N i W J ! N L I P C e t V n i C Y M L
m vu.fn l í a W p n ^ . u ^ rrJ' a re ' i n c I c n :i.C, vJ4 - ' f1H ,;n u js M iT (:n 'v v a u n 'V r;iv i
■! 1 „ ,-v , cl e ) D 11-1 L11 1
,0 . k ó p : D id y m u s -k o rv in a , d m l.p ( N » Y . r t , P i « P « « “ «“ L ib ” !'>
40 P A N N Ó N IA Ú JJÁ S Z Ü L E T É S E
r ü lt új d a ra b ja egészíti ki h e ra ld ik a i m a g y a rá z a tá t e k ét (v alam ik ép p ö ssze ta rto zó ) fra g m e n tu m n a k . A v ö rö s
m á rv á n y sz o b ro k a t olasz m e ste re k k é sz íte tté k M a g y a r- o rsz ág o n - h a n e m is egyazon kéz m u n k á ja v alam e n n y i ám im p o rt m ű v e k is érk eztek Itá liá b ó l. K ö z éjü k ta rto z ik az a fe h é r m á rv á n y ta b e rn á k u lu m is, am ely a p a lo ta k áp o ln á já b a n állt, s am ely n ek ed d ig sok tö re d é
k é t s ik e rü lt az o n o síta n i, b á r a k u ta tá s n e m z á ru lt le (V II-7 ., ld. m ég V I I -8.c - d .) . A szen tség h áz - k ö z é p ré sze alap já n - a k o r firenzei ta b e rn á k u lu m a i közé ta r to zik, m e s te ré t B alo gh Jo lán B e n e d e tto d a M a ja n o k ö ré b en jelö lte ki. A tö b b i, V iseg rád o n e lő k e rü lt - ré szb en fe ld o lg o z atla n - fe h é r m á rv á n y tö re d é k ( V I I -8.) r e n d e lte té se m a m ég b iz o n y ta la n ; az a ra n y o z o tt k an d e lá
-11. kép. I'ríztö red ék bőségszarut tartó ifjú alakjával a budai várpalotából (B udapest, B udapesti T ö rté n e ti M úzeum )
12. kép: Pillérfő Vetési A lbert veszprém i püspök cím erével (V eszprém , Laczkó D ezső M úzeum )
b e rtö re d é k s z in té n a k á p o ln a b e re n d e z é s é h e z t a r to z h a to tt. M iv e l a v ise g rá d i ásatáso k n e m s z ü n e te l
n ek , ú ja b b fr a g m e n tu m o k fe lb u k k a n á sa v á rh a tó , s a m eg lév ő k é rte lm e z é se is m ég so k szo r m ó d o s u lh a t.
A fe h é r m á rv á n y fa rag v á n y o k B u d á n is im p o r tm ű vek v oltak. A h a ta lm a s, h e ra ld ik u s h o lló k k al d ísz í
te tt k ú t-tá l k ész en é rk e z h e te tt F ire n z é b ő l ( V I I -1 1.).
V e rro c c h io m ű h e ly é b e n is re n d e lt egy m á rv á n y s z ö k ő k u ta t M á ty á s , am ely ta lá n so h a n e m ju to tt el B u d á ra ; A n g e lo P o liz ia n o e p ig ra m m á ja a z o n b a n , am ely a m a g y a r k irá ly szö k ő k ú tjá ra író d o tt, az in te rp re tá c ió ö rö k k é elev en k ú tfe je le s z.17 A z a p a z a r
ló g az d ag ság , am ely a k irály i re z id e n c iá k a t (e lső so r
b an B u d á t és V ise g rá d o t) jellem ezte , az o rsz á g b a n alig h a v o lt k ö v e th e tő . A z im p e riá lis g o n d o la t M á ty ással sírb a sz á llt, s véle a m ű v é sz e ti re p re z e n tá c ió is. A n a g y s z o b rá s z a tta l, a k ö n y v tá rra l, a B ibliotheca A u g u stá va l U lá sz ló n e m tu d o tt m it k e z d e n i, M á ty á s k ö rn y e z e te s z in tú g y n e m sok at. A z olasz szo b rászo k k ez éb ő l - e d d ig i ism e re te in k sz e rin t - csak vallásos tá rg y ú m ű k e rü lt az u d v a ro n k ív ü lre : egy M a d o n n a d o m b o rm ű N a g y v ázso n y b a (V II-4 3.).
