É R T E S Í T Ő J E .
Első akadémiai ülés.
Ö s s z e s ü l é s . 1878. j a n u á r 7.
Gróf L ó n y a y M e n y h é r t akadémiai elnök ú r elnöklése a l a t t . I. A helyettes f ő t i t k á r bemutatja a gróf Teleki d r á m a i jutalomra decz. 31-ig érkezett pályaműveket, ily remiben :
1. A Kolozsiak. Szomorújáték 5 felv. Jelige: »A boszúálláe csak p i l l a n a t r a , a megbocsátás végtelenül gyönyörködteti az ember szivét.« (Egy régi egyházi beszéd.)
2. Éljen аг igazság ! Eredeti tragoedia 5 felv. Jelige : »Gyözzön a jobb.«
3. Szegény asszony ! Tragoedia 5 felv. Jelige :
» T ű r j és saját körödben tudj határt ! Eröd feletti m u n k a ronthat, árt !«
4. Bűnt bűnnel. Történeti tragoedia 5 felv. Jelige: »Nem a rossz ós jó küzdelme z, a rossznak önszülte í-ossz által kell i t t buknia.« (Schiller összes müvei » E n t w ü r f e . «
5. Babylon. Öt szakaszban. Jelige: »Népek jövendője, világ folyása.«
fi. Nagy Károly. Eredeti szomorújáték 5 felv. Jelige :
». . . . de nézzed őt magát Az óriást, mint liord nyakán igát ! Milljó karú, mint mesés szörnyeteg ! S egy kar reája r a b b é k ó t tehet.«
7. Marozia. Tragoedia 5 felv. Jelige : »Egyiket a másikért..«
8. Mária. Szomorújáték 5 felv. Jelige :
»Ott van a bizalom, ez a dőre álom, Ott ül a kaján hit egy t ö r ö t t nádszál on ; Ott van a reménység, s örök rettegéssel,
F u t j a versenyét a kétségbeeséssel.« A r a n y . 9. Johál. Tragoedia 5 felv. Jelige : »To be or not to be.«
10. Egyiptom királynője. Tört. szomorú játék 5 felv. Jelige :
»Valódi hős nem éli túl bukását, Ha czélért küzdött s czélját elveszité.«
11. Samyl. Dráma 5 felv. Jelige: »Végső piros cseppig h a d d folyjon a honért.«
12. Patrik. Szomorújáték 5 felv. Jelige : »Nagylelkű volt.«
MAGYAR T U D . AKAD. É R T E S Í T Ő . 1 8 7 8 . 1 . S Z . 1
13. Sátán és Kerub. Szomorújáték 5 felv. Jelige :
»A szép naparczú, fényes Gábriellel
Az árnyéklényű sötét Béliái.« (III. felv. 2. jel.) 14. Tamara. Tragoeilia 3 felv. Jelige : »Érdemlett sorsom érjen e l . . .« (Guide- í-ius. СутЪеИпе IV. felv. 4. jel.)
Mind e pályamüvek pályázatra bocsáttatván, b í r á l a t r a áttétettek az I. osztály- hoz, jeligés leveleik pedig akadémiai és elnöki pecséttel lezárva, levéltári őrizet alá adattak.
II. A Karácsonyi pályázatra 1877. decz. 31-ig, m i n t zárnapig, a kővetkező pá- lyamunkák érkeztek :
1. Felfordult világ. 5 felvonásban. Jelige:
»Cyprus ködében már dallják A dalnok énekét nem hallják.«
2. Az ellenállhatatlan. Vígjáték 3 felv. Jelige : »Karácsonyi pályamű.«
3. Telepi, vagy »a gróf mint körjegyző.« Vígjáték 3 felv. Jilige :
»Átugrottam a palánkon s átesem.«
4. Ludmilla. Vígjáték 4 felv. Jelige :
»Be mit föld m é g be nem fedett,
Az él, örül, vigad, nevet.« Vörösmarty 5. Gazsi bácsi. Vígjáték 3 felv. Jelige :
»A l e á n y k a gyenge ág, De szerelme szép virág ; Szedd szelíden a virágot,
Meg ne sértsd a gyenge ágot.« Vörösmarty.
6. A család becsülete. Vígjáték 4 felv. Jelige : »Medium tenuere beati.«
7. A svihák. Vígjáték 3 felv. Jelige : »Győzzön a m i jó, veszszen a mi rossz.«
8. Tristán és Izolde. Vígjáték 3 felv. Jelige :
» biztosithatom,
Hogy egy bolond tudós sokkal bolondabb,
Mint egy bolond tudatlan.« Molière.
9. A holdkóros. Vígjáték 3 felv. Jelige:
»Meglopta az hazáját, a ki vérét Fecsérli czéltalan, mely nemzetéé.«
Mind e pályaművek p á l y á z a t r a bocsáttatván, b í r á l a t r a áttétettek az I. osztály- hoz, szabályszerüleg lepecsételt jeligés leveleik pedig a levéltárba t é t e t t e k .
1П. A gróf Nádasdy Tamás nevét viselő alapítványból k i t ű z ö t t költői juta- lomra 1877. decz. 31-ki határnapig következő pályamunkák érkeztek :
1. Harka leánya. Hat énekben. Jelige : »Úgy mondom, a hogy én hallottam.«
2. Veszprém. (Költői elbeszélés.) Jelige : »Csak r o k o n a rokonok keblébe ne már- t a n a gyilkot.«
3. О haza ! Költői elbeszélés. Egy első m a g y a r sonett-koszorú és mester-sonett alakjában. Jelige :
»Fontam én hidalt D u n á r ó l Első sonett-koszorút ; Volt beszédem a huszárról, A magyarok zászlajáról)
Й ecsetelve lionfi-bút : Megjelöltem . . . h o l az ü t !«
4. Leáníjlcii. (Népmonda.) Elbeszélő k ö l t e m é n y Y énekben. Jelige :
» E l el a b i z o n y t a l a n b a ! R e n g j h a j ó m szabad h u l l á m o n , É s ne t u d j a m így r o h a n v a
Meddig halál, meddig álom.« Arany János.
5. Fatim. Költői beszély. Jehge : * A v á l t o z á s az Úr a föld felett.«
6. Az orsiágrontó nő. T ö r t é n e t i elbeszélő költemény. Jelige :
»Mi szebb, m i n t a szép g y e r m e k l á n y orczája ? Ki azt á l m o d j a , h o g y i f j á t öleli,
Az ifjút, a kivel ébren nem m e r i
Sejtetni sem, liogy öt i m á d j a !« Petőfi Sándor.
E p á l y a m ü v e k az I. osztályhoz, szabályszeriileg lepecsételt j e l i g é s leveleik pe- dig a l e v é l t á r b a t é t e t t e k .
IV. A IIorvát-Fraluiói j u t a l o m k é r d é s r e 1877. decz. 31-ki h a t á r n a p i g a követ- kező p á l y a m u n k á k érkeztek :
1. Révai Miklós. Egy szakasz a m a g y a r i r o d a l o m és t u d o m á n y történetéből.
Jelige : »IIa valalia a m e g ú j u l t h a z a tisztelni f o g j a nyelve f e n t a r t á s á é r t eleget szen- vedett m á r t i r a i t , m á r előre vigasztalódom b e n n e , h o g y engem is a z o k n a k számokba lielyheztet. (Révai.)
2. Hévai Miklós élete. Jelige :
» P a n k r a t i a s t a férfi, R é v a i m !
Ki lép ü r ü l t nyomodba ? . . . «
»Sylvester« Kazinczy Eerencznél.
»Tövisek és Virágok.«
Mindkét pályamű b í r á l a t r a az I. osztályhoz, szabályszerüleg lepecsételt jeligés leveleik pedig a levéltárba t é t e t t e k á t .
V. A Marczibányi j u t a l o m r a « következő p á l y a m ű érkezett :
1. Nyelvtudományi pályamű, ( á m a g y a r kötő-szók jelentése és a l k a l m a z á s a . ) Jelige :
»Illendőképen a ki nem t u d beszélni É s f u n d a m e n t o m o s magyarsággal élni, Ki kellene m i n d e n olyat küszöbölni,
Nem kellene h a g y n i m a g y a r n y e l v e t ölni.« Petőfi.
E p á l y a m ű b í r á l a t r a az I. osztályhoz t é t e t i k át, jeligés levele pedig levéltári őrizet alá a d a t o t t .
VI. A D ó r a alapítványi p á l y á z a t r a 1877. decz. 31ig következő pályaművek kül- d e t t e k be :
1. A vasúti politika alapelve. Jelige : »Adassanak elő a vasútak t á r s u l a t i kezelésé- nek és az állam kezelése alá v é t e l é n e k előnyei és h á t r á n y a i . «
2. A vasútiig;/. Jelige : »Egy o l y a n nép, mely n e m ura közlekedésének, végpusz- tulása felé h a n y a t l i k . « (Stuart Mill.)
3. A vas ál-kezelési rendszerek Magyarországban. Jelige, : »A v a s u t a k á l t a l eltűn- nek a távolságok.« (Ghega.)
1*
4. .1 magán es áUamvasuti rendszer összehasonlítása, különös tekintettel Magyar- országra. Jelige : »Viribus unitis.«
A beérkezett pályaművek bírálatra á t t é t e t t e k a II. osztályhoz ; szabályszerüleg lezárt jeligés leveleik pedig levéltári őrizet alá t é t e t t e k .
VII. A Sztrokay-pályázatra kővetkező pályaművek érkeztek :
1. A pcrorooslatok teljes rendszere, t e k i n t e t t e l úgy az Írásbeli, mint a szóbeli eljárásra, összefüggésben a birói szervezettel. — Jelige : »Justitia est f u n d a m e n t u m regiiorum.«
2. A perorvoslatok teljes rendszere sat.
Jelige : »Bationibus n o n exemplis est judicandum. « 3. A jogorvoslatok rendszere, a régibb és u j a b b perjogokban.
