MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
É R T E S Í T Ő J E .
Első akadémiai ülés.
Ö s s z e s i i l d s . 1872. január 2-án.
C s e n g e г y A n t a l a k a d é m i a i másodelnök ur elnöklete alatt.
1. Másodelnök úr üdvözlő szavakat intéz az u j évben most először összegyűlt tagokhoz.
2. A főtitkár bemutatja a gr. Teleki József-féle pályázatra beérkezett pályavig- játékokat. Jelesül :
I. 'Mariána vagy Szerelem és gyűlölség. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Jelige nincs, lianem a jeligés levelen ez : „Mariána vígjáték szerzőjének a neve."
II. Az újvilág. Eredeti vígjáték 3 felv. Jelige : „Pesten."
III. Csók. Vígjáték 4 felv. Jelige : „Tévedés az élet, Nem élt, ki nem tévedt."
IV. A világboldogító. Eredeti vígjáték 5 felv. Jelige : „The latter end of his com- monwealth forgets the beginning." Shakespeare.
Érkezett 1872. jan. 1. Feladatott Szegeden :
V. A vígjáték. Vígjáték 2 felv. Jelige : »Egy pár ív papir legfelebb a mi kárba
megy." , VI. (Érkezett ugyanakkor, feladatott Szolnokban.) A kofa. Eredeti vígjáték 3 fel-
vonásban. Jelige : „Ha ugy tudnám szóval érni mint a másik, én is jobb vásárt csinál- hatnék. " Én.
VII. (Erk. 1872. jan. 2. Boritékán csak : „Pest város".) A nápolyi követ. Eredeti vígjáték 3 felv. Jelige : „Bellum omnium contra omnes."
E pályamüvek közül az I IV. számúak, minden észrevétel nélkül, — az V. és VI. számúak azon észrevétellel, hogy bár január 1-sején érkoztek, vidéki postán már előbb kellett feladatniok, bírálat alá bocsáttatván, áttétetnek az I. osztályhoz ; jeligés leveleik pedig, a másodelnök ur és Akadémia pecsétjeivel lezárva, levéltárban megőr- zendők. A VII. számú pályamű ellonben csak január 2-án érkezvén s borítékáról a fel- adás ideje nem tetszvén ki, ismeretlen szerzője a hírlapokban felhívandó, hogy müvének már deczemberben történt feladását bizonyítsa be, különben a mü pályázásra nem bo- csáttatik.
3. Ugyanaz bejelenti a gróf Karácsonyi drámai pályázatra érkezett következő müveket :
M A G Y . T D D . AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1 8 7 2 . 1 . S Z . 1
2
I. Zács Felicián. 5 .szakaszban. Jelige : „Tentanda via eat."
II. Királyi vér. Dráma 5 felv. Jelige : „Gyarló az ember."
III. Könnyelműség és szerelem. Színmű 5 felv. Jelige-. „Itt állok я várom az ítéletet.
5-ik felv. V. jelenet."
IV. Menyegző után. D r á m a 4 t'elv. Jelige : „A szerelem sötét verem."
V. Péter király. Eredeti szomorújáték 5 felv. Jelige : „ L a misma culpa torna ven- ganza del que la comete." Spanyol.
Vi. Ábránd, és való. Szomorújáték 5 felv. Jelige : „A sziv minden bűnnek kútfeje."
VU. A krakói barátok. Szinmü 5 felv. Jelige : „Nem kell tragoediának lennie."
VIII. Hannibal. Eredeti történeti tragoedia 5 felv. Jelige : „Csak elismerésre vár e mtt!"
IX. Barcsay Gáspár. Tragoedia 5 felv. Jelige :
,Speak of me as I am . . . then must you speak
of one whose hand, Like the base Indian, threw a perl away Kicher than all his tribe.
Shaksp. „Othello."
X. Cserkesznő Magyarhonban. Eredeti dráma 5 felv. Jelige : „Tettünk, Teszünk a Teendünk."
XI. Mátyás neje. Szomorújáték 4 felv. Jelige : „Az erkölcsi rend — légy bár minő hatalmas és erős — fölötted és fölöttem egyaránt rendelkezik." Szerző.
Érkezeit 1812. jan. 1. (Feladva Pozsonyban) :
XII. Zách Feliczián. Szomorújáték 5 felv. Jelige : „Történeté az igazság, — költőé a szabadság korlátlan birtoka."
Érkezett ugyanakkor. (Feladva Abonyban 29/XII.) :
XIII. A szabadság gyümölcse, vagyis A népek s a világ fejedelme. Б felvonásos pálya szomormü. Jelige nélkül, jeligés levelén a czíme.
Érkezett 1872. jan. 2. (Feladási helyül a borítékon Pest város) : XIV. A sas. Szomorújáték 4 felv. Jelige : „Tarditatem gravitate."
Érkezett ugyanakkor (Boritékán Budavár — Pestváros.) :
XV. Joannes Selenus. Dráma б felv. Jelige : „Egy mese szól egy régi világról."
E pályaművek közül az I—XI. számúak észrevétel nélkül, — а XII., XIII. szá- múak azon észrevétellel, hogy bár január l - j é n érkeztek, előbbi postára tételök a bori- tékról kitetszett, pályázatra bocsáttatván, megbiráltatás végett az I. osztályhoz tétetnek á t ; szabályszerű közboritékba zárt jeligés leveleik pedig a levéltárban megőrzendők.
A XIV. és XV. számúak ellenben csak január 2-án érkezvén, a nélkül, hogy borítéku- kon „Budavár", illetőleg „Pestváros" postai jelölésen kivül egyéb találtatnék : ismeret- len szerzőik felhivanclók a hírlapokban, hogy illető művök már deczemberbeu postára lett adását bizonyítsák be, különben azok pályázatra nem bocsáttatnak.
4. Szintén a főtitkár bejelenti a Sztrokay pályázat eredményét, mely szerint a deczember 31-ki határnapra semmi, január l - j é n (postára adva decz. 30-án) következő egy pályamunka érkezett :
I. „Értekezés a házasságból eredő vagyoni jogviszonyok- és a gyámügyről, ja- vaslattal ezek mikénti rendezésére." Jelige : „Alles jus war einmal civile."
3
Jelen pályamunka, miután, bár január l-jén érkezett, decz. 30-án történt postára adatása a borítékról kitetszik, pályázatra bocsáttatván, a II. osztálynak adatik ki meg- biráltatás végett ; szabályszeriíleg elzárt jeligés levele pedig a levéltárban megőrzendő.
U g у .а и a к к о г.
Az I. osztály első ülése.
P u l s z k y F e r e n c z t. t. osztályelnök elnöklete alatt.
G. (1) Barna Ferdinánd 1. tag felolvassa „A hangsúlyról a m a g y a r n y e l v b e n " czimü értekezését. Rövid k i v o n a t a ez :
A h a n g s ú l y r a nézve u j a b b időben két vélemény m e r ü l t fel, u. m.
a szépirodalom embereié, mely F o g a r a s i J á n o s n a k a hangsúlyról tartott értekezését t a r t v á n szem előtt, csakis mondat-, vagyis értelmi hangsúlyt engedett meg s ismert el, és a nyelvészeké, kik egész mostanáig a b b a n a hitben éltek, hogy A r a n y J á n o s t a n i t m á n y a az ütemekről a h a n g s ú l y n a k a szó első szótagán levő hangsulyosságát involválja, s i g y közöttük és a szépirodalom emberei között e t e k i n t e t b e n nézet-különbség nem léte- zik. Azonban értekező a mult évben tartott egyik értekezése : „A finn k ö l t é s z e t r ő l , tekintettel a m a g y a r ős-költészetre," szokott módon k é t a k a d é m i a i t a g n a k b í r á l a t r a k i a d a t v á n , most az p a t t a n t ki, hogy itt k é t ellenfél áll egymással szemben.
É r t e k e z ő tehát a t á r g y a t t a n u l m á n y a t á r g y á v á tévén, a r r a j ö t t rá, hogy a mit A r a n y J á n o s az ütemekről, és a m a g y a r népköltészet ez- i r á n t való n a g y előszeretetéről tanított, az semmi egyében nem alapszik, mint azon k ö r ü l m é n y e n , hogy a m a g y a r népköltészet megkülönbözteti a mondatrészeket, minden mondatrész elejét hangsúlyozza, s igy t á m a d n a k a z t á n az ü t e m e k , s ime ez a szóbeli hangsúly ; ha a mondatrész csak egy szóból áll, van az első szótagon egyetlen főhangsuly, ha pedig több szó által van képviselve, a mondatrész első szava k a p j a a főhangsulyt az első szótagára, a többi szavak pedig egy-egy g y ö n g ü l t h a n g s ú l y t . H a az ütem első szaván f ő h a n g s u l y van a versben, j ó a vers, kevésbé az, h a csak fél hangsúly (gyöngült) j u t r e á ; r o s z , h a hangsúlytalan, vagyis h a az ütem nem kezdődik önálló szóval; hibás a versezet, ha a m o n d a t r é s z első szava a vers végére, a következő a v a g y végső pedig a k ö v e t k e z ő vers elejére esik ( e n j a m b e m e n t . ) Ezzel az elmélettel a F o g a r a s i J á n o s tanit- m á n y a , mely a m o n d a t b e l i hangsúlyt tárgyazza, egészen öszhangzásban van, s e g y i k a m á s i k r a kölcsönösen világot vet.
Bírálatra adatik.
7. (2) Hunfalfy Pál r. t. felolvassa jelentését a történelem előtti régiségek nyomozóinak 1871-ben Bolognában tartott nemzetközi gyű- léséről.
1*
4
8. (3) Olvastatik az 1871. decz. 15-én tartott osztályértokezlet jegyzökönyvének 66. pontja, mely szerint Hunfalvy Pál r. t. elvállalja a Fábián István 1.1.. felett tartandó emlékbeszédet.
