LÁGY AS Pl RÁTÁK

É R T E K E Z É S E K

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .

KIADJA A MAGVAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.

AZ 1. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL

SZERKESZTI

G Y U L A I P Á L

' OSZTÁLYTITKÁR.

V I I I . K Ö T E T . v n . S Z Á M . 1 8 7 9 .

A Z U G Y N E V E Z E T T

LÁGY AS P l RÁTÁK

P H O N E T I C U S É R T É K É R Ő L

A Z Ő - I N P B K N .

D

- MAYR A U R É L T Ó L .

—<! Ára 60 ,kr. !>—

B U D A P E S T , 1 8 8 0 .

A M. T U D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó H I V A T A L A . (Az A k a d é m i a é p ü l e t é b e n . )

E R T E K E Z ß S E K

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö K É B Ő L . Első kötet. 1867—1869.

I. S o l o n adótörvényéről. T é l f y I v á n t ó l . 1867. 14 1. Ára 10 kr. — II.

Adalékok a z attikai törvkönyvhöz. T é l f y I v á n t ó l . 1868. 16 1. 10 k r . — III. A legújabb m a g y a r 8zentirásról. T á r k á n y i J. B é l á t ó l . 1868. 30 1. 20 kr. — IV. A N i b e l u n g - é n e k keletkezéséről és g y a n í t h a t ó szerzőjéről. S z á s z K á r o 1 y - t ó l . 1868. 20 1. 10 k r . — V. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekinte- t é b ő l Akadémiánk feladása T o l d y F e r e n c i t ő l . 1868. 15 1. 10 ar. — VI. A

keleti török nyelvről. V á m b é r y Á r m i n t ó l . 1868. 18 1. 10 kr — VII. Geleji K a t o n a István főleg mint nyelvész. I m r e S á n d o r t ó l . 1869. 98 1. 30 kr. — VIII.

A m a g y a r e g y h á z a k szertartásos énekei a XVI. és X V I I . században. B a r t a 1 u s I s t v á n t ó 1. Hangjegyekkel. 1869. 184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb m a g y a r irodalom t ö r t é n e t é h e z . (1. Sztárai Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai 1550:—

59.—2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből. — 3. Baldi Magyar-Olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró m i n t író. — 5 Szenczi Molnár Albert 1574—1633). T o l d y F e r e n c i t ő l . 1869. 176 1. — X. A m a g y a r bővített mondat.

B r a s s a i S á m u e l t ő l . 1870. 46 1. 20 kr. — XI. Jelentés a felső-austriai kolos- toroknak Magyarországot illető kéziratai- és n y o m t a t v á n y a i r ó l . B a r t a l u s I s t - v á n t ó l . 1870. 43 1. 20 kr.

Második kötet. 1869—1872.

I. A Konstantinápolyból legújabban érkezett néi?y Corvin-codexről. M á t r a y G á b o r 1. t a g t ó l . 1870. 16 1. 10 kr. — (I. A tragikai felfogásról. Székfoglaló.

S z á s z K á r o 1 y r. tagtól. 1870. 32 1. 20 kr. — III. Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. J o a n n o v i c ' s Gy. 1. tagtól 1870. 431. 20 kr. — IV. Adalékok a magyar rokonértelmü szók értelmezéséhez, F i n a l y H e n r i k 1. tagtól. 1870. 47 1. 20 kr.

— V. Solomos Dénes költeményei és a liétsziget, g ö r ö g n é p n y e l v . T é l f y I v á n lev. tagtól. 1870. 23 1. 20 kr. — VI. Q. Horatius satirái ( E t h i k a i tanulmány). Szék - foglaló. Z i c h y A n t a l 1. tagtól. 1871. 33 1. 20 kr. — VII. Ujabb adalékok a régibb m a g y a r irodalom történetéhez (I. Magyar Pál XIII. századbeli kanonista.

II. Margit kir. herczegnó, mint ethikai író. III. Baldi Bernardin magyar-olasz szó tárkája 1582-ből. Második közlés IV. E g y X V I . s z á z a d b e l i növénytani névtár X V I I . . és XVIII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon B e s e n y e i előtt) T o l d y F e r e n c i r. tagtól. 1871. 124 1. Ára 4C kr. —' VIII. A sémi m a g á n - hangzókról és m e g j e l ö l é s ö k módjairól. Gr. K u u n. G é z a lev. tagtól. 1872. 59 1.

20 kr. — IX. Magyar szófejtegetések. S z i l á d y Á r o n 1. t a g t ó l . 1872. 16 1. l o kr.

— X . A latin n y e l v és dialektusai. Székfoglaló. S z é n á s s y S á n d o r 1. t a g t ó l . 1872. 114 1. 30 kr. — XI. A defterekről. S z r l á d y Á r o n lev. tagtól. 1872. 23 1.

20 kr. — XII. Emlékbeszéd Árvay Gergely felett. S z v o r é n y i J ó z s e f lev. t a g t ó l . 1872. 13 1. 10 kr.

Harmadik kötet. 1872—1873.

I. Commentator commentatus. Tarlózatok Horatius satir.íinak magvarázói után. B r a s s a i S á m u e l r. t a g t ó l . 1872. 109 1. 40 kr. — I i * Apáczai Cséri János Barczai Á k o s fejedelemhez benyújtott terve a m a g y a r hazátlan felállítandó első tudományos e g y e t e m ügyében S z t f b ó K á r o l y r. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr.

— III. Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. S z a b ó I m r é t , tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — IV. Az első m a g y a r társadalmi regény. Székfoglaló V a d n a i IC áEja-Py-h—tágfSi.

1873 64 1. 20 kr. — V. Emlékbeszéd" Engel József fsJLati—4P-Íir"S 1 y H e n r i k 1.

t a g t ó l . 1 8 7 3 . 1 6 1. 10 k r ^ ^ ^ I ^ - A - S i H ^ l d r t l ^ ^ t f ő T T T e k i n t e t t e l a magyar őskölté- szetre. JLa-X-a-a-FrrTM í n á n d 1. tagtól 187.3. 135 1. 40 kr. — VII. Emlékbeszéd

Lgost. k ü l s ő 1. t a g felett. R i e d ! S z e n d e 1. t a g t ó l . 1873. 16 1. 10 kr-

— VIII. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. G o l d z i h e r I g n á c z t ó 187,3 64 1. 30 kr. — IX Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. R i e d l S z e n d e 1. tagtól 1873. 12. 1. 10 kr. — X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. K u u n G é z a 1. t a g t ó l . 1873. 52 1. 20 kr. — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának.

R i e d l S z e n d e . 1. tagtól 51 1. 20 kr.

AZ U G Y N E V E Z E T T

LÁGY ASPIltATÁK

P I I ( ) N E T I C ü S É R T É K É R Ö L

A Z Ó - I N D B E N .

MAYR A U R É L T Ó L .

B U D A P E S T , 1 8 7 0 .

A M. T . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . Az Akadémia épületében.

Budapest, 1879. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája-

Az ügynevezett lágy aspiraták plioneticus értékéről az ó-iiidbcu.

(Olvastatott, a M. T. Akadémia 1877. máj. 13-án tartott ülésén.)

BEVEZETÉS.

A mássalhangzók o s z t á l y o z á s á r ó l .

A jelen értekezésben előforduló szanszkrit mássalhangzó osztályokról a következőkben néhány megjegyzést teszek. Czél- jok ez osztályok természetéről itt pár adatot közölni. Felette bajos egy nyelv betűinek közelebbi természetéhez hozzászólni, melynek de csak utódjait is, t. i. a jelenlegi hindu nyelveket sem lehetünk oly szerencsések magunk hallani. A jelen kiejtés- ről közlőitekből kell tehát megkísértenünk annak megállapí- tását, mint ejtettek hajdan.

A mássalhangzók (tulajdonképen zajok, gerüuschlaute) systemái között leghelyesebbnek tartom a geneticust, mely a kiejtési táj szerint osztályozza azokat. Határozottan keresztül- vitte ezt Sievers a Grundzüge der Lautphysiologie zur Ein- führung in das Studium der Lautlehre der indogermanischen

Sprachen (Leipzig, 1876.) czimíí munkájában. E szerint meg- különböztetünk ') labiales-1 és linguo-palatales-1, melyek közt az elsők labio-labiales (p

) és labio-dentales-ve (p-) oszlanak;

') Az átnézeti táblát 1. Sieversnél a 74. oldalon. A leghátsóbb gut- turales-töl a dorsales-ig egy continualis hangsor létezik (I.) ; itt meg- szakítást szenved s következnek a cerebrales és alveolares (II.) ; (Brücke c-, t') — innét ismét csak ugrás folytán jutunk a (p-, ésjp'-liez) labiales- hez (III.). Lehetséges, h o g y az interdentales (l*) közvetítenek az I. és II. közt, h a s o n l ó k é p a II. és III. közt, a mennyiben kiejtésüknél a felső ajak is igénybe vétetik. Sievers, 62. (v. ö. 70. az interdentales spiran- tes-ről.)

1 *í*

M. T U D . A K A D . É R T . A N Y E L V - É S 8 Z É P T U D . K Ö R É R Ő L . 1

4 MAYR A U R É L .

az Rtóbbiakuál az oral*) (Brücke t

, t

, í

sorai) illetőleg dorsal (t

,lc\k

) articulatio szolgál a felosztás alapjául, ámbár az interdentales (Brücke t

sora) tulajdouképen külön vol- nának sorozandók.

