő d ésén ek jelek é n t v e ttü n k szám b a, é p p úgy m egfig y elh ető a D u n á tó l északra, P o zso n y és N y itra v id ék én , m in t a D u n á n tú lo n .
E g ész b en véve egyre v aló sz ín ű b b , hogy a keleti és n y u g a ti o rszág rész k ö zti, k éső b b m in d n y ilv án v aló b b k ü lö n b sé g k ö zép k o ri e re d e tű fe jle m é n y , a 13. század n agy átalak u lásain ak követk ezm én y e. M in th o g y eh h ez a fő kezd em én y ezés n y u g a t felől é rk e z e tt, te rm é sz e te s, hogy h atása az o rszág n y u g a ti fe léb en é rz ő d ö tt elő b b . N e m szabad az o n b an le b e c sü ln ü n k m ás, tő le fü g g e tle n tén y ez ő k et sem , am elyek a fe jlő d é st u g y an ily en irá n y b a n befolyásolták.
A 13. század fo ly am án g y ö k eresen m e g v á lto z o tt M a gy aro rszág k ü lk ere sk ed elm i h ely zete. M e g se m m isü lt K e le t-E u ró p a k ét le g fo n to sab b gazdasági c e n tru m a , 120 4-ben K o n s ta n tin á p o ly és 1 2 4 0 -b en K ijev , am i
h o ssz ú tá v ra m e g v á lto z ta tta a térsé g fo rg alm á n ak fő irá n y a it. K e le t-M a g y a ro rs z á g o t ad d ig e ls ő re n d ű k e
re sk ed elm i u ta k szelték át dél és k elet felé, ezek m o st m e g sz ű n te k vagy so rv a d ásn ak in d u lta k . O ly a n , a 12.
sz á zad b a n m ég v irágzó p iach ely ek , m in t B ács és K e v e a b alk án i, vagy U n g v á r a kijevi ú t m e n té n , je le n té k te len p o rfészk ek c s u p á n a k ö zé p k o r m áso d ik feléb en . A k o rai Á rp á d -k o rb a n m ég a N y u g a t-E u ró p á b ó l jövő telep e sek et is in k á b b a k eleti o rsz ág rész v o n zo tta.
A v allo no k leg jelen tő seb b ko lóniái - az o rszág c e n tr u m á t és P écse t n e m szám ítv a - E g e r és N a g y v á ra d k ö rü l, a H e g y a ljá n és a S z erém ség b en lé te sü lte k , a leg n a
g y o b b létszá m ú flam a n d és „ sz ász” te le p e sh u llá m E r d é ly b e n k ö tö tt ki. A leg k o rá b b i ism e rt városi k iv áltság - lev elek et (1201- 1 2 0 2) n e m n y u g a t-m a g y a ro rsz á g i fal
vak, h a n e m B o d ro g o laszi la tin „ v e n d é g e i” és G y u la - fe h é rv á r k ö rn y é k é re érk ező v allon telep e sek k ap ták .
Á m alig h an e m m ég a k e resk ed e lm i u ta k á tre n d e z ő désén él is m a ra d a n d ó b b v o lt az 1 24 1-1242. évi ta tá rjá rás p u s z tító h atása. E z, m in t G yö rffy G y ö rg y sz á m ítá saibó l v ilágo san k itű n ik , a D u n á tó l k eletre v o lt a le g sú ly o sab b , o tt is első so rb a n az A lfö ld ö n . A v iszo ny lag g y ér íro tt fo rrásan y a g b ó l telep ü lése k százain ak e ltű n é sére és a n é p s ű rű s é g d ra sz tik u s csö k k en ésére leh et k ö v e tk e z te tn i. U g y a n e z t tám asz tják alá, késő k ö zé p k o ri fo rráso k m e lle tt, az e lm ú lt évtized ek ré g észe ti k u ta tásai, am ely ek n é v te le n falvak és te m p lo m o k sok aságát, alig ism e rt m o n o sto ro k im p o zán s ro m ja it tá rtá k fel.