IV .
A leg k o rá b b i kő b e fa ra g o tt a ll’antica m o tív u m o k a D u n á n tú lo n (s az egész o rszág b an ) V e sz p ré m b e n m a ra d ta k fenn. V etési A lb e rt p ü sp ö k ( f l4 8 6 ) nevével m a h á ro m oly an g ó tik u s fa rag v án y ism eretes (az első 1467- ből), am ely en klasszikus an tik v a b etű k k el író d o tt a fe lira t. E z n em a v életlen m ű v e, elh an y ag o ln i n em le h e t: az a kevés, a m it V etési m ű p á rto lá sá b ó l ism e
rü n k , tú l sok a ll’antica elem et tarta lm az . A S zen t G y ö rg y -k á p o ln a m á rv á n y o ltá rá n a k (am elynek szin tén an tik v a b e tű s vo lt a fe lira ta : V II-4 0 .) adom án ylevele re n eszá n sz ízű m u n k a , 1476-ból (IX -4 6 .), s m ise ru h á ja is Itá liá b a n k é sz ü lt (X -5 1 .). K ö n y v tá rá n a k eg yetlen ism e rt d a ra b ja - egy P ris c ia n u s-k ö te t - velencei n y o m ta tv á n y 1 4 7 0 -b ő l.18 R ito ó k n é S zalay Á gnes ku tatásai d e ríte tte k fé n y t a v esz p rém i h u m a n ista k ö z p o n tra , am ely év tize d ek en át eleven m a ra d t. I t t volt n a g y p ré p o st a G a le o tto M arzió v al is jó k ap c so la tb an lévő L a - d islau s B ozkovicz, aki (1 4 8 5 -b en elhagyva az ország ot) az első a ll’antica é p ü le te k e t e m e lte tte M o rv a o rszág b a n (M o ra v sk á T íe b o v á , 1492).19 A p á th y L u k ác s, in n en elk erü lv e, eg ri n a g y p ré p o stk é n t k é s z ítte te tt egy díszes p e rg a m e n m issa lét F ra n c e sc o da C astello b u d ai m ű h e lyében a v esz p rém i eg yház sz á m á ra.20 A z ifjab b ik V itéz Já n o sn a k , a So d a lita s L ittera ria D anubiana elnökén ek sz in té n volt h u m a n is ta k öre a v á ro sb a n ; fényes p o n tifi- caléja m a is a B ib lio teca A postolica V aticana leg fé lte t
te b b kincsei közé ta rto z ik.21 A székeseg yházban előke
rü lt re n eszá n sz k ő faragványok m in d 16. századiak, de a h u m a n is ta h ag y o m án y folyam atosnak látszik. A m i
k o r az iro d a lo m tö rté n é sz a 15. századi V e sz p rém e t E sz te rg o m h o z , V áchoz, P écsh ez, V árad h o z h aso n lítja , ezzel azokat a m ű v észe ti k ö z p o n to k a t is m eg ad ja, am e
lyekhez a város m é rh e tő volt. A z a ll’antica hag y o m án y itt is a M á ty á s -k o rra m egy vissza, s V etési A lb e rt m ű p á rto lá sa a m ag y aro rszág i ren eszán sz leg k o ráb b i ré te g éh ez tarto z ik . Ú g y tetszik , a ren eszán sz elein te való
b an n em te rje d t túl a k áp tala n o k falain, s in k áb b a
PANNÓNIA ÚJJÁSZÜLETÉSE 41
13. kép: V etési A lbert m iseruhája, részlet (V eszprém , Egyházm egyei G yűjtem ény)
m ü v e it, Itá liá t já rt fő p a p o k n ak , m in t M áty ás p é ld á já nak v olt k ö szö n h ető .
