szá-mitandók. Begemann e szókat Das schwache Praeteritum der germanischen Sprachen 46. illetőleg 51. és k. k. oldalain so-rolja fel. Elutasíthatlan bizonyítékai e szók annak, bogy a
deutsch-ban előkerülnek, régibb alakulatoknak tekinti, mint az az ily-fóle gyökökből rendesen i umlauttal képezett multidőket; ép igy ré-g i e b b e k szerinte a nem hajlított p. p. p.-nek i umlaut nélküli alakjai.
(Mint ismeretes a hajlított p. p. p. sokkal gyakrabban tünteti fel az i u m l a u t nélküli alakokat, Halm's Althochdeutsche Grammatik', Prag 1875, 62. old. — A »hosszú vocalis -f- C« avagy »rövid voc. -f- C. C.«-ra vég-ződő gyökök az i umlaut nélkül képzik a multidőt. V. ö. Schleicher Die deutsche Sprache', 293. A neuhochdeutsch a multidőt s p. p. p.-t az u . n . h o s s z ú gyököknél is i umlauttal képzi, és pedig azért, mivel a praesens e vocalis modificatiót tünteti fel. Úgy látszik, h o g y a nyelvben azon ön-tudatlan nézet fejlődött ki, h o g y a praeteritumnak a praesensből kell ké-peztetnie. (Begemann, 165.) A nordban a rövid gyökök általában umlaut n é l k ü l képezik a multidőt s a p. p. p.-t ("Wimmer, 135. old.) kivéve e két i g é t : seltja és setja : selda seldr, setta settr ; ez utóbbi azonban a dánban (Möbius, 106.) és svédben satte-1 képez v. ö, ahd. sazte. A p. p. p. emez igék k ö z ö l néhánynál idr-re is végződik. Wimmer azt mondja (§. 144.
anm.), h o g y az -idr a legrégibb nyelv sajátja ; Cleasby Vigfusson szerint f ő l e g költők használják — azonban igen rég, sőt némely igéknél kizáró-l a g dr {-dr -tr) fordukizáró-l ekizáró-lő.
E m e z idr, Wimmer ós Cleasby Vigfusson szerint, később átválto-z o t t inn-re. Begemann 115. aátválto-z Eddából is idéátválto-z -in alakokat, ós aátválto-zt ál-Htja, h o g y ezek u. n. erős alakú igékre mennek vissza. S csakugyan kimutathatni ily -inn participiumokat u. n. erős igéknek gyenge alakú igenevei mellett is, p. nord hefja, háf, hafinn és hafiär (Wimmer 116.
old.) v. ö. gót hafja, hof, hafans (Eick III,3 62.) ó-szász hebbjan és heffjan hoh, hof, huoh és huof Schade »Altdeutsches WörterbuchHalle, 1866,
— 244, mild, heben és heven, huop, gehaben, gehebt! Halin's mhd Gramm."
107.§. — n. skapa és skepja, skop ós skapta -inn-re végződő p. p. p.-mal nem hír, skapictr és slcaptr — ezenkívül skapada, skapadr v. ö. gót gaskapjan -skop, -skapans F. III, 331., Továbbá Schade, 520. az alid.-ban a gyenge praet. scafta még ritka, mhd. scuof scüf p. p. p. : geschaffen, geschepfet
— n. sverja esküdni, sor, svór, svarinn és »praet. svardi p. p. p. scardr also frequently occurs in old writers, but i n modern usage the strong form alone is used« Cleasby Vigfusson 610. Fick III, S62 ; gót. svaran, svor, svarans, ó-szász sverjan, swor, ahd. swarjan, sivuor, gisworan, mhd.
geswarn és gesworn. Schade, 584. — n .fara, for, farinn, var irt a X V . századtól Cl. V. 143., de ferja öfverfüra p. p. p. faridr. fardr, ferjadr.
W i m m e r , 145., v. ö. got fara, for, farans és far jam, farida F. I l l , 173.;
AZ U. N. LÁGY ASl'lKATÁK MAI K I E J T É S É R Ő L . 7 9
p. p. p. a német nyelvekben -ía-val lett képezve, mint ez a többi nevek (tar-ti -ía-val képzett főnevek, -ía-val képzett mellék-nevek) képzésénél resultáló consonans csoportokból kitűnik.
— Hangzatos gutturalis (avagy palatalis) réshangra végződő gyökökből képezvék nord. gátt ajtó, F . I I I . 99. dóttir Tochter
Scliade 100., m e l y utóbbi példánál a javal k é p z e t t i g e transitiv j e l e n -téssel bír a nordban, és a j e l e n t é s u g y a n a z o n o s s á g a n e m létezik ; a vari t p e d i g igen késő alak, m e l y e t B e g e m a n n u g y a n n e m ismert, de m e l y -ről Cl.-Y. állítja, h o g y a farit-bői (az -inn p. p. p. n e u t r u m sg.-a) f e j l e t t .