A szanszkrit grammaticusok által dantyäs-nak nevezett varga -) (osztály) kiejtése nézetem szerint interdentalis. Sie- vers e kiejtést

) eddig csak az örményben és szerbben észlelte, de az interdentalis spiransnak (p. & a görögben,

) S azaz hang- zatos spiráns a német nyelvekben) az ujabb nyelvekben gya- kori előfordultából a r r a következtet, bogy a régibb indgerman nyelvek igen is ismerték. (Sievers t. i eredeti indgerman hang- zatos spiránst nem ismer e l ; ő az aspiratából keletkezett ős német affricatát változtatja át a szó elején zárhanggá, a szó- ban pedig réshanggá.) E történeti ok szól a szanszkrit dantyäs ugyanily természete mellett, s maga Brücke is a th és e/á-nak ily értéket (s

, z

) tulajdonít.

) De e mellett szól a jelen ki-

') Helyesebben t á n apical, m i v e l a n y e l v b e g y é v e l (apex l i n g v a e k é p e z t e t n e k , í g y nevezte e c o n s o n a n s o k a t Michaelis. G. 1. K u l i n : Zeit- schrift für vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogerma- nischen Sprachen. X X I I I . 518. (Berlin, 1876.)

s) I l y osztályba az é r i n t k e z é s által k é p e z e t t b e t ű k s o r o z t a i n a k (ez esetben t, th, d, dli, n) ; az, l i o g y a szanszkrit g r a m m a t i c u s o k idejében zárral lettek ejtve, l e g a l á b b a m ű v e l t osztály által, épen n e m zárja ki azt, h o g y hajdan a v a g y k é s ő b b talán m á s k é p ejtettek. Ez é r t e k e z é s b e n a vargák 4-ik betűjével v a n d o l g u n k ; e h e l y ü t t (a kiejtésnél) a 4 első b e t ű j ö n tekintetbe.

3) Grundzüge der Lautphysologie, G9. old.

*) Deffner szerint (Curtius Studien IV, 243.) a t és d j e l e n l e g al- veolárnak ejtetik az uj g ö r ö g b e n , a l) és $ pedig interdental, (u. o. 246.)

E) Grundzüge der Physiologie und Systematik der Sprachlaute, W i e n , 1856. p. 83., 84., 85. — Brücke azon állítása (u. o. 81.), l i o g y a d a n t y ä s (t, d, n, l) u g y a n a z o n é r t é k k e l birnak, m i n t a latin és n é m e t b e n , m i v e l sincs igazolva. N é m e t o r s z á g északi részében mai nap alveolaréket ({', d1) ejtenek, a déliekben p e d i g dorsaléket (í3, cl3); legalább e z t állítja Sievers. (68. old.) Ismeretes, h o g y a d3, i l l e t ő l e g d' csak igen késő időben f e j l e t t s⁴-ből. (L. Paul u. B r a u n e : Beitrüge zur Geschichte der deutschen Sprache I. 53. v. ö. Sclierer : Zur Geschichte der deutschen Sprache, Ber- lin, 1868. 48. oldal és H e i n z e l : Geschichte der Niederfränkischen Geschäfts- sprache, Paderborn, 1874. 153. old.) Miután a n é m e t z* h o l i n d g e r m a n <-, h o l dh-rn m e g y vissza, v i l á g o s , h o g y e b e t ű ö n m a g a a dental sornak ere- deti i n t e r d e n t a l ejtése m e l l e t t teljesen b i z o n y í t .

AZ U. N. LÁGY A8PIRATÄK riIONKTICUS É R T É K É R Ő L AZ Ó-JNDBEN. 5

ejtés is, a mint azt Beames A comparative Grammar of the modern languages of India to toil Hindi, Panjabi, Sindhi, Gujarati, Marathi, Oriya, Bangali (London, 1872.) I . 233.

old. leirja: The P e r s i a n s and Indians form it (the contact) low down on the teeth, almost at their edge, thus producing the softest sound of all (the races of the family). This Indian sound, being the result of impact on the teeth, is a true den- t a l ; we Teutons

) have no dental sounds at all, and the I t a - lians have only semidentals. De a mellett, hogy az iudck nem ejtettek régi időkben dorsalist, bizonyít a palatalfejlemények (ts, dz) ritkasága.

) A mouillirozásnak pedig, mint tudjuk, ép a <

és azonfölül a k

sor vau leginkább alávetve.

)

A mürdhanyäs vagy cerebrales

) Brücke 2-ik sorával esnek össze.

) Beames szerint °) kevéssel magasabb helyen képeztetnek, mint a teuton contact (zár, illetőleg rés). Cald- well »A comparative Grammar of the Dravidian or South- Indian family of languages,« second edition, London, 1875.

25. old. ugyan elismeri, hogy a dravid és szaukszrit cerebrales lényegesen egymástól nem különbözDek,

) de ámbár bevallja

') A z angolok mai n a p a í-t ós d-t cerebral módon ejtik, csak liogy a n y e l v h e g y é n e k visszaliajlása n e m n a g y o n energicus. Sievers, 60. old.

-) P. jihvä, jihma, jyut, dyut m e l l e t t ; tehát ez esetekben is k ö v e t - kező i e l ő t t ; a dorsal d itt a k ö v e t k e z ő i-hezi assimilatio f o l y t á n fejlett.

V . ö. Sievers, 131. old.

a) Sievers 105.

4) E n e v e z e t linguales az arab guttur-dentales számára ő r z e n d ő m e g . L. Lepsius értekezését » Über die arabischen Sprachlaute und deren

Umschrift« az Abhandlungen der Berliner Akademie 1861. évi k ö t e t é b e n (97 — 152. old. f ő l e g 122. és 134. old ) s Standard Alphabet' London, 1863.

57. 74. oldal.

') í g y ejtik m a i nap a liindostan cerebralisokat Brücke észlelése szerint is. Sitzungsberichte der phil.-hist. Classe der k. Akademie der Wis- sanschaften, 1859. a X X X T . k. 224. old. a kiilön l e n y o m a t 8. oldalán. I l y kiejtés m e l l e t t tanúskodnak az olasz missionariusok is. (Ascoli Vorlesun- gen, Halle, 1872. 198. old.) M u n k á i k 1742 és (Ascoli, 172.) 1771-ben (Ascoli, 88.) jelentek m e g . É p i g y n y i l a t k o z i k J o n e s az Asiatic Iiescarches I.-beu : T h i s classis pronounced w i t h an inflection of t h e t o n g u e t o w a r d s the roof of t h e m o u t h , éj) ezt tanítják a prätiijäkhya-k.

e) Comparative Grammar. I. 233.

') Ascoli Vorlesungen 198. Caldwell első kiadásának 107. oldalát idézvén, azt m o n d j a : Die p h y s i s c h e Identität der drawidischen und

8 MAYR AURÉL.

liogy az angol t-k inkább közelednek az ind cerebraleshez, mint a dentaleshez, nevezetesen pedig lia r áll mellettük (36.

oldalon), mégis u. o. igy nyilatkozik: There is still a great gulf, I conceive, between the slightly lingualised English den- tals and the true Indian Unguals, — a gulf which many Euro- pean students of the Indian languages are never able to pass as long as they live.« Daczára ez örvénynek, mely a két ki- ejtés közt fenforogna, mégis már AVilson is utalt az angol t és d-nek cerebral kiejtésére, Bühler pedig a Madras Jour- nal of Litterature 1864. (pp. 116 —136.) irt értekezésében » On the origin of the sanskrit Unguals« azt mondja, hogy az an- golt, ha ujabb ind nyelvet taníd, tanítója folyvást arra figyel- mezteti, hogy ne ejtsen cerebralist a dentalis helyett; továbbá hogy az indek, ha angol szót transcribálnak, c7-t és t-t hasz- nálnak az átírásban. Ellenkezőleg Beanies nem mulasztja el megjegyezni azt, hogy az ind embert, ha angolul tanul, nagyon nehezen lehet elszoktatni az angol t és d indféle cerebral ki- ejtésétől.

De akár találtassanak ugyauily, akár hasonló cerebrales más indgerman nyelvekben,

) akár nem : annyi kétségtelen, bogy e cerebrales csakis a dentales (tágasb értelemben) más fajaival váltakozása kerülnek elő az indgerman nyelvekben, s igy kétféle etymologice különböző t-t e nyelvek egyike (akár az ind, akár bármely más, p. a nord) sem ismer, s hol két-, avagy többféle t előfordul a jelenlegi nyelvekben, ezeknek csakis egyike felel meg az eredeti indgerman etymologicus t

der saukritischen Dentales w i r d von Caldwell a u c h a u s s d r ü c k l i c h be- h a u p t e t .

') Sanskrit Grammar p. 3.

-) V. ö. Ascoli : Vorlesungen Uber die vergleichende Lautlehre des Sanskrit, des Griechischen und des lateinischen. H a l l e , 1872. 42. §. 4. j e g y - zet. A z a f g l i a n r a nézve itt T r u m p p Zeitschrift der deutschen morgenländi- schen Gesellschaft X X I . 26. a beludsi-re, Lassen Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes IV. 423., 425. és ugyan e szerző Kulin Beiträge III.

228-han e l ő f o r d u l ó értekezései i d é z t e i n e k . — A z európai n y e l v e k sorában Ascoli s z e r i n t talán csak a n é m e l y olasz szójárásokban t a l á l h a t ó cid (ko- rábban II h e l y e t t ) - b e n a k a d h a t n á n k cerebralisra. (42. §. 16. j e g y z e t a 201. oldalon.) I l y dialectek v o l n á n a k a sard logudoresi és a fiumorboi Corsicában.