E szterg o m m in t m ű v észeti k ö z p o n t m ás tanu lság g al szolgál: V itéz Ján o s idejéb ől m ég jelképes ren eszá n sz k ő farag v án y t sem ism e rü n k , g ó tik u st v iszo n t ig e n ; neki k ö n y v tára ék e sk ed ett Itá liá b a n m in iá lt k é z ira tokkal. Az a ll’antica k ő farag vány ok m eg jelen ése itt B eatrix családjáh oz k ö th e tő , s in k áb b csak 1490 u tá n . H u m a n istá k itt is v o ltak : p é ld á u l J a n u s P a n n o n iu s ro k o n a, G a rá z d a P é te r, akinek könyvei k özül tö b b d í
szes k éz irat is fe n n m a ra d t; sírk ö v e (m ely et saját m ag
á-42 P A N N Ó N IA Ú JJÁ S Z Ü L É T É S E
14. kép: V itéz János esztergom i érsek P lautus-kódexének cím lapja, részlet (Bécs, Ö sterreichische N ationalbibliothek)
n ak á llítta to tt) az első alV antica sírem lék ek egyike az o rsz á g b a n . K e sz tö lc zi M ih á ly is re n eszá n sz e p ita p h iu - m o t á llíto tt m ag án a k (V I I-2 9 .); az általa a la p íto tt S z e n t J e ro m o s -k á p o ln á n a k a z o n b a n g ó tik u s v o lt az a jta ja.22 A nag y k orszak csak B akócz T a m á ssa l é rk e z e tt el, aki a v á ro st az o rszág első szá m ú m ű v észe ti k ö z
p o n tjá v á te tte . L e g fo n to s a b b alk otása h a lo tti k á p o ln á ja, az első c e n trá lis a la p ra jz ú é p ü le t az A lp o k o n tú l.
A típ u s E sz te rg o m b ó l k e rü lt to v á b b északra. B akócz v ö rö sm á rv á n y b a , a ra n y o z o tt b ro n z b a m e re v e d e tt p o m p á ja fo ly tatása p ró b á lt le n n i M á ty á s m ű v észe ti re p re z e n tá c ió já n a k ; a k irály k incsei k ö zü l tö b b is (p é l
d áu l a K á lv á ria) B ak ó czhoz k e r ü lt; M á ty á s tró n k á r p it
ján saját cím erév el ta k a rta tta le a k irály ét. B akócz u tó d ja E s z te rg o m b a n S z a th m á ri G y ö rg y , aki a le g je le n tő se b b m ecé n áso k közé ta rto z ik a J a g e llo -k o rb a n . P á r év et tö ltö tt csak a v á ro sb a n , de é p ítk e z e tt az érseki p a lo tá n , s d rá g ak ö v ek k el ékes fü g g ö n y e sze rep e l az 1 5 2 7-ben D ré g e ly v á rá b a m e n e k íte tt k in csek k özö tt.
A lakos v ö rö sm á rv á n y sírk ö v e a S zen t A d a lb e rt-s z é k e s - eg y h á zb an á llt.23 V á rd a y P áln ak , a M o h á c s u tá n i é r
sek nek h ag y aték i le ltá ra tö b b általa a d o m á n y o z o tt ö t
v ö stá rg y a t is fe lso ro l, ezek et fe lte h e tő e n 1543 elő tt, m ég a S zen t A d a lb e rt-sz é k e se g y h á z szá m á ra k é sz ít
t e t t e.24
P é c se tt, h a rm a d ik p é ld á n k b a n , csak a 16. század elejétő l, S z a th m á ri G y ö rg y p ü sp ö k ség é v el b o n tak o zik ki a re n eszá n sz m ű v é sz e t, vagyis tö b b m in t h áro m év tize d d el J a n u s P a n n o n iu s h alála u tá n . A z a k ét itáliai alVantica alk o tás, m ely et m a ism e rü n k a S z a th m á ri m e g re n d e lé sé re k ész ü lte k k ö zü l, „ k irá ly i m ű ” , s k v a
litásu k se m m ib en sem m a ra d el sem B akócz T a m á s , sem a M áty ás király szá m á ra k é sz ü lt m ű v ek m ö g ö tt.
