E \ l F O R D U L Ó I N K
f l /M Ű S Z A K I É 5
T E F W l é S Z E T T U D O m f l W O K B f l N
1986
MŰSZAKI É 5 TEFW 1 ESZETTUDCVMÁN 7 I EöYESÜlETEK
52 ö\iET 5 éee
Évfordulóink
a műszaki és természettudományokban
1986
B u d a p e s t , 1 9 8 5
A z é v fo rd u ló n a p tá rt
a M TESZ S a jtó titk á r s á g a k é sz íte tte ,
a M TESZ T u d o m á n y - és T e c h n ik a tö rté n e ti B iz o ttsá g á n a k k ö zrem ű k ö d ésév e l.
A k ö n y v ö ssz e á llítá sá b a n és sz e rk e sz té sé b e n ré s z t v e tte k : E N D R E I W A L T E R
G A Z D A IS T V Á N PA L L Ó G Á B O R S IP K A L Á SZ L Ö
B ib lio g rá fia i le k to ro k :
G A Z D A IS T V Á N (C ikkek)
G R A B N E R M Á R IA (N a p tá r és Iro d a lo m c. fe je z e te k )
Á lta lá n o s le k to r:
P. K Á R O L Y I ZSIG M O N D
A c ím lap o t te rv e z te :
W ID E R K O M M ER V IN
A cím lap o n a 150 é v e v íz re b o c sá to tt Á R P Á D g ő zhajó m o d e llje lá th a tó .
A M ű sz a k i és T e rm é s z e ttu d o m á n y i E g y e s ü le te k S z ö v e ts é g é n e k k ia d á s a 1985 n o v e m b e r
K é s z ü lt 3000 p é ld á n y b a n
F e le lő s s z e rk e sz tő : M iá to v ic s M á r ta F e le lő s k ia d ó : M á n d i S á n d o r M T E SZ H á z in y o m d a :
F e le lő s v e z e tő B o n c z a G á b o r IS S N 0231—1992
T a r t a l o m j e g y z é k
Oldal
BEVEZETÉS 5
NAPTÁR 8
Lexikon I. 8
Lexikon II. 13
CIKKEK 33
Sopron régi tudósvilága 34
Egy jelentős lexikon és tudós szerzője 36
Az első nem zetközi bányászati tudom ányos konferencia és egyesület 40
’’M erkúr von U n g arn ” — K ovachich M árton G yörgy folyóirata 44
A m agyar h ajógyártásról 47
A z a jta la n u l gyúló gyufa évfordulója — Irin y i János elődei és k o rtársai 50 M egkésett világhír — Jed lik Ányos és a dinam óelv 55
A százesztendős Vízügyi K özlöny 58
B ányai János (K ézdivásárhely, 1886. nov. 6. — Székelyudvarhely, 1971. m áj. 13.) 61 B enyovszky Móricz (Verbó, 1746. — M adagaszkár, 1786. m áj. 26.) 64 Chyzer K ornél (B ártfa, 1836. jan. 4. — Bp., 1909. szept. 21.) 67 F ekete M ihály (Zenta, 1886. júl. 19. — Jeruzsálem , 1957. m áj. 13.) 71 G róh G yula (Esztergom, 1886. jan. 16. — Bp., 1952. febr. 23.) 72 H ankó Béla (Poprád, 1886. júl. 5. — Toronto, 1959. nov. 16.) 74 H atvani István (Rimaszom bat, 1718. nov. 21. — Debrecen, 1786. nov. 16.) 77 Huzella T ivadar (N agyvárad, 1886. jún. 10. — Alsógöd, 1950. júl. 11.) 80 Ilosvay Lajos (Dés, 1851. okt. 30. — Bp., 1936. szept. 30.) 82 K abay János (B üdszentm ihály, 1896. dec. 27. — Bp., 1936. jan. 29.) 84 K lu p ath y Jenő (Kassa, 1861. okt. 21. — Bp., 1931. m árc. 2.) 86 P app Sim on (K apnikbánya, 1886. febr. 14. — Bp., 1970. júl. 27.) 88 és P ávai-V ajna F erenc (Csongva, 1886. m árc. 6. — Szekszárd, 1964. jan. 12.) 92 V endl A ladár (Ditró, 1886. szept. 16. — A rlesheim , 1979. m árc. 13.) 94 M átrainé Zem plén Jo lán (Bp., 1911. jún. 11. — Bp., 1974. jún. 6.) 96
IRODALOM 99
TEMETŐI TÁJÉKOZTATÓ 103
NÉVMUTATÓ 105
FÜGGELÉK 107
K iegészítések és helyesbítések az
’’É vfordulóink a m űszaki és term észettudom ányok 1985”
c. kiadványhoz 107
B E V E Z E T É S
Köszöntjük az O lvasót!
ö n az „É vfo rd u ló in k a műszaki és term észettudom ányokban” című kiadvány negyedik ö n á lló kötetét ta rtja kezében. K iadványunk cé lja az, hogy felhívja a fig ye lm e t a hazai műszaki és term észettudom ányok eredm ényeire, esemé
nyeire, ezek m űvelődéstörténeti szerepére, hiszen mindez szerves részét ké
pezi ku ltu rá lis és történelm i hagyom ányainknak. M ú ltu n k megismerése, é rté keink megőrzése: jövőnk a la p ja .
Tekintsük á t röviden a kiadvány szerkesztési elveit és a fe lhaszná lást m eg
könnyítő tudnivalókat!
K iadványunkban a magyar, illetve m agyarországi vonatkozású je le n tő se b b műszaki vagy term észettudom ányi, v a la m in t tudom ány- és m űvelődéstörté
neti eredményekre, eseményekre (találm ányok, felfedezések; intézmények, gyárak, iskolák, múzeumok stb. a la p ítá s a ; szaklapok in d ítá sa ; szakmai egyesületek létrehozása stb.) és az e szakterületeken működő jelentőse bb személyekre emlékezünk. M agyar, illetve n á lu n k tevékenykedő személyeket, hazai vonatkozású eseményeket szerepeltetünk; nem ta rtju k sem célszerű
nek, sem m éltányosnak a műszaki és tudom ányos élet k ü lfö ld i n a gyjain ak és eseményeinek te rje d e lm i okból is szükségszerűen korlátozott (és ezért csupán kira g a d o tt) említését.
Arra törekszünk, hogy a létesítm ényeket á lta lá b a n a befejezés (átadás, üzembe helyezés), a szabada lm a kat a benyújtás dátu m á n á l említsük. Ettől néha eltérünk, a források hiánya vagy egyéb okok miatt.
Az időrendet tekintve: 25 év (1961) az időben hozzánk legközelebbi, fig y e lem be vett időpon t, és ezt követően az időben visszafelé haladva, 25 éves lépcsőzéssel vizsgáltuk az évfordulókat. Ügy g o n d o lju k, hogy célszerű e lte kintenünk — a kellő tá v la t érdekében is — a 25 évnél ú ja b b keletű, v a la m int a (széles körben e lfo g a d o tt) 25 éves időrendi lépcső közötti esem é
nyektől.