M in d e z e k b ő l a d u n á n tú lira e m lék e ztető en s ű rű és fej
le tt te le p ü lé sh á ló z a t k ép e b o n tak o zik ki, és m a m á r n y ilv án v aló , h o g y az A lfö ld m e rő b e n m á sk é n t fe ste tt a 1 1 -1 2 . sz á zad b a n , m in t k éső b b . A D u n á n tú l n e m kis ré sz b e n ezeknek a fejle m é n y ek n ek k ö sz ö n h e tte fe lle n d ü lé s é t, n e m u to ls ó so rb a n a 13. század tó l egy re in te n zív eb b itáliai és d é l-n é m e t k e resk ed e lm i k a p c so la to k n ak , am elyek a m e g sz ű n t o ro sz és b izán c i „ v isz o n y la to k ” h e ly é t fo g lalták el.
A 13. század n a g y a rá n y ú m o d e rn iz á c ió s fo ly am a ta , m ik ö z b e n á ta la k íto tta a p a ra sz ti é le tfo rm á t, m e g te re m te tte a p o lg ári lét alap ja it is. A z a g rá rfo rra d a lo m m e l
le tt a k orszak m ásik n ag y je len tő ség ű fe jle m é n y e a n y u g a ti típ u s ú v áro sfejlő d és k ez d ete, e k k o rra esik az a u to n ó m p o lg ári k ö zö ssé g k én t sze rv ez ő d ő , ö n k o r
m á n y z a tta l fe lru h á z o tt k eresk ed e lm i k ö z p o n to k k iala
kulása. E zek m á r a távo lság i k eresk ed e le m á tre n d e z ő d ö tt erő v o n alai m e n té n lé te s ü lte k ; ré s z in t az o rszág c e n tru m á b a n , ré sz in t azo ko n a k u lcsfo n to sság ú h e ly e k en , ah ol a fő n em ze tk ö zi u ta k az o rszág te rü le té re lép tek . A D u n á n tú l e se té b e n S o p ro n b iz o n y u lt ily e n n ek , a bécsi és p rá g ai u tá n h a rm a d ik le g fo n to sab b n y u g a ti ú tv o n a l h a tá rá llo m á sa , am ely 1 2 7 7 -b e n k ap ta le g fo n to sa b b p riv ilé g iu m á t. G y ő rt, ah ol a s o p ro n i ú t b e le to rk o llo tt a Bécs felől jöv őb e, V. Istv á n 1 2 7 1-ben sze rv ez te v áro ssá. L é n y e g e s v áltozások m e n te k végb e az o rsz ág k ö ze p én is. I t t a k ét le g fo n to sa b b c e n tru m e re d e tile g a k ét k orai u ra lk o d ó i szék h ely , E sz te rg o m és S zék e sfeh é rv ár volt. M in d k e ttő t főleg v allon ok lak ták , akik v aló szín ű leg a 12. szá zad b a n érk eztek , és a fe h é r
váriak k éső b b m ag átó l S z e n t Is tv á n tó l e re d e z te tté k szélesk ö rű k iv áltság aik at. E ze k - az ú n . fe h é rv á ri jog - 1240 tájátó l m á r m in tá u l szo lg áltak ú jo n n a n lé te síte tt v árosi közösségek szám ára.
A K Ö Z É P K O R I D U N Á N T Ú L M I N T T Ö R T É N E T I T Á J 15 K ö z tü k a le g fo n to sab b k étségkívül B u d a vo lt, a m e
lyet a ta tá rjá rá s u tá n IV . B éla a la p íto tt, szin te a sem m i
bő l, az ősrégi P e stte l sze m b e n , a D u n a leg fo n to sab b átkelőhelyén. A „ p e sti Ú jh e g y re ” - a m ai b u d a i V á r
h eg y re - te le p ü lt város n é h á n y évtized a la tt nem csak a D u n á n tú l, h a n e m az egész ország leg n ép e seb b és le g d in a m ik u sa b b a n fejlődő telep ü lésév é n ő tte ki m a gát, és a 14. század elejére m á r királyi székh elyn ek szá m íto tt. E k k o r á tm e n e ti visszaesés k ö v etk ez ett, m e rt polg árai az Á rp á d o k kihalását (1301) követő b e lh a r- cokban ro sszu l p o litizá lta k , és a győztes d in a sz tia a la p í
tó, az A n jo u -h á z b e li I. K á ro ly ellen foglaltak állást.
