• Nem Talált Eredményt

É К T E S í T О J E, MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "É К T E S í T О J E, MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA"

Copied!
226
0
0

Teljes szövegt

(1)

A

MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA

É К T E S í T О J E,

E L S Ő A K A D É M I A I Ü L É S . Ö s s z e s ü l é s .

1885. január 5.

PAULER TIVADAR akadémiai másodelnök úr elnöklése alatt.

1. Helyettes f ő t i t k á r b e m u t a t j a a gróf. Teleki-jutalomra decz. 31-ig b e é r k e - zett p á l y a m ü v e k e t ( v í g j á t é k o k ) ily r e n d b e n :

I. Reformátorok. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : Nem az alak, hanem a helyzet.

П . A vörös orr. Verses v í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : A szív oly rózsa, melyet a kedv s u g á r a nyit.

I I I . A tudósok. V í g j á t é k 4 felvonásban.

J e l i g e : D u sublime au ridicule, il n'y a q u ' u n pas.

I V . Rövidlátók.

J e l i g e : Farravelle!

V. Udvarlók. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : A m o u r pour l'apre vérité.

VI. Gróf Mária. T ö r t é n e t i v í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : Burgen mit hohen Mauern und Zinnen stb.

V I I . A más fészke. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : E z az !

V I I I . A szerelem bolondjai. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e ; A szerelem sötét verem ! I X . Csehi Tatár. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : Habent sua f a t a libelli.

X. Az összeesküvők. Társalgási v í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : V a g y idejében v a g y soha.

X I . A Bankószoknya. V í g j á t é k 5 felvonásban.

J e l i g e : Nevessük m á s o k b a n m a g u n k a t . X I I . A vetélkedők. V í g j á t é k 5 felvonásban.

J e l i g e : Cotin a fini ses j o u r s , Trissotin vivra t o u j o u r s . X I I I . Syrén. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : Greift nur hinein in's volle Menschenleben.

A M A G Y A R T U D . A K A D . É R T E S Í T Ő J E . 1 8 S 5 . 1 . S Z . 1

(2)

XV. A czivilizáczió nyelve. V í g j á t é k 3 felvonásban.

J e l i g e : Relata refero.

Mindezen pályamüvek bírálatra az I. osztályhoz tétetnek át, jeligés leve leik pedig, közös b o r i t é k alatt, akadémiai, elnöki és főtitkári pecséttel lezárva levéltári őrizet alá adatnak.

2. Helyettes főtitkár jelenti, h o g y a F a r k a s - R a s k ó ji lomra (hazafias költe m é n y ) deczember 31-ig a következő pályamüvek érkezt г к

I. A hontalanok.

J e l i g e : A nagy világon e kivül nincsen számodra hely. s II. Hun utódok. 3 énekben.

Jelige : Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban ? I I I . A búsuló juhász.

J e l i g e : Hogyha nékem száz forintom volna.

IV. Enek a mogyoródi ütközetről.

J e l i g e : Á r p á d n a k h o n j á t Salamonnal s o k b a j emészté.

V. Országünneplés.

J e l i g e : F é n y a hazára ! VI. Ennikő. Ballada.

J e l i g e : Eltemetem s lobogós dárdát t ű z ö k le porához.

VII. Szabács hősei.

J e l i g e : A z erénytelen korban kétszeresen méltók a dicsőség koszo rújára.

V I I I . Dobó leánya.

J e l i g e : Asszonyai Eger-várnak.

IX. Katona-dalok.

J e l i g e : Meginstáljuk az óbester u r a k a t . X. Czím nélkül.

J e l i g e : Magyar király-hymnus.

XI. Az utolsó vendég.

J e l i g e : Azokkal időzöm, a kik másszor voltak.

XII. Aid meg isten.

J e l i g e : Ne bántsuk a sok j ó zsidó testvérünket.

X I I I . Október 6-dikán.

J e l i g e : Mennyi nemes vér ! XIV. 1848—1884.

J e l i g e : A h ! midőn a híí szív porrá v a g y o n válva, Feltámasztja-e más mint a költő álma?

XV. Magyar fiú dala.

J e l i g e : A magyar volt, de még i n k á b b lesz.

XVI. Az ifjúsághoz.

J e l i g e : J á r számkiüzötten az árva fiú.

X V I I . Ha magyar vagy!

J e l i g e : Ha lehull a k é t kezünk is, Ha mindnyájan itt veszünk is, Előre !

(3)

4

3. Helyettes f ő t i t k á r b e m u t a t j a a Lukács Krisztina-jutalomra ( a mondat határozó részei) deczember 31-ig beérkezett következő p á l y a m u n k á t :

I. A magyar határozók.

J e l i g e : T ö r v é n y e s szabadság.

Ezen pályamunka is az I. osztályhoz tétetik át, jeligés levele a levéltár- ban helyeztetik el.

4. Bemutattatnak a Fekésházy-jutalomra (az 1881—84. évkörben nem-magyar nyelven nyomtatásban megjelent, hazai tan-, kézi- vagy olvasó-könyvek) decz. 31-ig beküldött m u n k á k , ily r e n d b e n :

I. Putnóky Miklós áll. főgymn. tanár, Nagyszeben : a) ABC-dar maghiar-român. Partea I.

b) Legendär magliiar-român. Partea I I . c) Manuducere la abcdar, partea I.

d) „ la legendarul, partea II.

I I . Szirmay József néptanító, V á g u j h e l y :

a) Magyar ny elvkép zöiskola. I., II., I I I . f ü z e t . b) Vezérköny v.

I I I . Lengyel János igazg. tanító, Fiume :

Corso teorico-pratico di Lingua Unglierese. (2 péld.) IV. Benkö Kálmán és társai, F i u m e :

Magyar-olasz Szótár.

V. Neugebauer László, Budapest:

Gedichte von Alexander Petőfi.

VI. Zelliger József tanítókép. igazg. tanár, N a g y s z o m b a t : a) Magyar Beszédgyakorlatok. I. 1881. I I . 1881.

b) Magyar Nyelvgyakorlatok. II. oszt. 1882. I I I . oszt. 1883.

T o v á b b á : a ) A kis Magyar 1875. ß) Magyar-tót ábécéskönyv. •;) Magyar-tót olvasókönyv. 8) Magyar-tót földleírás, г) Magyar-tót számtan.

Megbirálás és véleményadás végett az I. osztályhoz tétetnek át.

5. Helyettes főtitkár b e m u t a t j a a Gorove-jutalomra ( X V I I . századi iskolázás története) decz. 31-ig beérkezett következő pályamunkát:

I. A hazai iskolák története és a külföldi iskolázás а XVII. században.

J e l i g e : História magistra vitae.

A pályamunka bírálatra а II. osztálynak adatik ki, jeligés levele p e d i g sza- bályszerűleg lepecsételtetvén, az akad. levéltárban fog őriztetni.

6. Helyettes főtitkár b e m u t a t j a az Oltványi-jutalomra (Pálos-rend története) decz. 31-ig beérkezett következő pályamunkát:

I. A magyar Pálos-rend történelme.

J e l i g e : Edidi, quae potui, non ut volui, sed ut me temporis angu- stiae coëgerunt.

Á t t é t e t i k a II. osztályhoz.

7. B e m u t a t t a t i k a Fáy-jutalómra (a földbirtokos osztály és anyagi jóléte) decz. 31-ig beérkezett kilencz pályamunka a következő sorrendben:

1. Nemzetgazdasági tanulmányok a magyar államiság szempontjából föntartandó földbirtokos osztály és anyagi jólétének érdekében szük- séges törvényhozási intézkedések felett.

J e l i g e : Győzzön a mi j o b b .

(4)

X V I I I . Hazafias népdalok.

Jelige : A hazát, a hazát stb.

XIX. Honfidal.

Jelige: Éljen a haza!

XX. a) Lantomhoz, b) Csak nem szűnik.

Jelige : a) Szeresd h a z á d a t !

b) Tied vagyok, tied hazám!

X X I . a) Honfi légy. b ) Honfi bú.

J e l i g e : a) Szeressétek a hazát.

b) A restség oly lassan jár stb.

X X I I . A két vak. Költői elbeszélés.

Jelige: A szerelem, b e k ö t v e bár szeme stb.

X X I I I . Tettre!

Jelige: Romlásnak indult, hajdan erős magyar.

X X I V . Tatár csel.

Jelige: Győzzön a j o b b ! XXV. Király-hívó.

J e l i g e : Él magyar, áll B u d a még!

X X V I . Л magyar vér.

J e l i g e : Minden kis cseppje drága g y ö n g y ö t ér.

X X V I I . Pünkösd ünnepén.

J e l i g e : Alleluja!

X X V I I I . Hazám nemzete.

Jelige : A haza mindenek előtt.

X X I X . Árpád látogatása.

Jelige : J á r j o n veled áldás, Almos lia Á r p á d . XXX. Honfidal.

Jelige: D e néked élni kell oh hon!

X X X I . Október 6-án.

J e l i g e : A z nem lehet, h o g y annyi szív Hiába onta vért.

X X X I I . Ezer év után.

J e l i g e : . . . néked élni kell óh hon!

X X X I I I . Levél Kossuth Lajoshoz 1884. márczius 15-én.

Jelige: Szabadság.

X X X I V . Petőfi Sándor halála. Beszély.

J e l i g e : Szabadság, te szép égi lény É r t e d vérzettenek ! stb.

X X X V . Ezer év.

Jelige : Szenteld, óh m a g y a r , hazádnak Kebled szent érzelmeit.

XXXVI. Magyar asszony dala.

Jelige : A „Magyar ember dala" mellett Dalolja j ó m a g y a r család stb.

A pályaművek bírálat végett az I. osztályhoz tétetnek át, jeligés leveleik pedig szabályszerüleg lepecsételve, az akadémiai levéltárban helyeztetnek el.

1*

(5)

5

I I . A mit tennünk kell.

Jelige : Élj az idővel !

II I. A magyar földbirtokos osztály és и polgári codex.

