I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K 155 Az Á rp á d -k o r k orai századaib an m in d e n e k e lő tt v i
szonylag kis szám ú , v án d o rló m e ste re m b e r tev ék en y ségével szá m o lh a tu n k . Sok stílu sjelen ség valóságos k i
in d u ló p o n tjá t sem ism erjü k . M in d k é t szem p o n tb ó l kivétel le h e te tt az eszterg o m i v ö rö s m á rv á n y -p ro d u k - ció, am elynek k ez d ete a 12. század végére esik: speciá
lis tech n ik a i ism erete k k el re n d elk ező m e ste re k e t is k ö v e te lt, fö ld rajzilag is a ta rd o s i b án y á k h o z k ö th ető . T a rd o s k e z d e tb e n királyi v á rb irto k v olt, az eszterg o m i érsekn ek való elad o m á n y o zásá ra 1204 elő tt k e rü lt sor (vö.: L ő vei 1992, 3 skk.). E z e se tb e n n e m a n n y ira a m e ste re k , m in t a tárg y a k m ozg ása való színű .
. I I ,.,.,n i|r Szent A dalbert-székesegyház alaprajza I. 43. kép. E sztergom , a középkori, elpusztult Sze
156 I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K
N e m kevésb é k én yes k é rd é s a „ k irá ly i” jelző való sá
gos ta rta lm á ra v o n atk o zó . A z u d v a ri m ű v é sz e t sz o ro sa b b a n v e tt fogalm a n e m h a sz n á lh a tó m in d e n to v á b b i m eg fo n to lás n é lk ü l a 13. század közepe elő tt, am ik o r
„v áro s és u d v a r k ö lc sö n h a tá sá t” tételezi fel (W a rn k e , M. : H o fk ü n stle r. Z ű r V o rg e sch ich te des m o d e rn e n K ü n s tle rs . K ö ln 1985, 10 skk.). M ás k é rd é s az u ra lk o
dó szem élyéh ez, m éltó ság áh o z és k ísé re té h e z ta rto z ó re p re z e n tá c ió tá rg y i kellék eiről való g o n d o sk o d ás, il
letve a székhelyek és kin csek h ag y o m án y o zása, am ely n ek az u d v a ri k áp o ln a le h e te tt fo n to s in tézm én y e . M in d e z e k a tén y ez ő k felv etik azt a k é rd é s t, ho l készü l
tek a király i m ű v é sz e t alk o tásai: E sz te rg o m ese té b en m in d az érseki székhely, m in d a k irály i város (ez u tó b
I. 44. kép. E sztergom , vár, a középkori királyi, m ajd érseki palota déli végének 1938-ig feltárt részei, alaprajz a kápolna és az ún. S zent Istv án -terem szintjén
I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K 157 bi a k ézm űv esek k o n ce n tráció ja ré v én ép p ú g y , m in t -
tö b b e k k ö zö tt a távolsági k eresk ed e le m b e n jelentő s - p iach ely k én t) szám ításb a jön. E z ese tb e n az u ra lk o d ó u d v a rta rtá sa m in d e n e k e lő tt m in t fogyasztó jelenik m eg, s a fogyasztói m ag ata rtás h atáro zza m eg h atásá t is, m in d e n e k e lő tt az ariszto k rácia kö réb en . A z Á rp á d k o rb a n az u ra lk o d ó i re p rez en táció m in d e n e k e lő tt a király szem élyéhez, s az u tazó u d v a rta rtá s tartó zk o d ási h elyéhez k ap c so ló d ik ; E szterg o m királyi v árán ak ál
landó h asz n álata n em igazolható. M in d e n e se tre , I I I . B éla k o ra m in d k é t te k in te tb e n á tm en e tin ek tű n ik : a jelek sz e rin t változik az u d v a rta rtá s igényeinek csak fogyasztói jellege, s a király ta rtó s re zid en ciá t választ az érsek i székhely közelében.