K á ro ly ez é rt 1323-ban V iseg rád ra te tte á t u d v a rá t, és m in d ő, m in d u tó d a , N a g y L ajo s (1342-1382) itte n i új p alo tá ju k b ó l k o rm án y o z ták o rszág u k at. I t t v o lt k an c el
láriá ju k és álland ó b író ság u k , ide hely ezték 1342-ben a n á d o ri h iv a ta lt is, és tő lü k te lh e tő e n seg ítették a palo ta alatti városk a fejlődését. M in d a m e lle tt B u d a vezető szerep én m á r n e m le h e te tt v álto ztatn i. L u x e m b u rg i Z sig m o n d (1 387-1437) ezt a tan u lsá g o t v o n ta le, a m id ő n 1406 tá já n végleg id e k ö ltö z ö tt u d v aráv al és a k ö zp o n ti k o rm án y h iv a ta lo k k a l, s B u d á t azó ta m in d e n ki eg y é rtelm ű en a király ság fő városán ak te k in te tte .
A m ag y ar váro siaso d ásn ak m in d e n jelentősége m e l
lett jellegzetes k o rlá ta vo lt, hogy csaknem kizárólag a távolsági k eresk ed e le m re é p ü lt. A z a b en y o m ásu n k , hogy a kialakuló v árosok h e ly é t és sú ly át szin te egyes- eg yedül e k eresk ed e le m irán y ai és in te n z itá sa h a tá ro z ták m eg. A k é z m ű ip a r, n o h a term é sz etese n m in d e n ü tt jelen v o lt ilyen vagy o lyan fo rm á b a n , n e m v o lt képes o ly an e rő re sze rt te n n i, h o g y a m u ta tó k a t szám o ttev ő en b efo ly á so lh a tta voln a. A D u n á n tú l ese té b en m in d ez a n n y it je le n te tt, ho g y a v árosiasodás fő képp egy ré g ió ra , a B u d a-B écs kö zti te rü le tre k o rlá to z ó d o tt. A z itte n i királyi váro so k : S zék esfeh érv ár, E sz te rg o m , G y ő r és S o p ro n vezető h e ly e t foglaltak el a m ag y aro rszág i vá
ro sfejlő d ésb en . G y ő r kivételével - am ely 1447-ben p ü sp ö k e b irto k á b a k e rü lt - a tö rö k h ó d ítá sig m e g ő riz ték szab ad ság aik at, és m iv el a 13. századtól kiép ü lő falaik szám o ttev ő e rő d ítm é n n y é te tté k ő k et, politik ai sze rep ü k sem v o lt elh an y ag o lh ató . K iv étele s id ő sza
k o k b an - m in t a b áró k Z sig m o n d elleni felkelése idején (1403) és a re n d ek h á b o rú já b a n a csecsem ő V. L ászló ellen (14 4 0 -1 4 4 4 ) - ép pen ség g el d ö n tő e n voltak k ép e
sek beleszólni az esem ények alakulásaba, jellem zően m in d e n k o r a k irály ságot tám ogatva a nem esseg gel sze m b e n . V elük e g y e n ran g ú n a k , leg aláb b is gazdasagi sz e re p é t tek in tv e, az egész régióban egYe u a e, d u n á n tú li p ü sp ö k v á ro s, a szin tén falakkal k o ru lv e tt es szá m o ttev ő - b á r ré szleteib en nem ism ert iva tsa gokkal fe lru h á z o tt P écs volt m o n d h a tó , S zegeddel es T e m e sv á rra l e g y ü tt a m ara d ék déli ^res e , e lem c e n tru m a . A m ásik p ü sp ö k i szék:he y,
n em volt ö ssze m é rh ető vele. I tt, Péccsé e en e ’ m in d v ég ig oly m é rté k b e n d o m in ált az egy azi o c u ra k , a p ü s p ö k és a k áp tala n fe n n h ató ság a, ogy’
sze rv ez etrő l jó fo rm án n em b esz é lh e tü n . ro 1 e fa lu sz erű telep ü lése k h alm aza volt csu p á n , gaz asag sze rep e is csekély le h e te tt, n o h a a B u d aro e en v ezető fő ú tv o n al m e n té n fe k ü d t. ( ,
A z u rb a n iz á c ió a D u n á n tú l n ag y o b b részét é rin te tle n ü l h ag y ta. A m ik o r M a n tu a u rá n ak követe