AZ U. N. LÁGY A8PIRATÁK P1I0NKTICÜS É R T É K É R Ő L AZ Ó-INDBEN. 7

sornak, a többi pedig pboneticús fejlemény. Egészen máskép áll a dolog a dravid nyelvekben. A legkezdettlegesebb és leg- szükségesebb gyökök közül sokan csakis a kétféle t által van- nak egymástól differentiálva.

) Kérdéses csak az lehet, vájjon e cerebrales az indben önálló fejleményeknek tekintendők avagy keletkezésök idegen befolyásra lesz-e visszavezetendő ?

) Az elsőt állítja Bühler; szerinte nemzet soha nem veszi á t a másiknak hangjait; (így az angol a normanok franczia szókincsének ugyan felét, de azért az idegen hangokat nem fogadta el soha.

) Mire Beames helyesen azt feleli, hogy ez indokolás már csak azért sem áll, mivel a normanok átvették a franczia szókkal együttesen a kiejtést is.

Trumpp a Grammar of the Sindhi language-ban (Lon- don, 1872.) p. 21. a cerebrales-1 nem áriaiaknak tekinti, állí- tását azzal támogatván, hogy a szóknak, melyekben e hangok előkerülnek, háromnegyede nem áriái; az aborigines e hango- kat mind az indben, mind más európai szókban a dentales helyébe törekedtek léptetni.

Beames

) miután kimutatta, hogy a szanszkrit, prákrit s ujabb hindu nyelvek ugyanazon gyökben, hol a cerebralist tűntetik fel, ugy hogy az egyik vagy másik kiejtés prioritásá- ról a szanszkrit e szerint épen nem tehetne tanúságot; tagadja azt. hogy a präkritban, mint a nép nyelvében a cerebrales

•) Caldwell, 37. old. p. kudi ugorni, kudi i r n i ; kattu zajt csinálni, kattu k ö t n i ; kottu ásni, kottu d o b o l n i ; manei liáz, manei szék. (E példák a t a m i l b ó l v a n n a k véve.)

-) A n n a k l e h e t ő s é g e ellen, h o g y a dravid n y e l v e k vették v o l n a át a cerebralest a szanszkritból, szólana az is, h o g y az i l y kiejtésű h a n g o k épen a tamilban, m e l y az áriái b e f o l y á s n a k l e g k e v é s b é v o l t kitéve , l e g gyakoriabbak (Caldwell, 3 3 . ) ; az áriái eredetű u j a b b ind nyelvek k ö z t leginkább kedveli őket a sindhi. (Beames, 236.)

3) Ascoli (197.) igen h e l y e s e n azt j e g y z i m e g , h o g y nem a n y e l v fogadta el a celebrál kiejtést, h a n e m a benszülöttek, kik a szanszkritot el sajátították, v i t t é k be kiejtésüket a nyelvbe. U t a l a l a t i n n y e l v n e k h a s o n l ó átalakítására az azt elsajátító román népek által. Y a j j o n azonban ez át- alakulasi f o l y a m b a n épen a kelt reactióra kell-e ráismernünk, az mái- kérdéses. Y. ö. p. E b e i tanát a kt átalakulásáról a r o m á n n y e l v e k b e n a Zeitschrift X I V . kötetében, ki azt, vájjon ó-olasz, n é m e t avagy k e l t b e f o - lyásra találunk ez esetben, n e m meri eldönteni.

<) Comparative Grammar 39. §.

8 MAYIl AUK ÉL.

gyakoriabbak, mint az állítólag lágyabb irodalmi nyelvben ; utal arra, bogy dentalis előkerül némelykor oly esetben, mely- ben a szanszkrit csak cerebralt ismer; a két categoriának egy- más mellett létét ugy magyarázza, (232. old. és köv.) liogy a cerebral tájoni képzés volna az ős indgerman; ettől a délre vándorlott népek mindinkább eltértek, s az indek végre általán tiszta dentalest ejtettek, eltekintve mégis amaz esetektől, me- lyekben a t sor hangjait r előzte meg, mely a régi ejtésre con- servative h a t o t t ; midőn azután későbbi hangtörvények folytán az r elesett

) (234), misem maradt hátra, mint a magas helyen történt érintéssel képzett cerebrales. Kétségtelen, hogy az r ez utóhatása az égalj befolyása ellen némileg csodaszerünek mondható; de sajátszerű, hogy a tamil, mely a félsziget leg- délibb részében beszéltetik, több cerebralist tűntet fel, mint a telugu ott, hol a hőség csekélyebb. Ezek szerint nem fogunk megütközni abban, bogy Caldwell ama véleménye mellett, liogy a cerebrales a dravid nyelvekből lettek átvéve, megma- r a d t

) és azt vitatja, hogy dentalesből lettek, ámbár Beames (264.) sajnálkozva jegyzi meg, bogy e téves nézet nem is ere- deti, a mennyiben ugyanezt az ind panditek is vallották.

)

') Megjegyzendő, l i o g y B e a m e s az idegen n é p e k befolyását az áriái ind n y e l v e k r e , n e m tagadja á l t a l á b a n (1. m u n k á j a 128. old.), lianem csak

is a cerebralesnól, m e l y e k e í eredetieknek tekint.

") Comparative Grammar §. 8 5 . 3 . r d e n t a l e s előtt (332.) és u t á n ( 3 3 6 . ) ; a többi osztályok b e t ű i v e l i nexusát az r-nek 1. a 83. §-ban.

3) A Comparative Grammar of the Dravidiaii languages, 32. old.

F e l t é v e , liogy e b a n g ó k e l ő f o r d u l n a k más n e m dravid aborigin n y e l v b e n is — m i n t Beames (245.) a Kole f a m i l y - r e n é z v e az Z-röl állítja — m é g i s a m e l l e t t , b o g y az indbe a dravid n y e l v e k b ő l lettek átvéve, azt s z o k á s f e l h o z n i , liogy e népek lakták e g é s z I n d i á t ; b i z o n y í t é k a Brahui B a l ü d z i s t ä n hegyeiben, m i g a többiek a b e n y o m u l ó áriaiak előtt m i n d i n k á b b d é l f e l é vonultak vissza s j e l e n l e g a D e k h a n b a n laknak (1. Friedrich M ü l l e r : Heise der Fregatte Novarra, Linguistischer Theil. Wien, 1867.

74 old.) ; egyébiránt a l i g szenved kétséget, l i o g y j ó részük a g y ő z ő i n d - g e r m á n népbe bele is olvadt. A H i m a l a y a és Y i n d l i y a begyekben l a k ó k n e m számíttatnak a culturnépek k ö z é s n e m j ö t t e k az áriaiakkal oly n a g y m é r v b e n érintkezésbe.

4) Ascoli a Vorlesungen 42. §.-ában szintén azt tanítja, b o g y a ce- rebrales eredetileg csak a dravid n y e l v e k b e n fordulnak elő. A dravid aborigines, m i n t a l a k o s s á g t ö b b s é g é n e k kiejtése pedig érvényre v e r g ő - d ö t t volna mint amaz e s e t e k b e n ( c o m b i n a t i ó k b a n ) , m e l y e k a dravidül be-

AZ U. N. LÁGY ASRIRATÁK PHONETICUS É R T É K É R Ő L AZ Ó INDBEN. 9

De a cerebrales és dentales etymologicus jelentőségétől a dravid nyelvekben, eltekintve is, az elterjedettség, melynek eme nyelvek mindegyikében, a Brahuiban is örvendenek, szem- ben az indgerman nyelvekben (eltekintve az ind területén létezőktől) ismeretlenségükkel, mihez a fentebb kiemelt etymo- logicus értékkülönbség is járul, tanúskodik e bangók dravid

eredetéről s az áriái indbeni másodlagos voltukról. Mindehhez járul, liogy a dravidban a cerebralis ejtés épen nem köszön-

hető egy szomszéd r befolyásának, mint a szanszkritban.

) Miután felsoroltam e különböző véleményeket, vissza- térek Bühlernek

) ama nézetéhez, hogy a cerebrales ind téren külbefolyás nélkül fejlődtek. Elismerem azt, hogy Beamesnek igaza van. ha állítja, bogy t cl váltakozik t és cl-\e 1, a nélkül, hogy a cerebralis keletkezése r vagy s által indokoltatnék; de azért tagadhatatlan, bogy a cerebrales keletkezése amaz ese- tekben, melyekben az »s -f- deutalis« avagy »hangzatos pala- talis spiráns (gli

)-\-t« helyébe lépnek, physiologicus szem- pontból teljesen megmagyarázható. Feltéve ugyanis, hogy az s dorsalis kiejtéssel birt, akkor a cerebralisnak keletkezése az

»s -f-1 avagy általában interdentalis«-féle csoportból nem más, mint assimilatio. Az s-nek (föltéve, hogy dorsalis), illetőleg a hangzatos palatal spiransnak (gh

) képzése ugyanis a nyelv hátával történik (dorsal módon) és pedig hátul a palatum- ban

), ellenben az interdentales képzése elől a két fogsor közt foglal helyet, és pedig apical módon; e két egymás után követ- kező betű (gh

vagy s

egyrészt, íMele betű másrészt) articu- lationalis különbségének kiegyenlítésekép a cerebralis volna tekintendő, s igy az egész tünemény nem volna más, mint

szélűknek szokatlanok voltak s i l y k é p nehézséget o k o z h a t t a k . Ha azonban Ascoli azt állítja, h o g y a p r ä e r i t b a n , m i n t a nép n y e l v é b e n a cerebral kiejtés n a g y o b b szerepet j á t s z i k , m i n t a szanszkritban (197. old. a 9. j e g y - zetben) ellentmond neki B e a m e s m u n k á j a 59. §-ában. E körülmény k ü l ö n - ben Ascoli tanának t á m o g a t á s á r a s z ü k s é g t e l e n .