E sz te rg o m országos m űvészeti k ö zp o n t-sz ere p érő l vagy ilyen sze rep é n ek kialakítására irán y u ló tu d ato s szán d ék ró l az é rt is n eh éz szólni, m e rt a 12. század végén m ég n e m tételez h ető fel főváros-jellege. E n n ek k ezd etei 1198 u tá n , am ik o r Im re király lem o n d o tt a királyi v árró l az érsek javára, Ó b u d á h o z kapcsolódnak, am elyn ek re zid en cia k én t való ren d szeres h aszn álatát, a k irály n a k b ö jti ta rtó z k o d á sá t in medio regm 1241-re R o g eriu s ta n ú s ítja (K u m o ro v itz L . B . : B u d a /és P e s t/
„fő v áro ssá” alakulásának kezdetei. T B p M 18 (1971) 7 skk.). M in d e n e se tre , I I I . Béla k ancelláriai reform jai az 1180-as évektől a k an cellárián foglalk o ztato tt k le n - kuso k jelen tő ség é t is m eg erő síte tték (K u b in y i A. . 1 rályi k an cellária és u d v a ri k ápolna M agyarországon a X I I . század közep én . L K 46 (1975) 59 skk.). em teljesen világos, vajon a P orta speciosa (1-82.) fe irata b án szereplő pátriáé liberatio kifejezés m in t az erse ség sza b ad ság ára való u talás, vagy m in t a h azaszeretet korai m eg n y ilv án u lása érte lm e zh ető -e .
A d 3 ): A z „1200 k ö rü l” id ő h atáro zó E sz te rg o m szem p o n tjá b ó l in k áb b találg atáso k tárg y a, m in t jól d o k u m e n tá lh a tó esem ény ek d á tu m a . Á tm e n e ti k o rszako t jelöl, a I I I . B éla k o ri eg yen sú ly i állap o t m eg b o m lását, a k ü lp o litik a fe lté te le in ek Im re id ején m eg k ezd ő d ő válto zását és a b első viszályok, változások k ezd eteit, í r o t t fo rrá sa d a to k h íjá n csak k ö v etk ez tetések re (a p a lota 1198-as befejezetlen ség e), h ézagos em lék an y ag ra (a S zen t A d a lb e rt-szé k eseg y h á z n y u g a ti előcsarn o k a:
az első ism e rt tem etk ez és itt: 1250; a S zen t Istv á n p ro to m á rtír-te m p lo m ), leg fő k ép p en p e d ig E s z te r
g o m b an fe ltű n t stílu selem ek széles k ö rű k ö v etésére (nevezetes d á tu m o k : P ilissze n tk e resz t, a la p ítá s: 1184, G e rtru d is elte m e tte té se : 1213; B én y, a d o m á n y : 1217; p re m o n tre i k o lo sto ro k első em líté sei: 1234) tá m a szk o d h a t az o tta n i ép ítő tevék en ység foly tatásán ak feltevése. A z 1200 e lő ttre (illetve I I I . B éla k o rára), v alam in t az e z u tá n ra d a tá lh a tó em lékek elválasztása teljesen n y ito tt kérdés.
A z 1200. év szám ho z m in d e n e k e lő tt a 12. század végi e szterg o m i ép ítk ezések le g m o d e rn e b b stílu sa k ö th e tő , am ely a 12. századi klasszicizálás jelen ség k ö réb e („ R e - n aissan ce o f th e T w e lfth C e n tu ry ”) illeszkedik. A z u d v a r d in asztik u s k ap cso latai, p o litik ai o rien táció ja, v alam in t a királyi k áp o ln a k ö ré b e n fo g lalk o z ta to tt m a- gisterek ta n u ltsá g á n a k e re d e te ism e re té b e n fra n c ia o r
szági, az u to lsó id ő b en h a tá ro z o tta n k o n k re tiz á lt p á r i
zsi jellege (Sauerlander 1990, 394) jól ö ssze eg y ez te th e
tő m in d ép ítészeti elem ein ek , m in d ábrázo lásain ak s tí
lusával. Az in k ru sztác ió k b iz an tin izm u sáv a l k ap c so la tb a n a I I I . B éla k o n s ta n tin á p o ly i n e v e lte té sé re v o n atk o zó , korai datálással ö ssze k ö tö tt h ip o tézisek (pl.