e rre já rt, ú gy em lék e zett, ho g y Z á g rá b tó l B u d áig csak erd ő ség ek en át v itt az ú tja. A k ü lfö ld i keresk ed ő k n y u gati és lev an tei lu x u sáru ik k al első so rb a n a leg fo n to sabb p iacra, a k irályi u d v a rb a igyekeztek, a falvak n em érd ek elték őket. A p én z g azd á lk o d á s te rje d é se m á s u tt is k ialak íto tta p e rsze a piaci viszo n y o k at, de ez a forgalom p a ra sz tp o lg á ro k k ez éb en v o lt, hely i jelleg ű vo lt, falusi vásáro k o n b o n y o ló d o tt le és a m in d e n n a p i m eg élh e té st szolgálta. V o lu m en e m in d a z o n á lta l a 14. századtól kezdve egyre je le n té k e n y e b b lett, és a k ö zé p k o r végére h etiv ásá ro s falvak s ű rű h áló za ta alak u lt ki az egész D u n á n tú lo n , akárcsak m á s u tt az o rszág b an . A háló sze rk ez etét egy előre csak a régió n y u g a ti m eg y éib en ism erjü k p o n to sa n , K u b in y i A n d rá s alapos k u ta tá sa i
n ak k ö szö n h e tő e n . N e m kevés falu k a p o tt jogot év en te két h é tig ta rtó , ú n . országos vásár ta rtá sá ra is, am ivel a távo lsági k eresk ed elem sze rep lő it k ív án ták o d acsalo g atn i, in k áb b k ev eseb b , m in t tö b b sik errel. A leg fo n to sa b b v ásá rh ely ek e t az 1300-as évek végétől m in d g y ak rab b an m ező v á ro sn ak n ev e zték , am i a rra u ta lt, ho g y sz e re p ü k e t a k o rtársak a városo k éh o z h aso n ló n ak látták . E m ezőv áro so k a z o n b a n a leg tö b b e se tb e n m eg ta rto ttá k falu je lleg ü k e t, és váro si k iváltság o k ra is csak ritk á n te tte k szert.
A tip ik u s fe jlő d ésv o n alh o z k ép e st k ivételesn ek m o n d h a tó az o rszág n y u g a ti p e re m é n e k u rb a n iz áció ja.
I t t n em a n n y ira a falusias m ező v áro s v o lt a jellem ző, m in t in k áb b a k isváros - kis lélek szám ú , d e k ü llem éb en város jellegű telep ü lés. E zzel a m ag y ar v iszo n y latb an ritk a te le p ü lé stíp u ssa l szin te csak ezen a tá jo n találk o z u n k : a D u n á n tú lo n e lső so rb a n a falakkal k ö rü lv e tt K is m a rto n (a m ai E ise n sta d t) és K ő sze g v o lt ily en, de tö b b -k e v e se b b fe n n ta rtá ssa l e b b e a típ u s b a so ro lh ató k olyan fo n to s, királyi kiváltságlevéllel is bü szk élk ed ő helyek, m in t V asvár, S árv á r, vagy K ö rm e n d .
A váro so k at n em szám ítv a igazából csak h á ro m h a ta lo m - és k u ltú ra fo rm á ló tén y ez ő lé te z e tt ezek b en a szá
z a d o k b an : a k irályi u d v a r, az egyház és a n em esség.
A városok falain k ívü l m in d e n ta lp a la tn y i föld az ő fö ld esú ri h atalm u k n ak v o lt alávetve, és m in d e n lélek, aki m aga n e m v olt p a p vagy n em es, így vagy úg y az alattv aló ju k n ak szá m íto tt. E n n élfo g v a m in d az egyes vidékek, m in d az egész o rszág so rsán ak alak u lását, ha kü lső erő k tő l e lte k in tü n k , v ég e re d m é n y b e n en n e k a h á ro m tén y ező n ek eg ym ásh oz való v iszo ny a szab ta m eg. A m i p ed ig a k o r m ű v eltség éb ő l m in t m eg fo g h a tó em lék rá n k m a ra d t, az - ism ét n em te k in tv e a városi k u ltú ra sajátos h ag y a té k át - szin te kivétel n élk ü l o lyan szem ély ekh ez k ö tő d ik , akik a király i u d v a r tag jai, egy
házi in tézm én y e k vezetői vagy nem esi családok fejei voltak. N e m alk otók u g y a n , h a n e m m e g re n d elő k , de ép p ez é rt a b b a n , am i lé tre jö tt, m eg h atá ro zó a k v oltak szem élyes szánd ékaik, eszm ény eik és érték eik , le tt lé
gyen szó ak ár v árak ró l, k o lo sto ro k ró l vagy falusi te m p lo m o k ró l, ak ár ira to k ró l, k ó d ex ek rő l vagy sírkö vek rő l.