Azt a fe la d a to t, hogy összeállításunk a MTESZ á lta l képviselt valam ennyi tudományággal foglalkozzék, változatlan ul úgy igyekeztünk m egoldan i — pontos d e fin íció ra törekvés helyett g yakorlati megközelítéssel — , hogy a d a t
szolgáltatásra felkértük a MTESZ tagegyesületeit, tö b b műszaki és te rm é szettudom ányi múzeumot és oktatási intézményt, s válaszaikat te kin te ttü k kiin d u lá su n k alap a n ya g á n a k. U gyanakkor figyelem be vettük más intézm é
nyek ja v a s la ta it is, mivel olyan kiadványt a ka rtu n k készíteni, am ely á lta lá nosabb érdeklődésre is számot ta rth a t. N a p tá ru n k te h á t nem egy MTESZ- naptár, hanem egy, a MTESZ á lta l közreadott tudom ány- és te c h n ik a tö r
téneti é vfordulóka t tartalm azó, válogató je lle g ű összeállítás. (A hazai gyó
gyászat egyéniségeinek évfordulói közül — a M OTESZ-től m egkért összesí
tésből — pl. csak azokét tartalm azza, akik a rokon alap tu d o m á n yo k te rü letén is eredményesen dolgoztak.)
A KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE
A bevezetést követő naptári rész elején — Lexikon I. — azokat az esemé
nyeket soroljuk fel (időrendben, a leg ré g ib b d átum tól kezdődően), am e lyekről csak évnyi pontossággal van inform ációnk. Ezután — Lexikon II. — havi bontásban, napra ta g o lta n következnek az események, az egyes n a pokhoz tartozóan, szintén időrendben. A hónapok elején közöljük a csak hónapnyi pontossággal ismert eseményeket.
A dátum m ellett az esemény rövid leírása, illetve a személy éle tra jzá n a k néhány fo n to sa b b a d a ta ta lá lh a tó . Az ismertetés után rendszerint utalás tö rté n ik — rövidített jelöléssel — a fe lh a szn á lt irodalom ra.
Személyek é vfo rd u ló ja esetén m egadjuk születésük és halálozásuk helyét, évét, h ó n a p já t és n a p já t (ha van erről pontos inform ációnk). A születés a d a tá t * je lle l, a halálozá sét t je lle l tü n te tjü k fel. Ha az évforduló a szüle
tésre vonatkozik, a név után a születés helyét közöljük, a leírás végén pedig a halálozási a d a to k a t; a halálozási évfordulón ál értelem szerűen fordítva.
A M agyar Tudományos Akadém ia m últbeli levelező és rendes ta g ja it az egyszerűség kedvéért egységesen akadém ikusként em lítjük. Ha rövidítünk, akkor csak á lta lá n o s a n e lfogad ott, egyértelm ű rövidítéseket alkalm azunk.
A kötet további részében néhány fo n to sa b b eseményről, illetve je le n tő s a l
kotóról rövid cikkben, ta nulm ányb an is m egem lékezünk; a naptári rész — Lexikon I., II. — a d o tt helyén („C ik k ü n k a X. o ld a lo n ” ) közléssel u ta lu n k erre. Először az eseményekhez kapcsolódó írások szerepelnek, időrend sze
rint, m ajd a személyekről szólók következnek abc-re n d b e n . (Arra törekszünk, hogy az utóbbi cikkek zöme születési évfordulóhoz kapcsolódjék.) Az egyes tanulm ányo k — a to vá b b i tájékozódás m egkönnyítéséért — néhány tételes irodalom jegyzékkel fejeződnek be.
A cikkek után következő Irodalom című összeállítás a n a p tá ri részben rö vi
dítve szereplő iro d a lm i hivatkozásokat részletezi.
Ezután a kötetben szereplő, egykor Budapesten eltem etett évfordulós alkotók sírjáról közlünk a d a to k a t — Temetői tájékoztató címen.
Kiadványunk a je le n le g i kötetben szereplő évfordulós személyek nevét ta r talm azó Névmutatóval zárul.
Az 1985-ös kötethez fűzött olvasói észrevételek a la p já n — am elyeket ezúton is megköszönünk — és a nyilvánvaló sa jtó h ib á k kijavítása érdekében készült a Kiegészítések és helyesbítések . . . című függelék.
Kiadványunkkal azt is szeretnénk elősegíteni, hogy — egyéni és hivatalos kezdeményezések a la p já n — az illő kegyelet m egnyilvánulásaként, á p o ljá k nagy előd e in k s írjá t (Nemzeti Panteon!), és nevüket, m unkásságukat pl.
utcaelnevezéssel, e m léktáblák elhelyezésével is tegyék ismertté. Ennek e lő m ozdítását várjuk a tisztelt O lvasóktól és a MTESZ szervezeteitől.
Kérjük a tisztelt O lvasókat, hogy a je le n kiadvánnyal kapcsolatos észre
vételeiket és a következő évi összeállításra vonatkozó ja v a s la ta ik a t a MTESZ S a jtótitkárság ára (Budapest II., Fő u. 68. — Postacím: Budapest, P f.: 451, 1372) szíveskedjenek m egküldeni. Egyúttal fe lh ívju k figyelm üket arra, hogy az előző évekre vonatkozó kötetek — korlátozott számban — u g ya n itt m eg
rendelhetők.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Az é v fo rd u ló -n a p tá r összeállításakor a következő szervezetek, intézmények és személyek dokum entum ait, segítségét hasznosíthattuk: Bőr-, C ip ő - és B őrfeld o lg o zó ip a ri Tudományos Egyesület, Budapesti Műszaki Egyetem, Erdészeti és Faipari Egyetem (Sopron), F aipari Tudományos Egyesület, G é p ip a ri Tudományos Egyesület, Közlekedési ¡Múzeum, Központi Bányászati Múzeum (Sopron), M agyar A grártudom á nyi Egyesület, M agyar B iológiai Társaság, M agyar Elektrotechnikai Múzeum, M agyar Építőművészek Szövet
sége, M agyar G eofizikusok Egyesülete, M agyar Karszt- és B arlangku tató Társulat, M agyar O rvostörténelm i Társaság, M agyar Vegyészeti Múzeum (V árpalota), M agyar Vízügyi Múzeum (Esztergom), M agyarhon i Földtani Társulat, a MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete (Kecskemét), Csongrád megyei Szervezete (Szeged), va la m in t H a jd ú -B ih a r megyei Szervezete (D ebrecen), Országos Erdészeti Egyesület, Országos M agyar Bányászati és Kohászati Egyesület, O rszágos Műszaki Múzeum, V ízgazdálkodási intézet, továbbá Bártfay Györgyné, Bátyai Jenő (Szeged), Csőre Pál (Sződliget), Farkas István Ferenc, Budai H orváth G ábor — a lexikális rész a la p a n y a g á t á llíto tta össze — , Kapronczay Károly, Petneházy Z alán, Próder István (V árpalota), Steer János, Triff Viktor, V a jd a Pálné, Zsigm ond János.
Külön megköszönjük, hogy ifj. Bartha Lajos, B ogdán István, Csiky Gábor, Hrenkó Pál, Jelinek István és Lambrecht Miklós szakm ailag ellenőrizte könyvünk egyes fejezeteit.
(M egjegyezzük, hogy értelem szerűen nem vehettünk figyelem be a beküldött, de a kötet időrendi ta g o ló d á sá tó l — 25 év — vagy szakterületétől eltérő, illetve alapvető en helyi jelentősé gű ja v a s la to k a t; to vá b b á : néhány egyesü
let helyett a szakterület múzeuma kü ld ö tt be java sla to ka t, ezért fe ls o ro lá sunkból az egyesület természetesen hiányzik.)