Tudomásul vétetik.
9. (4.) Olvastatik az 1871. decz. 15-én tartott osztályértekezlet jegyzökönyvének 67-ik pontja, mely szerint a 111. osztály átengedte a Bitnicz Lajos III. osztálybeli t. t.
felett tartandó emlékbeszédot az I. osztálynak , s az értekezlet erre Szabó Imre t.
tagot a j á n l j a .
Az a j á n l a t elfogadtatván, Szabó Imre t. t. megbizatik a Bitnicz Lajos t. t. felett tartandó emlékbeszéddel.
10. (6.) Olvastatik a nyelvtudományi bizottság 1871. decz. l-jén tartott ülése jegyzökönyvének 3. pontja, mely szerint Szarvas Gábor lev. t. egyhangúlag bizottsági
tagnak ajánltatik.
Az a j á n l a t elfogadtatván, összes ülés elébe terjesztetik.
11. (6.) Olvastatik az 1871. novemb. 23-án és decz. 15-én tartott osztályértekezlet jegyzökönyveinek 50. és 68. pontja. Az osztályértekezlet, Dobreczenben a Bessenyei*
örökösöknél, megtalált Bessenyei-féle iratok ügyében Imre Sándor lev. tagot megbízta, hogy az ügyről hiteles adatokat küldjön be s az iratokat, ha lehet, az Akadémia levél- tára számára megszerezni igyekezzék. Imre Sándor 1871. decz. 2-án kelt levelében je- lentést tett eljárása eredményéről. E szerint b. Jozsíncziné asszonytól, a Bessenyei-féle iratok örökösétől, szívesen fogadtatott s az összes iratok az Akadémiának ajándékul ajánltattak fel. Azonban mint. tisztán Bessenyei irat csak néhány töredék találtatott, melyek a következők :
I. „Toldalék Magyarország törvényes állásához" czimü s Toldy „Költészeti kézi- k ö n y v é i b e n Bessenyei György másodrendbeli munkái közt a 12. sz. alatt emiitett s e szerint a sárospataki könyvtárban is meglevő műnek csonka példánya, bekötetlen, elho- mályosult betűkkel, de eléggé olvasható. Ezt a báróné, értesülvén, hogy másik példánya a sárospataki könyvtárban megvan, nem adta át, ha azonban kiadásáról lesz szó, talán a variánsok kinyomozliatása végett, átadni megígérte.
II. „Az emberi nemzet szaporodásáról és fajáról' czimü kéziratból ogy kis ív 27.
számmal jelölve.
I I I . Hat negyedrét levélnyi, a 3. levél után hiányos töredék „Tarimenes"-böl vagy annak folytatása ; hogy melyik, a tudvalevő körülmény miatt, hogy „Tarimenes"-böl csak egy kis részecske jelent meg, mivel a töredék nem abból való, nem lehetett meg- határozni.
Volt még Bessenyeinek egy 10—20 ívnyi kézirata, iv-alaku csomó, alakra és kéz- iratra nézve a 2-ik szám alattival egyező, talán annak folytatása, de mivel egészen olvashatlan rothadék, már korábban eldobatott és megsemmisült.
Ezeken kiviil még egy csomó családi s egyéb oklevél találtatott, melyek Besse- nyei Györgyről maradtak a bárónéra. Imre Sándor ezekből kiválasztotta mindazt, mi egy vagy más tekintetben érdekes, s jegyzéket küldött rólok. Egyszersmind tudatta az osztálylyal a bárónénak azt a kegyeletes óhajtását : vajha a minden emlék nélkül ham- vadó hazafinak sírjára egy kis emlékkő állíttatnék.
Az osztályértekezlet mind b. Jozsinczinénak mint ajándékozónak, mind Imre Sándor lev. tagnak mint nyomozónak, ki az osztály megbízását oly pontosan teljesítette, köszönő-levelet küldött s ez utóbbit egyszersmind megbízta az iratok átvétele- és felkül-
(lésével, az osztály figyelmébe pedig ajánlja, hogy midim 1872-ben az Akadémia bár- mely módon megiili Bessenyei és társai irodalmi fölléptének százados évfordulóját, in- dítványozza Bessenyei sírjának emlékkövei való megjelölését aláírás utján vagy az Aka- démia költségén.
Az osztályértekezlet eljárása helyeseltetik, a Bessenyei sírjának emlékkövei való megjelölését illető indítvány pedig az összes ülés elébe terjesztetik.
12. (7.) Olvastatnak az 1871. nov. 23-án és decz. 15-én tartott osztályértekezlet jegyzőkönyveinek 58. és fi9. pontjai, melyek szerint Stesse] József Bécsből tudósítja az
osztályt, hogy Bacsányi János iratai Linzben Káncz Zsigmond es. kir. föbánya- és er- dész-tanácsos birtokába jutottak, ki azokat rendezi s az Akadémiának felajánlani szán- dékszik.
Örvendetes tudomásul vétetvén mind Stessel József, mind Káncz Zsigmond urnák köszönőlevél liatároztatik buzgóságukért, melyet Bacsányi János iratai ügyében kifej- tettek.
13. (8.) Olvastatik az 1871. decz. 15-én tartott osztályértekezlet jegyzökönyvé- nek 70. pontja, mely szerint Toldy Ferencz Stessel József levelei által is igazoltnak találván amaz állítást, hogy Bacsányi iratainak egy része a linzi rendőrség levéltárában lappang, inditványozza, kéressék meg az Akadémia Bacsányi iratainak a linzi rendőrség levéltárából a m. kir. ministerium utján eszközlendő visszaszerzésére.
Az indítvány elfogadtatván, az osztály ez ügyben egyenesen az akadémiai elnök- séghez folyamodik.
Második akadémiai ülés.
A második osztály első ülése.
1872. jan. 8-án.
H o r v á t h M i h á l y r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
15. ( I ) . Domanovszky Endre az 1871. n a g y g y ű l é s e n megválasz- tott lev. tag felolvassa ily czimü székfoglaló értekezését : „A bölcsészet szükségképeni t u d o m á n y . " K i v o n a t a ez :
Mivel u g y n á l u n k mint E u r ó p a azon nemzeteinél is, k i k eredeti gondolkodással biró bölcsészekkel bírnak, a bölcsészet ellen előítéletek u r a l k o d n a k , ezen előítéletekre, melyek az ú j k o r szüleményei, irányozza ü g y e i m é t . E z e n előítéletek e g y i k e az, hogy a bölcsészet csak a g y r é m e k - k e l foglalkozik, s így nem is t u d o m á n y . H a pedig a g y r é m e k k e l foglal kőzik, ugy képtelen k é p z e t e k e t t e r j e s z t más t u d o m á n y o k r ó l is s ezért káros. Szelídebb azon előítélet, mely a bölcsészeti vizsgálat jogosultságát elismeri, de mintegy szánakozva néz azon férfira, ki visszavonult magá- n y á b a n szőrszálhasogatásaival foglalkozik. Még kevésbbé elfogultak azok, k i k a bölcsészet gyakorlati részét e l f o g a d j á k ugyan, de az elméle- tit, mint az életre nézve terméketlent, félre vetik. Végre némelyek a bölcsészeti t u d o m á n y o k a t a többi t u d o m á n y o k b a szeretnék beolvasztani
6
u g y hogy a bölcsészet mint önálló tudomány lenni megszűnnék. É r t e - kező fölöslegesnek t a r t j a ezen előítéleteket részletesen ezáfolgatni, mivel azok m a g u k b a n elenyésznek, ha sikerül bebizonyítania, hogy a bölcsé- szet szüksógképeni tudomány. E z e n bebizonyítást pedig kapcsolatban a bölcsészet történeti kifejlésével a d j a elő s ezen kifejlés nyomán j u t o t t el azon forráshoz is, melyből az előítéletek erednek.
Az ókorban nem létezhettek előítéletek a bölcsészet ellen, mert ez volt minden t u d o m á n y o k a t m a g á b a n öszpontositó tudomány.
A patristica, hogy a hitet tantételekbe foglalja, felhasználta ugyan a bölcsészetet ; de mégis ellene fordult, benne látván a tévtanok forrá- sát. Igy a t u d o m á n y világában a patristica az első, mely a bölcsészettel ellenkezésbe jött. Az értekező röviden megérintette ugyan az ellenséges- kedés okát, de czélja más lévén, e t á r g y n á l nem időzött.
A scholastica, hogy a formulázott hittanokat bebizonyitsa, egyesült a bölcsészettel, a theologia a philosophiával szövetségre lépett A philo- sophiát magába felvett theologia, a középkorban „ scion ti a universalis"
volt, s mit a középkor tudományos tekintetben létre hozott, az mind ezen általános t u d o m á n y körébe esett s igy a bölcsészek elleni előítéleteknek a középkorban nem volt helye.
Az újkori bölcsészet minden iskolai és hittekintély tői függetlenül, egyedül az emberi ész erejéből törekszik a dolgokat megismerni. Ezen kivül semmit sem tesz fel, de ezen egyet mégis felteszi. Azonban az igazi ismeret csak egy, mint magú az i g a z s á g , tehát az ismerő tehetség is csak egy. Az emberi észben k é t eredeti tehetség van, mely ált*! a dolgokat megismerhetjük : az érzékiség és az értelem, az észrevétel, és a tiszta gondolkodás. Igy az ú j k o r i bölcsészet mindjárt kezdetben két, ellentétes irányban indul ki. Az egyik irány azt teszi fel, hogy az érzéki- ség az egyedül igazi ismerő tehetség, tehát azon elvet állítja fel, hogy a tapasztalás az igazi ismeret. E z az empirismus, vagy realismus. Alapitója Baco. A másik iráDy azt teszi fel, hogy a tiszta gondolkodás az igazán helyesismeret. A biztos ismeret helyes ú t j a az, lia egy eredeti és közvet- lenül bizonyos elvből mindent, mi ebben vej lik, helyes egymásutánban lekövetkeztetünk.Ez a rationalismus vagy idealismus. Alapítója Descartes.