H a te h á t, m in t e b b e n a d o lg o z a tb a n , a d u n á n tú li k ö zép k o ri m ű v eltség n ek egy fajta h á tte r é t k ív án ju k felv á
zolni, a v áro siasod ás fo ly am atán k ívü l első so rb a n az e m líte tt tén y ez ő k n ek , vagyis a fö ld e sú ri jogok m eg o sz
lásának kell k ü lö n ö s figyelm et sz e n te ln ü n k .
A D u n á n tú l az ország am a vidék ei közé ta rto z ik , am elyekről v iszon ylag jelen tő s kö zép k o ri fo rrásan y a g ,
16 A K Ö Z É P K O R I D U N Á N T Ú L M I N T T Ö R T É N E T I T Á J oklevelek tíz e z re i álln ak re n d e lk e z é sre . A d a ta ik je le n tő s része m e g ta lá lh a tó C sán k i D e zső tö rté n e ti fö ld rajzi m ű v é b e n , am ely a D u n á n tú l b irto k v isz o n y a ira n ézve m in d m á ig alap v e tő , le g tö b b sz ö r eg y ed ü li elig azító nk . E n n e k ellen é re a b irto k m e g o sz lá sró l m ég sincs elég p o n to s k é p ü n k , a fo rráso k szórása u g y an is n e m e g y e n letes. V a n n a k szép szám m al b irto k o so k és u ra d a lm a k , am elyek lev éltára teljesen e lp u s z tu lt, k ö ztü k o ly an fo n to s egyházi in té z m é n y e k é , m in t a p écsi és a g y ő ri p ü s p ö k ség vagy a szék esfeh érv ári k á p ta la n , és n e m egy fő ú ri család é is, p é ld á u l az Ú jlak iak é. A k ö zép k o ri b irto k v isz o n y o k té rk é p é n te h á t itt- o tt fe h é r fo lto k m u ta tk o z n a k , és szám os o lyan fa lu ró l, am ely k étség k ív ü l a k o rai Á rp á d -k o r ó ta fe n n á llt, eg y etlen k ö zé p k o ri a d a to t sem ism e rü n k , m e rt olyan in té z m é n y é vo lt, a m e ly n ek ira ta i m a n in c se n e k m eg. Ily e n fo lt p é ld á u l a M e csek leg n ag y o b b , főleg n y u g a ti része.
A b irto k v isz o n y o k p o n to sa b b ism e re té h e z e z é rt n é l
k ü lö z h e te tle n e k az állam i adó, a d ika b eh a jtá sá ró l k é
sz ü lt ú n . p o rtá lis összeírások. E zek m e g y é n k é n t és fa lv a n k é n t k özlik a b irto k o so k a t és adó egységeik (jo b b á g y p o rtá ik ) szám át. A k ö zé p k o rb ó l sajnos csak eg y k ét ilyen jegyzék m a ra d t fe n n , így V e sz p ré m m eg y e
1488. évi a d ó la jstro m a , am elyet S olym osi L ász ló te tt m in ta s z e rű k ia d á sb a n h o zz áfé rh ető v é, vagy M o so n m eg y éé az 1510-es évekből, am ely m ég k ia d a tla n . 1 531-től k ezd v e az o n b an egyre tö b b összeírás ad h írt a D u n á n tú l n a g y o b b részének b irto k o sa iró l. M iv el e b irto k o so k az esetek jelen tő s ré sz é b e n azonosak az 1526 elő ttiek k el, m ásk o r p ed ig a n e v ü k v isszakövetk ez- te té sre ad m ó d o t, az ú jk o ri ad ó la jstro m o k in fo rm ác ió i a k ö zé p k o r k u ta tó ja szám ára is fe lb e csü lh etetlen ek . S eg ítségü kkel p é ld á u l az e m líte tt fe h é r fo lto k n agy része is e ltü n te th e tő . E lő b b i p é ld á n k n á l m a ra d v a , B a
ra n y a és T o ln a m eg yéknek H o rv á th J. G y u la és T ím á r G y ö rg y által k ö z z é te tt 1542. évi d ik áib ó l m e g á lla p íth a tó , hogy a S z e n tlő rin c és D o m b ó v á r közé eső v id ék k o rá b b i a d a tb ó l n em ism e rt falvai n a g y ré sz t a fe h é rv á ri k á p ta la n , a som ogy vári ap á tsá g és D o m b ó v á r u ra d a l
m aih o z ta rto z n a k , m ég p ed ig fe lte h e tő e n m á r évszáza
d o k óta.