Buschhausen 1974, 4 skk.) h ely ére, a n y u g a to n m in d e n ek e lő tt K o n s ta n tin á p o ly 1204-es kifosztása u tá n el
te rje d t klasszicizáló stílu s ism e re té b e n te tt, k éső b b i, 13. század eleji datálási javaslatok lép tek (S a u e rlá n - der).
I. 45. kép. E sztergom , vár, a középkori királyi, részeinek keresztm etszete az ún. Szent István tér
158 I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K
I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K 159 1-82.
D ísz k a p u (P o r ta sp e c io sa ) á b r á z o lá sa és tö re d é k e i
Esztergom , a középkori Szent
A dalbert-székesegyház nyugati hom lokzata (a kapuzat pusztulása - 1764 - után elpusztult esztergomi Szent Adalbert- székesegyház nyugati - mára csak ke pécsi püspök, az irodalom és a tudom á
nyok kedvelője és pártolója, megalapí
totta a püspöki könyvtárat, s azt nu
mizmatikai és régiség gyűjteménnyel gyarapította. Szinnyei J . : Magyar írók
A festmény jelenlegi állapotában dublírozott, kissé kopott. Elsárgult lakkréteg fedi, de átfestés nincs rajta.
Kétoldalt a hordozó vászon természe
tes széle látszik, amely ívelt, ahogy a szögekkel kifeszítették. Eredetileg a vásznat nem húzták vakrámára, a festés teljesen beborította azt. Czobor Béla is említi, hogy keret nélküli, teljesen be
sötétedett képet talált (Czobor 1900, 6.). A későbbi vakrámára erősítésnél a kép szélei roncsolódtak, a festék több helyen kipattogzott. Em iatt jobb szélén a gótikus előcsarnok pillére, valamint a díszkapu jobb oldali fülkéje mellett tér
deplő, oszloptartó figura festékrétege roncsolt, hiányos. Alul és felül is a fel
erősítés szögnyomai látszanak.
A festmény kifejezetten dokumentá
ló célzattal készült. Festője a Porta spe
ciosa akkori állapotának hű és minden fontos részletre kiterjedő ábrázolására törekedett, úgymint a feliratoknak a betűformát is követő pontos rögzítésé
re (unciális és antikva betűk kevered
nek), de ennek érdekében a kapu szá
rainak és szemöldökgerendájának belső részeit is a homlokzat síkjába fordítot
ta. Enyhén felülnézetből ábrázolta a díszkaput, amely ekkorra már pusztu- lóban volt. Különösen feltűnőek a hiá
nyok az alsó részeken. Védelmül tetőt húztak föléje, amelynek vörös színe cserépre utalhat. Kétoldalt a kapuzat elé emelt gótikus előcsarnok gazdagon díszített pillérei és ívindításai látsza
nak.
Színeiből (a festmény különleges forrásértékét ez adja) a Porta speciosa polichrom díszítéséről kapunk képet.