') Cahhvell, 4 6 . — A l i q u i d consonansok (rés l) kieséséről a t e l u g u és cauarese-ben 1. u. o. 84. old.

-) M e g j e g y z e m , liogj' értekezéséből »On the oriyiu of sanskrit Un- guals* csak azt ismerem, m i t C a l d w e l l és Benfey f o l y ó i r a t a (Orient und Occident III. 379 — 383. o l d a l i g ) belőle közöl.

3) Még a durumban.

1 0 MAYR AURÉL.

localis assimilatio, a mint ilyen helyet foglal, ha például a-\-i helyere e l é p . ' )

E possibilitásra dr. Budenz által lettem figyelmeztetve.

Természetes, hogy ha ily módon a nyelv a cerebral tájon kép- zett /-féle betűkhöz jutott, a lehetőség m á r meg van adva, és pedig a nyelv saját, önálló, idegen befolyás nélkül létrejött fej- leményében, hogy e kiejtés más esetekben is alkalmaztassák az interdentalis helyett. Alkalmat e fölcserélésre a cerebral és dental sorok hason benyomása, mit a fülre tesznek, szol- gáltathatott.

Nem akarok itt ama kérdés taglalásába bocsátkozni, vájjon mindamaz esetekben, hol r vagy l lép d helyére, fel

kell-e tételeznünk azt, hogy ez átváltozást megelőzte a chnek cerebral módoni képzése; mi arra vezetne, hogy cerebralest postuláljunk mindama nyelvek számára, melyekben a á-nek r vagy 7-ló válta előfordul -); csak azt jegyezzük meg, hogy a f a sindhiben sokszor azt követő halk r-rel ejtetik.

)

') H o g y Sievers s z a v a i v a l éljek (135. old.) itt u. 11. c o m b i n a t o r i - scher l a u t w a n d e l fordul elő, és pedig főleg r ä u m l i c h e Verschiebung f o g l a l h e l y e t . A z assimilatio a p. p. p. esetében p. íidlia r a y / U - f t a - b ó l t o t a l i s , a m e n n y i b e n liomorgan, h o m o g e n és u g y a n a z o n intensitással biró conso-

nansoklioz v e z e t e t t m i n t resultatumlioz. 138. old. v. ö. a dugdha tej prükrt dudha átváltozását az ujabb ind n y e l v e k b e n : in. g. düdha o.

dudha p. dudd s dodhi b. dudha, dud, dudu. B e a m e s , 286. Arra v o n a t k o - z ó l a g , m i n t történt a gh' -f- t (»hangzatos r é s h a n g -f- hangtalan zárhang'«) á t v á l t o z á s a »zárhang -j- r é s h a n g g á « , a m i n t az ó-ind e successiót a gdh ddh bdh c s o p o r t o k b a n t é n y l e g feltünteti, 1. [ e z értekezést I. 3. a l a t t . — L e h e t s é g e s az is, h o g y a gh' (ejtsd j-nek) m é g m i n t spiráns lett dorsallá s f o l y t a t ó l a g cerebrallá és e cerebral réshang l e t t a z u t á n zárhanggá, a v a g y a palatal spiráns v á l t o z o t t át először zárhanggá és e j1 lett f o l y t a t ó l a g d dorsale s v é g r e cerebrale-vé, m e l y esetben a í csakis assimilálódott volna, E p oly keveset n y e r i t t v é g l e g e s m e g o l d á s t ama kérdés, v á j j o n a palatal és az a z t k ö v e t ő interdental közt a k i e g y e n l í t é s i f o l y a m k ö z v e t - lenül a cerebralist e r e d m é n y e z t e , vagy pedig m e g e l ő z t e - e a cerebralist a dorsalis.

2) E m e z eredményhez j u t Biililer r e c e n s e n s e az 0 . <lf 0 . III. 381. old.

3) B e a m e s , 333. p. putu kiejtve putrit, (szkr. pulra, son), mitu ki- ejtve mitrlt (szkr. mitra, friend.) ; épigy t ö r t é n i k , h o g y az rr a t a m i l b e n fír-nek ejtetik ; Caldwell, 29. az nr pedig ndr-nek. Önkénytelenül e s z ü n k b e jut a n o r d n y e l v ; ott, a h o l a g ó t lp és iip-t t ű n t e t fel, M-t és n n - t i r ( W i m - mer : Fornnordisk Formlära 28. old. Lund, 1874.), melyek nagyrészt ddl, l e t ö l e g ddn-nek ejtetnek (u. o. 11.).

AZ IT. N. LÁGY ASPIRATÁK P I I 0 H E T I C U 8 É R T É K É R Ő L AZ Ó-INDBEN. 1 1

Még a gutturales és palatalesről kell szólauuuk. Az ind grammaticusok az elsőkhöz a k, Ich, g, gh-1, az utóbbiakhoz a c, ch,j,jh-1 sorolják.

) Ascoli kutatásai óta ismeretes, hogy a c k--hői fejlett, a ch pedig sk helyére lépett, a j is sok eset- heu <7--bői lett. De emellett létezik az indben 9 és némely j , melyeknek a zendben szláv és litvánban mindig sibilaus (rés- hang) s vagy S, z vagy z felel m e g ; mig a gutturalesnek (k c g j j eme nyelvekben zárhang (7c vagy g) felel meg.

)

É p igy kellett Ascoli szerint kétféle gh-nak is léteznie melyeknek egyike: a palatalis

) a z e n d és szlávban z, a litván- ban z által lesz képviselve. U j a b b a n Hübschmann a Ztschrft X X I I I . kötetében (27., 38. old.)

) kimutatta azt,hogy £1 sor az örményben s, ts, z és dz által van repraesentálva, mig a k

sor k és kh, k. g által van képviselve.

Nem bocsátkozom itt abba, vájjon a palatal és guttural sor csakis az ind, persa, örmény, szláv, litván nyelveket jel- lemzi.

) avagy vájjon az indgermán nyelvek mindegyikében kimutathatni e különbséget, mint azt Fick a és £

-re nézve Die ehemalige Spracheinheit der Indogermanen Europas (Göt- tingen, 1873.) czimű munkájában v i t a t j a ; annál kevesbbé, mivel ha ez be is bizonyíttatnék, (és következetes eljárás mel- lett ennek a g

g

. valamint a gh^ gh

-re nézve is meg kellene történnie, a mint azt Fick nem teszi) Schmidt a törzsfatheoria ellen még mindig felhozhatná, hogy az ázsiai és szláv-litván nyelvek ez esetben is a kérdéses hangok tovafejlesztésére nézve közelebb állnak egymáshoz, a mennyiben concedálva is a különbség

) közös voltát az indogermán nyelvek mind-

') Kiejtésük j e l e n l e g affricata, tehát, Is és <Zv.

-) A zend a c-t, v a l a m i n t a g'-böl k e l e t k e z e t t j(z)-t az inddel osztja.

A szláv c ? ujabb eredetű, és csakis s z o m s z é d h a n g o k befolyása f o l y t á n f e j l e t t ; i g y i és e e l ő t t Schleicher Comp. 182. § . 3 . kj-böl 182. §. 5. — V a l ó s z í n ű l e g az ind és zendben szintén csak ily oldalagos befolyásnak k ö s z ö n h e t ő az u. n. második palatalisatio, 1. Ztsclirft X X I I I . 28.

s) A z indben e gla általában 7t-vá vált.

') V. ö. Ztschrft der Deutschen Morgen l. Gesellschaft X X X . 70.

6) S c h m i d t : Die VerwandschaftsverhUltniste der indogermanischen Sprachen. Weimar, 1872. 10. old. Ujabban a Jenaer Litteratnrseitung-bnn 1874. 201. czikk, 1875. 588., és 1877. 2 4 7 - i k czikk.

*) Helyesebben »a különbzókelés (ditferenziruug) közös voltát,«

1 2 MAYR AURÉL.

egyikére nézve; mégis elvitázhatlan, liogy csakis az említett nyelvek léptettek e k

g

rjh

helyére réshangokat, és pedig dentalest. Az indre vonatkozólag tudjuk, hogy a h-t jelenleg épen nem ejtik a theoriakövetelte spiransnak, s csakis Ascoli vitatja, hogy e betű valaha M-nak lett ejtve; ') a /-ről isme- retes, hogy jelenleg általában dz, de oly alakokból, mint iSta, marsti azt következtetik, hogy egy I-nek is kellett az ind nyelvben léteznie.

A positiv eredmény, melyhez az eddigi kutatások jutot- tak, t e h á t az, hogy az indben a guttural soron kiviil egy pala- tal sor is létezett; hogy e palatal sor képzési t á j a közelesett

) a guttural soréhoz, mi mellett oly gyökök tanúskodnak, me- lyek képzéseikben, hol a ki, hol a k

sor hangjait tűntetik fel.

) Az eddigi magyarázat, mint fentebb említettük, azt tartja, hogy a palatal sor secundar, s igy hangjainak mindannyija a megfelelő gutturalisból fejlett. Mégis nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy daczára ama törekvésnek, mely a nyelvnek hát- rább fekvő és igy nehezebben mozgósítható részei helyett, an- nak előbbre fekvő és igy könnyebben mozgósítható részeit szereti léptetni; (mi abban lel kifejezést, hogy gutturales he- lyébe palatales és végre dorsales, az ó-indben cerebrales lép- nek), nem volna elvetendő ama hypothesis sem, mely a palatal sort eredeti indgermannak tekintené, melynek folytatói az ind, zend, örmény, szláv és litván nyelvekben fenn is maradtak.