Jlige : »In magnis voluisse sat est.«
E pályaművek b í r á l a t r a a II. osztályhoz tétettek át ; я jeligés leveleik szokott módon lezárva a levéltárba helyeztettek.
U g y a n a k k o r : A z I. osztály első ülése.
P u 1 s z к y F e r e n с z t. t. osztályelnök elnöklése a l a t t . 9. (1.) Szarvas Gábor 1. t. felolvassa »A nagy szótárról* czimű értekezését.
10. (2.) Hunfalvy Pál r. t. felolvassa dr. Bánóczy Józsefnek, mint vendégnek
»Egy régi magyar szó a philosopliiában« czimű értekezését.
Bírálatra adatik.
Második akadémiai ülés.
A II-dik osztály első ülése.
1878. j a n u á r 14.
H o r v á t li M i b á 1 у r. t. osztályelnök elnöklése alatt.
12.(1.) Szilágyi Sándor r. t. felolvassa ily czimű értekezését : »Az 1644-ik év kassai országgyűlés.«
13. (2.) Pesty Frigyes r. t. bemutatja d r . Schwicker H e n r i k budapesti fogymná- siumi t a n á r n a k ily czimű dolgozatát : »Magyarország és a b a j o r örökösödési háború.«
14. (3.) Nyáry Albeit báró 1. t. felolvassa bírálati jelentését Finály Henrik heral- dikai kézi könyve felöl. A jelentés igy szól :
Tekintetes Akadémia !
F i n á l y Henrik a k a d . tag »Czimertan« czimű kézikönyvet nyújtott be kiadás végett az Akadémiának, melynek megtalálásával a tek. Akadémia engem méltóztatott, megbízni.
Mindenekelőtt a szerző abbeli forró óhajtásához csatlakozom, hogy mihama- rább megérkezettnek m o n d h a t n ó k azon i d ő t , melyben hazai irodalmunk czimerészeti
ága is kellő mívelésben részesíttessék, miután ugyanis köztudomású dolog, hogy szé- les e föld h á t á n nem létezik művelt nép és ország, hol az e m l í t e t t tudomány oly p a r - lagon heverne, mint hazánkban, im még csak az e nembeli legelemiebh t a n k ö n y v egyetlen példányát sem birván felmutatni. De épen e körülmény az, mely az említett tudomány tan- és kézi könyvének közrebocsátásánál a lehető legnagyobb óvatos- ságra és szigorra int bennünket.
Más országokban, hol a czímerészet folytonos müveltetésben részesülve virág- zásnak örvend, a hiányos s különcz heraldikai művek káros hatásától többé mitsem t a r t h a t n i , míg ellenben a h a z á n k b a n legelőször, s mintegy a t u d . Akadémia megszen- tesítése mellett megjelenendő »Czímertan«unk úttörő, az említett tudomány a l a p j á t s további fejlődésének irányadó vezérfonalát lévén képezendő, a netán benne foglalt hiányok és tévelygések megfogamzása által a szóban forgó t u d o m á n y tisztaságának jövőjét is koczkáztatliatná.
E nézetekből indûlva ki, vállalkoztam az előttünk fekvő czímertani kézi-könyv megbirálására.
A tudományos, s különösen a tankönyvek általános kellékeit képezik : 1. a rendszeres beosztás,
2. a tudományos anyagok s feladványok (themák) fontosságukhoz mórt t á r - g3'alási aránya,
3. a szabályok és alaptételek correctsége és végre
4. hogy az illető mű tudományos látköre a világirodalom színvonalán álljon.
A jelen b í r á l a t Einály czímertani kézi-könyvét az említett négyes szempontból tárgyalja.
Mindjárt legelsőbben is, a mi az első p o n t alatt kitűzött tanszerű, rendszeres beosztást illeti, fájdalommal kell kijelentenünk, hogy e tekintetben a bírálat a l a t t lévő tankönyv meg nem felel föladatának. Nélkülözve a fejezeteket, és a szakaszokat, egyes-egyedül, egész beosztása úgy szólván, merő §-ból áll. A tudomány vázának t e h á t átnézetét sem n y ú j t j a . Még csak az elméleti, vagyis bevezető rész, a czímerek belső és külső részei, vagy is a legszorosabb értelemben v e t t czímer-alkatok és a csak mellékes czímer-járulékok sincsenek egymástól külön csoportosítva, <le az egész szöveg, úgy mondhatni, tömkeleget képez, melyben nem csak a tanúlni vágyó tévedhetne eí, h a n e m a szerző maga is eltévedt, mikép ezt sokszoros és hosszas ismétlései (többi k ö z t 25., 35., 38., 40.1.) s több ízben az egyes czímertani objectumoknak a nem kellő helyen való tárgyalása által maga bizonyítja.
Nem kevesbbé hiányos a bírálat alatt levő kézi-könyv tudományos tárgyalásai- nak oeconomicus beosztása. Sokszor minutiosus discussiók kedvéért, az érdekesebb és lényegesebb tárgyakat elhanyagolja. A szín-idomok és az úgynevezett czimer-alakok ügyében folytatott feleselései máskorra m a r a d h a t t a k volna s figyelmét inkább az alig érintett néhány fontosabb, és gyakorlati tárgy megismertetésére ós leírására fordít- h a t t a volna. Míg a bennünket magyarokat alig érintő, de máskülönben is a heraldika legalsóbb fokú spliaeráiba tartozó jelmondatokkal majdnem négy lapon keresztül foglalkozik a szerző, az oly lényeges darabokra, minők : a keresztek, alig hágy egy lapot. Míg a bennünket távolabbról érdeklő czímerészeti bárczabélyegeknek két egész lapot szentel, a heraldika képalakzatai közt jelentékeny helyet elfoglaló halakat!
hüllőket és rovarokat rövid 5 sorral érinti, pedig itt legalább is a n n y i t megvárhat- tunk volna tőle, hogy ha egyébről nem, de legalább is a heraldikában oly nagy szere-
pet játszó delphinekről és kígyókról tesz vala említést. Nem különben hiányos rö • vidséggel t á r g y a l j a a növény-alakokat.
Szerző a heraldika elméleti részéhen a vademberek jelvényeiről sokkal bővebb értesítést és magyarázatot ad, m i n t a legszorosabb értelemben vett heraldika egyik legfontosabb tárgyáról, az úgy a régészre, m i n t a diplomaticusra egyaránt nélkülöz- hetlen, bennünket magyarokat is, nemcsak tudományos szempontból, hanem a köznapi életben is közelebbről érdeklő egyházi jelvényekről. Ezeket Finály úr nem egész 7 sorra méltatta, s e hét sorban sem tudja a kellő súlypontot eltalálni ; míg a pápai pro- tonotáriusok jelvényeit fölemlíti, a püspökökéről egy árva szóval sem emlékezik.
A növényzeti képalakokról az illető kézirat, többi közt, úgy mond, hogy »« hol egy, növény, vagy növényrészek f a j szerint vannak megnevezve, az illető czímer rendesen beszélő czímer és a növénynév e körülmény kedvéért van választva.«
E felállított szabályzatának épen ellenkezőjét mutatják a czímergyüjtemények.
A többi közt »Magny Science du blason accompagnée d'un armorial général« (Paris, 1858.) czímű czímer-gyüjteményében, a faj szerint megnevezett növényeket és növény- részeket tartalmazó 204 czímer közül csak 28 darab viseli az illető család nevével megegyező növényzetet. Gourdon de Genoullac Henrik •) 10000 franczia család czí- merét betűrend szerint közli, bíráló ugyancsak az A betűben foglalt, f a j szerint meg- nevezett növényekkel s azok részeivel biró czímereket kereste ki ; de itt is, 120 darab között csak 2 beszélő czím( rre találhatott. Ginnani ä) Antal gyűjteményében 111 darab czímer visel növény-alakokat, s közölök, ámbár köztudomású dolog, hogy Olaszország- ban nagyon is divatos a beszélő czímer — csak 19 beszélő czímert m u t a t h a t u n k fel 81 ellenében, alig 20° 0-ot. Egyébiránt, hogy az említett czímertani kézi-könyv növé- nyekre vonatkozó szabálya a magyarra még kevesbbé alkalmazható, mint a franczia és olasz czímerészetre, arról igen könnyen meggyőződhetik a szerző, h a Nagy Ivánnak
»Magyarország nemzetségeiről és családjairól« i r t munkáját átlapozgatja. Annyi bizo- nyos, hogy a czímeradományozók, valamint a t ö b b i más czímerképeket, úgy nemkü- lönben a növényeket és azok részeit sem k ö t ö t t é k egyes-egyedül a czimer-adományos egyének nevéhez, de azokat az illetők czímereibe, különböző okokból, úgy mint a többi közt : m i n t bizonyos cselekedetre, vagy esemén3Te vonatkozó objectumot, m i n t symbolicus jelzetet, mint megkülönböztető jelet, néhányszor csak, mint kiegészítő belső czímer-ékességet (ide tartoznak az u. n. pièces de caprices-ok) adományozták.
Vannak esetek, mikor fejedelmek saját czimereikből, különös kitüntetésképen enged- tek át növény darabokat.
Szerző állítása szerint a rózsa »mindig ötlevelű« ( s z i r m ú !). Ez annyiban nem áll, a mennyiben, jóllehet r i t k á n , de mind a mellett is, különösen a legrégibb czíme- rekben b a t szirmúak is fordúlnak elő. Csalódik a szerző, mikor a csillagok heraldikai a l a k j á r a nézve szabálykép m o n d j a ki, hogy azok »rendes«en h a t sugarúak. Azok, a németeknél, de ellenben a mívelt világ legtöbb népeinek heraldikájában, jelesül a f r a n - cziáknál, angoloknál, olaszoknál és a spanyoloknál »rendesen« csak öt sugarúak, s lia több sugaruk van — t e h í t , h a h a t — ezt az említett nemzetek czímer-leirásaiban meg kell külön említeni.