J e l i g e : Beatus ille, qui procul negotiis P a t e r n a r u r a b o b u s exercet suis.

I V . Czím, a pályakérdés.

J e l i g e : Bomlásnak indult hajdan erős m a g y a r . V. Czím, a pályakérdés.

J e l i g e : Nihil agricultura melius.

V I . Czím, a pályakérdés.

J e l i g e : 0 socii, neque enim ignari s u m u s ante malorum etc.

V I I . A földbirtok szervezete. I. I I .

J e l i g e : Halandó embertől ne v á r j t ö k é l e t e s alkotást.

V I I I . Az alkotandó magyar polgári törvénykönyv és a földbirtokos osztály érdekei.

J e l i g e : Sine ira e t studio.

I X . Czím, a pályakérdés.

J e l i g e : Igazság és j o g g a l ( j o g t u d o m á n y n y a l ) összehangzó t ö r v é n y . A p á l y a m ü v e k meghirálás v é g e t t áttétetnek a I I . osztályhoz.

8. Helyettes főtitkár b e m u t a t j a a L é v a y - j u t a l o m r a (a n e m z e t g a z d a s á g fejlő- dése) decz. 31-ig beérkezett k ö v e t k e z ő p á l y a m u n k á t :

I. Czím, a pályakérdés.

J e l i g e : Le zélé suppléera mieux au talent que le talent a u zélé.

Á t t é t e t i k a I I . osztályhoz.

9. Helyettes f ő t i t k á r jelenti, h o g y a Fraknói Vilmos r. t. által k i t ű z ö t t száz a r a n y j u t a l o m r a ( k a t h . főpap é l e t r a j z a ) p á l y a m u n k a nem érkezett.

A I I . osztálylyal közöltetik.

M Á S O D I K A K A D É M I A I Ü L É S .

Az I . ( n y e l v - és s z é p t u d o m á n y i ) o s z t á l y első iilése.

1885. január 5-én.

HDNFALVY PÁL r. t. osztályelnök elnöklése alatt.

11. Szinnyei József 1. t. fölolvassa Szarvas Gábor r. tagnak „ A c z á p a csa- l á d j a és származása" czímű é r t e k e z é s é t .

Bírálatra adatik.

12. Volf György 1. t. ..Kiktől t a n ú i t a m a g y a r irni, olvasni?" czím alatt a régi m a g y a r o r t h o g r a p h i a kulcsáról értekezik.

Bírálatra a d a t i k .

(6)

HARMADIK AKADÉMIAI ÜLÉS.

Л I I . o s z t á l y első iilése.

1885. január 12-én.

IPOLYI AKNOLD r. t. osztályelnök e l n ö k l é s e alatt.

14. Sorvát Árpád lev. tag s z é k f o g l a l ó j á t t a r t j a a k ö v e t k e z ő értekezéssel :

„Mabillon János, a d i p l o m a t i k a m e g a l a p í t ó j a . " K i v o n a t b a n így :

Nem vonható józanul kétségbe, liogy a hazai történelem minden magyarra nézve a legnagyobb fontossággal bír, — még pedig azért, mert az önismeretet, haladásunknak e valódi alapfeltételét, csak is a saját történelméből merítheti nemzetünk; de leginkább azért fontos a hazai történelem reánk nézve, mert azon önbizalmat, azon erkölcsi erőt, a melyre a magyarnak múlhatatlanul szüksége van, hogy ádáz ellensé- geivel diadalmasan szembeszállhasson, ezen erkölcsi erőt csak is ezer

éves múltjának történetéből merítheti nemzetünk; miután ez az ezeréves

mult a magyar nemzet bámulatos életerejének valóban lélekemelő revela-

tiója! És épen ebben rejlik a hazai történelem n a g y fontossága. A hazai

történelem fontosságát megállapítani pedig egyenesen annyi, mint a hazai diplomatika fontosságát megállapítani; mert a diplomatika a hazai tör-

ténelemnek hasonlíthatatlanul legfontosabb segédtudománya, a mennyi-

ben t. i. az oklevelek szolgáltatják a történetbúvárnak a legmegbíz-

hatóbb anyagot, s egyszersmind a leggazdagabb anyagot is. Az okle-

velek használata már az ókorban is el volt terjedve ; a középkorból

pedig épenséggel tömérdek oklevél maradt fenn ; ámde az oklevéltan,

a diplomatika mint tudomány, sem az ókorban, sem a középkorban

még nem létezett. Az új-kor beálltával azonban már jobbra fordul a

diplomatika Ugye ; a mennyiben t. i. a vizsgálódás szelleme, a kritika

szelleme ekkor mindinkább kezd terjedni, kezd megizmosodni. Ez a

kritikai szellem a középkor irott emlékei egy részének, különösen a

legendáknak s az okleveleknek egyenesen h a d a t izent; így keletkez-

tek azon polémiák, azon tollharczok, melyek különféle oklevelek hite-

lessége felett folytak, és melyek a „bella diplomatica" név alatt isme-

retesek: e polémiák azonban — minthogy a diplomatikai kritika sza-

bályai akkor még nem voltak megállapítva — tapogatódzásnál, kísér-

letnél egyébnek alig tekinthetők. A XVII. század közepe táján Launoy

franczia tudós már fennen hirdette a világnak, hogy az egyházak s a

kolostorok régi privilégiumai legnagyobb részt koholtak, s e vádat

Launoy a franczia benedictinusoknak saint-denisi levéltárára is kiter-

(7)

7 jesztette, a mely levéltárban voltak találhatók a francziaországi legré-

gibb oklevelek. Nem sokára reá Papebroch Dániel jesuita az „Acta Sanctorum

1

' április havának második kötetében egy kritikai értekezést adott ki ezen czimmel: „Propylaeum antiquarium circa veri ac falsi discrimen in vetustis membranis" s e dolgozatában, a saint-denisi le- véltárt illetőleg, ő is Launoy részére állott. Minthogy ez újabb táma- dás paptól eredt, a Congregatio S. Mauri most már nem halaszthatta továbbra megtámadott levéltárának védelmét, igazolását; miért is az apologia elkészítésével a Congregatio legtudósabb tagját Mabillon Jánost bizta meg; az előrebocsátotta к folytán látott napvilágot Mabillon clas- sions m u n k á j a e czimmel : „De re diplomatica Libri VI, fol. Lutetiae Parisiorum, 1681." — Mabillon diplomatikai munkáját a tudós világ bámulattal s lelkesedéssel fogadta; maga Papebroch teljesen legyőzött- nek vallotta magát, s a Mabillonhoz írt levelében tartózkodás nélkül kimondja, hogy neki a saját dolgozatában (Propylaeum) most, mái- semmi egyéb sem tetszik, mint az, hogy ily remek m u n k a megiratá- sára alkalmul szolgált.

Mabillonnak szóban-forgó munkája, mint azt m á r czímlapja is

feltünteti, hat könyvre van felosztva. A hat könyv tartalma a kö-

vetkező. Az első könyvben szól a diplomatika hasznáról ; azután arról

hogy e tudományban a szélsőségeket kerülni kell; továbbá az okleve-

lek neveiről és nemeiről, az oklevelek régiségéről, megemlítve e helyen

a középkornak azon sajátszerű praxisát, hogy némelykor adományok

irás nélkül is történtek; ezek után az oklevél-hamisitásokra kerül a sor,

itt megjegyzi Mabillon, hogy a középkorban némelyek nem tartották

szükségesnek romladozó leveleik megújítása végett valamely ható-

sághoz folyamodni, hanem azokat bona tide magok restaurálták ; ebben

az első könyvben még a következőkről van szó, u. m. az okleve-

lek anyaga, alakja, nagysága, végre az oklevelek irása s az irások

osztályozása. — A második könyv tárgyai ezek : az oklevelek nyelve, a

rossz latinság okai, az orthographia, az oklevelek bevezetése, a títula-

turák, az oklevelek formulái, a személynevek és helynevek, a birsá-

golási- és kiátkozási formulák, az aláírások, a cancellárok, a nótárius

publicusok, a pecsétek, a tanúk, végre az egész chronologia diploma-

tica. A harmadik könyvben Mabillon a Papebroch által megállapított

kritikai szabályoknak bírálatára tér át; és kimutatja, hogy épen azon

oklevelek, melyeket Papebroch a hitelesség valódi prototypjeiül tekin-

tett, hogy épen ezen oklevelek kétségtelen falsificatumok, ál-levelek ;

e könyv végén olvashatók, a diplomatikai kritika canonjai. Az eddig

(8)

ismertetett három könyv a diplomatika theoriáját egészen kimeríti; a negyedikben szó van a frank királyok palatiumairól és villáiról, a melyekből t. i. az ő okleveleik datálva vannak ; a most következő ötödik könyv pedig Mabillon diplomatikájának legfényesebb, legimpo- sansabb oldalát tünteti föl, s ezt az ötvennyolcz táblából álló facsimi- lék képezik; végre a hatodik könyv kétszáznál több oklevelet v a g y oklevél-töredéket tartalmaz. Ez tehát azon classicus munkának tartal- ma, a melylyel Mabillon a diplomatikát mindenkorra megalapította ; a mely munkáról vajmi helyesen jegyzi meg Schönemann, hogy alig van példa reá, hogy valamely tudomány mindjárt megalapíttatá- sakor a tökély oly magas fokán lépett a többi tudományok sorába, mint a diplomatika. Az eredmény, melyet Mabillon e remek munká- nak publicatiója által elért, kétféle; először is megalapította a „diplo- matics. universalisât; másodszor pedig a franczia királyok diplomati- k á j á n a k oly mintaszerű kidolgozását a d t a , mely különösen a merovin- gi királyok korát illetőleg még mai napig sincsen meghaladva. D e a palaeographia is sokat köszön Mabillonnak, habár e téren utódai a

„Nouveau Traité de Diplomatique" szerzői őt messze túlszárnyalták ; ámde az alapot utóvégre még is csak ő vetette meg. Mabillon mun- k á j á n a k megjelenése után a támadók elnémulni látszottak; két évtized elteltével azonban Germon Bertalan jesuita lépett fel Mabillon ellen, ily czímü könyvecskéjével „De veteribus Regum Francorum diploma- tibus, et arte secernendi antiqua diplomata vera a falsis, 12° Parisiis 1703." Germon könyvének czáfolatául Mabillon az ő diplomatikájának pótlékkötetét adta ki e czímmel „Librorum de re diplomatica supple- mentum, fol. Lutetiae-Parisiorum, 1704." s ebben Germon összes so- phismáit tönkre silányitotta. De a fecsegő Germon még mindig nem tágított, újabb támadását azonban Mabillon már czáfolatra sem mél- tatta : tették ezt más tudósok, még pedig teljes sikerrel ! így alapí- totta meg Mabillon kétszáznégy év előtt a diplomatikát ; s e tudomány- nak müvelése azután különféle phasisokon ment át ; melyeknek ismer- tetése azonban e székfoglaló-értekezés keretén már kivtil esik.