E sor azonban egyrészt a dorsal, másrészt a guttural képzési tájhoz igen közel esvén, csakis a mennyiben spiran- ticussá vált, birta magát fentartani; mig zárhangu alkatai a

m i u t á n S c h m i d t és F i c k a m a v é l e m é n y b e n v o l t a k legújabb időkig, h o g y az e g y s é g e s k sor csakis az i d ő k f o l y a m á b a n hasadt k é t részre.

') Vorlesungen 145.

») Sievers, 61.

s) P é l d á k a t 1. Ztschrft X X I I I . 25. old. I g y a \J1M mehati mellett e l ő f o r d u l nimeghamana, mihira de meglia felhő. E különbséget e példánál a t ö b b i n y e l v e k is f e l t ű n t e t i k : z. maegha osset. miegha örmény még litv.

migla, szláv, migla, de z. gaomaéza, mageman ind meha osset mézun verb, ö r m é n y méz, mizel litv. m e z u . I g e n é r d e k e s az ö r m é n y zuig Itsel m e l l e t t ( j u g u m és jüngere), Íz ódz (kígyó) m e l l e t t . — Máskor az egyik n y e l v a fc, a másik a k, sorra mutat, p. litv. ahmen ind agman kő, litv.

klausljti de s z l á v sluti hallani.

AZ D. N. LÄOY ASPIRATÁK PIIONETICÜS É R T É K É R Ő L A7, Ó-1NDBEN. 1 3

szomszéd sorok egyikében vagy másikában eltűntek. El- tekintve attól, bogy e hypothesis mellett lehetséges volna oly szókat, melyek jelentése ugyanaz, közös gyökökre visszavezetni s identitásukat nem kellene többé t a g a d á s b a venni; a t h e o r i á t egy adattal akarom támogatni, melyben a, kiindulásul szolgáló betű palatal volta kétségen felüli. Ez az indgerman j (ind y), melyről tudjuk, hogy reducált vooalisból keletkezett s igy soha gutturalis nem volt, hanem a mióta spiránssá lett, azóta pala- talis spiráns ; mégis a görögben,-) hol y hol ó'-vé válik, p. rtutöe^

de naiyviov, ion. lyakaaaa dor. tyákcc^a —

ion. att. = (yyú&Tia.

) Ugyan e mellett bizonyít a nord. ggj, gg, gót dclj mellett, eredeti indgerman j helyett.

)

E kivül fel volna hozható ama tény, hogy az ujabb nyel- vekben. p. az uj görögben s a jelen nord kiejtésben a hangza- tos spiransnak palatal avagy guttural volta felett jelenleg az u t á n a következő vocalis dönt. Az ágens tehát, mely az eredeti palatalist, illetőleg gutturalist átváltoztatta, meg volna találva.

A consonansnak assimilatiója a következő vocalislioz foglalt volna helyet, minek folytán a spiráns alkotásánál a nyelv az utána következő vocalis articulatiójának megfelelőbb alakot öltötte; igy történt, hogy az etyinologicus j (gh

J csak e és i előtt, etymologicusy (gh-) csak a, o, u előtt lett conserválva.

Nyilt kérdésnek tekintendő azonban, mily középfokokon keresztül történt legyen a palatales átváltozása ama hangokba ( m a j d tpiranles, majd affricaták), melyek az egyes nyelvekben mint tova fejlett folytatóik tényleg föllépnek.

') Világos, l i o g y eme theoria m e l l e t t a l i t v á n karvé z. ci'ixt-val s z e m b e n fc'-jét az utána k ö v e t k e z ő a vocalisnak köszönné.

») yjschft X X I I I . 294.

•') V. ö. az uj g ö r ö g ö t p. jéma (vér ttlutt) J-je n után </-vé lesz ; Cur- t i u s Stildien IV. 238. : pro <5tV thiorv alfiu p r o n u n t i a n t e télnn néma.

•) P . ószász tuéjo, ó - n é m e t zweijo gen. pl. (kettő) nordd. tveygja gót. tvaddje.

I.

A z u . I i . l á g y a s p i r á t á k m a i k i e j t é s é r ő l .

»A lágy aspiraták kiejtéséről a zeneiben« czimzett érte- kezésemben törekedtem kimutatni, hogy a kérdéses betűket a zendben a hangzatos réshang természete illette meg. Ugyan- ott (a 6 — 8 old.) felemlítettem azt is, hogy az ind grammati- cusok állításai után Ítélve, a lágy aspiraták az indben ez idő- ben affricaták voltak, mi azonban nem zárná ki azt, hogy e kiejtés még is másodlagos volna, mely más régibb kiejtésből fejlődhetett. Felhoztam Scherert, Heinzelt és Britekét, mint oly férfiakat, kik az affricata kiejtést vitatják eredetinek, mig Curtius és Ascoli az aspirata mellett nyilatkoznak. Kiegészí- tésül, itt csak azt kell mellékelnem, hogy Brücke a »Grund- züge der Physiologie und Systematik der Sprachlaute« 2-ik kiadásában (Wien, 1876.) eltérőleg az e munka első kiadásá- ban (Wien, 1856.) közlött nézetétől, mely szerint a gh, dli, Wt-val átirt jegyek hangzatos spiránsok voltak

), beiktatta u j a b b nézetét is

), de azért a régit azzal legalább is egyen-

') Brücke, 85 (Wien, 1856.)

s) Brücke, 111 (Wien, 187 6). — Briickének saját nézete megvál- toztatására alkalmat szolgáltatott v. Kaumer „die Aspiration und die Lautverschiebung" cimű értekezése. Irata 44, 53, 60 §§-aiban (a „ G e s a m - melte sprachwissenschaftliche Schriften" Frankfurt a. M. 1863 — 38, 60, 68, 96 old.) v. Baumer tekintettel arra, h o g y ez affricaták nem képez- nek positiót az affricata második részének fejletlen voltát (unentwickelte Beibungsgeräusche) vitatja. Brücke erre a Zschrft für öest. Gymnasien 1858, IX. füzetében a X, d, cp kiejtését xX, r 0 , Ttcp-vel vélte leirandúnak ; miért Eaumer, a spiráns fejletlen voltának szószólója Brückét arról vá- dolja, (396 old.) hogy őt félreértette. A fejletlen réshang tlieoriát B a u - m e r l 858-ban a közönségesen Ich, th, ph-\al átirt szanszkrit betűkre is kiterjesztette ; Brücke tanát (Grundzüge, 83) e betűk hangtalan réshang

' AZ TT. N. LÁGY ASPIRATÁK MAI K I E J T É S É R Ő L . 1 5

értékűnek tekinti ismét. A 113 oldalon (Wien, 1876.) ugyanis felállítván az aífricata hypotliesisnek megfelelő hangértéke- ket : g

y

, d-z

, d*z*, Iho

folytatólag oda nyilatkozik:

Ebenso einfach würde alles sein, wenn man ihnen den Laut- wert der bloss tönenden Reibungsgeräusche zuschreiben könnte. Ein Beispiel solcher Aussprache führt Beames (p.

265) an '), indem er sagt, dass das hh von den Eingebornen des östlichen Indiens durchweg wie das v der Engländer ausgesprochen^ werde

). Eine derartige Aussprache, viel- leicht auch solche als w könnte früher in grösserer Aussdeh- nung geherrscht haben als jetzt.« Ugyancsak a hangtalan

spiráns kiejtését constatálja Beames u. o. a ph-ra nézve : As to ph a very little carelessness in uttering it makes it into f , and however wide a p a r t these two sounds may be when pro- nounced carefully, or when considered scientilically, the per- sonal experience of every one who has lived in this country will support the assertion, that the are daily and hourly con-

termószetóről már csak a spárga elnevezés m i a t t (1. értekezésem 7 ol- dalát) is elveteudönek vélte. (383—387 old.) J ó l m e g j e g y z e n d ő az is, l i o g y v. ß a u m e r affricatáiról azt állítja, liogy kh, th, p/i-ból, teliát aspi- r a t á k b ó l keletkeztek a s s i m i l a t i o f o l y t á n ; e tételt az irás is t á m o g a t n á , m e l y azelőtt KU, Jill-1 liasznált, később p e d i g a kiejtés v á l t o z t á v a l uj j e g y e k e t teremtett (M8 old.). Mivel szemben E b e l Zschrft, X I I I . 207 arra u t a l , liogy a görögök a s e m i t i c u s irás á t v é t e l é n é l a j ; a 0 kifejezésére f e l i s használták, de a y és X spirautes számára n e m v o l t j e g y , de m i v e l a KU, IUI a kiejtésnek n e m felelt meg, e h i á n y o n az cp ós X j e g y e k által c s a k h a m a r segítve lön. — A z affricaták az által keletkeznek, h o g y az á t m e n e t a zárhangról a k ö v e t k e z ő sonorára n e m történik a k e l l ő gyor- sasággal. Ha u g y a n i s a szájüreg bár rövid i d ő n át, csak a n n y i r a van n y i t v a , h o g y a l e v e g ő az i g y képzett résen dörzsölőilik, világos, liogy a m e g e l ő z ő zárhangnak m e g f e l e l ő frieativát kell h a l l a n u n k a sonora előtt.

E z affricaták p f , Is, kX, t e h á t eyy exspiratioualis légkiömlós (exspira- tionsliub) szülöttjei, ós i g y egészen máskép h a n g z a n a k , m i n t e g y zár- h a n g , mely után a r é s h a n g e l k ü l ö n í t v e képeztetik p. e. szókban : abfah- ren, hat-sich, liol a k é t m á s s a l h a n g z ó (p-\-f, t f s) k é t s é g t e l e n ü l p o s i t i ó t k é p e z , m í g ezt v é l e m é n y e m szerint az affricatáról n e m á l l í t h a t n i . L.