B re v iá riu m á t (P á riz s, B N ) u g y an az a B o cca rd in o il V ecchio m in iá lta F ire n z é b e n , aki a C o rv in a egyik leg szeb b k ó d ex é t, a P h ilo s tra tu s -k o rv in á t. E k éz irato s B reviá riu m Strigoniense a Jag e llo -k o ri m ag y ar b ib lio fi-15. kép: Vitéz János Plautus-kódexének cím lapja, részlet
P A N N Ó N IA Ú J JÁ S Z Ü L E T É S E 43
16. kép: A Bakócz-kápolna oltárának részlete 17. kép: A B akócz-kápolna oltárának részlete
18. kép: A B akócz-kápolna (E sztergom , Főszékesegyház)
lia leg m ag a szto sab b em lé k e.25 M e g re n d e lé se talán az
zal függ össze, h o g y S z a th m á rit 1 5 06 -b an p ü sp ö k k é sze n te lté k , m iu tá n V á rad ró l a p écsi eg y házm egy e élére k e rü lt. T a lá n ezzel, pécsi székfoglalásával h o zh a tó k a p cso latb a m o n u m e n tá lis v ö rö sm á rv á n y p a sz to fó riu m a is, am ely et k étség te le n ü l u g y an azo k az olaszok k észí
te tte k , akik E sz te rg o m b a n d o lg o ztak a B akó cz-k áp o l- n án é p p e n ezekb en az esz te n d ő k b e n . S ajnos a p a sz to - fó riu m o t, am ely m a a p écsi székesegyház C o rp u s C h ris ti-k á p o ln á já b a n áll, m áso d lag o s h ely en , erő sen re sta u rá ltá k s á ta la k íto ttá k , és ez v izsg álatát m e g n e h e zíti. Jelenlegi állap o táb a n is leg jelen tő seb b ren eszán sz em léke P écsnek. S zínvo nala se m m ib e n sem m a ra d el az u g y a n e b b e n az id ő b en F ire n z é b e n m ű k ö d ő B en e- d e tto da R o vezzan o o rn a m e n tá lis fa rag v á n y aitó l, ak i
n ek m u n k á it B alogh Jo lá n is leg k ö ze leb b in ek ére z te a B ak ócz-k áp o ln a s tílu s k ö ré h e z.26 S z a th m á ri tö b b i pécsi é p ü le té t - az Aedes S a cm a ria n á t, vagy a ro m ja ib a n álló te tty e i v illát - jo b b ára fo rráso k b ó l ism erjü k , h o zzáju k kő farag v án y o k at fe lté te le sen k ap c so lh a tu n k . A száza
d u n k eleje ó ta is m e rt v ö rö sm á rv á n y k e re ttö re d é k e k (V II-5 4 -5 5 .) kvalitása e lm arad a p a sz to fó riu m é tó l; a re p re z e n ta tív k őanyag k ö zp o n ti m ű h e ly re utal. Sajnos e lk alló d o tt az a n a g y m é re tű , lecsün gő saroklevelekkel d ís z íte tt o szlop fő, am ely et Szőnyi O ttó k özö lt, s am ely n em a szék esegy házb ól, h a n e m a p ü sp ö k i p alo táb ó l k e rü lt a la p id á riu m b a.27
A D u n á n tú l egyik legizg alm asab b - összefü gg ő - k ő fa ra g v á n y -c so p o rtjá t a P é c se tt, illetv e a város tág ab b k ö rn y e z e té b e n elő k erü lt leletek k épezik. M a g á b a n a v áro sb an is sok ren eszá n sz stílu sú ép ítész eti farag v án y k e rü lt elő, s a d ú sa b b a n vagy e g y sz e rű b b e n d ís z íte tt k e re ttö re d é k e k stilá risan ö ssze ta rto zó e g y ü tte s t a lk o t
nak. T ö b b é p ü le tb ő l ism e rü n k tö re d é k e k e t, ám a Ja n u s P a n n o n iu s M ú z e u m b a n ő rz ö tt d a ra b o k jelen tő s ré szé
nek n em ism erjü k a p ro v e n ie n c iá já t.28 E gyik ré szü k a R o m án k o ri K ő tá rb ó l, m ásik ré szü k u g y a n o n n é t a rak
-44 P A N N Ó N IA Ú J J Á S Z Ü L É T É S E
kép: Szathm ári G yörgy pécsi püspök
breviárium a, cím lapok
(Párizs, B ibliothéque N ationale)
P A N N Ó N IA Ú J JÁ S Z Ü L É T É S E 45
f c a i c p m - itit e .