Az építészeti tagozatok vörös- és fehér
A képteret teljesen kitölti a voros- es fehér márványból faragott, inkrusztált felületekkel díszített, kétoldalt egy-egy pedig fehér márvány akanthuszleveles oszlopfősor fog össze. Felette profilált vörösmárvány párkányról indul a felső íves rész, amelyen sarkos és kerek m et
szetű tagok váltakoznak. A sarkosak itt önmagukban is a vörös és a fehér szín
A bal oldali béllet legkülső oszlopának háromnegyede már hiányzik, a jobb ol
dali oszlopainak alsó részei is töröttek, de a felső íveken is apróbb töréseket jelzett a festő. A béllet két szélén, profi
lált, alsó felében fehér, felső részében vörösmárvány talapzaton - , amelynek sarkai töröttek - , két, fejjel egymás felé forduló oroszlán fekszik, hátán hor
nyolt felületű vörösmárvány oszlopot hordva. A bal oldali oroszlán talapzata lényegesen különbözik a máig megma
radt bal oldali oroszlán (g) szobrának talapzatától. Az előbbin a jobb felső sarkon nagyméretű törés látható, míg az eredeti darabon (h) csak egy-két ap
róbb, ami inkább a jobb oldali talapzat ábrázolásának felel meg. Az oroszlánok állapota már a kép készültekor is meg
lehetősen csonka volt, a jobb oldali (vö.
j) feje amorf, lábaik hiányoznak, a retsávok veszik körül. A két fülkét fent derékszögű és kerek m etszetű ív, oldalt akanthuszleveles oszlopfőkkel díszített fehér márvány oszlopok keretelik.
A jobb oldali fülke jobb oszlopa telje
sen, a bal oldali jobb oszlopa kéthar
mad részében hiányzik. A fülkék külső szélén profilált vörösmárvány talapza
ton térdelő, hátrakötött karú, fehér ru hás figura hornyolt felületű vörösmár
vány oszlopot tart, akanthuszleveles fe
hér márvány fejezettel. M indkét figura feje hiányzik. A négy hornyolt oszlop (vö. i) a béllet és a két fülke külső ívét hordozza. A kapuzat ívei fölött vörös és
160 I. R O M Á N K O R I K Ő FA RA G V Á N Y O K fehér kövekből rakott homlokzat maga
sodik, jobbról-balról két szembenéző, kitárt szárnyú sasfigura vörösmárvány domborművével (vö. f). A bal oldali sas írásszalagon áll. A festő szépen érzékel
tette a márványok színeinek különböző tónusát, erezetét.
A továbbiakban az inkrusztált részek leírásánál a Klimó-féle számsorrendet követem.
A jobb oldali félköríves fülkében fe
lülről lefelé:
1. Dániel próféta: félköríves mezőben, kék háttér előtt álló figura fehérszegé
ányzik. Ruhájának fehér pettyekkel (ékkövekkel?) díszített vörös szegélye látható még, - a lábak teljesen elpusz
tultak, ugyanígy a kék háttér is, amely
ből m ár csak a mező bal felső sarkában van egy darab. A próféta maga előtt tartja felirattekercsét, amelynek jól ol
vasható szövege nem egyezik meg telje
sen a Széless által leirattal. Az utolsó szóként tisztán olvasható PLER O , a PLEB IS SUAE helyett, valószínűleg a festő tévedése. A mezőt keretező vörös szegélyen felül fehér felirat:
ZACHARIAS PPH ETA- .
3. Izaiás próféta: a téglalap alakú me
zőben álló figura teljesen elpusztult, alakjának csak foltjai fedezhetők fel, így a ruháé, a fejé és a dicsfényé. A kereten nevének fehér felirata olvasható:
YSAIA PPHTA- . Ennél a képnél - ellentétben a többivel - a festő a vörös
márvány alapot jóval sötétebb színnel jelezte, m int a megmaradt ruhát és gló
riát. előtt tartja felirattekercsét, amelynek szövege pontosan kiolvasható, és m in
den egyes betűjében egyezik a fennma
radt töredékkel (Marosi 1984a, 167. kép). A vörös kereten felül félkör
ben futó felirat:
A kapu jobb szárkövének belső oldalán lentről felfelé:
papi ruhája, amelyen palliumot visel.