!) »Recueil d'armoiries des maisons nobles de France.« P. ris, 18S0.
«) »L'arte del Blasone, Venezia« MDCCLXVI.
A czimertani cherubokat a szerző fölemelt szárnyú angyaloknak tartja, — a cherub valódi heraldikai a l a k j a : angyalfő, szárnyakkal.
Hibás a bírálat alatti műnek a tolosai keresztről adott deflnitiója is. Ama ke- resztág alak, melyet rajzban közöl, egymagában nem a fennemlitett keresztet, hanem az úgy nevezett csürlős keresztet (Croix aiguisée — Rautenförmiges Kreuz) képezi, melyről mikóp , más fontos keresztalakok nemeiről is, kár volt a szerző úrnak megfeledkeznie. A tolosai keresztnek, csürlős ágain kivűl, sine qua non, áttörtnek is kell lennie.
A heraldikai bárcza-bélyegekre vonatkozólag az illető czimertani kézirat azt mondja : »hogy az ily jegyek és változataik rövid és szabatos leírása lehetetlen lévén, a lengyel nemesség úgy segített a dolgon, hogy minden ilynemű alapidomnak külön saját nevet adott.« E félig téves állítás helyreigazitásáúl fel kell említenünk, hogy nem csupán a bárcza-bélyeges, de egyáltalán minden lengyelországi régiebb keltű családi czímer, viseljenek azok bármily alakot, az illető közös törzsnemzetség neve után szoktak czímeztetni. Ekkép, a több család által viselt : kék és falazott, s ormózott ezüsttel vágott s ez utóbbiból kibukó, karmaiban aranygyűrűt tartó arany oroszlányos-czímer, — a nélkül, hogy a legcsekélyebb bárczabélyeggel is birna — a Prawozic nevet viseli.
Hasonló tévedésbe esik a szerző, midőn a brizura alakok közül egyedül a torna- gallért (lambelle) tartván szeplőtelennek, az általa úgynevezett ferde (helyesebben haránt) szálat (Baton) és a szegélyt a törvénytelen születés jeleinek bélyegzi. Jóllehet csakis abban különböznek ezek a tornagallér jelentőségétől, hogy ez utóbbinál még fiatalabb, de mindenkor törvényes leszármazásra utalnak. Közéjük számítandó még a libegő hard'itszdlacska (péri) is, mely a lambelle u t á n Franczia- és Olaszországban a legjelentékenyebb brizura alak ; a birálat alatti czimertanból azonban, egészen kimaradt.
A mi a törvénytelen származást kijelölő rendes brizura alakjait illeti, azok a mező bal szögletéről annak alsó jobb szögletéig lenyúló szál (Traverse) és — az ennél is szokásosabb balról harántosan lebegő szálacska (péri traverse). T e h á t a törvényes és a törvénytelen származást jelölő szálak közt az a különbség, hogy az elébbiek jobb- ról, az utóbbiak pedig mindig balról indúlnak ki. Hogy a szerző az angol czímerészet rendszeresített brizuráít csak nem is érintette, e mulasztása még megbocsátható.
Tévesek a szerző állításai is, melyeket a czímer külső részeit illetőleg elkövet, így a többi közt szerinte az érsekek kalapja kilencz bojttal, a pápai főjegyzőké hat bojttal van minden oldalán ellátva. Holott az érsekek kalapját két-két felől tíz, a pápai protonotariusokét csak három bojt ékesíti.
Szerző úgymond, hogy a pajzstartók »tökélyesen önkényesen használhatók.» Jólle- het ugyan a czímerekből kihagyhatok, a nélkül, hogy e körülmény által az illető czí- merek légyegökböl veszítenének, sőt ha a czímertulajdonos paizstartók hiányában ön- kényt- is választ magának, ezzel sem alterálja czímerét. Ha azonban a fejedelmi czímer- adományban a paizstartók ki vannak világosan jelölve, o t t a czímer-tulajdonos a leg- felsőbb hatalomtól meghatározott czímertartókat más alakkal többé önkéntesen meg nem változtathatja, épen így a szerző sem változtathatja meg többé, a czimertakarók (Wappenmantel) a czímerköpenyek (Ingelmantel, Manteau,) s a czímersátrak (Pavillon, Wappenzelt) közt fennálló különbséget az által, hogy a k e t t ő t művében egybetéveszti.
Ezek a mítnek a b í r á l a t u n k harmadik vezérelve gyanánt felállított tétel elleni hibái.
Nem elég azonban mai napság a heraldika tudományos elméleti történetének s czímernöki mysticus kezelésének feltárása ; de egyszei-smind m a g u k a czímerek ala- kításai, s a l a k j a i korszak szerinti további történelmi fejlődésének megismertetése is követeltetik. Csakis az által emelkedhetik a czímertan általános tudományos érde- kűvé, ha abba ugyanazon egy bizonyos czímeralakok egyenkint,egymás mellé helyezve, kellő stylizált idomaikban időszak szerint csoportosíttatnak. Ez összehasonlító mód- szer által a czímertan, nemcsak az érmészetnek és a spliragistikának, illetőleg a diplo- m a t i k á n a k — különösen az utóbbinak — az okmányok eredetisége meghatározására nézve nagy szolgálatot tesz, de egyszersmind a történeti festőknek, a régi stylt utánzó építészeknek és egyátalában a régészetnek segédforrását képezi, mit a többi közt De Laborde (Collection des sceaux par Douet D ' A r c q sous-chef de section aux archives de l'empire) a hatvanas években oly ékesen és t a l á l ó a n magyarázott volt meg. Azt fejte- getnünk sem szükség, hogy az ily, újabb i r á n y b a n szerkesztett heraldika az eddigiek- nél tágasabb, gyakorlati tudományos érdekkel bírván, mint t a n k ö n y v is általa..osabb becscsel bír.
Az előttünk fekvő megbírálandó kézikönyv, fájdalom 4.) az imént t á r g y a l t újabbkori heraldika fejlődésének színvonalától, nemcsak hogy igen elmarad, h a n e m még oly egyes heraldikai részeknél is lényeges hiányokat m u t a t , melyeknek fejlődési stádiumait már a múlt századi heraldikákban is, jelesül a szinvonalozást (chrafflrung) illetőleg, hogy többet ne említsek már Gattererben (Abriss der Heraldik oder Wap- penkunde. Nürnberg, 17 74. 10 —12. 1.) a szerzőnél jóval correctebben tárgyalva talál- juk. E k k é p az említett n é m e t tudós a legrégibb szinvonalozás alkalmazását Franquard Jakab, Brüsselben 162 3-ban kiadott »Pompa funebris Alberti Pii Austriaci« czimű m u n k á j á b a n találja fel, holott a bírálat alatti m ű Colombière és P e t r a Sanctanál, t e h á t 1638 — 1639 éveknél régiebbet nem ismer.
A czímertan szerzője, a czírneralak részeit illetőleg, úgyszólván egyesegyedül a paizsok és sisakok korszak szerinti idom-átváltozásaira szorítkozik, de ezeknél is az átalakúlási korszakok sok helyen homályosan jelezvék, s különösen a renaissance, az úgynevezett roccoco, vagyis czopf-styl és a modern kor ide vonatkozó jellemzeteinek különbségei és eltérései nincsenek föltüntetve. Hogy a sisakok közül a szerző, a majd- nem törzsnek nevezhető, azaz a XIII. század heraldikai sisakját, a csupor-sisakot (Topfhelm) végképen k i h a g y j a , megbocsáthatatlan hiba. Menthetetlen a szerző, a czímer-képalakok korszakonkinti változatai leírásának mellőzése miatt is. H a e rész- ben többet nem, legalább is a heraldikában oly kiváló szerepet játszó oroszlán és sas idom-változatait kellett volna chronologicus rendben összeállitani. E tekintetben a birálat a l a t t i czímertan Sacken : »Katechismus der Heraldik« czimű m u n k á j á t vehette volna mintájául, ki említett müvében, szűk terjedelméhez aránylag, a czímerészei u j a b b követelményeihez képest, az emlitett feladatot oly szerencsésen tudta megoldani.
Tekintetes Akadémia ! Ezek a megbirálásomra bizott czímertani kézi-könyvre rövid megjegyzéseim. Fájdalom, hogy bírálói tisztem, az általam fenn jelzett hazai heraldikai viszonyainkhoz képest teljes szigort parancsolt, de mikor kötelességszerűen az említett művet., mint a kitűzött 4 kiindulási pont. egyikénele sem megfdeliil, az Aka- démiának kiadásra nem ajánlanám, egyúttal annak érdemeiről, u. m. hely s és v lágos
nyelvezetéről és a heraldikai magyar mílelnevezések körében történt néhány sikerült alkotásáról sem feledkezem meg.
Mielőtt azonban a r e á m ruházott bírálói tisztemet befejezettnek tekinteném, abbeli nézetemet fejezem ki, hogy magyar heraldikai kézi-könyvnek az Akadémia által kiadatását mindaddig kívánatosnak, sőt czélszerünek sem tartom, míg a n n a k legfőbb kelléke : a heraldikai műnyelv megalkotva nem leend.
Az arcliaeologiai bizottság megbízásából már egy ily heraldikai műszótár el is készült, mely mielőbb egy e ezélra kik üldött bizottság elé fog terjesztetni, azután pedig а Тек. Akadémiának be fog mutattatni.
15. (4.) Osztálytitkár jelentést tesz a Történelmi Bizottságnak a jelen évre megállapított kiadványairól és munkatervéről, a következőkben :
A Történelmi Bizottság a jelen évben a következő munkákat fogja közre- bocsátani :
Anjou-kori oklevéltár. I. kötet.