A z értekezések során kiadatik.

15. Frdknói Vilmos rendes tag felolvassa а „ I I . Ulászló választása s t r ó n r a l é p t e " czímű értekezését.

Tudomásul vétetik.

(9)

9

N E G Y E D I K A K A D É M I A I C L É S . A I I I . (iiiatli. és term, t u d . ) osztály első ülése.

1885. január 19.

D r . SZTOCZEK JÓZSEF r. t. o s z t á l y e l n ö k e l n ö k l é s e alatt.

17. Ti. Eötvös Loránd r. t. székfoglalóúl felolvassa k ö v e t k e z ő czímű é r t e - k e z é s é t : „ A f o l y a d é k o k felületi feszültségének összefüggéséről a kritikus h ő m é r - séklettel."

18. Schuller Alajos 1. t. a) „ H i g a n y c o n t a c t " , b) „ A z i n d u k á l t e l e k t r o m o s áram chemiai h a t á s á r ó l " ezímeken értekezik. R ö v i d k i v o n a t b a n í g y :

a) Tartós higanycontact. Szerző két módon állítja elő a biztos és hosszú ideig tartós higanycontactot : 1. a higanyba mártódó, tiszta ezüstből készült dróttal, 2. folyton higanynyal bevonódó platindróttal.

Ez utóbbit az által éri el, hogy a higanyra híg salétromsavat önt, s a folyamot a higanytól vezeti a platina felé. A legnagyobb tartósságot az által biztosítja, hogy a savas vízen még az előbbivel ellenkező folya- mot is átvezet. Órákon és hangvillákon kitűnő sikerrel alkalmazta, s az előbbieknél rövid folyamok használatát ajánlja, bemutatván az ezen czélra készült ingamegszakitó és óramű szerkezetét.

Az indukált elektromos áramok clicmiai hatásáról. Ezen közlemény-

ben ki van mutatva, hogy az indukált elektromos áramok feltűnő che- miai hatást gyakorolnak, mely mindamellett eddig ismeretlen volt.

Ugyanis egymásután különféle folyadékokkal megtöltött vízbontón egyirányú indukált áramokat átvezetve, mindegyikben erősen megtá- madtatik a platina, a mi állandó folyamnál rendszerint nem történik.

Hogy ez eddig nem tapasztaltatott, a n n a k tulajdonítandó, hogy a kí- sérleteket mindig válatkozó áramokkal végezték, melyek egymásnak hatását lerontják.

19. Hőgyes Endre 1. t. felolvassa: „ U j a b b a d a t o k a látó és halló idegre- flexek élet- és k ó r t a n á h o z " czímű értekezését. K i v o n a t a ez:

Az értekező vizsgálatait azon hystero-epileptikus beteg nőkön tette, kik a Sz.-Rókus-kórház megfigyelő osztályán fekíisznek, kiken tavaly a hypnotismusra vonatkozólag Laufenauer tanárral tettek együttes vizs- gálatokat. A mult februáriusi ülésen megismertetett egyetemes tünemé- nyek közül jelenleg a hallóidegre vonatkozó észleleteit közli.

A főbb tünemények ma is úgy vannak, mint akkor. Bárminő

hangra (bugó hangvilla, fuvola, orgona-hang stb.) ha az a betegek füle

mellett elég huzamosan szól. kisebb nagyobb terjedelmű izom-össze-

(10)

húzódásokat kapnak az illetők, melyek utoljára hypnosisba mehetnek át. H. ez egyetemes hatást analyzálta úgy, hogy a betegnél majd csak az egyik, majd csak a másik fülbe bocsátotta a hangokat, me- lyeknek erejét, magasságát, rhythmusát különfélekép változtatta.

Mennél erősebb volt a hang, annál erősebbek lettek a reflex gör- csök és annál több izomra terjedtek. Magasabb hangok gyorsabb és erősebb izommeredéseket okoztak. Rhythmicus hangokra a betegeknél egészen a zene rhythmusát követő izom-összehúzódások támadnak, me- lyek, lia a zene elég erős, még éber állapotban is akaratlan tánczra gerjesztik az illetőket. E reflex mozgások kifejlődését a beteg akaratjá- nak legnagyobb megfeszítésével sem b i r j á k megakadályozni. Ha az egyik fület bedugja az ember : a reflex izomösszehuzódás és a reflex- táncz csak a féltesten mutatkozik. E k é t elemzése az acusticus refle- xeknek a test egyik és másik felére egyszerűbb elemeiben tünteti elő a tüneményeket. Egy-egy fülből gyenge hangokkal successive lehet összehúzódásra gerjeszteni úgyszólva minden mozgató idegnek megfe- lelő izomcsoportot, így sorban egymásután, a szemhéjakban csukódás, a szemtekéken sajátszerű mozgások és rezgések, az arczizmokban gör- csök idézhetők elő, a nyelv az illető oldalra fordul, a légzés nehéz lesz, egyik betegnél a kéz és láb ugyanazon oldalon, a másiknál a kéz ugyanazon, a láb a másik oldalon jön reflex összehúzódásba. így kiter- jed a hatás az egész testfélre. Az izoni-meredések fájdalmatlanok, de

a beteg nem birja megakadályozni létrejöttöket.

Egyik legérdekesebb tünemény az, liogy a hallóideg féloldali iz- gatására oly nemű associált szemmozgások keletkeznek, mint a minő- ket H. állatokon talált, mi által sikerült kimutatnia azt, hogy a szem- mozgás associáló idegmechanismusra felállított tételei emberre is érvé- nyesek. Itt is szemtekerezgés keletkezik a hallóideg bizonyos ingerlé- sére, mint a házi nyúlnál.

É r d e k e s az az összefüggés is, mely ez önkénytelen hallóideg- reflexek, a hang-megérzés és az önkéntes mozgások között mutatko- zik. E betegek egyik fülökön a kisebb hangokat nem hallják, de re- flex izommeredések a siket fülből épen úgy létre jönnek, mint a másik fülből. T e h á t a hang-megérzés és a test reflex beidegzése az akusti- cus részéről két különböző, egymástól függetlenül létezhető folyamat.

Ha a beteg két szemét egy bizonyos erejii hangvilla-rezgéssel egyik

oldalra kényszeríti fordulni az ember, azt nem bírja vissza fordítani

onnan. H a a hangvilla búgás-ereje csökken, el lehet találni a pontot, a

melyen a beteg akarata le bírja győzni a reflex izom-meredést.Úgy hogy

(11)

11 a beteg akarat-erejét ilyeténképen egy hangzó test hang-erejével meg- lehet mérni.

E sajátszerű jelenségek beteges idegrendszeri tünemények ugyan, de vissza következtethetünk azokból a rendes akustikus reflex beideg- zési folyamatokra is.

Az a tünemény, hogy egy váratlan zajra a zaj felé fordúl a két szem, azután a fej és végre a test akaratlanul, hogy a taktusos ze- nére akaratlanul taktus szerint mozgunk stb. ilyen akustikus reflex tünemény. Éber állapotban a külvilági zaj szakadatlan reflex beideg- zésben tartja összes izomrendszerünket. Ama betegeknél idegrendsze- rek bizonyos részeinek túlságos izgékonysága folytán csak e normális akustikus reflexek erősebbek.

Előadó stereoskopikus photographiákban bemutatja e főbb akus- tikus reflex tüneményeket és rajzokban magyarázza a folyamat lényegét.

A hypnosis lényegének fejtegetésébe bocsátkozást, míg e reflex- folyamatok részletesen nem lesznek tanulmányozva, korainak tartja.

Szól az akustikus reflexek diagnostikai jelentőségéről a betegségek fel- ismerésében.

A látó-ideg-reflexekre vonatkozó vizsgálatairól későbben tesz jelentést.

20. Konkoly Th. Miklós t. t. a) ,, Astrophysikai megfigyelések 1883." és b) „Napfoltok megfigyelése" czímeken ismerteti az ó-gyallai csillagdán a nevezett időben tett észleleteit. Kivonatban í g y :

a) A spektroskopikus megfigyelések aránylag kevés számúak,

mivel a 6 hüvelykes távcső épen a nyári hónapokon át szétbontva feküdt, s csak október végén, új állványa megérkezte után, jöhetett alkalmazásba.

A déli égöv spektroskopikus átkutatását folytattuk, s figyelemmel voltunk azon csillagokra, melyek spektrumában vagy fényes vonalak láthatók, vagy a sötét Fraunhofer-féle vonalak változók. E mellett egy pár bolygó spektrumát is megfigyeltük. A napfoltok színképét líj irányban kezdtük megfigyelni, vonalainak intensitását és szélességét mérvén meg.

Különös gond lett fordítva spektralphotometrikus mérésekre : az

astrophysika eddig kevéssé kiaknázott terére, melyen dr. Kövesligethy

observator elméleti kutatásokat is tett. Ezek alapján egy az ab-

sorptió elvén álló spektrophotometert készítettünk, melynek szorgos

megvizsgálása kitüntette, hogy minden tekintetben megfelel. Előleges

gyakorlatok után a fényesebb csillagok spektralphotometrikus megfi-

(12)

gyelëse és a földi légkör ily mérésekre való befolyásának tanulmányo- zása lett megállapítva munkaterv gyanánt.