A szöveges lap, amelyet valószínűleg
9. Szent Péter: téglalap alakú mezőben szemben álló figura. Haja, szakálla ősz, feje körül vörösbarna nimbusz. Hosszú fehér ruhát visel, rajta valamivel rövi- debb vörös köpenyt, amely a bal vállán van átvetve, cipője fehér. Bal kezében maga előtt tartja feliratos lapját, jobb
jában pedig attribútum át, egy nagy kulcsot. Lapjának szövege jól olvasha
tó ; sorai nem teljesen egyezőek az ere
deti töredékével (c). Valószínűleg hely
szűke m iatt a sorvégek betűi átcsúsztak a következő sorokba. Feje fölött a kere
ten nevének felirata:
SCS PETR V S.
10. Angyal: Vörösbarna glóriás, fehér- ruhás, fehér szárnyú angyal elég nehe
maszkodik pásztorbotja is, amely válla fölé nyúlik. A mező alsó felében a figu
ra két oldalán a kék háttér hiányzik.
A kereten olvasható n é v : SCS • N IC O LA V S.
12. Szent M áté evangélista: a szemben álló figura arca alig kivehető, feje körül vörösbarna glória. Fehér cipőt és ru hát, afölött vörösbarna köpenyt visel.
Jobbját kissé előre nyújtja, baljában tartja a hosszú feliratot, amelynek szö
vegéből csak betűtöredékek vehetők ki.
Jobboldalt a figura és a keret közötti részen a kék háttér hiányzik. A kereten felül olvasható felirat:
barna. Két kézzel tartott feliratteker- csének szövege alig-alig olvasható. Feje felett a kereten nevének felirata:
SCS • PA U LU S.
14. Angyal: alig kivehető félalak. Bal szárnyát és a nimbusz egy szeletét lehet sejteni. A kezében tartott feliratnak csak egy-két betűje olvasható.
I. R O M Á N K O R I K Ó FA RA G V Á N Y O K 161
l-82a.
162 I. R O M Á N K O R I K Ő FA RA G V Á N Y O K A szemöldökgerenda alján:
15-16. Angyalok: két vörösruhás, fe
hér szárnyú, egymással lábtól szemben lebegő angyal alakja. A bal oldalié teljes alak, a feje körüli glória vörös, lábfeje fehér. Feliratos lapján a betűk alig-alig olvashatóak. A jobbra lebegő angyal hiányos, alsóteste és felirattekercse hi
ányzik. Vörösbarna ruhát visel, feje kö lapos kétcsúcsos m itrában. Lába fehér.
A kezében tartott felirattekercs szövege alig látszik, nem olvasható. Felette ne
vének felirata: IOB • ARCHEPS- . 18. III. Béla király: a szemöldökgeren
da jobb szélén az esztergomi vár fehér
vörös színű képe. K ét nagy, kerek, egy
ablakos bástya között háromkaréjos ka
puzáradék oromzattal, ezen négykaré- jos középső és két-két hosszúkás oldal
tos lap szövege nehezen olvasható. F e
lette nevének felirata: REX BÉLA.
Az egymással szemben térdeplő és Szűz Máriához esedező Jób érsek és III. Béla alakja között a szemöldökge
renda közepén kettős kerék, jobb és bal oldalán bizonytalan alakú, fehér, szár
nyas lényekkel, amelyekből csak a szár
nyak tisztán kivehetők. A jobb oldali ábrázolás nagy része a lunettából lefutó vastag repedés m entén kipotyogott, itt a vörös alap látszik. A felettük olvasha
tó A N IM A L IA felirat a négy evan
gélista szimbólumára utal. A kerék R O TA IN M E D IO R O T E feliratát csak sejteni lehet.
A szemöldökgerenda alsó vörös sze
gélyén álló fehér felirat:
golt, háromkaréjos, illetve négyszög alakú, áttört díszítéssel. M ária alakját
19. M ária jobbján Szent Adalbert püs
pök áll hosszú fehér albában, rajta fe
hérszegélyű, vörös, harang alakú kazu- lát visel és palliumot. Arca teljesen el
mosódott, fején infula, feje körül vörös nimbusz. Jobb kezében pásztorbotját tartja, bal kezében feliratos lapját, ame
lyen csak betűtöredékek olvashatók.