M egköszönjük mindazon em líte tt és meg nem nevezett személyek és intéz
mények közreműködését, akik, illetve am elyek lelkiism eretes m unkájukkal h ozzájárulta k a kötet elkészítéséhez.
A szerkesztők
N A P T Á R
L E X I K O N I.
1311 A b u d a i m á r k a (n e m e sfé m pénz) első is m e r t s ú ly m e g h a tá ro z á s a a pápai ad ószed ők sz á m a d á s á b a n . — M T K I. k ö t. 193. 1.
1536 O lá h M ik ló s B rü s s z e lb e n m e g ír ta
„ H u n g a r ia ” c ím ű m u n k á já t, a m e ly h a z á n k m o h á c s i v ész e lő tti h e ly rajzi tö r té n e te . A m ű 1735-ben, B é l M á ty á s „ A d p a r a tu s ”- á b a n j e l e n t m eg. — K o c h 10. 1.; S z in n y e i IX . k ö t. 1270 1.
1561 H u s z á r G á l n y o m d á t a la p íto t t D e b re c e n b e n , v a ló s z ín ű le g M e liu s J u h á s z P é t e r h á z á b a n . A z első d eb recen i k ia d v á n y a já n lá s a 1561.
m á ju s 1 -é n k e lt ; M e liu s J u h á s z P é te r „A z S z e n t P á l a p a s ta l le v e - le n e c , le j je b b a c o lo s sa b e lie k n e c i r t p r e d ic a c io s z e r e n t v a ló és m a - g y a r á z a tty a ” . H a z á n k b a n az eg y e d ü li n y o m d a , a m e ly a la p ítá s a ó ta im m á r 425 é v e — fo ly a m a to s a n d o lg o zik , s m a A lfö ld i N y o m d a n é v e n h a z á n k e g y ik le g m o d e rn e b b n y o m d a ü z e m e . — B e n d a —I r in y i.
18. 1.
1636 I. R á k ó c z i G y ö rg y G y u la fe h é r v á - r o tt (A ls ó -F e h é r vm .) p ap írm alm ot a la p íto tt. — B o g d á n 178. 1.
1661 M e g je le n t F r id e liu s J á n o s (1638—
1719) d is s z e rtá c ió ja , az „ A nthropo- logia d e p rin cip iis n obiscum n atis d isp u tatio”, W itte n b e r g a e 1661.;
m a g y a r sz e rz ő tő l az első, b izo n y o s fo k ig e m b e r ta n i ir á n y ú m ű . í r ó ja e v a n g é lik u s te o ló g u s és p e d a g ó g u s v o lt.
(C ik k ü n k a 34. o ld alo n .)
1686 M e g k e z d te m ű k ö d é s é t a d o b sin a i (G ö m ö r vm .) p a p ír m a lo m . — B o g d á n 169. 1.
1711 F r a n k f u r tb a n m e g je le n t C z v ittin g e r D á v id k ö n y v e , a ’’S p ecim en H u n gá riá é litte r a ta e ”, a m e ly m ű az első m a g y a r o rs z á g i ír ó - és tu d ó s - le x ik o n . A k ö te tb e n k ö zel 300 m a g y a r szerző s z e re p e l, b e tű r e n d b e n .
— M É L I. k ö t. 339. 1.; K o s á ry 154. 1.
Ü ze m b e h e ly e z té k S e lm e c b á n y á n (H o n t v m .) H e ll M á té K o rn é l rudas sziv a tty ú já t. — „ N a g y m a g y a r ta lá lm á n y o k .” N é p s z a v a K ., B p., 1955. 197. 1.
1736 M e g je le n t N a g y s z e b e n b e n a z első, m a g y a r s z e rz ő tő l s z á rm a z ó k ís é r le ti f iz ik a i ta n k ö n y v , M a r o s v á s á r h e ly i T ő k e I s tv á n (? — 1768) n a g y e n y e d i p ro fe s s z o r m ű v e , „In- stitu tio n es p h ilo so p h ia e n a tu ra lis d o g m a tic o -e x p e r im e n ta lis. . . in u sum a u d ito rii a d o r n a ta e. . . ” c í
m e n . B á r T ő k e e ls ő s o rb a n D es- c a r te s - r a h iv a tk o z ik , m u n k á já b a n f e lis m e r h e tő k L e ib n iz és N e w to n e szm éi is, íg y k o r á n a k tu d o m á n y o s s z in tjé n á ll. S z á z n á l tö b b fiz ik a i k ís é r le t e t is m e r te te tt, tö b b a lk a lo m m a l s a j á t m e g fig y e lé s e ire és m é r é s e ire is h iv a tk o z v a (pl. E r d é ly b e n ő h a tá r o z ta m eg e lő s z ö r a fö ld m á g n e s e s d e k lin á c ió é rté k é t) .
— S z ilá d y Z .: „ K i v o lt a z első m a g y a r p h y s ic u s ? ” . U r á n ia , 1910/
12. sz .; Z e m p lé n , II. k ö t. 200. 1.
K o s á ry 178. 1.; M É L II. k ö t. 901. 1.
L o th a r in g ia i F e re n c S a s v á r o tt (N y itra vm .) kartonnyom ó m a n u fak tú rát lé te s íte tt. — M T K II. k ö t.
565. 1.
1761 M á r ia T e ré z ia k ö te le z te a c é h e k e t k ir á ly i k iv á lts á g le v é l k iv á ltá s á r a , ille tv e a ré g ie k m e g ú jítá s á r a . E re n d e lk e z é s s e l a c é h -k iv á lts á g le v é l a d o m á n y o z á s a fe lsé g jo g l e t t . (K o
r á b b a n a s z a b a d k ir á ly i v á ro s o k é s a f ö ld e s u r a k is a d o m á n y o z h a t
ták .) — M T K II. k ö t. 578. 1.
1786 t M argitai Istv á n d e b re c e n i n y o m dász. 1759. a u g u s z tu s 1 -tő l 1786-ig a d e b re c e n i v á ro s i n y o m d a v e z e tő je. K ia d v á n y a i e ls ő s o rb a n m á r m e g je le n t v a llá s i m ű v e k és t a n k ö n y v e k u tá n n y o m á s a i v o lta k , m i
v e l m ű k ö d é s e id e jé n a s z a b á ly z a to k m in d e n e g y é n i k e z d e m é n y e z é s t m e g tilto tta k . M u n k á já t a z e g y sz e rű s é g és le lk iis m e re te s s é g je l le m e z te . — B e n d a — I r in y i. 69. 1.
* F ü lep p József (M iskolc) b á n y a jo g á s z , a k a d é m ik u s . A b á n á ti b á n y a tö r v é n y s z é k ta g ja . A b á n y á s z a ti s z a k n y e lv m a g y a r o s ítá s á é r t S z é c h e n y i I s tv á n a já n l o tt a az M T A ta g já u l. J e le n tő s s z e r e p e v o lt a m a g y a r b á n y a jo g k ia l a k ít á s á b a n , r é s z t v e tt a re f o r m k o r i h a la d ó tá r s a d a lm i m o z g a lm a k b a n ,
( t T e m e s v á r, 1847. jú liu s 17.) — M É L I. k ö t. 550. 1.