Az értekezés tartalmazza még az újonnan beszerzett vagy átala- kított műszerek leírását, tehát névleg a 6 hüvelykes távcső új állványa egy új átkutató spektroskop és két kabinet-czélokra szolgáló spektro- skop, végre az újonnan berendezett vegytani laboratórium leírását.

Erre következnek az üstökös-csillagok és napfoltok spektroskopi- kus megfigyelései, az iivegék spektrophotometerrel eddig eszközölt ész- leletek, valamint egy elméleti értekezés a légkör befolyásáról a spek- trumra, és az aberratio állandójának összefüggése a csillag színével.

Ezen utóbbi értekezésből kitűnik, hogy ezen állandó, fehér csillagok felhasználásánál kisebbnek, vöröses csillagoknál valamivel nagyobbnak találtatik.

h) A napfoltok megfigyelése az előbbi években alkalmazott mód- szerekkel történt most is, s csupán a műszeren estek változások novem- ber második felében. A régi három hüvelykes Reinfelder távcső helyébe lépett egy 4'/

2

hüvelykes Merz-féle objektívvel ellátott cső, teljesen modern Cooke-féle álványnyal, és változtatható sarkmagassággal. A ké- pek élessége a műszer stabilitása és a megfigyelésnél nyújtott kényelme egyaránt kiemelhető e l ő l i ü l .

Az 1884. évben a napot 191-szer figyeltük meg: összesen 2455 folt mutatkozott felületén, mely 780 csoportra oszlott. 1488 foltnak helyzete lett meghatározva, még pedig úgy, hogy ezeknek helye 0.5°

fokra helyes, 322-é pedig körülbelül 0 0 1 ° bizonytalansággal bir.

A napfoltok gyakoriságát az egyes hónapok számára a következő számokkal lehet kifejezni:

Január 18-09 April 15-42 Július 10-23 Október 14-16 Február 15-20 Május 12'84 Auguszt. 12-00 Novemb. 5-55 Márczius 14'84 Június 6*91 Szept. 1 5 0 4 Deczemb. 9

-

71

A gyakoriság maximuma e szerint Januárban, minimuma Novem- berben állt be. Az 1884. év közép gyakorisága 12-75, így tehát 1883 képest m é g emelkedőben van.

21. Hüninger Adolf részéről : „Napfoltok megfigyelése a kalocsai csillag- dán" — beterjeszti Konkoly Miklós t. t. Kivonata ez:

Az 1880. év márczius havában elkezdettem a Haynald-csillagdán a napfoltokat megfigyelni, a kisebb toronyban felállított 108 mm.-nyi- lású refraktoron, melyhez kis vetitő készüléket alkalmaztam.

E készülék függélyesen áll a távcső optikai tengelyére és egye-

(13)

13 nés napképet szolgáltat, melynek átmérője 220 mm. 52-szeres nagyítás mellett.

Eltekintve attól, hogy a rajztábla majdnem vízszintes fekvésbe jő, és az egész készülék súlya kisebb nyomást gyakorol a csőre, a készü- lék azon főelőnynyel bir, hogy a rajzpap irt tartó táblácska távolsága a külső focustól bizonyos határok közt változtatható, és ennél fogva mindig úgy igazítható, hogy a nap átmérője látszólagos változásának daczára is a vetített napkép az egész éven át mindig ugyanazon kiter- jedéssel, t. i. 220 mm. birjon. A sugarak függélyes reflexiója kis derék- szögű prizmával történik, mely a szemlencse födelére van erősítve, és kis mozgással bir a végből, hogy a vetített napkép mindig köralakú legyen.

Az alább csatolt táblázatokban, minden észlelési napra nézve, elő van adva az összes csoportok és foltok száma, az újaké külön s az- után az összes foltok látszólagos kiterjedése négyzet milliméterekben.

H a rövidség okáért a nap átmérőjét 110 földátmérőnek veszszük, vilá- gos, hogy a 110 mm-nyi sugárral bíró napképen 1 mm. 8 5 9 ' 5 mf-et, 1 mm

2

pedig 738750 G m f - e t képvisel. Az egy hónap alatt észlelt ösz- szes foltoknak kiterjedését az észlelési napok számával osztottam, s így nyertem a relatív számot (n), vagyis átlag mennyi folt esik egy napra.

A relativ szám jelentőséggel bír a foltmaximum idejének megha- tározásánál. l i a a foltmaximum alatt az egy hónap alatt észlelt fol- tok legnagyobb kiterjedését értem, és lia csak saját relativ számaimat veszem tekintetbe, úgy a mint azok az ,,Altalános áttekintésben" ösz- szeállítvák, az 1882. ápril h a v á n a k nem Ítélhetném oda a maximum-ot, mint azt más észlelők tették; mert akkor a relativ szám csak 91'4 volt. Észleléseim szerint a maximumot inkább 1883 július havára kellene tennünk, mert ezen hónap relatív száma 100.1 és ez a legna- gyobb relatív számaim közt.

Ha pedig közbesítés útján javításokat eszközlök a relativ számo- kon, akkor a maximum csak 1882 ápril havára fog esni.

Az észlelés ugyanis itt 1882 ápril 16, 18, 20 és 22-én megtör- tént, de 17, 19, 21-én nein; a rajzból azonban látom, hogy ama nagy folt bizonyára 17, 19, 21-én is megvolt a napban: ennélfogva fel va- gyok jogosítva a mm

2

rovatába 17, 19, 21-ére körülbelül 240, 252, 204 mm

2

beirni, minek következtében az áprilisi relativ szám 91.4 helyett 117.8 lesz; ez által az 1883 júliusi nagy szám (100.1) ellen- súlyozva van.

Nem hiszem, hogy hasonló módon valamely más hónap relativ

(14)

számát 117.8-ra bírjuk emelni, legalább a júliusit nem, mert akkor az észlelés majdnem minden nap megtörtént.

Szerény véleményem szerint tehát a foltmaximum 1882 ápril ha- vában volt.

22. Konkoly Miklós t. t . á t a d j a az A k a d é m i a k ö n y v t á r a s z á m á r a „Be- o b a c h t u n g e n a m a s t r o p h y s i k a l i s c h e n Observatorium in Ó-Gyalla. H e r a u s g e g e b e n v o n N. v . K o n k o l y . V I . В. Halle, D r u c k u n d Verlag v o n H . W . Schmidt 1884."

c z í m ü m u n k á j á t .

Köszönettel f o g a d t a t i k .

I . I G A Z G A T Ó S Á G I Ü L É S .

1885. január 25.

PAULER TIVADAR m á s o d e l n ö k úr elnöklése alatt.

1. A z A k a d é m i a m á s o d e l n ö k e b e m u t a t j a a M a g y a r Földhitelintézet levelét, a mely mellett a z intézet b e k ü l d i az A k a d é m i a 1884. d e c z e m b e r 31-én l e z á r t szám- a d á s a i t , v a g y o n m é r l e g é t , n y e r e s é g és veszteség-számla kivonatait, t o v á b b á kimu- t a t á s a i t az A k a d é m i a é r t é k p a p í r j a i r ó l , alapítványairól, bevételeiről, kiadásairól, vala- m i n t a b e f o l y t a d o m á n y o k és h a g y o m á n y o k felől.

A s z á m a d á s o k m e g v i z s g á l á s á r a g r ó f Széchenyi Béla, Sztoczek J ó z s e f és Zichy A n t a l i g a z g a t ó t a g o k k é r e t n e k fel.

2. A z A k a d é m i a m á s o d e l n ö k e b e m u t a t j a j e l e n t é s é t az A k a d é m i a v a g y o n á - n a k állásáról, 1884. é v i bevételeiről é s kiadásairól. A j e l e n t é s így szól:

I .

Az Akadémia vagyona 1884 végén.

A m a g y a r földhitelintézet által 1884. deczember 31-kén lezárt v a g y o n m é r l e g a z A k a d é m i a v a g y o n á n a k j e l e n t é k e n y g y a r a p o d á s á t t ü n t e t i föl.

A z A k a d é m i a v a g y o n a

1884. j a n u á r 1-én 2.039,229 f r t 47 k r . 1885. j a n u á r 1 - é n 2.058,216 f r t 49 k r .1

A g y a r a p o d á s 18,987 f r t 02 k r .

1. H a g y o m á n y o k és a d o m á n y o k , m e l y e k 1884. f o l y a m á n tényleg b e f i z e t t e t t e k : Bnjanovics Jánosné sz. K o p p y Mária a l a p í t v á n y a 10,814 f r t 80 k r . Bidyovszky Gyula ,, 2,000 „ — „ Szalazár Károly „ 200 ,, — „ Pompéry János h a g y o m á n y a 300 ,, — „ Mihalovics István ,, 200 „ — ,,

1 A z A k a d é m i a p a l o t á j á n a k és b é r h á z á n a k é r t é k e m i n d k é t t é t e l b e n kerek- szám e g y millió f o r i n t b a v a n fölvéve.

(15)

15

A Zsivora György h a g y a t é k á b ó l e k k o r i g t é n y l e g b e f o l y t összeg föl v a n v é v e a v a g y o n m é r l e g activái közé ; d e u g y a n a z mint k ü l ö n kezelt alap a p a s s i v á k sorá- b a n fordul elő I l y e n külön k e z e l é s alatt m a r a d m i n d a d d i g , m í g a h a g y o m á n y o s o k és a h a g y a t é k i r á n y á b a n t á m a s z t o t t igények k i e l é g í t t e t n e k . A z a z u t á n f ö n m a r a d ó összeg (mely 70,000 forintnál mindenesetre n a g y o b b lesz) f o g j a a z A k a d é m i a v a g y o n á t g y a r a p í t a n i .

2. A z A k a d é m i a v a g y o n á n a k g y a r a p o d á s á h o z j á r u l t az 1884-ik é v i bevéte- lekből m e g t a k a r í t o t t 5,472 f r t 22 k r .