D e az empirismus s a felfedezések és feltalálások nyomán életre ébredt reáltudományok, mely előbbi ezek módszerét megállapította, m i n d j á r t összeütközésbe j ö t t e k a rationalismussal. E z é r t az újkori tudományban az alapkérdés : a speculatio viss-onya a tapasztaláshoz. E z e n ellontét, mely ily élesen az előtt nem létezett, képezi forrását a bölcsészet elleni előítéleteknek és ellenvetéseknek. Miután a reáltudományok a Baco ál- tal megállapított módszer útmutatása mellett megerősödtek, a philoso- phiai empirismustól is elváltak s a kiegyengetett úton haladva oly ered- ményeket v í v t a k ki, melyek u g y az ismeret számára napvilágra hozták a természeti életnek gazdagságát, valamint a gyakorlati életre is j ó l é t e t s kényelmet hozva hatottak. Igaz, az idealismus is önbizalommal töltötte el az emberi gondolkodást s a j á t ereje iránt, azonban nem egy fogalma rá nem illett azon tényekre, m e l y e k e t a tapasztalati t u d o m á n y o k bebi-
zonyitottak. Az volt az idealismus n a g y hiánya, hogy deductiv módsze- rében nagyon megbízván, a v a l ó s á g tényeinek minden oldali k i n y o m o - zását elhanyagolta, s a tapasztalati tudományok minél i n k á b b h a l a d t a k a t é n y e k észlelésében, minél i n k á b b g y a r a p í t o t t á k a gyakorlati életre is k i h a t ó ismeretkincscsel a t u d o m á n y t , minél i n k á b b elszegényedett az idealismus a b s t r a c t m e t a p h y s i c á j a : annál i n k á b b alászállt az idealismus, annál i n k á b b n ö v e k e d e t t a realismus tekintélye. E k k o r állott be a böl- csészet lenézése s e k k o r k e l e t k e z t e k a philosophia elleni előítéletek. D e n e m v a g y u n k feljogosítva, h o g y az ú j j e g y b e lépett, m u n k á j á t c s a k n e m egészen elölről megkezdő, bölcsészet hiányai miatt a bölcsészetet általá- b a n elitéljük. Az idealismusnak a z empirismussal szemközt o k v e t l e n ü l fel kellett lépnie, mivel ez u t ó b b i n a k ismeretmódszere az inductio lévén, ennok segedelmével nem j u t h a t el az általános és szükségképeni elvek- hez, hanem csak a részleges Ítéletekhez. D e h o g y az idealismus és a realismus közti ellentét nem általános, hanem csak viszonylagos, ezt az i g a z s á g r a törekvő tudományos szellemünk történetileg m á r is i g a z o l t a s ezen ellentétet a bölcsészet e g y e n l í t e t t e ki. É r t e k e z ő ezt egy n a g y tu- dományos tényben m u t a t j a ki. K i i n d u l v a az exact t u d o m á n y o k b ó l , a z t m o n d j a , hogy m i n d e g y i k n e k saját t á r g y a , külön k ö r e van, р. о. a m e n y - n y i s é g t a n m a g y a r á z z a a n a g y s á g o k a t , a természettan a természeti j e l e n - ségeket és ezek törvényeit. D e midőn igy m i n d e g y i k egy m e g l e v ő t á r g y a t , egy tényt m a g y a r á z , ez á l t a l m i n d e g y i k e g y u j tényt, u j j e l e n - séget teremt, mert végy-, természet-, mennyiségtan m a g u k is tények. Most tehát azon kérdés m e r ü l föl : nem k e l l - e az emberi gondolkodás által igy m e g t e r e m t e t t tényeket, tehát m a g o k a t a t u d o m á n y o k a t is m a g y a r á z n i ? Kell az ismerő tehetséget mint oly feltételt vizsgálni, mely m a g á t az ismeret tényét megelőzi. Azon t u d o m á n y , mely a mi i s m e r e t ü n k e t a dol- gokról m a g y a r á z z a , m e l y m a g y a r á z z a m a g á t a tapasztalást — a bölcsé- szet. E z tehát szükségképeni t u d o m á n y , s mivel t á r g y a olyan, m e l y e t semmiféle más t u d o m á n y nem fejteget, azért állása oly biztos mint m á s t u d o m á n y é , s mivel t á r g y a szintúgy t é n y és valóság, mint más tudomá- nyé, a z é r t oly exact, m i n t bármely m á s tudomány, és mivel az ismeretet m a g y a r á z z a , ezért a t ö b b i t u d o m á n y o k r a nézve t á j é k o z t a t ó t u d o m á n y . Azon férfiú, ki a bölcsészeinek ezen f e l a d a t á t felismerte, Kant. Minden t u d o m á n y azon feltevésből indul ki, h o g y a t u d o m á n y lehetséges. D e mivel ezen lehetséget e g y i k sem v i z s g á l j a , e l j á r á s u k d o g m a i ; mivel é p e n azon erő, melylyel m ű k ö d n e k , előttük megvilágítva nincs. K a n t épen az ismeretet, ennek lehetőségét világosítja meg. H a tehát az egyes tudo- m á n y o k a dolgokat m a g y a r á z z á k és h a a bölcsészet m a g á t az ismeretet m a g y a r á z z a : u g y az idealismus és realismus, a speculatio és az empíria nem á l l a n a k egymással szemközt s a h a r c z a kettő k ö z t elvileg ki v a n egyenlítve.
D e a bölcsészet szükségképeni t u d o m á n y azért is, mivel a többi, sőt az egész valóságot vizsgálja. Minden egyes t u d o m á n y a lét egy k ö - r é n e k , t é n y é n e k szellemi r a j z a . Az egyes tudományok é r z i k és t a n í t j á k az egymásközti rokonságot, mely szerint egyik a m á s i k a t megvilágo-
8
sitja. D e ez által m é g fel nem t á r u l szemeink előtt azon szükségesség, melynél fogva a lét benső folytonossága szerint kell az egyik t u d o m á n y - tól a másikhoz t o v á b b haladni. K e l l tehát egy t u d o m á n y n a k lenni, mely azt a d j a elö, h o g y a mindenség, valamennyi elvi különbségeinek és r a n g f o k o z a t a i n a k elvi kifejlése mint egység, azon különbségek saját összefüggésének szükségessége szerint. De noha nehéz feladat az összes valóságot s e n n e k létköreit a szükségképeni összefüggés szerint megfej- teni : e m u n k á t m e g k ö n n y í t i azon belátás, h o g y a valóság észrendszer.
E z e n észszerüség egyelőre u g y létezik, mint s z ü k égesség s ez a termé- szet, melynek országában azonban a szükségességhez az esetlegesség j á r u l . E z e n észbirodalom, másodszor, ugy létezik, mint szabadság, s ez a szellem, melyhez az esetlegességen kivül az ö n k é n y j á r u l . D e a mondot- takból kitetszik, hogy van valami, mire nézve a természet és a szellem országa összeesik s ez a tiszta ész, a logos. E szerint logos, physis, pneuma a n a g y valóság lényeges elvi különbségei s e g y ü t t véve k é p e z i k a n n a k szerves, öszhangzó és teljes egységét. I I a t e h á t a nagy valóság a logos, physis, pneuma és e z e k n e k belső, szerves egysége ; ugy mivel a bölcsé- szet az összes valóságnak megfelelő utánképe, a logos, physis és p n e u m a képezi a bölcsészet örök t á r g y á t s ezért a bölcsészet az universum szel- lemi r a j z á n a k rendszere. Mivel a bölcsészet az örök életű e l v e k e t a d j a elő, természetes, hogy az ezen elvekből megszületett jelenségeket s a tapasztalati valóságot t e k i n t e t b e kell vennie. Mindemellett is a bölcsé- szettől nem lehet kivánni, h o g y minden, a tapasztalati valóságban létező t é n y t éa esetet ismerjen. E z n e m is szükséges. N o h a tehát a bölcsészet a tapasztalat által eszközölt ismeretet n e m nélkülözheti, ezen közvetíté- sen túl kell mennie, mivel a dolog fogalmát, függetlenül azon jelenségtől, melylyel az a tapasztalati v a l ó s á g b a n birhat, m i n t önállót vizsgálja.
E b b ő l kitetszik, hogy a bölcsészeti tudás, mi az ismeret módszerét illeti, egyesíti m a g á b a n a rationalismust és empirismust, az a priori és a posteriori ismeretet, az észrevételt és a gondolkodást, v a g y amint ezen e l l e n t é t e k e t kifejezni szokás, az egyesíti m a g á b a n az elemző és a szer- kesztő módszert ; s hol ezek egymástól elváltán lépnek fel, az a bölcsé- szet kifejlésében csak á t m e n e t i időpont. É r t e k e z ő itt a k é t ellentétes módszerről azért szól tüzetesen, hogy k i m u t a t v á n a m i n d k e t t ő b e n rejlő' előnyöket és hiányokat, bebizonyítsa, hogy a bölcsészetnek a kettőn túl egy m a g a s a b b ismeretmódszerhez kell h a l a d n i a . A két módszer a vég- következetességig kifejtve, m u t a t j a azon fő hiányt, hogy az empirismus a materialismushoz. az idealismus a paszta spiritualismushoz vezet, tehát mindkettő hibás világnézetet alapít meg. E k k é p ugy az egyik, mint a másik, n e m az egész, h a n e m csak a fél valóságot képes megvilágítani. A bölcsészetben a helyes módszer az, ha az elemző és a szerkesztő módszer bensőkép egyesittetik. A bölczészet az eszméből indul ki. Az eszme megvalósult gondolat és a gondolattól á t h a t o t t valóság. S h a ilyen, úgy, tartalomteljes élet; mit az által bizonyít be, hogy belső különbségeit té- telezi s í g y olemzőleg j á r el. D e a k i f e j t e t t különbségek az ő s a j á t j a i a z o k b a n folytonosan m a g á r a vonatkozik s mint létök valamennyi k ü -
lönbségein á t folytatódik s i g y ezeket összeszerkeszti. Természetes, hogy a bölcsészeti gondolkodás t u d a t u n k n a k f o k r ó l f o k r a való kiképeztetését igényli ; m e r t h o g y a dolog fogalmát a m a g a h a t á r o z o t t s á g á b a n felfog- hassuk, ez t u d a t u n k t ö r t é n e t é n e k körébe esik, holott a t u d o m á n y az igazság és bizonyosság ellentétén m á r tul v a n .