B e n k ő F e re n c (1745— 1816), ref.
le lk é sz , a z e r d é ly i n a g y e n y e d i B e th le n -k o llé g iu m te r m é s z e tr a jz — f ö l d r a jz ta n á r a , k ia d ta K o lo z sv á r o t t az első m a g y a r n y e lv ű á s v á n y ta n k ö n y v e t, „M agyar M inero- lo g ia , a zaz a K ö v ek s É rtzek T u d om án ya” c ím m e l. Ú ttö r ő m u n k á s s á g á n a k n a g y je le n tő s é g e , ho g y m e g te r e m te tte a m a g y a r á s v á n y ta n i sz a k n y e lv e t. — F ö ld ta n i K.
98. k ö t. 1968., 271. 1.; K o c h S. 30. 1.
M e g je le n t P o z s o n y b a n — S z é c h é n y i F e r e n c tá m o g a tá s á v a l — K o ra - b in s z k y J á n o s M á ty á s (1740— 1811) le g je le n tő s e b b m ű v e , a ’’G eogra
p h isch -h isto risch es u n d P rodukten L e x ik o n ”. A m a g y a r o rs z á g i h e ly s é g e k e t a z á b é c é s o r r e n d jé b e n is m e r te tő le x ik o n a fo n to s a b b s ta tis z tik a i, f ö ld ra jz i és tö r té n e lm i a d a to k m e lle tt a k u lt u r á l is - tu d o m á n y o s h e ly z e tte l is fo g la lk o z ik . M á r a m a g a k o r á b a n is je le n tő s f o r r á s m u n k á n a k s z á m íto tt — s z á m o s k é ső b b i, h a s o n ló ö s s z e á llítá s a la p j á u l sz o lg á lt, m a p e d ig a h e ly - tö r té n e t i k u ta tá s o k n é lk ü lö z h e te t
le n f o r r á s a .
(C ik k ü n k a 36. o ld alo n .)
K o v a c h ic h M á r to n G y ö rg y s z e r
k e s z té s é b e n m e g je le n t a M erkur v o n U n garn , a z e lső h a z a i tu d o m á n y o s fo ly ó ira t. E z te k in th e t ő az első n e v e lé sü g y i f o ly ó ir a tn a k is, h is z e n II . Jó z s e f o k ta tá s ü g y i p o li
t i k á j á t tá m o g a tta . S b á r e z é rt p á r tf o g o lta a H e ly ta r tó ta n á c s is, 1787-ben m é g is m e g s z ű n t, ö s s z e s e n 24 s z á m a je le n t m eg .
( C ik k ü n k a 44. o ld alo n .)
B a ila A n ta l (1739— 1815) — P e s t m e g y e m é r n ö k e és a H a jó z á s i Ig a z g a tó s á g p e s ti k e r ü le té n e k a l
ig a z g a tó m é r n ö k e — e lk é s z íte tte (a I I . J ó z s e f á lta l e lr e n d e lt id e ig le n e s h a jó z á s i fe lm é r é s k e re té b e n )
a T isza P est m eg y ei szak aszán ak első h ajózási térképét. B a lla e t é r k é p é n ja v a s o lta e lő s z ö r a tis z a i v íz iú t á tv á g á s o k k a l v a ló m e g r ö v i
d íté s é t, a m i a k é ső b b i sz a b á ly o z á s e g y ik a la p e lv e le tt. — O L -V íz ra jz i I n té z e t ir a ta i , T isz a 1.
K e z d e té t v e tte a b o rso d i-sa jó v i- d ék i szén b án yászat a z z a l, h o g y a s a jó k a z a i R a d v á n s z k y - b ir to k o n sze
n e t ta l á lta k , és a z t k o v á c so lá s c é l
j á r a f e lh a s z n á lta k . °. — OL. P u b l.
O ec. 1788. 1. sz.; B á n I m r e : „ A d a to k a m a g y a r k ő s z é n b á n y á s z a t tö r té n e té r ő l a X V III. sz á z a d b ó l”.
B K L 1934.; V itá lis I s tv á n : „ M a g y a ro rs z á g s z é n e lő fo rd u lá s a i”. S o p ro n , 1939.
1811 E lk é s z ü lt a m ú lt s z á z a d első f e lé n e k le g n a g y o b b té r k é p s z e rk e s z tő és -k ia d ó v á lla lk o z á s a , G ö rö g D e m e te r (1760—1833), K e re k e s S á m u e l (?— 1800) és M á r to n J ó z s e f (1771— 1840) m agyarországi m e g y e térk ép -sorozata. A 60 la p b ó l (58 m e g y e té rk é p , 2 á tte k in tő la p és h e ly n é v m u ta tó b ó l á lló m ű e g y b e k ö tv e , „M agyar Á tlá s” c ím e n k e r ü l t fo rg a lo m b a . — T a r d y J .:
„G ö rö g D .” . M T E S Z 1985. 55. 1.
A sá rv ízi N ád or-csatorn a T ársu lat m e g k e z d te az u g y a n ily e n n e v ű c s a to r n a é p íté s é t B ő h m F e re n c k o rá b b i, 1767. é v i te r v é n e k t o v á b b fe jle s z té s é v e l. A m u n k á t 1816-tól B eszéd es J ó z s e f ir á n y ít á s á v a l v é g e z té k , és 1 825-ben f e je z t é k be.
R im á i C o a litio n é v e n G ö m ö r m e g y é b e n m e g a la k u lt a z első h azai va sip a ri társu lás. — M T K II. k ö t.
628. 1.
P é c s e tt m e g k e z d te m ű k ö d é s é t H ö fle r J a k a b tím á rm ű h ely e, e b b ő l fe jlő d ö tt k i a je le n le g i P é c si B ő r
g y á r. — M T K II. k ö t 628. 1.; F u tó M ih á ly : „A m a g y a r g y á r ip a r t ö r té n e te .” B p., 1944. 151. 1.
0 A s a jó k a z a i b á n y a n y itá s t kö v ették D ió sg yő r (1830) t A rló (1857) és S om sály (1868) b á n y a n y itá s a i. A borsodi szén k u ta tá s a és te rm e lé s e 1870-ben ve tt n a g y o b b le n d ü le te t, a H a tv a n — M is k o lc — B á n réve vas ú tv o n alak m eg é p íté s é v e l.
A szén term elés 1896-ban e lé r te a z évi 70 e z e r to n n á t. A borsodi szén b á n y á s za t 1984-ben 5 m illió to n n a szen et a d o tt, a h a z a i m élym űve
lésű szén term elés 2 9 % -á t.
1836 * Cséti Ottó (B u d a), b á n y a m é rn ö k , a k a d é m ia i ta n á r . 1872-től 1902-ig a selm eci a k a d é m iá n a b á n y a m é r - t a n — g e o d é z ia -ta n s z é k v e z e tő je . S z á m o s fö ld - és b á n y a m é rő m ű sz e rt, pl. a k n a fü g g é ly e z ő t, t a h i m é te rt, te o d o lito t, m é r ő a s z ta lt stb.
s z e rk e s z te tt. S z a k ir o d a lm i m u n k á s s á g á v a l m e g te r e m te tte a m a g y a r n y e lv ű b á n y a - és fö ld m é ré s ta n i ir o d a lm a t. 1892— 94 k ö z ö tt a B K L sz e rk e s z tő je , az O M B K E t i t k á r a . (f L u c s iv n a , S zep es vm ., 1906. au g . 9.) — M É L I. k ö t. 314.
1.; V a jd a 232. 1.; T T S Z I. k ö t. 101.
I .; Z s á m b o k i 131. 1.
* L étay G u sztáv (P est), m é rn ö k . A z a lfö ld i tr a n s z v e r z á lis m ű ú t az ő ir á n y ítá s a a l a t t é p ü lt, ( t ?, 1918.
fe b r . 25.) — M É L II. k öt. 66. 1.