S ajn o s, dikajegyzékek csak a H a b sb u rg -k irá ly s á g a d m in isz trá c ió já b ó l m a ra d ta k rá n k , ez é rt n e m te rje d n e k ki az egész D u n á n tú lra . A z 1526 u tá n Ján o s k irály n a k h ó d o ló o rsz ág rész összeírásai elvesztek, 1 541-től p e d ig a b e re n d e z k e d ő tö rö k u ra lo m s z a b o tt k o rlá to t a m ag y ar a d ó z ta tásn ak . E k é p p e n jelen tő s te rü le te k rő l n e m r e n d e lk ez ü n k ilyen típ u s ú fo rrással. N in c s sem m iféle ösz- sze írásu n k P ilis m eg y érő l, egy ap ró tö re d é k e t le sz á m ít
va F e jé r m eg y érő l sem , h ián y zik P e st és E sz te rg o m d u n á n tú li része, T o ln a és B aranya k iseb b ik (keleti) fele, és lá th a tó a n hián y o s K o m á ro m m egye d u n á n tú li részén ek eg y etlen ism e rt, 1541. évi adó jegyzéke is.
A fe n n m a ra d t dikák zö m e m in d m á ig k ia d a tla n és fe lh a szn álatlan , elszó rt p u b lik á c ió k a t leszám ítv a eg ye
d ü l az 1549 k ö rü liek jelen tek m eg n e m ré g ib e n M ak say F e re n c feld o lg o zásáb an . M eg kell az o n b an jegy ezni, h o g y a k iad v án y , b á rm ily h asz n o s is, n em ad m egfelelő k e re sz tm e tsz e te t a régió b irto k v iszo n y airó l. A k ü lö n b öző k e ltű , m in ő sé g ű és részletesség ű ö sszeírások k ö zül g y ak ran n e m a leg jo b b k e rü lt a k ö te tb e , így szám os m eg y érő l (T o ln a , B aran y a, S om o g y , V e sz p ré m , G y ő r,
K o m á ro m ) a k ív án ato sn á l - és a leh etsé g esn él - sokkal h iá n y o sa b b k é p e t k a p u n k .
H a m in d e z e k u tá n sajátos vonással k ív án ju k jelle
m ezn i a k ö zép k o ri D u n á n tú l b irto k v isz o n y a it, e lső so r
b an az egyházi tu la jd o n viszo n y lag jelen tő s sú ly át kell k iem eln ü n k .
O rszág o s sz in te n n ézv e a k özép k o ri m a g y a r egyház in k áb b szeg ény nek v o lt m o n d h a tó , m in t g azd agn ak, leg aláb b is h a e u ró p a i ö ssze h aso n lítá sb a n szem léljü k.
M íg a n y u g a ti o rsz ág o k b an a fö ld b irto k b ó l való ré sze
sedése tö b b n y ire m e g h a la d ta a 30 % -o t, M a g y a ro rs z á go n ez n e m igen b e c sü lh e tő tö b b re 1 5 % -n ál. G a z d a sá gi súlya p ersze - egy éb , im m a te riális té n y ez ő k rő l m o st n e m is szólva - jóval n a g y o b b v o lt en n é l, h iszen az egyházi jö v ed elm ek n e k m in te g y a fele n e m fö ld b irto k bó l, h a n e m a tiz e d b ő l szá rm azo tt. T é n y a z o n b a n , hogy M a g y a ro rsz á g o n v iszo n y lag kevesen éltek egyházi föl- d e su raság alatt.