A z A k a d é m i a b i r t o k á b a n levő értékpapírok n é v é r t é k e : 1884. j a n u á r 1 - é n 780,100 f r t — k r .

1885. „ „ 898,674 „ 06 „

A z A k a d é m i a kívül levő alapítványainak é r t é k e : 1884. j a n u á r 1 - é n 390,702 f r t — k r .

1885. „ „ 371,552 „ 33 „»

A z A k a d é m i a b i r t o k á b a n levő ingatlanokból eladatott a R o m á n - f é l e h a g y a - t é k h o z tartozó k i s d o b r o n y i b i r t o k 2000 forinton. (Becsár 1285 f r t . ) A vételár felét a vevő k é s z p é n z b e n b e l i z e t t e . Másik fele 6°/0-al k a m a t o z i k . A R o m á n - h a g y a - t é k h o z t a r t o z ó m u n k á c s i ház 8000 forinton szintén eladatott. E z e n összeg 1885.

j a n u á r 15-én leíizettetett. A z e z e n h a g y a t é k h o z t a r t o z ó t ö b b i i n g a t l a n o k , valamint a B ü k - f é l e tótii e r d ő b i r t o k eladása i r á n t t á r g y a l á s o k f o l y n a k .

A z A k a d é m i a kezelése a l a t t álló külön alapok állása:

a) A r a n y J á n o s szobor-alap 75,381 f r t 60 k r . b) S z é k e l y kivándorlási a l a p 6,500 41 „

c) Czartorisky-alap 2,087 87 „

d) A z a k a d . n a g y t e r e m k i f e s t é s é r e szolgáló alap 17,233 6 1 „

e) R e g u l y - a l a p 1,421 Î) 64 „

f ) Névtelen mérnök a d o m á n y a 1,029 ? ) 60 „ g) U d v a r d y - j u b i l á n s alap 223 4 1 „ h) K e r e s k e d e l m i m ű s z ó t á r alapja 1,059 ?? 82 „ •

i) K a z i n c z y - a l a p 5,191 87

k) Zsivora-alap 106,812 >> 51 „

I I .

Az Akadémia bevételei 1884-ben.

A z A k a d é m i a bevételei g y a n á n t 1883-ra

Elő volt irányozva 131,700 f r t — k r . B e f o l y t 138.938 „ 73 ,

T ö b b 1,238 „ 73 „

1 T ö b b a l a p í t v á n y 1884. f o l y a m á n befizettetett.

2 A mult é v b e n ugyanis a k e r e s k e d e l m i m ű s z ó t á r szerkesztésére k i a d o t t 2060 f r t .

3 A Kazinczy-Mauzoleum czéljaira k i a d a t o t t 780 f r t 67 kr. Kazinczy F . e g y i k u n o k á j á n a k 100 f r t segély fizettetett k i .

(16)

a ) A l a p í t v á n y o k k a m a t a i . . . E l ő i r á n y z a t 15,000 f r t B e f o l y t 14,928 f r t 17 k r . b) É r t é k p a p í r o k j ö v e d e l m e . . ) ) 36,700 11 11 44,646 11 65 11 c) H á z b é r >•> 37,000 11 11 37,057 11 30 11 d) E g y é b i n g a t l a n o k j ö v e d e l m e 2,000 55 11 11 11 e) K ö n y v e k eladásából . . . . Î) 7,000 11 11 8,497 11 35 11 f ) Országos d o t a t i ó ÎÏ 32,500 >1 V 32,700 11 11 g) I d ő k ö z i k a m a t o k b ó l . . . . ÎÎ 1.500 11 11 1,125 11 38 11 A .Román-féle h a g y a t é k h o z t a r t o z ó i n g a t l a n o k bérletéből (1883. m á j u s 19-től 1884 v é g é i g ) a k i m u t a t o t t bevétel tesz 2179 f r t 70 k r t . D e mivel a h a g y a t é k b ó l m i n d e n e k e l ő t t a Munkács város j a v á r a t e t t 6000 f r t n y i a l a p í t v á n y t kellett lefizetni, a h a g y a t é k b a n p e d i g csak 5135 f r t 56 k r készpénz állott rendelkezésre, ez a f o l y ó j ö v e d e l m e k b ő l egészíttetett ki 6000 forintig. E g y é b k i a d á s o k , m e l y e k e t az e l h a n y a g o l t á l l a p o t b a n á t v e t t é p ü l e t e k r e és e g y é b czélokra a kezelő ü g y v é d ki- m u t a t o t t , 1378 f o r i n t o t tesznek. í g y t e h á t t é n y l e g semmi sem folyt be. De haszon- b é r - h á t r a l é k czímén az A k a d é m i a k ö v e t e l é s e 740 f r t 1 0 k r

A Bülc-Ше erdő-birtok semmit s e m j ö v e d e l m e z e t t .

A Kazinczy-alap ingatlanai j ö v e d e l m é b ő l 1883 é s 1884 folyamán m e g t a k a - r í t t a t o t t 1900 f o r i n t . D e a sátoralj a - u j h e l y i t a k a r é k p é n z t á r b a n elhelyezett ezen ö s s z e g e t a kezelő ü g y v é d csak ez é v j a n u á r 8-ikán k ü l d ö t t e b e az A k a d é m i a p é n z t á r á b a .

Könyveli eladásából t u l a j d o n k é p e n m é g 1500 forinttal t ö b b folyt b e m i n t f ö n t e b b ki v a n m u t a t v a ; ezen összeg a k ö n y v - k i a d ó vállalat j a v á r a Íratott, mivel a leszállított áron e l a d o t t k ö n y v k é s z l e t h e z a k ö n y v k i a d ó vállalat is j á r u l t .

A könyvkiadó vállalat rendes b e v é t e l e t e t t 6,802 f r t 06 k r t . I I I .

Az Akadémia kiadásai 1884-ben.

Elő volt i r á n y o z v a 130,000 f r t — k r . K i a d á s 133,482 „ 63 ,

E l ő i r á n y z a t Kiadás

a) Személyes j á r a n d ó s á g o k . . . . 24,690' f r t . 24,298 f r t 34 k r h) É v k ö n y v , Értesítő, A l m a n a c h 2,000

1,852

77

c) A z I . Osztály és b i z o t t s á g a i . . . 18,426 n 18,413 n 59 11

d) A I I . „ . 27,350 n 26,791 « 56 .V

e) A I I I . „ . 16,834 n 16,835

46 Я 1

/') A k ö n y v k i a d ó b i z o t t s á g . . . . 4,000

4,000 n r>

(j) Széchenyi I. m u n k á i 5 0 0 M 220 V n

h} J u t a l m a k r a 7,000 и 7,201 V 23 n

i) F o l y ó i r a t o k r a 5,700 n 5,418 n 07 n k) K ö n y v t á r r a 5,000 я 5,106

91 n

1) P a l o t a é s bérház szükségletei . . 7,000 n 8,758

52 »

1 E z e n összegből 3000 f r t t é n y l e g nem a d a t o t t k i , hanem az e l e k t r o m o s b i z o t t s á g részére (mely ezen m i n i s z t e r i külön d o t á t i ó t m é g nem vette i g é n y b e ) az A k a d é m i a t a r t o z á s a i r o v a t á b a n f ö n t a r t a t o t t .

(17)

17

m) A d ó 3,51Ю „ 4,465 „ 94 „ п) Kamatok, alapok után 4,000 „ 5,201 „ 67 „ 6) Ügyvédi, irodai és vegyes kiadások 3,000 „ 3,327 , 88 , p) Síremlékek, arczképek 1,000 „ 1,490 „ 69 „

A mint e k i m u t a t á s bizonyítja, az Akadémia osztályai és bizottságai a részökre megszavazott összegeken nem léptek túl ; de részben már nem voltak képesek összes kiadványaik költségeit födözni, és nyomdai tartozásuk kiegyenlí- tését a j ö v ő évre viszik át. A mi az A k a d é m i a tudományos munkássága emel- kedésének jele.

Hasonlóképen örvendetes következtetésekre j o g o s í t az a tény, hogy a jutal- m a k r a előirányzott 7,000 forintnál a tényleg kiadott j u t a l m a k többet igényeltek.

Ily j e l e n t é k e n y összeg sok év óta nem fordíttatott pályadíjakra.

Jelentékeny túlkiadás csak n é g y tételnél mutatkozik.

A palota és bérház költségeinél t ö b b rendkívüli tétel fordul elő. A legna- g y o b b az 1267 forintnyi összeg, mely a főváros pénztárába kövezeti-adó czímén volt fizetendő. Ezenkívül a biztosítás megújítása, a k ö n y v t á r olvasótermének át- alakítása, az olvasókör helyiségeinek magánlakássá, a physikai teremnek olvasó- teremmé átalakítása a költségvetés készítésénél előre nem látott kiadásokat oko- zott ; ú g y , hogy a számlák egy részének kifizetése a j e l e n évre maradt.

A z adó emelkedését a bérház adómentességének szeptember 30-án beállott részleges megszűnése okozta.

A külön kezelt alapok kamatainak növekedését a Zsivora-alapnak az A k a - démia kezelése alá vétele vonta maga után.

A síremlékek rovatánál is két rendkívüli kiadás merült föl. H a m e r n y i k J á n o s részére a váczi sírkerben ú j sírhely szerzése 230 f r t ; gróf Lónyay Meny- hért akadémiai elnök gyászünnepélye alkalmával az oszlopcsarnok díszítése 262 forint.

A könyvkiadó bizottság kiadásai 8,964 forintot tettek. Ezt a bevételek 1837 írttal haladták meg, a mely összeg a mult évekről f ö n m a r a d t deficit törlesztésére f o r d í t t a t o t t .

Tudomásul vétetik, az Akadémiával közöltetik és az Értesítőben közre- bocsáttatik.

3. Bemutattatik a Pénzügyi bizottság jelentése az Akadémia 1885. évi bevételeiről :

Ezen jelentés alapján a 1885. évre az Akadémia bevételei a következőké-

pen irányoztatnak elő : m Alapítványok kamatai 14,000

É r t é k p a p í r o k 47,500 Házbér 39,000 Ingatlan birtokok jövedelme . . . . 1,000

Könyvek eladásából 8,500 Időközi kamatok 1,500 Országos dotatiók 31,000

147,000 frt.