A bölcsészet a gondolkodás szabadsága. D e ezen s z a b a d s á g nem csak puszta czél, mely felé a szellem h a l a d , h a n e m a czélt a haladás minden p o n t j á n el is éri. E z é r t a bölcsészet valamint a k é t módszer hi- ányain túlemelkedett, ugy egyesíti magában a realismust és idealismust ; elismeri u g y a természet, m i n t a szellem v i l á g á t , s igy elkerüli az egyol- dalú világnézetet ; mert egyoldalúság a p u s z t a realismus és a puszta idealismus. E s K a n t óta v a l ó j á b a n a bölcsészet fő feladata a szellem és természet, az idealismus és realismus, a s z a b a d s á g és szükségesség, az elméleti és a g y a k o r l a t i ész ellentéteinek a z összhangra való visszaveze- tése. E s csak ezen világnézet helyes, mert t á r g y a az egész valóság, nem pedig e n n e k c s a k egy fele.
Mivel a bölcsészet u g y az ismeret, mint a lét alapjait viszgálja, mi- vel az az é s z n e k legtisztább t u d a t a magáról ; az értelmi miveltségünk- n e k legfőbb f o k a s mint ilyen szükségképeni tudomány. T e h á t minden n e m z e t , m e l y n e k saját bölcsészete v a n , a z t bizonyította b e , hogy a mivelt^ég m u n k á j á t bevégezte s igy a bölcsészet egy n é p miveltségi tette. É r t e k e z ő ezek nyomán azon kérdést teszi fel : v a j o n törekedhe- tünk-e mi is nemzeti, önálló bölcsészetre, s ezen tudomány ily mivelésé- hez m e g v a n n a k - e a szükséges feltételek és a k e d v e z ő á l l a p o t o k ? Utóbbi k é r d é s r e t a g a d ó l a g válaszol, az elsőre nézve pedig hiszi, h o g y egy nem- zet elég erős a gyakorlati élet által emelt k o r l á t o k a t is eltávolitani.
16. (2) Hunfalvy János r. t a g előadást t a r t : „A g e o g r á f u s o k n a k 1871. A n t w e r p e n b e n tartott nemzetközi eongressusáról."
17. (3). Wenzel Gusztáv r. t a g jelentést t e t t Ováry L i p ó t történeti kutatásairól a nápolyi levéltárakban. A j e l e n t é s következő :
Van szerencsém a t. A k a d é m i a figyelmét Ováry L i p ó t hazánk- f i á n a k t ö r t é n e t ü n k anjoui k o r s z a k á t t á r g y a z ó , s a nápolyi levéltár- b a n tett azon k u t a t á s a i iránt k i k é r n i , m e l y e k r e az Akadémia történelmi bizottsága által megbízva volt. N e m mintha k i m e r i t ő jelentést a k a r n é k ez alkalommal O v á r y t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á r ó l tenni ; m e r t ö Olasz- hon oan hazai történetünk é r d e k é b e n sokkal t á g a b b terv s z e r i n t búvár- k o d i k . Csak m ű k ö d é s e g y a k o r l a t i e r e d m é n y e i n e k m u t a t v á n y a legyen oz, mely hazai t ö r t é n e t ü n k e g y i k l e g é r d e k e s e b b k o r s z a k á r a vonatkozó- lag, egyszersmind egyrészről az olaszhoni levél- és k ö n y v t á r a k n a k a m a g y a r t ö r t é n e t szempontjából n a g y fontosságát bizonyítsa, másrészről p e d i g t a n u s á g u l szolgáljon a r r a is, hogy O v á r y b a n egy oly lelkes és szorgalmas f é r f i ú t bírunk, ki a történeti k ú t f ő i kincsek ezen g a z d a g tár- h á z á n a k hasznosítását hazai t ö r t é n e t ü n k s z á m á r a közvetíteni képes, és ezen czélra helyes t e v é k e n y s é g e t fejt is ki.
A z o n b a n m a r a d j u n k c s a k a nápolyi l e v é l t á r n á l .
Körülbelül 50 esztendeje a n n a k , hogy hazai b ú v á r a i n k n a k először volt
10
a l k a l m a , az a k k o r i k i r . nápolyi k ö z p o n t i államlevéltárnak fontosságát a m a g y a r történetre n é z v e tapasztalhatni ; midőn boldogult n á d o r u n k f e n - séges József főherczeg 1820-ki olaszhoni utazásából h a z a térvén, A n j o u korú, s névszerint az 12G9—1381-ki évekből való, M a g y a r o r s z á g r a k ö z e - lebb vonatkozó 18 o k m á n y n a k hiteles formában k i a d o t t másolatát h o z t a magával. Ezen okmánymásolatok j e l e n l e g a m a g y a r országos levéltár- ban őriztetnek, a h o n n a n j e g y z é k ö k e t F e j é r G y ö r g y közzé tette. (Cod.
Dipl. H u n g . V. köt. 1. rész 8. 1.)
Azóta a nápolyi k i r á l y i levéltár, vagyis most u. n. „Grande A r c h i - vio di Napoli-ről t u d o m á s u n k kettős i r á n y b a n t e r j e d t .
Miután ugyanis 1815. óta S p i n e l l i , marquis P i e t r a c a t e l l a , b á r ó B u o n a n n o , marquis D r a g o n e t t i és herczeg Belmonte ügyavatott v e - zetése alatt az egész levéltár helyesebb terv szerint lett rendezve : a történelmi b u v á r l a t o k n a k ott biztosabb és eredményesebb tere n y i l t meg, s jelenleg m á r egész sorozatát b i r j u k a t u d o m á n y o s publicatiók- n a k , m e l y e k onnan k i i n d u l t a k .
Másrészről hazai történetíróink, s több évvel ezelőtt a m a g y a r t u d . A k a d é m i a történelmi bizottsága is, íigyelmöket k i i l ö n ö j érdekeltséggel k e z d t é k szentelni a nápolyi „ G r a n d e A r c h i v i o " - n a k . S ezen t á r g y ú i g y e k e z e t e i n k és törekvéseinknek főeszközlője O v á r y , kinek h a z á n k a n j o u k o r i történetére vonatkozó fáradozásait, s a n y e r e m é n y t s z á n d é - kom itt p á r szóval feltüntetni, melyre ennek folytán szert tettünk.
T u d v a van, h o g y mihelyt a Hohenstauffeni d y n a s t i á n a k m e g b u - kása u t á n Anjou-i K á r o l y , I X . L a j o s franczia k i r á l y n a k öcscse, 1266. a sieiliai t r ó n t e l f o g l a l t a ; ez, családja h a t a l m á n a k emelése végett, a z o n n a l n a g y diplomácziai és politikai t e v é k e n y s é g e t k e z d e t t kifejteni. K ü l ö n ö - sen é r d e k e s keleti p o l i t i k á j a , mely á l t a l az e g y k o r i jeruzsálemi k i r á l y - ságnak , és konstantinápolyi latin császárságnak ezimeit, s e g y ú t t a l m i n d k e t t ő n e k még meglévő m a r a d v á n y a i t és foszlányait, a m e n n y i b e n a velenczei köztársasággal ez még lehetséges volt, m a g á n a k és u t ó d j a i - n a k elsajátítani i g y e k e z e t t . De r á n k nézve még é r d e k e s e b b e k azon di- plomácziai törekvései, melyek s z e r i n t u r a l k o d á s á n a k egyik főterve az lett, h o g y a m a g y a r t r ó n elnyerését családja s z á m á r a biztosítsa. A l k a l - m a t az n y ú j t o t t , h o g y k o r t á r s á n a k V. István m a g y a r k i r á l y n a k k é t g y e r m e k é n , Lászlón és Márián kivül, ö az Árpádi h á z egyéb s a r j a d é k á t nem ismervén, legbiztosabbnak hitte, ezek és s a j á t k é t gyermeke, K á - roly és Izabella k ö z t kettős házasságot eszközölni; a mi m e g k ö t t e t v é n , I V . László m a g y a r k i r á l y n a k g y e r m e k n é l k ü l i h a l á l a után, I I I . E n d r e rövid uralkodása és egy hét éves interregnum m ú l v a , Anjoui K á r o l y m á s o d u n o k á j a , R o b e r t Károly, c s a k u g y a n 1308. a m a g y a r t r ó n r a el is jutott. S igy ezen időtől fogva I I . J o h a n n a sieiliai k i r á l y n é n a k h a l á l á i g (1435), az A n j o u h á z n a k sieiliai és magyarországi ágai, és a két o r s z á g , folytonos összeköttetésben m a r a d t a k ; s mindkettőnek történetében szá- mos oly m o m e n t u m r a találunk, m e l y e k b e n ezen összeköttetésnek igen fontos politikai és c u l t u r a i hatása mutatkozott.