* S k aln itzk y A n ta l (L ak ), é p ítész, m ű e g y e te m i ta n á r , a k a d é m ik u s . A fe jlő d ő B u d a p e s t szám o s é p ü le té t te rv e z te . Ő fe je z te b e az A k a d é m ia p a lo t á já n a k é p íté s é t. T o v á b b i j e le n tő s m u n k á i: a p e s ti E g y e te m i K ö n y v tá r é p ü le te , a s z é k e s fe h é r
v á ri, a z a r a d i és a d e b re c e n i s z ín ház. (f B p., 1878. jú n . 9.) — M É L II. k öt. 636. 1.
S z é c h e n y i I s tv á n k e z d e m é n y e z é s é r e m e g a la k u lt a Soproni G őzm a
lom T ársaság, és ü z e m b e á llít o tt á k az o rsz á g első g ő z m a lm á t. — M T K II. k ö t. 647. 1.; N IM 222. 1.
M e g k e z d te m ű k ö d é s é t a kőszegi (a k k o r V as vm .) és a m agyaróvári (M oson vm .) n yom da. — N o v á k L á sz ló : „A n y o m d á s z a t tö r té n e te .”
5. k ö t., V ilá g o s sá g , B p., 1928. 65. 1.
M e g k e z d te m ű k ö d é s é t F o rg á c h A n ta l g r. g á c si (N ó g rá d vm .) cu korgyára. — M T K II. k ö t. 647. 1.
E g y e tle n m ű k ö d ő k é p e s á lla p o tb a n m e g m a r a d t szélm a lm u n k a t — m a i p a r i m ű e m lé k — S z a rv a s o n f e l
é p íte tte a B o lz a c sa lá d . A m a lo m 1962-ig m ű k ö d ö tt. — N IM 194. 1.
S c h a m s F e r e n c s z e rk e s z té s é b e n B u d á n m e g je le n t a z első m a g y a r n y e lv ű sz ő lé sz e ti és b o rá s z a ti f o ly ó ira t, a „M agyarország B orter
m esztését’ s K é sz íté sé t T árgyazó F olyóírás”. M e g s z ű n t 1838-ban, a 3. fü z e tte l. — M É L II. k ö t. 582. 1.;
P e tr ik III. k ö t. 294. 1.
M e g je le n t (a T u d o m á n y tá r c ím ű fo ly ó ira tb a n ) D e rc sé n y i J á n o s (1755— 1837) Z e m p lé n v m . tis z t i
fő o rv o s a to llá b ó l a z első m a g y a r n y e lv ű , a z a r té z i k ú tf ú r á s r ó l szóló m u n k a ; „A z ártézi k u takról, h o nunkra v o n a tk o zta tv a ”.
A tö r v é n y h o z á s m e g a lk o tta az 1 836:X X II. és X X X V I :tc .-t, a m e ly e k — a z á rv éd elm i h o zzá já ru lá s
ról és a k á r t a la n í tá s s a l v a ló k is a j á t ítá s r ó l szóló in té z k e d é s s e l — az in f r a s t r u k t ú r a m ú l t sz á z a d i k ié p í
té s é t k é s z íte tté k elő
1861 * W ah ln er A lad ár (B e tlé r), b á n y a m é r n ö k , b á n y a jo g á sz . 1896-tól a P é n z ü g y m in is z té riu m b a n a b á n y á s z a ti ü g y e k á lla m titk á r a . J e le n tő s m u n k á s s á g o t f e j te t t k i a b á n y a - tö r v é n y e k e lő k é s z íté sé b e n , a b á n y á s z a t b iz to n s á g á t fokozó r e n d e le te k a lk o tá s á b a n . F o r r á s é r té k ű az 1896— 1915 k ö z ö tti é v e n k é n t k ia d o tt
„ M a g y a ro rs z á g b á n y a - és k o h ó ip a r a ” c ím ű is m e rte tő je . Az O M B K E 1 926-ban e m lé k é r m e t a la p íto tt a tis z te le té re , ( t B p., 1930.
au g . 11.) — B K L 1930.; M É L II.
k öt. 1920. 1.
* M arton G yörgy (B u d a fa ), k o h ó - m é rn ö k . A m a i b lo k k h á n to ló g é p e k e lő d jé n e k f e lta lá ló ja . E lj á r á s á t k ü lf ö ld ö n is a lk a lm a z tá k : ( t ?, 1940.) — M É L II. k ö t. 160. 1.;
V a jd a 302. 1.
J e d l ik Á n y o s e lk é s z íte tte a d in a m ó ősét, a z ú n . „ e g y s a r k i v illa m in - d ító ” -t. J e d l i k Á n y o s n a p ló já b ó l:
„ . . . d in a m ó g é p e lk é s z ítv e N u ss p e s ti m ű h e ly é b e n 114 f o r in t 94 k r a j c z á r é r t ” — m a j d le í r j a a z ö n g e rje s z té s e lv é t.
(C ik k ü n k a z 55. o ld alo n .)
A p e s ti R ö c k -g y á rb a n m e g k e z d ő d ö tt a h a z a i gőzm ozdonygyártás.
— M T K III. k ö t. 728. 1.
A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia m e g k e z d te a II I. o sz tá ly ü lé s e in e lh a n g z o tt e lő a d á s o k k ia d á s á t
’’M a th em a tik a i s T erm észettu d o m á n y i K ö zlem én y ek , vonatk ozólag a h azai viszo n y o k ra ” c ím m e l.
Ü jr a m a g y a r n y e lv ű l e t t a z o k ta tá s a J ó z s e f I p a r ta n o d á b ó l a la k u l t P o ly tech n ik u m b a n .
1886 * W olf E m il (Bp.), k u ta tó vegyész.
R ic h te r G e d e o n m e l le t t az ő n e v é h e z is fű z ő d ik a z ö n á lló m a g y a r g y ó g y s z e r ip a r m e g t e r e m té s e : K e- r e s z ty G y ö rg g y el a C h in o in a la p í
tó ja v o lt. (f B e lg iu m , 1947. jú l. 5.)
— K e m p le r 381. 1.; M É L II. köt.
1052. 1.; V a jd a 376. 1.
M e g k e z d ő d ö tt a — B lá th y — D é ri—
Z ip e r n o w s k y - tr a n s z f o r m á to r r e n d - r e n d s z e r r e a la p o z v a — a G a n z - g y á r e rő m ű é p íté s i e x p o r tte v é k e n y sége. A z első e lk é s z ü lt v á ro s i e rő - m ű - és e lo s z tó h á ló z a t a R ó m a - C h e rc i e rő m ű és r e n d s z e r v o lt. — M ű s z a k i n a g y ja in k II. k ö t. 273. 1.;
M T E S Z 1985. 39. 1.
Ü ze m b e h e ly e z té k R e s ic á n az első h a z a i S iem en s—M a r tin - r e n d s z e r ű a célolvasztót.
M ü n n ic h K á lm á n b á n y a m é r n ö k új fe lm é r é s t és té r k é p e t k é s z íte tt az a g g te le k i B arad la-b arlan gról, e n n e k a la p j á n a l a k í to t tá k k i 1890- b e n a V ö rö s-tó m e lle tt a b a r la n g ú j, m e s te rs é g e s b e já r a tá t . — K a rs z t és B a rla n g , 1977. I— II. k ö t. 43. 1.