M ögötte egy klerikus áll hosszú albá
ban és vörös kazulában, jobb kezében könyvet tart, baljában tömjénezőt ló
bál. M ellette apró, hajlott, vörös tö r
zsű, fehér lombozatú fa áll.
20. M ária balján, enyhén feléje fordul
va Szent István király áll fehér hosszú ruhában, fehérszegélyes vörös palást
ban, fehér cipőben. Szakállt visel, fején díszes, nyitott korona, körülötte vörös
Téglatest alakú cementes hasábba ágyazva a fülkét kitöltő vörösmárvány tömb töredéke, a széles keretsáv darab
jával (amelyen majuscula L betű, nyil
ván a névfelirat töredéke, látható).
A polírozott sík íves vonal mentén m é
lyített, az eredetileg sötétszürke kőlap
pal berakott háttér befogadására du r
ván megmunkált mezőt kereteit. Az ívet enyhén átlépi a nimbusz szabályo
san, tisztán rajzolt köríve, benne a vé
sett fehér márványlappal inkrusztált arccal.
Dániel, bizáncias ikonográfiájának megfelelően, fején hengeres végződésű fejfedőt visel. Szakálltalan, ifjú arca szabályosan szerkesztett, jobbra fordu
ló háromnegyed-profil nézetben van ábrázolva, az arc formáit hajlékonyán vezetett vonalak balfelöl határolják, ami mintegy ezek árnyékának felel meg. A vonalhajlatokat helyenként markáns sarkok kísérik: a szemöldök és
lönböző vastagságával, árnyalásával is térbeli viszonylatokat érzékeltet. Az egyetlen, ornamentálisan felfogott plasztikai forma a fülkagyló alakítása.
A fej bizáncias típusával és rajztechni
kai sajátosságaival a 12. század végi klasszicizmus ötvösműveivel állítható párhuzamba, annak műveitől azonban (pl. Verduni Nicolaus klosterneuburgi zománcműveinek elvékonyodó vonal- duktusa, a trieri, mettlachi gravírozott ábrázolásoknak hajtűalakú vonalai) rajztechnikája különbözik.
M. E.
I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K 163
I-82b.
164 I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K
I-82a.
A Dániel prófétát ábrázoló festmény
részleten a tónusok nem egészen felel
nek meg a fennmaradt eredeti töredék
nek. A sapka csúcsába illesztett kő élénk zöldje helyén halványabb, barnás tónus jelentkezik, a keret rózsaszínes árnyala
tától a dicsfény pirosasan válik el. A raj
zos formák közül az E L szóvég a próféta nevében a töredékkel egybehangzó ala
kú és helyzetű, de maga a sapka tulaj
donképpen nem látszik a képen, és a festő a fej kontúr szemkörnyéki erős öb- lösödését sem adta vissza. A festmény és a töredék összevetéséből kitűnik, hogy a fülke hátlapját a félkörös záródásnál is felül vízszintesre szabott kőből alakítot
ták ki, amelynek egy részét eredetileg az eléje épített formák (íves hengertag, ta
golatlanul előrenyúló záradék) takarták.
T . S.
c: Szent Péter alakjához tartozó írás
szalag
A jobb oldali szárkő belső felületéről, a felső képmezőből.
Az inkrusztált figura épen m aradt fehér márvány betétjén az írásszalag és a tekercset tartó bal kézfej látható. Szö
vege:
K (A R IS S I)M I U IG I L A T E I(N ) 0 R (A T I )0 (N )IB (U S ) Q (U )IA A D V (E R )S A R I(U S ) U (E S T E )R D IA B O L U S T A (M )Q (U A M ) L E Ó RV G IE (N )S C (IR )C U IT Q U E R E N S
Q (U E M ) D E U O R E T
(„Szeretteim, legyetek józanok, hogy imádkozhassatok, m ert a ti ellensége
tek, az ördög, m int ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen” : lP é t 4, 7; 5, 8)
I-82c.