A sze rén y n e k m o n d h a tó eg yh ázi fö ld v ag y o n a z o n b a n te rü le tile g fe le tté b b eg y e n lő tlen ü l o sz lo tt m eg.
V o lt szám os m eg y e, k iv ált É szak - és K e le t-M a g y a ro r- szágo n, ah ol az arán y a 1-2% k ö rü l m o z g o tt, n éh á n y m eg y éb e n közel já rt a feléh ez, E sz te rg o m m eg y éb e n m eg szin te m in d e n fö ld az eg y házé vo lt. A D u n á n tú l h ely e eb b e n a te k in te tb e n k iv é te le s : itt sehol sem ala
cso n y , tö b b n y ire p e d ig ig en m agas az egyházi fö ld b ir
to k részesedése. P o n to s a d a to t - S oly m osi L ász ló n a k k ö sz ö n h e tő e n - eg y ed ü l V e sz p rém b ő l ism e rü n k , itt a része 1 4 8 8 -b an k erek en 40% v o lt, az o rsz á g b a n v aló szín ű leg az egyik leg m ag a sab b érték . H a so n ló le h e te tt az arán y a F e jé r és T o ln a m eg y ék b e n , m ég m ag asab b G y ő r m e g y é b e n , B a ra n y á b a n p e d ig 1 4 9 5 -b en a pécsi p ü s p ö k eg ym aga közel 3000 p o rtá t b irto k o lt, a m egye jo b b á g y p o rtá in a k e g y ö tö d é t, és a tö b b i eg yh ázi in té z m én y n ek - a p écsi k á p ta la n n a k és m áso k n ak - ö sszesen leg aláb b u g y a n e n n y ije le h e te tt. A n y u g a ti h a tá rv id é ken m á r jóval k ev e seb b fö ld v o lt az eg yh ázé, de az
1549. évi ö ssze írásb ó l szám ítv a m ég M o s o n m e g y éb e n is a p o rtá k n a k 2 5 % -a , Z a lá b a n 17, V a sb a n 14,5, S o p r o n b a n 1 4 % -a ta rto z o tt egy házi fö ld e s ú r alá. A D u n á n tú l egészével szám o lva n em le h e te tle n , h o g y az eg yház itte n i ré szesed ése a fö ld b irto k b a n m eg k ö zelí
te tte az e g y h a rm a d o t is, an n y i p e d ig b izo n y o s, hogy p o litik ai és g azdaság i sú ly a sokkal n a g y o b b v o lt, m in t m ás o rsz ág rész ek b en .
A vag y o n o s egy házak zöm e az Á rp á d -k o rb a n , an n ak is az első k é t sz á zad á b an k eletk e zett, és a m e n n y ire a h ián y o s a d a to k b ó l m e g íté lh e tő , földjei leg n ag y o b b ré szét is akk or szerezte. K iv é te l a D u n á n tú lo n m in d ö ssz e h á ro m v o lt: az I. K á ro ly özvegye, E rz s é b e t an y a k irály né által a la p íto tt ó b u d a i k larissza k o lo sto r - am ely n ek le g tö b b b irto k a az o n b an m ás o rsz á g ré sz e k b e n fe k ü d t a lövöldi (v áro slő d i) k a rth a u z i p erje lsé g , am ely et N a g y L ajo s a le ro m b o lt h ölgy kői v á r u ra d a lm á b ó l léte
s íte tt, és a S zen t Z s ig m o n d ró l, k é ső b b S zűz M á riá ró l n e v e z e tt b u d a v á ri tá rsa sk á p ta la n , am ely e t Z sig m o n d k irály h o z o tt létre , d e csak M áty ás ru h á z o tt fel jelentős b irto k o k k al.
K irá ly i alap ítású a k vo ltak te rm é sz e te se n a k o rá b b a n k eletk e zett nag y egyh ázak is. K ie m e lk e d ő v ag y o n n al, v árak kal, u ra d a lm a k k a l első so rb a n a székesegyházak re n d e lk e z te k a késő k ö z é p k o rb a n : az esz te rg o m i érsek -