E z e k n e k f o l y t á n magában világos, hogy a mennyiben a n á p o l y i
11
„ g r a n d e archivio"-ban az A n j o u ház k o r á r a ( 1 2 6 6 — 1 4 3 5 . ) v o n a t k o z ó o k m á n y o k és egyéb k ú t f ő i adatok feles számmal t a l á l t a t n a k , ezek h a z a i t ö r t é n e t ü n k r e nézve is közvetlen é r d e k k e l b i r n a k ; h o g y tehát ezen le- v é l t á r n a k á t k u t a t á s a M a g y a r o r s z á g főleg X I I I , és X I V . századi t ö r t é n e - tének szempontjából a históriai m u n k á s s á g n a k fontos feladata.
S ez azon tér, melyen O v á r y a m a g y a r történelem részéről m a g á t nem csekély elismerésre érdemesítette.
Emiitett h a z á n k f i a az Anjou ház történetére vonatkozó k u t a t á s a i t a m. t. A k a d é m i a történelmi bizottsága utasításának folytán r é s z b e n m á r 1865. j u l i u s hóban kezdte meg, tüzetesen pedig 1870. april hó óta foglal- k o d i k azokkal. F á r a d o z á s a i n a k eredményéről 1865. julius 11-dike óta számos jelentései, s azon másolatok és kivonatok t a n ú s k o d n a k , m e l y e k e t időről időre beküldött, s m e l y e k n e k most már t e k i n t é l y e s számát b i r j u k . Szorosan az A n j o u időszakot illetőleg, k u t a t á s a i n a k hármas t á r g y a volt a nápolyi grande archivio-ban, az u. n. Registi Angioini, az arche, з a fasciculi. A „Lettere r e g i e " czimü g y ű j t e m é n y az Arragoniai i d ő s z a k r a nézve n y ú j t a n a k é r d e k e s adatokat, de nem az A n j o u időszakra.
A Regitti Angioini azon g y ű j t e m é n y e s k ö n y v e k , melyekben a közép- kor szokása szerint a N á p o l y b a n u r a l k o d ó A n j o u k i r á l y o k k i a d v á n y a i , hol egész szöveg szerint, hol részletes kivonatban feljegyeztettek. H a s o n - lók a pápai r e g e s t a k ö n y v e k h e z , m e l y e k n e k , n é h á n y r é g i b b t ö r e d é k e n kivül, teljes példánya megvan a v a t i k a n u m i levéltárban I l i . I n c z e pá- pától k e z d v e ; s a császári regestakönyvekhez, m e l y e k n e k R u p e r t ki- rálytól kezdődő kötetei teljes számmal a bécsi cs. titkos l e v é l t á r b a n őriztetnek.
Az A n j o u h á z nápolyi ága regestakönyveinek száma volt e r e d e - tileg 579 egészrétii hártyakötet. E z e k közül a z o n b a n különféle a l k a - lommal 201 kötet m á r régen elveszett; s igy jelenleg m á r csak 3 7 8 k ö t e t van meg. A z elvesztettek h i á n y á t némileg p ó t o l j á k azon k i v o n a t o k , m e l y e k e t genealógiai tanulmányai számára „ N o t a m e n t a R e g i s t r o r u m diversorum Regum ex Regia Siela" czime alatt de Lellis K á r o l y a X V I I . században készitett, s melyek jelenleg Minieri-Riccio Kamillo u r b i r t o k á b a n v a n n a k ; ki azokból 1863. „Studi storici s. fasciocoli A n g i o - ini" czime alatt egy, csak 150 p é l d á n y b a n n y o m a t o t t értekezést a d o t t ki. A m é g meglévő 378 kötetről u g y a n Minieri-Riccio azt mondja : „essi formano oggi la parte piü preciosa del G r a n d e Archivio del R e g n o "
(Genealógia di Carlo I . di Angió. N á p o l y 1857. 8.1.) E z e n 378 k ö t e t e t O v á r y lapról lapra mindvégig szorgalmasan á t t a n u l m á n y o z t a m á r , s belőlük mindazt röviden kijegyezte, a mi a m a g y a r történetre n é z v e b á r m i tekintetben érdekes. Különben k i i r t ő m á r egész számokat i s ; jövőre pedig a történelmi bizottságtól utasítást vár, h o g y a többi általa csak kijegyzett számokból, m e l y e k n e k k ü l d j e bo másolatban egész szö- vegét.
Az emiitett 378 meglévő kötetből 4 9 1 . K á r o l y n a k , 137 I I . K á r o l y - n a k , 9 5 R ó b e r t n e k , 5 2 Martell K á r o l y n a k , 25 I. J o h a n n á n a k , 3 I I I . vagyis a n á l u n k u. n. kis K á r o l y n a k , 11 L á s z l ó n a k és 6 I I . J o h a n n á n a k regestumkönyvei.
12
Arche nevezete alatt azon ei-edeti a n j o u k o r i o k m á n y - g y ű j t e m é n y értetik, mely a régi pénzverdében, hol azelőtt a z ország l e v é l t á r a volt, bizonyos „ a r c h e " - n e k nevezett boltozott helyiségekben őriztetett. Össze sen У8 kötetet k é p e z . A m e n n y i b e n mindazáltal ezen g y ű j t e m é n y legna- gyobb része m a g á n s z e r z ő d é s e k e t , engedélyeket, számadásokat, pénzutal- v á n y o k a t és efféléket t a r t a l m a z , hazai t ö r t é n e t ü n k szempontjából a
„Regesti angioini"-hoz képest csekélyebb é r d e k k e l bir.
A „Fascicoli" is n a g y o b b á r a csak a k ü l ö n f é l e pénzügyi hatóságok számadásait t a r t a l m a z z á k . Azelőtt fasciculusok szerint v o l t a k rendezve.
Később azonban revisio alá v é t e t v é n , ezen r é g i b b rendezésök felbon- tatott a n é l k ü l , h o g y m i n d e d d i g ujat n y e r t e k volna. J e l e n l e g össze- vissza z a v a r v a , 4 3 kötegben v a n n a k e g y b e á l l í t v a ; s h o z z á j o k számí- t a n d ó „fascicoli sciolti" czíme alatt száznál t ö b b egészen rendezetlen köteg je.
Ováry, ki az arche-ket és fascicoli-t u g y a n a z o n szorgalommal, mint a r e g e s t a k ö n y v e k e t átvizsgálta, a z o k n a k t a r t a l m á r ó l is, a m e n n y i b e a а m a g y a r t ö r t é n e t r e nézve némileg érdekes, szintén jelentést tett.
Ezen összes anyagot egybefoglalva, b i z v á s t állithatjuk, hogy an- n a k használása által az A n j o u dynastiának össztörténete n e m kevésbé tapasztalt már nevezetes á t a l a k u l á s t ; valamint, hogy a d y n a s t i a m a g y a r á g á n a k és M a g y a r o r s z á g n a k ezen korú t ö r t é n e t e is igen nevezetes felvi- lágosítást v á r h a t .
Nem levén szándokom O v á r y n a k hasonló szorgalommal éa pontos- sággal tett e g y é b - k u t a t á s a i r ó l szólni, melyek m á s t á r g y a k r a vonatkoz- n a k : s z a b a d j o n kiemelnem, h o g y helyes e l j á r á s a által O v á r y a „Gran- de Archivio di Napoli"- ban őrzött magyar történelmi k ú t f ő k áttanulmá- nyozása t á r g y á b a n nekünk m á r eddig is igen n a g y szolgálatot t e t t ; nem csak a b e k ü l d ö t t nagyszámú o k m á n y m á s o l a t o k által, hanem ugyanazon és talán még n a g y o b b mérvben a z által is, h o g y névszerint a fontos Re- gisti Angioini 3 7 8 ' k ö t e t é b e n f o g l a l t óriási históriai a n y a g r a nézve hazai b ú v á r a i n k n a k tökéletes t á j é k o z o t t s á g o t eszközölt. Mert k ö t e t r ő l kötetre közölvén az e m l í t e t t r e g e s t á k n a k Magyarországra v o n a t k o z ó tartalmát, ezen kivonatai á l t a l felment j ö v ő r e a kötetek hosszú sorozata áttanulmá- nyozásának s z ü k s é g e alól.
S ha m e g g o n d o l j u k m é g , hogy Olaszhon a m a g y a r történetbuvár m u n k á s s á g á n a k minden e u r ó p a i államok k ö z t nemcsak l e g d ú s a b b (erét képezi, h a n e m h o g y azon n a g y csapások u t á n , melyek a X V I . és X V I I . századokban h a z á n k országos és legnevezetesebb régibb közlevéltárait semmivé t e t t é k , Olaszhon okleveles és k ö n y v g y ű j t e m é n y e i X V I . század előtti t ö r t é n e t ü n k n e k felvilágosítására még a r á n y l a g a. legtöbb hiteles a d a t o k a t n y ú j t j á k : különös örömünkre l e h e t , hogy v a l a m i n t tiz évvel ezelőtt Simonyi E r n ő számos, részben igen é r t é k e s k ö z l e m é n y t a flo- rcnczi országos levéltárból h o z z á n k b e k ü l d ö t t ; s valamint Mircse J á n o s
Velenczébon t ö b b évig a m a g y a r történelem érdekében szép sikerrel dolgozott : ú g y jelenlog Ó v á r y Lipótban is oly férfiút b i r u n k , ki jelesen m e g k e z d e t t m u n k á s s á g a által N á p o l y n a k , s — mint re-
m e n y i j ü k — Olaszhon m á s nevezetesebb v á r o s a i n a k és g y ű j t e m é n y e i - nek történelmi kincseit is s z á m u n k r a kedvező eredménynyel hasznosi- tani fogja.