Mátyás-kori diplomatiai emlékek. IV. kötet.
Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető részei. III. kötet.
( 1 5 1 5 - 1 5 2 6 . )
Magyar országgyűlési emlékek. VI. kötet.
Erdélyi országgyűlési emlékek. IV. kötet.
Bercsényi Miklós levelezése. III. kötet.
A szörényi bánság története. I. kötet.
A szörényi bánság oklevéltára.
E mellett a bizottság újabb fontos vállalatok megindítását is határozta el.
Ekkorig munkásságának a szatmári békekötés (1711) h a t á r t szabott. Most elérkezett- nek látta az időt arra, hogy azt а XVIII. századra is kiterjeszsze, mely megérdemli és sürgetően igényli a történetírók figyelmét. Míg Európa minden művelt államaiban a legnagyobb történetírók foglalkoznak az újkor történetével, nálunk a Hunyadyaknak, vagy I. Ferdinándnak és a török hódoltságnak korát úgy szólván jobban ismerjük, mint a szatmári békét követő időket, a midőn pedig hazánk nagyérdekü politikai és culturai mozgalmaknak volt színhelye, melyeknek ismerete nélkül nemzetünk ú j a b b fejlődését sem lehet megérteni. Már pedig а XVIII. század történetének megírásához az anyag, hála országos levéltáraink szabadelvű vezetésének, immár teljesen rendel- kezésre áll. De oly óriási tömeget képez, hogy azzal a történetíró megküzdeni soha sem lesz képes.
Kutforrások közrebocsátásáról itt szó sem lehet. Csík feldolgozásukról mono- graphiák alakjában.
A bizottság e miatt elhatározta oly monograpliiák kiadását, melyek hazánk politikai, műveltségi és közgazdasági fejlődését а XVIII. században, az országos levél- tárakban felhalmozott anyag felhasználásával tárgyalják. És felhívást fog a hazai Írókhoz intézni, hogy a kik ily munkák megírására hajlandók, ajánlataikat és tervei- ket a bizottság elé terjeszszék.
Továbbá hazai történetírásunknak feltűnő hiánya az, hogy a szláv nyelveken kiadott kutforrásokat és irodalmi műveket úgy szólván teljesen ignorálja. És mint- hogy azt alig lehet várni, hogy történészeink az összes szláv nyelveket elsajátítsák ; a bizottság oly munka kiadását határozta el, mely a szláv nyelveken megjelent törté-
ne ti kiadványoknak Magyarország régibb történetére vonatkozó ismeretlen adatait egész terjedelmében lefordítva vagy kivonatban össze fogja foglalni.
Harmadszor, a mohácsi vészt követő korból fenmaradt kamarai számadások és irományok nagy tömegéből a bizottság össze fogja állíttatni hazánk közgazdasági, pénzügyi és statisztikai ismertetését.
Végre a külföldi könyvtárakban őrzött hazai történelmünket érdeklő codexek és kéziratok czímeinek egy m u n k á b a n való összegyűjtése által is, lényeges szolgálatot kiván tenni lwzai történetírásunknak.
Harmadik akadémiai ülés.
A I I I . (mathem. és t e r m é s z e t t u d o m á n y i ) osztály első ülése.
1878. j a n u á r 22.
S z t o c z e k J ó z s e f rend. t a g osztályelnök elnöklése alatt.
17. (1.) Dr. Sehend Guido mint választott rendes tag széket foglal következő értekezéssel : »Magnetikus lehajlás-meghatározások Magyarország d. k. részében.«
A kivonat így szól :
F ö l d ü n k m a g n e t i k u s viszonyainak k u t a t á s á n á l tudvalevőleg nem csak arról van szó, liogy ezen erőt m e g h a t á r z ó részek absolut értékét egy bizonyos időszakra nézve lehető legnagyobb pontossággal megállapíthas- suk, hanem a naponkinti, évenkinti s évszázados változások kipuhatolá-
sáról is, melyeknek az u. n. földdelejesség a l á van vetve.
M i n d k é t i r á n y b a n a Weber-féle f ö l d i n d u c t o r n a k a l k a l m a z á s a a mag- netikus l e h a j l á s (inelinatio) m e g h a t á r o z á s á r a , a gyakorlati magnetologra nézve,fontos h a l a d á s g y a n á n t jelölendő meg.
É r t e k e z ő legelébb az általa ismert legrégibb 1848- és 1857-ben F r i t s c h és dr. K r e i l K á r o l y t ó l B u d á n véghezvitt méréseket beszéli meg, melyek azonban egymástól oly nagyon eltérnek, hogy azokból sem az érintett idő- pontok egyikének absolut értéke, sem egy azóta t ö r t é n t inclinatió változás némi bizonyossággal fel n e m ismerhető.
A z ok részint a különböző felállítási helyekben (Gellérthegyi csil- l a g d a és rózsadomb) részint az a l k a l m a z o t t különböző mérési módszerek- ben fekszik.
A mérések, melyeket értekező 1865-től 1872-ig egy tű-inclinatori- u m m a l eszközölt, sem m u t a t j á k az összliangzás azon fokát, mely kívánatos, hogy a r r a további következtetéseket építhessünk.
Az 1873. év elején a m. k. meteorologiai intézetben egy, a h í r e s W e b e r Vilmos elve szerint készített földinductor állítatott fel, melynek eredményei az öt év a l a t t 1873 — 1877-ig a r r a szolgálhatnak, hogy leg- a l á b b előlegesen n é h á n y a magnetikus l e h a j l á s r a vonatkozó kérdések megfejtethessenek.
A z első (kértlés) az inclinatió absolut értékét egy bizonyos időszakra illeti. E z pedig inductor segélyével nagy bizonyossággal h a t á r o z h a t ó meg.
A lefolyt év I l - i k felében eszközölt 12 meghatározás 62° 33'.4 eredményezett.
A második kérdés az úgynevezett évszázados változásokra vonat- kozik. A z 1877. évi megfigyelések összehasonlítása az 1873. évivel 6'.8-nyi teljes a p a d á s t eredményez, t e h á t l'.7-nyi évi apadást.
A p r á g a i , bécsi, müncheni stb. följegyzésekből nagy bizonyossággal következtethetjük, hogy az évenkinti a p a d á s az 1850-ik epochára nézve 2.3 perczet tett, minél fogva K ö z é p - E u r ó p á b a n mindig kisebbé válik ; oly tényállás, melyet m á r Hansteen, Weeber és l e g ú j a b b időben Smirnow fölemiit.
A b b ó l továbbá következtethetjük, hogy körtilbelöl 67 év múlva (azaz 1945-ben) az a p a d á s egészen m e g fog szűnni, s az inclinatió l e g - kisebb é r t é k é t 61° 37'-el érendi e l , hogy aztán valószinüleg ismét növekedjék.
A z évenkinti a p a d á s pontos ismerete a r r a szolgálhat, hogy az incli- natió középértékét bizonyos korlátolt időszakra nézve sokkal pontosab- b a n meghatározhassuk, m i n t ez a tű-inclinatóriummal lehetséges volt.
A n y e r t a d a t o k a t a m ú l t r a alkalmazván az mutatkozik, hogy F r i t s c h 1848. évi meghatározása 1 11 j3 perczczel kelletinél kisebb, a K r e i l é 1857.
évről 12 perczczel nagyobb.
A földinductor á l t a l nyert eredmények továbbá segédeszközt nyúj- t a n a k , hogy a Lamont-féle úti inclinatórium állandóit lehető biztossággal leszármaztathassuk. E z e n állandók az 1864. egész 1876. évekre ú j b ó l szá- míttatván, M a g y a r o r s z á g délkeleti részén fekvő 25 állomás l e h a j l á s i ér- téke n y e r e t e t t , melyeket a szerző egy t á b l á n összeállított és egy, az Isoclin- vonalakat t a r t a l m a z ó t é r k é p e n szemlélhetővé tett.
V é g ü l értekező egy, N a g y b á n y á n 121 méternyi mélységben véghez- vitt delejes mérésről tesz említést, melyből következni látszik, miszerint a föld a l a t t i rétegekben a l e h a j l á s nagyobbodik, míg a vízszintes erő csök- kenést m u t a t .
H a s o n l ó eredményhez j u t o t t dr. K r e i l K á r o l y a wieliczkai só- bánya ban.
18. (2.) Dr. Koch Antal dolgozatát : » Az aranyi hegy (Hunyadm.) kőzete és ás- ványai s ezek között két új f a j Pseudobrookes« b e m u t a t j a dr. Kreimer. Kivonatban igy : Dr. Koch Antal egyet, t a n á r Kolozsvártt, ki az A k a d é m i a segélye- zésével a m u l t év folytában ásvány-földtani utazást t e t t E r d é l y b e n , jelen- tésének első része g y a n á n t részletes t a n u l m á n y t (3 r a j z - t á b l a melléklettel) terjeszt be az »Aranyi hegyről {Hunyadm.), ennek kőzetéről és ásványai- ról, melyek közt két új f a j t const at ált.
Ezen a M a r o s s í k j á r a feltűnően e l ő r e t o l t magányos h e g y k ú p a piski vasúti állomással szemben, A r a n y és N . - K á p o l t helységek közt, közvetle- nül a M a r o s p a r t j á n , közel 200 méter m a g a s s á g r a emelkedik ki a M a r o s
síkjából, melynek t. sz. fölötti magassága a hegy a l j á n szintén közel 200 m é t e r t teszen. A szabályos lapos k ú p n a k csak északi fele van meg eredeti épségében, déli fele valószínűleg a M a r o s n a k alámosó h a t á s a következté- ben, r é g e n a történelmi idő előtt, legalább négy, közel 150 méter magas, s egymással párhuzamos, óriási szakadási síkon lecsuszamodott, mi á l t a l a k ú p középsikjában egy 150 méter m a g a s s á g ú sziklafal m a r a d t vissza, ennek a l j á b a n pedig fokonkint alacsonyodó, négy p á r h u z a m o s kőszirtes gerincz vonul végig s t a r t a M a r o s p a r t j á i g .