A MAGYAB TUD. A K A D . É R T E S Í T Ő J E 1885. 1. SZ. 2

(18)

4. b e m u t a t táti к a Pénzügyi bizottság jelentése az Akadémia 1885. évi ki- adásainak előirányzatáról.

A z I g a z g a t ó Tanács ezen j e l e n t é s alapján a következőket határozza : o) Az A k a d é m i a saját v a g y o n á n a k tiszta jövedelméből (90,000 f r t ) 2%-ot az alaptőke g y a r a p í t á s á r a fordít ;

b) A Lugossy József r. t a g elhunyta által megüresedett rendes tagi fizetés az Akadémia tudományos czéljaira fordíttatik ;

c) Ilazslinszky Frigyes r. t a g n a k , az A k a d é m i a ajánlatára, az alapszabályok 8. g-ában kimondott elv alkalmazásával, évi 400 f r t rendkívüli segély szavaztatik meg, mely évnegyedes részletekben utólag fizettetik ki ;

d) Drágasági pótlék czímén (»70 frt vétetik föl a költségvetésbe. Ebből részesül :

Lindner Ernő alkönyvtárnok fizetése 12%-ában Hellebrant, Á r p á d „ „ 8% „

Borovszky Samu irattárnok „ 8% „

Mészáros Péter j a v í t n o k „ 15% „

Berecz Károly „ T 8% „

Szentes Károly irodatiszt „ 8% „

A drágasági pótlék a havi fizetéshez csatolva fizettetik ki ;

e) Emődy Mihály akad. szolga özvegye részére évi 100 frt k e g y d í j szavaz- tatik meg, a mely évnegyedes részletekben utólag fizettetik ki ;

f ) J u t a l m a k r a 5000 forint, tehát 2000 forinttal kevesebb, mint a mult év- ben, irányoztatik elő;

g) A Naturwissenschaftliche Berichte példányaira az előfizetési összeg 1200 frtról 1500 f r t r a emeltetik ;

h) Előfizetésül egy franczia nyelven kiadandó magyar irodalomtörténet pél- dányaira 200 f r t szavaztatik m e g :

г) A d ó r a 2000 frttal több, mint a mult évben, tehát 5500 frt-,

к) K a m a t o k r a az A k a d é m i a kezelése alatt álló külön alapok után 3220 írt- tal több, mint a mult évben ;

l) Ü g y v é d i , irodai és vegyes kiadásokra 500 frttal több, mint a mult évben ;

m) A z országos kiállítás czéljaira (könyvszekrény) 000 f r t ; n) A r c z k é p e k r e 1000 f r t irányoztatik elő.

o) A többi tételekre a mult évben megszavazott összegek f ö n t a r t a t n a k . p) A z orvosi könyvkiadó vállalat segély megajánlása tárgyában benyújtott kérvényére nézve az Igazgató Tanács azt határozza, hogy a Kajdacsy István által még 1875-ben az orvosi t u d o m á n y o k előmozdítására tett és ez évben befizetendő 20,000 f i t o s alapítvány k a m a t a i fordíttassanak az orvosi könyvkiadó vállalat czéljaira ; és már most, ezen k a m a t o k fejében 1000 frt előleg kifizetését elrendeli.

q) A „Fiume" czímtt hetilap szerkesztőségének segély ajánlása tárgyában benyújtott k é r v é n y é t nem veszi tekintetbe, mivel a lap nem tekinthető szorosan tudományos közlönynek.

r ) A Bujanovics-alapítvány 1885-ik évi k a m a t a i (500 f r t ) Horvát István levelezéseinek az Irodalomtörténeti Bizottság által tervezett kiadására fordíttatnak.

s) A z Első Biztosító T á r s a s á g alapítványának 1885. évi kamatai (500 frt) a Nemzetgazdasági Bizottság munkálataira f o r d í t t a t n a k .

(19)

19

t) A Kazinczy-alapból 1000 forint K a z i n c z y Ferencz levelezései k i a d á s á r a az Irodalomtörténeti B i z o t t s á g n a k ez é v b e n is m e g a j á n l t a t i k .

u ) A vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r úrhoz azon kérelem fog intéz- tetni, h o g y az A r c h a e o l o g i a i és Philologiai bizottságok r é s z é r e a mult é v b e n m e g a j á n l o t t összeget ez é v b e n is u t a l v á n y o z z a .

5. B e m u t a t t a t i k az A k a d é m i a o s z t á l y a i n a k e l n ö k e i b ő l és t i t k á r a i b ó l álló b i z o t t s á g előterjesztése az osztályok és b i z o t t s á g a i k k ö l t s é g v e t é s e i t á r g y á b a n .

E n n e k alapján az I g a z g a t ó Tanács a k ö v e t k e z ő k é p e n á l l a p í t j a meg a h á r o m osztály k ö l t s é g v e t é s é t :

A z I. o s z t á l j ' m u n k á l a t a i r a 8000 A N y e l v t u d . b i z o t t s á g „ 6200

Az I r o d a l o m t ö n f . „ „ 3500 ( é s 1000 frt a K a z i n c z y -

A Philologiai „ 2300 a l a p b ó l ) 20000 ( é s 1000 f r t a K a z i n c z y -

a l a p b ó l ) A I I . o s z t á l y m u n k á l a t a i r a 8500

A T ö r t é n e l m i bizotts. „ 12000

A z A r c h a e o l o g i a i ,, „ Ö 0 W ((ésr>oo frt a Biztosító Társaság A N e m z e t g a z d . „ „ 4000 falapjából, jsioo frt p e d t ^ a ke- 29500 - ( resk. műszótár alapjából)

' (és 2600 frt) A I I I . osztály s a j á t munkálataira. 10700 A T e r m é s z e t t u d . bizottság „ 5000 A H a d t u d o m á n y i „ „ 2500

18200

A z o s z t á l y o k n a k az előirányzott ö s s z e g e k keretében ( a z országos d o t a t i ó - ból és a külön kezelt a l a p o k b ó l származó ö s s z e g e k r e n d e l t e t é s é n e k é p s é g b e n tar- tása mellett) az á t r u h á z á s j o g á t engedi.

A költségvetés e g é s z teljességében a k ö v e t k e z ő k é p e n állapíttatik m e g : A) B e v é t e l e k :

I. A l a p í t v á n y o k k a m a t a i 14000 I I . É r t é k p a p í r o k j ö v e d e l m e 47500

I I I . H á z b é r „ 39000

IV. E g y é b i n g a t l a n o k j ö v e d e l m e 1000

V. K ö n y v e k eladásából 8500 110000

V I . Országos d o t a t i ó :

« ) Történelmi és irodalomtörténeti

czélokra 15000

b) Műemlékek ismertetésére 5000

c) T e r m é s z e t t u d o m á n y i k u t a t á s o k r a 5000 d) K ö n y v t á r g y a r a p í t á s á r a 5000 e) Classica-philologiai b i z o t t s á g szá-

mára 1000 31000

V I I . Időközi k a m a t o k b ó l 1500

Összeg . . . 142500

(20)

II.

I I I .

IY.

V.

VI.

VII.

V I I I . IX.

X.

XI.

X I I .

X I I I . XIV.

XV.

XVI.

XVII.

XVIII XIX.

ß) K i a d á s o k . Személyes járandóságok :

a) R e n d e s tagok fizetése b) F ő b b tisztviselők fizetése c) T ö b b i tisztviselők fizetése d) Szolgák fizetése

e) Szolgák ruházata f ) N y u g d í j a k g) Drágasági pótlók

É v k ö n y v , Értesítő, Almanach kiadására Az I. osztály részére:

a) A z osztály munkálataira

h) A Nyelvtud. bizotts. munkálataira c) A z Irodalomtört. biz. munkálataira d) A Classica-philologiai bizotts. mun-

kálataira

A I I . osztály részére:

a) A z osztály munkálataira

b) A Történelmi bizotts. munkálataira c) A z Archaeol. bizotts. munkálataira d) A Nemzetgazd. biz. munkálataira A I I I . osztály részére:

a) A z osztály munkálataira:

V) A Természettud. biz. munkálataira c) A Hadtudom, bizotts. munkálataira A Könyvkiadó bizottság részére:

Gróf Széchenyi István művei kiadására J u t a l m a k r a

Budapesti Szemle segélyezésére Előfizetés az Ungarische Revue példá-

nyaira

Előfizetés a Kevue Hongroise példányaira Előfizetés egy idegen nyelven megindí-

tandó természettudományi folyóirat példányaira

A Könyvtárra

A z A k a d é m i a palotája és bérháza költ- ségeire

A d ó r a

Kamatok az Akadémia által kezelt külön alapok után

Ügyvédi, irodai és vegyes-kiadásokra . . Síremlékek- és arczképekre

Országos kiállítás

Összeg . .

8500 12000 5000 4000

25480 2000

20000

29500

18200 4000 500 5000 2200 1500 1000

1500 5000 7000 5500 7220 3500 1000 G00 140700

(21)

21

6. Bemutattatik az építési bizottság jelentése.

a) A z Igazgató Tanács köszönettel tudomásul veszi az Akadémia másod- elnökének az A k a d é m i a palotája és b é r h á z a adómentességének meghosszabbítása érdekében t e t t lépéseit.

b) Elfogadja az építési bizottság azon javaslatát, hogy a jelen é v b e n az A k a d é m i a palotája és bérháza teljesen j ó k a r b a helyeztessék ; ezen m u n k á l a t o k költségei az A k a d é m i a alapjából előlegezt.essenek, és ezer f r t o s évi részletekben a folyó jövedelemből törlesztessenek; a munkálatok vezetését az építési b i z o t t s á g által k i k ü l d ö t t albizottságra (gróf A n d r á s s y Gyula, Hunfalvy Pál, Sztoczek J ó z s e f , a főtitkár és az A k a d é m i a ügyésze) bízza.

c) E l f o g a d j a az építési bizottság azon javaslatát, h o g y Reinprecht J ó z s e f gondnok, tekintettel hosszas betegeskedésére és elgyengült erejére, n y u g d í j b a helyeztessék ; részére 600 f r t nyugdíjt és ezenfelül, tekintettel beteges állapotára, a jelen évben 400 f r t k e g y d í j t szavaz meg, az akadémiai bérházban bírt lakásá- nak május l - i g megtartása mellett. A megüresedett állás betöltése, szervezése és házi ügyrend megállapítása tárgyában j a v a s l a t kidolgozására az építési b i z o t t s á g által kiküldött albizottságot kéri föl.

cl) A mult évről kifizetetlenül f ö n m a r a d t számlák kifizetését elrendeli, Scholz festő számláján kívül, a melynek méltányos kiegyezés útján leszállítása kisérlendő meg.

e) A z országos kiállítás czéljára készítendő könyvszekrény és asztal -elké- szítése a bemutatott terv ós költségvetés alapján (600 frt) elrendeltetik.