Harmadik akadémiai ülés.
A III. osztály első ülése.
1872. jan. 15-én.
S z t o c z e k J ó z s e f r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
19.(1.) Kenessey Albert, mint az utolsó n a g y g y ű l é s e n megválasztott lev. tag, széket foglal ezen értekezéssel : „A k a p a s z k o d ó hajózásról vagy a lánczon és kötélen vontatásról" (Touage, Towing, Tauschiffahrt). R a j z - zal egy táblán. K i v o n a t a itt k ö v e t k e z i k :
A kapaszkodó hajózás ú g y történik, hogy a forgalomba v e t t vonal egész hosszán lefektetett lánczot v a g y huzalkötelet fogódzóul hasz- n á l j u k oly f o r m á n , hogy a n n a k egyik végét a h a j ó n forgó d o b o k , illetőleg h e n g e r e k r e és k e r e k e k r e v é v é n , f ö l t e k e r j ü k s igy t e s z ü n k egy vagy több h a j ó t mozgásba a láncz v a g y kötél e g y i k végétől a m á s i k i g és vissza.
Ezen hajózási rendszert először D e S a x f r a n c z i a t á b o r n a g y v e t t e kisérlet alá i 732-ben. H o g y ezen r e n d s z e r a g y a k o r l a t i i g é n y e k n e k meg- feleljen, szükséges volt, hogy a mozgató erő s a k a p a s z k o d ó s z e r k e z e t minél folytonosb m u n k á r a képesittessék. Számosan s főleg franczia tudó- sok vettek részt a versenyben, m e l y n e k a gőzerő alkalmazása s a mü- i p a r n a k elég hosszú, tartós és olcsó láncz és huzalkötél készítésére k é p e - sítése által s i k e r ü l t azt mai g y a k o r l a t i é r t é k é r e emelni.
Ezen rendszer 1846-ban indult n a g y o b b fejlődésnek. Ma külön válva, két i r á n y b a n műveltetik. Az egyiknél fogódzóul a lánezot, a má- siknál a huzalkötelet vették s a fogódzóba k a p a s z k o d á s t m a j d f ü g g é l y e s , m a j d fekmentes tengely körül forgó k é s z ü l é k e k k e l eszközlik, — ú g y is, h o g y e készülék egészen a hajón belül, s úgy is, h o g y e n n e k egy r é s z e a h a j ó oldalán kivül van.
Az ily h a j ó z á s első berendezése, a láncz és illetőleg huzalkötél be- szerzésének költségei miatt, n a g y o b b tőkebefektetést k i v á n , mint e g y é b h a j ó z á s i m ó d ; de az á l t a l , h o g y a h a j ó n a k a már egyszer legyőzött ellen- állást nem kell újból legyőznie, hogy az elért ponton megállhasson, m i n t ez kivált folyó vizben a k e r e k e s és csavaros gőzösöknél sok erőt föl- emészt, — a k a p a s z k o d ó h a j ó k igen kevés tüzelő anyaggal, a r á n y l a g oly előnyös tehervontatási képességet f e j t e n e k ki, mely által a n a g y o b b berendezési költségek nemcsak igazolvák, de igen j ö v e d e l m e z ő k k é is
14
v á l n a k ; — e g y s z e r s m i n d a hajózás rendessége s közbiztonsági követel*
m é n y e i n e k is k e l l ő k é p megfelelvén.
Mint székfoglaló bírálat nélkül nyomatandó ki.
20. (2.) Dr. Wartha Vincze polyteehnieumi tanár, mint v e n d é g tart előadást, a) „A c z u k o r t a r t a l o m m e g h a t á r o z á s a a borban o p t i k a i u t o n ; "
és b) „ A h y d r a u l i meszek elegyítéséről."
I. A czuJcor optikai módon való meghatározására v o n a t k o z ó kísér- leteimből kitűnik, hogy még a l e g j o b b szerkezetű polariméterek segít- ségével sem sikerül a borban foglalt czukor t a r t a l m á t quantitative meg- határozni, hogy azonban e k é s z ü l é k e k a c z u k o r n e m e k qualitativ tulaj- donságainak m e g h a t á r o z á s á r a haszonnal a l k a l m a z h a t ó k . E r r e vonatkozó kísérleteimet egy Wild-féle polaristrobometer segítségével k i v i t t e m , a n á d c z u k o r circumpolár szóróképességét (Dispersion) is egyidejűleg meg- határozván, mire a natrium, t h a l l i u m és lithium homogén szinti speetral- vonalait, v a l a m i n t a strontium és b a r i u m s p e c t r u m á n a k megfelelő vonal- csoportozatot használtam.
Pohl bécsi v e g y t a n á r által a czukortartalom m e g h a t á r o z á s á r a a j á n - lott képletet, lehet a mustban foglalt czukortartalom k i s z á m í t á s á r a , de n e m a borban v a g y aszúban előforduló c z u k o r n e m e k m e g h a t á r o z á s á r a használni ; így р. o. egy 1862-diki diószeghi aszú-borban, mely — 7 °-al f o r g a t t a a polárizatio s í k j á t és ca. 1 0 % e x t r a c t o t tartalmazott, ehemiai módon csak ö — 6 % czukrot t a l á l t a m , mig P o h l képletéből, a temperatu- r á t és a b o r f a j s u l y á t t e k i n t e t b e véve, 16%-nél több kiszámítható. E p oly téves azon nézet is, miszerint a bor n á d c z u k r o t t a r t a l m a z azon eset- ben, hogy ha j o b b r a (-f-) f o r d í t j a a polár. s í k j á t , mert u g y a n ez i r á n y ú forgási képességgel a d e x t r i n és a keményítő bői készült c z u k o r is bir, m i g ellenben a borban k e v e r t nádczukor, az élesztő befolyása által — invertczukorrá, azaz : a d e x t r o s e és levulose b a l r a forgó k e v e r é k k é ala- k i t t a t i k át, m e l y k e v e r é k a szőllőmustban f o g l a l t c z u k o r n e m e k k e l töké- letesen identikus.
Igen bizonytalanok az átmeneti szinre (teinte passage) vonatkozó a d a t o k is. A z ezen színnek megfelelő optikai forgási-képesség közönsé- gesen a n a t r i u m , äZäZ " et F r a u e n h o f e r - f é l e D - v o n a l n a k megfelelő érték- k e l identifikáltatik, á m b á r az idevonatkozó számbeli é r t é k e k tetemesen eltérnek egymástól, és tökéletesen a kísérletre használt f e h é r világosság forrása nemétől függ. Mint a z t F a r a d a y k i m u t a t t a , csak a g y e r t y a l á n g - n a k megfelelő átmeneti szín k ö z e l e d i k a D - v o n a l értékéhez ; a napvilá- gosság és g á z v i l á g közti különbséget 16'35°/»-tes n á d c z u k o r - o l d a t r a nézve m e g h a t á r o z v á n , azt 1,8 °-nak találtam. A különféle f e h é r lángok által előidézett hibát azonban a spectroscop alkalmazása által k ö n n y e n k i k e r ü l h e t n i , mely esetben a z absorptió-csík f e k v é s e k ö n n y e n határoz- h a t ó meg.
I I . A hydrauli meszek elegyítéséibe vonatkozó kísérleteimhez a lábat- lani meszet f ő k é p azért h a s z n á l t a m , m e r t feltűnő m a g a s , k . b. 3 0 % - r e r u g ó k o v a s a v t a r t a l m á n á l f o g v a igen a l k a l m a t o s n a k m u t a t k o z o t t az érin-
15
tett kísérletek kivitelére. N e m várt eredményt adott e czement annyi- b a n , b o g y mig oly mészfajból, mely m á r m a g a is kisebb (ca. 2 % ) meny- nyiségü kovasavat, v a s a t és timföldet is tartalmazott — nem bírt 1 0 — 12°/'»; m á s sokkal hevesebb és tisztább mészből egészen 30 °/0-ig is k i b i r t . A legezélszerübb m e n n y i s é g 15%-nek mutatkozott. Igen v a l ó s z í n ű , h o g y az előbbi mész túlhevítve lévén — benne oly vasoxid-mész v e g y ü l e t e k k e l e t k e z t e k , melyek vizzel érintkezvén felbomlottak s í g y a h y d r a u l i mész s z a k a d á s á r a és t é r f o g a t változtatására adtak a l k a l m a t . E körül- mény a gyakorlati m é r n ö k figyelmébe nem eléggé a j á n l h a t ó .
A szabályok értelmében, bírálatra adandók.
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
É R T E S Í T Ő J E .
Negyedik akadémiai ülés.
Az I. osztály (nyelv- és széptudományi) második ülése.
1872. január 22-én.
S z é k á c s J ó z s e f 1.1. m a j d P u l s z k y F e r e n c z t . t. osztály elnök elnöklete alatt.
22. (10). Greguss Ágost r. t. felolvassa : „ A d a l é k a vers elméleté- h e z " czimü értekezését. K i v o n a t a ez :
A verselés a költészetnek mestersége, mint a színezés a k é p í r á s é ; s a v e r s némileg p á r h u z a m b a is tehető a színnel : a költő beszélhet pró- z á b a n is, de voltaképeni nyelve mégis a vers, halló é r z é k ü n k e t a verses öszhanggal gyönyörködteti legédesebben ; olykor a festész«s csak r a j - zol, de voltaképi eleme neki is a szin, s a színes öszhang az, a mivel né- zője szemét megigézi.
A s z é p t a n n a k semmi köze a technikához, de igen is van köze mindahhoz, a mit a t e c h n i k a szépet szül, s a v e r s n e k , mint merő v e r s n e k is, szépsége m á r az aesthetikus ítélete alá tartozik.