Mivel a hegykúpnak egész tömege csupán csak egyféle, régi vulkáni kőzetből áll, az következtethető, hogy a hegy egy régen kialudt vulkán- nak a r o m j a , s nem lehetetlen, hogy eredetileg k r á t e r m é l y e d é s volt a n n a k tetejében telve vízzel, s hogy ennek oldó és bontó h a t á s a is elősegítette a hegyomlást.
E z e n sajátságos a l a k ú hegynek kőzete is igen nevezetes, a mennyi- ben ez egy, vulkáni gőzök (fumarolák) á l t a l megváltoztatott augitandesit- nek tekintendő, melyből csak itt-ott lehet még egyes eredeti, üde tömzsö- ket kapni. E z e n eredeti üde kőzet hamvaskék, igen t ö m ö t t és nehéz (tömötts. 2'69), míg a megváltozott kőzet vörhenyes szürke, vagy egészen vörhenyes, porhanyó finom homokkőhöz hasonlít s jóval könnyebb (töm.
csak 2'60). Az üde kőzet lényeges ásvány-elegyrészei g y a n á n t szerepelnek : Andesin-sorba tartozó plagioklas az a l a p a n y a g b a n félig kijegülve, A u g i t apró kristálykákban, M a g n e t i t (TiO2 t a r t a l m ú ) és Biotit, melynek b a r n a , fénylő pikkelyei egyedül l á t h a t ó k szabad szemmel is. Y e g v i szerkezete : 61-62°/0 SiO2 18-95°/0 A1203, 5-73°/0 F e303, 6'21°/0 CaO, 4'62°/0 K20 és N a20 s a t. 0 h á n y a d o s a : 0'415, sósavban oldódik 6'304°/0. — Az á t a l a - k u l t kőzetben ezen elegyrészek mind m e g v a n n a k ugyan, de részben meg- változott, részben elmállott állapotban. Vegyi s z e r k e z e t e : 60'45°/0 SiO2, 19,12°/0 A1203, 5 - 3 7 % F e203, 5.90°/0 CaO, 6 52°/? ) K20 , N a20 s a t . 0. há- nyados 0 ' 4 4 4 ; sósavban oldódik 8'0°/0. E z e n vegyi szerkezet alapján kőze- teink legközelebb á l l a n a k a P a c h u c a (Mexiko) mellett fekvő Cerro S.
Cristobal A u g i t a n d e s i t j é h e z , melyben v. R a t h t a n á r először fedezte fel és i r t a le a T r i d j m i t h e t . E n u e k vegyszerkezete u g y a n i s : 61'03°/0 SiO2, 16-08°/0 A1203, 7'42°/0 EeO, 7*33°/0 CaO, 4'96°/0 K20 , N a30 s a t . 0. hánya- d o s a : 0-418 v. 0-444, tömöttsége 2 685.
A z a r a n y i hegy kőzete telve van továbbá idegen zárványokkal, részint kőzetekkel, részint ásványokkal. A kristályos hegységből, melyen az a u g i t a n d e s i t keresztül tört, t a r t a l m a z kisebb nagyobb quarczos — agyagcsillámpala ( P h y l l i t h ) töredékeket, viztiszta Quarczjegecz töredéke- ket, vaskos fehér Q u a r c z - d a r a b o k a t ; t a r t a l m a z továbbá mandolaköves m e l a p h y r r a és a u g i t p o r p h y r r a emlékeztető kőzeteket is, melyek az erdé- lyi É r c z h e g y s é g déli részeiből a vizek által h u r c z o l t a t t a k ide és gyúród- t a k be az egykor hevenfolyó a u g i t a n d e s i t m a g m á b a . U g y a n c s a k az augit- p o r p h y r b ó l egyes olajzöld augit-kristálytöreclék is b e l e j u t o t t a kőzetbe.
E z e n zárványok legnagyobb része a vulkáni kőzet érülési b e h a t á s a (Contactswirkuug) á l t a l á t a l a k u l á s t szenvedett, minek következtében ú j ásványok képződtek, melyek részint m a g u k b a n a zárványokban, részint a
k ö z t ü k és a k ö r ü l z á r ó a u g i t a n d e s i t közötti üregekben kiváltak. Ilyen ásványok : Granat (Almandin, H e r s o n i t , M e l a n i t , ск0,202 vagy 2 0 2 . ^ 0 összalakulatban), Amphiból igen lapdús, fényes, apró, olajzöld vagy méz- s á r g a oszlopk ák csoportjai és Titanit apró mézsárga, kegyes k r i s t á l y k á i a l e g r i t k á b b a n .
Másrészt azonban az augitandesitnek á t a l a k u l á s á n á l m á s n e m ű ásványképződés is ment végbe, melynél, függetlenül az idegen zárványok- tól, a kőzet repedéseinek és üregeinek falaira m i n d e n ü t t a legcsinosabb, csillogó lapú ásványjegeczkék üleped tek le. E z e n ásványképződés a vul- k á n i gőzök ( f u m a r o l á k ) b e h a t á s á n a k tulajdonítható, melyet röviden subli- matiói képződésnek szoktak nevezni. A z így előforduló ásványok a követ-
kezők : Amphiból b a r n a , füst- vagy szegfííbarna t ű a l a k ú kristálykákban ; Hcimatit porszemnyi apró fémfényü kristálykák b e v o n a t a ; Tridymit igen apró, hófehér többszörös ikrekben és s z e d e r a l a k ú kristálycsoportokban, melyeknek vegyi összetétele : 95-24°/0 SiO2, 4 ' 4 3 ° /0 idegen alkatrész és 0-34°/0 izzitási súlyveszteség, tömöttsége 2-4 3 ; végre a két ú j ásvány, Pseudobrookit és Szabóit.
A Pseudobrookit a rhombos rendszerbe t a r t o z ó apró (1 és 2 m. m.-nyi) igon vékony, t á b l á s k r i s t á l y k á k b a n jegeczedik, melyekon ki van fejlődve :
k P o c (a), «dp (m), ocpc^ íb), Pcx: (d), 1/3Poo (e) leggyakrabban, és ezek
m e l l e t t r i t k á b b a n még : °cP2 (1), P ^ (y), és igen r i t k á n még P b (p) is.
A kristálykák a lapokon a főtengely i r á n y á b a n menő, éles összala- k u l á s i r o v a t o k a t m u t a t n a k .
H a s a d á s a oop^> lap szerint elég jó ; t ö r é s egyenetlen, kagylós1 a Lajló. Keménység közel 6. R i d e g . Tömöttség 4-98. Szine s ö t é t b a r n a vasfeketéig, a n a g y o n vékony t á b l á c s k á k barnásvörösek — rubinpiro; ak.
K a r c z és pornak szine ockersárgg,. F é m e s gyémántfény ; a hasadási és tö- rési lapokon zsirfénybe hajló. Á t l á t s z a t l a n , a legvékonyabb k r i s t á l y k á k b a r n á s - vagy rubinpirosan áttetszők. Vegyi szerkezet : 52-74°/0 Ti 42-29°/0 F e203 (A1203 nyomával), 4'28°/0 CaO és MgO és 0"70°/o izzít;, i
súlyveszteség ; az ásvány ennélfogva titánvas és dimorph a M e n a c c a n i t t a l . F . e. és g á z l á n g b a n alig olvad, de fényét veszti és salakos kinézé- süvé válik. Sósav részben b o n t j a csak, tömény kénsav hosszabb főzés u t á n tökéletesen. A boraxgyöngybe olvasztva tiszta v a s h a t á s t idéz elő. A phos- pliorsógyöngynek a bellángban melegen s á r g a , kihűlve rózsás ibolyás színt kölcsönöz, mely kevés stanniol beleolvasztása után sötétebb viola- szinüvé válik (TiO 2-hatás) ; a k ü l l á n g b a n alig k a p szint a gyöngy.
E z e n ú j ásványnak neve a r r a vonatkozik, hogy jegeczrendszere, kül- leme, physikai t u l a j d o n s á g a i és részben vegyi tulajdonságai is, igen ha- sonlóvá teszik azt a tiszta TiO --nak Brookit nevű rhombos módosulatához, s csak beható vizsgálatnál tűnik ki, hogy az h a m i s Brookit.
A Szabóit a Pyroxén a l a k j á r a igen emlékeztető, de h á r o m h a j l á s ú k r i s t á l y k á k b a n jegeczedik, melyek igen a p r ó k О/2 — 1 ri. m.-nyick) és t ö b b n y i r e papir vékonyak. K i van fejlődve r a j t u k , l e g g y a k r a b b a n : ° o P ^ ( V , erős combinatiói rovatokkal a főtengely h o s s z á b a n , ooP1, (m) ; o c ^ P ^ j
oePoc<b) ; Ф ( о ) ; P ' ( p ) ; i íM~ ( x ) és P i ^ ( y ) ; melyekhez r i t k á b b a n hozzájő m é g: iP ( q ) ; ВД^с).
H a s a d á s biztosan nem volt c o n s t a t á l h a t ó ; de górcső a l a t t Р » irány- b a n repedések l á t h a t ó k . Törés egyenetlen. K e m é n y s é g 6-on fölül. Tömött- ség 3'505. Szine h a j b a r n a , a vékonyabb kristálykáké barnásvörös, jáczint- piros, sőt rozsdasárgás is, a m á l l o t t a k é rozsdavörös. K a r c z a és p o r a réz- vörösbe hajló, fénytelen. A főtengely övében fekvő lapok j ó l fénylők, gyöngy- vagy fémfénybe liajló üvegfényííek ; a főtengely végein levő lapocskák homályos üvegfényííek. Á t l á t s z a t l a n — áttetsző, a legvéko- n y a b b k r i s t á l y k á k górcső a l a t t is vizsgálhatók. Dichroismus g y e n g e : vö- röses- és zöldessárga színárnyalatok. Optikai középvonala a hosszú átló s í k j á b a n 2—3°-nyira tér el a főtengely irányától.