ü i e v e r s , Grundzüge der Lautphysiologie, L e i p z i g , 1876. — 97 old.

') A comparative Grammar of the modern aryan languages of India 1, London, 1872.

') bli, w h i c h letter i n Eastern India is constantly regarded b y n a t i v e s as equivalent to our E n g l i s h »>.

1 6 MAYR AURÉL.

founded by ordinary speakers. Az e sorokban kifejezett nézet, bogy a nép kiejtése hibás vagyis uj, be volna bizo- nyitandó.

Á t t é r e k a medial aspiraták természetének leirására Beames leírván kiejtésöket az u j a b b ind nyelvekben ezeket mondja (264 old.): T h e aspirates, it must however be remem- bered, are never considered as mere combinations of an ordinary letter with h. I t is quite a European idea so to treat of t h e m ; kh is not a k sound followed by an h, it is a k uttered with a greater effort of breath than ordinary. The native name for the aspirates is mahäpräna »great breath,«

as opposed te the lenes or alpapräna »little breath« letters.

I t must ever be borne in mind that the aspirate is uttered by one action of tlie month ; there is not the slight- est stop or pause between the k and the li; Vararuci midőn a kh, gh, th, dh, hh-nak átváltozásáról A-vá szól, épen nem mondja, bogy kh and the rest retain only their aspirate, ha- nem h is substituted for kh etc. H e looks upon li as quite a distinct letter, and exhibits no consciousness of their being an h involved or contained in the kh already. Brücke mind- ezt *) megegyezőnek t a r t j a avval, mi az aspiraták traditio- nalis kiejtéséről eddig taníttatott. A pausára vonatkozólag ő azt találja, hogy még szótag-elválasztás esetében sincs pausa, kivéve azt, mely a A-nak képzése által létesül, a mennyiben ez esetben a A a zár képzése által létesülne, mig a h hozzá- j á r u l t a a zár újbóli megnyitását tételezi f e l

) . Nézetem sze-

') 2-dik kiadás, 108 old.

2) Brücke 2-ik k i a d á s 44 és 09 j e l e n l e g is azon nézetben van, h o g y z á r h a n g o k a zár k é p z é s e által is l é t e s ü l h e t n e k . Sievers »Ortindzüge der Lautphysiologie« L e i p z i g , 1876. •— 94 old. az i l y p r o h i b i t i v zárhangok n a k l é t é t tagadja ; szerinte a vocalis m a g a , t e k i n t e t t e l az utána k ö v e t k e z ö zárra, k ü l ö n b ö z ő színezetű. A száj részei u g y a n i s a b e á l l ó zár k é p zése k e d v e é r t á t m e n e t i m o z g á s b a jutnak, m i n e k f o l y t á n m a g a a v o c a l i s is a keletkezendő z á r n a k correspondeáló modificatiót szenved. E z t ő

»geschnittener V o c a l a b s a t z « - n a k nevezi. H a a h a n g z ó e v é g m ó d o s u l á s á t az explosio g y o r s a n k ö v e t i , a b e n y o m á s a fülre egységes, p. a szláv és m a i n é m e t n y e l v b e n ; ellenben ha a pausa n a g y o b b : k e t t ő s m á s s a l h a n g - z ó t vélünk hallani. í g y ejtenek a svédek, az olaszok •— t o v á b b á a magya"

rok ós finnek, 1. a g e m i n a t a e - t a 98 oldalon.

' AZ TT. N. LÁGY ASPIRATÁK MAI KIEJTÉSÉRŐL. 1 7

rillt Beames e leírása mindazonáltal ellenkezik azzal, mit Brücke a Grundzüge 115 oldalán egy calcuttai egyén kiejtése alapján közöl. Elismervén ugyanis azt, hogy a médiánál a hangszalagok annyira közeledtek, hogy az u. n. hangrést ké- pezik, világosnak tartja, hogy a gégében beállott lényeges változás nélkül hozzá A-t nem csatolhatni. Ez eredményt háromféleképen véli elérhetőnek :

1. A media hangzatos explosiója után határozat- lan vocalist ejtvén, csak azután képezzük a h-t, p. : he ha, de. ha, ge ha.

2. H a a hangrést közvetlen az explosio előtt kitágítjuk.

Ez által hpha, dtha, gkha-t nyerünk

3. A médiát, mint közönségesen hangzatosan kezd- jük, mire a hang hozzájárultát megszüntetjük, a szájüreg- ben képezett zárt nesz nélkül megnyitjuk és a A-t hagyjuk következni.

A 3. alatti képzést az említett calcuttai főleg szótag- választásnál használta; máskép mondva, ő a A-t a következő szótaghoz csatolta, tehát csak is pausa után e j t e t t e ; ha e ki- ejtés szóvégén csakugyan előfordult, mint Brücke e szónál hcigh állítja, kétségtelen, hogy a A ez esetben is szótagot ké- pezett. A 2. alatti kiejtés főleg a szó kezdetén fordult elő p. gkhäs, de a szó végén is p. hudth, s a szóban is gemminatio esetében. E szerint buddha : hudtha-na\i volna ejtendő.

Hogy az 1. és 3. alatti kiejtés a Beames által leirattal össze nem egyeztethető, abban megerősít engem az, mit Ellis az Academy 1874. V, 68-ban közöl : In this case we have not a lengthened sonant and than a jerked flatus, as Germans pro- nounce Sanscrit, This was entirely repudiated by both Mr. Gupta and Mr. Mookerjey, who, each of his own accord, mentioned the prononciation to warn me against it. No trace of flatus occurs after the sonants, but there is a momentary energising of the following vowel. Ezek szerint a hangzatos aspiraták jelen kiejtésének gh, dh, AA-vali átírása nem volna más mint a xgürov xpevSog, mint azt Sievers (93 old.) igen jól megjegyzi.

•) Brücke szerint. Magam ez esetben csak pha, (ha, fc/io-hoz bi- rok jutni.

M. T U D . A K A D . Ü B T . A N Y E L V - ÉS S Z É P T U D . K Ö B É B Ő L . 2

1 8 MAYR AURÉL.

E főleg a szó kezdetén

) lehetetlen kiejtés (t. i. dli, gh, bli vagyis hangzatos zárhang, követve hangtalan h által) úgy- mond Sievers, egy részt a r r a vezetett, hogy a medial-aspira- ták létezése is tagadásba vétetett, másrészt pedig ama felte- vésre szolgáltatott okot, hogy a hangzatos media ily esetekben mint hangtalan tenuis explodált volna és e gkh, dih, bph-féle kiejtés Brücke által tényleg is észleltetett. E kiejtés nem le- hetett a régi

); mert különben az ind grammaticusok ez aspi- r a t á k a t alig sorolták volna a hangzatos betűk közzé. De fel- téve is azt, hogy az ind grammaticusok e hangzatos-hangta- lan f p . g k h ) betűket a hangzatosak közzé sorolták volna, 's igy e betűk akkori kiejtése felett bennünket ök vezettek volna tévedésbe; még akkor is fenmarad 2 másféle, hasonlókép Brücke által észlelt kiejtésmód. M á r pedig azt, hogy e jegy ma háromfélekép ejtetik avagy ejthető, nem fogja ugyan senki tagadásba venni; de ép oly kevéssé fog találkozni, ki azt állítaná, hogy e háromféleséget megilleti az eredetiség;

midőn még arról is, hogy ez az ind grammaticusok korában dívott volna — tekintettel az erre vonatkozó közlések hiá- nyában — méltán kételkedünk. Minden irás ugyanis a maga keletkezésében szükségkép phouetikai s ugyanama hang (avagy hasonló h a n g o k )

) mindig ugyanama jegygyei fog megjelöltetni. Amaz ellenvetéssel szemben, hogy az ind gram- rnatica talán az irás használata előtt fejlődött ki, s igy a liistoricus helyesírást legalább possibilisnek kellene elismer-

') É p oly l e h e t e t l e n e kiejtés a szó közepén is, hacsak a betűnek egységes v o l t á t nem akarjuk feláldozni és d-\-li 8, g-\-h 8, b-\-h S-t ejtünk. Lehetséges, h o g y e g y Írásjegy m a h á r o m félekép ejtetik, m i n t ezt B r ü c k e a mai h i n d o s t a n i aspiratákról állítja, de azért a j e g y által k é p v i s e l t h a n g egykori e g y s é g e s v o l t a kétségbe n e m v o n h a t ó . E l t e - kintve az az összehasonlító n y e l v t a n által erre nézve s z o l g á l t a t o t t ada- toktól, ez kitűnik az irás e g y k o r szükségkép plioneticus v o l t á b ó l is.

(S alatt sonans értendő).

2) N e m is possibilis, m e r t kitágított hangrés m e l l e t t n e m ejthetni médiát ; g és k pedig e g y m á s u t á n és pedig ugyanazon e x s p i r a t i o n a l i s áramlattal, azaz anélkül, h o g y uj szótagot képezzünk, n e m l e h e t ejteni.

s) P. különbözö i-k. U g y l á t s z i k n e m a képzésmód k ü l ö n f é l e s é g e szolgált alapul a k ü l ö n b ö z ö megjelölésre, h a n e m igen is az a c u s t i c u s be- nyomás n a g y o b b m é r v b e n e l t é r ő volta.