Mi a versnek s z é p s é g e ? az a kérdés, m e l y r e felelni ó h a j t a n é k , m e l y r e azonban, u g y hiszem, csak a k k o r felelhetek, ha m e g m u t a t h a t o m a v e r s n e k törvényét, mert minden j e l e n s é g n e k t ö r v é n y é b e n g y ö k e r e z i k egyszersmind szépsége.
H o g y a t ö r v é n y t megtaláljuk, a jelenségeket kell tüzetesen vizs- g á l n u n k . F ö l a d a t o m volna e szerint mindenekelőtt b e j á r n o m az egész verstan birodalmát s taglalnom e g y e n k i n t a költői z e n é n e k különböző k o r o k b a n s különböző nemzeteknél ezerféle változatait ; de nem a k a r o k a verses költészet mérhetetlen v a d o n a i b a n és t ü n d é r k e r t j e i b e n k a l a n - dozni, nem szándékozom végtelen flóráját meghatározgatni, b o t a n i k á j á t megírni, csak physiologiai alapvonalait vázolni, az emberi szellem e ter- mékének, virágának m i n t e g y mikrologiáját szeretném adni, előmutatva a szinte láthatatlan a p r ó sejtecskéket, melyekből a vers, h o g y úgy mond- j a m , összenő, m e l y e k n e k sokszerü ismétlődései, más m e g más kapcsoló- dásai a l k o t j á k aztán a versirodalom bámulatos g a z d a g növényzetét. A z egyszerű elemeket ó h a j t a n á m láttatni, m e l y e k b e n a k é s ő b b i bonyolult szerkezetek eredetére s m a g y a r á z a t á r a találunk, m e r t az első verset is ugyanaz jellemzi, a mi Grimm J a k a b szavai szerint az első n y e l v e t : kunstlose Einfachheit sinnlicher E n t f a l t u n g .
MAGY. T U D . AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1 8 7 2 . 2. SZ, 2
18
M i n d e n n e k kezdete kicsiny ; a l e g n a g y o b b is kicsinyből v a g y leg- alább k i c s i n y e n k i n t származik. A rengeteg világtenger együvé szivárgó cseppekből k e l e t k e z i k ; r o p p a n t b i r o d a l m a k n a k elszigetelt családok az utolsó k ú t f e j e i ; az emberi test szervezetét milliónyi p a r á n y o k é l t e t i k ; a n é p e k hőskölteményei szétszórt x-egék g y ü l e d é k e i ; az elégia egy f á j d a l - m a s sóhaj, a d i t h y r a m b egy fölpezsgő k u r j a n t á s paraphrasisa.
S valamint az eredet mindenben kicsiny, ú g y a törvény, a legbo- nyolultabb jelenségben is, m i n d e n k o r egyszerű. A mindenségnek ösz- h a n g j á t épen az idézi elő, h o g y a világ legkülönféle lényei e g y m á s kö- zött legváltozatosabb vonatkozásaik azonos t ö r v é n y e k u r a l m a alatt je- lentkeznek, a mely t ö r v é n y e k , ha r á j o k a k a d t u n k s ki t u d j u k fejezni, nem egyebek igen egyszerű, szinte naiv igazságoknál. Az egyszerű sza- bály, szemben és együtt a sokszerü példával, az egység a sokféleséggel : ime már ez m a g a az öszhang f o g a l m á n a k képlete. Ily egyszerű, naiv igazságok — h o g y csak n é h á n y a t említsek — az anyagi, szellemi von- zódás és lökődés párhuzamossága, a t é n y e z ő k sarkalatossága, örökös kettőssége s ellenzete, a végletek ütközése s kiegyenledése, a végte- lenség mind a növekvés, m i n d a fogyás i r á n y á b a n , minélfogva se leg- nagyobbat, se legkisebbet nem gondolhatni, a szakadatlan e g y m á s mellett a térben, a szakadatlan egymás után az időben, az egyes tü- n e m é n y e k n e k térben, időben folytonos levése és múlása, k e z d e t e és vége. «
A v e r s e k világa külön egész világ, m e l y n e k saját k ö r e van, de alapszabálya szintén a legfőbb, egyszerű ( ö r v é n y e k között keresendő : és pedig a kettősség, ha ú g y tetszik, sarkalatosság törvényében, a mint az a széptani öszhangnak m é r t a n i l a g legszigorúbb idomában, a symme- triában v a g y p á r o s s á g b a n érvényesül.
U g y a n a z a törvény, mely az építészetben hason szigorral mutat- kozik ; v a l a m i n t az épület homlokzata egy középső vonal által egyenlő két részre o s z l i k , ú g y v á l i k a vers is, közepéből, egyenletesen k é t felé.
Amott idomok, itt szóhangok sora áll szemben egymással, egyensúlyozza egymást, m i n t a mérleg k é t serpenyője. S ez az egyensúly épen az ösz- hang, m a g a az egyensulyozódás pedig a r h y t h m u s .
E p á r o s s á g törvénye szerint a versegységet k é t fél k é p e z i : mint- egy j o b b m e g bal, h a n g m e g viszhang, tét m e g ellentét, k é r d é s meg vá- lasz, strophe meg antistrophe.
Minthogy pedig a versegységet képező k é t félnek egyensulyozód- ni kell, ez a két fél egyensulyozódása p e d i g épen a r h y t h m u s : világos, hogy a v e r s e g y s é g a rhythmusból támad, s ez az a fogalom, melylyel mindenekelőtt meg kell i s m e r k e d n ü n k .
Mi tehát a r h y t h m u s ? H a erre az egyensúly a l a p j á n azt feleljük, hogy v a l a m e l y m o n d a t n a k olyan lebegése, melyben e g y m á s t kiegészítő két rész elkülönödése és összekapcsolódása érezhető, v a g y i s hogy azt bizonyos hangsor a l k o t j a , mely m a g a fél sorok párjaiból alakul : ezzel, igenis, r á o l v a s t u k a párosság törvényét a rhythmusra, sőt ezt meg is ha- tároztuk, d e élő valóságában föl nem m u t a t t u k , meg nem m a g y a r á z t u k .
H o g y m e g m a g y a r á z z u k , legelőbb a vera alkotó elemeit kell fokozatosan e g y e n k i n t megismertetnünk. Az építészetben az a l k o t ó idomok szülik a díszítő idomokat : t á n a versre n é z v e is a struetiv elemekben f e d e z z ü k föl a deeorativ e l e m e k csiráját.
Miből áll tebát a vers ? mi a v e r s tartalma ? E g y vagy t ö b b mon- dás. Mi a mondás ? Gondolat k i f e j e z é s e szó által. Áll tehát a m o n d á s egy v a g y több szóból. S miből áll a szó ? E g y v a g y több tagból. Miből áll a t a g ? E g y v a g y t ö b b hangból.
E szerint az a hangsor, melyről a z t m o n d j u k , h o g y a versegységet a r h y t h m u s t alkotja, m a g a alakul hangokból, tagokból, szókból, m o n d á - sokból, illetőleg e z e k n e k csoportjából, még pedig — a párosság törvé- nyénél f o g v a — pár hangokból, p á r tagokból, p á r szókból, pár m o n d á - sokból, úgy, hogy e g y i k mondás, e g y i k szó, egyik t a g , egyik hang, ille- tőleg e g y i k csoport k é p e z i a versnek e g y i k felét, a m á s i k a másikat.
A szó a gondolat j e l e ; csak ú g y ér valamit, h a j e l e n t valamit ; a jelentés tehát, a k i f e j e z e n d ő gondolat az első, a mi szerint a szók a m o n -
d á s b a n h e l y e z k e d n e k és m ó d o s u l n a k ; s midőn a mondások c s o p o r t j a u g y v á l i k ketté, hogy mindenik fele azon egy gondolatot fejezi ki, a k á r ismétlőleg, a k á r ellentétesen, midőn t e h á t p á r j á v a l értelmezi a gondola- tot, m á r e fogalmi párosságban m e g v a n a verses r h y t h m u s , az a r h y t h - mus, m e l y e t A r a n y J á n o s a gondolat r h y t h m u s á n a k nevez, s melyet a t u d o m á n y először az ős héber költészetben fedezett föl, de a mely álta- lában m i n d e n ősnép, különösen pedig a nyelvre h o z z á n k rokonabb né-
pek költészetét is jellemzi.
A m a g y a r k ö z ö n s é g e t először tüzetesen H u n f a l v y P á l figyelmez- tette az a l t á j i n y e l v e k b e n maiglan élő i l y e n bokor k i f e j e z é s e k r e ; a K a l e - vala m a g y a r fordítója pedig, Barna F e r d i n á n d , a finn költészetről érte- kezvén tekintettel a m a g y a r ős költészetre, azokat a m a g y a r irodalom régi m a r a d v á n y a i b a n is m e g m u t a t t a , t ö b b e k közt Szt. K a t a l i n verses le- g e n d á j á b a n , Kinizsi P á l n é imádságos könyvében, Bornemisza P é t e r Ör- dögi kisérteteiben, és a rímet és szigorú mértéket e g y a r á n t nélkülöző legrégibb székely b a l l a d á k b a n . S ezek a páros m o n d á s o k g y a k r a n c s a k mint egyszerű ismétlések jelennek meg, ez ősi a l a k b a n , mint a m e r ő symmetria képviselői, a n n á l leplezetlenebbül t a n ú s k o d v a a párosság tör- vényéről.
A legelső versek, m i n d e n költészetben, bizonyára csak p á r h u z a m o s mondások, melyek azon egy gondolat megkétszerezése által a k i e j t e t t h a n g t ö m e g e t mintegy kétszer m e g h i n t á z z á k s így szülik a vers kezdet- leges r h y t h m u s á t , melyet c s a k később k ö v e t a mondás értelme nélkül is összevágó hangraennyiség és h a n g m i n ő s é g rythmusa.