Vegyi s z e r k e z e t : 52-35°/0 SiO2', 44'70°/0 F e203 (és kevés A1203), 3-12°/o Caü, MgO és N a20 nyomai, 0.40°/0 izzítás súly veszteség. N o r m á l i s silikátnak tekintve képlete lenne :
A n a l o g vegyszerkezetre és k r i s t á l y rendszerre nézve az ásvány hasonlít némileg a B a b i n g t o n i t h e z is, de közeli megegyezés nincs.
F . e. és g á z l á n g b a n az ásvány nem olvad, de F e203 t a r t a l m a elvál- tozik, mivel rozsdás szine s á r g á s f e h é r r e válik. F i n o m porát k é n s a v alig b o n t j a , töme sósav erősebben, de nem tökéletesen vegybontja és SiO2 por a l a k b a n kiválik. A boraxgyöngyben olvasztva világos vashatás m u t a t k o z i k . A phospliorsógyöngyben csekély kovasavváz m a r a d vissza, de igen gyenge festést idéz elő.
E z ú j ásványt, szerző, n a g y r a b e c s ü l t egykori t a n á r a , dr. Szabó József egyetemi t a n á r úr tiszteletére nevezte el.
19. (3.) Galgóczy Károly »Az alföldi aszályosság legvalószínűbb okai s liatásuk természetszerű mérséklése« czímű értekezést olvas. A kivonat így szól :
M a g y a r o r s z á g é g h a j l a t a á t a l á b a n , különösen pedig az alföldé maga- s a b b hőfokú és aszályosabb, m i n t a milyet geographiai fekvése indokol.
A z aszályosság az u j a b b időben nem csökken, h a n e m emelkedik. Ezen t a p a s z t a l a t i t é n y szolgál az értekezés kiindulási pontjául.
Közönséges vélemény, hogy e tény első i n d o k a különösen a mocsá- rok lecsapolásának, a vizek szabályozásának s azok közt főkép a Tisza- szabályozásnak előhaladásában keresendő. É r t e k e z ő azon a d a t o k kapcsá- b a n t e t t e b e h a t ó t a n u l m á n y a t á r g y á v á a kérdést, a melyeket » A meteo- rologiai és földdelejességi magy. királyi központi intézet« m á r t ö b b év ó t a g y ű j t és közrebocsátani szokott.
»Minél tovább h a l a d o k e t a n u l m á n y o z á s b a n — mond értekező — a n n á l inkább meggyőződöm arról, hogy téves azok n é z e t e , a k i k az alföldi aszályosság emelkedésének f ő o k á t a mocsárok kiszárításában és a vizek szabályozásában keresik. E z legfeljebb m á s o d r e n d ű ok. D e az egész jelen-
ségben sokkal több része v a u az erdők p u s z t í t á s á n a k ; a z u t á n pedig né- mely közvetlen helyi ok m e l l e t t , a fő ok azon kapcsolat viszonyában rej- lik, a mely a magyar alföldi nagy sikság és aKárpátok másik oldalán terülő gácsországi síkságon túl, az ennél még sokkal nagyobb területű szarmata sikság közt létezik.«
A kik a mocsárszáritáshan és vizszabályozásban á l l í t j á k lenni a fő okot, azt m o n d j á k : az növeli az asszályosságot, hogy a szabadon álló vizek, a melyek h a j d a n n a g y területeket foglalván el, kigőzölgéseikkel és a környéküket boritó nagy nedvbőségü vízi növények kigőzölgésével sza- porították a légkör nedvességét, megkevesedtek ; ennek következtében a légnek n e d v t a r t a l m a is megcsökkent ; — m á s részről pedig az eső és hó a l a k b a n lehulló viz a folyóknak és folyamoknak a szabályozás á l t a l meg- röviditett m e d r é n g y o r s a b b a n és nagyobb m é r t é k b e n t a k a r o d v á n ki az országból, az azt felfogó t á v o l tengerbe, az ország h a t á r a i s különösen a nagy sikság fölött terülő k ö r l é g e miatt is szárazabbá lett. T e r m é s z e t t a n i okok a l a p j á n m u t a t t a t i k ki, hogy nem ebben van a valódi ok. F ő b b ok аи, hogy nem o t t m a r a d a légcsapadék, a hó és eső, a hová lehullott, a föld nem i h a t j a a z t be, hanem h u l l ó helyéről g y o r s a n elfut ; s ezen gyorsaság á l t a l előidézett nyomás növeli a folyók és folyamok sebességét is ; ennek pedig főfészke a hegyeken az erdőpusztitásban vau. E z következőleg bizo- nyittatik. A T i s z a esése T i s z a - U j l a k t ó l a D u n á b a torkolásáig szabályozás előtt 100 folyó ölenkint 3 l á b a t tett. H a a folyás hossza 8 4 mértföldre rövidíttetnék, a mint fogna lenni, lia a tervelt átmetszések m i n d keresztül vitetnének, a k k o r sem lenne több 100 ölre 6-vonalnál. A megrövidítés még nincs egészen ennyire keresztülvive s igy most ennél kevesebb. Pedig ez sem volna sok, a mit az is igazol, mert a D u n á n a k esése a m a g y a r ha- t á r o n közép m é r t é k szerint 100 ölenkint 8-2 vonal levén, m é g sokkal na- gyobb, a nélkül, hogy a D u n a nagy sebességére panasz volna. H a n e m az a baj, hogy Tisza-Újlakon fölől és alól, a hozzá csatlakozó vizekkel na- gyon rohamos a Tisza vizének szaporodása, és az ez által eszközlött nyo- m á s eszközli a vizeknek az országból is g y o r s kitakarodását. I n n e n van, hogy folyóink minden nagyobb eső vagy hirtelen j ö t t hóolvadás u t á n gyorsan
á r a d n a k : de egyszersmind g y o r s a n is a p a d n a k ; az erdőpusztitás és pusz- t u l á s m i a t t m á r a hegyeken megfogyott a nedvgyüjtő r a k t á r u l szolgáló t e l e p ; az állandó források megritkidtak, a patakok, folyók és folyamok táplálásában azok állandó szerepe fölé emelkedett az időnkinti eső vagy más esetleges légcsapadék. I n n e n ered az is, hogy minden, egy kevéssé több hó hullással lefolyt tél u t á n bizonyos és gyakori a síkon haladó folyamaink- n a k kiáradása, mihelyt a hóolvadás megindul.
Micsoda nyomást gyakorolnak a felső vizek a Tiszára, kitetszik, ha azok esését figyelembe veszszük. M á r m a g á n a k a Tiszának esése Körös- mezőtől H u s z t i g mértföldenkint 60ábat tesz ; mellékvizei közül : az Iza- folyásának egész hossza f o r r á s á t ó l a T i s z á b a szakadásáig 1 1 mértföld, esése mértföldenkint 298 láb, a T a l a b o r folyáshossza 12 mf., esése mértföldenkint 287', a N a g y á g folyáshossza 12 mf. esése m é r t f d k i n t 225', a L a t o r c z a folyáshossza 25 mértföld, esése mértföldenkint 88',
az Uiig folyáshossza 19 mf., esése mértfölclenkint 146', a L a b o r e z a folyás- hossza 20 mf'., esése mértfölclenkint 8 5 láb.
I g e n természetes, hogy ha m á r a hegyek kevesebb légcsapadékot képesek m a g u k b a felvenni, m e g t a r t a n i , s a h e g y e k r ő l a s i k r a le- szálló folyamokat sem képesek az év kíilöuböző szakaszaiban kellőleg t á p l á l n i , és e miatt m á r maguk aszályosabbakká levén, nedvtelenebb lég- á r a m l a t o t b o c s á t a n a k magukból a sikok felé ; a z u t á n pedig a sikokon h a s o n l ó k é p nagyon kevés a lehulló esőt s más légcsapadékot nieggyüjtő telep, s ezekről a szárazság m i n d i n k á b b felhat a h e g y e k közé: tehát a k é t oldalról egy ugyanazon hátrány előidézésére működő ö?szehatás a n n á l j o b b a n fokozza és n a g y o b b á teszi, különösen az a r r a különben is n a g y h a j l a m m a l biró sikon az aszályt.
E z t a h a t á s t növeli a l é g á r a m l a t azon törvénye is, mely szerint a n a g y térségeken felmelegedett légkörből a p á r a is m i n d i g az azokat k ö r ü l - fogó emelkedettebb s ez okból hűvösebb t á j a k felé oszlik, a hová a lecsa- pódási síilyulás h a j t j a , minélfogva a f á t l a n sik vidék légkörét, a h o l a légköri nedvesség m a g á n a k a hőség ellen gyűjtő r a k t á r t nem talál, m é g a körülfekvő hegyek s erdőségek ezen nedvvonzó e r e j e is fogyasztja. A z egyszer a szélekre, a csupán vegyülés s észrevehetlen légáramlat, vagy kisebb-nagyobb szellő és szél á l t a l elvitt nedvesség, a síkra többé vissza n e m k e r ü l egyébkép, mint csak felső légköri csapadék, eső és hó a l a k j á - b a n . A h a r m a t k é p z ő erőnek, e részben, nagyon kevés h a t á s a van, m e r t az csak kis körre t e r j e d ő l e g működik, a m i t már a t a l a j minőségének, h a j l a - t á n a k , környezetének stb. változása szerint csökkenése, némely helyen teljes megszűnése is igazol.