— N e m kutatom, vájjon liafa (haben), hafda, hafdr, (v. ö. F . III, 63., Schade, 2:12. és pedig f ő l e g az ó-szászt, m e l y a s e g é d i g é t j a - v a l képzi : hebbjan) ö s s z e f ü g g a lief ja i g é v e l . (A 1. sg. praes. hef régi Íróknál a personalis és a n e g a t í v suffix e l ő t t használtatik : hefk és hef ka. Cl. V.
228. "Wimmer téved ( 1 3 2 . old.) h a állítja, h o g y e g y 3 sg. liefr előfor-dul. V á j j o n azonban »hef«-ja praesensből eredt, a v a g y erős a g y ö k b ő l származik, a v a g y liefi h e l y é h e lépett, mely m e l l e t t liefir is fordul elő — v. ö. 2. sg. impel-, lifi és lif — a jelen n y e l v csak hefr és hejur-t i s m e r — azt i t t n e m akarom eldönteni.), de a többi n é m e t n y e l v e k k e l i összehason-lítása a n. hafidr— slcaptr, skagyidr, skapadr — svardr a l a k o k n a k a mellett, szól, h o g y c s a k u g y a n v a n n a k a nordban -:tr ós idr-re v é g z ő d ő alakok, (v.
ő.. farit és varid) m e l y e k az -inn alakoknál újabbak ; és h a special nord téren a svardi és svardr csak is a régi n y e l v b e n h a s z n á l t a t i k , és m é g is kétségtelen a többi n é m e t n y e l v e k tanúsága szerint, h o g y az erős alak svör, svarinn régibb v a g y legalább is egykorú, u g y B e g e m a n p azon állí-tása, h o g y az -inn a l a k u l a t o k a mennyiben -idr és -dr m e l l e t t fordulnak elő, e l v e s z e t t erős i g é k r e m e n n e k vissza, n e m f o g t ö b b é oly vakmerő-nek látszani.
F o l y t a t ó l a g azt v é l i B e g e m a n n (116), h o g y az i nélküli alakok (dr) régiebbek, m i n t az i-vel képzettek (idr) és p e d i g azért, m e r t 1) az ivel képzett a l a k o k ama 34 igénél, melyek dr m e l l e t t idr1 t ü n t e t -nek fel, csak is azon e s e t e k b e n fordüluak elő, m e l y e k az -inn p. p. p.
declinatiójában az i-t megőrizték. Kiindulási p o n t ú i a neutrum sg.-a szolgált v o l n a , m e l y íre, — az inn p. p. p.knál liedig itre v é g z ő -dött ; emez -it mellé m o s t idr alakok lettek képezve, a m i n t a -t m e l l e t t dr alakok álltak. (E deciinat,iót 1. W i m m e r §. 1 4 4 . ) — 2) az i u m l a u t h i á n y a szintén a m e l l e t t bizonyítana, h o g y az i későbbi beszúrás. Itt e l l e n v e t é s ü l az i névtőkre l e h e t n e utalni, m e l y e k n e k e g y része az i u m -l a u t o t s z i n t é n nem tünteti fe-l ; Heyne, 305. és W . §. 41. b. és 44. — más-részt az -igr és -ugr v é g z ő d ő adjectivek declin&tiójábó], W. 80.B. l e h e t n e é r v e k e t pro és contra meríteni, m i b e itt nem b o c s á t k o z h a t o k ; csak azt j e g y z e m m e g , h o g y az -igr-re végződő adjectivek részben agr-ra vég-ződtek i). andigr g ó t andags, h o g y a kiesett u n y o m a megmarad p.
acc. sg. f. öblga stark v. ö. nl kvidr és nökdan acc. sg. m. — F e l t ű n ő mindenesetre, liogy az i kiesei t volna minden casusban, m i n e k t á m o g a
-8 0 MAMI AUKÉL.