7. Bemutattatik az A k a d é m i a ügyészének 1884. évi költségjegyzéke.

A z 565 f r t 32 kr kifizetése rendeltetik.

8. Olvastatik az A k a d é m i a ügyészének jelentése a Román-féle h a g y a t é k h o z tartozó ingatlanokról vezetett számadások tárgyában.

A jelentés alapján Gulácsy Dezső ü g y v é d úr f ö l k é r e t i k , hogy a Munkács városának két ízben kifizetett 50 frt 60 k r n y i összegre vonatkozólag fölvilágosí- tást adjon, és a haszonbérlők hátralékai behajtása érdekében erélyes l é p é s e k e t tegyen.

9. A z A k a d é m i a ügyésze jelenti, h o g y a Román-féle hagyatékhoz t a r t o z ó munkácsi ház vételára 8000 frt készpénzben teljesen b e f i z e t t e t e t t ; a többi ingat- lanok eladása iránt lépéseket tett, és a mennyiben ezek czélhoz nem v e z e t n e k , magán jellegű árverést f o g hirdetni.

Tudomásul vétetik.

10. F ő t i t k á r jelenti, hogy a Bük László alapítványához tartozó tótii erdő- birtokra három vevő jelentkezett, kik közül egyik 6500 frtot, a másik k e t t ő 7000 f r t o t ajánl.

A másodelnök úr az eladás eszközlésére fölhatalmaztatik, úgy h o g y az eladási ár 7000 frtnál csekélyebb ne legyen, és a szerződés megkötésekor kész- pénzben fizettessék be.

11. Bemutattatik az 1884. deczember 13-án Sümegen elhunyt Osterhuber Á g o s t 1859. j ú n i u s 14-én alkotott végrendelete, a melyben „összes gógánfai bir- tokát" a M. T. A k a d é m i á n a k hagyja. Ezzel kapcsolatban a. főtitkár jelenti, liogy egy későbbi (1862-ben alkotott) végrendeletben az említett birtokról más rendel- kezés t ö r t é n t ; de ezen végrendelet jogereje megtámadtatott, mivel 1862-ben a vég- rendelkező elmebeteg volt.

(22)

A z A k a d é m i a ügyésze f ö l b i v a t i k , hogy ezen iígj'ben az A k a d é m i a jogai és érdekei m e g ó v á s a iránt a kellő lépéseket t e g y e m e g .

12. A z A k a d é m i a ügyésze a j á n l j a , hogy D u r a n t i G y ö r g y és neje részére, kik Zsivora G y ö r g y n é l halála idején szolgáltak, 80 f r t kegyelenidíj utalványoztassék.

A 80 f r t k i f i z e t é s e elrendeltetik

13. Berecz K á r o l y a k a d . j a v í t n o k 140 frt l a k b é r h á t r a l é k a és 4 5 f r t előleg- t a r t o z á s a elengedéseért folyamodik.

A z I g a z g a t ó Tanács a 185 f r t törlését h a t á r o z z a el.

14. A z é r s e k ú j v á r i k ö z k ó r h á z igazgatósága azon kérelemmel fordul az A k a d é m i á h o z , h o g y Hamornyik J á n o s É r s e k ú j v á r város szülötte emlékére az é r s e k ú j v á r i k ó r h á z j a v á r a a l a p í t v á n y t tegyen.

A z I g a z g a t ó Tanács nem érezheti magát följogosítva, hogy a tudományos czélokra h a g y o m á n y o z o t t alapítvány egy részét j ó t é k o n y s á g i czélra e n g e d j e át.

15. A p é n z ü g y i b i z o t t s á g fölhívja az I g a z g a t ó Tanács figyelmét arra, hogy Szécsényi Molnár István immár t e l j e s e n befizetett é s kiegészített 10,000 frtos ala- p í t v á n y a k a m a t a i , a végrendelet értelmében „az A k a d é m i a I g a z g a t ó s á g á n a k elha- tározása szerint, n e m z e t g a z d a s á g i , közművelődési czél előmozdítására, különösen a hazai kézműipar fejlesztésére f o r d í t a n d ó k .

A z A k a d é m i a fölkéretik, liogv ezen a l a p í t v á n y jövedelmének, a végrendelet szellemében fölhasználása i r á n t j a v a s l a t o t készítsen.

Ö T Ö D I K A K A D É M I A I Ü L É S . Összes iilés.

1885. január 26-ikán.

PAULEIÍ TIVADAR akad. másodelnök úr elnöklése alatt.

24. T r e f o r t Á g o s t o n t. t. felolvassa e m l é k b e s z é d é t Mignet Ferencz 1884.

márczius 24-én e l h u n y t külső t a g fölött.

A z E m l é k b e s z é d e k során k ö z r e b o c s á t t a t i k .

25. F ő t i t k á r bejelenti B o t k a Tivadar t. t a g n a k j a n . 6-án és K r u e s z Krizosz- tom t. t a g n a k j a n . 10-én b e k ö v e t k e z e t t elhunytát.

A z A k a d é m i a mély megilletődéssel veszi t u d o m á s u l a hazai tudományos- ságot ért súlyos veszteségeket és fölhivja a II., illetőleg a I I I . o s z t á l y t , hogy az emlékbeszédek megtartásáról g o n d o s k o d j é k .

26. F ő t i t k á r b e m u t a t j a az A k a d é m i a 1885-ik évi k ö l t s é g v e t é s é t , melyet az Igazgató T a n á c s j a n u á r 25-ikén t a r t o t t ülésében megállapított, az osztályoknak, a részökre előirányzott összegek h a t á r a i között (az országos d o t a t i ó b ó l és a külön kezelt a l a p o k b ó l eredő összegek épségben t a r t á s á v a l ) átruházási j o g o t engedvén.

A k ö l t s é g v e t é s az o s z t á l y o k k a l és b i z o t t s á g o k k a l közöltetik.

27. A z I g a z g a t ó Tanács f ö l h i v j a az A k a d é m i a figyelmét a r r a , hogy Szé- csényi Molnár I s t v á n n a k immár teljesen befizetett és kiegészített 10,000 frtos ala- pítványa k a m a t a i a végrendelet értelmében „az I g a z g a t ó Tanács elhatározása sze- rint, nemzetgazdasági, közművelődési czél előmozdítására, különösen a liazai kéz-

(23)

műipar fejlesztésére11 f o r d í t a n d ó k ; minélfogva ezen alapítvány kamatainak a vég- rendelet szellemében való fülhasználási m ó d j a iránt javaslatot kér.

A II. osztály a javaslattételre fölkéretik.

28. Főtitkár jelenti, hogy az Igazgató Tanács Hazslinszky Frigyes rendes tagnak, az A k a d é m i a ajánlatára, az Alapszabályok 8. §-ában kimondott elv alkal- mazásával, évi 400 frt rendkívüli segélyt szavazott meg.

Tudomásul vétetik,

29. F ő t i t k á r jelenti, hogy az Igazgató Tanács az orvosi könyvkiadó válla- lat segély megajánlása t á r g y á b a n b e n y ú j t o t t és a I I I . osztály által pártolt kérvé- nyére azt határozta, hogy a Kajdacsy István által még 1875-ben az orvosi tudo- mányok előmozdítására t e t t és ez évben befizetendő 20,000 f r t o s alapítvány kama- tai (1000 frt) fordíttassanak az orvosi k ö n y v k i a d ó vállalat czéljaira.

Tudomásul vétetik.

30. Zichy Antal t. t. a következő indítványt terjeszti elő: „Kérje meg az A k a d é m i a a belügyminiszter urat, hogy az összes megyékhez s hazai főhatósá- gokhoz intézendő körrendelet útján olykép intézkedni méltóztassék, hogy a régi rendi országgyűlések még meg nem jelent actái, az illető követutasítások, követjelentések és azok mellékletei, különösen pedig az oly fontos kerületi ülések jegyzőkönyvei, a mennyiben az illető közlevéltárakban megvolnának, nyilván tar-

tassanak, a mennyiben pedig egyes családok birtokában léteznének, ezek szíves hozzájárulásával kipuhatoltassanak s tudomásul vétessenek, úgy hogy kö/íjogi és közművelődési történetírásunk e becses adalékai az enyészettől megmentetvén, kedvező alkalommal közzétételök is lehetővé válhassék."

A II. osztály fölkéretik, hogy az indítvány tárgyában véleményét ter- jeszsze elő.

31. F ő t i t k á r jelenti, hogy az Akadémia másodelnöke a nagygyűlés határide- j é t kitűzte olyképen, hogy az május 2(J-ikán nyittatik meg, és a május 31-én tar-

tandó ünnepélyes köziiléssel záratik be.

A z osztályok fölkéretnek, hogy a közülésen fölolvasandó tudományos dol- gozatra nézve javaslatot tegyenek.

32. Bemutattatnak az utolsó összes ülés óta testületektől, magánosoktól és nyomdáktól beküldött ajándék-, csere- és köteles könyvpéldányok, valamint az A k a d é m i a kiadásában ezen idő alatt megjelent munkák, ily renddel:

1. T e s t ü l e t e k t ő l .

Brüsszel. Académie des Sciences, a) Anuaire. 1882. 1883. b) Bulletins.