I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K 165
A felirat a Porta speciosa feliratainak jellegzetes példája, betűtípusai részben antikva-formákat, részben unciálisokat mutatnak, úgy, hogy gyakran ugyan
azoknak a betűknek az írása is váltako
zik: pl. U-V, A, E, T . Gyakoriak a rövidítések, amelyeket a betűk felett vízszintes vonal jelöl. Az -us végződé
sek jele: 9, az -er vagy -ir szótag jelölője vesszőcske. További jellegzetességek:
közös szárral egybeírt b etű k : AR, O R ; elnyelt kis b e tű : Q1 A. Ezeknek a koruk
ban igen m odern epigráfiai sajátossá
goknak közeli rokonsága franciaországi példákon fedezhető fel (v.ö. újabban:
Koch, W. : Die spátmittelalterlichen G rabinschriften, Skulptur und G rab- mal des Spátmittelalters in Rom und Italien. W ien 1990, 445 skk.). Magyar- országon kivételesen művelt és igényes közösséget jellemezhetnek. A kapu más, nem bibliai eredetű feliratainak irodalmi formája (rímes, periodikus próza, alexandrinus) is III. Béla kan
celláriájának szellemi környezetére utal. (Erről újabban: Takács 1988, 128-129.) A feliratok duktusa sokban rokon a figurális részletek rajzával.
M . E.
166 I. R O M Á N K O R I K Ő FA RA G V Á N Y O K
I-82d.
e: Záradékkő töredéke Agnus Dei áb
rázolással
A kapubéllet legkülső ívének záradéká
ból.
Erősen töredezett szélű, lapos hom lok-részén és enyhén hom orúan ívelt
I-82e.
d : Szárkőtöredék Szent János apostol figurájának törzsrészével
A jobb oldali szárkő belső felületéről, a középső képmezőből.
Nagyobb kőhasáb darabja, melynek alsó és felső végét valószínűleg a Szent T amás-hegyi Kálvária építésekor (1821-1822) csonkították meg, és fa
ragták kváderkővé. E két felülete dur
ván nagyolt. Hátsó, eredetileg falba il
leszkedő, szintén durván faragott felü
lete, mivel lépcsőfokként szolgált, si
mára kopott. K ét oldala csiszolt, elő
lapjának csiszolt felületén gravírozott ábrázolás részletei, illetve a felületbe 2,5-3 cm mélyre besüllyesztett in- krusztációk mélyedései láthatók, ame
lyeknek alja a betétek rögzítése céljából érdesre van kidolgozva. Bár az inkrusz- tációk hiányoznak, a megmaradt rész
letek elégségesek az azonosításhoz. Az ábrázolásból annak középső része ma
radt meg, az alak bal vállától kb. comb
középig. A jobb kar, amely az
inkrusz-táción lehetett bevésve, hiányzik, csu
pán a bal kézfej helye látható, és alatta a szintén hiányzó, inkrusztációra vésett mondatszalagé. Valószínűnek látszik, hogy a kapuszár három kőből állhatott, mindegyiken egy-egy szent bevésett, inkrusztált alakjával. Ez a töredék je
lenleg a kapuszárak rétegköveinek egyetlen ism ert darabja.
H. I.
közöletlen
l-82c.
I. R O M Á N K O R I K Ő FA R A G V Á N Y O K 167 lábának részlete látható. A test felülete göndör szőrzettel borított. A töredékes rajz a kapuzat ikonográfiái programjá
nak ismeretében (Keresztelő Szent Já
nos alakja és mondatszalagjának szöve
ge a bal fülke felső mezejében) egyér
telműen Agnus Dei-ábrázolás m arad
ványa.
A kő alsó, íves részén három vésett vonalból és a két belső közti furatsorból álló körív-szeleten belül nyolcágú, csil
lagszerű díszítés és jobb kéz hüvelyk
ujja, az íveken kívül emberi arc részlete
ujja, az íveken kívül emberi arc részlete