A'/j U. N. LÁGY ASPIRATÁK MAI K I E J T É S É R Ő L 1 9

nünk, azt felelem, liogy a historicus helyesírás még mindig arról tanúskodnék, hogy a bevett jegynek egykor ugyanazon hang is megfelelt minden körülmény közt; s igy a historicus helyesirás ha nem is saját, de mindenesetre egy régibb kor kiej- tése mellett bizonyítana. De mindenki, ki az ind helyesírást ismeri, tudja, hogy ép a phoneticus elvnek a szóbani keresztül vitele nem lényegtelenül nehezíti meg annak felismerését, hogy a szóban tulajdouképen milyen gyök lappang *).

Mindebből kitűnik, hogy a gh, dh, bh (szóval media + hangtalan h) kiejtés jelenleg nem létezik. Miután azok, kik a régi indgerman hangok sorában ez u. n. aspiratáknak csak is

') M i u t á n a szanszkrit m i n t i r o d a l m i n y e l v m a i n a p i g is fenmaradt, a n é p n y e l v e k pedig mai nap az u. u. aspirata m é d i á t a szó elején zár- h a n g n a k ejtik, s ép u g y ha a szóban n és r után 's általában a »strong nexusban« Beames Comp. Grammer §. 74. — a szóban p e d i g rendesen /i-nak : világos, h o g y az irodalmi n y e l v irása s z e m b e n a jelenlegi kiej- téssel, a m i n t az az élő n y e l v e k b e n dívik, c s a k u g y a n historicus. D e ebből épen n e m k ö v e t k e z t e t h e t n i , h o g y az irás a kiejtéssel soha n e m e g y e z e t t ; de ép oly kevéssé azt, h o g y az u. n. m e d i a aspirata jelenleg kétféle kiejtésének e g y i k e : v a g y az a szó elején, v a g y az a szóban illette m e g a kérdések h a n g o t azelőtt minden positióbau ; de azt sem, h o g y — m i u t á n a j e l e n kiejtések egyike, (a m e n n y i b e n ez lehetséges, Brücke p.

ennek az e g y kiejtésnek h á r o m árnyalatát véli m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t n i ) rá lett erőszakolva a kérdéses betűkre m i n d e n p o s i t i ó b a n : szükség, hogy e ki- ejtés lett l e g y e n az, m e l y e b e t ű k e t kezdettől fogva m e g i l l e t t e . M i n t tudjuk a j e g y e k conserválása épen n e m zárja ki, a j e l ö l t h a n g o k változását.

A dh-uak Ih-val váltakozása, m e l y azonban csak is a Yedábau fordul elő, k ö z ö n s é g e s e n b i z o n y í t é k u l szokott f e l h o z a t n i a mellett, h o g y az u. n. aspiraták c s a k u g y a n a » m e d i a + / t « kiejtésével birnak. De a kik azt állítják, elfelejtik azt, h o g y a <j,h-nak t ö r t é n e t e a többi hangza- t o s spiránsokétól eltér, a m e n n y i b e n ezek az élő n y e l v e k tanúsága sze- r i n t 7t-vá váltak, azaz reducáltattak, m i g a cerebral r é s h a n g zárhanggá v á l t ; eltekintenek azon possibilitástól, h o g y m a g a a r é s h a n g átváltoz- h a t o t t az /A-val átirt hangba. Ide járul, h o g y az / és lh érdeke, nincs is m e g h a t á r o z v a ; mert ha kérdéses vájjon a mai kiejtés (»Its pronunciation defies description (az l-é), s o m e t i m e s it sounds l i k e rh, a g a i n like rz, and a g a i n m e r e l y a harsh I. Beames, 244) m e g i l l e t t e - e a Vedában i s ; u g y m á s részt, az is kérdéses, vájjon az 111 kiejtés (s ez lép az élő n y e l v e k b e n dh helyére) egyenlő-e az ZA-óvel. Különben v, ö. m i t B e a m e s 274 a ma- gar m/t, rh, wh-ról mond ; t o v á b b á az m/t-ról az ujabb ind nyel- v e k b e n 192. Végre miután a dh » y / t + i « h e l y é b e l é p e t t v. ö. B e a m e s 2 4 9 , 250.

2 *

2 0 MAYR AURÉL.

azért tulajdonították e természetet, mivel ugy vélték, hogy a mai iud kiejtésben e pliysiologice lehetetlen combinatiók mégis előkerülnek ; ugy hiszem, nincs ok, liogy az u. n. aspiraták e kiejtésének megmentése kedvéért a múlthoz folyamodjunk és azt állítsuk, hogy az, a mit a theoria (a mai physiologicus észlelés) minden korra nézve lehetetlennek állít, a mi a jelen- ben hallatlan, az a múltban mégis való volt, mert különben az ind grammaticusok nem állították volna. Az iud gramma- ticusok emez állításai, ha azokat közelebbről vizsgáljuk, az eddigi t a n t — mint a r r a értekezésemben a zend aspiratákról 7 : (üsmanáca dvitiyena) is utalok — csak annyiban tartal- mazzák, a mennyiben mi ezt bele olvastuk. Marad a hangza- tos hangtalan kiejtés (p. gkh), mely azonban áthagyományozva nincsen, azonfelül pedig a szóban (legalább mint egységes hang) lehetetlen ; a mellette észlelt egyéb kiejtéseknek pedig (akár p. ge'ha, akár g zárképzése által

) h) kiindulási pontul soha nem szolgálhatott volna.

Milyen természetű tehát az u. n. medialaspirata mai ki- ejtése? és egyúttal szolgálhat-e e mostani kiejtés ismét kiin- dulási pontnak, melyből az u. n. aspiratának a különböző indgerman nyelvekben előforduló történeti folytatóit le lehetne származtatni ? vagyis más szókkal: lebet-e majd a Beames és Ellis által leirt s Sievers által is vitatott jelen ind kiejtést ős indgermánnak tekintenünk? Az eddigi media + h kiejtés, mint az a következőkből is ki fog derülni, e természettel — noha avval erőnek erejével felruháztatott — nem b i r t ; mi több, e kiejtés, hacsak a jelen indben divónak elfogadtatott szintén nehézségekre szolgáltatott alkalmat; a mennyiben akár réshang, akár affricata természetet tulajdonítunk az ős indgerman u. n. aspiratának, az átmenet a media + h kiejtés- hez lehetetlen, sőt még a B r ü c k e által észlelt kiejtéshez is, mint azt ő maga is állítja, -) koránsem oly egyszerű.

Nézetem szerint a következőkben közölt új deseriptio értékének megítélésére, kivánatos mindama lehetőségeket te-

') E l t e k i n t v e attól, h o g y i l y n e m ű proliibitiv zárhangot csak B r ü - c k e ismer, Sievers tagadja és ez u t ó b b i n é z e t é t saját tapasztalata f o l y t á n k i k i magáévá teendi.

3) Brücke, Grundzüge- 114.

AZ U. N. LÁGY ASPIRATÁIi MAI K I E J T É S É R Ő L . 2 1

kintetbe venni, melyek zárhangoknak hangzókkali (sonorák) összeköttetésénél előfordulnak, s pedig annálinkább, mivel zu u. n. aspirata •+ sonora nem volna egyéb, mint egy hangzatos

) médiának sonorávali sajátszerű összekötése. A sonorák alatt oly hangokat (laute) értünk, melyek a hangszalagok rezgésén alapuló hangnak (emberi szó) a szájcső resonantia folytáni módosulása által jönnek létre ; ilyenek a vocales, az l

r és a nasales. A medial aspiraták, a milyeneknek őket Beames és Ellis festik, mint Sievers helyesen megjegyzi, csakis sonorák előtt fordulhatnak elő, mire még visszatérünk.

H a hangzót ejtünk a szó elején, tudjuk, hogy a hang- szalagoknak a légkiáramlás általi rezgésbe hozatala végett szükséges, hogy szétfeszített állapotuknak véget vessünk, s azokat egymás közelébe hozzuk. Lehetséges már m o s t l ) , hogy a hangszalagok pillanatnyi teljes zárt képezzenek, mely a kö- vetkező exspirationalis áram által megszakíttatik, és ez eset- ben a vocalist egy hangtalan explosiva előzi meg, ezt Sievers fester Einsatznak nevezi (78. old.) — 2) avagy pedig a hang- szalagok már az exspirationalis folyam kezdetén csak annyira közeledtek, hogy a hangrés nyitva maradt. E z utóbbit Sievers leiser Vocaleinsatznak nevezi; Németországban a szó elején alig fordul elő (77. old.) de igenis a francziában. Brücke (12.

old. AYien, 1876.) ezzel megfejti a végmássalbangzónak a kö- vetkező szó hangzójávali együttes ejtését, p. les amis. A h non aspiré nem volna más, mint a hangtalan exsplosiva (Brücke

11. old.); ily szók tehát a zárt hangrés megtörésével ejtetné- nek, mint ez a semiticus nyelvekben egyáltalában szokásos Eme hehezet a zsidóban aleph-fel, a görögben a spiritus lenis-

') B r ü c k e j e l e n l e g (munkája 2-ik kiadásában 73—77.) maga is el- ismeri, liogy hangtalan m é d i á k léteznek és csak arra szorítkozik, h o g y v h a n g z a t o s kiejtésnek a h a n g t a l a n feletti e l ő n y é t kiemelje. E g y ú t t a l be- i s m e r i , h o g y a susogó kiejtés déli N é m e t o r s z á g b a n nemcsak a médiák- nál fordul elő, hanem l r m n-nél is észlelhető. A felosztás alapjául mél- tán az e n e r g i a és időtartam szolgál (Sievers 66.) és a h a n g hozzájárulta m á s o d l a g o s m o m e n t u m n a k tekintendő, miért is mindenekelőtt fortes ós lenes l e s z n e k megkülönböztetendők, és a lenes m e d i a e oszlanak hangtalan és h a n g z a t o s a k r a . Mellesleg m o n d v a , a c o n t i n u a e (liquidae, nasales, spi- rantes) is, h o l mint fortes, h o l m i n t lenes l e s z n e k kiejtve. V. ö. W i n t e l e r

»Kerenzer Mundart« 142. old. (Leipzig, 1876.) és Sievers 120,

2 2 MAYR AURÉL.

sei jelöltetik. A szóban tenues után csak a tiflisi örmények ejtik ilykép a hangzókat*) (Sievers 92.); a szlávok ós románok

mindig nyitott bangréssel ejtik a vocalist, mig az éjszaki né- metek a tenuis aspirált kiejtését kedvelik; az átmenet ez eset- ben Sievers »gebauchte absatz«-ával történik, miről később.