M e g je le n t E ö tv ö s L o r á n d ta n u l m á n y a : „A fo ly a d ék o k fe lü le ti f e sz ü ltsé g e és v eg y i a lk ata közt fe n n á lló k ap csolatról”. (E ö tv ö s- tö rv én y ). — M T K III. k ö t. 778. 1.
B á n k i D o n á t is m e r t e tt e d in a m ó m éterét. — „N ag y m a g y a r ta l á l
m á n y o k ”. N é p sz a v a , B p., 1955.
199. 1.
K o n k o ly -T h e g e M ik ló s és K ö v e s- lig e th y R a d ó k ö z z é te tte a z égi e g y e n lítő tő l d é lr e fe k v ő csilla g o k első sp ek trá lis katalógu sát. — M T K III. k öt. 778. 1.
F é n y i G y u la (1845— 1927) k a lo c s a i c silla g á s z m e g k e z d te k é s ő b b v ilá g h ír ű v é v á lt N a p - p r o tu b e r a n c ia - é sz le lé s s o ro z a tá t.
A M a g y a r M é r n ö k - és É p íté sz E g y le t K ö z lö n y é b e n — N a g y V irg il m ű e g y e te m i t a n á r to llá b ó l — e lő s z ö r je l e n t m eg h a z á n k b a n c ik k a v a sb eto n k ü lfö ld i p é ld á k a la p j á n v é g z e tt a lk a lm a z á s á ró l. — C sá sz á r 98— 99. 1.
A z 1885: V III. te. é rte lm é b e n , B o d o k y L a jo s te r v e i a la p j á n m e g k e z d té k a m a g y a ro rs z á g i F első - D u n a (a D é v é n y tő l G y ő rig te r je d ő
csa lló k ö z i D u n a -s z a k a s z ) sza b á ly o zását. A m u n k á l a to k a t 1896-ban S ó ly o m F e k e te Z s ig m o n d m é r n ö k v e z e té sé v e l f e je z té k be. — „A m a g y a r v íz im u n k á la to k tö r té n e te .”
S tá d iu m , B p., 1929. 29. 1 ; M T K II I. k ö t. 778. 1.
M e g k e z d ő d ö tt és 1911-ig ta r t o t t a b u d ap esti D u n a -sza k a sz szab ályo
zása.
M e g k e z d té k az ú jp esti fő g yű jtő- csatorna é p íté s é t. — „ B u d a p e s t c s a to r n á z á s a ” . C s a to r n á z á s i M ű v e k , B p., 1973. 59. 1.
B e fe je z ő d ö tt a sz e g e d i á rv é d ő p a r t f a l é p íté se , m e ly m e g v é d te a v á r o s t a k é s ő b b i á rv iz e k tő l. — K a rd o s S.—K le s o v s z k y P .: S zeg ed á rv é d e lm i re n d s z e re . V ízü g y i K ö z le m é n y e k 1976. 2., 3. szám .
M e g je le n t B ab o s V ic to r ” A b a k te
r io ló g ia rövid ta n k ö n y v e ” c. m u n k á ja .
A T e rm é s z e ttu d o m á n y i T á r s u la t k ö z r e a d ta L ó czy L a jo s h ír e s k ö te t é t : ” A k h in a i birod alom term é
sz e ti v iszo n y a in a k és országain ak le ír á sa ”.
R e n d e le t: N y ilv á n o s te le fo n á llo m á s f e lá ll ít á s á r a P o z s o n y b a n ; a z á lla m i v a s u ta k o n é p íte n d ő h id a k v a s a lk a tr é s z e in e k h a z a i g y á ra k b ó l v a ló b e s z e r z é s é re ; z á r t le v e le z ő la p o k b e h o z a ta lá ra .
1911 A G a n z -g y á r G anz és T ársa — D an u b iu s G ép -, W agon - és H ajó
gyár R t.-v é a la k u lt.
M e g a la p íto ttá k a H ubert és S iegm u n d cég et, a m a i K ő b á n y a i V a s - és A c é lö n tö d e jo g e lő d jé t. — D r. P u s z ta i I s tv á n : „ K ő b á n y a i V a s - és A c é lö n tö d e 1911— 1981” . B p. 1981.
Ü z e m b e h e ly e z té k a z o rs z á g első a célgyártó ív k e m e n c é jé t D ió sg y ő r
b e n (m a: L e n in K o h á s z a ti M ű v ek ).
— K isz e ly G y u la : „75 év es a z e le k tro m o s a c é lg y á r tá s D ió sg y ő r
b e n ” . B K L , K o h á s z a t, 1985, 11. sz.
Ü z e m b e h e ly e z té k a c se p e li W eiss M a n f ré d M ű v e k b e n a S iem en s—
M a rtin -a célm ű v et. — „50 év es a C se p e li K o h á s z a t” . 1962, 7. 1.; R a b i B é la : „A C se p e l V a s - és F é m m ű v e k 75 é v e ”, B p., 1967, 94. 1.
A S p in d e r cég (B u d a p e st X IV . k é r., A n g o l u. 8.) im p o r tá lt a lu m ín iu m le m e z tá r c s á k f e lh a s z n á lá s á v a l m e g in d íto tta a z alu m ín iu m ed én yek h a z a i g y á rtá s á t. — V á r h e ly i, 469. 1.
S trö m p l G á b o r (1885— 1945) g e o g rá fu s , té r k é p é s z , a M a g y a rh o n i F ö ld ta n i T á r s u l a t m e g b íz á sá b ó l a G ö m ö r—T o r n a i- k a rs z th e g y s é g 77 b a r l a n g já n a k a d a t a i t rö g z íte tte . Ez v o lt az első, n a g y o b b te r ü le t e t f e l
ölelő, szp eleo g rá fia i terep felv étel h a z á n k b a n . — K a r s z t és B a rla n g , 1977. I—II. k ö t. 44. 1.
M e g n y ílt a M eteorológiai és C sil
lagászati M ú zeum — E u ró p a első ily e n je lle g ű á lla n d ó k iá llítá s a — a M e te o ro ló g ia i In té z e t előző é v b e n fe la v a to tt, B p. II. k é r. K ita ib e l P á l u tc a i s z é k h á z á b a n . A g y ű jte m é n y a la p j a it K o n k o ly -T h e g e M ik ló s (1842— 1916) r a k ta le a m ille n n iu m i (1896) k iá llítá s o n b e m u ta to t t ré g i o p tik a i, c s illa g á s z a ti, fö ld m é ré s i és lé g k ö r ta n i esz k ö z ö k kel. A s z in te p ó to lh a ta tla n g y ű j
te m é n y 1945-ben, B u d a p e s t o s tr o m a id e jé n n a g y ré s z t e lp u s z tu lt, eg y es d a r a b o k m a az O rszág o s M ű sz a k i M ú z e u m b ir to k á b a n v a n n a k . — A z M . K ir. O rsz. M e te o ro ló g ia i és F ö ld m á g n e s s é g i I n té z e t b ir to k á b a n le v ő M e te o ro ló g ia i és C silla g á s z a ti M ú z e u m tá r g y m u t a tó ja . B p. 1911.
F é n y i G y u la c silla g á sz e ls ő k é n t u t a l t a r r a , h o g y a lég n y o m á s
in gad ozás ta l a j o n m é r t h u llá m a it a s z tr a to s z f é r a is b e fo ly á so lja . E ttő l az é v tő l re n d s z e re s e n m e g je le n t és m ű s z a k i fo ly ó ir a ttá a l a k u lt a V íz ü g y i K özlem én yek . (L a p e lő d je 1890-ben in d u lt.)