A közvetlen helyi okok közt szerepelnek : a vidék hullámtalan, egy- f o r m a sik területe, a mely minél nagyobb, annál s z a b a d a b b j á r á s t e n g e d m é g a közönséges szeleknek is, melyek h a t á s á t az ismét igen nagy k i t e r - j e d é s ű r i t k a homokos és sivatag buczkás területek is fokozzák, melyek
növelik a hőmérséket és a levegő s z á r a z s á g á t ; — t o v á b b á a földnek szin- t é n sok helyen n a g y területeket foglaló nagyon k ö t ö t t minősége, mely m i a t t a levegő csak nehezen férkőzhetik a földbe s ez okból az h a r m a t o s - s á g g a l is csak kis m é r t é k b e n b i r ; végre a gazdálkodási és földmivelési mód. A l f ö l d ü n k területének egy jelentékeny része kemény gyeplegelő, a mely egész éven á t csak igen vékony növényzet a l a t t áll s még a lassú esőből is keveset képes m a g á b a felvenni ; hanem mihelyt egy kissé t a r t ó - s a b b az eső, az is a gödrökbe s lapos lékekre fut r a j t a össze, a sebes eső pedig még inkább tócsákba gyülekezik. Másik még n a g y o b b terület a túl- nyomókig kalászosok a l á mivelt szántóföld, a mely nemcsak keménysége, h a n e m azért is csak fennyedén szokott szántatni, m e r t különben a t e r m ő r é t e g e t elrontó v a d j a forogna fel, melyet a legtöbb gazda nem szokott, a t ö b b i pedig, a ki szokná és a k a r n á nem győz á t t r á g y á z á s s a l javitni. E z h a b á r jobban m a g á b a veszi is az esőt s nem f u t r a j t a minden kis csapa- dék tócsába össze ; de még sem b o c s á t j a azt oly mélyen, hogy a b b ó l az alsó rétegben m a g á n a k a melegebb időszakokra nedvtartalékot k é p e z - hessen ; — épen kötöttségénél fogva pedig több nedvet igényel ; — e mel-
l e t t figyelembe veendő az is, bogy ez az évnek csaknem e g y h a r m a d á t , sőt néha többet, száraz t a r l ó b a n tölti. — A z év nagyobb részén á t zöldelő b u j a rétség, valamint a zölden t a k a r t vetett t a k a r m á n y , m e l y a közönsé- ges g a z d a s á g i növényzet közt legbővebb s legkitartóbb fészke a légcsapa- déknak, az egész A l f ö l d ö n a r á n y l a g kevés.
K ü l ö n ö s e n ezen g a z d a s á g i tényezőknek a közélet az aszályosság tekintetében alig szokott jelentőséget tulajdonítani. P e d i g hogy mily h a - ' t á s u a k ezek, m i n d j á r t kiderül, mihelyt az okozatot, az a n n a k színhelyéül szolgáló terület nagyságával összevetjük. A z Alföld t e r ü l e t e , — a sík középhez a körülfekvő hullámos részt is hozzávéve, a melyre az aszály szintén g y a k r a n k i t e r j e d n i szokott,— kerek számban 11,000,000 k. h o l d r a tehető. E b b ő l 6,300,000 hold az évnek jelentékeny részén á t száraz tarló- ban álló szántó, — 2,500,000 hold többnyire a vizet csak kis m é r t é k b e n m a g á b a bocsátó k e m é n y t a l a j u gyeplegelő ; csak 1,400,000 hold kaszálórét s alig 600,000 hold erdő, mely utóbbi az egészuek öt százalékát csak ke- véssel h a l a d j a . A z erdőség és legelő közt foglalt futóhomok és sivatag buczkás rész legalább 300,000 holdra tehető. A mely vidéknek t e h á t ezek a viszonyai, mikép legyen az nem aszályos.
V é g r e a főok, t. i. a m a g y a r A l f ö l d és a K á r p á t o k m á s i k oldalán t e r ü l ő galicziai síkságon keresztül a r o p p a n t terjedelmű s z a r m a t a sikság közt létező viszony, a következő tényezők k a p c s á b a n g y a k o r o l j a h a t á s á t . A magyar és gácsországi síkságot s ez utóbbi k a p c s o l a t á b a n a szar- m a t a síkságot csak egy keskeny s mérséklett magasságú hegység választja el egymástól. K á r p á t a i n k hegyvonala egész folyamában épen o t t legkes- kenyebb s többi részeihez a r á n y l a g legalacsonyabb, a hol a k é t sikság i r á n y a egymással érintkezik. A fő határhegyláucz szélessége alig tesz 2 — 3 m é r t f ö l d e t ; az ágak k i t e r j e d é s e szintén nem széles, — 6-tól legfeljebb 1 0 — 1 5 mf. közt változó. E z e k közé a laposok és széles völgyek mindkét oldalon m a g a s a n felhatnak, még, feljebb b a t ó l a g pedig a h e g y á g a k a t a keskeny völgyek sűrűn tagozzák. É s ez nemcsak rövid, hanem t ö b b 5 — 1 5 mf. hosszúságú szakaszban van így. E t á j o n a legmagasabb hegycsúcsok tengerszin feletti magassága is alig h a l a d 6 0 0 0 — 6 3 0 0 lábat. A fő lánczok s bérezek közép m a g a s s á g a 3 5 0 0 — 4 0 0 0 l á b közt változik. E z e n kivül a felnyúló völgyeket mindkét oldalukon még a hegység l e g k o p á r a b b , leg- erdőtlenebb vidékei kisérik és fedezik. Szepesben és Sárosban v a n a M a - gura, Zemplénben és U n g b a n a K r a j n a , U n g t ó l B e r e g h e n á t M á r a m a r o s - ban a Verchovina, köves, havasi mezőket képező széles tetőkkel, két és háromezer l á b közt álló magassággal, melylyel a hegynyergek közép ma- g a s s á g a is megegyez. A m a g a s csúcsok á t a l á b a n növénytelenek ; ezeken kivül is a 3500 láb tengerszin feletti m a g a s s á g o t haladó egész térségen gyér növényzet honol. A t u l a j d o n k é p e n i e r d ő t á j az 1 0 0 0 — 3 0 0 0 lábig t e r j e d ő tengerszin feletti magasságon fog helyet. D e az é g h a j l a t zordon- sága, a gyakori zivatarok, m a j d a hegykúpok, bérezek és tetők sziklássága m i a t t az őserdőség m á r itt is r i t k a fatörzsözetü ; a m á r M á r a m a r o s o n kezdve nagyon megritkult erdőségeken keresztül sebes ereszkedéssel lerohanó számtalan kisebb-nagyobb folyó és p a t a k medrét pedig n a g y kő-
MAGYAR T t J D . AKAD. É R T E S Í T Ő 1 8 7 8 . 2 . SZ, 2
hömpölyök borítják, és az erdőtől megfosztott hegyoldalak a zápor és hó- víz által s ű r ű n kiárkolvák. Micsoda h a t á s t gyakorol ezen kapcsolat és környezet, m á r előzetesen is megítélhető abból, hogy a K á r p á t o k egész területén épen itt legrendetlenebhek n e m c s a k a nedvességi és vízlecsapó- dási, h a n e m a hő és széljárási viszonyok is ; az időjárási tünetek minden t e k i n t e t b e n élesebbek, a zivatarok erősebbek, mint csak a K á r p á t o k o n és egyébütt, hol a hegység területe szélesebb, vagy m i n t a szintén sokkal nagyobb szélességű és t ö m e g ű Alpeseken. A meteorologiai és földdelejes- ségi központi intézetnek 1871-től 1875-ig terjedő öt évről közzé téve levő észlelési adataiból M u n k á c s , Ungvár, Nyíregyháza, Debreczen és Szeged jellemző főhelyekre nézve a következő eredmény fejlik ki : az észlelési öt év a l a t t l e g a l a c s o n y a b b r a szállott az évi csapadék mennyisége Szegeden 1874-ben, jelesen 4 2 1 milliméterre. E k k o r itt különösen ápril és július volt n a g y o n csapadékszegény, a mikor áprilban 13, júliusban 25 f o k r a emelkedett a hőmérsék h a v i átlaga, m i n d k é t h ó n a p b a n különböző á r n y a - latú n y u g o t i szél u r a l k o d á s s a l . E z t követte hasonló i r á n y ú szél-uralko- dással, ugyancsak Szegeden az 1875-dik év, a mikor 4 8 7 m. m. volt az évi csapadék. A csapadékos napok száma azonban m i n d k é t évben elég n a g y volt; jelesen 1874-ben 104, 1875-ben 115. Legkevesebbre szállott le a c s a p a d é k o s napok s z á m a N y í r e g y h á z á n 1873-ban ; a mikor az itt 82-tőt tett, északi s u t á n a n y u g o t i irányú szél-uralkodással. V a l a m i n t a c s a p a - dék mennyisége, a z o n k é p a csapadékos n a p o k száma is legtöbbnek m u t a t - kozott U n g v á r o n 1875-ben, a mikor az évi mennyiség 707 milliméterre, a n a p o k száma 185-re emelkedett s ezt ugyanitt az 1874-dik év követte 702 m. m . évi mennyiséggel és 143 napszámmal, mindkétszer északkeleti s u t á n a délkeleti i r á n y ú szél u r a l k o d á s a mellett. D e b r e c z e n vidékén min- dig az északi s u t á n a a nyugoti és délnyugoti, Szeged vidékén mindig a déli, u t á n a a nyugoti, Munkács és U n g v á r vidékén pedig az északkeleti, u t á n a a délkeleti szélirány mutatkozik uralkodónak. A csapadékos n a p o k s z á m á r a nézve h a t á r o z o t t a n N y í r e g y h á z a áll l e g a l a n t a b b : de a csapadék- mennyiségben ez Debreczennel versenyez ; erre nézve Szeged m u t a t leg- alacsonyabb állást. M i n d k é t viszonyt illetőleg pedig Munkács és U n g v á r helyzete legelőnyösebb, melyet az e r d ő s e b b vidékekhez legközelebb és leg- m a g a s a b b a n fekvésök is megmagyaráz. A hőmérsék legmagasabb Szege- den, legalacsonyabb U n g v á r o n ; Debreczennek évi átlagos hőmérséke r e n d e s e n nagyobb N y í r e g y h á z á é n á l : de N y í r e g y h á z a mégis a n y á r i h ó n a - p o k b a n Debreczent igen gyakran megelőzi. M á r á p r i l b a n mindenütt jelen- t é k e n y a hőmérsék s ennek havi á t l a g a rendesen megközeliti, sokszor m é g i s h a l a d j a az egész évi közép h ő m é r s é k e t ; mihez azon jelenség csatla- kozik, hogy v a l a m i n t a csapadék-mennyiség, úgy a csapadékos napok száma is, az aszályosságra főbefolyásu öt hónap közül többnyire á p r i l b a n m u t a t k o z i k legkevesebbnek, és á m b á r az aszályosság főereje a hőfok nö- vekedése szerint r e n d e s e n júliusra e s i k ; de mégis a kapcsolat e tekintet- b e n á p r i l és július k ö z t szembetünőleg észlelhető.