A vocalisnak a zárt hangrés megtörésével járó kiejtése Né- metországban csak a mondatban fordul elő, de ez esetben media után is, p. hack ah (vágd le) 'ah 'ap, gib ihm (adj neki) gib ' m - n e k ejthető, ámbár a gyorsabb beszédben a hangzó halk megnyitása (leiser Einsatz) is előfordul, p. ha—kap, gi—bim. Hangtalan lenis után csakis e halk megnyitás lehet- séges ; a hangzatos lenis után — s ilyen természetű volt az ind media — azonban még más átmeneteli mód is létezik, melylyel a következő sonorákoz juthatni. 3) Megelőzőleg még a A-ról, a görög spiritus asperről kell szólanunk, melyről Brücke munkája első kiadásában azt állította, hogy a kifeszült hangszalagok közt kiömlő légáramlatnak a torok falaibozi ütődésén alapulna, mig Czermak a hangrés-szükülésnek szük- ségességét vitatta,

) mit ujabban Brücke maga is beismert.

) E m e hangtalan gégespirans (tonlose Kehlkopfspirans) Sie- vers *) által »tonlos gebauchter Einsatz, illetőleg Absatz«-nak neveztetik. Tekintsük m á r most e hangtalan gégespiransnak tenuissali összekötését. Mint tudjuk, bármely zárhang képzé- sénél a levegő a szájüregben valamiképen comprimáltatik hogy ilykép a zár megtörésénél a levegőnek hallható kiömlése eléressék. E compressio rendesen az által idéztetik elő, hogy a kifeszült hangszalagok között a levegő a szájüregbe hajtatik.

H a a kilekelési izmok szülte nyomás (compressio) a zár meg- törésével egyidejűleg, illetőleg az explosio pillanatában, avagy közvetlen utána megszűnik, nyerjük a tiszta tenuis-t (tenuis mit leisem Absatz), de ha e nyomás nem szűnik meg közvetle-

') L e p s i u s szerint az ö r m é n y e k e n k í v ü l (Standard Alphabet2, L o n - don, 1863. 140. old.) i g y ejtenek az ossetek is (u. o. 138. old.) Az aetliio- piai, a m h a r a ós galla n y e l v e k r e n é z v e v. ö. L e p s i u s St. Alph. 189.. 191., 205. S i e v e r s az örmény tenues kiejtését J e n á b a n tanuló örményektől sa- j á t í t o t t a el.

2) Populäre physiologische Vorträge. W i e n , 1869. 109. old.

") Y. ö. az első kiadás 8 - i k , a 2-iknak 11 oldalával.

*) 78. old.

AZ U. N. LÁGY ASPIRATÁIi MAI KIEJTÉSÉRŐL. ^{2 3}

liűl, akkor az explosio okozta neszhez még hehezet is csatla- kozik ; ez a Sievers által »tonlos gehauchter Absatz«-nak ne- vezett hangtalan gégespirans.

Igy ejtik a tenuest az északi németek,*) déli német pél- dául szolgálhat e szó »abhalten,« ha gyorsan ejtjük: a—

paltn. A szanszkrit tenuis aspirata az északi német teuuistől képzés módra nem különbözik.

) Természetes mindazáltal, hogy az aspiratiónak számos fokozata van, s hogy általános és biztos h a t á r t a kétféle tenuis kiejtés közt megállapítani nem lehet. Brücke

) a tenuis aspirata létrejöttét a hang (Stimm- ten) késedelmező beálltában keresi, megjegyezvén egyúttal, liogy ez csakis vocalis avagy hangzatos consonans előtt for- dulhat elő; és az sem kerüli ki figyelmét, hogy a tenuis e ki- ejtése a következő sonnanst is afficiálja; de tagadja, hogy c tenuis aspirata az volna, mit a szanszkritben ejtenek. 0 az e nyelvben képzett tenuisről azt állítja, hogy az két hangzás közt akkép mondatnék ki, hogy a fülre nézve a tenuis az első szótag végét képezné, mig a h a következő szótagot kezdené H a a fennebbi példával akarunk élni, ő »ap—

altn,« az ab- halten« szó lassú kiejtésével illustrálhatná az ő szánszkrit tenuis aspiratáját.

)

4) Azt láttuk a tenuis aspiratánál, bogy a hangrés egy pillanatnyira amaz állásban marad, melyet a zár alatt elfoglalt és bogy e pillanat alatt egy a megelőző explosiva articulatio- nalis energiájához magát szabó exspiratiónak van helye. A médiáknál megfelelőleg amaz eset fordulhat elő, hogy a m a gyengült bang (geschwächter Stinimton), mely a közönséges hangzatos

) médiánál a zárhangot kisérőleg lép fel, s a b a n g -

') Sievers, 83.

a) Sievers, 92.

8) 107. old. (1876.)

') Mily »ahsatz«-al ejtené itt Brücke a *p«-t, v á j j o n halk, a v a g y liehezettel, azt itt n e m keresem, ós pedig annál kevesbbé, mivel s z e r i n t e a tenuis ós általában a zárhangok zárképzés által is jöhetnek létre. H o g y azonban a zárképzés h a n g t a l a n , és proliibitiv z á r h a n g nincs, azt u j o n a u fölemlítenünk felesleges.

s) A szanszkrit m e d i a h a n g z a t o s lenís volt. Sievers (67.) m é g a m a l e h e t ő s é g e t is beismeri, h o g y a hangtalan m e d i a tán relatíve uj fej- l e m é n y .

2 4 MAYR A U R É L .

szalagok egymáshoz közeledtén alapul, de az explosióval majd- nem együttesen megszűnik, még ennek tartamán túl is fen- tartatik, mig a következő sonora képzésénél a hang ismét tel- jes exspiratiónalis erővel fellép. Ugy látszik azonban, hogy a

media képzésénél a hangszalagok egymáshoz nem közeledtek annyira, mint a sonoráknál,

) (vocales, liquidae, nasales) s igy meg van a lehetőség, hogy a hanghoz (Stimmton) a gégében létrejött fricatión alapuló neszek csatlakozhatnak, a mint ily- félék a hangtalan gégespiransnál, azaz a A-nál is előfordulnak;

és ily értelemben nevezhetjük eme media és sonora közt elő- forduló hangszalag-rezgést hangzatos hehezetnek.

) Brücke e hangot munkájában maga is leirta,

) s találóan jegyzi meg, hogy könnyen átmehet a hangba (Stimmton), melylyeli azo- nosságán Sieverssel nem kételkedünk. N e m mulaszthatjuk el kiemelni azt is, hogy e hang önállóan nem fordulhat elő, mint azt B r ü c k e is megjegyezte, s hogy nem sonorák avagy fél so- norák előtt, de ép igy a szó végén csak szótag-alkotólag, vagyis vocaliskép fordulhatna elő; máskép mondva, e hang csak mé- diák után s csak sonorák előtt lehetséges. A hangszalagok rezgése ugyanis ama közös momentum, mely a hangzatos zár- hangot és a sonorát — ámbár valószinüleg különböző mérv- ben jellemzi. Természetes, hogy oly népeknél, melyek hang- talan médiát ejtenek, e hang nem is képzelhető; ezeknél a zárhang és sonora közt közös elem nincs, a hehezet (h) pedig a halk átmeneten (leiser Absatz) kivül az egyedül lehetséges.

) Saját megfigyelésem szerint a »media -f- sonora« által képzett

J) Síevers, 84.

2) T á n a pare glottis részben n y i t v a áll.

8) S i e v e r s , 93.

') 1856-ban a 9-dik, 1876-ban a 12-dik o l d a l o n : E n d l i c h kann m a n den V o c a l t o n bei z u m Tönen v e r e n g t e r S t i m m r i t z e e n t s t e h e n lassen, in- dem m a n den Ausathmungsdruck allmählich steigert. Dann geht i h m ein sehr leises Geräusch vorher, das die Luft b e i m Ausfliessen aus der S t i m m r i t z e m a c h t , ehe die Stimmbänder in S c h w i n g u n g e n geraten sind.

Dies ist w i e m i r scheint der leise H a u c h von P u r k i n e . P u r k i n e volt a l e g - első, ki e h e h e z e t leirta, de értekezésében (Badania w przedmiotie fizio- logii mowy ludzkiej* a Kwartalnik naukowy 1 8 3 6 - k i évfolyamában) a m a nézetnek a d o t t kifejezést, h o g y a g ö r ö g spiritus lenis, i l l e t ő l e g a semiti- cus alepli l e t t v o l n a i g y képezve.

5) I t t e l t e k i n t e k az oly á t m e n e t e k t ő l , m e l y e k a m o n d a t b a n fordul-