Z ie Jin sk i S z ilá rd m ű e g y e te m i ta n á r te r v e i s z e r in t m e g é p ü lt a v a s b e to n v íztoron y a M argitszigeten. — M e g a la k u lt a M agyar R ovartan i T ársulat.
B u d a p e s te n m e g je le n t a L óczy L a jo s v e z e té s é v e l k é sz ü lő , „A B alaton tu d om án yos ta n u lm á n y o zásán ak ered m én y ei” c ím ű k ia d v á n y első fü z e te . A s o ro z a t 37 f ü z e tb e n (8 k ö te t) v á lt te lje s sé . — M T K II I. k ö t. 822. 1.
1936 M e g a la p íto ttá k a L am part F é m áru -, F e g y v e r - és G épgyár Rt.
s z ín e s fé m fé lg y á rtm á n y ü z e m é t, a m a i K ő b á n y a i K ö n n y ű fé m m ű jo g e lő d jé t, a B u d a p e s t X I. k é r. G e r g ely u. 27. a la t ti te le p h e ly e n . — V á rh e ly i 383. 1.
M e g é p ü lt a m a rg itszig eti zenélő kút, a re f o r m k o r n e v e s sz é k e ly e z e rm e s te re , B o d o r P é te r 1820—
2 2 -b e n k é s z ü lt m a r o s v á s á r h e ly i k ú tj á n a k a te r v e i a la p já n .
M e g a la p íto ttá k a S zen ten d rei P a pírgyár R t.-t, a m a is m ű k ö d ő g y á r e lő d jé t.
1961 M e g k e z d ő d ö tt a m á s o d ik ö té v e s t e r v le g n a g y o b b k ő o la jip a r i b e r u h á z á s a : a D u n ai K őolajip ari V á l
la la t é p íté se . — „A m a g y a r k ő o la j és g á z ip a r fe jlő d é s e fe ls z a b a d u lá s u n k ó ta ” . O K G T , B p., 1965, 154. 1.
M e g in d u lt a M a g y a r K a r s z t- és B a r la n g k u ta tó T á r s u l a t a z ó ta fo ly a m a to s a n m e g je le n ő , fé lé v e s fo ly ó ir a tá n a k , a K arszt és B a rla n g n a k a k ia d á s a . (A z első k é t s z á m c ím e m é g K a r s z t- és B a r la n g k u ta tó volt.)
L E X I K O N II.
JA N U A R
1. * 1936. S ch n itzler Jakab (N ag y sze
b en ), re f. le lk é sz , te o ló g u s és te r m é s z e tk u ta tó . 1655-től W itte n b e r g b e n ta n u lt, te r m é s z e ttu d o m á n y o s (fő k é n t c s il
la g á s z a ti) é rte k e z é s e i i t t n a g y f e l tű n é s t k e lte tte k . 1658-ban m e g s z e re z te a d o k to r i cím e t, 1661-ben a filo z ó fia i f a k u ltá s ta n á r a , 1 662-ben h a z a té r t, és N a g y s z e b e n b e n ta n í to t t. A k o p e rn ik u s z i v ilá g k é p e t e lv e te tte , d e h a r c o lt a k r i ti k á t- la n te k in té ly tis z te le t, fő k é n t a d o g m á v á v á lt a ris z to te lé s z i te r m é s z e ts z e m lé le t e lle n . K o r
tá r s a i r a n a g y h a tá s s a l volt, a h a z a i f iz ik a o k ta tá s tö r té n e té n e k je le n tő s eg y én iség e, (f N a g y szeb en , 1684. jú l. 16.)
— Z e m p lé n , I. k ö t. 139— 144.
1.; M É L II. k ö t. 596. 1.
* 1811. M on ted egói A lb ert F erenc (K la g e n fu rt), c silla g á sz . 1824- tő l a p e s ti e g y e te m g e llé r th e g yi c s illa g v iz s g á ló já b a n d o l
gozik, T itte l P á l (1. M T E SZ 1984) ta n ítv á n y a . K iv á ló ész
lelő c silla g á sz , ú j ü stö k ö st,
’’h o ld v u lk á n t” f e d e z e tt fel.
1 849-ben é le te k o c k á z ta tá s á v a l m e g m e n te tte az o s z trá k á g y ú k tü z é tő l az o b s z e r v a tó r iu m fe ls z e re lé s é t. 1852-től az e g ri L íc e u m ta n á r a , k ö n y v tá ro s a , és a L íc e u m
” C s illa g á s z to rn y á ” - n a k (u to l
só) ig a z g a tó ja . E ls ő k é n t (és m in d m á ig e g y e d ü l) ő v é g z e tt h a z á n k b a n c s illa g tá v o ls á g m é r é s e k e t. E lk é s z íte tte H e v e s és a z a k k o r i K ü ls ő - S z o ln o k m e g y e r é s z le te s to p o g rá f ia i le ír á s á t, ( t E ger, 1883. au g . 9.) — M É L I. k ö t.
19. 1.; T T S Z V III. k ö t. 73. 1.
" 4. * 1836. C hyzer K ornél (B á rtfa ), o r vos, te r m é s z e ttu d ó s , a k a d é m ik u s . E lé v ü lh e te tle n é r d e m e k e t s z e r z e tt az eg észség ü g y m e g s z e rv e z é sé b e n , a j á r v á n y o k e lle n i k ü z d e le m k o r s z e r ű s íté s é b e n , a f ü r d ő - és
k ó rh á z ü g y fe jle s z té s é b e n . A h a z a i b a ln e o ló g ia i iro d a lo m e g y ik m e g te re m tő je , n e m z e t
k ö zi h ír ű z o o ló g iái m u n k á k sz e rz ő je , (f B p., 1909. szep t.
21.) — M É L I. k ö t. 286. 1.
(C ik k ü n k a o ld alo n .) 5. 1786. II. J ó z s e f e lr e n d e lte M a g y a r -
o rs z á g ra v a la m e n n y i fö ld k ataszteri fe lm érését, s v e le az o s z trá k f ö ld m é r té k h a s z n á la tá t. — M T K II. k öt.
595. 1.
6. * 1811. K örösi J ó zsef (Szeged) v á n d o rk e re s k e d ő , m a j d g y á r a la p ító — a m a i A n d ritz M a s c h in e n - f a b r ik A G jo g e lő d jé é — G ra z b a n , ( t G ra z , 1868. ja n . 31.) — B á ty a i J e n ő : „ G y á r - a la p ító G ra z b a n ”. C s o n g rá d m e g y e i H ír la p , 1982. ja n . 6.; B á ty a i J e n ő : „ F ir m e n g r ü n d e r in G ra z ” . A n d r itz H e u te . N r.
34. M a rz 1982.
1961. A H S z—4 j e l ű k ú tt a l te r m e lé s b e á l l ít o ttá k a h a jd ú s z o - bo szló i g á z m e z ő t.
*“ 7. 1 1936. L am brecht K álm án (P écs), p a le o n to ló g u s , o rn ito ló g u s, e tn o g rá fu s . 191 8 -b an ré s z t v e tt a T e rm é s z e ttu d o m á n y i S z ö v e tsé g m e g a la k ítá s á b a n , 1919-ben a T e rm é s z e ttu d o m á n y i T á r s u la t e g y ik v e z e tő je és a T e rm é s z e ttu d o m á n y i K ö z lö n y s z e rk e sz tő je . T u d o m á n y n é p s z e rű s ítő m u n k á s s á g a je le n tő s . F ő m ű v e : „ H a n d - b u c h d é r P a la e o r n ith o lo g ie ” (B e rlin , 1933). 1935-ben m e g in d íto tta a B ú v á r c ím ű la p o t.