III. Sér. T. I—V. с) Tables générales des Bulletins. Tom.

XXI. á L. d) Mémoires couronnés et autres mémoires. T o m . X X X I . , X X X I I I . , X X X I V . , X X X V . e) Mémoires couronnés et mémoires des savants étrangers. T. XLIV. f ) Mémoires. T o m . X L I I I . , X L I V .

„ Société R. de Numismatique. Revue Belge. 1885. Livr. 1.

Buffalo. Society of Natural Sciences. Bulletin. IV. V. Nr. 4.

Bukarest. Academia Romana. Documente priv. la Istoria Romanilor Vol. IV. P. II.

Cambridge. Museum of Comparative Zoology, a) Annual report for 1883'4 b) Bulletin. Vol. V I I . (Nr. 2. 3. 5. ti. 8. И . )

(24)

Dorpat. Esthnische gelehrte Gesellschaft. Sitzungsberichte 1883.

Görlitz. Oberlausitzische Ges. der Wissenschaften. Magazin 1882. Bd.

58. 1883. Bd. 59. H e f t 2.

Harlem. Musée T e y l e r . Archives Vol. I. Part. 4. Vol. 11. Part. 1. Ver- handelingen. XI. T h . 1. Stuk.

„ Société Hollandaise des Sciences, a) Archives T. XIX. Livr. 13.

T o m e X V I I I . 2. 3. 4. 5. b) Verhandelingen. Natuurkund.

T . I. 1—4. II. 1 - е . IV. 2. 3.

Kopenhagen Société R . des Antiquaires du Nord. A a r b o g e r . 1883. 3.

Liège. Institut Archéologique Liégeois. Bulletin T o m e X V I I . Livr. 3.

London. К. Geographical Society. Proceedings. Vol. V I I I . Nr. 1.

„ Society of Antiquaries. Proceedings. Vol. X. Nr. 1.

„ R. Microscopical Society. Journal. Vol. IV. P. 6.

„ Angol k o r m á n y . Statistical Abstract from 1869. to 1883. 21.

November.

Meckl.-Schwerin. Verein f ü r mecklenburgische Geschichte u. Altertliumskunde.

J a h r b ü c h e r . 49-ter J a h r g a n g .

München. Kön. B a y e r . Akademie der Wissenschaften. Sitzungsberichte.

Philos, philol. u. histor. Classe 1884. 4. Heft.

New York. A c a d e m y of Sciences, à) Transactions. Vol. II. Nr. 1. 3/4 és tartalomjegyzék az I. kötethez. Ъ) A n n a l s Vol. I I . 1 0/ ц . 12. 13, »/.. '/,.

Philadelphia. American Philosophical Society. Proceedings. Vol. XXI. Nr. 114.

„ A c a d e m y of Natural Sciences. Proceedings. 1884. Part. I I . Rio-Janeiro. Brazíliai kormány. A n n a l e s de l'Observatoire impérial.

T o m e I. II.

Kóma. Accademia (lei Lincei. A t t i . Transunti. V. V I I I . fasc. 16.

Sz.-Pétervár. Académie Impériale des Sciences, a) D a s Unterrichtswesen Russlands im X V I I I . Jahrh. (2 péld.) b) Mémoires. T o m e X X X I . Nr. 15. 16. T o m e X X X I I . Nr. 1—12.

Stockholm. Institut R . Géologique, a) Térképek : Ser. С. Nr. 13. — Ser.

A b . Nr. 16. — Ser. A a . Nr. 91. 88. — Ser. A b . Nr. 4, és egy darab szám nélkül, b) Sveriges Geologiska Un- dersökning. Ser. Ba. Nr. 4. — Ser. A b . Nr. 10. — Ser.

C. Nr. 61. 62. 63. 64. 66. — Ser. A a . Nr. 88. 91.

Washington. Eszakam. Egyesült áll. kormánya, a) Bulletin of the United S t a t e s Fish Commis Vol. I I I . for 1883. b) Report of the United States Fish Com. for 1880.

Cs. k. közös hadügy-minisztérium. Bécs. a) Militär-Statistisches Jahrbuch f ü r das J a h r 1879. I. Theil. b) für die J a h r e 1880—1882. 11. Tiieil.

K. K. Geolog. Reichsanstalt. Bécs. a) Verhandlungen. 1884. Nr. 16. b) Jahrbuch.

Band XXXIV. 4. H. e) Verhandlungen. 1884. Nr. 17.

K. K. Statistische Central-Commission. Bécs. Statistik der Sparkassen f ü r das J a h r 1882. V I I I . B. 1. H.

K. A k a d e m i e d. Wissenschaften. Bécs. Anzeiger. Jahrg. 1884. Nr. X X I V — X X V I I I .

(25)

25

Cseh mathemat. társaság. Prága. Őasopis. Rocnik X I I I Cislo 1. 2. 3. 4. 5. G.

Museo civico di storia naturale. Triest n) A t t i . Vol. VII. h) La Necropoli di Vernio presso Pisino nel l'Istria. c) Di alcnne anticbitate scoperte a V e r m o presso Pisino.

Kir. József-Műegyetem. Budapest. Beszédek az 1884/5. t a n é v megnyitása alkal- mából. (5 péld.)

Lndovika-Akadémia. Budapest. A L.-Akadémia közlönye. 1884. XII. fűz.

Fővárosi közmunkák tanácsa. Budapest. Hivatalos jelentés 1883. évi működéséről.

Belügyminisztérium. Budapest, a) Az 1884. évi törv. gyűjteménye. IV. füzet.

Ъ) Landesgesetz-Saminl. fiir 1884. IV. H. c) u. a. román nyelven; d) u.

a. horvátul.

Vallás- és közokt. Minisztérium. Budapest, a ) Ungarn u. seine Bodenschätze.

h) Conférence internationale tenue a Washington pour l'adoption d'un premier méridien.

Országos képviselőház elnöksége. I r o m á n y o k , Napló, J e g y z ő k ö n y v .

Országos statisztikai hivatal Budapest, a ) Magyar stat. é v k ö n y v . XI. évf. 8. fűz.

1881. b) Magyarország áruforgalma Ausztriával és más országokkal.

IV. évf. j a n . — j ú n .

Kölcsey-egyesiilet. Budapest- Évkönyv. 1881—1883.

Hunyadmegyei régészeti társulat. Déva. É v k ö n y v . II. köt.

Dunántuli egyházkerület 1884. évi közgyűlésének jegyzőkönyve.

A uiagyarorsz. Kárpát-egyesület. Késmárk. Évkönyv. XI. évf. 1884.

Egyetem. Kolozsvár, a). T a n r e n d 1884/5. I I . felére, h) Beszédek az 1884/5. t a n é v megnyitása alkalmával.

I I . M a g á n o s o k t ó l .

Thanlioffer Lajos. Budapest. Grundzüge der vgl. Physiologie u. Histologie.

Plathy István. Ungvár. K é t emlékirat.

Eetins Gusztáv. Stockholm. Das Gehörorgan der Wirbeithiere. II.

Lemansky Wladimir. Sz.-Pétervár. Secrets d ' É t a t de Venise.

Reizner János. Szeged. A régi Szeged. I. k ö t .

Springer Julius. Berlin. Sonderabdruck aus d e r Zeitschrift f ü r Instrumentenkunde.

( K é t péld.)

Szelestey Károly m. к. csendőr-százados. Szombathely. A m. к. csendőrség év- könyve. 1885. I I . évf.

Topinard Pál. Paris. Éléments d'Anthropologie générale.

Konkoly Miklós. Ó-Gyalla. Beobachtungen angestellt am Astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla. VI. В.

Szendrey J á n o s . A z régiségh tudományának hajdani állapotja.

I I I . N y o m d á k t ó l .

Magy. kir. egyetemi nyomda. Budapest, a ) Jahresbericht der Landes-Rabbiner- sehule in Budapest. 1883—84. h) der K u r o r t Buziás. с) Buziás gyógyfíirdőhely.

d) Buziás locu cura in Ungaria. e) Nemzetgazdasági Szemle. V I I I . 6—10.

f ) A budapesti rabbiképző-intézet értesítője 1883/4. g) Ünnepi beszéd a pozsonyi akadémia százados évfordulójára. /<) Ivath. theologiai folyóirat.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

évi november hó 6-án kelt beadványában az Akadémiának bérleti alapon átengedett 89 darab izzólámpáját 400 (négyszáz) koronáért hajlandó az Akadémia tulajdonába

Harkányi Béla, Illés József, Jancsó Benedek, Kozma Andor, Magyary Géza, Mahler Ede, Melich János, Nagy Ernő, Négyesy László, Pékár Gyula, Preisz Hugó, Rados Gusztáv,

Gróf Karátsonyi Guidó alapítványa 31500 frt. deczember 7-én kelt végrendelete és 1889. 6-án és 14-én kelt végrendelete alapján 1000 frt hagyományt rendelt az Akadémiának,

— úgy értesültem — f. évi márczius 10-én fog kifizettetni. Akadémiának 500 drb aranyai hagyományozott. évi október 29-én kelt pótvégrendelefében pedig, ha örökösei

131200 frt. 7) Olvastatik az építési bizottság jelentése, mely annak szükségességét hangsúlyozza, hogy a házgondnoki tisztben fönnálló provisorium mielőbb véget érjen,

Széchy Mária, epikusainknál (talán Gyöngyösi kivételével) és Kisfaludy drámájában is ú g y tűnik föl, mint Murány egyedüli ura és az ottani csapatok vezetője. A

a) Az osztály-ülésekben előadott minden értekezés kivonata. Egy-egy kivonat legfeljebb H nyomtatott lapra terjedhet. Továbbá az ülésen felolva- sott

Jelen képzésünk sajátélményű tanulási tapasztalati terepet jelentenek számunkra egy andragógiai megközelítésű tanítási-tanulási folyamatban, melynek