A verset merő hangmennyiségül t e k i n t v e , még i n k á b b hasonlíthat- j u k a hintázathoz : nekilódul, meg visszalódul. Ez a k é t tempo a v e r s - egységnek k é t fele, két fő üteme ; s v a l a m i n t a folytatott hintázás e k é t tempónak folytatott kétszerezése úgy kétszereződik a v e r s is, a mint gyarapszik. Legeleinte m i n t h a egy tag felelne egy t a g n a k : van két t a g ; lesz kétszer k e t t ő , s e k k o r k é t tag felel k e t t ő n e k (már ü t e m ütemnek)
1*
20
v a n n é g y tag ; lesz megint k é t annyi, s n é g y t a g felel n é g y n e k : van nyolcz t a g ; ez m e g k e t t ő z ő d v é n , nyolcz t a g felel nyolcznak ; h a m é g ezt is m e g k é t s z e r e z z ü k , h a r m i n c z k é t t a g u versegység áll előttünk, a minta- versszak, mely természetszerűen k é t sorra oszlik, tizenhat-tizenhat tag- gal, m e l y e t a z o n b a n rendszerint n é g y felé, azaz négy s o r r a osztanak, nyolcz-nyolcz taggal, m i n d e n i k sor ujolag k é t fél sorra s z a k a d v a négy- n é g y taggal.
E g y - e g y hangsor k é t fele tehát úgy létesíti a párosságot, s a páros- s á g b a n a r h y t h m u s t , hogy a második fél ismétli az elsőt. A gondolat r h y t h m u s a is, láttuk, úgy t á m a d , hogy azon gondolat kétszeresen jelenik m e g . I g y a párosság, s következőleg a r h y t h m u s lényegét az ismétlésben kell h e l y e z n ü n k , az e g y s é g n e k egyenlő k é t fele épen az á l t a l keletkez- vén, h o g y az első fél a m á s o d i k b a n ismétlődik.
A verses r h y t h m u s n a k ez a pillanatnyi szünete, n y u g p o n t j a , vers- tani n e v é n caesura, sormetszet, mely a h a n g s o r közepét jelöli, csak úgy felelhet meg hivatásának, h a egyszersmind némi értelmi nyugpontul
szolgál ; azért soha szót keresztül nem v á g h a t , hanem ott, h o v a esik, a s z ó n a k be kell fejezve lenni.
A sormetszet m i n d e n k o r szó végére esvén, n y u g p o n t o t képezvén, egyszersmind pedig a n n a k a középvonalnak szerepét viselvén, mely a v e r s e g y s é g e t k é t felére v á l a s z t j a : megtörténik, mint f e l j e b b m á r emlí- tettük, h o g y az egyensúlyos h a n g s o r n a k í g y elválasztott k é t felét külön- külön sorokul t e k i n t i k , k i v á l t midőn a k é t fél sor szembeszökőbben kü- lönválik egymástól az által, h o g y a h a t á r h a n g o k , azaz m i n d e n i k fél sor- n a k v a g y első v a g y utolsó t a g j a i minőségi egyezésök, találkozásuk, ösz- szecsengésök erejével m é g i n k á b b k i e m e l k e d n e k . A h a n g o k n a k ez a
minőségi ismétlése, a m é r t é k n e k , mint a v e r s m e n n y i s é g é n e k határjele, világosabb kiemelője, n é h a — például az a r a b m a k a m é b a n , a német knütelversben — pótlója és helyettese : a n'm. D e n e m c s a k ez ; hanem egyszersmind a r h y t h m u s n a k aligha kevésbé általános és hathatós té- nyezője, mint a k á r a gondolat, a k á r a hangmennyiség párossága. M a g a közös európai neve is a r h y t h m u s b ó l s z á r m a z i k . A k ö z é p k o r b a n carmen r h y t h m i c u m o n a rímes verseket értették, s a m a g y a r n é p azokat m á i g r i g m u s o k n a k mondja.
K a p c s o l a t b a n a h a n g m e n n y i s é g g e l , a rímnek f ő k é p e n határjelölő f e l a d a t a van, s eme czéljánál fogva rendszerint a k é t f é l sornak v a g y elején v a g y végén, t e h á t a soralkotó s z ó k n a k is v a g y elején vagy végén jelenik meg : előrím, v é g r í m . Az előrímek a szók elején, a végrímek v é -
g ö k b e n foglalván helyet, a m a z o k a fél sorok határát élűiről, ezek hátul- ról jelölik, azaz amazok a fél sorok első, ezek utolsó szavaiban f o r d u l n a k elő ; de v a l a m i n t az épületet, szobrot, f e s t m é n y t átszegő egyetlen fő vonal mellett több másod-, h a r m a d - , n e g y e d r e n d ű vonal is szerepel, erősítve az u r a l k o d ó vonal h a t á s á t : úgy s o r a k o z h a t n a k a fő r í m e k mellé, m e l y e k a fő h a t á r o k a t jelölik, mellék rimek, a mellék h a t á r o k a t jelölve s a fő r i m e k hatását emelve : az ú g y n e v e z e t t középrímek. S u g y a n é f ö l a d a t t a l s o r a k o z h a t n a k a fő hangsúlyokhoz m e l l é k h a n g s ú l y o k , valamint a caesu-
rához is, mely a h a n g s o r t k é t fő részre, fő ütemre osztja, mellékcaesu- r á k , a főrészeket osztván ismét k i s e b b részekre, mellék ütemekre.
E s minél kisebb r é s z e k r e oszlik szemünk előtt a vers, annál k ö z e - lebb é r j ü k , annál j o b b a n l á t j u k a sejteket, m e l y e k b ő l terem s m e l y e k m á r e g y e n k i n t , jóllehet c s a k kezdetleges szálacskáiban, feltüntetik al- kotó elemeit, a h a n g s o r k é t felét s a k é t fél egyezését, azaz ismétlődését a g o n d o l a t b a n , a mennyiségben, a minőségben. Igy h i r d e t i már a vers csi- r á j a is a párosság t ö r v é n y é t .
Hol keressük a v e r s eredetét ? Kétségtelenül ott, hol minden cse- lekvéseink és állapotaink eredete k e r e s e n d ő : a r é g i e k n é l , a nép közt, a g y e r m e k v i l á g b a n .
Mindenek előtt k e l l e n e hát k e r e s n ü n k az e m b e r i s é g ő s k o r á b a n . D e ha az őskort méltán t e k i n t i k az emberiség g y e r m e k k o r á n a k , hasonló- képen t e k i n t h e t j ü k m i n d e n egyes e m b e r gyermekségét a z ő külön e g y é - ni ő s k o r á n a k . A g y e r m e k k o r n a k szintúgy, mint az ő s k o r n a k , m e g v a n a maga történelmi, meg történelmet előző időszaka, ez u t ó b b i csupa hit- regéből álló, megnépesítve anyai, atyai, d a j kai, mindenféle állati és e g y é b istenekkel, teli roppant csodadolgokkal. E z őskorban m á r megszületik a vers, kezdetleges a l a k j á b a n , s csak v a l a m e l y g y e r m e k t a n y á n kell meg- j e l e n n ü n k , hogy a legkönnyebben e j t h e t ő szótagoknak r h y t h m i k u s ismét- lésében a verses hangzat alap-elemeivel találkozzunk. A g y e r m e k n y e l v szótára szinte kizárólag ilyen ikerszókból áll : mama, p a p a , tata, d a d a , baba, bibi, k u k u , cziczi, csecse, csucsu, pipi, tutu, nene, nini, te(n)te, susu, zsizsi, stb., m e l y e k n e k k é t fele teljesen azonos levén, m i n d a mértéket, mint a rímet, és pedig ú g y az elő-, mint a végrímet a legszabatosabban feltünteti.
A n a g y o b b g y e r m e k e k is a r h y t h m u s n a k ezt az ösztönét követik, midőn a r e n d e s beszédet t a g o n k i n t ismétlődő alliteratiókkal és assonan- t i á k k a l t o l d o g a t j á k , az ú g y n e v e z e t t m a d á r n y e l v b e n .
A g y e r m e k j á t é k o k k a l kapcsolatos m o n d ó k á k szintén elénk t á r j á k , m é g pedig a legdúsabb változatokban, a versesr hythmus különböző ido- mait, helylyel-közzel még a gondolat r h y t h m u s á t is.
A nép világnézetét, életbölcseségét, erkölcstanát eredetileg a k ö z - mondás foglalja magában ; minthogy p e d i g a tartalom m i n d j á r t alakos- tul keletkezik, s a vers ennélfogva szintúgy megelőzi fejlődésében a prózát, m i k é n t a költészet a tudományt : a közmondások k ö z t is azokat kell a legrégiebbeknek t a r t a n u n k , m e l y e k b e n a r h y t h m u s elemeivel v a g y l e g a l á b b nyomaival, különösen alliteratiókkal t a l á l k o z u n k . S u g y a n e z t m o n d h a t n i a t a l á n y o k r ó l és ráolvasásokról.
A mesék eredetileg s z i n t é n versekbe f ű z v e jelennek meg, a mely h a g y o m á n y o k pedig már p r ó z á r a bomlottak is, m e g t a r t j á k — ha többet nem — l e g a l á b b a gondolati r h y t h m u s változatait.
Ezen k í v ü l a népmese a r h y t h m u s e g y é b nemeit is f e l m u t a t j a : a m é r t é k e t és rímet, önállóan is, a gondolati r h y t h m u s h a t á s á t ó l függetle- nül, s a különben prózai elbeszélés f o l y a m á t közben-közben verses so- r o k t a r k á z z á k , g y a k r a n sűrűen, huzamosan, szabatos tisztasággal, mint-