(* P a n c s o v a . 1889. m á j. 1.) — M É L II. k ö t. 21. 1.
1 1961. R óth G yula (S o p ro n ), e r d ő m é rn ö k . 1893— 96 k ö z ö tt S e l- m e c e n ta n u lt, u tá n a a lu g o s i e rd ő ig a z g a tó s á g n á l d o lg o zo tt, m a j d a g ö rg é n y s z e n tim re i s z a k is k o lá b a n ta n í to tt. 1904—
1940 k ö z ö tt az e rd é s z e ti k í
s é r le ti á llo m á s m u n k a tá r s a , 1924-től v e z e tő je . 1907-től az E rd ő m ű v e lé s ta n i T a n s z é k e lő a d ó ja , m a jd ta n á r a és v e z e tő je , 1944— 52 és 1957— 59 k ö z ö tt m e g h ív o tt e lő a d ó a ta n s z é k e n . 1929-től az e rd é s z e ti k u ta tó in té z e te k n e m z e t
k ö zi s z ö v e ts é g é n e k a le ln ö k e , 1932-től e ln ö k e , m a jd ö rö k ö s d ísz e ln ö k e . A f a f a jo k m a g s z á r m a z á s i k é rd é s e iv e l, k ü l
fö ld i f a f a jo k h o n o s ítá s á v a l, a z e rd ő n e v e lé s , a te r m é s z e te s f e l ú jí tá s és a sz á la ló e r d ő g a z d á lk o d á s k é rd é s e iv e l fo g la lk o z o tt. (* S o p ro n , 1873.
szep t. 26.) — M É L II. köt.
538. 1.
8. * 1861. L ónyai F e ren c (P azo n y , S z a b o lcs v m .), jo g á sz , b o rá s z a ti s z a k e m b e r. J e le n tő s te v é k e n y s é g e t f e j t e t t k i a m a g y a r s z ő lő re k o n s tru k c ió t e ré n . ö a lk o t ta m e g a z 1893.
é v i b o r tö r v é n y t. A z á lla m i k ö z p in c é k lé tr e h o z á s á t célzó te v é k e n y s é g e a z első v ilá g h á b o r ú m i a t t e re d m é n y te le n m a r a d t, ( t B p., 1945. á p r. 11.)
— M É L II. k ö t. 86. 1.
11. f 1936. K a lliv o d a A la jo s (K e c sk e m é t), e rd é s z , A lfö ld -fá s ító . E lő b b S z a b a d k a e rd ő m e s te re , m a jd K iss F e re n c , „ a szeg ed i e rd ő k a ty j a ” m e lle tt d o lg o z o tt 1921-ig. E zt k ö v e tő e n K e c s k e m é te n e rd ő ig a z g a tó . (* Ü jsz á sz , 1866. aug. 21.)
— M É L I. k ö t. 843. 1.
1 1936. K lassoh n J án os (Bp.), m ű szerész. 1899— 1933 k ö z ö tt az O rsz á g o s M e te o ro ló g ia i I n t é z e t m ű h e ly é n e k v e z e tő je . A s z á z a d e le jé n , K o n k o ly -T h e g e M ik ló s (1842— 1916) te r v e i és ú tm u ta t á s a a la p já n szám o s ú js z e r ű c silla g á s z a ti e szk ö zt és m e te o ro ló g ia i m ű s z e rt k é s z íte tt, a m e ly e k e n ő m a g a is tö b b , jó l s ik e r ü lt, g y a k o rla ti a s „ ú jí tá s t” a lk a lm a z o tt.
T ö b b , á l t a l a é p íte tt c s illa g á s z a ti m ű s z e r m é g a m á s o d ik v ilá g h á b o r ú u tá n is h a s z n á l a t b a n v o lt. (* ?) — N e k ro - ló : A z I d ő já r á s , 1936/11— 12.
sz. 258. 1. K o n k o ly -T h e g e M.
m ű s z e r le ír á s a i az Ö g y a lla i
C silla g v iz sg á ló k ia d v á n y a ib a n és ” A z I d ő j á r á s ”-b a n , 1905—
1912 k ö zt.
—, 16. * 1886. G róh G yu la (E szterg o m ), k é m ik u s , e g y e te m i ta n á r , a k a d é m ik u s . K u ta tá s a in a k h á ro m fő té m a k ö r e : a r a d i o a k tiv itá s , a f iz ik a i k é m ia és a f e h é r jé k k é m ia i sz e rk e z e te . H e v e sy G y ö rg g y el e g y ü tt a l k a lm a z tá k a r a d io a k tív i n d i k á c ió m ó d s z e ré t az ó lo m ö n d if f ú z ió já n a k v iz s g á la tá ra . 1942-től a M a g y a r K é m ik u so k E g y e s ü le té n e k , 1945-től a T e rm é s z e ttu d o m á n y i T á r s u l a t n a k az eln ö k e. S z á z n á l tö b b tu d o m á n y o s d o lg o z a ta j e l e n t m eg. N e m z e d é k e k e t n e v e lő t a n á r és ta n k ö n y v író v o lt. ( t Bp., 1952. fe b r. 23.) ( C ik k ü n k a 72. o ld alo n .) 17. * 1911. B á n h eg y i J ó zsef (S z é k e sfe
h é r v á r ) , m ik o ló g u s, m i k r o b io ló g u s, e g y e te m i ta n á r . Fő k u ta tá s i te r ü le t e a k u c s m a - és ta p ló g o m b á k , fő leg a m ik - ro g o m b á k v o lta k . G o m b a f a j
t á t is n e v e z te k el ró la . S z á m o s h a z a i és n e m z e tk ö z i t u d o m á n y o s tá r s a s á g ta g ja v o lt. ( t B p., 1976. szep t. 6.)
— M É L II. k ö t. 41. 1.
1911. I. F e re n c Jó z s e f s z e n te s íte tte
„A z á sv á n y o la jfélék rő l és fö ld g á zo k ró l” szóló 1911 :VI.
tc - t, a m e ly a h a z a i k ő o la j- és f ö ld g á z k u ta tá s t és - t e r m e lé s t á lla m i m o n o p ó liu m m á n y ilv á n íto tta .
18. f 1886. R o ch litz G yula (Bp.), é p íté sz . L e g is m e rte b b a l k o t á s a i: a b u d a p e s ti M Á V -ig a z g a tó sá g é p ü le te , s a K e le ti p á ly a u d v a r c s a r n o k é p ü le te , ő te r v e z t e az első d u n a i ö sszek ö tő h id a t. A z 1848—49-es s z a b a d s á g h a r c b a n h o n v é d sz á z a d o s k é n t v e tt ré s z t. (* E p e rje s , 1827:) — M É L II. k ö t. 527. 1.
1 1911. A m b rózy B éla (T e m e sv á r), f ö ld b irto k o s . 1875-ben l é t r e h o z ta a D é lm a g y a ro rs z á g i M é h é s z e g y le te t, m a jd k e z d e m é n y e z é s é re a la k u l t m e g az O rsz á g o s M é h é sz e ti E g y e sü