F . I I I . 149. drótt f. Gefolge, Leibwache F. I I I . 154. dröttinn F ü r s t , König, mdttr M a c h t 227, Ct.tr leicht 264, Utta in die Höhe beben — g-re végződő gyökre megy vissza: (Begeniann szerint váttr tanú, gót. valitvön, W a c h e ; a jelentések eltérése, ép úgy mint a képzők különbsége azonbau ép a mellett
bizo-tására csak a késííbb előforduló n kdr-re l e h e t n e utalni. Ha az n. n.
h o s s z ú g y ö k ö k a nordban f e l t ü n t e t i k az t u m l a u t o t , m í g a többi n é m e t n y e l v e k ezt ép e g y ö k ö k n é l n é l k ü l ö z i k , épen n e m volna l e h e t e t l e n , h o g y az u m l a u t a j e l e n i d ő b ő l l é p e t t a m ú l t b a , m i n t ez a n h d . b a n t ö r -tént, n o h a az i-nek e g y k o r i előfordulta a h o s s z ú gyököknél é p e n n e m bizonyít, a m e l l e t t , h o g y az a rövid g y ö k ö k n é l kiesett. É p az, h o g y a nord és a többi n é m e t n y e l v e k (kevés rövid igétől e l t e k i n t v e , m e l y e k a többi n é m e t n y e l v e k b e n sem birnak i umlauttal) az t u m l a u t - r a n é z v e e g y m á s s a l e l l e n k e z é s b e n v a n n a k ; n é z e t e m szerint a m e l l e t t bizonyít, h o g y a ta és ila alakok e g y e n é r t é k ű e k s e g y m á s m e l l e t t h a s z -náltattak. B r a u n e (L. C. B. 1873 — 53. sz.) a z o n állítása, h o g y az i - v e l képzett alak azért is eredetibb, m e r t a s z l á v b a n -iti-ve v é g z ő d ő i g é k vannak, a v v a l volna t á m o g a t a n d ó , h o g y a -ja igék az i-ti i g é k k e l a szlávban s z e m b e állíttatnának s összetartozásuk bizonyíttatnék ; attól, h o g y szláv i n e m felel m e g a n é m e t i-nek, S c h m i d t Vocalismus I, 12. itt eltekintek ; azt sem e m l i t e m , h o g y ja a g ó t b a n a szóban soha s e m lesz i-vé, B e g e n i a n n 1 5 8 ; h o g y a m a z igék, m e l y e k a nordban a ja-t á t v i s z i k a p. p. p.-be az i - u m l a u t o t f e l t ű n t e t i k p. farja öfverföra ferjadr, "Wim-mer §. 152., h o l o t t az u g y a n a z o n i g é h e z t a r t o z ó / a r ü r - h e n az i u m l a u t ép oly kevéssé fordúl elő, m i n t a / « n t r - b a n ; h o g y az i u m l a u t előfordúl oly igénél is, m e l y n é l a -ja s e m m i n t praesentiális, sem m i n t d e r i v a t i v k é p z ő n e m fordúl elő, t. i. a praeterito-praesens skulu ige m u l i d e j é h e n skylda ( W i m m e r 155. de mundo) m e l y a l a k n á l a többi n é m e t nyelveke g y i k nyelveke snyelvekem m u t a t i u m l a u t o t , a m i n t nyelveke t ü n nyelveke m é n y a pnyelvekerfnyelvekektiv i g é k m ú l t -idejében k ü l ö n b e n is á l t a l á b a n ismeretlen, 1. az alakokat B e g e m a n n n á l 40. old. és k. k., v. ö. F i c k III,-1 334. — ( N e m kutatom, vájjon e z y az n v a g y az o umlautja, m i u t á n m i n d k e t t ő l e h e t s é g e s , W i m m e r §. 12 , csak azt j e g y z e m m e g , h o g y csak az o alakok skolu, monu h a s z n á l t a t n a k a l e g r é g i b b kéziratokban. Cl. V. 560, 4 3 9 . ) — 3) A m e l l e t t , h o g y az i csak betoldás, B e g e n i a n n m é g f e l h o z z a az e-vel derivált igéket (p. g ó t pahav, ßahaida, taccre — W i m m e r §. 150.) is, m e l y e k a multidőben a k é p z ő t a g y ö k h ö z f ü g g e s z t i k , m i g a p. p. p.-ben a-t tűntetnek fel, p. pay rí a de pagát ritkán pagt, mit ö későbbi beszúrásnak vél. T á m a s z k o d i k a Jiafa ige hafdr, liaft p. p. p.-ára, m e l y m e l l e t t liafat az Eldában ( m i n t Cl. V.-b ó l kitűnik az egész nord irodalomV.-ban, 228.) csak egyszer fordúl elő. A segja sagen p. p. p.-je sagdr sög t sagt, doubtful forms are sagadr, sagat Cl. V. 518., m i é r t is ez alakok n e m v é t e t h e t n e k figyelembe. E z e n k í v ü l ismeretes u g y a n , h o g y H o l t z j n a n n szerint altd. Gramm. 108. a ja itt
AZ U. N. LÁGY ASPIRATÁIi MAI KIEJTÉSÉRŐL. 8 1