Kapcsolva ezen észleléseket országunk f ö l d i r a t i fekvéséből folyó azon tényezővel, miszerint a legnagyobb mennyiségű légcsapadék a szá-
r a z f ö l d r e a tenger vidékről kerülvén s igy n á l u n k a déli és nyugoti szelek lévén főkép eső-liajtók, ö n k é n t igazolttá válik azon k ö r ü l m é n y , bogy a tengervidékről á r a m l ó légcsapadék-képező p á r á t , sőt a m á r sűrűdő fel- h ő t is az A l f ö l d ü n k közép t á j á n íőkép uralkodó déli szelek könnyen szét- verik és megtéritik a nagy sikságon, annyival inkább, m e r t épen azön
i r á n y b a n semmi megfogó t a r t a l é k u k nincs, vagy átverik az i r á n y u k k a l s z e m k ö z t álló hegyek közé, a hol ütközőre találván, ott ü r i t k e z t e t i k k i ; a még m e g m a r a d t részt pedig, különösen éjszakon átverik az alacsony hegy- ségen ; ellenben a felső részeken főkép u r a l k o d ó északi szél a száraz s z a r m a t a síkságról, a honnan jő, r i t k á n h a j t hozzánk esőt, l e g i n k á b b csakis akkor, h a a délről felfelé jövő csapadékos felhővel még a liegynyergeu innen ütközik ; egyébkor pedig v a l a m i n t a s z a r m a t a síkságról, azonkép a határszéli k o p á r hegytetőkről is aszályos és száritó l é g á r a m l a t o t hoz ma- gával. A z aszályosság fölülről növekszik lefelé s a hőmérsék növekedésé- vel m i n t e g y a r á n y t t a r t .
A főokok ekkép k i m u t a t v a levén, azokból az orvoslás is önként következik, mely az okok e l h á r í t á s á b a n áll.
L e g n a g y o b b figyelmet érdemel e t e k i n t é t b e n a meglevő erdőségek- nek védése, kiváltkép a K á r p á t o k azon vonalán, a mely a m a g y a r Alföl- det a gácsországi, illetőleg a s z a r m a t a síkságtól elválasztja. A z i t t s ennek környezetén megkímélt, a tovább r i t k u l á s t ó l m e g m e n t e t t , sőt ú j r a növesz- t e t t és m e g s ü r i t e t t erdőség nemcsak fatermékével, hanem különösen az é g h a j l a t javításával is használ az országnak, sok lehulló l é g k ö r i nedvet m e g m a r a s z t álló helyén, lassitja a vizek l e r o h a n á s á t s mérsékli az á r a d á - sokat. A j ó k a r b a n t a r t o t t erdőségek fatörzsei, b á r m i l y meredek legyen a hegyoldal, n a g y mértékben akadályozzák a viz gyors lefutását s ez által időt engednek a földbe b e h a t o l á s r a . K ü l ö n ö s e n a fatörzsek és gyökerek mellett van a mélyre szivárgás leggyakoribb ere. A fagyökerek sokszor még a sziklák közeit is m e g n y i t j á k s u t a t készitnek a nedvességnek a mélyen fekvő sziklamedenczébe h a t o l á s r a . D e n e m elég a légkör j a v i t ó és a vízgyűjtő r a k t á r a k a t csak a hegyeken épitni ; a homokos N y í r s é g , mely h a j d a n szintén b u j a erdőségekkel diszlett, hasonlókép túlnyomó részben letarolva levén, főkép a széljárás vonalán, mely most az aszályosság mű- helyét képezi, ú j r a erdősítést igényel ; végre a mivelet a helyi é r d e k kí- v á n a l m a szerint mindenütt, valahol csak lehet, a földrétegnek minél mé- lyebb megmunkálás a l á f o g á s a ' á l t a l egészítendő ki.
20. (4.) Dr. Ilosvay Lajos egyetemi tanársegéd dolgozatát »A luhi Margit-forrás vegyi elemzése«, beterjeszti "dr. T h a n Károly.
21. (5.) Dr. Szabó József rövid közleményt olvas egy meteorköesésröl Szerbiá- ban Alexinackabanja táján. Kivonatban igy :
A z esés 1877. év oktober elsején A l e x i n a c k a b a n j a közelében tör- t é n t a helységtől délkeletre egy kilometer távolságban. Az ég t i s z t a volt s háromszoros explosio hallatszott. Mindössze 6 n a g y o Db és 7 kisebb da- r a b meteorkövet szedtek össze, melyek összes súlya 120 font. A k a p o t t d a r a b után itélve a szóban forgó meteorkő a l e g g y a k o r a b b i a k osztályához
1*
tartozik, t . i. a szemcsés szövetű fémvas t a r t a l m u a k k o z . Van r a j t a kevés kéreg ; ez fénytelen, szennyes barna s m á r ebből g y a n i t h a t n i , hogy s z a b a d vasat t a r t a l m a z . Belsejében a vasszemek szabad szemmel is láthatók, va- lamint n a g y mennyiségben troilit. E z e n kivül fehér szemek is t a r k á z z á k még a t r a c h y t r a emlékeztető világos szürke anyagot. A z ismertebb me- teorkő, melyhez némileg hasonlít : a knyahinyai ( e s e t t U n g m e g y é b e n 1866-ban), különbözik azonban a n n y i b a n , hogy az alexinackabanjai la- zább, és valami k e m é n y e b b b a r n a g ö m b ö k válnak el a l a p a n y a g á t ó l , mi s a j á t sphaerolitos szövetet idéz elő, m e l y ez n j esést jellemezni lesz hi- vatva. Bővebb a d a t o k igérve vannak, a levélre a z o n b a n j a n u á r elsejétől eddig h i á b a vártam.
A székfoglaló és az utolsó közlemény kivételével a t ö b b i értekezés a szokott módon bírálatra adandó.
Negyedik akadémiai ülés.
Ö s s z e s ü l é s . 1878. j a n u á r 28-kán.
Gróf L ó'n y a y M e n y h é r t a k a d . elnök ú r elnöklése a l a t t . 23. Fraknói Vilmos r. tag felolvassa »Zrednai Vitéz János könyvtára« czimii értekezését, és b e m u t a t j a ezen könyvtár codexeit, melyeket részint a bécsi ós mün- cheni udvari könyvtárak küldöttek tudományos használat, végett Budapestre, részint a M. N. Múzeum, a budapesti egyetemi és a szent-antali Ferencz-rendii zárda tulajdo- n á t képezik. Az értekezés kivonata a kővetkező :
Z r e d n a i Vitéz J á n o s Olaszországban t a n ú i t és innen visszatérve, Z s i g m o n d király u r a l k o d á s á n a k utolsó éveiben a királyi kanczelláriában n y e r t alkalmazást. О honosította m e g itt a humanismus formáit, a min- d e n n a p i élet szükségleteinek h a t á s a a l a t t keletkező ü g y i r a t o k a t a cicerói ékesszólás nyelvén készítve. Levelei stiljök szépségére és a klasszikai idé- zetek bőségére a h u m a n i s t á k h a s o n n e m ű termékeinek színvonalán á l l a n a k . A z o n b a n ez irodalmi képessége A l b e r t és I . U l á s z l ó u d v a r á b a n nem n a g y elismerésre talált. A n n á l jobban m é l t á n y o l t a H u n y a d i J á n o s , ki m i n d j á r t k o r m á n y z á s a elején sietett őt n a g y v á r a d i p ü s p ö k k é emelni s kanczellár- j á u l nyerni meg. E z is t a n ú s í t j a , hogy a n a g y hadvezér épen nem volt
míveletlen ember. A z ország i g a z g a t á s á r a emelkedvén, szorgalmasan kez- d e t t tanulni s c s a k h a m a r oly előmenetelt tett, h o g y a klasszikusokat és a n a p ' irodalom t e r m é k e i t képes volt élvezni. P o g g i o Bracciolini, h i r e s hu- m a n i s t a , hozzá i n t é z e t t levelei egyikében m a g a s z t a l j a tudományszerete- t é t ; örül, hogy i r a t a i t elolvasta s igéri, hogy u j a b b kiadványait is beküldi ueki. H u n y a d y n a k e t a n u l m á n y a i b a n mestere és vezetője Vitéz volt, kire g y e r m e k e i n e k nevelését is bizta s halálos á g y á n g o n d j a i b a a j á n l o t t a őket.
Vitéz szoros kapcsolatban á l l o t t a h u m a n i s t á k k a l , A e n e a s Sylvius-
